adozona.hu
BH+ 2002.3.144
BH+ 2002.3.144
Az adósnak az a hitelezője, aki felszámolás iránti kérelmet nem terjesztett elő a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig az eljárásnak nem alanya, az adott ügyben nem minősül félnek, így a felszámolást elrendelő vagy az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezési joga sincs [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 3. § (1) bek., 22. § (1) bek. b) p
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen több felszámolás iránti eljárás indult, melyeket az elsőfokú bíróság egyesített.
Az első kérelmet 1998. július 6-án K. L., mint az adós gazdálkodó szervezet végelszámolója nyújtotta be.
A következő, a dr. Sz. Gy. hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás 1999. március 23-án kezdődött.
A harmadik kérelmet pedig az APEH Megyei Igazgatósága hitelező nyújtotta be 1999. május 7-én. A két utóbbi ügyet az elsőfokú bíróság a 2000. április 13-án, és 18-án meg...
BH+ 2002.3.144 Az adósnak az a hitelezője, aki felszámolás iránti kérelmet nem terjesztett elő a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig az eljárásnak nem alanya, az adott ügyben nem minősül félnek, így a felszámolást elrendelő vagy az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezési joga sincs [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 3. § (1) bek., 22. § (1) bek. b) pont, 24. §, 27. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen több felszámolás iránti eljárás indult, melyeket az elsőfokú bíróság egyesített.Az első kérelmet 1998. július 6-án K. L., mint az adós gazdálkodó szervezet végelszámolója nyújtotta be.
A következő, a dr. Sz. Gy. hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás 1999. március 23-án kezdődött.
A harmadik kérelmet pedig az APEH Megyei Igazgatósága hitelező nyújtotta be 1999. május 7-én. A két utóbbi ügyet az elsőfokú bíróság a 2000. április 13-án, és 18-án meghozott végzéseivel egyesítette az első, a végelszámoló által indított felszámolás iránti eljárás irataihoz.
Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte, valamint kijelölte a felszámolót, majd a 9. sorszámú végzésével a felszámolási eljárást a Megyei Cégbíróság végzésének jogerőre emelkedéséig felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság 5. és 9. sorszámú végzései ellen a G. Kft. gazdálkodó szervezet 1998. szeptember 18-án 13. sorszám alatt külön-külön fellebbezést nyújtott be.
Az 5. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezésében G. Kft. az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és a felszámolás elrendelésére irányuló kérelmet, mint nem jogosulttól származót elutasítani kérte.
A 9. sorszámú végzés elleni fellebbezésében pedig a 9.sorszámú végzésnek a fellebbezésében foglaltak szerinti megváltoztatása iránti kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a 14. sorszámú, 1998. szeptember 18-án meghozott és 1998. október 10-én jogerőre emelkedett végzésében a G. Kft. gazdálkodó szervezetnek a 9. sorszámú végzés ellen előterjesztett fellebbezését hivatalból elutasította annak megállapításával, hogy a fellebbezést előterjesztő gazdálkodó szervezet az adott ügyben nem tekinthető félnek, "függetlenül attól, hogy egyébként az eljáráson kívüli státusza megfelel a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak", tekintettel arra, hogy az adott felszámolási eljárásban az adós felszámolása iránti kérelmet előterjesztő félként, hitelezőként nem vett részt.
A G. Kft. gazdálkodó szervezet az elsőfokú bírósághoz 2000. június 9-én 19. sorszám alatt benyújtott beadványában kérte az 5. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezésének érdemi elbírálását is, amely a 14.sorszámú végzés meghozatalakor elmaradt. Beadványában az 5. sorszámú végzés ellen ugyancsak 13. sorszám alatt külön benyújtott fellebbezését fenntartotta. Az 5. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését, a végelszámoló felszámolás elrendelése iránti kérelmének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a 20. sorszámú végzésében a G. Kft. gazdálkodó szervezetnek az 5.sorszám alatt hozott végzés ellen előterjesztett fellebbezését is hivatalból elutasította.
E végzésében is megállapította, hogy az adós felszámolását hitelezőként nem kezdeményező G. Kft.-t a felszámolási eljárásnak a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig terjedő eljárási szakaszban nem lehet félnek tekinteni annak ellenére, hogy az eljáráson kívüli státusza megfelel a Cstv. 3. §-ának (1) bekezdés c) pontjában foglalt hitelezői minőségnek, mivel igazolta, hogy az adóssal szemben jogerős, és végrehajtható bírósági határozaton alapuló jelentős vagyoni követelése áll fenn. A végzésben a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 237. §-ára hivatkozott. Az elsőfokú bíróság tájékoztatta a G. Kft.-t arról, hogy a felfüggesztést követően folytatott eljárásban a 2000. május 16-án jogerőre emelkedett 5. sorszámú végzésével a végelszámoló kérelme alapján meghozott (a G. Kft. fellebbezésében sérelmezett), az adós felszámolását elrendelő végzését hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. Ezt követően a 11. sorszám alatt meghozott még nem jogerős végzésével az APEH Megyei Igazgatósága kérelmére az adós fizetésképtelenségét ismét megállapította, és az adós felszámolását elrendelte, kijelölte a felszámolót.
