8007/2005. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató

a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2005. január 1-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A 2005. évtől hatályos, legfontosabb változások a teljesség igén...

8007/2005. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató
a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
A 2005. január 1-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A 2005. évtől hatályos, legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül a következők:
- 2005. január 1-jétől az útlevél száma nem alkalmas a magánszemély adóazonosítására. Ebből következően a magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemélyre is az általános szabályok vonatkoznak, vagyis jövedelemadóköteles bevételének megszerzése előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon bejelenti nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét és állampolgárságát. Az állami adóhatóság adóazonosító jelet képez a magánszemély számára. Amennyiben a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, nem magyar állampolgárságú magánszemélynek nincs adóazonosító jele, és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, a magánszemély adóazonosító jelének megállapítását a kifizető is kérheti az állami adóhatóságtól a magánszemély általa ismert természetes azonosító adatainak és amennyiben a magánszemély belföldön rendelkezik értesítési címmel, annak közlésével. A magánszemély adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.
- Bizonyos kedvezmények érvényesítése az adóévben megszerzett jövedelem nagyságától függ a 2005. évtől kezdődően. Ennek megfelelően került kialakításra a kedvezményeket összefoglaló tábla (M29/2005-B)
- Az adóévben megszerzett összes jövedelmet a törvény határozza meg.
- E szerint az adóévben megszerzett összes jövedelemként kell számításba venni az összevonás alá eső jövedelmeket, valamint a bevallás köteles külön adózó jövedelmeket. Az összes jövedelemnek nem része az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem.
- 2005. július 1-jétől az olimpiai járadék, valamint a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék, nyugdíjnak tekintendő.
- Bővül az adóterhet nem viselő járandóságok köre 2005. augusztus 1-jétől az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében - a kormány külön rendeletében - meghatározottak szerint adományozott tanulói és mentori ösztöndíjjal, 2005. augusztus 27-től a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő nyugdíj előtti támogatása egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó részével, 2005. október 1-jétől a felszolgálói díjjal, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval.
- Nem kell bevételként számításba venni, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIU. törvény alapján 2005. október 1. napjától az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást (pl.: az e tevékenységhez szükséges munkaruházat, védőfelszerelés, utazás, szállás, étkezés biztosítása, iskolarendszeren kívüli képzés költségei) . Nem számít jövedelemnek a foglalkoztató által az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. §-a szerint átvállalt társadalombizosítási járulék. (Ezt az előírást 2005. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.)
- Azt az összeget sem kell bevételként számításba venni, amelyet a magánnyugdíj-pénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át.
- A munkáltatói elszámolást választó mezőgazdasági kistermelő által adható NY63-as nyilatkozat és ezzel összefüggésben az M63-as elszámolás adattartalma változott.
- Az 1-1%-os rendelkező nyilatkozatok leadási határideje megváltozott. A nyilatkozatokat a munkáltató részére, a kedvezményekre jogosító igazolásokkal egyidejűleg 2006. február 20-áig kell átadni.
- 2005. évtől kiegészül az adatszolgáltatási kötelezettség az önkormányzati hivatal által teljesítendő adatszolgáltatással (2005K75), a kifizető adatszolgáltatásával a haszonhúzó magánszemély részére 2005. június 30. napja után keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelmekről (2005K76), az adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatásával az Art 7. sz. melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére 2005. június 30. napja után keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (2005K77) . Önálló adatszolgáltatás lesz a kifizető adatszolgáltatása a külföldi illetőségű magánszemély részére 2005. évben kifizetett osztalékjövedelemről (2005K79), valamint az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek kiadott igazolás szerinti adóköteles jövedelemről (2005K80) . A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása, speciális voltára tekintettel, az általa a magánszemélynek 2005. évben kifizetett támogatásról (2005K83) . A társas vállalkozás adatszolgáltatása a vállalkozói járulékról (2005K78), valamint a munkáltató adatszolgáltatása a START-Kártyával foglalkoztatottról (2005K81) . Ez utóbbi két adatszolgáltatást önálló tájékoztató tartalmazza.
- A művészeti tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek adóelőleg levonási szabályai megváltoztak. Ezzel összefüggésben az adatszolgáltatás tartalma is változik.
- Az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos adatszolgáltatás egy része a K30-as lapról átkerül a K80-as önálló lapra Ennek törvényi lehetőségét az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: AM törvény) alapozza meg, mely lehetővé teszi a személyes azonosítók használatát az adatszolgáltatás során, illetve az adatszolgáltatás határideje az általános előírástól eltérően 2006. április 20.
- 2006. évben megszűnik a munkáltatói elszámolás lehetősége, azaz, utoljára a 2005. adóévre vonatkozóan számolhatja el a munkáltató (a társaság) a magánszemély jövedelemadóját (M29), valamint a mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulási kötelezettségéi (M63) . 2006. évi jövedelmei adókötelezettségét a magánszemély már csak adóbevallásában, illetve az adóhatósági adó-megállapítással teljesítheti.
- 2006. évben a 2005. adóévre vonatkozóan utoljára kell teljesíteni a K30-as K32-es és K43-as adatszolgáltatást. Ezen adatszolgáltatásokat más rendszerben kell majd teljesíteni.
I.
A kifizető feladatai
1.A kifizető fogalma
Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta.
Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.
Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos) .
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.)
2.Nem minősülnek kifizetőnek
A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minősül kifizetőnek.
3. Igazolások
3.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén
A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg, valamint a levont adó, adóelőleg, vagy a bármely ok folytán levonni elmulasztott adóelőleg, illetőleg adó összege.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyra is vonatkoznak a kifizetői minőségével kapcsolatban az általános előírások.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig. Ilyenkor az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelemfajtánként külön-külön kell megadni.
Ezt az összevont igazolást csak akkor lehet az M30-as nyomtatványon megadni, ha a kifizető a magánszemély munkáltatója december 31-én és a munkaviszonyból származó jövedelmét (is) igazolja. Az M30-as igazolást kiadhatja a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság (továbbiakban: társas vállalkozás), ha a magánszemély a társas vállalkozás tagja és a társas vállalkozással az NY30-as nyilatkozat megtétele napján tagi jogviszonyban áll és a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatásra kötelezett.
Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói, társas vállalkozás általi igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározottakon túl, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha az M30-as nyomtatvány adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, azonban a nyomtatványt magát, és elnevezését nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körű, azaz a 0553-as bevallás nem minden sorát tartalmazza.
3.1/A) A munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolás (Adatlap)
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről -ideértve a társadalombiztosítási szerv által a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása alapján az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli, előző munkáltató által közölt adatokat is. Kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
A 2005. évre alkalmazható Adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítőben jelent meg.
3.1/B) A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről - ideértve a társadalombiztosítási szerv által a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása alapján az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (a magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse) részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli esetlegesen előző munkáltató által közölt adatokat is. .
3.1/C) Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás
Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén a kifizető által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, az ebből a kifizetéskor levont adóelőleg összegét, továbbá - ha a magánszemély nyilatkozatában kéri - azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes adóévek adóelőlegeként számításba venni.
Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.
3. l/D) A társadalombiztosítási szerv igazolása A társadalombiztosítási szerv köteles az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást adni.
Ha a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről a társadalombiztosítási szerv köteles a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatni. Ezt a kifizetést a munkáltató az általa kiállított igazoláson saját kifizetésként tünteti fel.
3. l/E) Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre 2003. január 1-jétől a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
Az Szja törvény átmeneti rendelkezéseit azonban a magánszemély által értékpapír formájában, illetőleg értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettségénél alkalmazni kell.
A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értéket juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet. E szempontból társaságnak minősül az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.
Bevételnek az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész tekintendő, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani és igazolni.
A szokásos piaci érték meghatározása a Szja törvény 3. § 9. pontja szerint történik.
Nem minősül bevételnek a szerzéskor a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha a magánszemély
- az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte meg, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerezhetett;
- az értékpapírt (kivéve a bemutatóra szóló részvényt) társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
- az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;
- az értékpapírt vagy dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
- a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;
- a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel.
Abban az esetben, ha a magánszemély az értékpapírt, átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, a társas vállalkozás jogutódjában szerezte és a társas vállalkozás jogutódja az adóévben megszűnt, az átalakuló társas vállalkozás tagja nem alkalmazhatja a fentiek szerinti kedvezőbb szabályt.
Az előzőek alkalmazásában társas vállalkozásnak kell tekinteni azt a külföldi székhelyű jogi személyt és egyéb szervezetet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adó alanya.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és ennek megfelelően kell igazolni a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti szerzőnél és - amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél, az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik.
Fentiek nem alkalmazhatóak a névérték azon részére mely a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik ugyan, de az az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősült, illetőleg az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezményként illette meg a magánszemélyt.
Akkor is munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni a dolgozói üzletrész, a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén keletkező jövedelmet és ennek megfelelően kell igazolni, ha erre átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor.
Nem kell bevételként számításba venni az előbb említett különbözetet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt szerez. Ilyen esetben az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás -alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.
A munkavállaló örökösénél - ha az értékpapír nem képezte hagyaték tárgyát - egyéb jövedelemként kell számításba venni és ennek megfelelően szükséges igazolni a dolgozói üzletrész, a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén keletkező jövedelmet.
Abban az esetben, ha a magánszemély a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel, a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszközre (vagyontárgyra, részvényre, üzletrészre) fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét kell figyelembe venni. Ha nem eredeti jogosultként vagy nem az eredeti jogosult örököseként szerezte meg a kárpótlási jegye(ke) t, és az így szerzett kárpótlási jegyet használja fel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő eszköz (vagyontárgy, részvény, üzletrész) megvásárlására, úgy szerzési értéknek a magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni.
A magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír meg- ' szerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, figyelemmel az átruházás jogcímére. A bevétel további része a kamatból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás -kft., rt- magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett töke emelése útján megszerzett, osztaléknak minősülő, de osztalékként meg nem adózott jövedelem összege (az ily módon szerzett vagyoni érték) az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt.
Ha a jegyzett tőke emelésének bejegyzése iránti kérelmet a társas vállalkozás 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbírósághoz, ezt az összeget, csak akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2005. évben elidegenítette az értékpapírt.
A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulás esetén jogutódja)- kft., rt. -jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően, magánszemélyenként köteles a 2005K71-es számú nyomtatványon (a III. fejezet 8. pontja) adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az ezen jogügylet révén kibocsátott összes értékpapírról, illetőleg az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról, illetőleg kicseréléséről.
Az adatszolgáltatást a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig, azaz 2006. január 31-éig kell teljesíteni.
Kedvezményezett részesedéscserének az a jogügylet tekintendő, amelynek alapján egy társaság, részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében. Ennek feltétele, hogy a megszerző társaság a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(o-ka) t bocsát ki, és az(oka) t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i) nak, részvényese(i) nek. További feltétel, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyerje a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban.
A fentiek szerinti kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A jövedelemnek az a része tehát, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. (A külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani.)
A magánszemély döntése szerint a bevételnek az a része, mely nem tartozik az előzőekhez, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül és e szerint adózik, vagy a szerzéskor (az ügylet időpontjában) adómentes. Erről a magánszemélynek lehetősége van dönteni.
A magánszemélynek erről a választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkoznia kell a kifizető felé, valamint e választását adóbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
Ha a magánszemély döntése szerint a szerzéskor adómentes a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, akkor a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról. Az adatszolgáltatást a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig, azaz 2006. január 31-éig kell teljesíteni a 2005K73-as adatlapon (III. fejezet 10. pont) .
Ha utóbb a magánszemély az ily módon szerzett értékpapírt elidegeníti, adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
3. 1/F) Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Az adókötelezettséget, így a jövedelem megállapítását és igazolását is ennek megfelelően kell teljesíteni.
Nem tekinthető más hasonló jognak a más értékpapírban megtestesülő jog.
A megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) értéket. A jog megszerzésére fordított értéket az értékpapír megszerzésére fordított értékre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.
A természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem minden esetben lehet alkalmazni a nem pénzben megszerzett vagyoni értékre.
Tekintettel arra, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni, a nem pénzben kapott vagyoni érték esetén bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekinteni. Ha a nem pénzben kapott vagyoni értéket a magánszemély alacsony adókulcsú államban székhellyel vagy állandó lakóhellyel rendelkező személytől szerezte, köteles haladéktalanul megállapítani és bizonyítani annak szokásos piaci értékét.
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja, vagy - ha ez a korábbi időpont - az a nap, amelyen az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást) .
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (a más értékpapírban megtestesülő jog nem tartozik ide) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevételként, az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből azt a részt kell figyelembe venni, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét itt is a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel fennmaradó részére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem minősül bevételnek a magánszemély által a vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2006. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja tv. 28. §-a (7)-(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani és igazolni.
