BH+ 2001.9.430

I. Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés olyan érdemi határozat, amelyhez az elsőfokú bíróság kötve van, azt saját hatáskörében nem változtathatja meg [Pp. 227. § (1) és (2) bek., 228. § (3) bek., 1993. évi LXXI. Tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 45. § (1) bek., 60. §, 63/A. §]. II. A Cstv. 1997. augusztus 6-tól hatályos módosítása szerint folyó felszámolási eljárásokban a már megindult végelszámolási eljárás n

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adós ellen a felszámolási eljárás az APEH D.-i Igazgatósága 1998. július 3-án benyújtott kérelme alapján indult meg. Az elsőfokú bíróság az adós felszámolását az 1998. október 28-án meghozott és 1998. november 26-án jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, melynek közzététele a Cégközlönyben 1998. december 28-án történt meg. A felszámolási eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezése...

BH+ 2001.9.430 I. Az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés olyan érdemi határozat, amelyhez az elsőfokú bíróság kötve van, azt saját hatáskörében nem változtathatja meg [Pp. 227. § (1) és (2) bek., 228. § (3) bek., 1993. évi LXXI. Tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 45. § (1) bek., 60. §, 63/A. §].
II. A Cstv. 1997. augusztus 6-tól hatályos módosítása szerint folyó felszámolási eljárásokban a már megindult végelszámolási eljárás nem akadálya az adós fizetésképtelensége megállapításának és felszámolása elrendelésének [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 22. § (1) bek. b) és c) pont, 72. § (2) és (3) bek.].
Az adós ellen a felszámolási eljárás az APEH D.-i Igazgatósága 1998. július 3-án benyújtott kérelme alapján indult meg. Az elsőfokú bíróság az adós felszámolását az 1998. október 28-án meghozott és 1998. november 26-án jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, melynek közzététele a Cégközlönyben 1998. december 28-án történt meg. A felszámolási eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. és 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló 1999. március 26-án az eljárás egyszerűsített módon történő befejezése iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz a többször módosított Cstv. 63/A. §-a alapján. A beadványban a bíróságot arról tájékoztatta, hogy az adós ellen 1998. május 26-án végelszámolási eljárás is indult. A kirendelt végelszámoló a R. Rt. Budapest volt. A végelszámoló az adós birtokába került iratait átadta a felszámoló részére, amelyből a felszámoló megállapította, hogy az adós iratai hiányosak. Az adós utolsó szervezeti képviselőjével a felszámoló nem tudta a kapcsolatot felvenni. Az adósnak semmilyen vagyona nem vált ismertté.
Az elsőfokú bíróság felhívására utóbb a felszámoló az adós végelszámolására vonatkozó bejelentését akként pontosította, hogy az adós végelszámolását a cégbíróság az 1998. június 22-én meghozott végzésével rendelte el, amely eljárásnak a felszámolási eljárásra tekintettel való megszüntetéséről a Cégbíróság 1999. január 12-én meghozott 41. sorszámú végzésével rendelkezett.
Az elsőfokú bíróság a felszámoló által közölt adatok alapján meghozott 14. sorszámú végzésével az eljárást megszüntette. Megkereste a Bírósági Gazdasági Hivatalt annak érdekében, hogy az APEH D.-i Igazgatósága hitelezőnek 100.000 Ft, a B.-i Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hitelezőnek pedig 64.105 Ft regisztrációs díjat fizessen vissza. Végzését azzal indokolta, hogy az adós a felszámoló bejelentése szerint végelszámolás alatt áll. A végelszámolást a Cégbíróság 1998. november 26-án (helyesen: 1998. május 28-án) jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, amely a cégmásolatból is megállapítható. Ezért az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint felszámolási eljárásnak nem volt helye, mert a Legfelsőbb Bíróságnak a BH-ban 1995. évben 669. szám alatt közzétett eseti döntésében foglaltak szerint felszámolási eljárás nem indítható, ha a Cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a végelszámolás tartama alatt csak a végelszámoló kezdeményezhet felszámolási eljárást.
A végzés ellen az APEH D.-i Igazgatósága hitelező nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság által hozott végzés hatályon kívül helyezését, továbbá azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságot utasítsa az eljárás folytatására. Fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzésében említett, a Bírósági Határozatokban 1995. évben 669. szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltak az adott felszámolási ügyre nem vonatkoznak, mert a jelenleg hatályos, többször módosított "Cstv. 27. §-a az eljárás akadályai között a még le nem zárt végelszámolási eljárást nem említi", a 72. §-ának (3) bekezdése pedig a felszámolási eljárás kezdeményezését követően csak azt teszi a felszámolást lefolytató bíróság kötelességévé, hogy a Cégbíróságot a végelszámolás megszüntetése érdekében értesítse. Hivatkozott arra, hogy az adós végelszámolójának az 1999. január 11-i keltezésű, a fellebbezéséhez másolatban csatolt beszámoló jelentéséből az állapítható meg, hogy a végelszámoló értesült az adós felszámolásának elrendeléséről, végelszámolóként ezért nem kezdeményezte a felszámolási eljárást, noha annak feltételei a jelentésében foglaltak szerint fennálltak.
