adozona.hu
BH+ 2002.3.140
BH+ 2002.3.140
A felszámolás alatt álló korlátolt felelősségű társaság által jelentős vagyoni értékre indított per eredménye a felperes vagyonának jelentős változását eredményezheti, így a per mikénti elbírálásához a felperes tulajdonosának (tulajdonosainak) is jogi érdeke fűződik, ezért a tulajdonos beavatkozását meg kell engedni [Pp. 54. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 61. § (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 169. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
B. P. az elsőfokú bírósághoz 2000. április 17-én érkezett beadványában bejelentette, hogy a felperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozni kíván. Előadta, hogy a felperes és az alperes közötti szerződés érvénytelenné nyilvánításához azért fűződik jogi érdeke, mert a felszámolás alatt álló felperes cég egyik tulajdonosa és a felperes pernyertessége esetén anyagi előnyökhöz juthat.
Az alperes B. P. beavatkozás iránti kérelmének elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a beavatkozó n...
BH+ 2002.3.140 A felszámolás alatt álló korlátolt felelősségű társaság által jelentős vagyoni értékre indított per eredménye a felperes vagyonának jelentős változását eredményezheti, így a per mikénti elbírálásához a felperes tulajdonosának (tulajdonosainak) is jogi érdeke fűződik, ezért a tulajdonos beavatkozását meg kell engedni [Pp. 54. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 61. § (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 169. § (4) bek.].
B. P. az elsőfokú bírósághoz 2000. április 17-én érkezett beadványában bejelentette, hogy a felperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozni kíván. Előadta, hogy a felperes és az alperes közötti szerződés érvénytelenné nyilvánításához azért fűződik jogi érdeke, mert a felszámolás alatt álló felperes cég egyik tulajdonosa és a felperes pernyertessége esetén anyagi előnyökhöz juthat.Az alperes B. P. beavatkozás iránti kérelmének elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a beavatkozó nem valószínűsítette, milyen jogi érdeke fűződik az általa támogatott felperes pernyertességéhez.
Az elsőfokú bíróság 2000. május 4-én kelt 8. sorszámú végzésében B. P. beavatkozás iránti kérelmét elutasította azzal, hogy a beavatkozó nem valószínűsítette jogi érdekét, miután az, hogy a felszámolás alatt álló felperes egyik tulajdonosa, illetőleg, hogy a felperes pernyertessége esetén komoly anyagi előnyökhöz juthat, nem minősül olyan jogi érdeknek, amely a beavatkozását indokolttá és megalapozottá tenné.
A végzés ellen a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, kérte a végzés megváltoztatását és a beavatkozás megengedését. Fellebbezésének indoklásaként előadta, hogy téves az elsőfokú bíróság álláspontja, amely szerint az, hogy a beavatkozó a felszámolás alatt álló felperes tulajdonosa, nem teszi indokolttá a beavatkozást. A felperes pernyertessége esetén ugyanis a felperes megmaradó vagyona a tulajdonosai között kerül szétosztásra, illetőleg akár a felszámolás feleslegessé is válhat. Egyebekben előadta, hogy a felperes ellen folyó felszámolási eljárásban hitelezői igényt is előterjesztett, így hitelezőként is érdeke fűződik ahhoz, hogy a felperes vagyonára vonatkozó per a felperes számára kedvező eredménnyel végződjön.
A felperes észrevételében a beavatkozás iránti kérelemnek az elfogadását kérte a bíróságtól. Indoklásként előadta, hogy a felszámolási eljárás befejezését követően fennmaradó vagyonból a felperes társaság tagjai törzsbetéteik arányában részesülnek, és a jelen per kimenetele kihatással lesz a felszámolási eljárásra és a felperes társaság vagyoni helyzetére, illetőleg a tagi részesedésekre.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 54. §-ának (1) bekezdése értelmében, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat.
A felperes gazdálkodó szervezet felszámolására irányadó 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 61. §-ának (4) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására a gazdasági társaságokról szóló törvény végelszámolásra irányadó szabályait kell alkalmazni. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 169. §-ának (4) bekezdése szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után, a fennmaradó vagyonból előbb a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a vagyont a törzsbetétek arányában fel kell osztani.
A fentiekből megállapíthatóan a felszámolás alatt álló felperes tagjainak vagyoni helyzetére kihatással van a felperes vagyonának jelentős változása, ami a jelen per kimenetelétől függően következhet be, így a Pp. 54. §-ának (1) bekezdése szerinti jogi érdekük is megállapítható.
A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és B. P. beavatkozását megengedte.
(Legf.Bír. Gf.VI.30.517/2001. sz.)