BH+ 2001.6.288

Az ún. brókercégek nem minősülnek hitelintézetnek, ezért az ellenük indított felszámolási eljárásban a hitelezők a nyilvántartásbavételi díj befizetése alól nem mentesülhetnek [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 1996. évi CXI. tv. 26. fejezete, 1999. évi III. tv. 1. §, 2. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 11-3. sorszámú végzésével K. T. hitelező kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós felszámolásának közzététele a Cégközlöny 8/1999. számában, 1999. február 25-én történt meg. A hitelező az 1999. március 31-én előterjesztett beadványában kérte, hogy a bíróság a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt elkülönített számlára befizetett 29.200,- Ft nyilvántartásbavételi díjat fizesse vissza részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalk...

BH+ 2001.6.288 Az ún. brókercégek nem minősülnek hitelintézetnek, ezért az ellenük indított felszámolási eljárásban a hitelezők a nyilvántartásbavételi díj befizetése alól nem mentesülhetnek [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 1996. évi CXI. tv. 26. fejezete, 1999. évi III. tv. 1. §, 2. §].
Az elsőfokú bíróság a 11-3. sorszámú végzésével K. T. hitelező kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós felszámolásának közzététele a Cégközlöny 8/1999. számában, 1999. február 25-én történt meg. A hitelező az 1999. március 31-én előterjesztett beadványában kérte, hogy a bíróság a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt elkülönített számlára befizetett 29.200,- Ft nyilvántartásbavételi díjat fizesse vissza részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1999. évi III. törvénnyel módosított 1996. évi CXII. törvény rendelkezéseire tekintettel.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet alaptalannak találta. Megállapította, hogy az adós nem minősül hitelintézetnek, tevékenységére az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezései az irányadóak. Az 1999. évi III. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt módosította, az 1. és 2. §-ai a hitelintézetek hitelezői számára hoztak kedvező változást. A regisztrációs díj visszafizetése iránti jog a brókercégek hitelezőit nem illeti meg. E cégek felszámolására speciális szabályok jelenleg nincsenek. A jelen ügyben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, jelentősen az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezései az irányadók. E törvény 38. §-ának (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja előtt pénzkövetelés érvényesítése céljából indított bírósági eljárásban a hitelező pervesztessége esetében teszi csak lehetővé a nyilvántartásbavételi díj teljes vagy részleges visszafizetését, de ez a rendelkezés a hitelező esetében nem alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Elsődlegesen kérte a végzés megváltoztatását, és a regisztrációs díj visszafizetését. Másodlagosan azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésére tekintet nélkül, saját hatáskörében intézkedjen az igénye leszállítása folytán visszajáró regisztrációs díj kifizetése iránt. Az időközbeni pótbefizetéseknek köszönhetően ugyanis 1.000.000,- forint részére visszafizetésre került. Így az igényét módosította, azt 1.933.000,- Ft-ban jelölte meg. Ez az igény csupán 19.300,- Ft összegű regisztrációs díj megfizetését indokolja, ezért kérte a különbözetként mutatkozó regisztrációs díj visszafizetését. Hivatkozott arra, hogy vitatja az elsőfokú bíróság álláspontját. A hitelintézetekről szóló törvény rendelkezéseinek módosítására az 1998-as tőzsdeválságot követően került sor. A jogszabályalkotó nyilván abból az elgondolásból hozta meg a döntését, amely a kialakult pénzügyi válság miatt a nehéz helyzetbe került hitelezők helyzetét kívánta könnyíteni. Diszkriminatív megkülönböztetés lenne a hitelezők vonatkozásában, ha a rendelkezés a brókercégekre nem terjedne ki. Véleménye szerint semmi sem indokolja, hogy hátrányos megkülönböztetés legyen egyes hitelezők vonatkozásában.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére állt bizonyítékok mérlegelésével helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1999. évi III. törvény rendelkezései a jelen ügyben nem alkalmazhatók. A hivatkozott jogszabály a hitelintézettel szemben fennálló követelések esetében határoz úgy, hogy a nyilvántartásbavételi díjat a hitelezőknek nem kell megfizetni, illetőleg a már megfizetett összeget kérelmükre vissza kell fizetni. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 26. fejezete a hitelintézetek felszámolására vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közé tartozik, hogy a bíróság a felszámolási eljárást a hitelintézettel szemben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet kérelmére vagy a Felügyelet egyetértésével indítja meg. Felszámolóként a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki. A közhasznú társaságot kizárólag hitelintézet felszámolására lehet kijelölni. A bíróság a hitelintézet fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el a felszámolást. Ezek a jogszabályi előírások a jelen ügyben nem kerültek alkalmazásra, mivel az adós nem tekinthető hitelintézetnek.
Helyesen döntött tehát az elsőfokú bíróság, amikor a regisztrációs díj visszafizetése iránti kérelmet ez okból elutasította, tekintettel arra, hogy a speciális szabályok az adós vonatkozásában nem voltak alkalmazhatók. A fellebbezésében maga a hitelező sem állította, hogy az adós hitelintézet lenne, csupán arra hivatkozott: méltánytalannak tartja, miszerint a bróker-cégekre nem vonatkozik a módosító törvény. A jogszabály megfelelő módosítása lenne szükséges annak kiterjesztő értelmezéséhez, illetőleg alkalmazásához; a bíróságnak erre jogszabályi felhatalmazása nincs.
A hitelező másodlagos fellebbezési kérelemként megjelölt, de az elsőfokú bíróságnak címzett kérelme tárgyában az elsőfokú bíróság hozhat határozatot.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, lényegében helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk.VIII.32.223/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.