adozona.hu
BH+ 2001.12.591
BH+ 2001.12.591
Az ápolói ügyeleti szolgálat tevékenysége a munkáltatónál nem jóléti jellegű. A munkavállalóknak az előírt kötelezettségen felül nyújtott valamilyen szolgáltatás önmagában nem minősül jóléti intézménynek. Ebből következően az üzemi tanács nem fordulhat a bírósághoz a szolgálat megszüntetése vagy szűkítése miatt, és a szakszervezet sem hivatkozhat sikerrel az együttdöntési jog megsértésére [Mt. 23. § (1) bek., 65. § (1) bek., 67. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett tájékoztatta a kérelmezőt, hogy megváltozott gazdasági körülményei miatt 1999. június 1. napjával megszünteti az üzemi ápolói ügyeletet. A kérelmező kifogást nyújtott be, mert a kérelmezett nem az üzemi tanáccsal együtt döntött, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat így megmaradó létszáma nem felel meg a jogszabályban előírtnak és romlik a szakszerű elsősegélynyújtás lehetősége.
A kérelmezett a kifogással nem értett egyet, de egyeztetésre nem került sor, emiatt a kérelm...
BH+ 2001.12.591 Az ápolói ügyeleti szolgálat tevékenysége a munkáltatónál nem jóléti jellegű. A munkavállalóknak az előírt kötelezettségen felül nyújtott valamilyen szolgáltatás önmagában nem minősül jóléti intézménynek. Ebből következően az üzemi tanács nem fordulhat a bírósághoz a szolgálat megszüntetése vagy szűkítése miatt, és a szakszervezet sem hivatkozhat sikerrel az együttdöntési jog megsértésére [Mt. 23. § (1) bek., 65. § (1) bek., 67. §].
A kérelmezett tájékoztatta a kérelmezőt, hogy megváltozott gazdasági körülményei miatt 1999. június 1. napjával megszünteti az üzemi ápolói ügyeletet. A kérelmező kifogást nyújtott be, mert a kérelmezett nem az üzemi tanáccsal együtt döntött, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat így megmaradó létszáma nem felel meg a jogszabályban előírtnak és romlik a szakszerű elsősegélynyújtás lehetősége.A kérelmezett a kifogással nem értett egyet, de egyeztetésre nem került sor, emiatt a kérelmezett a munkaügyi bírósághoz fordult az intézkedés hatályon kívül helyezése iránt.
A munkaügyi bíróság a végzésével elutasította a kérelmet. Álláspontja szerint a kérelmező akkor sem élhetett volna kifogással az üzemi tanács együttdöntési jogának megsértése miatt, ha az adott kérdésben az Mt. szerint valóban együtt kellett volna dönteni a szolgálat megszüntetéséről. Az együttdöntési jog sérelme miatt az Mt. 67. §-a értelmében csak az üzemi tanács fordulhat bírósághoz, ez kifogás alapja nem lehet. A szolgálat egyébként sem jóléti célú volt, hanem a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos, ehhez képest együttdöntési joga az üzemi tanácsnak nem is volt. A létszámra és annak foglalkozás-egészségügyi osztályokba sorolására tekintettel egy orvos és egy ápolónő elegendő, ezzel a kérelmezett a jogszabály szerinti kötelezettségét teljesíti.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett.
A megyei bíróság a végzésével az elsőfokú végzést - annak helyes indokaira történt hivatkozással - helybenhagyta.
A jogerős végzés és a kérelmezett intézkedésének hatályon kívül helyezése iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Lényegében megismételte a kifogásában, illetőleg a kérelmében foglaltakat, de vitatta az együttdöntési jog megsértése miatt a kifogásolási jogának kizárását is. Változatlanul állította, hogy a megszüntetett szolgálat jóléti intézmény volt, mivel az ellátást a jogszabály szerinti mértéket meghaladóan, önként biztosította a kérelmezett. A csökkentett létszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem felel meg a kérelmezett létszámának és megoszlásának.
A kérelmezett ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.
Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése szerint az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
Az együttdöntési jog sérelmével tett munkáltatói intézkedés érvénytelen, aminek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat (Mt. 67. §).
Az előbbi rendelkezésekből következően az együttdöntési jog megsértésére, mint jogszabálysértésre a kérelmező akkor hivatkozhatott volna, ha azt az üzemi tanács kérelmére a bíróság megállapítja. Ha az üzemi tanács e jogával nem élt, érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.
A kérelmező tehát nem volt jogosult kifogást benyújtani, amennyiben a szolgálat jóléti intézménynek minősült.
Az ápolói ügyeleti szolgálat tevékenysége nem vitásan a kérelmezettnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítására vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos, azt nem lehet jóléti jellegűnek tekinteni. Ezen nem változtat az sem, hogy a kérelmezett jogszabályi kötelezés nélkül, önként tartotta fenn a szolgálatot. A jóléti jelleget a tevékenység alapján kell eldönteni, nem pedig annak alapján, hogy azt valamilyen jogszabályban meghatározott kötelezettséget meghaladóan biztosítja-e a munkáltató. A munkavállalóknak az előírt kötelezettségen felül nyújtott valamilyen szolgáltatás önmagában emiatt jóléti intézménynek nem minősül. A kérelmezettnek ezért nem kellett a döntéséhez megszerezni az üzemi tanács egyetértését, vagyis ennek mellőzése nem volt jogszabálysértő, kifogás alapjául nem szolgálhatott.
Nem alapos a felülvizsgálati kérelem a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás elégtelen mértéke tekintetében sem. A kérelmezett létszáma és annak osztályba sorolása alapján - figyelembe véve a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számítási módot - egy orvos és egy ápolónő foglalkoztatásával kérelmezett biztosítja az elegendő szolgáltatást.
Az előbbiekre tekintettel - részben eltérő indokolással - a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a kérelmezőt marasztalta a kérelmezett felülvizsgálati eljárási költségében.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.909/1999. sz.)