A 2002. december 31-én hatályos rendelkezések szerint egyéb jövedelem az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély a jog gyakorlása által szerez meg. Ilyen az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának érvényesítése által megszerzett vagyoni érték. Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén a jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerzi. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget. Ebből a szempontból nem minősül a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az, amikor - előzetes eladási kötelezettség nélkül - értékpapír formájában természetbeni juttatásként nyújtott a munkáltató (társaság) .
Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelem megszerzésének időpontja a bevétel megszerzésének napja. Jövedelemként az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni. Ez esetben az értékpapír szokásos piaci értékének az a része, mely meghaladja a szerzési értéket, árfolyamnyereségként adóköteles.
A kifizetőt a jog alapítását követően magánszemélyenként adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság részére a 2005K72-es adatlapon (III. fejezet 9. pont) . Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.
3. 1/G) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem
A Pénzügyminisztérium által ilyenként nyilvántartott, elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre külön rendelkezéseket tartalmaz az Szja törvény.
Ebből a szempontból:
- értékpapír: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;
- kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak;
- a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló joggya-kolása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;
- a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság;
- többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;
- számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;
- vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.
A megszerzéskor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha az értékpapírt az elismert program keretében, a meghatározott feltételekkel szerezte meg. Az egyik ilyen feltétel, hogy a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerint befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezi. Nem számít szerzéskor bevételnek, ha a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez és a jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.
Ha a magánszemély az elismert program keretében megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírjának a letétbe helyezés időpontjára megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 000 forintot, az adózó a kedvező adózási szabályokat (azaz például a szerzéskor nem bevétel) csak azokra az értékpapírokra alkalmazhatja, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az 500 000 forintot.
Ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerzi meg, a szokásos piaci értéket a megszerzésre fordított értékkel csökkentve kell figyelembe venni.
A vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jog alapításának a napjára megállapított együttes (csökkentett) szokásos piaci értéket, kell az 500 000 forintos határ szempontjából alkalmazni.
A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknél leírtakat kell alkalmazni.
Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az 500 000 forintos összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.
Az adófizetési kötelezettség a program keretében megszerzett értékpapír elidegenítésekor keletkezik attól függően, hogy az a letétben tartás kötelező időszakának leteltét megelőzően, vagy azt követően történik
A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír
a) tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettségére - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;
c) átalakítása, kicserélése révért megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik, a magánszemély által megszerzett, - a gazdasági társaság munkavállalója esetében -, munkaviszonyból származó jövedelemnek, - vezető tisztségviselője esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek - (örökös esetén egyéb jövedelemnek) minősül:
a) a magánszemély és a program szervezője közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: a jogviszony megszűnésének a napja], kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, valamint kivéve azt az esetet is, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos létszámleépítés,
b) a magánszemély és a program szervezője közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: a jogviszony megszűnésének a napja], kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad, illetőleg, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála,
c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [jövedelemszerzés időpontja: a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés, napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
d) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló - a törvényben meghatározott - határidő utolsó napja],
e) az értékpapír c)-d) pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [a jövedelemszerzés időpontja: az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
f) az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt [a jövedelemszerzés időpontja: a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét [a jövedelemszerzés napja: a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
h) az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét [a jövedelemszerzés időpontja a jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja],
i) az értékpapírnak a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)-h) pontban nem említett okból szűnt meg [a jövedelemszerzés időpontja: a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja], kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a jogosult rendelkezése alapján más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet és a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató -külföldi befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.
A magánszemély által megszerzett, az előbbiek szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Ennek feltétele, hogy a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban álljon. Egyéb esetekben a kifizetőkre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia. Ez utóbbi nem vonatkozik a bér kifizetőjére.
A munkáltató, az általa juttatott bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltató a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és a követelését beszámítja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámításra csak olyan mértékig kerülhet sor,-hogy a beszámítást követően kifizetendő összeg elérje a hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 50 százalékát.
A magánszemély az előzőektől eltérően - nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy
a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,
b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint
c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél. Az így letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.
Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.
A letétkezelő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt meg.
A letétkezelőt, illetve a program szervezőjét a folyamatos adatszolgáltatásról készült külön tájékoztató szerinti adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség terheli a 2005K70-es adatlapon. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem mentesíti az arra kötelezettet az adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettsége alól.
3. 1/H) Vállalkozásból kivont jövedelemről kiadott igazolás
- Az MRP szervezet megszűnése esetén kiadott igazolás tartalmazza a résztvevő magánszemély által az MRP vagyonából megszerzett jövedelmét. A magánszemély jövedelmének minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes, könyv szerinti értékét. Ez az érték a 224/2000. (XII. 18.) sz. Kormányrendelet szerint az MRP szervezet analitikájában elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok együttes, könyv szerinti értéke. Nem kell figyelembe venni a számítás során az MRP által korábban visszavásárolt, a megszerzésről szóló szerződés megkötésének évében vagy azt követő öt évben vagyonrésznek minősülő értékpapírokat (ezek megszerzéskor adókötelesek) . A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét az MRP szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terhelte az állami adóhatóság felé (2005K55), melyet az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az adóbevallása benyújtására előírt határidőig kellett teljesíteni.
Az MRP szervezet a következőkben leírtakat nem alkalmazhatja, kivéve azt az esetet, amikor külön is hivatkozik ebben a részben erre a tájékoztató.
A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.
- Vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell igazolni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, illetve a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése vagy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása vagy a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.
- A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani, ennek hiányában a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelő megállapodás alapulvételével. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként elszámolni nem lehet. A jövedelem meghatározásának ezt a számítási módját kell alkalmazni a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.
Ez esetben a kifizetői minőségében teljesített adatszolgáltatásnak (2005K30) is év közben kellett eleget tenni a bevallásának benyújtására előírt határidőig.
- A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. A bevételt a társas vállalkozás által a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásoknak megfelelőén kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásakor bevételt csökkentő tételként vett a társaság figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor. Az igazolást a fentiek szerint kell a bevételről és a jövedelemről kiállítani.
- Abban az esetben, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjának tagi jogviszonya megszűnik (pl. kizárással, rendes vagy azonnali felmondással, a társas vállalkozás átalakulásával, a jogutódban részt venni nem kívánó tag kilépésével), és erre tekintettel jut bevételhez, e bevételéből a jövedelmét a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében a magánszemély által átvállalt kötelezettségek együttes összegét meghaladóan megszerzett bevétel összege. A magánszemélyt megillető bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét ebben az esetben is a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásnak megfelelően kell megállapítani és igazolni. Az átvállalt kötelezettség alapján teljesített kiadás a későbbiekben a jövedelem megállapításánál már nem vehető figyelembe.
Az előzőekben leírt jövedelemszámítási mód nem alkalmazható, ha a magánszemély tagsági viszonya a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a magánszemély tulajdonában lévő értékpapír átruházásával szűnik meg.
Az előzőekben ismertetett esetekben a társas vállalkozás az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha az előbbiekben említett bevételek megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értéket, úgy mind a társas vállalkozás, mind az MRP szervezet esetében a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételként számításba venni (a szokásos piaci érték fogalmát lásd a 3. l/E pontnál) .
A vállalkozásból kivont jövedelem esetében a jövedelemszerzés időpontja, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegforduló napja. Cégbejegyzési kérelem elutasításakor, illetőleg a cégeljárás megszűntetésekor az előtársasági működési időszakról készített beszámoló mérleg fordulónapja tekintendő a jövedelemszerzés időpontjának.
Egyebekben (az MRP szervezet esetében is) a kifizetés, a juttatás napja lesz a vállalkozásból kivont jövedelem megszerzésének időpontja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés.
Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető (az MRP szervezet is) mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adómegállapítási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll.
Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, levonni (az MRP szervezetnek is) a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (25%) .
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.
Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
A leírtak alapján a magánszemélynek kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a bevétel teljes összegét jogcímét, a későbbiekben a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vehető kiadás összegét, az adó alapjául szolgáló jövedelem, a levont adó összegét, valamint azt a tényt is, ha az adó levonása elmaradt.
3.2 A kifizető kötelezettsége a kedvezményre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban
Az igazolások nagy csoportja részben a magánszemély adóját csökkentő kedvezményekhez kapcsolódik. Mivel a Magyar Köztársaságban a magánszemélyeknek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulása alkotmányos kötelezettség, így az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével adót fizetnek, de kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának érdekében a költségvetés e bevételeinek egy részéről lemond. Az adómentesen megszerezhető jövedelmeken túl az adókedvezmények is ilyen szerepet töltenek be. A költségvetés bevételeitől akkor lehet eltekinteni, ha valóban az állam által preferált célok valósulnak meg, és e kedvezmények érvényesítéséhez megfelelő szabályok kerültek megalkotásra.
Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2006. január 31-éig, vagy ezt követően is - ha az igazolás kiadása bármely ok miatt elmaradt - kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
Az igazolást annak a szervezetnek (kifizetőnek) kell kiadnia - eltérő rendelkezés hiányában - a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Az igazolások fő szabályként tartalmazzák:
- a magánszemély nevét, adóazonosító jelét és lakcímét,
- a 2005. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét,
- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító szám), cégszerű aláírását.
Adókedvezményre jogosító jogcímek, mely kedvezmények csak igazolás birtokában érvényesíthetők:
Adókedvezményre jogosító jogcímek, a következők:
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetés,
- a magánnyugdíj-pénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeg,
- a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeg,
- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magán-nyugdíjpénztári befizetés,
- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja,
- felnőttképzés díja (vizsgadíjjal együtt),
- számítógép, számítástechnikai eszközök megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított kiadás,
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezmény,
- közcélú adományok kedvezménye,
- biztosítások kedvezménye,
- alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztató kedvezménye.
Az érvényesíthető engedmények és adókedvezmények szabályairól, érvényesítésének feltételeiről az Szja törvény rendelkezik. E pont alatt csak azon engedmények és kedvezmények felsorolása található meg, melyek a nem egyéni vállalkozó magánszemélyt érintik.
Az engedmények a számított adót csökkentik, és jellemzően az érvényesítésükhöz nem szükséges a kifizetéskor kapott -igazoláson túl külön igazolás. Ezek a következők:
- A külföldön megfizetett adó beszámítása;
- Az adójóváírás;
- Az adóterhet nem viselő járandóságok utáni adó levonása; • A magánnyugdíj-pénztári egyéb szolgáltatás engedménye. Az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények
érvényesítésére csak igazolás birtokában van lehetőség. Az igazolásoknak tartalmaznia kell minden olyan adatot, mely alapján a kedvezmény megállapítható, illetve melyek alapján az igazolás kiállítója az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja.
3.2.1 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolások
a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint érvényesíthető adókedvezményként. Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 ezer forint.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét, mely adókedvezményre jogosítja a munkavállalót, a munkáltató igazolja a magánszemély részére.
A nyugdíjpénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét, valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget, továbbá mindazon adóköteles összegeket, melyek nem szolgálnak az adókedvezmény alapjául.
b) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint érvényesíthető adókedvezményként. Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 ezer forint. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 30%-át.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét, mely adókedvezményre jogosítja a munkavállalót, a munkáltató igazolja a magánszemély részére.
Az egészség-, valamint önsegélyező pénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét, valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget.
Az Szja törvény 35. § (2) bekezdésének 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezése már nem tartalmazza azt a korábbi korlátozást, amely szerint a növelt összeg utoljára az öregségi nyugdíj megállapításának évében érvényesíthető. Ezen rendelkezés alapján tehát nem zárhatók ki a többletadókedvezményt érvényesíthetők köréből azon pénztártagok, akik az öregségi nyugdíjuk megállapítása éve után - pénztártagságukat folytatva - további befizetést teljesítenek.
c) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lekötött összeg kedvezménye (10%)
A 2004. évtől a magánszemélynek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál egyéni számláján fennálló számlakövetelésének egy részét legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben a pénztár igazolása alapján az adóév utolsó napján (vagyis 2005. december 31-én) lekötött, elkülönítetten kezelt számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át a magánszemély tag adókedvezményként érvényesítheti.
