adozona.hu
BH+ 2001.8.390
BH+ 2001.8.390
Az a körülmény, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak a cégjegyzékben szereplő székhelye megszűnt, nem mentesíti az ügyvezetőt a Gt.-ben és a társasági szerződésben előírt kötelezettsége teljesítése alól, miszerint a taggyűlés székhelyen kívüli helyre történő összehívását megelőzően a tagok írásbeli hozzájárulását be kell szereznie [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 47. § (5) bek., 48. § (2) bek., 153. § (1) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróságnál nyilvántartott alperes az 1995. január 16-án kelt létesítő okirat alapján jött létre.
Az alperes tagjai az 1998. augusztus 26. napján a társasági szerződés rendelkezéseit a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseire figyelemmel módosították. A társaság székhelye B. alatt van, tagjai a felperesek és Sz. K. A II. és a III. r. felperesek kiskorúak. A társaság törzstőkéje 1.000.000,- Ft, amelyben a felperesek üzletrészeinek névértéke összesen 500...
BH+ 2001.8.390 Az a körülmény, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak a cégjegyzékben szereplő székhelye megszűnt, nem mentesíti az ügyvezetőt a Gt.-ben és a társasági szerződésben előírt kötelezettsége teljesítése alól, miszerint a taggyűlés székhelyen kívüli helyre történő összehívását megelőzően a tagok írásbeli hozzájárulását be kell szereznie [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 47. § (5) bek., 48. § (2) bek., 153. § (1) és (4) bek.].
A cégbíróságnál nyilvántartott alperes az 1995. január 16-án kelt létesítő okirat alapján jött létre.Az alperes tagjai az 1998. augusztus 26. napján a társasági szerződés rendelkezéseit a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseire figyelemmel módosították. A társaság székhelye B. alatt van, tagjai a felperesek és Sz. K. A II. és a III. r. felperesek kiskorúak. A társaság törzstőkéje 1.000.000,- Ft, amelyben a felperesek üzletrészeinek névértéke összesen 500.000,- Ft, és Sz. K. üzletrészének névértéke is 500.000,- Ft. A társasági szerződés 17. pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. Ha a szabályszerűen összehívott taggyűlés nem határozatképes, a meghívóban megjelölt időpontot követő fél órával későbbi időpontra ugyanarra a helyre kitűzött megismételt taggyűlés a törzstőke arányától függetlenül határozatképes. A társaság ügyvezetői az I. r. felperes és Sz. K. Az okirat alapján a cégbíróság a változásokat 1998. szeptember 8-án a cégjegyzékbe bejegyezte.
Sz. K. ügyvezető az 1998. október 17-én kelt meghívóval 1998. november 11. napjának 14 órájára taggyűlést hívott össze. Ebben arról tájékoztatta a tagokat, hogy a B.-i székhelyre vonatkozó bérleti szerződés 1998. október 10-én megszűnt, így az alperes székhelye is megszűnt. Ezért a taggyűlés helyeként az alperes jogi képviselőjének irodáját jelölte meg. A taggyűlés napirendjén szerepelt az I. r. felperes ügyvezetői tisztségéből való visszahívása, az alperes új székhelyének a meghatározása, az I. r. felperes által nyújtott 3.500.000,- Ft tagi hitel jóváhagyása, az I. r. felperes által korábban megrendelt szépségkirálynő választás újsághirdetési költségeinek viselése tulajdoni hányadok alapján, az 1998. július 30-án kelt és 1998. augusztus 26-án módosított kölcsönszerződésből fakadó kötelezettségek rendezése 2.000.000,- Ft tőkeemelés útján és tagi hitel elszámolásával. A meghívó szerint amennyiben a taggyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt taggyűlés ugyanezen a helyen fél órával később, 14 óra 30 perces kezdettel a jelenlévő törzstőke arányától függetlenül határozatképes.
1998. november 11-én a megjelölt ügyvédi irodában a taggyűlésen Sz. K. jelent meg. A taggyűlés jegyzőkönyve szerint dr. S. T. ügyvéd átadta Sz. K. ügyvezető részére a felperesek jogi képviselőjének, dr. P. J. ügyvédnek az 1998. november 5-én kelt levelét, amelyben kéri, hogy a mai napon 14 órára kitűzött taggyűlést a társaság székhelyére hívják össze a Gt. és a társasági szerződés rendelkezése szerint, mert a cégbíróságon bejegyzett székhelyen kívüli helyre a taggyűlés csak a tagok előzetes írásbeli hozzájárulásával hívható össze.
A megismételt taggyűlésre 1998. november 11-én 14.30-kor került sor a meghívóban közölt helyen. Ezen a megismételt taggyűlésen a tagok közül csak Sz. K. jelent meg. Sz. K. megállapította, hogy a taggyűlés a Gt. 151. §-ának (2) bekezdése, valamint a társasági szerződés 17. pontja értelmében határozatképes, azon a törzstőke 50%-a képviseltetve van. A jelenlévő tag egyhangúlag meghozta a 19-25/1998. (XI. 11.) számú határozatokat. A taggyűlési meghívóban szereplő napirenddel egyezően megállapította a taggyűlés napirendjét. Ezt követően az I. r. felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívta. Új székhelyként: B., V. tér 2. szám alatti címet meghatározta. Jóváhagyta az I. r. felperes által az alperesnek nyújtott 3.500.000,- Ft tagi hitelszerződést. A szépségkirálynő választás újsághirdetései költségének viseléséről úgy határozott, hogy azt a tagok tulajdoni hányaduk arányában viselik. Az alperes törzstőkéjét 2.000.000,- Ft-tal felemelte, amelynek megszerzésére a tagok részére elővásárlási jogot biztosított, törzsbetéteik arányában, 30 napos határidővel. Ugyanezen a napon elkészült a társasági szerződés egységes szerkezetben is. A cégbíróság ez okiratok alapján a cégjegyzékben bekövetkezett adatváltozást 1999. január 4-én bejegyezte. Új székhelyként B., V. tér 2. szám alatti címet jegyezte be, és a cégjegyzésre jogosultak köréből az I. r. felperest törölte.
