adozona.hu
BH+ 2002.2.88
BH+ 2002.2.88
I. A csődeljárás iránti kérelem és mellékletének tartalmi követelményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 8. § (1)-(3) bek., 9. § (1)-(6) bek., 10. § (1) és (3) bek.]. II. Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelem már a benyújtásakor nyilvánvalóan alaptalannak látszik, a bíróságnak a kérelem észlelt hiányai pótlására kell felhívnia az adóst, amelyek elmaradása esetén az eljárást meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós 1998. december 8-án nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmét, melyhez csatolta taggyűlésének az előzetes egyetértést tartalmazó jegyzőkönyvét. Az adós a kérelemben megtette csődegyezségi ajánlatát és kérte az általa megjelölt vagyonfelügyelőnek a bíróság által történő kirendelését. Csatolta a hitelezőiről készült kimutatást a hitelezők követelésének feltüntetésével, valamint az adós vagyonáról készített kimutatást, az adós módosított és bejegyzés cé...
BH+ 2002.2.88 I. A csődeljárás iránti kérelem és mellékletének tartalmi követelményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 8. § (1)-(3) bek., 9. § (1)-(6) bek., 10. § (1) és (3) bek.].
II. Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelem már a benyújtásakor nyilvánvalóan alaptalannak látszik, a bíróságnak a kérelem észlelt hiányai pótlására kell felhívnia az adóst, amelyek elmaradása esetén az eljárást meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 10. § (3) bek. b) pont].
III. Az ismeretlen hitelezők szabályszerű meghívásának hiánya az eljárás szabályainak olyan lényeges megsértését jelenti, amely önmagában is indokolttá teszi a csődeljárás megszüntetését [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 9. § (1) és (2) bek.].
Az adós 1998. december 8-án nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmét, melyhez csatolta taggyűlésének az előzetes egyetértést tartalmazó jegyzőkönyvét. Az adós a kérelemben megtette csődegyezségi ajánlatát és kérte az általa megjelölt vagyonfelügyelőnek a bíróság által történő kirendelését. Csatolta a hitelezőiről készült kimutatást a hitelezők követelésének feltüntetésével, valamint az adós vagyonáról készített kimutatást, az adós módosított és bejegyzés céljából a megyei cégbírósághoz benyújtott egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, az adós ingatlanvagyonáról készített értékbecslést és tulajdoni lap másolatot, továbbá ingó- és ingatlancsere szerződésének másolatát.Az elsőfokú bíróság 1999. február 12-én hiánypótlást rendelt el. Felhívta az adóst, hogy 8 nap alatt - elutasítás terhe mellett - csatolja az adós három hónapnál nem régebbi mérlegét, közölje adószámát, hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét, a lejáratok időpontját, továbbá csatolja a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló bizonylatot, illetve annak másolatát és a jogi képviselője részére adott meghatalmazást, továbbá nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban.
Az adós kérelmének a bíróság által megjelölt hiányait 1999. február 24-én pótolta.
A hiánypótlás után az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzésében az adóst részletesen tájékoztatta a csődeljárás lefolytatásának szabályairól, a fizetési haladék igénybevételével szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében lefolytatandó eljárásról, a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számításának módjáról, az egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásról készített jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi követelményekről, a tárgyalás eredményének a bírósággal való közlése módjáról. Tájékoztatta továbbá a bíróság az adóst, hogy a tárgyalás eredményének bejelentését követően dönt az eljárás megszüntetéséről, vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról.
Az adós 1999. április 13-án nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz a "csődegyezségi tárgyalás"-ról felvett jegyzőkönyvét, mellékletekkel, hiányosan. Utóbb, a 7. sorszámú beadványában az APEH Megyei Igazgatósága képviselőinek a "csődegyezségi tárgyalás" jegyzőkönyve aláírásának megtagadására vonatkozó nyilatkozata miatt a tárgyalás résztvevőinek tanúkénti meghallgatását kérte.
