adozona.hu
BH+ 2001.7.336
BH+ 2001.7.336
I. A részvények apportálása esetén a részvények szabad átruházhatóságát - ellenkező adatok hiányában - vélelmezni kell [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 14-15. §-ai, 124. § (5) bek., 180. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 240. §]. II. Az előtársaság működésével kapcsolatos rendelkezések vizsgálatánál irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 14-15. §-ai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 4/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1999. február 23-án a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a társaság bejegyzése iránt. A csatolt társasági szerződés I/6. pontja szerint a társaság határozatlan időre alakul, tevékenységét 1999. március 15. napjával kezdi meg. A III/2. pont azt tartalmazza, hogy a társaság első üzleti éve 1999. március 15-től 1999. december 31-ig tart.
A II/1. pont értelmében a társaság törzstőkéje 7.200.000,- Ft, amelyből J. M. tag 2.200.000,- Ft készpénzbetétet, az O. Bt. 5.000.000,- Ft apportot bocsát ren...
BH+ 2001.7.336 I. A részvények apportálása esetén a részvények szabad átruházhatóságát - ellenkező adatok hiányában - vélelmezni kell [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 14-15. §-ai, 124. § (5) bek., 180. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 240. §].
II. Az előtársaság működésével kapcsolatos rendelkezések vizsgálatánál irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 14-15. §-ai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 4/A. §].
1999. február 23-án a jogi képviselő kérelmet nyújtott be a társaság bejegyzése iránt. A csatolt társasági szerződés I/6. pontja szerint a társaság határozatlan időre alakul, tevékenységét 1999. március 15. napjával kezdi meg. A III/2. pont azt tartalmazza, hogy a társaság első üzleti éve 1999. március 15-től 1999. december 31-ig tart.A II/1. pont értelmében a társaság törzstőkéje 7.200.000,- Ft, amelyből J. M. tag 2.200.000,- Ft készpénzbetétet, az O. Bt. 5.000.000,- Ft apportot bocsát rendelkezésre. A készpénzt szolgáltató tag a bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolta, hogy 1 100.000,- Ft-ot a társaság javára befizetett. A társasági szerződés mellékletét képező apportlista szerint az O. Betéti Társaság 50 db 100.000,- Ft névértékű törzsrészvényt, összesen 5.000.000,- Ft értékben szolgáltatott. Az ügyvezető, a tagok által választott J. M., az 1999. február 2-án kelt nyilatkozatában elismerte, hogy a nem pénzbeni betét a társaság rendelkezésére áll.
A cégbíróság az 1999. március 1-jén kelt végzésével kötelezte a jogi képviselőt, hogy a kézbesítéstől számított 8 napon belül, elutasítás terhe mellett, olyan társasági szerződést csatoljon, amelynek 6. pontja megfelel az 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban Gt.) 14-15. §-ában előírtaknak, a készpénz befizetés mértéke a Gt. 124. §-ának (5) bekezdésében írt jogszabályi előírásokkal nem ellentétes. Kötelezte a cégbíróság a jogi képviselőt arra is, hogy hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az apport tárgya a Gt. 124. §-ának (3) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.
A jogi képviselő a felhívásra benyújtotta az 1999. március 31-jén kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, amelynek I/6. pontja a társaság tevékenysége megkezdése napjaként 1999. február 1-jét jelölte meg. A III/2. pontja változatlanul kimondta, hogy a társaság első üzleti éve 1999. március 15-től l999. december 31-ig tart. A tagok módosították az apport jegyzéket is, amelynek értelmében a betéti társaság a részvények helyett, az "Iker-integrál kereskedés támogató rendszer" adatbázist bocsátja a korlátolt felelősségű társaság rendelkezésére 5.000.000,- Ft értékben.
Az egységes szerkezetű módosított társasági szerződés II/1. pontja törzstőkeként változatlanul 7.200.000,- Ft-ot jelöl, J. M. készpénzbetéteként 2.200.000,- Ft-ot, az O. Betéti Társaság nem pénzbeni hozzájárulásaként 5.000.000,- Ft-ot.
A cégbíróság az 1999. április 21-én kelt végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította, a hiánypótlási kötelezettség nem megfelelő teljesítésére hivatkozással. Határozatának indokolása szerint a becsatolt egységes szerkezetű társasági szerződés módosítás jogszabálysértő, mert az I/6. pontja és a III/2. pontja egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, a tagok nem szabályozták a Gt. 14-15. §-a alapján az előtársaság működésére vonatkozó szabályokat, a Gt. 15. §-ának (1) bek. b) pontjában írt szabályt sértették, amikor a társasági szerződést módosítva, újabb apportot jelöltek meg. Mulasztottak, mert az újonnan bejelentett apport forgalomképességét sem igazolták.
