adozona.hu
BH+ 2001.11.533
BH+ 2001.11.533
I. A többször módosított Cstv. által a felszámoló részére biztosított speciális megtámadási lehetőség nem szünteti meg az adós gazdálkodó szervezetnek a Ptk. általános szabályai szerinti megtámadási jogosultságát, amelyre a Ptk. által engedett határidőket kell figyelembe venni. Ez utóbbi esetben a keresetlevelet a felszámolónak az adós gazdálkodó szervezet nevében kell benyújtani [Ptk. 200. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 22. sorszámú végzésével a pert megszüntette. Dr. R. M. ügygondnok díját 50 000 Ft-ban állapította meg, egyben rendelkezett az ügygondnoki díjnak az elnöki letétből történő kiutalása iránt; s kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. r. alperesnek 50 000 Ft perköltséget. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az I. r. alperes ellen 1999. december 18-án előterjesztett hitelezői kérelem alapján felszámolási eljárás indult. A felszámolás kezdő időpontja ...
BH+ 2001.11.533 I. A többször módosított Cstv. által a felszámoló részére biztosított speciális megtámadási lehetőség nem szünteti meg az adós gazdálkodó szervezetnek a Ptk. általános szabályai szerinti megtámadási jogosultságát, amelyre a Ptk. által engedett határidőket kell figyelembe venni. Ez utóbbi esetben a keresetlevelet a felszámolónak az adós gazdálkodó szervezet nevében kell benyújtani [Ptk. 200. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 40. § (1) bek.].
II. Ha a keresetlevél különböző példányain eltérő dátumú érkeztetés szerepel, nem mellőzhető annak vizsgálata - szükség esetén az eljáró tisztviselő tanúkénti kihallgatásával -, hogy milyen körülmények között került sor a keresetlevél érkeztetésére, mi a keresetlevél benyújtásának valóságos időpontja [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 40. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 22. sorszámú végzésével a pert megszüntette. Dr. R. M. ügygondnok díját 50 000 Ft-ban állapította meg, egyben rendelkezett az ügygondnoki díjnak az elnöki letétből történő kiutalása iránt; s kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. r. alperesnek 50 000 Ft perköltséget. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az I. r. alperes ellen 1999. december 18-án előterjesztett hitelezői kérelem alapján felszámolási eljárás indult. A felszámolás kezdő időpontja 2000. február 2-án volt. A felperes mint felszámoló a 2000. május 3-án benyújtott keresetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapított keresetében kérte az I. és II. r. alperes között, az M., 7686 hrsz. alatt, természetben az M., L. u. 60. sz. alatti belterületi ingatlanra vonatkozóan létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felszámolás kezdő időpontjához képest a keresetlevelet 2000. május 3-án elkésetten terjesztette elő a felperes, ezért a pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja és 157. §-ának a) pontja, valamint a 158. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntette.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával az eljárás érdemi folytatásának az elrendelését. Hivatkozott arra, hogy a jogi képviselő a tárgyalásra nem vitte magával az érkeztetett keresetlevél példányát, így nem tudott nyilatkozni arra a II. r. alperesi előadásra, mely szerint a birtokában lévő keresetlevélen f. év május 3-a szerepel, mint a keresetlevél benyújtásának napja. Csatolta a felszámoló birtokában lévő, eredeti keresetlevél felzetéről készült fénymásolatot, amely szerint a vitatott keresetlevél érkeztetésére 2000. május 2-án került sor, vagyis a megtámadási határidő 90. napján. Ezen okból tehát nem késett el az igény érvényesítésével.
Az alperesek a fellebbezésre nem tettek észrevételt.
A felperes fellebbezése annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva a keresetlevélben foglaltakat csupán a keresetindítás határidejének szempontjából vette vizsgálat alá és ennek keretében döntött az eljárás megszüntetése tárgyában. Nem vette figyelembe, hogy a keresetlevél két külön kérelmet tartalmaz, amelyekben nem azonosak a peres felek eljárásjogi pozíciói és a keresetlevélben foglaltak eltérő jogszabályi elbírálást igényelnek. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, miután az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait megsértette, s emiatt szükséges a tárgyalás megismétlése, az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárás során elsődlegesen tisztáznia kell a felperes fellebbezésében előadott védekezését. Nevezetesen, hogy a birtokában lévő keresetlevél példányon az elsőfokú bíróság irodájának 2000. május 2-i érkeztető bélyegzője szerepel. Az eredeti keresetlevél megtekintését követően kell a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatni az eljáró tisztviselő tanúkénti kihallgatásával arra a tényre vonatkozóan, hogy miért nem egyezik meg a keresetlevél példányokon szereplő érkeztető bélyegző, milyen körülmények között került sor a keresetlevél érkeztetésére. Amennyiben helytálló a felperes előadása, az eljárás folytatásának nincs akadálya.
A többször mód. Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése a felszámoló részére speciális megtámadási lehetőséget biztosít. Ettől függetlenül azonban a gazdálkodó szervezet nincs elzárva attól, hogy - a felszámoló által képviselten - a Ptk. értelmében őt megillető egyéb megtámadási jogával éljen, ha annak törvényi feltételei fennállnak és a megtámadási határidő még nem telt el. Mint arra a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a Bírósági Határozatok 1995. évi 4. számában, 240. szám alatt, az 1996. évi 7. számában 390. szám alatt, valamint az 1999. évi 8. számában 382. szám alatt közzétett eseti döntéseiben is. A speciális felszámolói megtámadási lehetőség nem szünteti meg az adós gazdálkodó szervezetnek a Ptk. általános szabályai által biztosított jogosultságát, nevezetesen a szerződésnek a Ptk. szerinti megtámadási lehetőségét.
A felperes a jelen ügyben keresetében hivatkozott arra is, hogy az adott szerződés semmis, mert a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésébe ütközik. Eszerint pedig semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Ebben az esetben pedig a keresetlevelet a gazdálkodó szervezet nevében kell benyújtani a felszámolónak és nevezett képviseli a felperest a peres eljárás során. Alperesként pedig a megtámadott szerződést kötő másik fél kerül megjelölésre. Amennyiben a felperes a Ptk. 200. §-ára alapítva kíván élni megtámadási jogával, úgy a Ptk. 236. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megtámadási határidő vizsgálandó.
Az újabb eljárás során tehát az elsőfokú bíróságnak meg kell nyilatkoztatnia a felperest, hogy az adós képviseletében is kíván-e keresetet előterjeszteni, illetőleg a keresetlevelében írtakat milyen formában tartja fenn. Ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy az eljárás további folytatásáról döntsön, miután arra csupán a peres felek, valamint a per tárgyának egyértelmű megjelölése mellett van lehetősége. (Legf.Bír. Gf.VIII.30.528/2001. sz.)