adozona.hu
BH+ 2000.4.270
BH+ 2000.4.270
Nem jogszabálysértő és ezért a cégjegyzékbe bejegyezhető a szövetkezet alapszabályának olyan tartalmú módosítása, amely a részjegyek összegének felemelését rendeli el és a befizetés elmulasztását a tagsági viszony megszűnését eredményező oknak tekinti [1992. évi I. tv. (Szvt.) 17. § (2) bek., 20. § (1) bek. e) pont, 48. § (2) bek., 52-53. §-ok, 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 18/B. § (1) bek. b) pont, 19. §*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég az 1953. február 22-én kelt létesítő okirattal jött létre, amit 1992. június 27-én kelt alapszabály módosított a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) rendelkezéseinek megfelelően. Az alapszabály szerint a részjegy névértékét 1000 Ft-ra felemelték úgy, hogy a tagok a részjegy befizetésüket kötelesek meghatározott idő alatt kiegészíteni, és ha a tag e kötelezettségének nem tesz eleget, a tagsági viszonya megszűnik. Az alapszabály szerint a szövetkezetnél legalább 50 fős kül...
BH+ 2000.4.270 Nem jogszabálysértő és ezért a cégjegyzékbe bejegyezhető a szövetkezet alapszabályának olyan tartalmú módosítása, amely a részjegyek összegének felemelését rendeli el és a befizetés elmulasztását a tagsági viszony megszűnését eredményező oknak tekinti [1992. évi I. tv. (Szvt.) 17. § (2) bek., 20. § (1) bek. e) pont, 48. § (2) bek., 52-53. §-ok, 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 18/B. § (1) bek. b) pont, 19. §*].
A cég az 1953. február 22-én kelt létesítő okirattal jött létre, amit 1992. június 27-én kelt alapszabály módosított a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) rendelkezéseinek megfelelően. Az alapszabály szerint a részjegy névértékét 1000 Ft-ra felemelték úgy, hogy a tagok a részjegy befizetésüket kötelesek meghatározott idő alatt kiegészíteni, és ha a tag e kötelezettségének nem tesz eleget, a tagsági viszonya megszűnik. Az alapszabály szerint a szövetkezetnél legalább 50 fős küldöttgyűlés működik, és a küldöttgyűlés jogosult az alapszabály módosítására. A cégbíróság 1992. december 14-én az alapszabály módosítását a cégnyilvántartásba bejegyezte.A szövetkezet 1996. április 27-én az alapszabálya módosításával a részjegy névértékét 5000 Ft-ra felemelte, és elrendelte a tagok részéről erre az összegre történő kiegészítését azzal, hogy ha a tag e kötelezettségének nem tesz eleget, a tagsági viszonya megszűnik. Az alapszabály módosítását a cégbíróság 1996. október 30-án a cégnyilvántartásba bejegyezte.
A szövetkezet 1998. május 23-án tartott küldöttgyűlésén az 50 tagból 49 tag jelent meg. A küldöttgyűlés három pontban határozott az alapszabály módosításáról. A harmadik pont akként rendelkezett, hogy a tagsági részjegy névértéke 10 000 Ft-ra emelkedik, és a szövetkezetnél töredék részjeggyel rendelkező tagok a részjegyüket a tagsági részjegy említett névértékére legkésőbb 1998. december 31-ig kötelesek kiegészíteni. Ennek elmulasztásához fűzött jogkövetkezmény - a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó alapszabályi rendelkezés - változatlanul hatályban maradt. A küldöttgyűlés emellett módosította az alapszabály székhelyre és tevékenységi körre vonatkozó rendelkezéseit.
A szövetkezet jogi képviselője 1998. június 15-én nyújtotta be a változás bejegyzése iránti kérelmét.