Amennyiben a magánszemély a lekötéstől számított 24 hónapon belül akár csak részben megszünteti (feltöri) a lekötést, úgy a lekötött összeg után igénybe vett adókedvezményt 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Célszerű erről a lekötés megszüntetéséről kiadott igazolásban felhívni a magánszemély figyelmét.
d) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%)
Abban az esetben, ha a magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján - külön Kormányrendeletben meghatározott - prevenciós szolgáltatást fizet ki, akkor a 2005. évben kifizetett -és a pénztár által igazolt - összeg kedvezményre jogosít. A kedvezmény mértéke az igazolt összeg 10%-a.
A "prevenciós" kedvezmény (d. pont) és a lekötött számlakövetelés kedvezménye (c. pont) azonban az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj kedvezményével (a. pont) együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 forintot. A 100 000 forint további 30 000 forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
3.2.2 A magánnyugdíjpénztár igazolása (tagdíj kiegészítés, megállapodás)
A magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek a 30 százalékával csökkenthető az • összevont adóalap adója.
A magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján a magánszemély saját javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizetett összeg 25 százaléka érvényesíthető adókedvezményként.
A magánnyugdíj-pénztár a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette.
3.2.3 A társadalombiztosítási szervnek megállapodás alapján fizetett összeg igazolása
Társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése céljából a magánszemély saját maga számára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizetett összeg után adókedvezmény érvényesíthető.
Az adókedvezmény mértéke az adóévben befizetett összeg 25 százaléka.
A társadalombiztosítási szerv a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette.
3.2.4Felsőoktatási tandíj
Felsőoktatási intézményhez befizetett tandíj címén, az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a tandíj befizetőjeként szerepel. Az igazoláson fel kell tüntetni a befizető magánszemély nevén túl a hallgató nevét és adóazonosító jelét is. A felsőoktatási intézmény csak akkor adhatja ki a tandíj (költségtérítés) befizetéséről szóló igazolást, ha a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz (vett) részt a hallgató.
Az adókedvezmény a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja és/vagy költségtérítése címén megállapított összegnek a 30 százaléka, de legfeljebb hallgatónként az adóévben 60 ezer (tanulmányi hónaponként 6 ezer) forint. Az igazoláson nem tanévenként és nem szemeszterenként, hanem adóévenként, vagyis januártól - decemberig kell feltüntetni a befizetett tandíj és/vagy költségtérítés összegét.
A felsőoktatási intézmény által kiadott igazolásnak az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegét kell tartalmaznia, mely után az érvényesíthető tandíjkedvezmény nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény mellékletében található meg) hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni.
A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének és adóazonosító jelének is szerepelnie kell.
Az igazolást a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak az átvétel igazolása mellett. A igazolás kiadásának tényét a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylatra, számlára rá kell jegyezni.
Az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére is lehetőséget biztosít a törvény. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek befizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe, és a tanintézet az igazoláson a hallgatót tüntette fel befizetőként, jelezve a kedvezmény elhalasztását is.
A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény összegét az igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézménynek rá kell jegyeznie.
Abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény olyan igazolást állít ki, amely után a hallgató a kedvezményt elhalasztva kívánja érvényesíteni, az intézménynek erről is adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik.
3.2.5 Felnőttképzés
A kiadandó igazolás tartalmát és kiállítási feltételeit az Adó és Ellenőrzési értesítő 2004. évi 14. számában (december 21-én) megjelent tájékoztató tartalmazza.
A felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény az általa megkötött felnőttképzési szerződés alapján adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására köteles.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény rendelkezései szerint megkötött felnőttképzési szerződés alapján, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély felnőttképzési díjára tekintettel adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény a felnőttképzési díj 30 százaléka, de legfeljebb 60 000 forint lehet. A felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, ugyanakkor a pótvizsga díja nem képezi a kedvezmény alapját. Az adókedvezmény alapját és összegét a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásai szerint akkreditált intézmény igazolja. A igazolás kiadásának tényét a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylatra, számlára rá kell jegyezni.
A kedvezményt a felnőttképzésben részt vevő, a szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is ideértve), a házastársa, a nagyszülője vagy a testvére közül az a magánszemély veheti igénybe, akit a felnőttképzésben részt vevő kérésére az igazoláson befizetőként tüntettek fel. Abban az esetben, ha nem a felnőttképzésben résztvevő érvényesíti a kedvezményt, az igazolásnak (és az adatszolgáltatásnak) tartalmaznia kell a felnőttképzésben résztvevő nevét és adóazonosító jelét is.
Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.
A törvény lehetőséget ad a magánszemélyt megillető kedvezmény igénybevételének az elhalasztására is akkor, ha az igazoláson ez a tény szerepel és befizetőként, a felnőttképzésben részt vevő személyt tüntették fel. A felnőttképzési kedvezmény érvényesítésének elhalasztása esetén azon, adott évben megfizetett felnőttképzési díjhoz kapcsolódóan, amelynek kedvezményét a magánszemély elhalasztja, az adott adóévben természetesen sem a magánszemély, sem hozzátartozója kedvezményt nem érvényesíthet. A kedvezmény halasztott igénybevételére rendelkezésre álló végső határidő a felnőttképzésről szóló szerződésben meghatározott időtartam lejártának adóévét követő ötödik adóév. A kedvezményt ezen belül bármely évben érvényesítheti a felnőttképzésben részt vevő magánszemély. Az igazoláson a halasztott igénybevétel esetén az adókedvezményből már érvényesített összeget és az érvényesítés adóévét fel kell jegyezni.
3.2.6 Számítógép forgalmazó által kiállított igazolás
Amennyiben a magánszemély 2005-ben számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárolt, akkor a forgalmazó által kiállított igazoláson szereplő összeg 50 százalékával, de legfeljebb 60 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját.
A kedvezményre akkor jogosult, ha a számítógépet, számítástechnikai eszközt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Informatikai és Hírközlési és az Oktatási Minisztérium által pályázaton kiválasztott forgalmazótól szerezte, és az szerepel a pályázatot kiíró által elektronikus úton nyilvánosan meghirdetett listán.
Abban az esetben, ha a magánszemély az előzőekben említett számítógépre, számítástechnikai eszközre 2004. május 11-éig lízing, részletvétel vagy bérleti szerződést kötött, akkor a megszerzésre fordított összeg után - utoljára a 2006-os adóévre - érvényesíthet adókedvezményt.
A számítógép-szerzés utáni kedvezmény nem osztható meg.
Az adókedvezmény nem illeti meg a magánszemélyt a 2005-ben történt vásárlás esetén akkor, ha az összes bevallott jövedelme a 4 000 000 forintot meghaladta. Amennyiben a bevallott összes jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladta, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a magánszemélyt egyébként megillető kedvezményt a 3 400 000 forint feletti rész 10 százalékával csökkenteni kell.
Az igazolással kapcsolatos teendők
Ha a magánszemély az arra jogosult forgalmazóval közli, hogy az eszközt a pályázatba bevont eszközként kívánja megszerezni, és a számla kiállítójának rendelkezésére bocsátja az adóazonosító jelét, a forgalmazó külön igazolás kiállításával igazolja, hogy a beszerzésre pályázat keretében került sor és feltünteti a magánszemély adóazonosító jelét is.
A kedvezmény alapját és összegét az eszköz forgalmazója (a szállító, a közreműködő) által kiadott igazolás bizonyítja. Az igazolás kiállítójának a termék vásárlásáról kiadott számlára rá kell írnia a kedvezmény érvényesítéséhez kiadott igazolás tényét.
A magánszemélynek kiállított számla tartalmi elemei változatlanok.
A 2005-ben történő beszerzések esetén értelemszerűen alkalmazni kell azt a szabályt, miszerint a magánszemély közli, hogy SULINET keretében kívánja megvásárolni a számítástechnikai eszközt, valamint közli adóazonosító jelét, melyet fel kell jegyezni a számlára. Az adóazonosító jel közlésére az adóév végéig még lehetősége van a magánszemélynek. Ilyenkor az Art. 24. § (5) bekezdésében foglalt előírása alapján az adókedvezményre jogosító igazolást a magánszemély részére mindaddig nem lehet kiadni, amíg nem közli az adóazonosító jelét.
3.2.7 Lakáscélú hitel
A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 3 1-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg.
Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 forintot vonhat le a magánszemély.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély önadózás esetén adóbevallásában, egyébként adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása érdekében tett nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága, és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak.
Az adókedvezményre jogosító igazolásban a hitelintézet feltünteti az adókedvezmény alapját, az adókedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával (részben, vagy egészben) megszerzett (megszerzendő) önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét és az önálló ingatlan helyrajzi számát, valamint - adóstársak esetén - valamennyi adóstárs nevét és adóazonosító számát is.
A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme az 5 millió, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 millió forintot nem haladja meg.
A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetőség nélkül. A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja is van.
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. A magánszemély kérésére az igazolást ilyen esetekben is ki kell adni.
40% az érvényesíthető adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
- a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült,
- és a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja vagy nem haladta meg.
A hitel felvételének az előbbieken túl, belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez kell kapcsolódnia.
A 40%-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 millió forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40 százalékos mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg.
A lakáscélú hitel kedvezménye szempontjából lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
- belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
- belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
- belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
A hitelintézet igazolása alapján kiszámított 30, illetőleg 40%-os, de legfeljebb 120 000 forintos kedvezmény összegét csökkenteni kell, a következők szerint.
Ha a magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme meghaladja a 4 400 000 forintot, de nem több 5 millió forintnál, a 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, de legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.
Ezzel a jövedelemkorlátbeli lehetőséggel akkor élhet a magánszemély, ha házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint a házastárs, élettárs egyben a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban a kedvezményt érvényesítő tulajdonostársa is.
Amennyiben az adókedvezményt érvényesítő magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 millió forintnál, akkor az őt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ez utóbbi csökkentett összegű adókedvezmény valamennyi, az egyéb feltételeknek megfelelő magánszemélyt megilleti.
Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. Nem vehető igénybe ezen a címen adókedvezmény, ha a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel, amely alapján e törvény külön rendelkezése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettség. Adókedvezmény abban az esetben érvényesíthető - ha annak egyéb feltételei fennállnak -, ha az ilyen hitel alapján kamatkedvezményből származó jövedelem sem keletkezik, vagy a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt.
3.2.8 Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető adókedvezmény is csak igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani, azzal az eltéréssel, hogy a magánszemély személyi száma helyett az adóazonosító számát kell feltüntetni.
A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi intézményeknek (háziorvosoknak) az általuk 2005. évben kiadott igazolásokról adatot kell szolgáltatniuk.
3.2.9Biztosító által kiadott igazolás
Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéb feltételek megléte esetén a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződése szerint az adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka.
Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely - a biztosító igazolása alapján - meghaladja a 2004. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét.
Az adóévben befizetett biztosítási díjak előző évhez viszonyított díjnövekményét szerződésenként kell megállapítani, nem pedig összességében az adóalany magánszemély szintjén.
A biztosítási adókedvezményre vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából következik, hogy csak abban az esetben vehető igénybe (és igazolható) többlet kedvezmény, ha a magánszemély legalább az előző évben megkötött biztosítással rendelkezik és biztosítási díjat fizetett. A viszonyítási alap ugyanis az előző adóévben megfizetett díj összege.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
A biztosító intézetnek az igazolást oly módon kell kiállítania, hogy megállapítható legyen a magasabb összegű díjfizetés azon része, mely után további adókedvezményt érvényesíthet a magánszemély. Az adatszolgáltatás teljesítésekor is külön kell jelezni ezt a tényt.
3.2.10 Közcélú adományokkal kapcsolatos igazolás
Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye.
Ezen a jogcímen akkor érvényesíthet kedvezményt a magánszemély, ha az adományt pénzben nyújtja.
A közcélú adománynak tekintendő a magánszemély által
a) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,
b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, (Közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyházak jogosultak.)
c) a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.
Alapkutatásnak minősül az olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle, konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.
Alkalmazott kutatásnak tekintendő az új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
Kísérleti fejlesztésnek az olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka fogadható el, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.
Nem minősül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül.
Az adókedvezményre jogosító igazolást két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt az adományozó kapja, míg a másodpéldány a kiállítónál marad, amelyet mind az adományozónak, mind az azt kiállítónak az elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.
A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt.
A közhasznú szervezetnek, valamint a kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott adomány esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a közhasznúsági fokozatot. Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét is.
A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban
a) kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 ezer forint;
b) a közhasznú szervezet(ek), az egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen 50 ezer forint.
Ha a magánszemély tartós adományozási szerződés alapján támogatja a közhasznú (kiemelten közhasznú) szervezetet, akkor a második évtől kezdődően - az említett korlátok figyelembe vételével - az adomány további 5 százalékát érvényesítheti tartós adományozás külön kedvezménye címén.
A közhasznú szervezetekről szóló módosított törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek.
A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente minimum egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie.
A tartós adomány külön kedvezményére visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
3.2.11 Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás kedvezménye
Az a magánszemély, aki munkavállalóját alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja, a saját nevére szóló, számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - közterherjegy értékének 75%-át, érvényesítheti adókedvezmény címén. Ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás ne az önálló tevékenységből származó bevétele megszerzését szolgálja. A kedvezmény alapja a 2005. augusztus 1-jét követően vásárolt és érvényesített közteherjegy értéke. A kedvezmény érvényesítésének lehetősége akkor adott tehát, ha a foglalkoztató rendelkezik a közteherjegy megvásárlásáról számviteli bizonylattal és be tudja mutatni a közteherjegy felhasználást igazoló nyilvántartását (ez utóbbi tartalmazza a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét, az AM könyv sorszámát, a kifizetett munkadíjat, az AM könyvben érvényesített közteherjegy(ek) értékét, valamint a munkavállaló aláírását.
II.
A munkáltató feladatai
A munkáltató fogalmának meghatározása
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető.
Kirendelés esetén a munkavégzés helyétől függetlenül a magánszemély munkáltatójának a "kirendelő" tekintendő, függetlenül a megállapodástól.
Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet.
A START-kártyával történő fogalkoztatás az erre irányuló szerződéstől függően munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet.
Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. §-ában meghatározott szerv.
Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (MÁT1) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a MÁT1 központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon MATT illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.
Az NY29/2005-ÖS, NY63/2005-ÖS és az NY30/2005-ÖS nyilatkozatok (1-3. számú melléklet)
A magánszemély 2006. január 15-éig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának, társas vállalkozásának arról, hogy az adót a munkáltató, társaság állapítsa meg és számolja el (NY29/2005. 1. számú melléklet) vagy nem kéri a munkáltatói elszámolást (NY30/2005. 3. sz. melléklet) . Az NY29-es nyilatkozat tartalmazza azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a nyilatkozat beadását.
Amennyiben a magánszemély a munkáltatója (társas vállalkozása) által történő adó megállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot, célszerű az 1. sz. melléklet szerinti nyomtatvány teljes körű tartalmával megismertetni. (A nyilatkozatok az 1-3. számú mellékletben találhatóak.)
NY63/2005-ös nyilatkozat
(2. sz. melléklet)
Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok részére a 2005. évi 4 000 000 forint alatti őstermelői tevékenységéből származó bevételéről és a 2005. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által történő megállapításhoz
Ha a munkavállaló (tag) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, illetve ezen igazolvány birtokában családi gazdaság közreműködő tagja, vagy a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tételes költség elszámolási módot alkalmaz, . és jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kapott támogatás nélkül számított, az őstermelésből származó éves bevétele a 600 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió forintnál, és rendelkezik (a támogatásokkal együtt számított) a bevételének 20 százalékát kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki.
Ha a munkavállaló (tag) közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy a közösen megszerzett bevételből a magánszemélyre jutó rész előzőek szerint számított összegnek megfelel -, jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20 százalékát kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
Amennyiben az előzőekben említett munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelésből, regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600 ezer forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot nem kell kitöltenie.
Amennyiben a munkavállalótól (tagtól), mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 0553-as személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.
Kitöltési útmutató
A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni..
Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
Ha regisztrált mezőgazdasági termelőként minősül mezőgazdasági kistermelőnek, úgy a regisztrálásról szóló okirat számát, illetve a regisztrációs számot be kell írnia.
Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban, tagsági viszonyban állt, és az őstermelői, a támogatásokkal együtt számított bevételén kívül más, olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi elszámolását kizárná -, ezt a nyilatkozatot az NY63/2005-ÖS nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
A 632. sorba a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatás összegét kell a 631. sor összegéből beírni.
Külön kell közölni a 631. sor összegéből az egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét (633. sor) is, és a
2005. évben ezen a címen folyósított támogatás összegéből a
2006.évre átvitt részt (634. sor) .
Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek és/vagy családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek, vagy a regisztrált mezőgazdasági termelőnek) a 0507-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat 0 lenne, akkor azt a 635. sorban az "X" beírásával kell jelölnie. Ez a nyilatkozat a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0507-es bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz, és az "X" beírását is elmulasztja az N Y63/2005-ÖS számú nyomtatványon a magánszemély, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget, és mulasztási bírsággal sújtható.
Abban az esetben, ha a munkavállaló (tag) mezőgazdasági kistermelőként a 2006. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 636. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
Tájékoztatásul: Az átalányadózást csak a mezőgazdasági kistermelő választhatja, (ide értve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is, ha a személyi jövedelemadó törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül; továbbiakban mezőgazdasági kistermelő) . A döntéshez a 0553-as bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15%-át egészségügyi hozzájárulásként köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget az adóelőleg fizetésével egyidejűleg kell teljesíteni. Abban az esetben, ha adóelőleget nem fizetett, úgy egészségügyi hozzájárulást sem kellett év közben fizetnie.
637.sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre szolgáló négyzetben "X"-szel jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
638. sor: Ha a magánszemély a 2005. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
639.sor: Abban az esetben, ha a 638. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.
Az adóbevalláshoz szükséges igazolást munkáltató (társas vállalkozás) által, a következők szerint kell kiállítani
1. A jövedelem igazolása
Azoknak a magánszemélyeknek, akik - az NY30/2005-ÖS nyilatkozatuk alapján - nem kérik a munkáltatói (illetőleg az azzal egyenértékű) elszámolást, az előzőekben meghatározott munkáltató 2006. január 31-éig jövedelemigazolást ad. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató január 15-e előtt, minden dolgozójának kiadja az igazolást, és annak másolati példányán kérje a dolgozó nyilatkozatát. (A nyilatkozat átvételét ilyenkor is igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő -jövedelmeket is.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé arról kell nyilatkoznia, nem kéri a munkáltatói (illetőleg azzal egyenértékű) elszámolást, így valamennyi munkáltatónak ki kell adnia részére az igazolást.
A munkáltató annak a magánszemélynek adhat igazolást, aki 2005. december 31-én munkaviszonyban állt nála.
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonya 2005. december 31-ét követően, a nyilatkozata megtételéig megszűnt, és még nem álltak új munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk vagy az adóhatósági adómegállapítást választhatják (ha ez utóbbi feltételei fennállnak), éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg. Ilyenkor jövedelmük igazolására a 2005-ös adóévről kiadandó M30-as igazolás szolgál, a 2006. évben - a munkaviszony megszűnéséig - megszerzett jövedelmüket pedig a kilépéskor kapott, a 2006-ös tört évről kiállított Adatlap tartalmazza. Ez vonatkozik például azokra a magánszemélyekre is, akik nyilatkozatuk megtételekor nem álltak munkaviszonyban, de
- adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesültek (ún. passzív táppénzes állomány),
- az év folyamán munkanélküli ellátásban részesültek,
- év közben nyugdíjba mentek.
Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2005-ben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott -, a munkáltatótól származó külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb olyan adatokat, melyek a magánszemély adóbevallásához szükségesek.
Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott - formai és tartalmi feltételeinek. Ezért a munkáltató által kiadott igazoláson nem mellőzhető a cégszerű aláírás.
A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek a nyilatkozattételhez, illetőleg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék.
Kitöltési útmutató
az M30/2005. és az M30/2005-A. jelű nyomtatványhoz (4. és 4/a sz. melléklet)
A nyomtatvány kettő lapból áll, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M30/2005-A) az elszámolás második lapja is. Természetesen a lapok csak együtt fogadhatók el.
Az igazolást az M30/2005-ÖS nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani a jövedelem igazolásakor. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0553. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a dolgozó (tag) adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A munkáltató (társas vállalkozás) adóazonosító számát (adószámát, ha azzal nem rendelkezik adóazonosító jelét) balról kezdve kell beírni. A magánszemély természetes azonosító adatait is teljes körűen kell feltüntetni az adóazonosító jellel és az állampolgársággal együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó (tag) esetében is kötelező az adóazonosító jel feltüntetése. Ilyenkor az állampolgárságot is jelölni kell.
Abban az esetben, ha a kiállított igazolás "halmozott adatot" tartalmaz, a jelölt helyen "l"-es beírásával azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított, az I. fejezet 3.1/A pontja szerinti Adatlap, valamint a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményének figyelembe vétele is, feltéve, hogy ezen említett bevételt a munkáltató, a kifizető a bevételről kiállított, részére a folyósító által megküldött igazolás vagy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolás alapján, az adóelőleg megállapítása során figyelembe vette. Ha nem tartalmaz halmozott adatot az igazolás, úgy "0"-t kell a jelölt helyre beírni.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
A munkaviszonyból származó bérjövedelem
1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szerv a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére a kifizetést követően adatot szolgáltatott.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet (így START-kártyával létesített munkaviszonyból származó bérjövedelmet) attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
E szerint bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból, illetőleg a külföldi jog szerinti jogviszonyból származó jövedelem, feltéve, hogy ez utóbbi a munkaviszonynak megfelelő.
A természetben adott munkabér esetén annak a munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti összegét is itt kell igazolni. Természetbeni munkabérnek csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás minősül.
A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás - táppénz, gyermekgondozási díj -ugyancsak bérjövedelemnek minősül.
A munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt (ilyen lehet a 13. havi illetmény) és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást - feltéve, hogy azt a munkáltató fizette ki - 2005. december 31-én megszerzettnek kell tekinteni, ha annak kifizetésére (átutalására) 2006. január 15-éig sor került.
A társas vállalkozás a tagi jövedelmekre az előzőekben ismertetett szabályt nem alkalmazhatja.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetésekkel járó jutalom összegét is.
Ez a sor tartalmazza a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás összegét és a természetbeni juttatásnak nem minősülő étkeztetés (étkezési utalvány) értékét is. A természetben nyújtott étkeztetés adóköteles összegét itt nem kell szerepeltetni, ha az természetbeni juttatásnak minősül, mert az után az adót (44%) a munkáltató fizette meg.
Itt kell igazolni a munkáltató által a magánszemélynek megtérített albérlet (szállás) díját, a természetbeni juttatás pénzben történő megváltásaként kifizetett összeget is. Ilyen különösen a ruházati hozzájárulás adóköteles része, az üdülési hozzájárulás. A természetben nyújtott üdülés és ruházati juttatás adóköteles részét akkor nem kell feltüntetni, ha az után az adót a munkáltatónak kellett megfizetnie.
Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, és itt kell igazolni.
A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha az' önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is fizet a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének (az egyes befizetések korlátján túl) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meg nem haladó részét nem kell jövedelemként számításba venni. Az előzőek szerint számított részt meghaladó rész adóköteles jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli.
Előzőek szempontjából munkáltatónak azt kell tekinteni, aki (amely) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett kifizetőnek minősül, függetlenül attól, hogy a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie.
Fontos! Az igazolás 651. és 652. sorában külön is fel kell tüntetni a munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét az ott leírtak alapján.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
Amennyiben a munkavállaló magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak
A munkáltató, a bér kifizetője a le nem vont és ezért általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként tartja nyilván. Az így keletkezett követelésének arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor, a kamatkedvezmény adókötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ilyen kamatkedvezmény után, a munkáltatót terheli az adófizetési kötelezettség 2005. január 1-jétől. A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ha a kamatkülönbözet alapjául szolgáló követelés az adóév utolsó napján fennáll, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az adóév utolsó napja, egyébként a követelés megszűnésének napja.
Amennyiben a munkáltató adóköteles pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
Ebben a sorban kell feltüntetni munkáltató, a bér kifizetője a szülővel vagy a szülő házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek (a tanuló) számára juttatott iskolakezdési támogatás és más juttatás összegét (értékét), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek.
Bérjövedelemnek minősül az értékpapír-juttatás is, ha azt a I. fejezet 3.1/E-G pontjában foglaltak szerint kapja a magánszemély.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló, valamint az adóévben a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik. (Amennyiben ezen összegeket nem közvetlenül a munkáltató osztja el, akkor 2005. szeptember 30-áig megszerzett borravalót az egyéb jövedelmek között a 16. sorban kell a magánszemélynek bevallania. 2005. október 1-jétől az adóterhet nem viselő járandóságok között a 13. sorban kell bevallania. Értelemszerűen ezt az igazolás nem tartalmazza.)
Nem bér a nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munkáért, nemzetközi szerződés hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyra tekintettel fizetett összeg, továbbá a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díja, a munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizetett végkielégítés, az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelem. Ezeket a jövedelmeket az igazolás 5. sorában, a más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek között kell feltüntetni, végkielégítés esetében a 7. sornál részletezettek szerint kell eljárni, az adóterhet nem viselő járandóságokat a 13. sorba kell beírni.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2. sor: Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében adnak.
Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít.
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül, kivéve a munkáltató által ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet adóköteles része, mert az, adóköteles természetbeni juttatásnak minősül és a juttatót terheli a 44%-os adó megfizetése. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolása általában bizonylat alapján (tételes költségelszámolás) történhet, de erre csak a magánszemélynek van lehetősége az adóbevallásában.
Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "a" oszlopában a költségtérítés összegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét kell feltüntetni.
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha a távmunkát végző munkavállalónak erre tekintettel történt költségtérítés kifizetése, úgy a bizonylat nélkül elszámolható rész üresen marad. A magánszemély a költségtérítéssel szemben csak tételesen számolhat el költséget.
Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
Nem kell igazolni az olyan jogszabályban meghatározott költségtérítést sem, amely nem haladta meg a jogszabályi mértéket.
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt a magánszemélynél, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő - a kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap.
A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson nem kell feltüntetni a saját gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként legfeljebb 9 forintot fizetett. (Ezt az előírást 2005. július 1-jét követő időszakra kifizetett utazási költségtérítés esetében kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az új előírás összeségében a magánszemély számára kedvezőbb, úgy 2005. január 1-jét követő időszakra kifizetett utazási költségtérítés esetében is alkalmazható.)
Az ezt meghaladó térítés a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, így azt az 1. sorban kell feltüntetni.
Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármű vezetőjének, vagy az előzőeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, akkor a másnak kifizetett összeg, illetőleg a gépjármű vezetőjének az előbbi mértéket meghaladó összeg az 1. sor szerinti bérjövedelemnek minősül. (Társas vállalkozás esetében az 5. sor szerinti nem önálló tevékenység jövedelmeként kell figyelembe venni.)
Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
Külön kell hangsúlyozni, hogy a két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározottakat: a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási normát, üzemanyagárat, a személygépjármű típusát, rendszámát stb.) . Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiá-nya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben' költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet.
Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha. az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, az "a" oszlopban, a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A dolgozót célszerű tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában.
Az APEH által 2005-ben közzétett üzemanyagárak a következők:

