adozona.hu
BH+ 2001.9.435
BH+ 2001.9.435
A felszámolási díj-kiegészítési számla terhére csak az általános szabályok szerint lefolytatott és befejezett eljárás alapján, az ilyen eljárásban résztvevő felszámolók javára lehet kifizetést teljesíteni. Egyszerűsített felszámolás esetén nem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. g) pont, 59. § (1)-(3) bek., 63/A. §, 2/2000. PJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzésével az adós ellen indított felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezte és az adóst megszüntette. A felszámoló díját 300.000 Ft + áfa összegben állapította meg. Megkereste a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a végzés jogerőre emelkedése után a "díjfedezeti" számláról a hitelezők által befizetett 30.199 Ft nyilvántartásba-vételi díjat a felszámoló számlájára - felszámolói díja részbeni kiegyenlítése címén - utalja át. Megállapította, hog...
BH+ 2001.9.435 A felszámolási díj-kiegészítési számla terhére csak az általános szabályok szerint lefolytatott és befejezett eljárás alapján, az ilyen eljárásban résztvevő felszámolók javára lehet kifizetést teljesíteni. Egyszerűsített felszámolás esetén nem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. g) pont, 59. § (1)-(3) bek., 63/A. §, 2/2000. PJE].
Az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzésével az adós ellen indított felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezte és az adóst megszüntette. A felszámoló díját 300.000 Ft + áfa összegben állapította meg. Megkereste a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a végzés jogerőre emelkedése után a "díjfedezeti" számláról a hitelezők által befizetett 30.199 Ft nyilvántartásba-vételi díjat a felszámoló számlájára - felszámolói díja részbeni kiegyenlítése címén - utalja át. Megállapította, hogy egyéb vagyon hiányában a felszámoló díjának további kiegyenlítése, illetve a hitelezői igények kiegyenlítése nem lehetséges, valamint, ha a le nem rótt illetéket az állam viseli. Elutasította a felszámolónak "a nyilvántartásba vételi díjba történő költségbeszámításra, valamint arra vonatkozó indítványát, hogy a felszámolói díj ki nem egyenlített része tekintetében a bíróság a díj-kiegészítési számlát hívja fel a kiegészítésre".A végzés ellen a felszámoló által képviselt adós nyújtott be fellebbezést, kizárólag a felszámolói díjra vonatkozó rendelkezés ellen. Fellebbezésében azt kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a felszámolói díjra vonatkozó rendelkezését változtassa meg, rendelkezzen úgy, hogy a díjfedezeti számláról a hitelezők által befizetett 30.199 Ft-ot a felszámoló elsősorban az általa kiegyenlített 17.200 Ft felszámolási költség megtérítésére használhassa fel, a maradékot pedig a felszámolói díj részbeni kiegyenlítésére fordíthassa. Az ilyen módon még kiegyenlítetlenül maradó felszámolói díj tekintetében pedig hívja fel a díj-kiegészítési számlát a felszámoló díja hiányzó részének kifizetésére.
A hitelezők a fellebbezésre észrevételt nem tettek.
Az adós fellebbezése alaptalan.
Az adós ellen indult felszámolási eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) irányadó, melynek 63/A. §-a szerint, ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiánya miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezéséről és az adós megszüntetéséről, a többször módosított Cstv. 63/A. §-a alapján határozott.
A többször módosított Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300.000 Ft. A többször módosított Cstv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint a felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját elsősorban a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az adós hitelezőinek befizetése kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdés alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bekezdés g) pont] érvényesítheti.
Ez utóbbi rendelkezésből az állapítható meg, hogy a hitelezők befizetéseit tartalmazó, a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kizárólag a felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díja fizethető ki, tehát abból a felszámolási eljárás során a felszámoló által megelőlegezett egyéb felszámolási költségek nem téríthetők meg, amint azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította.
A többször módosított Cstv. 59.§-ának (2), és (3) bekezdése szerint, ha a felszámoló ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére átutalandó összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 100.000 Ft-ot nem éri el a Gazdasági Hivatal a felszámoló ténylegesen befolyt díját 100.000 Ft-ra egészíti ki. Az idézett rendelkezésből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az nem vonatkozik a többször módosított Cstv. 63/A. §-ában meghatározott egyszerűsített felszámolás esetében az 59. § (1) bekezdésében meghatározott 300.000 Ft fix összegű felszámolói díjra.
A többször módosított Cstv. 59. §-ának (2) bekezdéséből megállapítható, hogy a díj-kiegészítési számla képzése azoknak a felszámolóknak a díjából történik, akik az adós felszámolását az általános szabályok szerint folytatják le. Ebből vezethető le az a következtetés, hogy a díjkiegészítései számla terhére is csak az általános szabályok szerint lefolytatott és befejezett eljárás alapján, az ilyen eljárásban résztvevő felszámolók javára lehet kifizetéseket teljesíteni, - amint azt az elsőfokú bíróság végzésében helyesen megállapította. Így foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatának meghozatalát követően, 2000. május 9-én meghozott 2/2000. PJE. számú jogegységi határozatában is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. § és 254. §-ának (3) bekezdése szerint - lényegében helyes indokai alapján - helybenhagyta, nem érintve a végzésnek a fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit és megállapításait. (Legf. Bír. Fpk.VI.30.122/1999. sz.)