Az elsőfokú bíróság 1998. október 12-én két végzést hozott. Az első végzésével a székhely és tevékenységi kör vonatkozásában bekövetkezett változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte a kérelemmel egyező tartalommal. A másik végzésével megsemmisítette az alapszabály-módosításnak a harmadik pontra vonatkozó, a részjeggyel kapcsolatos részét. Ez utóbbi határozatát a cégbíróság a változás bejegyzési eljárásban a bírósági cégnyilvántartásról, a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hozta meg. A cégbíróság a határozatát azzal indokolta, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt.) 19.§-a szerint az önkormányzati szabályzat a jogszabálytól csak annyiban térhet el, amennyiben az eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi. Az Szvt. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet alapokmánya az alapszabály. Az Szvt. 52-53. §-ai tartalmazzák a részjegyre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. A tagnak csak a belépéskor és az alapításkor kell részjegyet jegyeznie, a szövetkezet működése során további részjegy-jegyzési kötelezettsége vagy névérték emelési kötelezettsége nincs. Ezért az ilyen kötelezettséget előíró módosítás nemteljesítésének nem lehet a következménye a tagsági viszony megszűnése.
A végzés ellen a szövetkezet fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és az alapszabálymódosítás e rendelkezésének az elfogadását. Arra hivatkozott, hogy az Szvt. 52. §-ának (2) bekezdése nem zárja ki alapszabály módosításával a részjegy névértékének a felemelését. A hivatkozott jogszabályhely arról rendelkezik, hogy a tag az alapszabályban meghatározott összegű és számú részjegyet jegyezhet, és ebből a szövetkezet alapításakor - vagy ha ez nem esik egybe a tag belépésével, akkor belépéskor - egy részjegy jegyzése kötelező. Az Szvt. egyetlen szakasza sem tiltja azt, hogy a szövetkezetek a működésük során a részjegy névértékét szabályszerűen hozott határozattal az alapszabálymódosítás keretében akár felfelé, akár lefelé megváltoztassák. A szövetkezet 1992-ben a részjegyének névértékét 500 Ft-ról 1000 Ft-ra, majd 1995. évben 1000 Ft-ról 5000 Ft-ra felemelte, és ezeket az alapszabály módosításokat a cégbíróság érvényesnek elfogadta. Az Szvt. részjegyre vonatkozó rendelkezései a törvény hatálybalépése óta nem változtak, azt eddig egységesen értelmezték. A Földművelésügyi Minisztérium által kiadott állásfoglalás is megerősítette a szövetkezet álláspontját a részjegy névértékének felemelhetősége vonatkozásában. Az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározza. Ha a szövetkezet az alapszabályában a felemelt részjegyösszeg meg nem fizetésének esetére is rendelkezik a tagsági viszony megszűnéséről, akkor a szövetkezet az Szvt. által adott lehetőséggel él.
A fellebbezés megalapozott.
Az Szvt. 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az alapszabályban kell meghatározni a részjegy összegét, és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát. Az Szvt. 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja a szövetkezet közgyűlésének hatáskörébe utalja a részjegy összegének megállapítását. Az Szvt. 53. §-a szerint a részjegyek csak azonos összegűek lehetnek.
A szövetkezetnek az alapítást követően szüksége lehet további működő tőke bevonására, amelyet - ha tagságának körén belül kíván megoldani - csak a részjegyek összegének növelésével érhet el. Nem tekinthető jogszabálysértőnek az olyan tartalmú alapszabálymódosítás, mely a részjegyek összegének felemelését mondja ki, és a tagsági viszony megszűnési okának tekinti - összhangban az Szvt. 48. §-ának (2) bekezdésével - a részjegy összege befizetésének elmulasztását. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Gfv.X.31.926/1998/3. számú eseti döntésében is ezzel azonos jogi álláspontját fejtette ki.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzését megváltoztatta, és az érvényes alapszabálymódosítás időpontja cégjegyzékbe történő bejegyzésének foganatosítására felhívta a cégbíróságot. (Legf.Bír. Cgf.VII.33.279/1998. sz.)
* Az 1989. évi 23. tvr-t az 1997. évi CXLV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak a jelenlegi szabályozás mellett is irányadók.