I.

II.

III.

IV.

negyedév

Üzemanyag fajtája

Ft/l

Ft/l

Ft/l

Ft/l

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

234

247

265

288

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

243

256

276

297

Keverék

234

247

267

290

Gázolajok

229

242

256

274

A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni. Az "a" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen választható ez esetben is a tételes költségelszámolás és adóbevallás.
Külszolgálatért kapott összeg
3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 10 USA dollárnak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, és külföldi tartózkodásuk nem minősül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 USA dollár számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel (az összes levonás nem haladhatja meg ilyenkor sem a bevétel 30%-át) . A napok számításánál a törtnapokat úgy kell figyelembe venni, hogy össze kell adni ezeken a napokon külföldön töltött órák számát (a légi és vízi utazás időtartamát, illetőleg előtte és utána egy-egy órát is számítva), majd napi 24 órával számolva meg kell határozni az egész napok számát. Ha a "maradék" órák száma eléri a 8 órát, az is egész napnak számít, ha kevesebb, a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
A törtnapok számításánál a következő számítási mód is választható, ha annak alkalmazási feltételei fennállnak: az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő külszolgálatok esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a "maradék" órák egybeszámítása. Ez esetben légi és vízi út esetén, az együttesen számított utak között az érkezés utáni és indulás előtti egy-egy órát akkor lehet figyelembe venni, ha az érkezés és az újabb indulás időpontja között legalább két óra eltelt.
Amennyiben az együttesen számított utak között eltelt idő nem több mint két óra, úgy ez az időtartam is külszolgálatnak minősül.
A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.
A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50%-a.
A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "a" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b"oszlopba kell beírni.
Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 10 USA dollár helyett a kapott összegből napi 25 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján) . 'A gépjármű üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történő megtérítése nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít) .
Az igazolás "a" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni.
Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 15. sorban a külföldi kiküldetésért kapott összeg sorában kell szerepeltetni.
A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között a 13. sor "b" oszlopában kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehető.
Adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő (az adó beszámítását lehetővé tévő), a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 17. sorba kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 18. sorban kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított munkanélküli járadékot (2005. november 1-jétől álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt is), álláskeresést ösztönző juttatást, kereset-kiegészítést, keresetpótló juttatást, továbbá a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, valamint az előzőekben meghatározott és munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot) . Bérnek minősül az előzőek szerinti jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő. A nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék összegét a jövedelem számítása során nem kell bevételként figyelembe venni.
Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket, ha azokat nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.)
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése a Magyar Köztársaságnak.
A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 7. sorba tartozik itt, az egyéb, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell igazolni (a 7. sornál leírtak figyelembevételével) .
A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető (munkáltató) által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti rneg. (Nem tartozik ide - mert adómentes - a kifizető által kötött kockázati "halál esetére szóló" életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és részleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában juttatott jövedelem, továbbá a magánnyugdíj-pénztár biztosítóintézettől történő járadék vásárlásának ellenértéke, mivel ez utóbbit a magánszemély jövedelmei megállapítása során nem kell figyelembe venni.)
Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló (a társaság tagja) csupán a biztosítottja, de a munkáltató (a társaság) a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a munkáltatónak (a társaságnak) fizeti ki a szolgáltatást.
Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak (a társaságnak) kifizetett összeget a munkáltató (a társaság) továbbadja a biztosított dolgozónak (tagnak), a dolgozónál (tagnál) olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés.
Más az eset akkor, ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává. Ebben az esetben a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) abban az évben (illetve attól az évtől), amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Ilyenkor a szerződés módosításának évében fizetett díj után a dolgozó érvényesítheti az ezen a címen járó adókedvezményt, kivéve, ha a magánszemély adómentes díjú biztosítási szerződés szerződőjeként a kifizető (munkáltató) helyébe lépett. Ez utóbbi esetben, ha a magánszemély a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (idő előtt) megszünteti a biztosítást, a biztosító által visszafizetett összeg a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelme lesz, és adókedvezményt nem érvényesíthet.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell igazolni azt az értékpapír juttatást is, amelyet az általános részben leírtak (I. fejezet 3.1/E-G pontja) szerint kap a magánszemély és az más nem önálló tevékenységnek minősül.
Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet is itt kell feltüntetni.
Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell igazolnia a magánszemély jövedelmét.
A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni. Az osztalékelőlegnek az a része, amely az osztalékelőleg kifizetését követő első beszámoló elfogadásával nem válik osztalékká, a visszafizetésig vagy elengedéséig a kamatkülönbözetre vonatkozó rendelkezések szerint lesz adóköteles azzal, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelmet a beszámoló elfogadásának napjára kell megállapítani.
Ha az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, elszámolás szokásszem rendjéből adódóan keletkezett követelés, akkor nem keletkezik kamatkülönbözetből jövedelem.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemélyjavára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
Amennyiben a társas vállalkozás tagja az adóévben középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértékét nem itt, hanem az önálló tevékenységek jövedelmére biztosított megfelelő sorban kell igazolni. Ez esetben a tevékenységgel kapcsolatos költségeket a magánszemély elszámolhatja, feltéve, hogy a társaság e költségeket nem érvényesíti a társaság eredményének megállapítása során.
Amennyiben a tag a társas vállalkozásával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet az 1. sorban kell igazolni.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között a 6. sorban kell feltüntetni.
Más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "a" oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetőleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt fel kell tüntetni, és költséget a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályok szerint érvényesíthet a magánszemély.
A 2005-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2005. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része
7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2005-ben megszűnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 2005. évre jutó részét kell figyelembe venni az Adatlap (I. fejezet 3.1/C pontja) alapján e sor összegében.
A 2005-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés. A 2005. évben figyelembe vehető végkielégítéshez kapcsolódó adóelőleg összegét a 72. sor "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni.
Ebbe a sorba - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát kell beírni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a tájékoztató adatok között, a 91. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor) .
Szellemi tevékenység bevétele
11. sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társas vállalkozás) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya (találmány) vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a más önálló tevékenységből származó jövedelem 12. sorában kell igazolni.
Más önálló tevékenységből származó bevétel
12. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására.
Az igazolás e sora a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.
Nem tartalmazhatja ez a sor azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét sem, melyről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni.
Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott a munkáltatójától (társas vállalkozásától) . Az egyéni vállalkozónak történő kifizetésről sem igazolás-adási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a kifizetőt (munkáltatót) .
Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
A mérkőzésvezető részére az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történő, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni. (Nyilatkozat hiányában a teljes összeget.)
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem un. külön adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 55. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. (Ezt akkor is a 55. sorban kell igazolni, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a benyújtandó adóbevallásában az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után.) Abban az esetben, ha a magánszemély 2000. évtől kezdődően bármikor, összevonás alá eső jövedelemként adózott az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után, az ingatlan bérbeadásáért a magánszemélynek fizetett bruttó összeget akkor is a 55. sorban kell igazolni.
Ebben a sorban kell igazolni az értékpapír juttatást is, amelyet az általános részben leírtak (1. fejezet 3.1/E-G pontja) szerint kap a magánszemély és önálló tevékenységből származónak minősül.
Az egy szerződésből származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. A kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi) megfelelő sorban kell feltüntetni.
Adóterhet nem viselő járandóságok
13. sor: Ebben a sorban kell igazolni a következőkben felsorolt adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély, valamint mindazon adóterhet nem viselő járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett.
Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében, melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az igazolás 16. sorában kell feltüntetni. Ilyen jövedelem a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, a mérkőzésvezető jövedelme. Ennek a sornak az "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni a "b" oszlop összegéből azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján vett figyelembe a munkáltató az adóelőleg megállapítása során.
Az adóterhet nem viselő járandóságok a következők:
- Gyermekgondozási segély - Gyermeknevelési támogatás Ha a gyes összegét családtámogatási helynek minősülő munkáltató fizette ki, illetve a GYES, GYET kifizetéséről a magánszemély a munkáltatónak nyilatkozott, akkor azt is ebben a sorban kell szerepeltetni.
- Ápolási díj - nevelési díj
Ebben a sorban kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően kifizetett nevelőszülői díj összegét is a magánszemély nyilatkozata alapján.
- Szociális gondozói díj
Ebben a sorban kell feltüntetni a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően, nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszonyban folytatott lelki segélyszolgálatért kifizetett - költségtérítést nem tartalmazó - összeget, de legfeljebb évi 48 ezer forintot, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől származott, illetve, ha erről a magánszemély nyilatkozott a munkáltatónak. A 48 ezer forintot meghaladó rész a magánszemély egyéb jogcímen megszerzett jövedelme, melyet nem itt, hanem egyéb jogcímen kapott jövedelemként a 16. sorban kell igazolni.
- Szakképzéssel összefüggő juttatás
Ebben a sorban kell igazolni, ha a munkáltató szakképzéssel összefüggő juttatást adott. Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás.
Az így adott juttatás összegéből adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról, és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része.
Szakképzéssel összefüggő juttatás a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót, a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része is.
- Ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, lakhatási támogatás
A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó - lakhatási támogatás összegét kell adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának a szakmai gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része, 2005. január 1-jétől szintén adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles.
- A tanulói, hallgatói jogviszonyra tekintettel kapott pénzbeli juttatás
A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelésioktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott olyan pénzbeli juttatás, mely a személyi jövedelemadó törvény szerint bevételnek minősül, és nem az előzőek szerinti szakképzéssel összefüggő juttatás, ösztöndíj, tankönyv-, jegyzettámogatás és lakhatási támogatás.
- Az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett verseny mérkőzésvezetőjének juttatása
Az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró) részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegét, azaz 57 000 forintot meg nem haladó része adóterhet nem viselő juttatás. Ennek feltétele, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjában nyilatkozzon arról, hogy e bevételének megszerzése érdekében felmerült költségét nem számolja el, és költséghányadot nem von le. Ilyen esetben az 57 000 forintot meghaladó bevétel teljes egészében egyéb jövedelemnek minősül. A versenybíró nyilatkozatának hiányában az adott bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni és ennek megfelelő sorban feltüntetni.
- Hallgatói munkadíj
A hallgatói munkadíj fogalmát a személyi jövedelemadó törvény 3. § 62. pontja határozza meg. Ez alapján a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vagy első doktori képzésben résztvevő nappali tagozatos hallgató által, a vele hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézménynél vagy az említett intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél vagy olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkája ellenértékeként az előbbiekben említett- intézménytől, cégtől kapott bevétel tekintendő hallgatói munkadíjnak. A hallgatói munkadíjnak havonta, a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak.
Az igazolásban akkor szerepeltethető a hallgatói munkadíj, ha azt a magánszemély jelenlegi (vagy volt) munkáltatójától kapta, vagy ha az adóterhet nem viselő járandóságáról a munkáltatójának nyilatkozott és azt az adóelőleg levonásánál a munkáltató figyelembe vette. Volt munkáltató esetén az igazolás feltétele, hogy a kapott Adatlapon a hallgatói munkadíjat feltüntették.
- Szabadságvesztés-büntetése, előzetes letartóztatása alatt végzett munka díjazása
Abban az esetben, ha a magánszemély szabadságvesztésbüntetése, előzetes letartóztatása idején munkát végez, akkor az e tevékenységéből származott bevétele szintén adóterhet nem viselő járandóság.
- Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a Testület tagja javaslatára támogatás adható a testületi tag által kiválasztott kiemelkedő tehetségű fiatal tudományos képzésének, kutató és alkotó munkásságának, illetve művészeti képzésének és művészi alkotó tevékenységének segítésére. A Testület által fentieknek megfelelő megítélt támogatás is az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik.
- Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevétel I.
Abban az esetben, ha az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján, az előzőekben felsorolt bevételnek megfelelő jogcímen kerül kifizetésre (juttatásra) bevétel, az a magánszemélynél adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő.
- Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) bevétel II.
Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt, ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják) szintén adóterhet nem viselő járandóság jogcímén adóköteles.
- Arany, gyémánt, vas, rubin oklevél
A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része adóterhet nem viselő járandóság, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének, azaz az 57 000 forintnak a négyszeresét.
- Az ösztöndíjas foglalkoztatott juttatása
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyából (START-kártya birtokában is) származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó mértéke adóterhet nem viselő járandóság.
- A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet kell ebben a sorban igazolni, feltéve, hogy az nem külön adózó jövedelem. E szerint itt kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan összevonás alá eső jövedelmet, melynek figyelembe vételét a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Jellemzően az egyezmények a Jövedelem figyelembe vételét" teszik lehetővé (pl.: a német, az osztrák, a francia, a horvát, a szlovák, az amerikai, az orosz, az ukrán, a kanadai, a jugoszláv egyezmények is ilyenek) . Ugyanakkor azonban az ukrán, a szlovák, a román, a jugoszláv egyezmények a "jogdíjak"-kal kapcsolatosan az adó beszámítását teszik lehetővé (17. sor) . Érdemes az egyezmények kettős adóztatást elkerülő szabályait alaposan áttanul-mányozni már a kifizetés előtt.
A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 96. sorban tájékoztató adatként is fel kell tüntetni.
- Mezőgazdasági termelő részére juttatott nyugdíj előtti támogatás
A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő részére külön jogszabály alapján a kifizető által juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része. A határ feletti összeg egyéb jövedelemként adóköteles. (kihirdetést követő 45. nap.)
-Felszolgálási díj címén juttatott összeg
A magánszemély által 2005. október 1-jétől, a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege.
- Tanuló és mentori ösztöndíj
Az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében a 152/2005. (VIII. 2.) Korm. sz. rendeletében meghatározott feltételekkel és módon 2005. augusztus 1-jétől adományozott tanulói és mentori ösztöndíj.
Külföldi kiküldetésért kapott összeg
15. sor: Ebben a sorban a társas vállalkozás által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik. Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az "a" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
16. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (az 1-15. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek és az un. külön adózó jövedelmek körébe. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
Amennyiben a munkavállaló (vagy a társas vállalkozás tagja) magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától vagy a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
Itt kell feltüntetni a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak, a szociális gondozói díjnak, a versenybíró részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett összegnek és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatásnak, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét is, ha ezeken a jogcímeken az adóelőleg számítása során az adóterhet nem viselő járandóságot a munkáltató (a bér kifizetője) az év során figyelembe vette.
A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.
Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által az 5. sornál leírt feltételekkel kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ha a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a kifizető, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adóköteles biztosítással kapcsolatos részletes ismertetés a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél az 5. sornál található.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemélyjavára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is, ha azt nem az 1. illetőleg az 5. sornál leírtak szerint kell igazolni.
