adozona.hu
BH+ 2001.6.291
BH+ 2001.6.291
A jogutód munkáltató a munkaügyi szabályzatával nem módosíthatja, illetőleg nem hagyhatja figyelmen kívül a jogelődnél kötött kollektív szerződést, ha a további alkalmazásának kötelezettsége megállapodáson alapul, mert a szabályzat tartalmát egyoldalúan határozza meg [Mt. 40. § (1) bek., 40/A. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1978. óta állt munkaviszonyban a M. Rt.-vel, amelynek nyomdájában dolgozott. A nyomdát a részvénytársaság 1995. július 1. napjával "tevékenység-kihelyezés" keretében önálló társasággá szervezte és megalapította az alperest. A felperest értesítették, hogy a továbbiakban az alperes fogja foglalkoztatni, a munkaviszonya változatlan munkakörben és feltételekkel folyamatos marad. Az alperes a felperest eszerint foglalkoztatta.
Az alperes 70 nap felmondási idővel 1997. szeptember 8-ára ...
BH+ 2001.6.291 A jogutód munkáltató a munkaügyi szabályzatával nem módosíthatja, illetőleg nem hagyhatja figyelmen kívül a jogelődnél kötött kollektív szerződést, ha a további alkalmazásának kötelezettsége megállapodáson alapul, mert a szabályzat tartalmát egyoldalúan határozza meg [Mt. 40. § (1) bek., 40/A. § (1) bek.].
A felperes 1978. óta állt munkaviszonyban a M. Rt.-vel, amelynek nyomdájában dolgozott. A nyomdát a részvénytársaság 1995. július 1. napjával "tevékenység-kihelyezés" keretében önálló társasággá szervezte és megalapította az alperest. A felperest értesítették, hogy a továbbiakban az alperes fogja foglalkoztatni, a munkaviszonya változatlan munkakörben és feltételekkel folyamatos marad. Az alperes a felperest eszerint foglalkoztatta.Az alperes 70 nap felmondási idővel 1997. szeptember 8-ára megszüntette a felperes munkaviszonyát és a részére négyhavi végkielégítést állapított meg.
A felperes a felmondási idő és a végkielégítés mértékének megállapítása miatt egyeztetést kért, majd annak sikertelensége után keresetet indított további 11 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés és legalább 20 nap felmondási időre járó munkabér megfizetése iránt. Arra hivatkozott, hogy az alperes létrejöttekor az akkori munkáltatója úgy tájékoztatta, az alperes kollektív szerződésként a "M. Rt.-nél 1995. június 30-án érvényes kollektív szerződést változtatás nélkül viszi magával".
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Az indokolás szerint az alperes önálló gazdasági társaság, tehát külön intézkedés nélkül a tulajdonos kollektív szerződésének hatálya nem terjed ki rá. Az alperesnél szakszervezet nem működik, ezért kollektív szerződése nem lehet. Egy másik perben lefolytatott bizonyítás eredményére is utalt, amelynek alapján a kiterjesztés szándékát ki kell zárni, a tájékoztatás téves volt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet - lényegében azonos indokokkal - helybenhagyta.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperes kereset szerinti marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az Mt. 40. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat megsértve mellőzték a jogelőd kollektív szerződésének alkalmazását a felmondással kapcsolatos járandóságok tekintetében.
A Legfelsőbb Bíróság a végzésével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyában az alperes alapításával és a változatlan körülmények közötti foglalkoztatással jogutódlás következett be (MK 154.), és a jogutódlásból következően az alperesnek alkalmaznia kellett a jogelődjének a jogutódlás időpontjában hatályban volt kollektív szerződését, ugyanis a jogutódlás a kollektív szerződés hatályát nem érintette [Mt. 40. §-ának (1) és (2) bekezdése]. Az a körülmény, hogy az alperesnél szakszervezet nem működik, nem értelmezhető akként, mintha a kollektív szerződést a jogelődnél megkötő szakszervezetek jogutód nélkül megszűntek volna. A jogutódlás ténye következtében az alperesnek mindaddig alkalmaznia kellett a jogelőd kollektív szerződését, amíg azt fel nem mondta, illetőleg más tartalmú szerződést nem kötött. A jogelőd ennek megfelelően értesítette a felperest, hogy a nyilatkozata megfelelt a jogszabály rendelkezéseinek.
