adozona.hu
BH+ 2002.1.39
BH+ 2002.1.39
Cégalapításban csak a már bejegyzett, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság vehet részt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 3. § (1) bek., 14. §, 15. §, 16. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. § (2) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperest az 1999. november 23-án kelt társasági szerződéssel alapította a T. Korlátolt Felelősségű Társaság beltag, és dr. E. Gy. kültag. Ugyanezen a napon írták alá a beltag kft. alapításáról rendelkező társasági szerződést is. A cégbíróság az alperest az 1999. december 21-én kelt, a Cégközlöny 2000. január 27-i számában közzétett végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe.
A főügyészség felperes 2000. február 22-én keresetet nyújtott be az alperes bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül ...
BH+ 2002.1.39 Cégalapításban csak a már bejegyzett, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság vehet részt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 3. § (1) bek., 14. §, 15. §, 16. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. § (2) és (3) bek.].
Az alperest az 1999. november 23-án kelt társasági szerződéssel alapította a T. Korlátolt Felelősségű Társaság beltag, és dr. E. Gy. kültag. Ugyanezen a napon írták alá a beltag kft. alapításáról rendelkező társasági szerződést is. A cégbíróság az alperest az 1999. december 21-én kelt, a Cégközlöny 2000. január 27-i számában közzétett végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe.A főügyészség felperes 2000. február 22-én keresetet nyújtott be az alperes bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. §-ának (2) bekezdésére alapítva. Indítványozta, hogy a bíróság a létesítő okiratot érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megjelölt időpontig nyilvánítsa hatályossá, és egyben a cégbejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal helyezze hatályon kívül. Az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 16. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással előadta, az alperes beltagját a cégbíróság csak 2000. január 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe, az alperes létesítő okiratának aláírásakor tehát a beltag nem rendelkezett a cégalapításhoz szükséges jogalanyisággal, a létesítő okirat orvosolhatatlan módon érvénytelen. E körülményt a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, s nem kerülhetett volna sor az alperes bejegyzésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja az volt, hogy az alperes beltagja az alapításáról rendelkező társasági szerződés ellenjegyzésétől a Gt. előtársaságokra irányadó szabályai szerint működhetett, s annak sem volt jogszabályi akadálya, hogy cégalapításban részt vegyen. Arra az esetre, ha az előbbi álláspontját a bíróság nem osztaná annak megállapítását kérte, hogy "az alperes társasági szerződése 2000. január 17-i hatállyal érvényes", figyelemmel a beltag bejegyzésére.
Az elsőfokú bíróság a 2000. május 31-én kelt ítéletével megállapította az alperes alapításáról rendelkező 1999. november 23-án kelt társasági szerződés érvénytelenségét. A társasági szerződést 2000. május 31-éig hatályossá nyilvánította, s egyben a cégbíróság bejegyző végzését 2000. május 31-i hatállyal hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az illetékhivatal külön felhívására 15 000 Ft kereseti illetéket. Ítélete indokolásában a Gt. 2. §-ának (1) bekezdésére, 3. §-ának (1) bekezdésére és 16. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, gazdasági társaság alapításában csak már hatályosan létrejött, bejegyzett másik gazdasági társaság vehet részt. Erre figyelemmel az alperes alapításáról rendelkező társasági szerződés orvosolhatatlan módon érvénytelen, a kereset tehát megalapozott. A pervesztes alperest kötelezte a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetésére.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte fenntartva korábban tett nyilatkozatait, és az alperes 2000. január 17-i hatályú létrejöttére vonatkozó másodlagos kérelmét.
A Legfőbb Ügyészség ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, az abban foglalt helyes indokok alapján, hangsúlyozva az új Gt. szerint a bejegyzés nem visszaható hatályú.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alaptalan.
A Gt. 1. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, e törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak jogait, kötelezettségeit. A 3. § (1) bekezdése határozza meg, hogy milyen személyek illetve szervezetek részvételével alapítható, illetve működtethető gazdasági társaság. Az alapítók (tagok) között a jogszabályhely felsorolja a gazdasági társaságot is. A Gt. 16. §-ának (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A Gt. 14-15. §-i az előtársaságokra - és nem a gazdasági társaságokra - nézve tartalmaznak rendelkezéseket, megengedve azok korlátozott működését. Mindebből következően a Gt. 3. §-ának (1) bekezdésében szabályozott cégalapítási feltételeknek csak a már bejegyzett, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg, cégalapításban tehát csak az ilyen gazdasági társaság vehet részt.
Az alperes alapításában beltagként részt vett T. XXI. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság nem vitásan csak 2000. január 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe. Ettől az időponttól tekinthető tehát gazdasági társaságnak, s a Gt. 3. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint ettől az időponttól vehet részt gazdasági társaság alapításában, illetve válhat gazdasági társaság tagjává. Az alperes alapításáról rendelkező társasági szerződés tehát a beltag jogalanyisága hiányában létre nem jött szerződés, amelyre az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 47. §-ának (2) bekezdése helyes alkalmazásával minden tekintetben helytálló határozatot hozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a Ctv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint intézkedett a cégbíróság megkereséséről az alperes megszűntnek nyilvánítása iránt. (Legf.Bír. Gf.VII.31.993/2000. sz.)