adozona.hu
BH+ 2002.1.43
BH+ 2002.1.43
A hitelező által tévesen, jogalap nélkül befizetett nyilvántartásba-vételi díjat a hitelező részére - kérelmére - vissza kell utalni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek. a) és c) pont, (2) bek. g) pont, 59. § (1), (4) és (6) bek., 60. § (4) bek., 63/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. június 4-én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1997. december 18-a, a Cégközlönyben való közzététel időpontja 1998. február 26-a (Ck.9/98.) volt.
Az elsőfokú bíróság az 1999. július 12-én kelt 43. sorszámú végzésében rendelkezett az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről és a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezéséről. Megkereste a cégbíróságot, hogy az adóst a cégjegyzékből törölje. A fe...
BH+ 2002.1.43 A hitelező által tévesen, jogalap nélkül befizetett nyilvántartásba-vételi díjat a hitelező részére - kérelmére - vissza kell utalni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek. a) és c) pont, (2) bek. g) pont, 59. § (1), (4) és (6) bek., 60. § (4) bek., 63/A. §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1996. június 4-én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1997. december 18-a, a Cégközlönyben való közzététel időpontja 1998. február 26-a (Ck.9/98.) volt.Az elsőfokú bíróság az 1999. július 12-én kelt 43. sorszámú végzésében rendelkezett az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről és a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezéséről. Megkereste a cégbíróságot, hogy az adóst a cégjegyzékből törölje. A felszámoló díját 300 000 Ft-ban állapította meg és megkereste a Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az ott megjelölt számú díjfedezeti számlára az adós megjelölésével befizetett 346 582 Ft-ból 300 000 Ft-ot utaljon át a C. Kft. felszámoló részére. Akként rendelkezett, hogy a 300 000 Ft-on felüli összeget - 46 582 Ft-ot - pedig utalja vissza az A. Rt. hitelezőnek. Megállapította, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20 000 Ft eljárási illetéket az állam viseli.
Határozatának indokolása szerint a felszámoló írásbeli előkészítése során becsatolt iratok alapján megállapította, hogy az eljárás az általános szabályok szerint, iratanyag hiányában, technikailag lebonyolíthatatlan. Így a felszámoló kérelmének helyt adva egyszerűsített felszámolás keretében szüntette meg az adós gazdálkodó szervezetet, a többször módosított Cstv. 63/A. §-a alapján, az eljárás befejezésének elrendelése mellett. A felszámoló díjazásáról a többször módosított Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése és 60. §-ának (4) bekezdésére utalással rendelkezett. Utalt arra, hogy a többször módosított Cstv. 60. §-ának (6) bekezdése értelmében visszafizetendő a Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló - a felszámoló díját meghaladó - összeget, teljes egészében az A. Rt. hitelezőnek utaltatta vissza, mert ez a többlet teljes egészében a hitelező részbeni téves befizetéséből eredt. Az elsőfokú bíróság a hitelezői igények kielégítéséről vagyoni fedezet hiányában nem tudott rendelkezni.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az A. Részvénytársaság hitelező fellebbezéssel élt. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a 153 593 Ft összegű túlfizetésének részére történő visszautalását. Arra hivatkozott, hogy a többször módosított Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése értelmében a hitelező a követelése 1%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot köteles a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, a bírósági ügyszámra hivatkozással, befizetni és ezt a felszámolónak igazolni. A hitelezői igényének bejelentésekor azonban az 100 000 Ft-os jogszabályi limitet nem vette figyelembe, hanem követelésének ezt meghaladó 1%-át, 253 593 Ft-ot utalt át a Bíróság Gazdasági Hivatala elkülönített számlájára. Miután észlelte, hogy 153 593 Ft-tal utalt át, kérte a Bíróság Gazdasági Hivatalát a többlet visszautalására. A Gazdasági Hivatal a levelet a felszámolónak továbbította, aki azonban elhatárolta magát a kéréstől, intézkedési jogosultságának hiányára hivatkozva. Előadta, hogy amennyiben a szabályoknak megfelelően 100 000 Ft-ot fizet be, úgy a Gazdasági Hivatal számláján - a többi hitelező által befizetett nyilvántartási díjjal együtt - 192 989 Ft állt volna rendelkezésre. A felszámoló ezt meghaladó díját - a többször módosított Cstv. 59. §-ának (4) és (6) bekezdése, valamint 57. §-a (2) bekezdésének g/ pontja értelmében felszámolási költségként érvényesítheti. A felszámoló jogalap nélkül gazdagodna, ha a hitelező által tévedésből befizetett 153 593 Ft összegű többletet megtartva jutna hozzá a felszámolói díjhoz.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 228. §-ának (3) bekezdése értelmében, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság végzésének az adós gazdálkodó szervezetet megszüntető, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejező, az adós cégjegyzékből való törlését elrendelő, a felszámoló díját 300 000 Ft-ban megállapító és a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezése. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését csak a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, a többször módosított Cstv. 6.§-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 253. §-ának (3) bekezdése értelmében.
A fellebbezés az alábbi indokok miatt alapos:
A többször módosított Cstv. - jelen ügyben alkalmazandó - 46. §-ának (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba-vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot, és legfeljebb 100 000 Ft-ot a Bíróság Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.
A Bíróság Gazdasági Hivatalának 1999. április 7-én kelt, az elsőfokú bíróság megkeresésére küldött - 42. sorszám alatt található értesítéséből, kétséget kizáróan megállapítható, hogy az A. Rt. hitelező a jogszabályban meghatározott 100 000 Ft-os nyilvántartásbavételi díjat meghaladóan 253 593 Ft-ot fizetett be. A fellebbezéséhez csatolt iratokból megállapíthatóan, már 1999. március 10-én benyújtotta kérelmét a Bíróság Gazdasági Hivatalához, a többletként befizetett 153 593 Ft visszautalását kérve. A Gazdasági Hivatal akkor járt volna el helyesen, ha ezt a kérelmet - hivatalból - a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz továbbítja, ezt azonban elmulasztotta.
Az elsőfokú bíróság azonban az eljárást befejező végzése meghozatalának időpontjában tudott arról, hogy a fellebbező hitelező az 100 000 Ft-ot meghaladó összeget tévedésből fizette be - ez a határozat indokolásából is megállapítható. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha - figyelemmel a többször módosított Cstv. 46. §-ának (7) bekezdésében foglalt felső határra - a 100 000 Ft-on felüli összeg befizetésére magyarázatot kér a hitelezőtől és kérelmére a jogalap nélkül befizetett összeg visszautalásáról intézkedik. A felszámolói díj fedezetéül csak a többször módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének megfelelően, jogszerűen befizetett összeg szolgál, azaz 192 989 Ft - figyelemmel a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is.
A fent kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és felhívta a Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a díjfedezeti számlára az adós megjelölésével az A. Rt. által befizetett 258 593 Ft-ból 153 593 Ft-ot utaljon vissza az A. Rt. hitelezőnek. A díjfedezeti számlán maradó 192 989 Ft-ot pedig utalja ki a felszámoló részére. Megállapította, hogy a felszámoló ezt meghaladó díjának kiegyenlítésére nincs fedezet. (Legf. Bír. Fpk.VI.33.104/1999. sz.)