adozona.hu
BH+ 2001.9.437
BH+ 2001.9.437
Törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cég megszűntnek nyilvánítására csak akkor kerülhet sor, ha a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § a) pont, 54. § (1) és (2) bek., 56. §, 57. § és 58. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett B. és TÁRSAI Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye Ny., K. u. 31. I/6., ügyvezetője V. A., lakcíme megegyezik a bejegyzett székhellyel; tagjai B. I., A. L., V. A. és D. J.
A cégbíróság 1999. április 1. napján kelt végzésében felhívta a társaságot, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törvényes működést állítsa helyre. Indokolásában megállapította, hogy az 1992. május 28. napján a cégjegyzékbe bejegyzett társaság részére kézbesített végzés "nem...
A cégbíróság 1999. április 1. napján kelt végzésében felhívta a társaságot, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törvényes működést állítsa helyre. Indokolásában megállapította, hogy az 1992. május 28. napján a cégjegyzékbe bejegyzett társaság részére kézbesített végzés "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a cég bejegyzett székhelyéről. A cégiratokból hiányzik a társaság működését igazoló éves mérlegbeszámoló, a kamarai tagság igazolása, a tb. szám, az adósszám és a KSH jelzőszám meglétére vonatkozó okirat. A vezető tisztségviselő megbízási ideje is lejárt, a társaság azonban ennek rendezése érdekében nem járt el a hatályos Gt. szerint.
D. J. tag 1999. február 10. napján bejelentette, hogy tagsági jogviszonya 1999. áprilisában megszűnt a cégnél, továbbá, hogy V. A. tagsága is ugyanezen időpontban megszűnt. A változások hatóságoknál történő átvezetésével A. L.-t bízták meg. Mindezekre tekintettel a cégbíróság megállapította, hogy a társaság törvénysértő módon működik, a cégjegyzékbe bejegyzett adatok nem valósak. Ezért az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. §-ának a) pontja alapján felhívta a társaság képviselőjét a törvényes működés helyreállítására. Így alakilag megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtására, az új ügyvezető megválasztásáról szóló társasági szerződés módosító okirat csatolására - az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) és a Ctv. előírásainak megfelelően - jogi képviselő útján.
Ezen túlmenően tájékoztatta a cégbíróság a társaság képviselőjét, hogy amennyiben 30 napon belül a végzésben felhívottaknak nem tesz eleget, a Ctv. 54. §-ában szabályozott további szankciókkal élhet, eszerint "ismételten" 50.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható a cég, illetve megszűnéséről dönthet a bíróság. Ez utóbbi esetben végelszámoló kirendelésére kerül sor, melynek költségei a társaságot terhelik. A végzést V. A. ügyvezető a cégjegyzékbe bejegyzett székhelyen átvette, valamint D. J. és A. L. tagok is.
Ezt követően A. L. tag bejelentéssel élt a cégbíróságon, amelyben előadta, hogy a társaságnak nem volt tisztségviselője, és 1994. december 8-án elhatározásra került a társaság megszüntetése, mivel működésképtelenné vált. Ennek igazolására egy jegyzőkönyvi fénymásolatot csatolt az ő és a külföldi tag aláírásával, amelyben rögzítették, hogy elhatározták a társaság megszűnését azonnali hatállyal. Ezt követően bejelentette, és mellékletként csatolta azt az 1995. március 30-án tartott taggyűlésen hozott határozatot, amelyben a társaság jogutód nélküli megszűnését határozta el, V. Zs.-t jelölve ki végelszámolónak. Egyben felhívták a társaság ügyvezetőjét, hogy a végelszámolás közzététele céljából a szükséges intézkedéseket a cégbíróság felé tegye meg. Így abban a hiszemben volt, hogy a társaság megszűnt. D. J. tagsági viszonyának megszűnéséről és arról, hogy a társaság nem működik, tudomása van, azonban a törvényes működés helyreállítása érdekében semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésére.
