adozona.hu
BH+ 2001.9.448
BH+ 2001.9.448
A felperest, mint a vásárolt gázolaj forgalomba hozóját, a jövedéki törvénysértés alól kimentési lehetőség nem illeti meg, felelőssége objektív a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékért [1993. évi LVIII. tv. 4. §, 6. §, 67. §, 1991. évi XVIII. tv. 84. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság a felperes üzemanyagtöltő állomásán 1996. augusztus 23-án jövedéki ellenőrzést és az 1996. április 9-től augusztus 23-ig terjedő időszakra elszámoltatást végzett.
Az alperes az 1997. július 8-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú vámhatóság 1997. május 20-án kelt határozatát, amelyben a felperes terhére 28.209.600 Ft jövedéki bírságot vetettek ki és 13 800 liter gázolaj elkobzását rendelték el.
Az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes a J. J. Kft.-től ...
BH+ 2001.9.448 A felperest, mint a vásárolt gázolaj forgalomba hozóját, a jövedéki törvénysértés alól kimentési lehetőség nem illeti meg, felelőssége objektív a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékért [1993. évi LVIII. tv. 4. §, 6. §, 67. §, 1991. évi XVIII. tv. 84. §].
A vámhatóság a felperes üzemanyagtöltő állomásán 1996. augusztus 23-án jövedéki ellenőrzést és az 1996. április 9-től augusztus 23-ig terjedő időszakra elszámoltatást végzett.Az alperes az 1997. július 8-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú vámhatóság 1997. május 20-án kelt határozatát, amelyben a felperes terhére 28.209.600 Ft jövedéki bírságot vetettek ki és 13 800 liter gázolaj elkobzását rendelték el.
Az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes a J. J. Kft.-től 1996. áprilisában egy alkalommal, a C. Kft.-től a május és július hónapokban, a J. Kft.-től július és augusztus hónapokban több alkalommal vásárolt gázolajat. A C. Kft. érvényes jövedéki engedéllyel nem rendelkező nem létező cég, a másik két gazdasági társaság tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott, a telephelyén nem volt elérhető és érvényes jövedéki engedéllyel nem rendelkezett. Az alperes határozatát a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló többször módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 67. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakra alapította, megállapítva, hogy a felperes mint jövedéki tevékenység alanya [Jszt. 4. § (1) bekezdése] által bemutatott számlák tartalmi és anyagi hiányosságai miatt a termék származásának igazolására nem fogadhatók el. A felperes felelőssége az általa forgalmazott termék után vétkességétől, felróhatóságától független.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az üzemanyag vásárlásakor a Jszt.-nek és a számviteli törvénynek megfelelő bizonylatokkal rendelkezett és rendelkezésére állt az eladók jövedéki engedélyének fénymásolata is.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyításból megállapíthatóan a C. Kft. a cégnyilvántartásba nincs bejegyezve, jövedéki engedéllyel nem rendelkezett. A J. J. Kft. és a J. Kft. bejegyzett társaságok azonban a J. J. Kft. a jövedéki tevékenység folytatásához jövedéki engedéllyel nem rendelkezett, bejegyzett székhelyén található nem volt, a J. Kft.-nek a számlakibocsátás időszakában már érvényes jövedéki engedélye nem volt, mert az 1995. december 31-ig szólt. Kifejtette, hogy a Jszt. 67. § (1) bekezdésének b) és c) pontja, a 17. § (1) és (6) bekezdése, és 6. § 22. pontja szerint, figyelemmel az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének 16. pontjában foglaltakra is, az alperes határozata nem volt jogszabálysértő és ennek folytán nem sértett jogszabályt a Jszt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja szerint kiszabott bírsággal sem. A felperes felelőssége felróhatóságától és vétkességétől független, így nincs jelentősége annak sem, hogy mint vásárló kellő körültekintéssel járt-e el a termékek jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes határozatának az elsőfokú határozatra történő hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a Jszt. által megfogalmazott kellő körültekintéssel járt el, birtokában volt a szállítók jövedéki engedélye, így gyakorlatilag annak jelentősége nem volt, hogy ezek száma a számlákon nem szerepelt, jövedéki törvénysértést személyében nem követett el.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Jszt. 4. § (1) bekezdése szerint a jövedéki tevékenység alanya (a továbbiakban: jövedéki alany) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és saját nevében kockázatára jövedéki tevékenységet végez. A Jszt. 54. § a) pontja értelmében a jövedéki ellenőrzés a jövedéki alany e törvényben meghatározott jogai gyakorlására és kötelezettsége teljesítésének vizsgálatára terjed ki. A Jszt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után jövedéki bírságot vet ki.
A Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a törvény alkalmazásában jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a jövedéki termék, amelyet nem jövedéki alanytól szereztek be, a c) pont értelmében pedig az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalomba hozója, szállítója számlával, vámokmánnyal a Jszt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni, vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében.
A kifejtettekből következik, hogy a jövedéki alany felelőssége objektív, a törvény a jövedéki alany részére a felelősség alól kimentési lehetőséget nem biztosít.
A 67. § (1) bekezdés c) pontjának második fordulata szerinti kellő körültekintés csak a jövedéki termék vásárlója részére biztosít kimentési lehetőséget.
A perbeli esetben a felperes mint a Jszt. 4. § (1) bekezdése alapján jövedéki alany, nem vásárló, hanem forgalomba hozó volt. A Jszt. 6. § 5/a. pontja értelmében ugyanis forgalomba hozatalnak minősül a jövedéki terméknek a termelő és importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve továbbeladási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és értékesítése. Mivel a felperes forgalomba hozó volt, a perbeli esetben az ügy megítélése szempontjából a vásárlói körültekintésnek nincs jelentősége. Azt pedig az alperes és az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy nem létező, illetve jövedéki engedéllyel nem rendelkező szállítótól szerezte be a felperes a gázolajat, ezért a számlák a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 84. § (2) bekezdése értelmében hiteles bizonylatoknak nem fogadhatók el. A számlák tartalmi hitelességét megkérdőjelezi az is, hogy az alperes által beszerzett és a felperes által kétségbe nem vont szakvélemény szerint mint nem szabványos anyag tüzelőolajként csak gázolajjal keverve használható fel, dieselmotorok üzemanyagaként pedig felhasználni tilos.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperest mint a Jszt. 4. § (1) bekezdése szerinti jövedéki alanyt a Jszt. 67. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján objektív felelősség terhelte amiatt, hogy a jövedéki terméket nem jövedéki alanytól szerezte be, illetve annak származását, eredetét nem bizonyította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.29.664/1999. sz.)