adozona.hu
BH+ 2002.3.157
BH+ 2002.3.157
Nem hatályosult alapszabály-módosítás nem alapozhatja meg a társasági adó adóalapjának csökkentését (1991. évi LXXXVI. tv. 4. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1993-97. évekre vonatkozóan adóellenőrzést tartott, melynek következtében a felperes terhére 1 399 000 Ft társasági adókülönbözetet, 280 000 Ft adóbírságot és 219 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes fellebbezésében 879 000 Ft társasági adókülönbözet törvényességét vitatta, az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (továbbiakba...
BH+ 2002.3.157 Nem hatályosult alapszabály-módosítás nem alapozhatja meg a társasági adó adóalapjának csökkentését (1991. évi LXXXVI. tv. 4. §)
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1993-97. évekre vonatkozóan adóellenőrzést tartott, melynek következtében a felperes terhére 1 399 000 Ft társasági adókülönbözetet, 280 000 Ft adóbírságot és 219 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes fellebbezésében 879 000 Ft társasági adókülönbözet törvényességét vitatta, az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Ta. tv.) 4. § (2) bekezdés l) pontja alapján nem csökkenthette volna az 1996. évi társasági adóalapját 8 100 000 Ft-tal. Az adóbírság és a késedelmi pótlék további mérséklésére sem látott alapot.A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében hivatkozott arra, hogy a Ta. tv. 4. § (2) bekezdés l) pontja értelmében az adóalap számításakor az adózás előtti eredményt csökkenti a szövetkezet által a nyugdíjas tagoktól és a kívülálló üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különbözete.
A felperes 1995. novemberében olyan személyektől vásárolta vissza az üzletrészeiket, akik szövetkezetben fennálló tagsági viszonyukat 1995. novemberében kívánták megszüntetni. Kérelmükben az 1995. május 5-én elfogadott alapszabály módosítás szerint közös megegyezéssel kérték a tagsági viszonyok megszüntetését. Ez a módosítás azonban cégbírósági bejegyzésre nem került, mert a felperesi szövetkezet ezen bejegyzés iránti kérelmét 1997-ben visszavonta és a megyei bíróság, mint cégbíróság csak 1996. október 11-ére visszamenőleges hatállyal jegyezte be az alapszabály azon módosítását, mely értelmében a tagsági viszony a tag és a szövetkezet közötti megállapodás útján is megszüntethető.
A bíróság álláspontja szerint 1995. novemberében a cégbírósági bejegyzés hiányában az alapszabály II. fejezetének 12. pontjának d) alpontja nem volt érvényben. A tagok 1995. november 13-án kelt kérelmét egyoldalú kilépési nyilatkozatnak minősülnek, ezért a tagsági viszonyok a bejelentés évében hatályos alapszabály értelmében csak 30 múlva szűnt meg. Az üzletrészvásárlások a bejelentéstől számított 30 napon belül történtek meg, amikor még az üzletrészt eladók tagsági viszonya fennállott.
A bíróság megállapította, hogy az alperes az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabása során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 73. § (1) bekezdésében és 67. § (3) bekezdésében foglaltakat szem előtt tartva a felperessel szemben méltányosságot gyakorolt, és az Art. 72. § (1) bekezdésében meghatározott 50% helyett 20%-os mértékben, míg a késedelmi pótlék kezdő időpontját ugyancsak méltányosságból 1997. szeptember 18. napjától határozta meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a felperes 1995. novemberében kívülálló üzletrész-tulajdonosoktól vásárolta vissza az üzletrészeiket, ezért a Ta. tv. 4. § (2) bekezdés s) pontja alapján a társasági adóalapját jogszerűen csökkentette.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, annak helyes jogi következtetéseire figyelemmel, utalva arra, hogy az előadók tagsági viszonya az üzletrész visszavásárlásának időpontjában még nem szűnt meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. § (2) bekezdésére figyelemmel csak a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban tehát csak azt vizsgálhatta, hogy a jogerős ítélet megsértette-e a Ta. tv. 4. § (2) bekezdés s) pontját, a felperes jogszerűen mérsékelte-e a társasági adóalapját.
A jogerős ítélet a tényállást a kellő részletességgel állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság is osztja az abból levont jogi következtetéseket azzal a módosítással, hogy a Ta. tv. 4. § (2) bekezdés l) pontja helyett helyesen az s) pont tartalmazza az üzletrész visszavásárlása esetén az adóalap-csökkentés lehetőségét.
A Ta. tv. 1995. novemberében hatályos szövege szerint az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti: a szövetkezet által a kívülálló üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különbözete.
Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet, hogy bár a felperesi szövetkezet az 1995. május 5-én tartott közgyűlésen az alapszabály II. fejezetének 12. pontjának d) pontját úgy módosította, hogy a tagsági viszony közös megegyezéssel is megszüntethetővé válik, azonban ez az alapszabály módosítás nem hatályosult, mivel a felperes az erre vonatkozó bejegyzési kérelmét 1997-ben visszavonta. A megyei bíróság, mint cégbíróság 1997. február 20-án csak 1996. október 11-ére visszamenőleges hatállyal jegyezte be az alapszabály azon módosítását, melynek értelmében a tagsági viszony a tag és a szövetkezet közötti megállapodás útján is megszüntethető. Ennek alapján pedig 1995. novemberében nem volt lehetőség a tagsági viszony közös megszüntetésére. Erre figyelemmel a jogerős ítélet a tagok kérelmét jogszerűen, egyoldalú kilépési nyilatkozatnak minősítette, így a tagsági viszonyuk csak a bejelentés után 30 múlva szűnt meg. Az üzletrészvásárlások azonban a bejelentéstől számított 30 napon belül történtek meg, amikor a tagsági viszony még fennállt.
A társasági adóalap-csökkentés lehetősége szempontjából irreleváns az a körülmény, hogy miért nem hatályosult a felperes alapszabályának 1995. május 5-i módosítása, hogy az ennek bejegyzésére vonatkozó kérelmet a felperes milyen okból vonta vissza a Cégbíróságnál.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Kfv.IV.35.328/1999. sz.)