A felperesek 1998. december 8-án keresetet nyújtottak be a bíróságnál az 1998. november 11. napján hozott taggyűlési határozatok bíróság felülvizsgálata iránt a Gt. 47. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva. A felperesek a keresetben kérték e taggyűlés valamennyi határozatának a hatályon kívül helyezését. Arra hivatkoztak, hogy a Gt. 153. §-ának (1) bekezdése és a társasági szerződés 17. pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni, és székhelyen kívüli helyre csak minden tag előzetes írásbeli hozzájárulása mellett tűzhető ki. Előadták, hogy az 1998. november 11-i taggyűlés összehívása nem szabályszerűen történt, és a szabálytalan összehívást már a taggyűlés megtartása előtt kifogásolták. A taggyűlésen csak Sz .K. tag jelent meg. A Gt. 153. §-ának (4) bekezdése értelmében ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. A felperesek a taggyűlésen nem jelentek meg, annak összehívása nem szabályszerűen történt, és előzetesen írásban bejelentették a taggyűlés megtartása elleni tiltakozásukat. A felperesek a Gt. 47. §-ának (5) bekezdése alapján a kérelem jogerős elbírálásáig kérték a határozatok végrehajtásának a felfüggesztését.
Az elsőfokú bíróság az 1999. február 18-án kelt 3. sorszámú végzésével az alperes 1998. november 11-i taggyűlési határozatainak végrehajtását a kereset jogerős elbírálásáig felfüggesztette.
Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a Gt. 153. §-ának (1) bekezdését és a társasági szerződés erre vonatkozó rendelkezését csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégnek a tevékenység gyakorlására van alkalmas székhelye. Megszűnt székhelyre a taggyűlést nem lehet összehívni. Az alperesnek a taggyűlés összehívásának időpontjában nem volt székhelye, sem telephelye, sem fióktelepe, tehát nem volt olyan hely, ahol taggyűlést tarthattak volna. Ezért került sor a taggyűlés székhelytől eltérő helyre való összehívására és megtartására.
Az elsőfokú bíróság az 1999. május 4-én kelt ítéletével az alperes 1998. november 11-i taggyűlésén hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 22.000,- Ft perköltséget. Határozatát azzal indokolta, hogy a Gt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a tagok e törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha azt a törvény megengedi. A Gt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére kell összehívni. Ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. A tagok a társasági szerződés módosításakor lehetőséget kaptak arra, hogy a székhelytől eltérő más helyet jelöljenek meg a taggyűlés székhelyen kívüli összehívására. A társasági szerződés a Gt.-vel azonos rendelkezést tartalmaz. A felperesek kifejezetten felhívták az alperes figyelmét arra, hogy nem járulnak hozzá a taggyűlés székhelyen kívül történő megtartásához. Az alperes taggyűlésének összehívása a Gt. és a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik, ezért a taggyűlés jogsértően hozott valamennyi határozatát a Gt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Megismételte a korábban már előadott jogi álláspontját, amely szerint a Gt. 153. §-ának (1) bekezdését csak akkor lehet alkalmazni, ha a társaságnak van székhelye. Az alperesnek nem volt székhelye, ezért a cégjegyzékben szereplő székhelyen taggyűlést nem lehetett tartani. Utalt arra is, hogy a társaságnál már korábban, 1998. október 9-én is a székhelytől eltérő helyen tartottak taggyűlést, külön írásbeli hozzájárulás nélkül, amely taggyűlés szintén az alperest képviselő ügyvéd irodájában volt. A felperesek joggal való visszaélést valósítanak meg.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes felszámolási eljárás alá került, a felszámolás kezdő időpontja 2000. január 19.
A fellebbezés megalapozatlan.
Az alperes működését meghatározó társasági szerződés a Gt. 153. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknál szigorúbb szabályt ír elő, amely szerint a taggyűlés székhelyen kívüli helyre csak a tagok előzetes írásbeli hozzájárulásával hívható össze. Az alperesnek a cégjegyzékben szereplő székhelyének a használati joga megszűnt, ezért a taggyűlést a székhelyre nem lehetett összehívni. Ez a tény azonban nem mentesíti az ügyvezetőt a Gt.-ben és a társasági szerződésben előírt azon kötelezettség teljesítése alól, hogy a taggyűlés székhelyen kívüli helyre történő összehívását megelőzően a tagok előzetes írásbeli hozzájárulását beszerezze. A felperesek ilyen hozzájárulást nem adtak, sőt a taggyűlés megkezdését megelőzően írásban tiltakoztak a taggyűlés székhelyen kívüli megtartása ellen. A szabálytalanul összehívott taggyűlés érvényes határozatokat nem hozhatott.
Megalapozott az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt ítélete, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Gf.VII.32.601/1999. sz.)