adozona.hu
BH+ 2002.1.54
BH+ 2002.1.54
Vámáru vámérték megállapításának szempontjai ügyleti érték hiányában (1995. évi C. tv. 21-25. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes módosított határozatával a felperes egyetemleges vámfizetésre kötelezettségét - az általa vállalt kézfizető kezesség alapján - 1 311 408 Ft-ban állapította meg figyelemmel arra, hogy a vámkezelni kért személygépkocsira benyújtott számlán feltüntetett értéket ügyleti értéknek nem fogadta el.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a vámérték megállapítása a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. tö...
BH+ 2002.1.54 Vámáru vámérték megállapításának szempontjai ügyleti érték hiányában (1995. évi C. tv. 21-25. §)
Az alperes módosított határozatával a felperes egyetemleges vámfizetésre kötelezettségét - az általa vállalt kézfizető kezesség alapján - 1 311 408 Ft-ban állapította meg figyelemmel arra, hogy a vámkezelni kért személygépkocsira benyújtott számlán feltüntetett értéket ügyleti értéknek nem fogadta el.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a vámérték megállapítása a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 21-25. §-ai rendelkezésének megfelelően történt. Mivel a vámkezelést kérő felhívásra sem igazolta, hogy a vámáru értékét az előadó részére megfizette, a behozott vámárut úgy kell tekinteni, mintha az ellenszolgáltatás nélkül érkezett volna, ezért a Vtv. 21. § szerinti ügyleti érték alapján a vámértéket nem lehet megállapítani. Megfelelő számú összehasonlító adat hiányában a Vtv. 22-23. §-aiban, illetve a 25-26. §-aiban szabályozott megállítási módszert sem lehetett alkalmazni, ezért jogszerűen került sor a vámérték megállapítására a Vtv. 27. §-a alapján. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy az eljárás valóban a vámkezelést kérő kérelmére indult, de az ügyleti érték hiánya miatt az hivatalbóli eljárássá alakult át. Az ügyintézési határidő 30 nappal történő meghosszabbítására írásban valóban nem került sor, ez azonban nem alapozza meg az alperesi határozat hatályon kívül helyezését.
A felperes fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, osztva az abban kifejtett jogi következtetéseket. A fellebbezés kapcsán a megyei bíróság kiemelte, hogy az ügylet tényleges létrejöttére nem lehet következtetni, ezért a vámértéket a Vtv. 21. § (1) bekezdése alapján nem lehet megállapítani. Mivel az ügyletet nem lehet megállapítani, irreleváns, hogy az eladó és a vevő volt-e és ha igen olyan kapcsolatban egymással, amely az ügyleti értéket befolyásolhatta. Ezért ennek vizsgálatára nem volt szükség. Az elsőfokú bíróság nem szakkérdésben kereste meg a VPOP-t, hanem a Vtv. 27. § (1) bekezdés alkalmazása során a nyilvántartási adatok, módszerek tisztázása érdekében. Ugyancsak osztotta a másodfokú bíróság vámérték vizsgálat határidejére és időtartamára vonatkozó elsőfokú bírósági álláspontot.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését indítványozta. Utalt arra, hogy az alperesnek kötelessége lett volna betartani a 23/1997. (II. 11.) sz. VPOP utasításban foglaltakat, és felszabadítani a vámbiztosítékot nyújtó kezest. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet tévesen állapította meg az ügyleti érték hiányát. Az alperes a Vtv. 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb összehasonlító értékeket nem is próbált felkutatni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Vtv. 21. § (1) bekezdése alapján a vámáru vámértékét elsősorban az ügyleti érték alapján kell meghatározni. Az ügyleti érték az az ár, amelyet a Magyarországra irányuló export eladás során az árukért - a 28. § rendelkezéseinek megfelelő kiigazítások után - ténylegesen fizettek vagy fizetni fognak. A jogszabályhely ezt követően további feltételeket is megfogalmaz.
A jogerős ítélet a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján a bizonyítékok mérlegelésével helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az ügylet tényleges létrejöttére nem lehet következtetni, ebből következően a vámértéket a Vtv. 21. § (1) bekezdése alapján nem lehet megállapítani.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fél a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegéből fakadóan a felülvizsgálati kérelemben már nem lehet olyan újabb jogszabálysértésre hivatkozni, amelyre a fél az eljárás korábbi szakaszaiban nem hivatkozott, figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet e jogszabálysértés vonatkozásában nem tartalmazhat rendelkezést, mivel nem hivatkoztak rá korábban. Ezért a felperes által felülvizsgálati eljárásban először hivatkozott VPOP utasítással a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglalkozhatott.
A Vtv. 27. § (2) bekezdés b) pontja a vámhatóságok részére nem teszik kötelezővé két lehetséges érték felkutatását. A Vtv. 27. § (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés alkalmazása alapján sem állapítható meg a vámérték oly módon, amely két lehetséges érték közül vámcélokra a magasabb elfogadását irányozza elő. Ez a rendelkezés tehát csak azt tartalmazza, hogyha van két lehetséges érték, akkor nem lehet a magasabbat elfogadni, de nem teszi kötelezővé két érték beszerzését.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Kfv.IV.29.028/1998. sz.)