adozona.hu
BH+ 2001.12.583
BH+ 2001.12.583
A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége körében irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 46.§ (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. január 14-én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek közzététele 1993. szeptember 2-án történt meg. Sz. S. 1998. december 21-én kifogást nyújtott be a felszámoló tevékenysége ellen, melyben sérelmezte, hogy a felszámoló az őt terhelő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Az 1999. március 23-án benyújtott 93-V. sorszám alatt módosított kifogásában részletes és bizonylatokkal alátámasztott tájékoztató nyújtására kérte kötelez...
BH+ 2001.12.583 A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége körében irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 46.§ (5) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. január 14-én benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárás, melynek közzététele 1993. szeptember 2-án történt meg. Sz. S. 1998. december 21-én kifogást nyújtott be a felszámoló tevékenysége ellen, melyben sérelmezte, hogy a felszámoló az őt terhelő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Az 1999. március 23-án benyújtott 93-V. sorszám alatt módosított kifogásában részletes és bizonylatokkal alátámasztott tájékoztató nyújtására kérte kötelezni a felszámolót az alábbiak szerint:1) A közbenső mérleg teljes anyagának - 27 lapnak - a megküldését kérte, sérelmezve, hogy abból csak 11 lapot kapott kézhez.
2) 1998. október 31-i záró időponttal kérte a felszámolási költségek részletezését és dokumentálását.
3) A felszámolás költségeiként közölt összegek ellenőrzéséhez kérte az azokat alátámasztó bizonylatok másolatának megküldését.
4) Sérelmezte, hogy az általa kézhez kapott "anyagból" nem látható, hogy a felszámoló eleget tett-e a Cstv. 54. §-ban foglaltaknak. Kérte a munkabér, vagyonértékelés, felszámolás, rezsiköltségeinek alátámasztásához szükséges részletes számla, bizonylat másolatok megküldését.
5) 1998. október 31-i záró időponttal kérte tájékoztatását az adós "felszámolásának bevételeiről, valamint a felszámolás költségeiről".
6) Sérelmezte, hogy az adós felszámolásának időtartama a Cstv. 56. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időtartamot már több, mint három évvel túllépte. Tájékoztatást kért arról, hogy ez miért történt.
7) Tájékoztatást kért a felszámolás időszakában indított peres eljárásokról, ezen belül az általa megjelölt eljárás "helyzetéről részletes információkat" kért.
A felszámoló módosított ellenkérelmében a kifogás elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hitelező kérésére korábban is, majd a kifogásolási eljárás tartama alatt az 1999. február 18-án kelt - az elsőfokú eljárás irataihoz 93-III. sorszám alatt csatolt - háromoldalas levélben eleget tett.
Az elsőfokú bíróság az 1999. április 2-án kelt 93-VI. sorszámú végzésében a hitelező kifogásának részben helyt adott. Akként rendelkezett, hogy a felszámoló által 1994. október 19-én beküldött, 27 lapból álló, 43. sorszámú közbenső mérleget Sz. S. hitelezőnek csatoltan megküldi [Kifogás 1) pontja]. Kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül a hitelező részére az 1998. november 10-én kelt levele 2., 3., 4. és 7. pontjában kért tájékoztatást és iratokat küldje meg. A kifogás fentieket meghaladó részét elutasította. Határozatának indokolásában jogalapként hivatkozott az 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 5. §-ának a) pontjában és 46. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra. Határozatát - a kifogás pontjainak sorrendjében - az alábbiak szerint indokolta:
1) A hitelezőnek a teljes közbenső mérleg utólagos megküldésére bejelentett igénye jogos, teljesíthető igény, ezért a bíróság elrendelte a felszámoló által beküldött 27 oldalas jóváhagyott közbenső mérleg hitelező részére történő megküldését. A 2), 3), 4), 7) pontok körében megállapította, hogy a felszámoló által addig küldött tájékoztatások nem adnak konkrét, kielégítő választ a hitelező 1998. november 10-i levelének e pontjaira. Ezért a bíróság a felszámolót a Cstv. 46. §-ának (5) bekezdése alapján a kért tájékoztatás és iratok megküldésére kötelezte. A kifogás 5) pontja körében megállapította, hogy a felszámoló az 1999. február 18-án küldött összefoglaló tájékoztatóban részletesen ismertette a hitelezővel az 1998. december 31-ig elért bevételeket és a felmerült kiadásokat. Emiatt a hitelező kifogásának 5) pontját alaptalannak találta, s azt elutasította. A kifogás 6) pontja körében az elsőfokú bíróság megállapította: a felszámoló az 1998. december 7-én kelt levélben tájékoztatta hitelezőt arról, hogy a felszámolás csak akkor lesz befejezhető, ha az adóssal szemben indított un. "passzív" perek lezárulnak, illetve újabbak nem indulnak. A jogos - vagy jogosnak vélt - hitelezői kifogások és vitatott követelések jogerős elbírálásáig a felszámolást általában nem lehet befejezni. A vitatott követelés esetén csak akkor fejezhető be a felszámolás, ha a megítélt követelés kielégítésére már nincs fedezet. Megjegyezte, hogy a hitelező maga is alanya első és másodfokú eljárásnak, az ő érdekét is sértené, ha a bíróság ezeknek az eljárásoknak a jogerős befejezése előtt a felszámolási eljárást lezárná. Ezen kívül még más eljárások is folyamatban vannak. Ezek az eljárások természetesen a költségek növekedését, s az adós vagyonának csökkenését eredményezik. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a hitelező 6) pontban rögzített kifogását alaptalannak találta, s azt elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező fellebbezéssel élt. Kérte annak részbeni megváltoztatását és a kifogásának történő teljes helytadást. Arra hivatkozott, hogy megalapozatlan az 5) pontban foglalt kifogásának elutasítása, mert azt, hogy a felszámoló nem folytat például pazarló gazdálkodást, csak a bevételek és kiadások dokumentációja alapján lehet ellenőrizni. Ezért továbbra is kérte a felszámolási költségek - bevételek és kiadások - dokumentált részletezését. Az e körben eddig nyújtott tájékoztatás csak általános és felszínes. Nem megalapozott a 6) pontban foglalt kifogásának elutasítása sem, mert "a befejezési határidő feloldására vonatkozó általában" kifejezés nem alkalmas annak megindokolására. Az ügy egyedi jellegére tekintettel azt kérte, hogy a felszámoló konkrétan jelölje meg azokat az okokat, amelyek miatt az eljárás a határidőt lényegesen túllépte.
