adozona.hu
BH+ 2002.2.90
BH+ 2002.2.90
A tisztségéből közgyűlési határozattal felmentett szövetkezeti igazgatósági elnök a saját felmentésén kívül a felmentésre tekintettel, azzal szoros összefüggésben megválasztott ügyvivői testület megválasztásáról rendelkező közgyűlési határozatot is perrel támadhatja meg. Ezért e határozatok tárgyában törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének nincs helye [1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 13. § (1) bek., 21. § (1) bek., 51. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező 1999. március 31-én benyújtott kérelmében azért kérte a kérelmezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert álláspontja szerint a kérelmezett szövetkezet 1999. március 26-ai rendkívüli közgyűlésén törvénysértő módon döntött O. S. igazgatósági elnök felmentéséről, majd 3 tagú "ügyvédi testület" megválasztásáról és ennek következtében a szövetkezet működése törvénysértővé vált.
A szövetkezet nevében eljáró K. S.-né és N. B. ellenkérelmükben kifejtették, hog...
BH+ 2002.2.90 A tisztségéből közgyűlési határozattal felmentett szövetkezeti igazgatósági elnök a saját felmentésén kívül a felmentésre tekintettel, azzal szoros összefüggésben megválasztott ügyvivői testület megválasztásáról rendelkező közgyűlési határozatot is perrel támadhatja meg. Ezért e határozatok tárgyában törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének nincs helye [1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 13. § (1) bek., 21. § (1) bek., 51. § (6) bek.].
A kérelmező 1999. március 31-én benyújtott kérelmében azért kérte a kérelmezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert álláspontja szerint a kérelmezett szövetkezet 1999. március 26-ai rendkívüli közgyűlésén törvénysértő módon döntött O. S. igazgatósági elnök felmentéséről, majd 3 tagú "ügyvédi testület" megválasztásáról és ennek következtében a szövetkezet működése törvénysértővé vált.A szövetkezet nevében eljáró K. S.-né és N. B. ellenkérelmükben kifejtették, hogy a szövetkezet nem működik törvénysértően és erre tekintettel - az ellenkérelem tartalmát tekintve - a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzésében kötelezte a céget a törvényes működés helyreállítására és "ennek keretében" a cégjegyzékbe bejegyzett igazgatóság tagjait és O. S. szövetkezeti elnököt a közgyűlés 30 nap alatti összehívására kötelezte, a mérleg elfogadására, a tisztségviselők választására és az alapszabály módosítására vonatkozó napirendi pontok megtárgyalása céljából.
A kérelmező a fellebbezésben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyezze hatályon kívül a 7. sorszámú végzésnek azt a rendelkezését, melyben az elsőfokú bíróság az igazgatóság tagjait és O. S. szövetkezeti elnököt közgyűlés összehívására kötelezi, továbbá a végzés indoklásának utolsó előtti mondatát, mely szerint ezt a közgyűlést a cég az esetleges fellebbezésre tekintet nélkül köteles megtartani. A fellebbezésben arra hivatkozott, hogy az alapszabály szerint nem a közgyűlés, hanem a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a 7. sorszámú végzésében megjelölt napirendi pontok megtárgyalása. Az 1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 21. §-ának (1) bekezdése szerint pedig csak az igazgatóság jogosult közgyűlés (küldöttgyűlés) összehívására. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetnek jelenleg nincs igazgatósága, mert az igazgatóság tagjai írásban lemondtak, O. S. igazgatósági elnököt pedig a közgyűlés 1999. március 26-án felmentette tisztségéből és a peres bíróság az 1999. március 26-án meghozott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt O. S. által indított perben még nem hozott ítéletet.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.
Az 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 51. §-ának (6) bekezdése szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye. Jelen esetben a törvényességi felügyeleti kérelem alapvetően a kérelmezett cég 1999. március 26-án meghozott közgyűlési döntéseit sérelmezi, nevezetesen azt, hogy a közgyűlés törvénysértően döntött O. S. igazgatósági elnök felmentéséről és a háromtagú ügyvivő testület tagjainak megválasztásáról. Az Szvt. 13. §-ában írtak alapján a kérelmező mint a szövetkezet sérelmet szenvedett tagja, a felmentéséről rendelkező közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt jogosult volt pert indítani a szövetkezet ellen, és mivel az ügyvivő testület megválasztására felmentésére tekintettel - azzal szoros összefüggésben - került sor, megillette a perindítás joga az ügyvivői testület tagjainak megválasztásáról rendelkező közgyűlési határozat vonatkozásában is. Ez pedig azt jelenti, hogy a Ctv. 51. §-ának (6) bekezdésében írtakra tekintettel O. S. törvényességi felügyeleti kérelme alapján az elsőfokú bíróság nem volt jogosult annak vizsgálatára, hogy az 1999. március 26-i közgyűlési határozatok meghozatala miatt a szövetkezet működése törvénysértővé vált-e, a törvényességi felügyeleti kérelmet tehát el kellett volna utasítania.
O. S. egyébként a rendelkezésre álló íratok szerint 1999. március 31-én 1.P.20.945/1999. szám alatt keresetet nyújtott be a megyei bíróságon ugyanezen határozatok hatályon kívül helyezése iránt, tehát élt is perindítási jogával.
Amennyiben az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti kérelemhez csatolt ügyvédi meghatalmazás és a kérelem megfogalmazása alapján úgy tekintette volna, hogy a kérelmező valójában nem O. S., hanem a V. P. Mezőgazdasági Szövetkezet, a törvényességi felügyeleti kérelmet abban az esetben is el kellett volna utasítania, figyelemmel arra, hogy a szövetkezet saját törvénysértő közgyűlési határozatait törvényességi felügyeleti kérelemben nem sérelmezheti.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzésében tévesen döntött a kérelmező törvényességi felügyeleti kérelme tárgyában, ezért a Legfelsőbb Bíróság a 7. sorszámú végzést teljes terjedelmében megváltoztatta és a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése a Ctv. 49. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-án és Pp. 253. §-ának (2) bekezdésén alapul. (Legf. Bír. Cgf.II.33.307/1999. sz.)