Az elsőfokú bíróság ezt követően a 8. sorszámú végzésében az adóst ismét hiányok pótlására hívta fel. Kérte annak 8 napon belül történő igazolását, hogy ismeretlen hitelezőit két országos napilapban közzétett hirdetmény útján meghívta a tárgyalásra. Benyújtani kérte az 1999. április 8-án megtartott tárgyalási jegyzőkönyvnek az APEH Megyei Igazgatósága által aláírt példányát, valamint a tárgyaláson részt vett valamennyi hitelező írásbeli nyilatkozatát a fizetési haladékhoz történő hozzájárulásról. Az adós nyilatkozatát arról, hogy a hitelezők milyen mértékű szavazati aránnyal és milyen összegben határozták meg azt az összeget, amelyre vonatkozó kötelezettség-vállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. Az elsőfokú bíróság az adóst pontos nyilatkozattételre hívta fel a hitelezők számát, felsorolását illetően figyelemmel arra, hogy az adós az ismert hitelezők számát különböző beadványaiban 19, illetőleg 21 számban jelölte meg. Kérte továbbá a bíróság az adós által csatolt mérleggel és a már benyújtott hitelezői kimutatással kapcsolatos adatok további pontosítását.
Az adós 1999. május 12-én és május 14-én nyújtotta be a megjelölt hiányok pótlására vonatkozó beadványait. Bejelentette, hogy az APEH Megyei Igazgatósága a jegyzőkönyv aláírását megtagadta - állítása szerint képviselőjének a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata ellenére - ezért e tárgyban továbbra is tanúbizonyítási eljárás lefolytatását kérte.
Az APEH Megyei Igazgatósága 1999. április 28-án a 9. sorszámú beadványban tájékoztatta a bíróságot, hogy hitelezőként a fizetési haladékhoz nem járult hozzá, és erről az adós jogi képviselőjét írásban tájékoztatta. A megtartott tárgyalásról felvett, utólag készült jegyzőkönyv aláírását azért tagadta meg, mert a jegyzőkönyv a tárgyaláson elhangzottakat nem megfelelően tartalmazta. E nyilatkozatát erősítette meg az APEH Megyei Igazgatósága hitelező az 1999. június 14-én benyújtott 14. sorszámú beadványában is.
Az elsőfokú bíróság a felsorolt adatok, nyilatkozatok és a csatolt okiratok tartalmának mérlegelésével 1999. május 17-én hozta meg 13. sorszámú végzését, melyben a csődeljárást megszüntette, és az adóst az állam javára 20 000 Ft eljárási illeték fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az APEH Megyei Igazgatósága az adós részére a fizetési haladék biztosításához írásban nem járult hozzá, az adós által tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet nem írta alá. A jegyzőkönyvből egyébként a "hitelezői arány megléte" sem állapítható meg. Ezért nem látta indokoltnak az adós által kérelmezett bizonyítás foganatosítását, figyelemmel a csatolt jegyzőkönyv további, a végzés indokolásában megjelölt hiányosságaira is. A csődeljárást az elsőfokú bíróság a Cstv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján szüntette meg.
A végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte, az "adósnak haladékot biztosítva a törvény szerint a csődegyezség létrehozására". Fellebbezésében - az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozataival egyezően - állította, hogy az adós által megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szabályszerűen készült. Az utólag írásba foglalt jegyzőkönyv aláírását az APEH Megyei Igazgatósága indokolatlanul, jogellenesen tagadta meg. Nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a Cstv. 9. §-ának (4) bekezdésében írt nyilatkozatnak írásbelinek kell lennie, az álláspontja szerint jegyzőkönyvbe foglaltan is megtehető. Véleménye szerint írásbelinek csak az eljárási jogosultságot igazoló meghatalmazásnak kell lennie, vagy az eljárást igazoló címpéldánynak.
A fellebbezés alaptalan.
Az 1998. december 8-án benyújtott kérelem alapján indult csődeljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. számú törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A többször módosított Cstv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza a csődeljárás iránti kérelemmel és annak mellékleteivel kapcsolatos tartalmi követelményeket. A 8. § (3) bekezdése szerint a csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. A 9. § (1) bekezdése szerint az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A (2) bekezdés szerint a hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét,
b) a csődeljárás kezdő időpontját,
c) a tárgyalás helyét és idejét,
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.
A (3) bekezdés szerint a tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A (4) és (5) bekezdés az egyetértés megadásának szabályait tartalmazza, a (6) bekezdés pedig a tárgyalásról az adós által készítendő jegyzőkönyv tartalmát, a jegyzőkönyv készítés módját, a fizetési haladékhoz való hozzájárulás jegyzőkönyvezésének módját és a jegyzőkönyv kötelező mellékletének szabályait tartalmazza.
