adozona.hu
BH+ 2002.3.145
BH+ 2002.3.145
A felszámolás elrendelésére irányuló - egyébként megfelelő - kérelemhez csatolt bizonyítékok esetleges hiányai miatt - hiánypótlás elrendelése nélkül - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27.§ (2) bek. a) pont, Pp. 121. § (1) bek., 124. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2000. szeptember 26-án kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon, amelyben az adós fizetésképtelenségének megállapítását és a felszámolás elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós nem fizette meg a részére, a 60 napon túli, lejárt, fuvardíjból eredő számlákon fennálló 94 492,15 DEM tartozását.
A kérelméhez csatolta a kérelme alapjául szolgáló, az adóssal szemben kiállított számlák másolatát.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével a hitelező kérelmét érdemi vizsg...
BH+ 2002.3.145 A felszámolás elrendelésére irányuló - egyébként megfelelő - kérelemhez csatolt bizonyítékok esetleges hiányai miatt - hiánypótlás elrendelése nélkül - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27.§ (2) bek. a) pont, Pp. 121. § (1) bek., 124. § (2) bek.].
A hitelező 2000. szeptember 26-án kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon, amelyben az adós fizetésképtelenségének megállapítását és a felszámolás elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós nem fizette meg a részére, a 60 napon túli, lejárt, fuvardíjból eredő számlákon fennálló 94 492,15 DEM tartozását.A kérelméhez csatolta a kérelme alapjául szolgáló, az adóssal szemben kiállított számlák másolatát.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével a hitelező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A határozat indokolásában rámutatott, hogy a hitelező kérelméhez nem csatolta azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a számlákat a felszámolni kért társaság átvette, a tartozását elismerte, illetőleg nem vitatta; nem csatolta az adósnak küldött fizetési felszólításokat, nem igazolta azok átvételét, és nem igazolta a 15 000 forintos közzétételi díj megfizetését. Mivel a hitelező jogi képviselővel járt el, az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmét, a Pp. 124. §-ának (2) bekezdése alapján, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve, érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását, a felszámolás elrendelését, illetőleg a felszámolási kérelem érdemi vizsgálatának elrendelését kérte. Kérelmében arra hivatkozott, hogy a kérelem - hiánypótlási felhívás nélküli - elutasításának csak a Pp. 121. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt hiányok esetén van helye. Előadta továbbá, hogy nem felel meg a valóságnak, miszerint a 15 000 forintos közzétételi díjat nem fizette meg. Hivatkozott arra is, hogy a fizetésképtelenség megállapításához a számlák kibocsátásán túl nincsen szükség további fizetési felszólításokra. A számlák helyessége mellett vélelem szól, azt az adósnak kellene megdöntenie. Fellebbezéséhez további okirati bizonyítékokat csatolt, de hivatkozott arra, hogy a kérelme tekintetében legfeljebb hiánypótlási eljárásnak lett volna helye.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A jelen felszámolási eljárásra irányadó, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak... A többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 124. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
Jelen eljárásban a hitelező a jogi képviselő meghatalmazását csatolta, az eljárási illetéket - az illetékfeljegyzési jog ellenére - megfizette, így az elsőfokú bíróság csak a Pp. 121. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem teljesítése miatt utasíthatta el a kérelmet.
A Pp. 121. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot;
b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A hitelező kérelme a jogszabályban írt feltételeknek megfelel, megjelöli az eljáró bíróságot, a feleket, valamint a felekre vonatkozó adatokat, a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához szükséges adatokat és határozott kérelmet is tartalmaz. A hitelező a Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontját jelölte meg, mint az érvényesíteni kívánt joga alapját, és bizonyítékként csatolta az adós tartozását igazoló számlákat.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, miután a bizonyítékok esetleges hiányos volta a kérelem elutasítására nem, csak hiánypótlás elrendelésére adhat lehetőséget. A többször módosított Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése meghatározza azokat a szükséges adatokat, amelyeket a hitelezői kérelemnek az adós fizetésképtelensége megállapításához tartalmaznia kell. Amennyiben ezeket az adatokat a kérelem nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza, a Cstv. mint speciális jogszabály hiánypótlást ír elő és a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el. [Többször módosított Cstv. 25. § (1) bek. c) pontja.] A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a többször módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv. 6.§-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A további eljárásban az elsőfokú bíróságnak a hitelező kérelmét érdemben kell vizsgálnia. Azt ki kell adnia az adósnak, hogy arra észrevételt tehessen. Az adós érdemi nyilatkozatának ismeretében és a szükséges bizonyítás lefolytatása után, az elsőfokú bíróságnak érdemben kell döntenie a hitelező kérelméről.
(Legf. Bír. Fpk.VI.31.375/2001. sz.)