A cégbíróság 1999. április 30. napján kelt 4. sorszámú végzésében ismételten felhívta a társaság ügyvezetőjét, hogy a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül tegye meg észrevételeit A. L. beadványával kapcsolatosan. Amennyiben nem vitatja az abban foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és a fenti határidőn belül közölje azt az indítványozóval és a cégbírósággal. Felhívta a bíróság a képviselőt, hogy amennyiben a felhívásnak az ott megjelölt határidőben nem tesz eleget, a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdésében foglalt intézkedést fogja alkalmazni. A végzést V. A. a cégjegyzékbe bejegyzett székhelyen átvette.
Az elsőfokú bíróság 1999. július 1. napján kelt 5. sorszámú végzésében a B. és TÁRSAI Kft.-t a további működéstől eltiltotta, egyben megszűntnek nyilvánította. Végelszámolóként a T. Kft.-t rendelte ki. Indokolásában megállapította, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban igazolást nyert, hogy a társaság nem működik. A felügyeleti intézkedések ellenére a társaság a törvényes működést nem állította helyre, ezért a bíróság a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a céget megszűntnek nyilvánította, a működéstől eltiltotta, mert a törvényes működés nem biztosítható.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a T. Kft. jelentett be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. A társaság jogi képviselője előadta, hogy a Ctv. 56. §-ának (1) bekezdése értelmében törlési eljárás lefolytatásának lett volna helye, mivel a cég vezető tisztségviselőjének megbízása lejárt, és a székhelyről az értesítés "nem kereste", "megszűnt" jelzéssel érkezett vissza. Erre tekintettel mivel nincs a társaságnak vezető tisztségviselője és a cég a bejegyzett székhelyen nem található, az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 56. § és 57. §-aiban meghatározott hivatalbóli törlési eljárást kellett volna lefolytatnia, és ennek eredményeként a Ctv. 58. §-a alapján a cég hivatalbóli törléséről kellett volna határoznia.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A fellebbezéssel kapcsolatosan elsődlegesen rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ctv. 56. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodásának a helye ismeretlen, törlési eljárást folytat le. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselője az elsőfokú eljárásban hozott végzéseket a cég székhelyén átvette, illetve nem kereste jelzéssel érkezett vissza. Erre tekintettel a fellebbezésben hivatkozott, a cég hivatalbóli törlésének megindításáról szóló határozat meghozatalára nem volt lehetőség.
Ezen túlmenően azonban megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján történő, a cég megszűntnek nyilvánítására a (2) bekezdés alapján csak abban az esetben kerülhet sor, ha az (1) bekezdésben meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre. Miután a cégbíróság a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdés a) pontjában rögzített írásbeli felhívása a cég törvényes működésének helyreállítására nem vezetett eredményre, és ezt követően a b) pontban előírt pénzbírság kiszabásával, illetőleg a c), d) és e) pontokban előírt intézkedések meghozatalával nem élt, erre tekintettel eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor az írásbeli felhívást követően közvetlenül a cég megszűntnek nyilvánításáról döntött.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján.
A megismételt eljárásban a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a Ctv. 54. §-ának (1) bekezdésében rögzített intézkedések alkalmazásával - tehát az a) pont szerinti felhíváson túl legalább még további egy intézkedéssel - kell a céget a törvényes működés helyreállítására rábírnia, és amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, a cég megszűntnek nyilvánítására csak abban az esetben kerülhet sor.
Miután a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselője a bíróság felhívását és a fellebbezéssel támadott 5. sorszámú végzését is a bejegyzett székhelyen átvette, erre tekintettel a felhívást követően pl. pénzbírság kiszabásával kell ismételten felhívni, hogy a társaság tagjaiban történt változás, továbbá a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról szóló határozatot a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - ügyvédi meghatalmazással - nyújtsa be a cégbírósághoz, helyreállítva a cég törvényes működésének a rendjét. (Legf.Bír. Cgf.II.32.688/1999. sz.)