adozona.hu
BH+ 2000.3.211
BH+ 2000.3.211
A betéti társaság és a közkereseti társaság nem emelheti vagyonát a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére, csak tagonként külön-külön rendelkezésre bocsátással [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 22. § (1) bek., 60. § (4) bek., 70. § (1) bek., 221. §, 305. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett S. Betéti Társaság 1998. május 30. napján aláírt társasági szerződés alapján 1998. július 1. napján előterjesztett kérelmében a cég vagyona 11.000,- Ft-ról 4.227.000,- Ft-ra történt felemelésének bejegyzését kérte.
A cégbíróság felhívta a cég figyelmét arra, hogy nincs mód a vagyon emelésére a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére, továbbá szerződésmódosítás csatolását írta elő, mert a szerződésben a megemelt 4.227.000,- Ft vagyon készpénzként szerepel, és ezzel elle...
BH+ 2000.3.211 A betéti társaság és a közkereseti társaság nem emelheti vagyonát a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére, csak tagonként külön-külön rendelkezésre bocsátással [1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: régi Gt.) 22. § (1) bek., 60. § (4) bek., 70. § (1) bek., 221. §, 305. § (1) bek.].
A cégjegyzékbe bejegyzett S. Betéti Társaság 1998. május 30. napján aláírt társasági szerződés alapján 1998. július 1. napján előterjesztett kérelmében a cég vagyona 11.000,- Ft-ról 4.227.000,- Ft-ra történt felemelésének bejegyzését kérte.A cégbíróság felhívta a cég figyelmét arra, hogy nincs mód a vagyon emelésére a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére, továbbá szerződésmódosítás csatolását írta elő, mert a szerződésben a megemelt 4.227.000,- Ft vagyon készpénzként szerepel, és ezzel ellentétes a becsatolt jegyzőkönyvi határozat, amely az 1997. évi mérlegbeszámoló elfogadását követően döntött az adózott eredményből való arányos vagyoni betétek növeléséről.
A jogi képviselő hiánypótlásként csatolta a társaság 1997. évre vonatkozó egyszerűsített mérlegét és eredmény levezetését, egyben bejelentette, hogy a tőkeemelés készpénzzel történt, mert csak technikailag nem vették fel a tagok a nekik járó osztalékot, így azt nem is fizethették vissza a társaság számlájára, amely eljárásra az adójogszabályok lehetőséget biztosítanak.
Az elsőfokú bíróság végzésében a változás bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy sem az 1988. évi VI. törvény, sem pedig az 1997. évi CXLIV. törvény nem teszi lehetővé sem betéti társaság, sem pedig közkereseti társaság esetében a cég vagyonának emelését a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére. Ezért a változás bejegyzési kérelmet az 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 45. §-ának (2) bekezdése alapján, a hiánypótlás nem megfelelő teljesítésére való hivatkozással utasította el.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a cég jogi képviselője útján nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával kérte, hogy a másodfokú bíróság rendelje el a változás bejegyzését a cégjegyzékbe. Indokolásul előadta, hogy a cégbíróság a kérelmet hiányos és téves indokolással utasította el. Egyfelől mert nem jelölte meg, hogy a hivatkozott törvények mely szakaszaiba ütközik a kérelemnek megfelelő társasági vagyonban történt növekedés bejegyzése, másfelől az emelés alapjául szolgáló osztalék készpénz jellegére utalva előadta, hogy nincs ellentmondás a társasági szerződés és a jegyzőkönyvi határozat között.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
Érdemben helytálló jogi következtetés alapján döntött az elsőfokú bíróság, amikor a betéti társaság vagyonában történt változás bejegyzését elutasította arra hivatkozással, hogy az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) rendelkezései nem teszik lehetővé a társasági vagyon jegyzett tőkén felüli vagyonból történt közvetlen emelését.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatának indokolását az alábbiakkal egészíti ki. A régi Gt.-nek a gazdasági társaságok közös szabályait tartalmazó II. fejezetében, és a közkereseti és betéti társaságokra vonatkozó III. fejezetében nincs olyan tiltó, vagy megengedő rendelkezés, amely betéti társaság vagyonának jegyzett tőkén felüli vagyon terhére történő emelésére vonatkozna. A régi Gt. 22. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.
A régi Gt. 60. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a társaság működése során szerzett vagyon a társaság tulajdona. E rendelkezésekből, és a régi Gt. 70. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy akkor, amikor az éves mérlegbeszámoló alapján egyértelműen megállapítható, hogy a cég nyereséges és osztalék fizethető, továbbá, hogy a társaság tagjai a társaság tulajdonát képező vagyont kívánják a rájuk eső osztalék összegével növelni, azt tagonként, külön rendelkezésre bocsátással tehetik meg. A korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaságnak a régi Gt. 221. §-a alapján lehetősége van arra, hogy a taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is felemelheti, a törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit - külön befizetés nélkül - a korábbi törzsbetétek alapján növeli.
A külön befizetés nélküli alaptőke növelésére a részvénytársaságok vonatkozásában a régi Gt. 305. § (1) bekezdése ad lehetőséget, új részvények kiállítása, vagy a korábban kiállított részvények felülbélyegzésével.
Az említett rendelkezések egybevétésből az állapítható meg, hogy amennyiben - az általános szabályoktól eltérően - az egyes társasági formáknál lehetséges a társasági vagyon növelése a tagok külön teljesítésén túl, akkor arról a régi Gt. külön rendelkezik. Ez az elv az 1997. évi CXLIV. törvényben (Gt.) is változatlanul érvényesül, korlátolt felelősségű társaság esetén a 165. §, részvénytársaságnál a 253. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján.
Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság döntése érdemben helytálló, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokolásbeli kiegészítéssel hagyta helyben a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése, és Pp. 259. §-a alapján alkalmazott Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
(Legf.Bír. Cgf.II.32.885/1998. sz.)
Lábjegyzet
Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak az új szabályozás mellett is irányadók.
