adozona.hu
BH+ 2001.9.427
BH+ 2001.9.427
Az önálló jogi személyiséggel rendelkező alperesekkel szemben indított kártérítési per elbírálása szempontjából nem előzetes kérdés, hogy az alperesek szervezeti képviselőinek magatartása bűncselekménynek minősül-e. Ezért a büntetőeljárásra tekintettel a per tárgyalásának felfüggesztésére nem kerülhet sor [Ptk. 312. §, 318. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 348. § (1) bek., Pp. 152. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében előadta, hogy az I. r. alperes úgy vásárolt a felperestől 2000 tonna közraktárban elhelyezett búzát, hogy a vételár kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezettel nem rendelkezett. Ennek ellenére a II. r. alperes alkalmazottja által kiállított fedezeti igazolást - amely szerint 3 millió USD-vel rendelkezik - a fizetőképessége igazolására a felperesnek bemutatta. A II. r. alperes fiókigazgatója - S. J. - telefonon megerősítette, hogy az I. r. alperes 3 millió USD-vel rend...
BH+ 2001.9.427 Az önálló jogi személyiséggel rendelkező alperesekkel szemben indított kártérítési per elbírálása szempontjából nem előzetes kérdés, hogy az alperesek szervezeti képviselőinek magatartása bűncselekménynek minősül-e. Ezért a büntetőeljárásra tekintettel a per tárgyalásának felfüggesztésére nem kerülhet sor [Ptk. 312. §, 318. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 348. § (1) bek., Pp. 152. § (1) bek.].
A felperes a keresetében előadta, hogy az I. r. alperes úgy vásárolt a felperestől 2000 tonna közraktárban elhelyezett búzát, hogy a vételár kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezettel nem rendelkezett. Ennek ellenére a II. r. alperes alkalmazottja által kiállított fedezeti igazolást - amely szerint 3 millió USD-vel rendelkezik - a fizetőképessége igazolására a felperesnek bemutatta. A II. r. alperes fiókigazgatója - S. J. - telefonon megerősítette, hogy az I. r. alperes 3 millió USD-vel rendelkezik, s az I. r. alperes bankszámláján a felperestől vásárolt búza vételárának a többszöröse áll rendelkezésre. Ezt követően a II. r. alperesnél 1998. április 28-án a szerződést aláírták, s a közraktár áru- és zálogjegyét az I. r. alperesnek átadták. Az I. r. alperes azonban ténylegesen fedezettel nem rendelkezett, erről a II. r. alperes alkalmazottai tudtak, ennek ellenére írásban és szóban ezzel ellentétes információt adtak a felperes részére. Ezzel a felperest az alperesek megtévesztették, a felperes ugyanis a szerződést azért írta alá, mert az alperesek arról biztosították, hogy a vételár kifizetése a szerződés szerint megtörténik, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Az I. r. alperes azonban - amint később kiderült - a vételár kifizetéséhez fedezettel nem rendelkezett, ennek ismeretében a II. r. alperes ellentétes információt adott a felperesnek. Az ügyben a felperes rendőrségen tett feljelentést, a közraktárjegyeket a rendőrség lefoglalta, azokat a felperesnek kiadta. A felperes a búzát csak 1998. szeptemberben tudta eladni, jóval alacsonyabb vételáron. A kára az I. r. alperessel kötött szerződésben meghatározott 40 millió forint + 12% áfa és a befolyt vételár különbözete, amely 22.474.621 Ft.A felperes a keresetében ennek az összegnek, mint szerződésen kívül közösen okozott kárnak és ennek a kamatainak a megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdése, 348. §-ának (1) bekezdése alapján. Másodlagosan az I. r. alperessel a követelése jogcímét a Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése, 318. §-ának (1) bekezdése, 339. §-ának (1) bekezdése, 344. §-ának (1) bekezdéseiben foglaltak alapján jelölte meg.
Az alperesek kérelmére az elsőfokú bíróság a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján a per tárgyalását a 28. számú végzésével felfüggesztette a városi bíróság előtt folyamatban levő büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Döntését azzal indokolta, hogy a perbeli szerződésre is kiterjedően az I. r. alperes ügyvezetői és a II. r. alperesnek az ügylet megkötésével érintett dolgozói ellen büntetőeljárás van folyamatban. Az elsőfokú végzés indokolása szerint a büntetőeljárásban hozandó határozat a jelen per alperesei magatartása jogellenisége megítélése szempontjából előzetes kérdésnek minősül.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a per folytatásának az elrendelését kérte. Álláspontja szerint az alperesek kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes magatartás, bűncselekmény hiányában is megállapítható. A felek bizonyítási indítványa az alperesek magatartásának, jogellenessége, a kár bekövetkezte és az okozati összefüggés bizonyítására irányult, ezért a bizonyítási eljárás folytatásának nem akadálya, hogy a büntetőeljárás befejeződött-e.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 152. §-ának (1) bekezdés alapján a bíróság akkor függesztheti fel a per tárgyalását, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírásától függ, amelynek a tárgyában az eljárás büntető bírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik.
A felperes 1999. május 6-án benyújtott pontosított kereseti követelését az alperesekkel szemben arra alapozta, hogy a felperes az I. r. alperessel az adásvételi szerződést az alperesek által adott félrevezető nyilatkozatok letéti igazolások és fedezeti igazolások alapján kötötte meg. Ezek az igazolások, nyilatkozatok valótlanok voltak az I. r. alperes vagyoni helyzetéről, s ezen igazolások nélkül a felperes nem kötött volna szerződést. A perbeli adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos alperesi magatartás következtében a felperesnek a perbeli kára keletkezett, amelyet az alperesek közösen szerződésen kívüli jogviszonyban okoztak, ezért a kárt az alperesek elsődlegesen a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek megtéríteni. Az I. r. alperessel szemben másodlagosan a követelése jogcímét a Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése, 318. §-ának (1) bekezdése, 339. §-ának (1) bekezdése és 344. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján jelölte meg. Ezért a perben a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az alperesek valótlan nyilatkozatokat tettek-e a szerződéskötés során, ezzel okozati összefüggésben keletkezett-e a felperesnek a perben érvényesített kára, és az alperesek ki tudják-e magukat menteni. Ennek a kérdésnek az eldöntése nem függ attól, hogy az alperesek alkalmazottainak a sérelmezett magatartása bűncselekménynek minősül-e. Az alpereseknek mint önálló jogi személyeknek - a szervezeti képviselőjük vagy meghatalmazottjuk útján tett - jognyilatkozata magát a jogi személyt kötelezi. A jelen pernek nem előkérdése, hanem tárgya a felperes kereseti követelése jogalapjának (szerződésen kívüli károkozás) a vizsgálata, az alperesek által vitatott kérdés eldöntése nem a büntetőbírói, hanem a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A polgári perben a bíróság a tényállást önállóan állapítja meg, célszerűségi, perökonómiai szempontok miatt a per tárgyalásának a felfüggesztésére nem kerülhet sor.
Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a Pp. 259. §-ában foglaltak figyelembe vételével megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot a tárgyalás folytatására utasította. (Legf. Bír. Gf.I.30.338/2000. sz.)