adozona.hu
BH+ 2001.6.286
BH+ 2001.6.286
A biztosító részvénytársaság elleni felszámolási eljárás kezdeményezéséről a Biztosítás Felügyeletet (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét) értesíteni kell. Ennek elmulasztása az eljárás lényeges szabályának megsértését jelenti [1995. évi XCVI. tv. 144. § (1) bek., 146. § (2) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. §, Pp. 136/B. §, 258. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az 1998. június 19-én érkezett kérelmében 198.019,- Ft, 1998. március 10-én esedékessé vált követelés és ennek az esedékességtől számított évi 20%-os késedelmi kamata meg nem fizetése miatt kérte az adós biztosító részvénytársaság fizetésképtelenségnek megállapítását és felszámolása elrendelését. Kérelmében előadta, hogy az adóssal szerződéses viszonyban állt, mely szerződés megszüntetése kapcsán az utolsó havi elszámolás miatt áll fenn a megjelölt tartozás. A tartozásról számlát á...
A bíróság felhívására - a felszámolási kérelem kézhezvételét követően - az adós úgy nyilatkozott, hogy nem fizetésképtelen, mert a hitelező felszólítására a biztosító régióvezetője 1998. március 27-én küldött válaszlevelében "a számla összegét vitatta mindaddig, amíg a kérelmező által megkötött életbiztosítási szerződések átvizsgálása be nem fejeződik". Közölte a hitelezővel, hogy csupán a vizsgálat befejezése után áll módjában a kérelmezőt jogosan megillető február havi járandóságát kifizetni.
Az elsőfokú bíróság a végzésével a felszámolási eljárást a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-ának (4) bekezdése értelmében soron kívül megszüntette, azzal az indokkal, hogy a kérelmező a Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi ok fennállását nem bizonyította. A kérelmezett pedig igazolta, hogy még a kérelem kézhezvétele előtt vitássá tette az abban foglaltakat. A felek között jelenleg szerződés megszüntetése következtében fennálló elszámolási vita van, melynek eldöntése nem a felszámolási eljárás feladata.
A Pp. 78. §-a alapján kötelezte a hitelezőt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 40.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére az államnak.
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatását és a felszámolás elrendelését kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság végzésében hivatkozott, 1998. március 27-én kelt levelet az adóstól sem kapott, illetve ebben az időszakban tőle semmilyen levelet nem kapott. Másrészt az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta őt arról, hogy az adós ilyen levélre hivatkozik. Emiatt nem volt abban a helyzetben, hogy a levélben foglaltakra nyilatkozzék. Kérte a levél és a feladást tanúsító tértivevény másolatának részére történő megküldését.
A fellebbezésre adott észrevételében az adós az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során a hitelező állításait cáfoló nyilatkozatait megtette, az azokat alátámasztó bizonyítékokat becsatolta, illetve az 1998. szeptember 22-i meghallgatáson bemutatta. Előadta, hogy a hitelezővel fennálló elszámolási vitában, érdekei védelmében, az arra illetékes bíróságnál megtette a szükséges lépéseket.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A hitelező biztosító intézet ellen kérte annak fizetésképtelensége megállapítását és a felszámolásának elrendelését. A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 144. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint a felszámolási eljárás kezdeményezéséről - amennyiben azt nem a felügyelet indította meg - a bíróság a felügyeletet soron kívül értesíti.
Az elsőfokú bíróság elmulasztotta a Biztosítási Felügyelet értesítését a felszámolás kezdeményezéséről. Ezzel az eljárás lényeges szabályait sértette meg. További lényeges eljárási szabálysértés a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 136/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyása, nevezetesen az, hogy az ellenérdekű fél részére a beadványokat észrevételezés céljából ki kell adni, annak érdekében, hogy arról az tudomást szerezzen és arra vonatkozó nyilatkozatait megtehesse. Az eljárás irataiból megállapítható, hogy az 1998. március 27-én kelt levél kiadása a hitelező részére nem történt meg. Úgyszintén nem szerzett tudomást a hitelező e levélről a bíróság által tartott meghallgatáson sem, mert arra csupán az adóst idézte, a hitelezőt nem.
Miután az elsőfokú bíróság a fent hivatkozott eljárási szabályokat megsértette, s emiatt az eljárás megismétlése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt a Biztosítás Felügyeletet kell értesítenie, majd a hitelező részére az adós által becsatolt levelet kézbesíteni kell. Az adóst kötelezni kell a küldemény feladásának bizonyítására, illetve annak igazolására, hogy az állított elszámolási vitában, mikor, mely bíróság előtt indított pert. (Legf.Bír. Fpk.VI.33.714/1998. sz.)