BH+ 2001.11.549

Szövetkezeti üzletrész kárpótlási jegy ellenében történő megszerzése esetén a személyi jövedelemadó kedvezmény igénybe vehető (1991. évi XC. tv. 38/A. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság által megállapított tényállás szerint a felperes 1995. február 27-én 127 280 Ft vételár részlet kifizetése mellett 636 400 Ft-ért általa vásárolt kárpótlási jegyet adott el a G. Általános Befektetési Szövetkezetnek, ezzel egyidejűleg ugyanilyen értékben szövetkezeti üzletrészt vásárolt. A felperes egy másik szerződéssel az üzletrészt a szövetkezet részére a tulajdonjog 1999. május 31. napjáig való fenntartásával 586 820 Ft vételárért értékesítette. Az adásvételek napján a felper...

BH+ 2001.11.549 Szövetkezeti üzletrész kárpótlási jegy ellenében történő megszerzése esetén a személyi jövedelemadó kedvezmény igénybe vehető (1991. évi XC. tv. 38/A. §)
Az adóhatóság által megállapított tényállás szerint a felperes 1995. február 27-én 127 280 Ft vételár részlet kifizetése mellett 636 400 Ft-ért általa vásárolt kárpótlási jegyet adott el a G. Általános Befektetési Szövetkezetnek, ezzel egyidejűleg ugyanilyen értékben szövetkezeti üzletrészt vásárolt. A felperes egy másik szerződéssel az üzletrészt a szövetkezet részére a tulajdonjog 1999. május 31. napjáig való fenntartásával 586 820 Ft vételárért értékesítette. Az adásvételek napján a felperes kérelme alapján a szövetkezet tagja lett, és a szövetkezet igazolást adott ki részére az üzletrész vásárlására befektetett összegről, melynek alapján a felperes 190 920 Ft összegű adókedvezménnyel csökkentette személyi jövedelemadóját az 1995. évi adóbevallásában. Az elsőfokú adóhatóság ellenőrzése eredményeként határozatában megállapította, hogy a felperes az 1995. évi személyi jövedelemadó kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe, mert az üzletrész vásárlása nem készpénzért történt, hanem azt kárpótlási jegyért szerezte, így a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: szja törvény) 38/A. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti adókedvezmény nem vehető igénybe. A kárpótlási jegy és üzletrész adásvételi szerződések tényleges tartalma a kárpótlási jegy és üzletrész csere volt.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1996. szeptember 25-én meghozott határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. A kárpótlási jegy és szövetkezeti üzletrész értékesítéssel kapcsolatos ügyletek egyidejűségéből, egymással való összefüggéséből, a szerződési feltételekből az alperes megállapította, hogy a szerződések színleltek, semmisek voltak, kizárólag az adókedvezmény igénybevételére irányultak. Valódi tartalmuk a kárpótlási jegy-üzletrész csere volt, adókedvezményt azonban csak a ténylegesen kifizetett összeg után lehet igénybe venni.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok megváltoztatását és adókedvezményre jogosultságának megállapítását. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperesnek még a ténylegesen befektetett 127 280 Ft után sem jár adókedvezmény, mert az üzletrész-vásárlási szerződés színlelt, semmis volt.
A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatát megváltoztatva a felperes terhére 1995. évre megállapított személyi jövedelemadó különbözetet 152 736 Ft-ra, az adóbírság összegét pedig 30 500 Ft-ra leszállította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes által ténylegesen befizetett 127 280 Ft az adólevonás alapjául szolgálhat, a felperes ezen összeg 30 százaléka, azaz 38 184 Ft adókedvezmény igénybe vételére jogosult, így a felperes terhére megállapítható személyi jövedelemadó különbözet összege 152 736 Ft. A további 509 120 Ft tekintetében az alperes jogszerűen zárta ki a kedvezmény igénybe vételét, mert ennek vételárként megfizetése nem a felperes vagyonának terhére történt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. A szja törvény 38/A. §-ára hivatkozva kifejtette, hogy a kizárólag pénzben történő kifizetések minősülnek a kedvezmény igénybevételére jogosító befektetésnek, nem lehet figyelembe venni az ellenérték azon részét, amelyet kárpótlási jegy átadásával egyenlítettek ki. Álláspontja szerint a jogügyletek színleltek voltak, amelynek célja a jogszabály kijátszása, az adókedvezmény igénybe vétele volt.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint - utalva a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó jogegységi határozatára - a megyei bíróság tévesen értékelte a jogszabályt, amikor a kárpótlási jegyet csak 127 280 Ft erejéig vette figyelembe. A szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított teljes összeg befizetésnek tekintendő, amely a 190 920 Ft adókedvezmény igénybevételére feljogosítja.
