adozona.hu
BH+ 2002.4.200
BH+ 2002.4.200
Törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánítására csak kivételes esetekben és akkor kerülhet sor, ha ezt megelőzően a cégbíróság már több intézkedést eredménytelenül alkalmazott [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A V. Betéti Társaságot a cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) … cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaság alapításkori székhelye D., H. u. 15. szám. 1997. május 12-éig a társaság beltagja és képviselője B. Z. L. volt. 1997. május 12-én B. Z. L. beltagsági viszonya és képviseleti jogosultsága megszűnt, a társaság beltagja és egyben képviselője B. L.-né lett. Ugyancsak változás következett be az említet időponttól a kültagok személyében is.
Az elsőfokú bíróság a társasággal szemben mér...
BH+ 2002.4.200 Törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánítására csak kivételes esetekben és akkor kerülhet sor, ha ezt megelőzően a cégbíróság már több intézkedést eredménytelenül alkalmazott [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) és (2) bek.].
A V. Betéti Társaságot a cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) … cégjegyzékszámon tartja nyilván. A társaság alapításkori székhelye D., H. u. 15. szám. 1997. május 12-éig a társaság beltagja és képviselője B. Z. L. volt. 1997. május 12-én B. Z. L. beltagsági viszonya és képviseleti jogosultsága megszűnt, a társaság beltagja és egyben képviselője B. L.-né lett. Ugyancsak változás következett be az említet időponttól a kültagok személyében is.Az elsőfokú bíróság a társasággal szemben mérlegbenyújtási kötelezettségének elmulasztása miatt hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytatott. Az 1999. március 8-án kelt végzésével felhívta a társaságot az 1997. évi mérleg letétbe helyezésére törvényességi felügyeleti intézkedés terhével. A végzést a képviselő lakcímén távolléte folytán nem vette át, a tértivevény tanúsága szerint a postai kézbesítő értesítést hagyott hátra.
Az elsőfokú bíróság az 1999. április 20-án kelt végzésével a társasággal szemben 50 000 Ft pénzbírságot szabott ki. Egyidejűleg felhívta a társaságot a 21. sorszámú végzésben foglaltak (mérleg) 15 napon belüli teljesítésére megszűntnek nyilvánítás terhével. E végzést a képviselő lakcímén 1999. április 29-én a képviselő fia vette át.
1999. május 14-én B. L.-né képviselő a végzésben foglaltak teljesítésére további 30 nap határidő-hosszabbítást kért.
Az elsőfokú bíróság az 1999. szeptember 1-jén kelt végzésével a társaságot a mérlegbenyújtási kötelezettség elmulasztására tekintettel megszűntnek nyilvánította, végelszámolóját kijelölte.
A végzéssel szemben a társaság jogi képviselő útján 1999. október 1-jén érkezett beadványában igazolási kérelmet és fellebbezést terjesztett elő. Arra hivatkozott, a képviselő huzamosabb ideig betegápolás miatt nem tartózkodott a lakcímén, a postai küldeményeket ezért késve kapta meg. Egyidejűleg becsatolta az 1997. évi mérleget. Arra is hivatkozott, a megszűntnek nyilvánítás a mulasztáshoz képest aránytalanul súlyos szankció. Elsősorban azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság saját hatáskörében helyezze hatályon kívül végzését, másodsorban kérte a beadvány fellebbezéskénti elbírálását.
Az elsőfokú bíróság az 1999. október 5-én kelt végzésével az igazolási kérelmet elutasította. E végzéssel szemben fellebbezést nem terjesztettek elő.
A megszűntnek nyilvánító végzéssel szembeni fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve. Az 54. § (1) bekezdésének értelmében a cégbíróság indokolt esetben és az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően az ott felsorolt intézkedéseket alkalmazhatja. Így a szankciók a figyelmeztetéstől a pénzbírság kiszabásán át a legsúlyosabb intézkedésig, a megszűntnek nyilvánításig terjedhetnek. A (2) bekezdés akként rendelkezik, a megszűntnek nyilvánításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az (1) bekezdésben meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre. Mindezekből a rendelkezésekből az következik, hogy a megszűntnek nyilvánításra csakis kivételes esetekben és akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően a cégbíróság már több intézkedést alkalmazott eredménytelenül.
A mérlegbenyújtási kötelezettség elmulasztása miatt indult törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott megszűntnek nyilvánító végzését megelőzően egyetlen törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazott, nevezetesen 1999. április 20-án kelt végzésével a céggel szemben 50 000 Ft pénzbírságot szabott ki. Egyidejűleg e végzésében ismét felhívta a céget mérlegbenyújtási kötelezettsége teljesítésére. E végzés szabályszerű kézbesítésére nézve tértivevény nem áll rendelkezésre. Mindezekre a körülményekre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy a megszűntnek nyilvánítás, mint legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának feltételei nem álltak fenn, téves és megalapozatlan az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzése.
Akkor járt volna el helyesen az elsőfokú bíróság, ha gondoskodik az említett - 1999. április 20-i - végzés szabályszerű kézbesítéséről, és az újabb felhívás eredménytelensége esetén további komolyabb súlyú törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.
Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy a társaság a fellebbezéssel egyidejűleg csatolta az előírt 1997. évi mérleget, ezzel az eljárás tárgyát képező törvénysértő működést megszüntette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a megszűntnek nyilvánítást, végelszámoló kijelölését mellőzte.
(Legf.Bír. Cgf.VII.33.358/1999. sz.)