adozona.hu
BH+ 2001.8.393
BH+ 2001.8.393
Cégeljárásban kizárólag a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító végzés közlését követő 8 napon belül ismételten benyújtott kérelem alapján van mód a korábban becsatolt iratok felhasználására. Hiánypótlási eljárás lefolytatását követően hozott elutasító végzés esetén vagy a 8 nap elteltével ez a kedvezmény nem alkalmazható [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (BÜSZ) 21. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1999. március 8-án a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a társaság tagjainak személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzése iránt.
A cégbíróság az 1999. március 18-án kelt, 1999. március 23-án postára adott és 1999. március 24-én kézbesített végzésével kötelezte a jogi képviselőt, hogy az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályokra tekintettel, jelentse be a cég KSH számát, a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján ...
BH+ 2001.8.393 Cégeljárásban kizárólag a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító végzés közlését követő 8 napon belül ismételten benyújtott kérelem alapján van mód a korábban becsatolt iratok felhasználására. Hiánypótlási eljárás lefolytatását követően hozott elutasító végzés esetén vagy a 8 nap elteltével ez a kedvezmény nem alkalmazható [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § (2) bek., 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (BÜSZ) 21. §].
1999. március 8-án a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a társaság tagjainak személyében bekövetkezett adatváltozások bejegyzése iránt.A cégbíróság az 1999. március 18-án kelt, 1999. március 23-án postára adott és 1999. március 24-én kézbesített végzésével kötelezte a jogi képviselőt, hogy az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályokra tekintettel, jelentse be a cég KSH számát, a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján olyan egységes szerkezetű társasági szerződést csatoljon, amelyen feltünteti az azt készítő jogi képviselő személyét, és amelyet a jogi képviselő eredeti aláírásával is ellátott.
A jogi képviselő 1999. április 6-án kérelmet nyújtott be a hiánypótlásra kötelező végzésben megjelölt 15 napos határidő további 30 nappal történő meghosszabbítása iránt arra hivatkozással, hogy a társaság külföldi tagjai nem tartózkodnak Magyarországon.
A cégbíróság az 1999. április 26-án kelt végzésével a határidő hosszabbítása és a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Határozatának indokolása szerint a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése értelmében a hiánypótlásra előírt határidő nem hosszabbítható meg, ezért a Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése alapján, a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt a bejegyzési kérelmet el kellett utasítani.
A jogi képviselő a határozat kézhezvétele napján benyújtotta a hiánypótlásra kötelező végzésben megjelölt egységes szerkezetű társasági szerződést, illetve bejelentette a cég KSH számát, majd fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú bíróság határozata ellen. Kérte annak megváltoztatását, és az adatváltozások bejegyzésének elrendelését. Előadta, hogy a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése alapján, a cégbíróságnak megfelelő határidőt kellett volna biztosítania a hiányok pótlására. Figyelemmel arra, hogy a cégiratokból megállapíthatóan a társaság tagjai külföldiek, - nem állandó jelleggel tartózkodnak Magyarországon, a cég tevékenységére tekintettel csak a vadászati szezonban -, ezért a cégbíróság által adott 15 napos határidő megfelelő határidőnek nem tekinthető. Álláspontja szerint a cégbíróság által megadott határidő 45 napos tartamra meghosszabbítható. Utalt arra, hogy a KSH számot kizárólag a cég székhelyén tárolt iratokból, a tagok közreműködésével tudta volna megszerezni. Az egységes szerkezetű társasági szerződés módosításához is nélkülözhetetlen volt a tagok jelenléte.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Nem vitás, hogy a cégbíróság a hiánypótlásra előírt, általa adott határidőt a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése alapján nem hosszabbíthatja meg, még a bejegyzést kérő indokolt kérelmére sem.
Az eljáró bíróságnak éppen ezért a hiányosságokra és a feleknek az iratokból megállapítható körülményeire tekintettel megfelelő határidőt kell biztosítania a bejegyzés akadályainak elhárítása végett teendő intézkedésekre.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a társaság külföldi tagjaira, a tagok 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. §-ának (3) bekezdésében írt kötelezettségére tekintettel az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében előírt 15 napos határidő megfelelő határidőnek nem tekinthető. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Ctv. 41. §-ának (3) bekezdésében írt eljárási szabálysértés miatt az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során a cégbíróságnak az utóbb becsatolt egységes szerkezetű szerződésmódosítást alaki és tartalmi szempontból meg kell vizsgálnia, és ha azt a jogszabályi előírásoknak megfelelőnek tartja, a bejelentett "KSH"-számra is tekintettel, az adatváltozások bejegyzése elrendelhető. (Legf.Bír. Cgf.VII.31.804/1999. sz.)