A tudomány doktorának és kandidátusának illetménykiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltató (társaság) által befizetett adomány az igazolásban nem szerepeltethető. (Ez után az összeg után, a magánszemély érvényesíthet adókedvezményt a pénztár igazolása alapján.)
Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet az általános részben (I. fejezet 3.1/E-G pontjában) közöltek szerint a jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivéve azt az esetet, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Itt kell feltüntetni a munkáltató (társas vállalkozás) által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.
Ilyen a magánszemély által a munkáltatójának (társaságának) adott kölcsön kamatából, valamint értékpapír zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatából (ideértve a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is) az a rész, amely meghaladja a felszámítás időszakában -1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetén a szerződéskötés időpontjában, valamint 1996. december 31-ét követően vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában - érvényes jegybanki alapkamat 5%-ával növelt mértékével meghatározott összeget. Ide az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kamatrész összege kerül.
Az előzőekben említett általános korláton belüli kamat összege is egyéb jövedelemnek számít akkor, ha a kamatot folyósító kifizetőnél a 2005. évben a magánszemélyeknek kamat címén kifizetett összeg együttesen a 200 ezer forintot meghaladja. Egyéb jövedelemnek számít - az 1996-2005. években létrejött kölcsönszerződések esetén - a magánszemélynek évi 10 ezer forintot meghaladó összegben fizetett előzőek szerinti kamatjövedelméből a 10 ezer forinton felüli rész.
Az átalakulási szabályok alapján létrejött szövetkezeteknél a tagi kölcsönökre fizetett kamat esetében a 200 ezer és 10 ezer forinthoz kapcsolódó korlátokat nem kell alkalmazni (ilyen a tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata), ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéken felül nem ad.
Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Itt kell szerepeltetni, tehát azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély az eladási vagy más hasonló jog gyakorlása által szerez meg és nem az általános részben foglaltak (I. fejezet 3.1/E-G pontja) szerint kapja. Egyéb jövedelemként adóköteles a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetve a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) meghaladó része. Az eladási, vagy más hasonló jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a joggyakorlás tárgya átruházása időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó része tekintendő, csökkentve a jog megszerzésére fordított értékkel.
A vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetében a joggyakorlás tárgya megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész számít bevételnek, melyet csökkent a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) érték. A jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, a jogról való lemondás eseteiben az előzőek szerint megállapított jövedelem egyéb jövedelemnek számít, kivéve, ha az adókötelezettségre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
A jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2006. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét (tehát az ily módon 2005-ben szerzett jövedelmet is) az Szja tv. 28. §-a (7)-(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. A 2002. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazásában ez a sor szolgál a jog visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó részének feltüntetésére.
A 2002. évi december 31-én hatályos szabályok szerint itt kell szerepeltetni azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély a jog gyakorlása által szerez meg. Ilyen az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának érvényesítése által megszerzett vagyoni érték. Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén a jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerzi. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget. Ebből a szempontból nem minősült a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az az eset, amikor - előzetes eladási kötelezettség nélkül - értékpapír formájában természetbeni juttatást adott a munkáltató (társaság) .
Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelem megszerzésének időpontja a bevétel megszerzésének napja. Jövedelemként az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni. Ez esetben az értékpapír szokásos piaci értékének az a része, mely meghaladja a szerzési értéket, árfolyamnyereségként adóköteles és nem itt, hanem a 48. sorban kell igazolni.
Nem keletkezik jövedelem és így igazolni sem kell a jegyzési, vételi jog gyakorlása által szerzett vagyoni értéket, ha a jog megszerzése bárki által azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem
17. sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő
jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
18. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Elkülönülten adózó jövedelmek
Életjáradékból származó jövedelem
47. sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
48. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor, ha munkáltatótól (társas vállalkozástól) származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyamnyereség után az adó 25% adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta.
Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.
Árfolyamnyereség az a jövedelem, amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.
Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más (az általános részben leírtak szerint), például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély.
A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani.
Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.
A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti 25%-os adót (adóelőleget) a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.
Egyebekben a magánszemély köteles az adót adóbevallásában megállapítani, és a bevallani, valamint 2006. május 20-áig megfizetni.
Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mivel az a később teljesülő feltétel(ek) től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, akkor a kifizetőnek a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmeznie. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, azt önellenőrzéssel igényelheti vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettséget a kifizető (a magánszemély) teljesíti az általános szabályok szerint.
Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek) et a felek tételesen nem határozzák meg, úgy az árfolyamnyereség összegét a feltétel(ek) hez nem kötött bevételből kell megállapítani, vagyis, amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, azt a magánszemély önellenőrzéssel igényelheti vissza. Egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az általános szabályok szerint kell eljárni.
Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci érték fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 9. pontjánál található.
Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény következő előírásai szerint kell eljárni.
- Tőzsdei ügylet révén megszerzett értékpapír esetében szerzési értéknek az ügylet szerinti, igazolt ellenértéket kell figyelembe venni. A járulékos költség ennek nem része.
-Abban az esetben, ha tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén szerzett a magánszemély értékpapírt, úgy szerzési értéknek csak az értékpapír elidegenítéséig a magánszemély által ténylegesen teljesített és igazolt rész fogadható el.
- Társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegből az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét kell tekinteni szerzési értéknek.
-A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése során szerzett értékpapír szerzési értékének az átruházásáig igazoltan megfizetett összeget lehet elfogadni.
- Társas vállalkozásból kivont jövedelem megállapításánál, ha az értékpapírt a kivonáskor az szja tv. szerint bevételként kell számításba venni, megszerzésre fordított értéknek a bevétel meghatározásakor számításba vett érték minősül. (Jellemzően a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése vagy jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapír esetén kell alkalmazni.)
-Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek minősül az az értékrész is, amely az szja törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősült, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.
-A dolgozói részvény, dolgozói üzletrész esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) részét képezi az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezménynek megfelelő érték.
-Amennyiben a munkáltató az értékpapírt természetbeni juttatásként adta, úgy szerzési érték a dolgozó által megfizetett összeg és a természetbeni juttatás értéke együttesen.
-Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosultnál vagy az örökösnél (feltéve, hogy ez utóbbi esetben a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte) szerzési értéknek a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell számításba venni.
-Előfordulhat olyan eset, amikor csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén jut a magánszemély hitelező értékpapírhoz. Ilyenkor az egyezség szerinti érték az értékpapír szerzési értéke.
-A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) résztvevője tulajdonába adott értékpapír esetében szerzési értékként az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint elkülönítetten (a megszerzett részvények, üzletrészek között) kimutatott, az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó részt kell figyelembe venni. Ebből az is következik, hogy az MRP keretében ingyenesen megszerzett értékrészt az értékpapír elidegenítésekor szerzési értékként nem lehet figyelembe venni. A visszavásárolt vagyonrésznek megfelelő értékpapírra az általános szabályok érvényesek.
-Amikor a magánszemély ellenérték nélkül jutott szövetkezeti üzletrészhez, részjegyhez a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során, szerzési értéknek az átalakulás befejezéskori lezárt névértéket kell számításba venni. Az átalakulás befejezéskori lezárt névértéket szerzési értékként az a magánszemély alkalmazhatja, aki ehhez az értékpapírhoz eredeti jogosultként jutott hozzá, vagy örökösként szerezte, feltéve, hogy ezen értékpapír a hagyaték tárgyát képezte.
-Abban az esetben, ha a szövetkezet a magánszemélynek 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján juttatott ellenérték nélkül értékpapírt, az eredeti jogosultnál (vagy öröklés esetén, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte) az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a juttatáskori névérték tekintendő.
Az előzőekben felsorolt jogcímeken kívüli, illetőleg a leírt szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minősül.
Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsoló járulékos költségek.
Járulékos költségként kell számításba venni az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeget.
Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani.
Osztalék
50-51. sor: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem igazolására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az igazolás 1.6. sorában kell feltüntetni.
Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 16. sornál kell igazolni az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy annak megbízásából fizetett osztalékot.
A társas vállalkozás által a 2004-ben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében - az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján - a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére, továbbá a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő, 2005. december 31-éig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az személyi jövedelemadóról szóló törvény 2004. december 31-én hatályos 66. §-ának rendelkezései szerint kell megállapítani.
E szerint a 2005-ben kifizetett osztalék utáni adómérték megállapításánál a következők szerint kell eljárni. Először az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kell állapítani a vagyoni betétje (pl. részvény, üzletrész, vagyonjegy) arányában a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje e magánszemélyre jutó értékének 30%-át. Az ezt az értéket meg nem haladó osztalék után 20% az adó. Az előzőek szerint meghatározott összeget meghaladó osztalék rész után az adó 35%.
Az osztalék után az adót a kifizető, a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az Art. szabályai szerint megfizeti és bevallja.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás - kft., rt. - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján szerzett osztaléknak minősülő jövedelem összege után az adót nem kell megfizetni, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2005. évben elidegenítette az értékpapírt.
A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke, az osztalékelőleg 25%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizetnie és bevallania. Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 2004-ben kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2005. évről kiállított igazolás megfelelő sorában és a benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni.
Osztalék 20%-os adóval terhelt összege
50. sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely 2005. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2004. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék) terhére, illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott olyan osztalékot, amely nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke magánszemélyrejutó értékének 30%-át. Ennél a mértéknél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem az 51. sorban kell szerepeltetni.
A 2004. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2005. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 20%-os adót viselt.
A 2005. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 93. sorában kell szerepeltetni.
Osztalék 35%-os adóval terhelt összege
51. sor: Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2004. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék címén 2005-ben
kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 20%-os. adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még az 50. sornál leírtakat is.)
Ez a sor szolgál a 2004. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2005. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az 35%-os adót viselt.
Vállalkozásból kivont jövedelem
53. sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét az általános rész I. 3.1/H) pontjában leírtak figyelembevételével.
A privatizációs lízing jövedelme
54. sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2005-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel)
55.sor: Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni.
A jövedelmet 25%-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 800 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.
Egyéb forrásadós jövedelmek
56. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (47-55. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor "a" oszlopa a jövedelemforrás megnevezésére szolgál.
Levont adóelőleg (adó)
A levont adóelőleg összege
72.sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál e sor "b" oszlopa.
Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni a 2005-ben kifizetett végkielégítés után levont 20%-os adóelőleg összegéből a 2005-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét. Ezt az összeget az "a" oszlopba kell beírni. Ez a sor nem tartalmazza a 2005-ben kifizetett végkielégítés következő év(ek) re átvitt összegéből levont adóelőleget. Azt az igazolás 91. sor "a" oszlopába kell beírni.
A levont forrásadó összege
73.sor: Ez a sor szolgál az elkülönülten adózó (47-55. sorokban feltüntetett) jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolására.
Értelemszerűen ez az összeg tartalmazza a 2004. évben kifizetett osztalékelőlegből levont vagy a magánszemély által a kifizető felé befizetett adónak azt a részét (vagy egészét) is, amelyet az osztalékká vált rész adójának elszámolása során figyelembe kellett venni. Ez a sor nem tartalmazza a 2005-ben kifizetett osztalékelőlegből levont adót. Azt az igazolás 93. sorának "a" oszlopában kell feltüntetni.
Nem kell szerepeltetni az igazolásban a 15 000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély írásbeli nyilatkozata hiányában a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 38%-os kulccsal számított adót. Az így levont adót sem kell ebben a sorban feltüntetni. Ez az összeg és a levont adó a K30-as adatszolgáltatásban sem szerepelhet.
A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények
Bár a nyomtatvány minden sora tartalmazza a figyelmeztetést arra nézve, hogy az igazolásban szereplő összeg nem feltétlenül lesz azonos a 0553-as bevallásban érvényesíthető összeggel, de erre célszerű külön is felhívni a dolgozó figyelmét.
Adójóváírás
24. sor: Ebben a sorban, a "b" oszlopban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján a magánszemély nyilatkozata szerint, a jogosultsági határ összegéig figyelembe vett (18%) adójóváírás összegét. Az adójóváírás 2005. évben jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 9 000 forint lehet, azaz az adójóváírás éves összege nem haladhatja meg a 108 000 forintot, kivéve a kiegészítő jogosultsági határ (1 000 000 forint) esetében figyelembe vett összeget, mert ilyenkor legfeljebb 123 120 forint lehet (!) az adójóváírás összege. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. E sor "a" oszlopában kell feltüntetni a 2005. évben a magánszemélyt megillető jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 12 hónapnál.
Abban az esetben, ha a magánszemély bevallásköteles éves összes jövedelme az 1 350 000 forintot (a jogosultsági határt) meghaladta, de az 1 950 000 forintot nem érte el, ezt a kedvezményt bevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítás során csak korlátozottan érvényesítheti. A kiegészítő jogosultsági határ évközi alkalmazása esetén, ha a magánszemély éves összes jövedelme a 1 000 000 forintot meghaladja, de a 1 302 400 forintot nem éri el, az egyébként járó adójóváírás összege korlátozottan érvényesíthető. (Ezek a szabályok az adóelőleg év közben történő levonását nem érintik.) Ha a magánszemély az adóév folyamán írásban kérte az adójóváírás figyelembe vételét az adóelőleg levonása során - és a munkáltató azt a jogosultsági határig (kiegészítő jogosultsági határig) figyelembe vette -, akkor azt az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 0553-as bevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítás során, a magánszemély érvényesíthet-e ezen a címen kedvezményt. Erre célszerű külön is felhívni a magánszemély figyelmét.
Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2005. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2004-ben megkapta, úgy a 2005. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2005-ben is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedett, akkor a jogosultsági hónapok száma 2005. évben az áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető. Természetesen ilyen esetben is érvényesülnek az adójóváírásra vonatkozó szabályok.
A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egy összegben kifizetett "bére" után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.
A végkielégítés után, tekintettel arra, hogy az nem minősül bérjövedelemnek, nem jár adójóváírás.
Adóterhet nem viselő járandóságok (13. sor "b" oszlopa) adótábla szerinti adója
25. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az igazolás 13. sora "b" oszlopában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (személyi kedvezmény)
111. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 2850 forint (éves szinten legfeljebb 34 200 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyos fogyatékosnak az a magánszemély tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A személyi kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. ,
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények (112-113. sor)
112-113. sor: Ezek a sorok tartalmazzák a munkavállaló tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba [nyugdíjpénztárba (112. sor), egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, (113. sor) ] a magánszemély megbízása alapján az év során befizetett összegek 30%-át.
A kedvezmény soronkénti összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 112. vagy 113. sorban feltüntetett összeg a 130 000 forintot is elérheti.
A kedvezmény (112. és 113. sor) együttes összege azonban nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 112. és 113. sor összege a 150 000 forintot is elérheti.
Az e pénztárakba történő munkáltatói hozzájárulást a magánszemélynél nem kell jövedelemként figyelembe venni feltéve, hogy nem haladja meg a minimálbérhez kötött korlátot, így adókedvezmény sem érvényesíthető ezen összeg után.
