adozona.hu
BH+ 2001.12.586
BH+ 2001.12.586
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása körében összehívható rendkívüli szövetkezeti közgyűlés összehívásának indokoltsága körében vizsgálandó körülmények [1992. évi I. tv. (Szvt.) 12. §, 21. § (1) bek., 94. §, 95. § (2) és (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 50. §, 54. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ő. Lakásfenntartó Szövetkezetet a cégbíróság ... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A szövetkezet alapszabálya a közgyűlés összehívása címszó alatt a következőket tartalmazza: "A közgyűlést szükség szerint össze kell hívni. Rendkívüli (soronkívüli) közgyűlést kell összehívni, ha ezt a tagok legalább 10%-a, vagy a felügyelő-bizottság írásban az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze". 1999. január 26-án kelt végzésével a cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bír...
BH+ 2001.12.586 A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása körében összehívható rendkívüli szövetkezeti közgyűlés összehívásának indokoltsága körében vizsgálandó körülmények [1992. évi I. tv. (Szvt.) 12. §, 21. § (1) bek., 94. §, 95. § (2) és (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 50. §, 54. § (1) bek.].
Az Ő. Lakásfenntartó Szövetkezetet a cégbíróság ... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A szövetkezet alapszabálya a közgyűlés összehívása címszó alatt a következőket tartalmazza: "A közgyűlést szükség szerint össze kell hívni. Rendkívüli (soronkívüli) közgyűlést kell összehívni, ha ezt a tagok legalább 10%-a, vagy a felügyelő-bizottság írásban az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze". 1999. január 26-án kelt végzésével a cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) adatváltozásokat jegyzett be, egyebek mellett V. T. elnököt törölte 1996. május 6-i hatállyal, és ugyanezen időponttal bejegyezte a cég képviseletére jogosultakat nyilvántartó rovatba Z. Á. elnököt.A kérelmezők 1998. augusztus 24-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a szövetkezettel szemben. Kérték, hogy a cégbíróság hívja össze a szövetkezet rendkívüli közgyűlését az 1997. évi CXLV. tv. 50. §-a alapján, új alapszabály elfogadása, az új alapszabálynak megfelelő változások kezdeményezése (tisztségviselők újraválasztása) napirendi pontokkal. Előadták, 1998. február 16-án kelt levéllel 253 tag kezdeményezte az igazgatóságnál közgyűlés összehívását az előbb említett napirendi pontokkal. A tagok aláírását tartalmazó okiratot Z. Á. elnök 1998. február 17-én átvette, arra nézve intézkedés nem történt. 1998. március 2-án további 56 tag csatlakozott a kezdeményezéshez, ezzel a kezdeményezők száma 309-re emelkedett, amely megközelíti a taglétszám 20%-át. A közgyűlés összehívására azonban mindez ideig nem került sor, annak ellenére, hogy e tekintetben az alapszabály is kötelező rendelkezést tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság a beadványt észrevételezésre a szövetkezetnek megküldte.
A szövetkezet képviseletében 1998. december 9-én beadott beadványában P.-né dr. N. M. ügyvéd a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Állította, hogy a kezdeményezés nem volt alkalmas a mintegy 1900 főből álló tagság legalább 10%-ának azonosítására. Van olyan személy, aki két helyen írt alá, és vannak olyan oldalak, amelyekből nem derül ki, hogy az aláírók milyen célból írták alá az ívet. Hivatkozott továbbá arra is, az igazgatóság szem előtt tartotta azt a tényt is, hogy az alapszabály módosításához a közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges. Ha nem biztosítható a megfelelő részvételi arány "a néhány szövetkezeti tag által elfogadandó alapszabály-módosítás súlyos mértékben sértheti legalább további 1500 fő tag érdekét". A jogi képviselő a beadványhoz meghatalmazást nem csatolt.
Az elsőfokú bíróság az 1999. február 15-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. Határozatának indokolásában rámutatott, az 1992. évi I. törvény 94. §-ában és az alapszabály második oldala utolsó bekezdésében megfogalmazott rendelkezésre, mely szerint: "a közgyűlésen lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás több tag tulajdonában áll, úgy lakásonként csak egy szavazat vehető figyelembe". Általánosságban hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a kezdeményezésen több esetben lakásonként két személy aláírása szerepelt; ugyanaz a személy két helyen írt alá; előfordult, hogy csak aláírás szerepelt a jegyzéken név megjelölés nélkül; név megjelölés mellett más személy aláírása volt feltüntetve, illetve név feltüntetésre került aláírás nélkül. Mindezen körülményekre figyelemmel az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, a kezdeményezés nem alkalmas a szövetkezeti tagság legalább 10%-ának azonosítására, ezért a kérelmet el kellett utasítani. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy közgyűlés összehívására hatáskör hiányában még jogsértő működés esetén sincs lehetőség figyelemmel a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjában felsorolt intézkedésekre.
Az elsőfokú bíróság végzését Sz. F. kérelmezőnek, és P.-né dr. N. M. ügyvédnek kézbesítette.
