adozona.hu
BH+ 2001.8.384
BH+ 2001.8.384
A betéti társaság nevében bérleti szerződést kötő cégjegyzésre jogosult képviselővel szemben az elmaradt bérleti díj akkor sem érvényesíthető, ha a betéti társaság - egyébként a bérleti szerződésbe ütközően - a bérlet tárgyának használatát az időközben már kültaggá vált volt képviselője részére átengedte [Ptk. 193. § (1) bek., 195. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek., 99. §, 100. § (1) bek., Pp. 213. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint az alperes 1992. augusztus 31-től 1993. december 7-ig beltagja és önálló cégjegyzésre jogosult képviselője, 1993. december 7-től pedig kültagja volt az R. Betéti Társaságnak (továbbiakban: bt.-nek). A betéti társaság mint bérlő, és a felperes mint bérbeadó 1993. december 2-án gázpalack bérletére vonatkozóan határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötöttek egymással, mely szerződést a betéti társaság nevében jelen per alperese írt alá.
A felperes az 1999. jan...
BH+ 2001.8.384 A betéti társaság nevében bérleti szerződést kötő cégjegyzésre jogosult képviselővel szemben az elmaradt bérleti díj akkor sem érvényesíthető, ha a betéti társaság - egyébként a bérleti szerződésbe ütközően - a bérlet tárgyának használatát az időközben már kültaggá vált volt képviselője részére átengedte [Ptk. 193. § (1) bek., 195. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek., 99. §, 100. § (1) bek., Pp. 213. § (1) bek.].
Az irányadó tényállás szerint az alperes 1992. augusztus 31-től 1993. december 7-ig beltagja és önálló cégjegyzésre jogosult képviselője, 1993. december 7-től pedig kültagja volt az R. Betéti Társaságnak (továbbiakban: bt.-nek). A betéti társaság mint bérlő, és a felperes mint bérbeadó 1993. december 2-án gázpalack bérletére vonatkozóan határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötöttek egymással, mely szerződést a betéti társaság nevében jelen per alperese írt alá.A felperes az 1999. januárjában azonnali hatályú felmondás következtében megszűnt bérleti szerződés alapján előterjesztett keresetének helyt adva a városi bíróság mint elsőfokú bíróság 1999. április 28-án meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adjon ki a felperesnek 1 db gázpalackot 26.876,- Ft értékben, továbbá fizessen meg a felperesnek 54.775,- Ft bérleti díjat, 1120,- Ft használati díjat, valamint az említett összegek után járó késedelmi kamatot és 9000,- Ft perköltséget.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését - a bérleti díjban és járulékaiban marasztaló rendelkezését - megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az alperes perköltségekben marasztalását 3000,- Ft-ra leszállította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 6000,- Ft fellebbezési perköltséget. Ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy a bérleti jogviszony a felperes és a betéti társaság között és nem a peres felek között jött létre, mert azt az alperes a betéti társaság nevében a betéti társaság önálló cégjegyzésre jogosult képviselőjeként kötötte meg. A felek közötti bérleti jogviszony hiányában a felperesnek nincs kereshetőségi joga az alperessel szemben. Bérleti díj iránti igényét csak a bérlővel, azaz a betéti társasággal szemben érvényesítheti. Rámutatott arra, hogy a kereseti igény elbírálása szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a betéti társaság a bérlet tárgyát a bérleti jogviszony időtartama alatt ténylegesen a II. r. alperes birtokába és használatába adta, mert ennek csupán a fellebbezéssel nem érintett ingó kiadása iránti igény, illetve a szerződéses jogviszony megszűnését követő időszakra számított használati díj megfizetése iránti igény elbírálásánál volt jelentősége. [Pp. 213. § (1) bekezdés, Ptk. 193. § (1) bekezdés és Ptk. 195. § (2) bekezdés]. Rámutatott arra is, hogy jelen esetben a betéti társaság vagyonával szembeni felperesi igényért az alperes - aki 1993. december 7. napjától kültagja a betéti társaságnak - nem köteles helytállni az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 99. §-a és 100. §-ának (1) bekezdése alapján sem, mert az alperes a cégiratok szerint megfizette vagyoni betétjét, neve pedig a betéti társaság nevében nem szerepel. A felperes javára esedékessé vált bérleti díj követelések időszakában már a társaság kültagja volt, ezért rá a régi Gt. 94. §-a (1) bekezdésének, valamint a régi Gt. 75. §-a (1) és (2) bekezdésének szabályai nem alkalmazhatók.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján új határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság érdemben megalapozott, a másodfokú bíróság viszont törvénysértő ítéletet hozott. Felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy az alperes által sem vitatottan a per tárgyát képező gázpalack az alperes személyes használatában volt, a betéti társaság képviselője pedig úgy nyilatkozott a perben, hogy a gázpalack bérletéről sem volt tudomása. Álláspontja szerint a másodfokú bíróságnak tisztáznia kellett volna, hogy a bérelt gázpalacknak ténylegesen a betéti társaság, vagy az alperes volt-e a használója. Az alperesnek bizonyítania kellett volna a perben, hogy a gázpalackot a betéti társaság részére átadta. A másodfokú bíróság a tényállás tisztázása, a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott törvénysértő ítéletet. Törvénysértő a másodfokú bíróságnak az a megállapítása is, hogy az alperesre a Gt. 94. §-ának (1) bekezdése és a Gt. 75. §-ának (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható. A bérleti szerződés megkötésekor az alperes a betéti társaság beltagja volt és mint ilyenre vonatkoztak e jogszabályi rendelkezések.
A másodfokú ítélet nem jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben a másodfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia, hogy a perbeli bérleti szerződés tárgyát képező gázpalack a betéti társaság birtokába került-e, vagy azt az alperes használta. A bérleti díj megfizetése szempontjából kizárólag annak volt jelentősége, hogy az alperes nem saját nevében (nem is álképviselőként), hanem a betéti társaság cégjegyzékbe bejegyzett, önálló cégjegyzésre jogosult képviselőjeként a betéti társaság nevében tett jognyilatkozatot a bérleti szerződés megkötésekor. A betéti társaság képviselőjével megkötött szerződés a betéti társaság jognyilatkozatának minősült, így az abból eredő kötelezettségek is a betéti társaságot terhelték - mely betéti társasággal, mint I. r. alperessel szemben az elsőfokú bíróság 8. sorszámú végzésével a Pp. 157. §-ának c) pontja alapján a pert megszüntette. Ebből következik, hogy a felperes a betéti társaság képviselőjével szemben nem, csak magával a betéti társasággal szemben érvényesíthetné bérleti díj megfizetése iránti igényét, függetlenül attól, hogy a betéti társaság ténylegesen élt-e használati jogával, vagy a használati jogát - egyébként a bérleti szerződésbe ütközően - másnak átengedte. Az alperes a felperes igényének keletkezésekor egyébként már kültagja volt a betéti társaságnak éspedig olyan kültagja, aki vagyoni hozzájárulását már teljesítette a betéti társaság felé. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy jelen esetben a Gt. 75. §-ának (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható. Mert a betéti társaság bejegyzett, létező az alperes marasztalására - tagi minőségétől függetlenül - mögöttes felelősségére hivatkozással akkor sem kerülhetett volna sor, ha a felperes nem állt volna el az elsőfokú eljárás során a betéti társasággal szemben előterjesztett keresetétől. [Gt. 75. §-ának (1) bekezdése, 99. §-a, 100. §-ának (1) bekezdése].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv.II.33.355/1999. sz.)
Lábjegyzet
Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak a jelenlegi szabályozás mellett is irányadók.
