BH+ 2002.4.197

A jogegységi határozat hatálybalépéséről nincs törvényi rendelkezés, mert nincs szó új jogszabályról, hanem csak az alkalmazott jogszabály értelmezéséről az egységes gyakorlat kialakítása érdekében. A jogegységi határozat közzétételétől tehát az abban foglaltak a folyamatban lévő eljárásokban is követendők [1997. évi LXVI. tv. 29. § (1) bek. a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) és b) pont, 2/19

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A hitelező által 1999. április 21-én kezdeményezett felszámolási eljárás során az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót.
A végzés indokolása szerint a hitelező jogerős fizetési meghagyás alapján kérte az adós felszámolását. Az adós az eljárás felfüggesztését kérte azzal, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásáról nem tudott. A hitelező a bíróság felhívására csatolta a jo...

BH+ 2002.4.197 A jogegységi határozat hatálybalépéséről nincs törvényi rendelkezés, mert nincs szó új jogszabályról, hanem csak az alkalmazott jogszabály értelmezéséről az egységes gyakorlat kialakítása érdekében. A jogegységi határozat közzétételétől tehát az abban foglaltak a folyamatban lévő eljárásokban is követendők [1997. évi LXVI. tv. 29. § (1) bek. a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) és b) pont, 2/1999. PJE].
A hitelező által 1999. április 21-én kezdeményezett felszámolási eljárás során az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót.
A végzés indokolása szerint a hitelező jogerős fizetési meghagyás alapján kérte az adós felszámolását. Az adós az eljárás felfüggesztését kérte azzal, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásáról nem tudott. A hitelező a bíróság felhívására csatolta a jogerős fizetési meghagyást, melyet a bíróság az adós részére kézbesített azzal, hogy arra nyilatkozzon. Az adós nyilatkozatot nem tett, fizetésképtelensége ezért a többször módosított 1991. évi IL. törvény 24. §-ának (3) bekezdésében írtak szerinti vélelem alapján fennáll.
E végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, melyben - annak tartalma szerint - az eljárás megszüntetését kérte fizetésképtelensége hiányában. A fellebbezési álláspont szerint a fizetési meghagyásos eljárás még folyamatban van, ugyanis időközben perújítást kezdeményezett. A folyamatban lévő eljárás miatt a fizetésképtelenséget nem lehet megállapítani.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokon eljárt bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja az, hogy az adós ellentmondását és igazolási kérelmét a városi bíróság az elsőfokú eljárásban már csatolt iratokkal igazoltan elutasította. Az adós nem igazolta, hogy perújítással élt. Az adós továbbá egyetlen alkalommal sem jelezte a hitelező felé, hogy a követelést vitatja, csupán a felszámolási kérelem benyújtását követően. A hitelező véleménye az, hogy nincs folyamatban olyan peres eljárás, melynek tárgya a hitelező által követelt tartozás. Hivatkozott a hitelező arra is, hogy a 2/1999. jogegységi határozat a felszámolási kérelem benyújtását követően került kiadásra.
Az adós gazdálkodó szervezet fellebbezése az alábbiak miatt alapos.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét - egyebek mellett - akkor állapítja meg, ha az a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki [a) pont], vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen marad [b) pont].
A Legfelsőbb Bíróság 2/1999. PJE számú jogegységi határozata értelmében az a hitelező, akinek az adóssal szembeni, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló követelése van, a törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kérheti az eljárás lefolytatását akkor, ha a végrehajtás eredménytelenségét igazolja. Az egységes bírói gyakorlat a végrehajtás körében megelégszik az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolásával.
Az adott ügyben az adós a perújítási kérelem benyújtását, s tartozásának az általa állított perújítási eljárás eredményessége folytán való megszűnését nem igazolta. A hitelező jogerős bírósági határozat alapján kérte az adós felszámolását a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a/ pontjára hivatkozva. Az idézett - 1999. június 3-án közzétett - jogegységi határozatra figyelemmel azonban a fizetésképtelenség megállapítása csak a törvényhely 27. §-a (2) bekezdésének b/ pontja alapján lehetséges. Ez utóbbinál megkívánt törvényi feltételek viszont nem állnak fenn, ugyanis a hitelező maga is azt adta elő, hogy csupán az önkéntes teljesítést kísérelte meg, a végrehajtást nem.
Téves az a hitelezői álláspont, hogy a kérelem benyújtását követően hozott jogegységi határozat az adott ügyben még nem alkalmazható. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény szabályozza a jogegységi eljárást, melynek - egyebek mellett - akkor van helye, ha a joggyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges [29. § (1) bekezdés a) pont]. A törvényben nincs rendelkezés a jogegységi határozatok hatálybalépéséről, nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést az idézett 2/1999. számú jogegységi határozat sem. Ennek oka: nincs szó új jogszabályról, csupán a már alkalmazott jogszabályok értelmezéséről az egységes gyakorlat kialakítása érdekében. A jogegységi határozat közzétételétől tehát az abban megfogalmazottak követendők a folyamatban lévő eljárásokban.
A fent kifejtettekre tekintettel az adott ügyben irányadóak a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem beadását követően, de az első- és másodfokú határozat meghozatalát megelőzően közzétett jogegységi határozatban foglaltak.
A végrehajtás eredménytelenségének igazolása hiányában a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően követendő Pp. 259. §-ára utalással a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a többször mód. Cstv. 27. §-ának (4) bekezdése alapján - az adós fizetésképtelenségének hiánya miatt - a felszámolási eljárást megszüntette.
(Legf.Bír. Fpk.VIII.30.491/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.