A felülvizsgálati kérelmet és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapos.
Az szja törvény 38/A. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének vásárlására fordított összeg 30 százaléka, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben, vagy egészben nem idegenítette el.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. §-ának (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek, vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXV. törvény 25. §-ának c) pontja szerint a jogegységi határozat a bíróságokra - így a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésére is - kötelező érvényű döntést tartalmaz. A perbeli ügyre irányadó 2/1998. KJE számú jogegységi határozat szerint az szja törvény 38/A. § (1) bekezdésének k) pontja alapján a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezet üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka akkor is, ha a szövetkezeti üzletrészt a szövetkezet tagja kárpótlási jegy, vagy más értékpapír ellenében szerzi meg. Ebből következően a szövetkezeti üzletrész megszerzésére fordított összeget a szövetkezeti tag nem csak készpénz nyújtásával, hanem kárpótlási jegy formájában is befizetheti és az így befizetett összeg után is élhet adólevonási jogával. Az szja törvény 38/A. § (1) bekezdésének k) pontja értelmezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy nem ütközik jogszabályi előírásba, ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül, feltéve, ha ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi. Rámutat a jogegységi határozat arra, hogy téves az a jogi álláspont, amely a szövetkezeti üzletrész kárpótlási jegy, vagy más értékpapír fejében történő megszerzését színlelt jogügyletnek minősíti. A szövetkezeti tag magánszemély és a szövetkezet valóságos akarata nyilvánult meg szerződéses nyilatkozatukban: szövetkezeti üzletrész megszerzése kárpótlási jegy ellenében. A jogegységi határozat indokolása kifejti, hogy a kárpótlási jegy olyan vagyoni értéket kifejező értékpapír, amellyel tulajdonosa pénzben kifejezhető ellenszolgáltatást teljesíthet polgári jogi viszonyokban, így - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználásra is szolgálhat a szerződésben részes felek által szabadon meghatározott értékben. A törvényi előírások alapján a szövetkezeti tag tulajdonában lévő kárpótlási jegy - mint értékpapír - pénzben kifejezethető összeget testesít meg. Ha a tag a kárpótlási jegyét a szövetkezetre átruházza, meghatározott összegű vagyoni értéket szolgáltat a szövetkezetnek, amely - ennek fejében - részére szövetkezeti üzletrészt juttat. Az szja törvény az adott adóévben nem támasztott feltételt arra vonatkozóan, hogy a felek a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát milyen összegben állapíthatják meg, ezért nincs adójogi jelentősége annak, hogy az adott időszakban mennyi volt a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama, vagy piaci értéke. A törvény nem határozza meg, hogy adójogi szempontból bizonyos értékpapírok milyen összeg erejéig vehetők figyelembe, így ezt a szerződéses szabadság elvéből következően a felek határozhatják meg.
A kifejtettek értelmében az alperes és az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a szövetkezeti üzletrész kárpótlási jegy fejében történő megszerzését színlelt, semmis jogügyletnek, mert a szerződést kötő felek valóságos akarata nyilvánult meg, amely szövetkezeti üzletrész megszerzésére irányult kárpótlási jegy ellenében. A másodfokú bíróság a felperes által igénybe vehető adókedvezmény mértékében tévedett.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú közigazgatási szervnek az új eljárásban a felperes által szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított teljes vételára alapul vételével kell megállapítania az adókedvezmény mértékét. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.287/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.