Téves álláspontjuk miatt az eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy a jogelődnek az alperes megalakításakor milyen tartalmú kollektív szerződése volt. A felperes keresetét ennek alapján kell elbírálni, a jogutódlás utáni módosítások az alperesre és a jogutódlással érintett munkavállalókra nem hatnak ki.
Az alperes az egyeztetéskor akként nyilatkozott, hogy 1996. július 1. napján munkaügyi szabályzatot léptetett életbe. Amennyiben az alperes a szabályzat közzétételével a jogelőd kollektív szerződését felmondta, azt a felperes munkaviszonyának megszüntetésekor csak akkor lehetett alkalmazni, ha a felmondási idő még nem telt el [Mt. 39. § (1) bekezdés].
A megismételt eljárásban a munkaügyi íróság az ítéletével kötelezte az alperest 1 136 233 forint végkielégítés és 98.380 forint felmentési időre járó átlagkereset, valamint ezek késedelmi kamata megfizetésére.
Megállapította, hogy az alperes 1996. június 1-jén a többletjuttatásokat meghatározó Munkaügyi Szabályzatot léptetett életbe, a jogelőd M. Rt. kollektív szerződését azonban nem mondta fel, ezért a felperest e kollektív szerződés szerint további 20 nap felmondási időre járó átlagkereset és 11 havi végkielégítés illeti meg.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az első fokú ítéletet. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság jogi álláspontjával. A fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy az alperesnél a szakszervezet működésének hiánya nem akadályozta a kollektív szerződésnek a jogelődnél működő szakszervezethez intézett felmondását.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az "ítéletek megváltoztatását" és a felperes keresetének az elutasítását kérte.
Az alperes álláspontja szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, az M. Rt., mint jogelőd munkáltató és az ott működő szakszervezet abban állapodtak meg, hogy az M. Rt. által alapított társaságok az alapítástól számított egy év meghatározott ideig alkalmazzák a M. Rt.-nek az alperes alapításakor hatályos kollektív szerződését. E határidő elteltével a kollektív szerződés "önmagától hatályát vesztette", és szakszervezet hiányában az alperes Munkaügyi Szabályzatot alkotott a munkavállalókat illető különböző juttatásokról. Az alperes álláspontja szerint a kollektív szerződést tehát nem kellett felmondani, a felperes pedig a Munkaügyi Szabályzat szerinti juttatásokat megkapta.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a korábbi végzésében megállapította, hogy a jogutódlás következtében az alperesnek a jogelőd M. Rt. kollektív szerződését mindaddig alkalmaznia kellett, amíg azt fel nem mondta, illetve más tartalmú szerződést nem kötött.
Az alperes a perben nem bizonyította, hogy a kollektív szerződést felmondta, illetve más tartalmú szerződést kötött. A felülvizsgálati kérelemben előadottakat, amely szerint az M. Rt. mint jogelőd munkáltató és mint az alperesi társaság alapítója, valamint a kollektív szerződést megkötő szakszervezet megállapodtak a kollektív szerződésnek az alapítástól számított egy évig történő alkalmazásában, a peradatok nem támasztják alá. Ebben a körben az alperes munkaügyi perben egy szakszervezeti tisztségviselő tanúvallomására hivatkozott. Ez azonban egymagában nem alkalmas az írásban érvényes kollektív szerződés eltérő hatálya bizonyítására, továbbá ezt az ebben a perben csatolt, az APV Rt. az M. Rt. és a reprezentatív szakszervezetek által a társaságok alapítása (a "M. Rt. privatizációja") kapcsán 1994. november 16-án kötött megállapodás sem támasztotta alá. E megállapodásban ugyanis a következőkről rendelkeztek: "A privatizáció során az Rt. kollektív szerződését érvényben kell tartani, és azt a privatizációt követő első évben csak mindkét fél egyetértésével lehet módosítani. Ezen időszakban sem egészében, sem részleteiben a kollektív szerződés nem mondható fel".
Az alperes 1996. július 1-jén életbeléptetett munkaügyi szabályzata nem minősülhet a kollektív szerződést módosítónak, mivel annak tartalmát a munkáltató egyoldalúan határozta meg.
A felülvizsgálati kérelem tehát tévesen hivatkozott jogszabálysértésre, a jogerős ítélet törvénysértés nélkül állapította meg a rendes felmondás alapján a felperest a jogelőd M. Rt. kollektív szerződése szerint megillető többletjuttatásokat.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A pervesztes alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás illetékét. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.059/2000. sz.)