A fellebbezésre észrevétel nem érkezett.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a 7. sorszámú, az adós fizetésképtelenségét megállapító, és felszámolását elrendelő végzésével a felszámolási eljárásnak a többször módosított Cstv. III. fejezetében a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó, és a felszámolás lefolytatásáig tartó szakaszát befejezte. E határozata érdemi határozatnak minősül, ezért határozatához az elsőfokú bíróság kötve volt a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 227. §-ának (1) bekezdése szerint. Az adós fizetésképtelenségét megállapító, és felszámolását elrendelő fellebbezéssel támadható érdemi végzést nem lehetett a Pp. 227. §-ának (2) bekezdésében meghatározott olyan végzésnek tekinteni, melyet az elsőfokú bíróság a végzés kihirdetése, közlése után saját hatáskörében megváltoztathatott.
Az elsőfokú bíróságnak az adós felszámolását elrendelő végzése a Pp. 228. §-ának (3) bekezdése folytán jogerőre emelkedett. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróságnak a felszámolási eljárást folytatnia kell mindaddig, amíg a felszámoló az eljárás érdemi befejezéséhez szükséges adatokat nem bocsátja a bíróság rendelkezésére. Az elsőfokú bíróság az adós felszámolásának jogerős elrendelése után már csak kétféle határozatot hozhat, vagy a többször módosított Cstv. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti, az adós és a hitelezők egyezségét jóváhagyó határozat alapján fejezheti be a felszámolási eljárást az adós jogutód nélküli megszüntetése nélkül, vagy a többször módosított Cstv. 60. § és 63/A. §-aiban foglaltak szerint rendelkezhet a felszámolási eljárás befejezéséről az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélkül való megszüntetésével. Mindezekből következik, hogy az elsőfokú bíróságnak nincs jogszabályon alapuló lehetősége arra, hogy az általa már jogerősen elrendelt felszámolást utóbb bármilyen egyéb, az előbb felsoroltakon kívüli okból megszüntethesse. Ilyen határozat meghozatalára jogszerűen még akkor sem lenne lehetősége, ha az adott felszámolási ügyre irányadó csődtörvény a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelését a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kizárná.
Az adott ügyben azonban kizáró jogszabályi rendelkezés nincs. Az 1997. augusztus 6-tól hatályos, többször módosított Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak szerint ugyanis a felszámolási eljárás megindítására az adós, a hitelező, vagy a végelszámoló kérelme, illetőleg a Cégbíróság értesítése alapján kerülhet sor. A többször módosított Cstv. 72. §-ának (2) bekezdése szabályozza a végelszámoló felszámolási eljárás megindítása iránti kötelezettségének feltételeit. A 72. § (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a Cégbíróságot értesíti. Ez utóbbi, 1997. augusztus 6-tól hatályos rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a megindított végelszámolási eljárás nem akadályozza a felszámolás elrendelését, ha annak feltételei fennállnak. Ebből az új jogszabályi rendelkezésből levonható az a következtetés is, hogy a csődtörvény 1997. augusztus 6-a előtt hatályos rendelkezésén alapuló, a Legfelsőbb Bíróság által hozott hivatkozott eseti döntésben foglaltakat a jogszabály- változás után akkor sem lehet figyelembe venni, ha az adott ügyben az elsőfokú bíróság a felszámolást jogerősen még nem rendelte volna el azt megelőzően, hogy a végelszámolási eljárásról tudomást szerzett.
A többször módosított Cstv. 72. §-ának (3) bekezdése szerint végelszámolási eljárás megindítását követően elrendelt felszámolás esetében a felszámolást lefolytató bíróságnak csupán az a kötelezettsége, hogy a cégbíróságot a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében értesítse.
Az adott ügyben megállapítható, hogy a Cégbíróság az elrendelt felszámolásról értesült, és annak alapján a végelszámolást a felszámolás kezdő időpontjával megszüntette. Erre vonatkozó intézkedését a Cégközlönyben közzétette. Ezért a felszámolást lefolytató elsőfokú bíróságnak a végelszámolási eljárással összefüggésben további feladata nincs. A felszámolási eljárást azonban folytatnia kell, melynek során mindenekelőtt állást kell foglalnia a felszámoló által benyújtott, az eljárás egyszerűsített befejezése iránti kérelemre vonatkozóan.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését, a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Fpk.VI.31.936/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.