adozona.hu
BH+ 2001.12.589
BH+ 2001.12.589
Egyetlen beltag és kültag részvételével alapított betéti társaság esetén a társasági szerződés külön rendelkezése nélkül egyértelmű, hogy a beltag cégjegyzésre önállóan jogosult, azaz a cégjegyzés módja önálló [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. § e) és f) pont, 21. § (2) bek., 88. §, 103. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező betéti társaságot K. J. beltag és K. I. kültag alapította az 1999. április 27-én kelt társasági szerződéssel. A szerződés 11. pontja szerint a társaság üzletvezetésére és képviseletére K. J. beltag jogosult. A cégbejegyzési kérelem nyomtatványon, és az aláírási címpéldányon a cégjegyzés módjaként önálló cégjegyzési módot tüntettek fel.
Az elsőfokú bíróság az 1999. május 4-én kelt 6. sorszámú végzésével felhívta a társaságot a társasági szerződés cégjegyzés módjával történő kiegés...
BH+ 2001.12.589 Egyetlen beltag és kültag részvételével alapított betéti társaság esetén a társasági szerződés külön rendelkezése nélkül egyértelmű, hogy a beltag cégjegyzésre önállóan jogosult, azaz a cégjegyzés módja önálló [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. § e) és f) pont, 21. § (2) bek., 88. §, 103. § (1) bek.].
A kérelmező betéti társaságot K. J. beltag és K. I. kültag alapította az 1999. április 27-én kelt társasági szerződéssel. A szerződés 11. pontja szerint a társaság üzletvezetésére és képviseletére K. J. beltag jogosult. A cégbejegyzési kérelem nyomtatványon, és az aláírási címpéldányon a cégjegyzés módjaként önálló cégjegyzési módot tüntettek fel.Az elsőfokú bíróság az 1999. május 4-én kelt 6. sorszámú végzésével felhívta a társaságot a társasági szerződés cégjegyzés módjával történő kiegészítésére, utalva a Gt. 11. §-ának e) pontjára.
A jogi képviselő 1999. május 21-i beadványában eltérő álláspontját fejtette ki. Állította, hogy a társasági szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a társaság képviseletére a beltag önállóan jogosult. Kérte a cég bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság az 1999. június 1-jén kelt végzésével a bejegyzési kérelmet a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt elutasította. Az indokolás szerint a cégjegyzés módjának a társasági szerződésből egyértelműen megállapíthatónak kell lenni.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett. Arra hivatkozott, a társasági szerződés tartalmából a cégjegyzés módja világosan megállapítható. Kérte a végzés megváltoztatását, a cég bejegyzését.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) betéti társaságokra is irányadó 88. §-a szerint a társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat. A 102. § azt is kimondja, a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére - a 103. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - nem jogosult.
A 11. § sorolja fel a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit, így az e) pont szerint a társasági szerződésben meg kell határozni a cégjegyzés módját, míg az f) pont szerint a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét. A 21. § (2) bekezdése értelmében betéti társaságnál vezető tisztségviselő az üzletvezetésre jogosult tag (tagok).
A kérelmező betéti társaságot egyetlen beltag és kültag részvételével alapították. A társasági szerződés 11. pontja a társaság üzletvezetésére és képviseletére K. J. beltagot kijelölte. A 11. pont tartalmából tehát egyértelmű, hogy K. J. beltag a cég cégjegyzésére önállóan jogosult, azaz a cégjegyzés módja önálló. Téves álláspontra helyezkedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a társasági szerződés kiegészítését írta elő, és ugyancsak tévesen és megalapozatlanul utasította el ennek hiányában a cég bejegyzése iránti kérelmet.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó, Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot a cég bejegyzésére. (Legf.Bír. Cgf.VII.32.214/1999. sz.)