adozona.hu
BH+ 2002.2.74
BH+ 2002.2.74
I. A bíróság nem kötelezheti helyreigazításra az alperest olyan tények tekintetében, amelyek a kereset benyújtását megelőző írásbeli helyreigazítási kérelemben nem szerepeltek (Ptk. 79. §, Legf. Bír. 12. sz. PK. Állásfogl). II. Sajtóhelyreigazítás iránt indult perben a felperest illeték-feljegyzési jog illeti meg. A felülvizsgálati eljárási illeték összegét a meg nem határozható perértékre irányadó szabályok alapján kell megállapítani [1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek., 50. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) I
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes által szolgáltatott televíziós adás 1999. április 22-én sugárzott riportja foglalkozott a felperes lakóhelye mellett lévő temető használata miatt a felperes és a helyi lakosság között kialakult konfliktussal.
A jogerős ítélet a felperes helyreigazítási kérelme, valamint a televíziós riportfilm tartalma alapján megállapította, hogy a felperes keresete egyrészt azért nem volt teljesíthető, mert a felperes az írásbeli helyreigazí...
BH+ 2002.2.74 I. A bíróság nem kötelezheti helyreigazításra az alperest olyan tények tekintetében, amelyek a kereset benyújtását megelőző írásbeli helyreigazítási kérelemben nem szerepeltek (Ptk. 79. §, Legf. Bír. 12. sz. PK. Állásfogl).
II. Sajtóhelyreigazítás iránt indult perben a felperest illeték-feljegyzési jog illeti meg. A felülvizsgálati eljárási illeték összegét a meg nem határozható perértékre irányadó szabályok alapján kell megállapítani [1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek., 50. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM. r. 13. § (2) bek.].
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes által szolgáltatott televíziós adás 1999. április 22-én sugárzott riportja foglalkozott a felperes lakóhelye mellett lévő temető használata miatt a felperes és a helyi lakosság között kialakult konfliktussal.A jogerős ítélet a felperes helyreigazítási kérelme, valamint a televíziós riportfilm tartalma alapján megállapította, hogy a felperes keresete egyrészt azért nem volt teljesíthető, mert a felperes az írásbeli helyreigazítási kérelmében helyreigazítandó valótlan tényként a keresetében megjelölteket nem kérte, másrészt arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által kifogásolt riport a felperes személyére vonatkozó valótlan tényt nem állított, nem híresztelt, való tényt hamis színben nem tüntetett fel. Ennek hiányában a Ptk. 79. §-a alapján az alperes sajtó-helyreigazításra vagy pedig a riport kiegészítésére nem volt kötelezhető.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a műsor egészét nem megfelelő módon értékelte és a kifogásolt nyilatkozatok tartalmát tévesen értelmezte. Összességében a riport a személyét és a konfliktus kialakulásában játszott szerepét nem a valóságnak megfelelően mutatta be, így sérti a Ptk. 79. §-át, illetve a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 12. számú állásfoglalásában foglaltakat.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresetében döntően a riportban elhangzottak kiegészítését kéri, amire a Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése alapján nincs lehetőség. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes által kifogásolt egyes kifejezések, így pld. a "törvény" szó használata, továbbá a felperes szerepének bemutatása a konfliktus kialakulásában, az, hogy a felperesnek a panasza a temető használatára vonatkozóan jogszerű volt, a valóságnak megfelelően történt. Valótlan tényállítás hiányában sajtó-helyreigazításnak nincs helye.
Kétségtelen, hogy a riport értékítéletet is alkotott a konfliktusról és ezen belül a felperes személyéről és ez az értékítélet a felperest - függetlenül attól, hogy tevékenysége jogszerűnek minősül - elmarasztalja. Ez azonban - a tények valóságától függetlenül - olyan vélemény, illetve értékítélet, amely a Ptk. 79. §-a szerint (a PK 12. sz. állásfoglalás III. pontjára is tekintettel) nem szolgálhat sajtó-helyreigazítás alapjaként.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.
A felperes annak ellenére, hogy a per tárgyánál fogva illetékfeljegyzési jog illette meg, 8000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket lerótt. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint azonban a Legfelsőbb Bíróság előtt jogorvoslati eljárásban, meg nem határozható perértékű ügyben a per tárgyának értékeként 225 000 forintot kell figyelembe venni, ami után a felülvizsgálati eljárás illetéke az Itv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint 6%, azaz 13 500 forint. Az így le nem rótt 5500 forint felülvizsgálati eljárási illetéket, pervesztessége miatt a 6/1986. (VI. 26.) IM. r. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni (Legf.Bír.Pfv.IV.20 406/2000. sz.)