adozona.hu
BH+ 2000.3.216
BH+ 2000.3.216
A pontatlan, hiányos, a hitelezői követelések részbeni sorrendjét nem vagy tévesen tartalmazó közbenső mérleg jóváhagyásra nem alkalmas, ezért a bíróságnak a közbenső mérleg jóváhagyása helyett annak elutasításáról kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (6) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen a felszámolási eljárás 1996. július 12-én indult. A megyei bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő és a felszámolót kijelölő végzését 1996. július 17-én hozta meg, amely 1996. augusztus 7-én emelkedett jogerőre. A felszámolási eljárásra az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: módosított Cstv.) irányadó.
A felszámoló 1998. március 24-én nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz közbenső mérlegét, valamint az ah...
A felszámoló 1998. március 24-én nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz közbenső mérlegét, valamint az ahhoz készített szöveges tájékoztatót. Annak III/f. pontjában arról adott tájékoztatást, hogy a közbenső mérlegben "a kötelezettségek soron a bejelentett és elfogadott hitelezői igények szerepelnek. A jelenlegi pénzeszközből befizetésre fog kerülni az APEH a/ kategóriás követelése teljes összegben, valamint a két még állományban lévő dolgozó bérkifizetése." A közbenső mérleghez a felszámoló mellékelte a tevékenységet záró mérleget, a pénzeszközök alakulásáról készült kimutatást, a hitelezői igények nyilvántartását név, cím, besorolási kategória szerint, valamint a felszámolási közbenső mérleget. A továbbiakban arról tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a közbenső mérleget megküldte valamennyi hitelező részére azzal, hogy arra "elfogadó" nyilatkozatukat 8 napon belül küldjék meg a felszámoló részére. Az esetleges észrevételeknek a bírósághoz való megküldését pótlólag vállalta.
Az elsőfokú bíróság 1998. április 17-én meghozott 15. számú végzésében a közbenső mérleget - az írásbelivel egyező tartalommal - elfogadta azzal, hogy "a mérleg alapján Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a/ kategóriás és állományban lévő dolgozók bérkifizetése történik." Végzésében a bíróság felhívta a kijelölt felszámolót a közbenső mérleg alapján szükséges intézkedések végrehajtására.
A végzés meghozatala után a felszámoló az elsőfokú bíróságot arról tájékoztatta, hogy a közbenső mérlegre vonatkozó tértivevény mind a 15 hitelezőtől visszaérkezett. A közbenső mérleget elfogadó nyilatkozatot 4 hitelező küldte vissza, egyéb észrevételt a hitelezők nem tettek. Bejelentéséhez a tértivevény másolatokat, az elfogadó nyilatkozatokkal együtt a bíróság részére megküldte.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az M. E. Pénztár nyújtott be fellebbezést, amelyben - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Sérelmezte, hogy a felszámoló az E. P. hitelezői igényét egyrészt nem megfelelő kielégítési kategóriába sorolva mutatta ki. Másrészt a felszámolás után keletkezett a/ kielégítési kategóriába sorolt követelés összegével nem értett egyet. Ezért a másodfokú bíróságtól azt kérte, hogy kötelezze a felszámolót a közbenső mérleg módosítására, a hitelezői igény maradéktalan feltüntetésére. Fellebbezésében kérte kimentettnek tekinteni azt, hogy a felszámoló által hozzá megküldött közbenső mérlegre a felszámoló által megjelölt határidőn belül nem tett észrevételt.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében bejelentette, hogy az 1998. január 31-i fordulónappal készült közbenső mérleg benyújtása után - a fellebbezésről történt értesülés kapcsán - önellenőrzést végzett. Ennek eredményeként az M. E. Pénztár hitelezői igényét mind annak összegét, mind a kielégítési kategóriát illetően módosította. Megállapította, hogy a közbenső mérlegben szereplő 967.005,- Ft felszámolás alatt keletkezett fizetési kötelezettség kimutatása nem volt helyes. A helyes összeg 931.939,- Ft, amely tartalmazza a 207.319,- Ft - már az E. Pénztár által is elfogadott e/ kategóriába sorolt - járulékot, valamint 161.602,- Ft be nem vallott járulékot is.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság végzését nem a vonatkozó jogszabálynak megfelelően hozta meg az alábbiakra tekintettel.
