BH+ 2002.2.95

Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseletének cégbejegyzésénél a szükséges hatósági engedélyek vizsgálata körében irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 23. § (3) bek., 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 3. §, 3/A. §, 1997. évi CXXXII. tv. (a továbbiakban: Fkt.) 27. § (1) és (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A cégbírósághoz 1999. július 5. napján érkezett kérelem a G. B. Rt. kereskedelmi képviseletének cégbejegyzése iránt. A cég alapítója a romániai székhelyű G. B. Rt. Kereskedelmi Társaság, amelynek alapító okiratában foglaltak szerint a tevékenységi köre kizárólag ingó értékek közvetítése, közte az "ügyfelek egyéni portfóliumának kezelése nyomán és céljából vagy egyéb engedélyezett célból, kiváltképpen a Nemzeti Ingó Értékek Bizottsága (CNVM) szabályokkal engedélyezve", a befektetések által nyi...

BH+ 2002.2.95 Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseletének cégbejegyzésénél a szükséges hatósági engedélyek vizsgálata körében irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 23. § (3) bek., 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 3. §, 3/A. §, 1997. évi CXXXII. tv. (a továbbiakban: Fkt.) 27. § (1) és (2) bek.].
A cégbírósághoz 1999. július 5. napján érkezett kérelem a G. B. Rt. kereskedelmi képviseletének cégbejegyzése iránt. A cég alapítója a romániai székhelyű G. B. Rt. Kereskedelmi Társaság, amelynek alapító okiratában foglaltak szerint a tevékenységi köre kizárólag ingó értékek közvetítése, közte az "ügyfelek egyéni portfóliumának kezelése nyomán és céljából vagy egyéb engedélyezett célból, kiváltképpen a Nemzeti Ingó Értékek Bizottsága (CNVM) szabályokkal engedélyezve", a befektetések által nyitott alapok részvételi jogcímének szétosztása, dokumentáció elkészítése a törzstőke felemelése vagy/és pénzzel való ellátása magánbefektetések vagy/és ingó értékek eladási közkínálata céljából stb. Az alapító 1999. május 6. napján tartott közgyűlése határozott arról, hogy "román tőkepiaci befektetők felkutatása érdekében" Magyarországon képviseletet hoz létre. A kérelemben a cég tevékenységi köreként a 7414 Üzletviteli tanácsadás és a 7484 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás szerepel.
Az elsőfokú bíróság az 1999. július 20-án kelt 3. sorszámú végzésével hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt. Ezek között szerepelt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) engedélyének csatolására irányuló kötelezettség is, azonban az nem állapítható meg, hogy az engedélynek mire kell vonatkoznia, a cég létrejöttére vagy a tevékenységének gyakorlására.
A kérelmező 1999. szeptember 14-én hiánypótlásként okiratokat csatolt és egyidejűleg bejelentette, hogy a cég által folytatni kívánt tevékenység nem engedélyköteles, ezért nincs szükség az ÁPTF engedélyére.
Az elsőfokú bíróság az 1999. szeptember 20-án meghozta végzését. A bíró által aláírt és a kérelmező részére megküldött végzések eltérő tartalmúak.
A kérelmezővel közölt végzésével a cégbíróság "a cég változás bejegyzése iránti kérelmét" elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az 1999. július 5. napján indult változás bejegyzési eljárásban a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét elmulasztotta, nem csatolta a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a és 3/A. §-a alapján szükséges ÁPTF engedélyét. Figyelmeztette a kérelmezőt, hogy a változás bejegyzése kötelező, a változás bejegyzési kérelem elutasítása a változás bejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól nem mentesít.
A bíró által aláírt végzésével a cégbíróság "a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította". Határozatában a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása, a Hpt. 3. §-a és 3/A. §-a szerinti ÁPTF engedély hiánya szerepel indokként. A végzésben nincs tájékoztatás a változás bejegyzési kötelezettség fennmaradásáról.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a cég bejegyzését. Lényegében megismételte az általa korábban már előadottakat. Álláspontja szerint sem a cég tevékenységéhez, sem a cég alapításához nincs szükség ÁPTF engedélyre. A cég nem kívánja a Hpt. 3. §-a és 3/A. §-ában meghatározott tevékenységet üzletszerűen folytatni és az engedély csak akkor lenne szükséges, ha azt a tevékenységet a külföldi vállalkozás fióktelepe útján folytatná. A bejegyzési kérelem nem külföldi vállalkozás fióktelepének a bejegyzésére, hanem kereskedelmi képviseletének a bejegyzésére irányul.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) kérelem benyújtásakor hatályos 23. §-ának (3) bekezdése szerint ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a cégbíróság nem vizsgálja, azt az illetékes kamara ellenőrzi.
A Ctv. 23. §-ának (3) bekezdését a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Kam. tv.) 21. §-a módosította, és helyére a következő rendelkezés került: Ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor kell benyújtani a cégbírósághoz. Az új rendelkezés hatálybalépéséről a Kam. tv. 25. §-a úgy rendelkezik, hogy 2000. november 1. napján lép hatályba, és azt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 27. §-ának (1) bekezdése meghatározza a kereskedelmi képviselet által folytatható tevékenységet, és a kérelem benyújtásakor hatályos 27. §-ának (2) bekezdése szerint ha jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az (1) bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja.
A jelenleg rendelkezésre álló okiratokból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az alapító külföldi vállalkozás a Hpt. szerint pénzügyi intézménynek minősül-e, amelynek a javára, nevében, felelősségére és kockázatára kizárólag magyarországi fióktelep folytathat tevékenységet (Hpt. 3. §-a és 3/A. §-a), az alapítónak mire irányult a szándéka a létrehozni kívánt kereskedelmi képviselet tevékenységi körét illetően, és a bejegyezni kért tevékenységi körök a Hpt.-ben meghatározott valamelyik tevékenység szerint minősülnek-e. Ezeknek az adatoknak a hiányában nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alapító a bejegyezni kért kereskedelmi képviselet létesítésére jogosult-e, az alapításához esetleg szükséges-e valamilyen engedély.
A cégbíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg azzal, hogy a hiánypótlást elrendelő végzésében az előbbiek tisztázásához szükséges adatok bejelentésére nem szólította fel a kérelmezőt, a végzés nem jelölte meg, hogy a csatolni rendelt engedélynek alapításra kell-e vonatkoznia, továbbá azzal, hogy az eljáró bíró által aláírt és a kérelmezővel közölt végzés eltérő tartalmú. Ezek, valamint a további bizonyítás-felvétel szükségessége miatt az eljárás teljes megismétlése indokolt.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Cgf.VII.33.112/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.