A végzéssel szemben a kérelmezők jogi képviselője fellebbezett. A végzés megváltoztatását, a kérelemnek helytadva a közgyűlés összehívását kérte. Arra hivatkozott, nem állapítható meg az elsőfokú bíróság határozatából, hogy milyen adatokból kiindulva, illetve milyen adatok alapulvételével hozta meg határozatát. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia, illetve figyelembe kellett volna vennie a szövetkezet taglétszámát. A mintegy 1500 főhöz képest már 150 érvényes aláírás is megalapozta volna a rendkívüli közgyűlés összehívását. Nem állapítható meg az elsőfokú bíróság határozatából, hogy a 309 aláírásból a nyolc hibás aláírás mellett a fennmaradó 301 aláírást miért nem látta elegendőnek a törvényben írt 10%-os arányhoz képest. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság "a nem legitimált" elnök részére kézbesítette felhívását.
A szövetkezet képviseletében dr. N. M. ügyvéd az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy az eljárás során dr. N. M. ügyvéd meghatalmazása nem került csatolásra, ezért 2001. január 3-án kelt 2. sorszámú végzésével felhívta a jogi képviselőt a meghatalmazás benyújtására. A jogi képviselő 2001. január 16-án a felhívást átvette, azonban a felhívásnak nem tett eleget.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) 12. §-a kimondja, a szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés összehívására nézve az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdése - egyebekben a kérelmezett szövetkezet alapszabályával azonosan - akként rendelkezik, a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább 10%-a, vagy a felügyelő-bizottság írásban - az ok megjelölésével - indítványozza. Az Szvt. 95. §-ának (2) és (3) bekezdéséből következően a lakásszövetkezet tagjainak száma nem feltétlenül azonos a szövetkezethez tartozó lakások számával, a tulajdonos mellett a használati jog gyakorlására jogosult személy is létesíthet tagsági viszonyt a lakásszövetkezetben, illetve ha a lakás több személy tulajdonában, vagy használatában van mindegyik tulajdonostárs illetőleg használatra jogosult tagsági viszonyt létesíthet az egyéb feltételek fennállása esetén a szövetkezetben. Az Szvt. és az azzal azonosan rendelkező alapszabály (2. oldal utolsó bekezdés) pedig csak a közgyűlésen figyelembe vehető szavazatok számát korlátozza, az egyéb tagsági jogokat így a közgyűlés kezdeményezéséhez való jogot nem. Ezen utóbbi körben tehát az Szvt. 94. §-a nem alkalmazható.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) szabályozza. A 49. § (1) bekezdése értelmében eltérő rendelkezés hiányában a törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazni kell a polgári peres eljárás szabályait. Az alkalmazható intézkedéseket az 54. § (1) bekezdése sorolja fel, így a d) pont szerint a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét. Az Szvt. 12. §-ának és a Ctv. 54. §-a (1) bekezdése d) pontjának összevetéséből tehát az következik, ha a szövetkezet vezetősége az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdésében írt szabályszerű kezdeményezés ellenére elmulasztja a közgyűlés összehívását az érdekelt tagok a cégbírósághoz fordulhatnak, amely - a feltételek fennállása esetén - törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva intézkedhet a közgyűlés összehívása felől. Ugyanakkor a törvényességi felügyeleti eljárást a kontradiktórius eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, amelynek során mindvégig vizsgálni kell a felek képviseletének szabályszerűségét. Kétségtelen, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, de ha a fél nem személyesen jár el, csak szabályszerű meghatalmazással rendelkező jogi képviselő képviselheti, a fél képviseletében joghatályos nyilatkozatokat csak az ilyen meghatalmazással rendelkező jogi képviselő tehet.
Az adott ügyben a kérelmezett szövetkezet képviseletében az ellenkérelmet dr. N. M. ügyvéd terjesztette elő, ügyvédi meghatalmazását azonban nem csatolta. Tévesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a képviseleti jogosultság igazolásának hiányát nem észlelte, és az eljárást szabályszerű képviselet hiányában lefolytatta. Ugyanakkor téves álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet arra irányuló hatáskör, illetve intézkedési lehetőség hiányában nem látta teljesíthetőnek. Ugyancsak tévesen hivatkozott a már idézett Szvt. 94. §-ára, illetve az azzal azonosan rendelkező alapszabályra, figyelemmel arra, hogy az említett rendelkezés nem jelenti az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdésében írt kezdeményezési jogosultság korlátozását.
Mindezen körülményeket figyelembe véve és a taglétszám, valamint a kezdeményezésen található aláírások részletes vizsgálata hiányában tévesen és megalapozatlanul utasította el az elsőfokú bíróság a kérelmet, és szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a képviseleti szabályok figyelembevételével kell eljárni az elsőfokú bíróságnak, és nem mellőzhető a taglétszám függvényében az Szvt. 21. §-ának (1) bekezdésében írt feltételek fennálltának tüzetes vizsgálata. Ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott határozatot hozzon. (Legf.Bír. Cgf.VII.31.212/1999. sz.)