A felszámoló fellebbezésében kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását és a hitelező beadványának 2), 3), 4) és 7) pontjaiban foglalt kifogások elutasítását is. Arra hivatkozott, hogy a hitelezőnek 1999. február 18-án küldött tájékoztatóban részletesen ismertette az 1998. december 31-ig elért bevételeket és felmerült kiadásokat. Ezért alaptalan - ezen túlmenően - a felszámolási költségekről külön tájékoztatás kérése. A kifogás 3), 4) pontja körében fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a rendkívül terjedelmes bizonylati anyag másolása - minden ezt kérő hitelező részére való megküldése - magas költséggel járna és a meglévő személyi állomány figyelembe-vételével megoldhatatlan feladat elé állítaná a felszámolót. Ez a kötelezettség a Cstv. irányadó szövegéből sem vezethető le. Negatív az a hitelezői magatartás, amelyik a költségeket és a felszámolás elhúzódását kifogásolja, mégis olyan tevékenységre kívánja kényszeríteni a felszámolót, amely jelentős költség- és munkateher növekedést eredményezne. A kifogás 7) pontjához kapcsolódóan fellebbezésében előadta, hogy a felszámolás időszakában az M. Kft.-vel kapcsolatos pereken kívül más pert nem indított. A kérelmező - mint az M. Kft. tagja - ezeket a pereket, illetve azok állását ismeri. A folyamatban lévő perek esetleges értékelése az ellenérdekű fél egyik tagja előtt furcsa szituációt eredményezne. A kérelmező által hivatkozott eljárás pedig a felszámoló előtt nem ismert.
Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság végzésének a kifogás 1) pontját elbíráló rendelkezése [Pp. 228. § (3) bekezdés].
A hitelező fellebbezése alaptalan. Az adós felszámolójának fellebbezése alapos, az alábbi indokok miatt: A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 5.§-a (1) bekezdésének a) pontja akként rendelkezik, hogy az adós, valamint a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a csődeljárás és a felszámolási eljárás egész tartama alatt - kérésükre - köteles tájékoztatni a hitelezőket és a hitelezői választmányt a gazdálkodó szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
A Cstv. 46. §-ának (5) bekezdése értelmében pedig a felszámoló a felszámolás egész tartama alatt köteles a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének, a hitelezői választmány képviselőjének és a hitelezőknek minden felvilágosítást megadni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Cstv. általános rendelkezései között elhelyezett tájékoztatási kötelezettség [Cstv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja] az adós adott időpontban fennálló általános gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozik. Nem jelenti azt, hogy a felszámolónak minden egyes intézkedéséről - amely az adós gazdasági és pénzügyi helyzetére kihatással van - kötelessége lenne tájékoztatást nyújtani a hitelező részére. (Lásd erről a Bírósági Határozatok 1997. évfolyamában 412. sorszám alatt közzétett eseti döntést.)
A tájékoztatás-adási kötelezettség nem értelmezhető akként, hogy a felszámoló köteles lenne minden intézkedésének alapjául szolgáló dokumentumokat a tájékoztatást kérő hitelezők rendelkezésére bocsátani. Ez már nem tájékoztatás, hanem számadás lenne a felszámoló részéről, holott ez a kötelezettség a felszámolót a Cstv. alapján nem terheli.
Az elsőfokú eljárásban 93-III. sorszám alatt becsatolt, 1999. február 18-án kelt levelében a felszámoló a hitelező részére azt a tájékoztatást, amire a hitelező a Cstv. 5. §-ának a) pontja alapján igényt tarthat, teljes körűen megadta. A Cstv. 46. §-ának (5) bekezdésében szabályozott, a felszámolót terhelő felvilágosítás adási kötelezettség - a jogszabály rendszerében elfoglalt helyéből is következően - a hitelező felszámolónak bejelentett igényéhez kapcsolódó kötelezettség, amely szintén nem jelent számadási kötelezettséget.
A fenti indokok miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a hitelező kifogását a 2), 3), 4) és 7) pontok tekintetében is elutasította. (Legf. Bír. Fpk.VI.31.470/1999. sz.)