A jogi képviselő a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését. Előadta, hogy a törzstőke összetételére vonatkozó szabályok a Gt. 124. §-ának (5) bekezdésében írt rendelkezéseknek megfeleltek. Vitatta, hogy a cégbejegyzési eljárás során igazolni kell, hogy az apportként rendelkezésre bocsátott részvények forgalomképesek. Bejelentette, hogy az eredetileg rendelkezésre bocsátani vállalt bemutatóra szóló részvények helyett azért bocsátott utóbb más apportot rendelkezésre az erre köteles tag, mert időközben a részvényekkel érintett részvénytársaság felszámolási eljárás alá került. Vitatta, hogy az új, nem pénzbeni hozzájárulásként megjelölt "soft ware" forgalomképességét igazolnia kellene. Hangsúlyozta, hogy az azt szolgáltató tag rendelkezett az adatbázis kizárólagos tulajdonjogával, és ezt a tulajdonjogot ruházta át a korlátolt felelősségű társaságra, ahogy azt az apportjegyzék is kifejezetten tartalmazza.
Hivatkozott arra is, hogy a hiánypótlásra kötelező végzésnek a Gt. 14-15. §-ára utalást tartalmazó rendelkezéseit értelmezni nem tudta.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A cégbíróság tévedett, amikor úgy ítélte, hogy a társasági szerződés II/2. pontja a Gt. 124. §-ának (5) bekezdésébe ütközik. A társaság törzstőkéje ugyanis a II/1. pont szerint 7.200.000,- Ft. Ennek 30%-a 2.160.000,- Ft. Ezért a tagoknak legalább ilyen összegű készpénzbetét szolgáltatását kellett volna vállalniuk. Ezzel szemben J. M. készpénz szolgáltatása 2.200.000,- Ft.
Tévedett akkor is az elsőfokú bíróság, amikor a másik alapító tag által szolgáltatni vállalt részvények forgalomképességének igazolására kötelezte a céget. Ellenkező adatok hiányában ugyanis a Gt. 180. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a részvények szabad átruházhatóságát vélelmezni kell. Egyébként az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) alapján működő társaság részvényeinek apportálására került sor. A régi Gt. 240. §-a alapján is fennáll a forgalomképesség vélelme. Figyelemmel arra, hogy a tagoknak tudomására jutott, hogy időközben az apportálással szolgáltatott részvényekkel érintett részvénytársaság felszámolási eljárás alá került, ezért a társaság terhére nem róható, hogy a cégbíróság által elrendelt hiánypótlási eljárás keretében új apport szolgáltatásáról rendelkeztek. A software szolgáltatásakor sem merültek fel a Gt. 124. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek hiányára vonatkozó adatok, ezért az apportjegyzékbe foglalt nyilatkozatok alapján a nem pénzbeli hozzájárulás forgalomképességét, végrehajthatóságát a bejegyzést kérő társaságnak nem kell külön igazolnia.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a bejegyzési kérelem elutasítása okaként az említett igazolás hiányát is, illetve a szerződés Gt. 15. §-ának (1) bekezdés b) pontjába ütköző jogellenes módosítást is megjelölte.
A Gt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdésében írt szabályokból, illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. (továbbiakban: Szt.) 4/A. §-ában foglaltakból megállapítható, hogy a társaság a bejegyzésének elrendeléséig előtársaságként működik, ezért üzleti évének megkezdését csak a bejegyzést követő idővel határozhatja meg. Ugyanígy tevékenységének megkezdésekor különbséget kell tennie a között, hogy előtársaságként, vagy már bejegyzett társaságként működik-e. Bár a társasági szerződésnek nem kötelező tartalmi elemei a tevékenység megkezdésének időpontjára, illetve az üzleti év időtartamára vonatkozó rendelkezés, ha azonban azokat a tagok rögzíteni kívánják, akkor a már idézett Gt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdésében, illetve az Szt. 4/A. §-ában foglalt szabályokra figyelemmel kell lenniük, és egyértelműen rendezniük kell, hogy mely szabályok vonatkoznak az előtársaságra, és mely szabályok a bejegyzett társaságra. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a I/6. pontban írt tevékenység megkezdésére vonatkozó szabály ellentétes a Gt. 14. §-ában, az előtársaságra írt szabályokkal. Végzését azonban úgy kellett volna megfogalmaznia, hogy a tagok abból egyértelműen megállapítsák, hogy miként kell a jogszabálysértő rendelkezést mellőzniük szerződésükből. Az elsőfokú bíróságnak ugyanígy a hiánypótlásra kötelező végzésében a III/2. pont jogszabály-ellenességének kiküszöbölésére is fel kellett volna hívnia a céget. Hiánypótlásra kötelező végzésében azonban e tekintetben kötelezettséget nem írt elő. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján a fellebbezéssel támadott végzést hatályon kívül helyezte, és a cégbíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során kötelezni kell a céget olyan társasági szerződés benyújtására, amelyben a társaság tevékenységének megkezdésére, illetve az üzleti év időtartamára vonatkozó rendelkezéseket a tagok a szerződésből törlik, vagy azokat a Gt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdésében, illetve az Szt. 4/A. §-ában írt szabályok figyelembevételével határozzák meg. A kötelezettség teljesítése esetén a cég bejegyzése elrendelhető.
(Legf. Bír. Cgf.VII.31.812/1999. sz.)
Lábjegyzet
Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak továbbra is iránymutatásul szolgálhatnak.
Az 1991. évi XVIII. törvényt hatályon kívül helyezte a 2000. évi C. törvény, de a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