Az elsőfokú bíróság 20. sorszámú végzése ellen a G. Kft. 21. sorszám alatt nyújtott be fellebbezését, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és az 5. sorszámú (időközben hatályon kívül helyezett) végzés ellen benyújtott fellebbezése érdemi elbírálásának elrendelését kérte. Továbbra is állította, hogy a G. Kft.-nek joga volt az eljárásban félként, hitelezőként részt venni, mert az elsőfokú bíróságon igazolta, hogy az adóssal szemben jogerős bírósági határozaton alapuló vagyoni követelése van, ezért a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az adós hitelezőjének tekintendő. Hivatkozott arra, hogy a Pp. vonatkozó rendelkezései értelmében az érdekeltek számára az eljárásban hozott határozatokat meg kell küldeni. Álláspontja szerint a G. Kft. azt követően, hogy a bíróságnál igazolta hitelezői minőségét, eljárásbeli érdekeltté vált, ezért részére az elsőfokú bíróság határozatait meg kellett volna küldeni és számára a jogorvoslati lehetőségeket kellett volna biztosítani. Állította, hogy az elsőfokú bíróság eltérő álláspontja - félként való részvételi jogának megtagadása - jogszabálysértő, melynek megállapítása mellett az elsőfokú bíróságot a "fellebbezés érdemi elbírálására" kérte kötelezni.
A fellebbezésre tett észrevételében az adós felszámolója bejelentette, hogy az adós felszámolását elrendelő végzés 2000. június 18-án emelkedett jogerőre, a G. Kft. pedig e határidőtől számított 40 napon belül sem, és azt követően sem nyújtott be hitelezői igényt a felszámolóhoz. Ezért álláspontja szerint a fellebbező G. Kft.-t a felszámolási eljárásnak a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésével kezdődő szakaszában sem lehet az adós hitelezőjének, és ennek alapján az eljárásban résztvevő félnek tekinteni.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a fellebbező által sérelmezett végzésében a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le, amikor a fellebbezést hivatalból elutasította. Az adott ügyben alkalmazandó, az 1993. évi LXXXI. tv. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyes értelmezésével jutott az elsőfokú bíróság arra a megállapításra, hogy a felszámolási eljárásnak az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig terjedő szakaszában, valamint a felszámolás kezdő időpontja után a hitelező fogalmának meghatározása különböző. Az adós ellen megindított felszámolási eljárásban ugyanis a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az eljárást kezdeményező hitelező kérelme alapján az adós fizetésképtelensége megállapítható-e, és felszámolása elrendelhető-e, amelyhez a hitelezőnek (hitelezőknek) a kérelem alapjául szolgáló állítását (állításukat) kell bizonyítaniuk. Ha a kérelem előterjesztésére a többször módosított Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján került sor azt, hogy az adós által nem vitatott, vagy elismert 60 napon túl lejárt pénz, vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése (követelésük) van. A kérelem (kérelmek) elbírálásakor az adós vagyoni helyzetét nem kell, és nem is lehet vizsgálni. Így az eljárásnak ebben a szakaszában érdektelen az, hogy az adósnak más, az eljárásban részt nem vevő hitelezőkkel szemben is van-e a többször módosított Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének megfelelő tartozása.
A többször módosított Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a hitelező (hitelezők) kérelmére indított felszámolási eljárásban a feltételeknek a többször módosított Cstv. 24. §-a (1) bekezdése szerint igazolása nélkül a felszámolás elrendelésére nem kerülhet sor.
A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig az eljárás alanyai a következők; az adós, a felszámolás iránti kérelmet (kérelmeket) előterjesztő hitelező (hitelezők) az adós esetleges végelszámolója, és megengedett beavatkozás esetén a beavatkozó. Más résztvevője az eljárás első szakaszának nem lehet, figyelemmel a többször módosított Cstv. 22. §-ában foglaltakra, azzal a megjegyzéssel, hogy bár az eljárás a cégbíróság értesítése alapján is megindítható, a cégbíróság azonban értelemszerűen az eljárásban félként nem vehet részt.
A felszámolás kezdő időpontja, a felszámolás jogerős elrendelése után már a felszámolási eljárás további alanyává válik a kijelölt felszámoló, valamint mindazok, akiknek az adóssal szemben pénz, vagy pénzben kifejezett vagyoni követelésük van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette, vagy annak megtagadása esetén a vitatott hitelezői igényre vonatkozóan a követelés nyilvántartásba vétele iránti eljárás indult.
A többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 233. §-ának (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által hozott határozat ellen fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
Az előbbiekből megállapítható, hogy a G. Kft. az adós felszámolása iránti kérelmet nem terjesztett elő, ezért az adott, az adós felszámolása iránt a végelszámoló által indított felszámolási eljárásban hitelezőként nem vett részt. Ebből következően az adott ügyben félnek nem minősül annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során igazolta az adóssal szemben fennálló vagyoni követelését. A G. Kft. a más által indított felszámolási eljárásban beavatkozóként sem vett részt, ezért az adott eljárásnak nem vált alanyává. Megállapítható továbbá az is, hogy az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzése a G. Kft.-re vonatkozó rendelkezést nem tartalmazott.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a G. Kft.-nek a 20. számú végzés ellen benyújtott fellebbezését helyesen utasította el hivatalból, amely végzését a Legfelsőbb Bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. §-a, és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Fpk.VI.31.767/2000. sz.)