adozona.hu
BH+ 2001.2.76
BH+ 2001.2.76
Váltójogi kötelezettséget nem a bankszámla felett rendelkezésre jogosult személy vállalhat, hanem a jogi személy képviseletére egyébként jogosult személy (személyek), adott esetben erre vonatkozó meghatalmazás alapján [Ptk. 219. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 39. §, 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 8. §, 75. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.891.996,- Ft tőkét és ennek 1999. március 19-től a kifizetésig járó évi 6%-os kamatát és 30/00 - összesen 23.673,- Ft - váltódíjat. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes és a K. Malom Kft. - amelynek egyik ügyvezetője volt az alperes - búzaliszt készletek tárolására szerződést kötöttek. A szerződésben - az 1998. november 5...
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az volt a jogi álláspontja, hogy a perbeli esetben a cégjegyzésre jogosultak együttes aláírásának a hiánya nem jelenti azt, hogy olyan személy tette meg a váltónyilatkozatot a K. M. Kft. képviseletében, aki e nyilatkozat megtételére nem volt jogosult. Az 1997. évi CXLIV. tv. 39. §-a értelmében a társasági szerződésben kell szabályozni, hogy ki jogosult a társaság képviseletére és ezt a cégnyilvántartásba be kell jegyezni. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a cégjegyzésre jogosultak képviselő útján is tehetnek jognyilatkozatot. A szervezeti képviselő (társaságnak a cégjegyzésre jogosult képviselője) szóban is adhat olyan meghatalmazást, hogy helyette a meghatalmazott tegyen jognyilatkozatot. A meghatalmazott által tett nyilatkozat kötelezettjévé a gazdálkodó szervezet válik. Az 1999. február 1-jén felvett jegyzőkönyv és a tárolási megállapodás 1998. szeptember 5-én kelt I. számú kiegészítése azt bizonyítja, hogy az alperes nem álképviselőként járt el és a cég bélyegzőjét sem jogellenesen használta, amikor a perbeli váltót aláírta. Ezért a perbeli esetben a Vár. 8. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és a felperes kereseti kérelmének való helyt adásra irányult. A jogszabálysértés - álláspontja szerint - abban áll, hogy a másodfokú bíróság nem látta alkalmazhatónak a Vár. 8. §-át és a Ptk. 219. §-a alapján az alperes egyedüli aláírását cégszerű képviseletnek minősítette.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a másodfokú bíróság helyesen alkalmazta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat.
Az 1999. február 1-jén felvett jegyzőkönyv - összhangban a tárolási megállapodás 1998. november 5-én aláírt 1. sz. kiegészítésében foglaltakkal - egyértelműen bizonyítja, hogy a K. M. Kft. vállalta fedezetként a perbeli váltó kibocsátását a felperes javára, a váltó a K. M. Kft. kötelezettségvállalását tartalmazza. A fenti jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a váltót az ügyvezetők a kft. megbízottjaiként adják át. Ezt a jegyzőkönyvet mind a két ügyvezető - így B. P. is - aláírta. A váltó együttes aláírása azért maradt el, mert az alperes és B. P. ügyvezető tévesen úgy értelmezték, hogy váltójogi kötelezettséget csak a bankszámla felett rendelkezni jogosult személy vállalhat. Az 1999. február 1-jén felvett jegyzőkönyvben B. P., mint a kft. ügyvezetője kötelezettséget is vállalt arra, hogy a váltót együttes aláírást tartalmazó váltóra cserélik ki. Ilyen peradatok alapján a másodfokú bíróság okszerű következtetéssel állapította meg, hogy az alperes a váltó aláírásakor B. P. meghatalmazásával is rendelkezett. B. P. írásban is jóváhagyta, hogy az alperes az ő nevében is aláírja a váltót. Az alperes a képviseleti jogát nem lépte túl, ezért a váltó a K. M. Kft. kötelezettségvállalását tartalmazza, s a Vár. 8. §-a nem alkalmazható.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.I.32.007/2000. sz.)