adozona.hu
BH+ 2001.2.79
BH+ 2001.2.79
Szövetkezet közgyűlése jogszerűen nem hozhat olyan határozatot, amely szerint a szövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnik, ha három egymást követő közgyűlésen nem vesz részt, vagy ha a szövetkezettel szemben fennálló tartozását egy évet meghaladóan nem rendezi [1992. évi I. tv. (továbbiakban: Szvt.) 45. § (1) bek., 48. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezet 1997. november 20-án, minősített szótöbbséggel meghozott 9/1997. és 10/1997. számú közgyűlési határozataival a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket kiegészítette a következők szerint. A tagsági viszony akkor is megszűnik, ha
"g) a szövetkezeti tag három egymást követő közgyűlésen nem jelenik meg és nem vesz részt a közgyűlés munkájában ez alól kivételt képez a szövetkezeti nyugdíjas és hosszantartó betegségben szenvedő tag," továbbá megszűnik a ta...
BH+ 2001.2.79 Szövetkezet közgyűlése jogszerűen nem hozhat olyan határozatot, amely szerint a szövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnik, ha három egymást követő közgyűlésen nem vesz részt, vagy ha a szövetkezettel szemben fennálló tartozását egy évet meghaladóan nem rendezi [1992. évi I. tv. (továbbiakban: Szvt.) 45. § (1) bek., 48. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek.].
A szövetkezet 1997. november 20-án, minősített szótöbbséggel meghozott 9/1997. és 10/1997. számú közgyűlési határozataival a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket kiegészítette a következők szerint. A tagsági viszony akkor is megszűnik, ha"g) a szövetkezeti tag három egymást követő közgyűlésen nem jelenik meg és nem vesz részt a közgyűlés munkájában ez alól kivételt képez a szövetkezeti nyugdíjas és hosszantartó betegségben szenvedő tag," továbbá megszűnik a tagsági viszonya,
"h) annak a tagnak, aki egy évet meghaladóan nem rendezi, nem fizeti meg a szövetkezettel szembeni tartozását."
A szövetkezet 1998. január 30-án benyújtott változás bejegyzési kérelmében - egyebek mellett - előbbi közgyűlési határozatokra is alapítottan az alapszabály-módosítás bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság 25. sorszámú végzésében kifogásolta a 9-10/1997. számú közgyűlési határozatok tartalmát. Kifejtette, hogy a 9 és 10/1997. számú határozatokban megjelöltek kizárás alapjául szolgálhatnak, de a közgyűlési határozatokban megjelölt tényállásokkal nem bővíthető a tagsági jogviszony megszűnésének a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (továbbiakban: Szvt.) 48. §-a (1) bekezdésében meghatározott esetköre, az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján. Erre tekintettel felhívta a céget a változások bejegyzésének alapjául szolgáló módosított okiratok benyújtására.
Az elsőfokú bíróság a hiánypótlás elmulasztására tekintettel a 26. sorszámú végzésében elutasította a változás bejegyzési kérelmet.
A cég fellebbezésében a 26. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a változások bejegyzésére utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezi az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdésében írtakat. Az Szvt. kifejezetten lehetővé teszi, hogy az alapszabály a tagsági jogviszony megszűnésének az Szvt. 48. §-ának (1) bekezdésében írtakon túlmenően további eseteit is meghatározhassa, így az elsőfokú bíróság indokolatlanul kifogásolta a 9/1997. és 10/1997. számú közgyűlési határozatok tartalmát.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
Az Szvt. 48. §-ának (1) bekezdése felsorolja a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit. Az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdése pedig megengedi, hogy az alapszabály bővítse a tagsági jogviszony megszűnésének törvényben megjelölt esetkörét.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban nem engedhető meg, hogy három egymást követő közgyűlésről való távollét olyan mulasztásnak minősüljön, amely a tagsági jogviszony megszűnését vonja maga után. A közgyűlésen való megjelenés joga, a tanácskozási és szavazati jog alapvető tagi jog és nem tagi kötelezettség. A tag jogosult eldönteni, hogy kíván-e élni e jogaival. Azok gyakorlásának elmaradása mulasztásként nem értékelhető. Mivel az Szvt. 45. §-ának (1) bekezdése a tag közgyűlésen való részvételi jogát és nem részvételi kötelezettségét deklarálja, az Szvt. alapkoncepciójával ellentétes és ehhez képest okszerűtlen is, hogy a 9/1997. számú közgyűlési határozat e joggyakorlás hiányának jogkövetkezményeként a tagsági jogviszony megszűnését állapítsa meg.
Egyetért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az Szvt. kizárásra vonatkozó rendelkezései tükrében nem szolgálhat bejegyzés alapjául a 10/1997. számú közgyűlési határozat sem. Az Szvt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint kizárásra akkor kerülhet sor, ha a tag a szövetkezet érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy tagsági viszonyából eredő kötelezettségének nem tesz eleget. Utóbbi esetben azonban a határozathozatalt meg kell előznie a felszólításnak - egyfajta utolsó figyelmeztetésnek - és akkor hozható döntés a kizárásról, ha a felszólítás az alapszabályban meghatározott időtartam alatt sem vezet eredményre. A jogszabályban rögzített e feltételekre is figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem engedhető meg, hogy a szövetkezettel szemben fennálló bármilyen tartozását meg nem fizető tag tagsági jogviszonya kizárási eljárás lefolytatása nélkül, a felszólítás mellőzésével, önmagában az egy éve állítólagosan fennálló tartozás tényére figyelemmel megszűnhessen. A közgyűlés a 10/1997. számú közgyűlési határozat meghozatalával lényegében a kizárás alapjául szolgáló egy sajátos tényálláshoz fűzött olyan jogkövetkezményt, mely a törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseivel nincs összhangban.
Mindezekre tekintettel döntött a Legfelsőbb Bíróság a 26. sorszámú végzés helybenhagyásáról a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Cgf.II.30.582/1999. sz.)