A korlát feletti részt, bérjövedelemként kell számításba venni (1. sor), de ez után is jár - az igazolás 651. és 652. sorában feltüntetett összeg alapján a bevallásban (adóhatósági adómegállapításban)- a kedvezmény. A munkáltató által a pénztár felé befizetett adomány, valamint a bérjövedelemként figyelembe vett összeg után érvényesíthető kedvezményt nem lehet az igazoláson feltüntetni.
Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
120. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély a magánnyugdíj-pénztári saját tagdíját kiegészíti, és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 30%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie e kedvezmény összegét.
Nem jár kedvezmény arra a tagdíj kiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
Családi kedvezmény eltartottak után
137. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelőlegnél figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,
- akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, illetve
-aki a várandósság időszakában van a magzat (ikermagzat) fogantatásának 91. napjától megszületéséig,
-aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
-aki rokkantsági járadékban részesül.
Ha a dolgozó (tag) jogosult ugyan a családi pótlékra, de nem élt e folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.
Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál (a magánszemély nyilatkozatára tekintettel) érvényesített a munkáltató.
A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a családi pótlékra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.
A saját jogán családi pótlékra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát, a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé arról, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a munkáltatójának, akkor az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával (élettársával) csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.
Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel szintén nem érvényesíthet családi kedvezményt.
Egyéb adatok
A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része
91. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg összegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szűnt meg a 2005. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 2005-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni. A törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét nem itt, hanem a 2005. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
92.sor: Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.
A 2005-ben felvett osztalékelőleg
93. sor: A "b" oszlopban kell szerepeltetni a 2005. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeget. Az abból levont 25%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.
Külföldön megfizetett (17. és 18. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó (94. és 95. sor)
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2005. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
94.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
95. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
Adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett, a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
96.sor: Ebben a sorban kell igazolni egyéb adatként a 13. sor "b" oszlopának összegében is feltüntetett, a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek figyelembe vételét a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehe- tővé teszi.
A családi kedvezményként érvényesíthető összeg
650. sor: Itt kell feltüntetni a családi kedvezmény "elméletben" érvényesíthető összegét (ha erről a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak tudomása van) függetlenül attól, hogy az adóelőleg levonása során (137. sor) ebből az összegből mennyit tudott figyelembe venni a munkáltató.
651.sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét. A hozzájárulásból azt az összeget kell itt feltüntetni, amely meghaladja havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha ezen túlmenően az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is fizetett a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének (az egyes befizetések korlátján túl) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meghaladó részét kell jövedelemként számításba venni és az adóévben az előzőek szerint kiszámított összeget a megfelelő (651. és/vagy 652.) sorban közölni.
652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét, azaz a hozzájárulásból azt az összeget, amely meghaladja havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha ezen túlmenően az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba is fizetett a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének (az egyes befizetések korlátján túl) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meghaladó részét kell jövedelemként számításba venni és a megfelelő (652. és/vagy 651.) sorban közölni.
2. A személyi jövedelemadó megállapítása és elszámolása
A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként köteles megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A magánszemély - az előzőekben megállapított kötelezettségétől eltérően - nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az olyan bevételt, amelyre, a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;
c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
e) a kamatból származó jövedelmet;
f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek) en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet) .
A magánszemély nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:
-olyan bevétel, amelyet az a)-h) pontok alapján nem köteles bevallani;
- adóterhet nem viselő járandóság;
-magánnyugdíj-pénztár a kedvezményezett részére teljesített nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesített számára, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozott arról, hogy ezen jövedelme után a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége (e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak) .
A magánszemély az előzőekben leírtaktól függetlenül, köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha
- az adóévben egyéni vállalkozó volt;
- az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forintot) meghaladta, kivéve, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet;
-az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte (nem minősül költséglevonás kérésének a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti igazolás nélkül elszámolható költség - elismert költség - levonására tett nyilatkozat);
-az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
-az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adófizetésére köteles;
-az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett;
- az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
-az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
-az adóévre önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett;
-az adóév első napján a személyi jövedelemadóról szóló törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván.
A magánszemély az adókötelezettségének a következő feltételek fennállása esetében a kifizető (munkáltató) közreműködésével tesz eleget.
A munkáltató (a társas vállalkozás, polgári jogi társaság) annak a magánszemélynek az adóját állapítja meg és számolja el, aki a nyilatkozatát hozzá 2006. január 15-éig beadja, és arról nyilatkozik, hogy kéri az elszámolást.
A magánszemély e nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.
A nyilatkozat alapján a munkáltató, a kifizető a magánszemélyjövedelmét és az azt terhelő adót 2006. május 20-áig megállapítja és a reá vonatkozó határidőben bevallja, valamint az adót megfizeti. Túlfizetés esetén a magánszemélynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti előírások alapján a különbözetet visszatéríti (e fejezet 3. pontja) . Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és azzal egyenértékű elszámolás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségleszámolásnak nincs helye. Nem minősül tételes költségelszámolásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembe vétele.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak, ha
-az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett munkáltatótól (bedolgozói jogviszonyból, munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyból) szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani,
-az adóévben kizárólag munkáltató(k) tól - kizárólag egymást követően (tehát nem egyidejűleg) több munkáltatónál létesített munkaviszonyból - származott olyan bevétele, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, illetőleg
- a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe (MÁTI) tartozó kifizető munkavállalója az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k) től szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.
A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet annak a társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak
- amellyel a nyilatkozattétel napján tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles, illetőleg
- a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagjaként az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, az erdő-birtokossági társulat és az MRP szervezet és az európai részvénytársaság.)
Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói (társas vállalkozói, polgári jogi társasági, továbbiakban együtt kifizetői) adóelszámolásra akkor van lehetőség, ha a magánszemély
-az adóévben kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, családtámogatási ellátás, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék (álláskeresési járadék, álláskeresési segély), álláskeresést ösztönző juttatás, kereset-kiegészítés, keresetpótló juttatás címén szerzett további bevételt, feltéve, hogy az említett bevételt az adó elszámolására kötelezett munkáltató (kirendelés esetén csak a kirendelő), kifizető folyósította, illetőleg ennek hiányában az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető rendelkezik a társadalombiztosítási szerv által a bevételről kiállított, részére megküldött igazolással vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek;
-árfolyamnyereségből származó jövedelme kizárólag munkáltatójától (társas vállalkozásától, a polgárjogi társaságától) származott, illetve ha más kifizető(k) től is szerzett ilyen címen jövedelmet, de ez utóbbi esetben ez a más kifizetőtől származó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmével együtt az 50 ezer forintot meg nem haladó összegű és az adót a másik kifizető levonta (erről írásban nyilatkozott);
- ingatlan bérbeadásából származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától (társas vállalkozásától, a polgárjogi társaságától) származott és a magánszemély nem kíván e jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást alkalmazni és az adózási mód választásáról írásban nyilatkozott;
-osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától (társas vállalkozásától, a polgárjogi társaságától) származott és osztalék esetében a munkáltató nem alkalmaz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerinti adókulcsot, illetve ha más kifízető(k) től is szerzett ilyen címeken és árfolyamnyereségből jövedelmet, és ez összesen 50 ezer forintot meg nem haladó összegű és az adót a másik kifizető levonta (erről írásba nyilatkozott);
-vagyonátruházásból származó bevételéből jövedelme nem keletkezett;
- önálló művészeti tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától (társaságától) származott és az adóelőleg a kifizetéskor levonásra került;
-az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága a munkáltatójától származik;
-nyilatkozata a göngyölítéses módszer alkalmazásával kapcsolatban megfelelt a törvényben előírtaknak (vagyis az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegének túllépését követően minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozott a munkáltatójának, hogy az az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabály szerint vonja le. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánszemély köteles, az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12 százalékát adóbevallásában rendezni.)
- nem kívánja az adóelszámolás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
-alkalmi munkavállalói könyv alapján, de nem az önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében foglalkoztatott 2005. augusztus 1-jét követően munkavállalót (erről nyilatkozott a munkáltatójának);
-önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles (ilyen a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése, illetve nem szolgáltatás nyújtásaként történő kifizetés esetén), illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból történő kilépése vagy a várakozási idő letelte után részére adóköteles kifizetés nem történt;
-a magánnyugdíj-pénztár az általa korábban a tag egyéni számláján jóváírt összeget nem fizette ki a magánszemély részére, hanem azt a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztárba vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalta a pénztár (kifizetés helyett);
-nem jutott mezőgazdasági őstermelésből bevallásköteles jövedelemhez. Elszámolhat a munkáltató azzal a mezőgazdasági kistermelővel, regisztrált mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszeméllyel, családi gazdálkodóval, családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjával, akinek az ebből a forrásból származó bevétele (ideértve a más kifizetőtől kapott bevételt is) az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, vagy akkor is, ha meghaladja ugyan, de kistermelői bevételéről a munkáltató részére az NY63-as számú nyilatkozatot átadja. Ez esetben a munkáltatónak kell megállapítani a magánszemély 2005. évi egészségügyi hozzájárulását is a bevételt tartalmazó nyilatkozat alapján.
A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett, illetőleg adóhatósági adómegállapítást kérhet.
Az adómentes bevételek (például azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania) nem érintik a munkáltató adó megállapítási, - elszámolási kötelezettségét. (Így például a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 600 ezer forintnál.)
Nem kizáró ok a munkáltatói (a társas vállalkozás, a polgárjogi társaság általi) elszámolásnál, ha az alkalmazott a korábbi munkáltatójától olyan végkielégítést kapott, melyet az adóévek között meg kell osztania. Ennek feltétele, hogy a korábban kapott, megosztási kötelezettség alá eső végkielégítés 2005. évi jövedelemszámításnál figyelembe veendő részének megállapításához szükséges igazolások (kilépéskor kapott Adatlap, korábbi évre benyújtott adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása), adatok a munkáltató birtokában legyenek (azokat átadja a magánszemély) .
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről (ha az értékhatár feletti) az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkáltatójának átadta.
Nem számolhat el a munkáltató azzal a dolgozójával, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá akinek más forrásból is származott adóköteles jövedelme. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást (nem adómentes természetbeni juttatást), függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható az is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján, a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget. (Kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet, mert utóbbiak adómentes jövedelmek.) Előfordulhat, hogy más kifizetőtől szerzett adóterhet nem viselő járandóságot a magánszemély (kivéve az ide tartozó társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat) . Bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata alapján azt figyelembe vette a munkáltató, mégsem számolhat el a magánszeméllyel.
Előzőek alól kivételt képez, amikor más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 50 ezer forintot meg nem haladó osztalékból, értékpapír kölcsönzéséből, árfolyamnyereségből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta, illetve, egyes külön adózó jövedelmei közül azon jövedelmek, amelyeknek az adókulcsa 0%. Abban az esetben, ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
Az adóévet (2005.) követően történő munkahely változtatás esetén a dolgozóval, a nyilatkozata megtételekor meglévő munkáltató számol el, ha a magánszemély a nyilatkozatát határidőben benyújtotta.
Ha a magánszemély új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2005. évi jövedelemigazolását, amelynél 2005. december 31-én még munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 2006. január 1-je után megszünteti a munkaviszonyát, de 2006. január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt, akkor adóbevallást kell adnia, vagy kérheti az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását, ha annak feltételei fennállnak.
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért a munkáltató köteles az adóját elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak. A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély is 2006. január 15-éig közli a munkáltatójával, kéri-e az elszámolást. (Ha a magánszemély nem él a munkáltatói elszámolás lehetőségével, közölnie kell a munkáltatójával azt a postai címet is, ahová a jövedelemigazolás megküldését kéri. A munkáltató a II. fejezet 1. pontjában ismertetett igazolást 2006. január 31-éig küldi meg a megjelölt címre. Az adóbevallást, illetőleg az adóhatósági adómegállapításra tett nyilatkozatát a gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély, az állandó lakóhelye szerinti APEH igazgatósághoz nyújtja be.)
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2006. február 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos tudnivalók az 1. fejezet 3.2 pontjánál találhatók.
A 2005. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2006. május 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást (ezt az adatszolgáltatási határidő is indokolttá teszi) és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át - például március 1. és április 20-a között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs (élettárs) adóbevallásában (munkáltatói elszámolásában) megosztással érvényesíthesse, a május 20-ai határidőig.
Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató székhelye szerinti adóhatóság dönt.
Az elszámoláshoz a 5-8. számú mellékletek szerinti (M29/2005., M29/2005-A. és B, M29/1/2005., M29/2/2005. és M29/3/2005. számú) nyomtatványminták készültek.
Az elszámolást az említett nyomtatványokon vagy azok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az Internet APEH honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg a megadott fájlleírásnak megfelelően kell elkészíteni. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
Kitöltési útmutató az M29/2005.,
az M29/2005-A. és B. számú nyomtatványhoz
(5.-5/b sz. melléklet)
A nyomtatvány három lapos, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M29/2005-A és M29/2005-B) az elszámolás 2. és 3. lapja is.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Közölni kell, a nem magyar állampolgárságú magánszemély állampolgárságát is.
Abban az esetben, ha az elszámolás "halmozott adatot" tartalmaz, a jelölt helyen "l"-es számmal azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított a I. fejezet 3.1/A pontja szerinti Adatlap adatainak figyelembe vétele. Ilyennek tekintendő az adóköteles családtámogatási ellátás, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék (álláskeresési járadék, álláskeresési segély), álláskeresést ösztönző juttatás, kereset-kiegészítés, keresetpótló juttatás címén szerzett bevétel figyelembe vétele, feltéve, hogy ezen említett bevételt a munkáltató, a kifizető a bevételről kiállított, részére a folyósító által megküldött igazolás vagy a magánszemély e bevételéről kiállított igazolás alapján, az elszámolás során figyelembe vette. Ha az elszámolás nem tartalmaz "halmozott adatot", "0"-át kell beírni az erre szolgáló négyzetbe.
Tekintettel arra, hogy ez a nyomtatvány az adatszolgáltatás teljesítésére is szolgál, itt az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni. Az adatszolgáltatás jellegének közlésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet (Eredeti adatszolgáltatás: E, Adatszolgáltatás pótlása: P, Adatszolgáltatás helyesbítése: H) . Az adott mező üresen nem maradhat. Az adatszolgáltatás pótlásának és helyesbítésének részletes szabályai e tájékoztató IV. fejezetében találhatók.
Az M29/2005-ÖS nyomtatványon fel kell tüntetni a munkáltatói elszámolás részeként felhasznált táblák számát.
A 2005. évi elszámolás részeként felhasználható táblák lehetnek:
M29/1/2005.