A többször módosított Cstv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az adós a tárgyalás eredményét, a tárgyalás megtartását követő 3 napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. A (2) bekezdés szerint a bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról.
A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a bíróság az eljárást megszünteti, ha:
a) csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette, vagy azt ismét hiányosan terjesztett elő,
c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése,
d) a 7.§ (2) bekezdése szerinti két éves határidő még nem telt el,
e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz.
Az előbbiek szerint a többször módosított Cstv. 10. §-ának (3) bekezdése külön nem szabályozza azt az esetet, amikor a csődeljárás megindítása iránti kérelem már a benyújtásakor nyilvánvalóan alaptalannak látszik. Ilyen esetben a helyes, követendő eljárás az, hogy a bíróság a kérelem észlelt hiányosságainak pótlására hívja fel az adóst, amelynek elmulasztása miatt a többször módosított Cstv. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az eljárást meg kell szüntetni, már az eljárás kezdeti szakaszában, további szükségtelen érdemi vizsgálódás nélkül.
Az adott ügyben az adós a csődeljárás kezdő időpontjában, kérelme 1998. december 8-án történt benyújtásakor nem tűzte ki a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében 30 napon belül megtartandó tárgyalás időpontját. Nem igazolta, hogy a kitűzött tárgyalásra ismert hitelezőit a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével meghívta, továbbá nem igazolta azt sem, hogy ismeretlen hitelezőit a tárgyalásra hirdetmény útján hívta meg - szabályszerűen. Az utóbbihoz ugyanis már a kérelem benyújtásakor csatolnia kellett volna a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül megjelenő két országos napilapban közzétett hirdetményre vonatkozó megrendelését, a megrendelt hirdetménynek a többször módosított Cstv. 9.§-a (2) bekezdésében meghatározott tartalma igazolásával. Ehelyett az eljárás során az adós az elsőfokú bíróság felhívására is csupán azt igazolta, hogy 1999. április 8-án "csődegyezségi tárgyalás"-t tartott, amely tárgyalás egyrészt az 1998. december 8-i kezdő időpontot meghaladó 30 napon túli időre volt kitűzve, másrészt annak tárgya sem a többször módosított Cstv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott volt. Továbbá 1999. április 13-án egy készpénzfizetési számlamásolatot nyújtott be annak bizonyítására, hogy a számlában meghatározott szövegű hirdetést két megjelenésre megrendelte a Népszabadságban 1999. március 29-ére, és a Napi Magyarországban 1999. március 30-ára. A hirdetményben az adós felhívta hitelezőit "a csődegyezségi tárgyaláson" való részvételre, melynek időpontját 1999. április 8. napjának 9 órájában határozta meg. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az adós ismeretlen hitelezőinek a meghívása a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartandó tárgyalásra nem felelt meg a többször módosított Cstv. 9. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak. Az ott meghatározott előírást pedig az adós a hirdetménynek a csődeljárás kezdő időpontja utáni megrendelésével eredményesen már nem is teljesíthette. Ezért az eljárást az elsőfokú bíróságnak a szükségszerűen eredménytelenül lejáró hiánypótlási határidő után nyomban meg kellett volna szüntetni anélkül, hogy a továbbiakban az adós beadványai tartalmát érdemben vizsgálta volna. Az ismeretlen hitelezők szabályszerű meghívásának hiánya ugyanis az eljárás szabályainak olyan lényeges megsértését jelenti, amely a csődeljárás megszüntetését önmagában is indokolttá teszi. (Bírósági Határozatokban 1997. évben 45. sorszámon közzétett eseti döntés).
Az elsőfokú bíróság végül - hosszabb eljárás után ugyan - de az eljárás megszüntetésére vonatkozóan jogszerű határozatot hozott, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta azzal a megjegyzéssel, hogy a csődeljárásban a fizetési haladék szabályszerű megadása után a többször módosított Cstv. 19. §-ában foglaltak alapján kerülhet csak sor csődegyezségi tárgyalás megtartására. (Legf.Bír. Fpk.VI.32.787/1999. sz.)