adozona.hu
BH+ 2001.4.179
BH+ 2001.4.179
I. Az általános forgalmi adó visszaigénylés nem személyhez kötött, ezért a felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben) a felszámolói díj áfa-tartalmának visszafizetése iránti követelés engedményezhető [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (5) bek., 57. § (1) bek. b) és e) pont, 59. § (1) bek., 60. § (1) bek.]. II. A felszámolási eljárásban csak az áfa visszaigénylés lehetősége engedményezhető. Annak elbírálásáról, hogy a visszaigénylés jogszerű-e és milyen
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós elleni felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította, az adóst megszüntette, elrendelte a cégjegyzékből történő törlését. Megállapította a felszámoló díját. A felszámoló díjából visszaigényelhető áfát az O. Bank Részvénytársaság hitelezőre engedményezte. Megállapította, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek egyéb vagyona nincs, ezért a hitelezők további kielégítésére vonatkozó rendelkezést mellőzte; majd felhívta a felszámolót: az eljárás befejezéséve...
BH+ 2001.4.179 I. Az általános forgalmi adó visszaigénylés nem személyhez kötött, ezért a felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben) a felszámolói díj áfa-tartalmának visszafizetése iránti követelés engedményezhető [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (5) bek., 57. § (1) bek. b) és e) pont, 59. § (1) bek., 60. § (1) bek.].
II. A felszámolási eljárásban csak az áfa visszaigénylés lehetősége engedményezhető. Annak elbírálásáról, hogy a visszaigénylés jogszerű-e és milyen összeget tesz ki, az adóhatóság dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (5) bek., 1990. évi XCI. tv. 75. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós elleni felszámolási eljárást befejezettnek nyilvánította, az adóst megszüntette, elrendelte a cégjegyzékből történő törlését. Megállapította a felszámoló díját. A felszámoló díjából visszaigényelhető áfát az O. Bank Részvénytársaság hitelezőre engedményezte. Megállapította, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek egyéb vagyona nincs, ezért a hitelezők további kielégítésére vonatkozó rendelkezést mellőzte; majd felhívta a felszámolót: az eljárás befejezésével kapcsolatosan reá háruló feladatokat végezze el.Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás az 1991. augusztus 8-án érkezett kérelemmel indult. A felszámolás elrendelése a Cégközlöny 1995. január 5-i 1. számában került közzétételre. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) rendelkezései az irányadók. A bíróság megállapította, hogy a felszámolási zárómérleg szerint 1.110.000 Ft pénzeszköz és 431.000 Ft be nem hajtott követelés áll rendelkezésre a hitelezői igények kielégítésére. A gazdálkodó szervezet egyéb vagyonnal nem rendelkezik, ezért a bíróságnak nem volt módjában a többi hitelező kielégítéséről rendelkezni.
A bíróság a felszámoló díját a mód. Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján állapította meg. A felszámolói díj áfa-tartalma az adós gazdálkodó szervezetet illeti, ezért a bíróság azt a mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjába sorolt hitelezőre engedményezte. A bíróság a döntését a mód. Cstv. 60. §-ának (1) bekezdése alapján hozta meg.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága hitelező nyújtott be fellebbezést. Érthetetlennek, elfogadhatatlannak, jogszabálysértőnek és iratellenesnek minősítette az elsőfokú bíróság által alkalmazott engedményezést. A bíróság 56.275 Ft, a gazdálkodó szervezetet megillető áfa-visszaigénylést engedményezett az O. Bank Rt.-re. A hitelező álláspontja szerint az általános forgalmi adóról szóló, módosított 1992. évi LXXIV. törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló, jogszabályban felsorolt okmány. Ilyen okmányt pedig az adós cég felszámolója nem állított ki a felszámolói díjról, azt a mérlegben sem szerepeltette követelésként a mérleg eszköz oldalán. Az elsőfokú bíróság mindezeket figyelmen kívül hagyva, ennek ellenére rendelkezett az áfa engedményezéséről. Az áfa-követelést az adóhatóság kívánja beszámítani a felszámolási eljárás megindítása előtt keletkezett követeléseinek érvényesítésére, a csődtörvény 36. §-a alapján. Az áfa feletti rendelkezési jog kizárólag az állami adóhatóságot illeti meg, következésképpen az ehhez kapcsolódó felelősség is azt terheli.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Hivatkozott arra, hogy a zárómérlegben a felszámolói díjjal kapcsolatos visszaigényelhető áfát szerepeltette. Álláspontja szerint a bíróság jogosan vette figyelembe ezt olyan tételként, amelyet a hitelezői igények további kielégítésére lehet fordítani, annál is inkább, mivel az O. Bank Rt. b) kategóriás igénye megelőzi az APEH e) kategóriás követelését. Tévesen állította a fellebbezés, hogy a zárómérlegben a felszámolói díj áfáját nem szerepeltette, mert az ott, éppen az APEH kérésére, mint jövőben esedékessé váló követelés fel van tüntetve. Mindenképpen szerepelnie kell a mérlegben, miután a társaság működésével kapcsolatosan ez az utolsó olyan okirat, ahol ezt fel lehet tüntetni.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság végzésének csak az engedményezésre vonatkozó rendelkezését támadta meg fellebbezéssel a hitelező, ezért a másodfokú bíróság kizárólag e körben bírálta felül a végzést.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megalapozott végzést hozott. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatására.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében utalt arra, hogy az általános forgalmi adó nem személyhez kötött, így helyesen rendelkezett az elsőfokú bíróság, amikor az áfa visszafizetése iránti követelés engedményezéséről döntött. A mód. Cstv. 52. §-ának (5) bekezdése szerint a zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó. Az engedményezésre ez esetben is irányadó a mód. Cstv. 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend. Be nem hajtott követelésként került a zárómérlegben feltüntetésre a felszámolói díj áfa összege. A be nem hajtott követeléseket, melyek az adós gazdálkodó szervezetet illetik, a megyei bíróság a zálogjoggal biztosított, a mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjába sorolt hitelező részére engedményezte. Ez megelőzi, mint arra helyesen hivatkozott észrevételében a felszámoló, az APEH hitelező e) kategóriába sorolt igényét. Így helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az O. Bank Rt. részére engedményezte a felszámolói díj áfa vonzatából eredő követelést.
Helyesen hivatkozott a fellebbezést benyújtó hitelező az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvényre. E jogszabály 75. §-a értelmében az áfa visszaigényléséről az adóhatóság jogosult az adóigazgatási eljárás keretében dönteni. Az elsőfokú bíróság ezért csak az áfa visszaigénylés lehetőségét engedményezhette, annak elbírálása viszont, hogy a visszaigénylés jogszerű-e, összegszerűleg mennyit tesz ki, nem volt a jelen eljárás tárgya. Ebben a kérdésben az adóigazgatási eljárás keretében - a mód. Cstv. fent hivatkozott rendelkezésére is figyelemmel - az adóhatóság határoz. Ettől függ, hogy az elsőfokú bíróság határozatában írt 56.275 Ft összegében változik-e.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, lényegében helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. (Legf.Bír. Fpk.VIII.31.136/1999. sz.)