A felszámoló a hitelezői listán 3 hitelező javára ismert el felszámolási költségnek minősülő - a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a/ kielégítési kategóriába sorolt - hitelezői követelést. A közbenső mérleghez készült szöveges tájékoztatóban (annak III/F. pontjában) azonban a bíróságot csak arról tájékoztatta, hogy "a jelenlegi pénzeszközből befizetésre fog kerülni az APEH a/ kategóriás követelése teljes összegben, valamint a két még jogi állományban lévő dolgozó bérkifizetése", amely utóbbi követelésről a felszámoló semmilyen további tájékoztatást nem adott.
A Cstv. 50. §-ának (5) bekezdése alapján volt köteles a felszámoló az általa készített közbenső mérleget és annak alapján a hitelezői követelések részbeni sorrendjét és összegét - a hitelezői választmány véleményét, illetve a hitelezők véleményét is csatolva - a bíróságnak jóváhagyás végett bemutatni, melyet a bíróságnak az 50. §-ának (6) bekezdése alapján 30 napon belül kellett végzéssel jóváhagyni, vagy elutasítani. E jogszabályhely szerint a bíróság a hozzá benyújtott közbenső mérleggel és az abban megfogalmazott kielégítési sorrenddel kapcsolatosan csak két lehetőség közül választhatott, nevezetesen a jóváhagyásra, vagy amennyiben megállapítása szerint annak feltételei nem állapíthatók meg, a közbenső mérleg elutasítására volt lehetősége.
Az elsőfokú bíróság sérelmezett végzésével jóváhagyott közbenső mérleg tehát a jóváhagyásra nem alkalmas. Nem ad megfelelő tájékoztatást a felszámolási költségnek minősülő valamennyi hitelezői igényről. Nevezetesen nem állapítható meg a közbenső mérleghez készült szöveges tájékoztatóból sem az, hogy a felszámoló a rendelkezésre álló pénzösszegből mely dolgozók részére, milyen bérkifizetéseket kíván eszközölni, sem az, hogy a felszámolási költségnek minősülő követelések jogosultjai közül miért csak az APEH javára kíván kifizetést eszközölni "teljes összegben". Egyébként a teljes összeg sem állapítható meg pontosan a közbenső mérleghez készített hitelezői listáról, minthogy azon az 1 782 000 Ft hitelezői követelést a felszámoló olyan módon tüntette fel, hogy amellett az a/ és e/ kielégítési kategóriát egyaránt megjelölte. A közbenső mérleggel kapcsolatosan az előbbiekben részletezett hibákat, illetőleg hiányosságokat az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna és helyesen a közbenső mérleg jóváhagyása helyett a módosított Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése alapján annak elutasításáról kellett volna rendelkeznie. Annak eredményeként pedig a felszámolót újabb közbenső mérleg benyújtására kellett volna köteleznie. Az elsőfokú bíróságnak tehát egyrészt pontosabb hitelezői kimutatást kell a felszámolótól igényelnie, másrészt azt, hogy pontosabb, részletesen indokolt kifizetési javaslatot készítsen, magyarázatot adva arra is, hogy a Bérgarancia Alaptól igénybe vett, a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a/ kielégítési kategóriába sorolt 1 303 770 Ft kifizetése miért nem történt meg. Azt a felszámoló miért nem hozta javaslatba, figyelmen kívül hagyva az 1994. november 17-től hatályos 1994. évi LXVI. törvény 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést.
Az M. E. Pénztár hitelezőnek az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezésében írt észrevételei jogosságát is az új közbenső mérleg elkészítése során kell majd vizsgálnia.Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. § és 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felszámoló által benyújtott közbenső mérleget elutasította. Ez egyben azzal a kötelezettséggel jár, hogy a felszámolónak újabb közbenső mérleget kell - a megjelölt hiányosságok pótlásával és a hibák kijavításával - az elsőfokú bírósághoz benyújtania, amelyet az elsőfokú bíróságnak az előbbi szempontok figyelembevételével kell elbírálnia. (Legf.Bír. Fpk.VI.31.760/1998. sz.)