A munkáltatói elszámolás részét képező nyomtatványok, melyeket a dolgozó által a munkáltatónak 2006. február 20-áig adott nyilatkozatok alapján kell kitölteni. A családi kedvezményhez kapcsolódóan a családi kedvezmény érvényesítéséről, a várandósság tényéről és a családi kedvezmény, valamint bérbeadás esetén az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatokat kell közölni.
M29/2/2005.
A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó tábla.
M29/3/2005.
A lakáscélú hitel kedvezménye érvényesítéséhez szükséges részletező adatokat kell közölni.
A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalókat később ismertetjük.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)
1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás 1. sorában szereplő jövedelemmel, kivéve, ha a munkavállaló a 2005-ös adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak. Ilyen esetben a munkáltatónak bérjövedelemként kell figyelembe vennie az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító (megyei, illetve fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége, vagy megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője) által igazolt adóköteles ellátási alap összegét.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha önálló tevékenységből, származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2.sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetés az igazolás 2. soránál található. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a "c" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget. Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adott az adóelőleg levonásához, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "d" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően) .
Külszolgálatért kapott jövedelem
3. sor: Ebben a sorban az igazolás 3. soránál ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("c" oszlop) és a jövedelmet ("d" oszlop) kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4. sor: Ebben a sorban az igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a társadalombiztosítási szervezet a munkáltató (társaság) felé adatot nem szolgáltatott, de a magánszemély az erről szóló igazolást a munkáltatójának átadta.
Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelem
5. sor: Ebben a sorban az igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató (társaság) fizette ki.
Más nem önálló tevékenység költségtérítése
6.sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt a "c" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "d" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.
A 2005-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2005. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része
7. sor: Ez a sor szolgál a 2005-ben kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon összegének feltüntetésére, melyet 2005. évi jövedelemként kell figyelembe venni. Az e feletti részt a 91. sorban kell feltüntetni.
A munkaviszony megszűnésének napja nem azonos az utolsó munkában töltött nappal!
A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között az 5. sorban kell szerepeltetni.
A 2005. év előtt kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2005. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része
8.sor: Abban az esetben, ha a dolgozó előző munkaviszonya megszűnése miatt 2005. év előtt részesült törvényben meghatározott, illetőleg állami végkielégítésben, és annak összegét az ezekről az évekről benyújtott adóbevallásában megosztotta, a még el nem számolt hónapokra jutó részt a 2005. évben a munkáltató figyelembe veszi (2004-ben kapott végkielégítésnél azonban legfeljebb tizenkét hónapra jutó. részt) . Ennek feltétele, hogy a dolgozó a megosztási kötelezettség alá tartozó, korábbi adóév(ek) ben kapott végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat a munkáltatójának átadja.
Ebben a sorban a munkáltatónak az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe vennie (legfeljebb 12-szer), ahány hónap még nem került elszámolásra.
Abban az esetben, ha a 2003. évben kapott végkielégítés összegéből a 2003. és 2004. évben jövedelemként számításba vett rész után fennmaradó összeg több mint az 1 havi összeg 12-szerese, úgy 2005-ben a teljes, még jövedelemként be nem vallott részt kell itt a "d" oszlopban feltüntetni. Az "a" oszlopba a figyelembe vett hónapok számát kell beírni. A figyelembe vett összeghez tartozó levont adóelőleg összegét a 74. sorban kell feltüntetni.
Szellemi tevékenység jövedelme
11.sor: Ez a sor szolgál az igazolás 11. sorában meghatározott szellemi tevékenységből származó jövedelem feltüntetésére. A "b" oszlopba a bruttó összeget, a "d" oszlopba ennek 90%-át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ha az adóelőleg levonása nem ennek megfelelően történt, az kizárja a munkáltató elszámolási lehetőségét. (Lásd a 2. sornál leírtakat.)
Más önálló tevékenységből származó jövedelmek
12. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "d" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedezetet, a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható, e tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Akkor, ha a magánszemély munkáltatónak adott nyilatkozata szerint összevonás alá eső jövedelemként kéri figyelembe venni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét, azt is itt kell feltüntetni. (Részletesen az 55. sornál.)
Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató (társaság) felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.
Adóterhet nem viselő járandóságok
13. sor: Ebben a sorban a "d" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 13. sorában szereplő összegből azt a részt, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az elszámolás 16. sorában kell feltüntetni az M30-as igazolásnál leírtak szerint. Ilyen jövedelem a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás és a hallgatói munkadíj és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatás, ösztöndíjas foglalkoztatott juttatása, feltéve, hogy ezeket a munkáltató fizette ki.
Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
15.sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt az igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani és beírni a "c" oszlopba, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "d" oszlopban kell feltüntetni.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
16.sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 16. soránál leírtakat) .
A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő külföldön is adózott jövedelem
17.sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába kell beírni azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmet, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, de az egyezmény az adó beszámítását lehetővé teszi. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
18. sor: Ebben a sorban a munkaviszonyból származó olyan külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A 18. sor "a" oszlopába a bérnek minősülő részt kell beírni.
Összevont adóalap összege
19. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopába az 1-18. sorok "d" oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "d" oszlopába, valamint a 17. és 18. sor "a" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
Éves összes jövedelem 2005. évben
20. sor: Ebben a sorban kell a "d" oszlopban feltüntetni a magánszemély összevonás alá eső jövedelmeit (19. sor "d" oszlop) és külön adózó jövedelmeit (57. és 58. sor "b" oszlopa alapján számított összeg) együttesen. Ezt az összeget kell figyelembe venni a jövedelemkorlátok számítása (adójóváírás, adókedvezmények érvényesítése) során.
(M29/2005-A. számú nyomtatvány)
Az összevont adóalap adójának és a kedvezményekkel
csökkentett összegének meghatározása
A számított adó
21.sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 19. sor "d" oszlopában szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
Az összevont adóalap adójának meghatározásához a számított adóból levonható összegek
A külföldön megfizetett adó beszámítása a 17. sorban szereplő jövedelem után
22. sor: E sor "b" oszlopában a munkaviszonyból származó, a 17. sor "d" oszlopában feltüntetett olyan jövedelem adóját kell feltüntetni, amely külföldön adóköteles, de a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön megfizetett adó beszámítását teszi lehetővé.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
A külföldön megfizetett adó beszámítása a 18. sorban szereplő jövedelem után
23. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell a 18. sor "d" oszlopában feltüntetett jövedelem külföldön tnegfizetett adójának 90%-át, legfeljebb az e jövedelem alapján az átlagos adókulccsal kiszámított adó összegét feltüntetni. Az "a" oszlopba az átlagos adókulcsot százalékban kell beírni. Az átlagos adókulcsot a következők szerint kell kiszámítani:
A számított adót (21. sor) el kell osztani az összevont adóalappal (19. sor) . Az osztás eredményeként kapott hányadost kettő tizedesre kerekítve kell meghatározni, a kerekítés általános szabályai szerint, majd az így kapott összeget 100-zal kell megszorozni. (Pl.: 0,384869 kerekítve 0,38, vagyis az átlagos adókulcs 38%) .
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
Amennyiben nemzetközi egyezmény egy adott jövedelem adóztatására (adóztathatóságára, a beszámítására stb.) a személyi jövedelemadó szabályaitól eltérően rendelkezik, a nemzetközi egyezményben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek kizárólag olyan jövedelme van, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság alapján külföldön adóköteles, úgy adóbevallás adására nem kötelezett, vagyis a munkáltatónak sem kell az elszámolást elvégeznie. Ez esetben azonban, függetlenül attól, hogy a magánszemély az elszámolásra tett nyilatkozatot, az M30/2005. számú igazolást ki kell adni részére és az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni.
Adójóváírás
24. sor: A ténylegesen figyelembe vehető adójóváírás év végén történő kiszámításánál a következők szerint kell eljárni.
Abban az esetben, ha a bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a 1 000 000 forintot (kiegészítő jogosultsági határt), az adójóváírás összege jogosultsági hónaponként legfeljebb 10 260 forint lehet (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 123 120 forint) . Ha a magánszemély éves összes jövedelme, (20. sor "d" oszlop ugyan meghaladja a 1 000 000 forintot, de nem éri el a 1 302 400 forintot, úgy a megállapított adójóváírás összegét csökkenteni kell a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 5%-ával, azonban az adójóváírás összege nem lehet kevesebb, az általános szabály szerint számítottnál) .
Tehát 1 302 400 forint bevallásköteles összes jövedelemnél "elfogy" a kiegészítő adójóváírás kedvezménye.
Amikor a magánszemély éves - az elszámolásban szereplő - összes jövedelme a 1 302 400 forintot meghaladja, de 1 350 000 forintnál nem több, a bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély számított adójának összegét az adóévben megszerzett bér összegének 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 000 forint, azaz az adóév egészében legfeljebb 108 000 forint csökkenti.
Ha a magánszemély 2005. évi összes jövedelme, (20. sor "d" oszlop), meghaladja az 1 350 000 forintot, de nem éri el az 1 950 000 forintot, ezen a jogcímen az adójóváírás szintén korlátozott összegben érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az egyébként az 1 350 000 forint jövedelem esetén járó adójóváírás összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem 18%-ával. 1 950 000 forint bevallásköteles összes jövedelemnél "elfogy" a kedvezmény.
Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja az 1 950 000 forintot, függetlenül az adóelőleg számításánál - a 1 000 000 forint, illetőleg az 1 350 000 forint határig - figyelembe vett összegtől, adójóváírás címén levonást egyáltalán nem vehet figyelembe sem a munkáltató, sem a dolgozó.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.
Adóterhet nem viselő járandóságok
25. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 13. sorában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
A 22-25. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
27. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 22-25. sorok "b" oszlopában szereplő tételek együttes összegét.
Az összevont adóalap adója
28.sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 21. sor összegéből a 27. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen
29. sor: Ebbe a sorba kell átírni az M29/2005-B lap 138. sorának "d" oszlopában szereplő összeget.
Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
30. sor: Ebben a sorban a 28. sor összegéből a 29. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben a 29. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több mint a 28. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.
A munkáltatótól (társaságtól) származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója
Életjáradéki szerződésből származó jövedelem és adója 47. sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35%-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető e jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
Az árfolyamnyereség és adója
48. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 25%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 48. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója elszámolásakor célszerű az igazolás azonos számú soraihoz írt tájékoztatót elolvasni.
Az osztalék és adója 20%-kal
50. sor: Ez a sor szolgál a 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell feltüntetni.
Az osztalék és adója 35%-kal
51. sor: Ez a sor szolgál a 35%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "b" oszlopban, az adó összegét a "c" oszlopban kell feltüntetni.
Vállalkozásból kivont jövedelem és adója 53. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozásból kivont jövedelem és a 25%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű az általános rész I. fejezet 3.1 H) pontjába foglaltakat, valamint az M30/2005. számú nyomtatvány 53. sorához írt tájékoztatót is elolvasni.
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója 55. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet és 25%-os adóját, amennyiben az a munkáltatótól (társaságtól) származik, és a dolgozó nem nyilatkozik arról, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja a 2005. évre. Ha ugyanis a magánszemély szándéka szerint a tételes költségelszámolást választja, adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha a 10%-os költséghányadot kéri figyelembe venni a dolgozó a jövedelme megállapításánál, akkor a 12. sorhoz írtak szerint kell eljárni. Ilyenkor a levont adót adóelőlegként kell számításba venni és a 72. sorban kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a magánszemély nyilatkozata szerint 2001-től 2004-ig terjedő időszakban bármikor, e jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó adózást választotta, úgy szintén a 12. sornál leírtakat kell alkalmaznia a munkáltatónak (kifizetőnek) .
Az elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója (összesítő sor)
57. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket. Ezen sor "b" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (19. sor "d" oszlop) és beírni a 20. sor "d"oszlopába, ha a 47-53. sor összege az 50 000 forintot meghaladja. E sor "c" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 47-55. sorok adóösszegei együtt.)
Ilyenkor, ez utóbbi összeget kell hozzáadni a 30. sor "c" oszlopának összegéhez és a 71. sor "c" oszlopába beírni.
Az 50 ezer forintos értékhatár számítása 58. sor: Ez a sor szolgál az összes jövedelem (20. sor "d" oszlop) megállapításához szükséges számítások elvégzésére, az egyes különadózó jövedelmek 50 ezer forintos értékhatárának megállapításához. Ebben a sorban külön is össze kell adni ("b" oszlop) az életjáradékból, az árfolyamnyereségből, az osztalékból, valamint a vállalkozásból kivont jövedelemből származó azon összegeket, amelyekből megtörtént ezen összegek utáni adó levonása ("c" oszlop) . Három eset lehetséges.
- Ha az 58. sor "a" oszlopa nem tartalmaz összeget és a "b" oszlopban a 47-53. sor összege nem haladja meg az 50 000 forintot, úgy az összes jövedelem számításánál az 57. és 58. sorok "b" oszlopának különbözetét kell figyelembe venni, azaz a 19. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 20. sor "d" oszlopába beírni.
Ha a munkavállaló 2006. február 20-áig írásban nyilatkozott arról, hogy más kifizetőtől milyen összegű osztalékból, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből és vállalkozásból történő kivonásból származó jövedelmet ért el, az "a" oszlopban fel kell tüntetni a nyilatkozat szerinti összeget és a következők szerint kell eljárni.
- Ha az 58. sor "a" oszlopa összeget tartalmaz és a "b" oszlopban a 47-53. sor összegével együtt nem haladja meg az 50 000 forintot, úgy az összes jövedelem számításánál az 57. és 58. sorok "b" oszlopának különbözetét kell figyelembe venni, azaz a 19. sor "d" oszlopához hozzáadni és a 20. sor "d" oszlopába beírni.
-Amennyiben a nyilatkozat szerinti, az 58. sor "a" oszlopában feltüntetendő összeg és a számított 47-53. sor "b" oszlopainak összege együttesen meghaladja az 50 000 forintot, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
Abban az esetben, ha a 47-53. sorok szerinti jövedelem, mely a munkáltatótól (társaságtól) származik, meghaladja az 50 000 forintot és az 58. sor "a" oszlopa nulla, nincs akadálya az elszámolásnak.
A fentiek szerinti számítások elvégzése után, a 71. sorban értelemszerűen azt az adó összeget kell figyelembe venni, amelyre nézve egyébként a magánszemély bevallási kötelezettsége is fennállna.
A 2005. évi befizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása, elszámolása
A 2005. évi adó összege
71. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2005. évi összevont adóalapja adójának (30. sor "c" oszlopa) és külön adózó jövedelmei (57. sor "c" oszlopa, valamint az 58. sor "c" oszlopa figyelembe vételével) számított adójának együttes összegét feltüntetni. A 71. sor "a" oszlopába külön is fel kell tüntetni azt az adó összeget, amely nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét.
A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
72-85. sorok: A 72. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 72. soránál meghatározott, azzal egyező összeget kell beírni.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (72. sor "b" oszlop), levont forrásadó (73. sor "b" oszlop) és a korábbi végkielégítésnek a 2005. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőleg (74. sor "b" oszlop) együttes összegével (75. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az elszámolással megállapított adótartozást a 84. sorba, a visszajáró adót (adóelőleget) a 85. sorba kell beírni.
A 73. sor "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni azt az adó összeget, amelyet levont a munkáltató (a társaság), de mivel nem érinti a magánszemély bevallási kötelezettségét, az elszámolásban nem vette figyelembe.
Egyéb adatok
A 2005-ben kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következő évre átvitt része
91. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az igazolás 91. soránál leírtak szerint a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés - a megosztási kötelezettség miatt - következő évre átvitt részét.
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
92. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
A 2005-ben felvett osztalékelőleg és adója
93. sor: Ebben a sorban (a "c" oszlopban) kell feltüntetni a 2005. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 25%-os adó összegét kell beírni.
Külföldön megfizetett (17. és 18. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2005. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
94.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó feltüntetésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
95. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó feltüntetésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
Adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett, a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
96. sor: Ebben a sorban kell egyéb adatként feltüntetni a 13. sor "d" oszlopában is feltüntetett, a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet, ha az olyan országból származott, amellyel Magyarországnak van ilyen egyezménye (vagy belföldről származott) és az egyezmény szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető a jövedelem.
A családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész
650.sor: Ez a sor szolgál a családi kedvezmény év végén nem érvényesített részének feltüntetésére. (Részletesen: az M30/2005. és M29/2005. sz. nyomtatványok kitöltési útmutatójának 137. soránál leírtak.)
651.sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét.
652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények (M29/2005-B)
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
111.sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 2 850 forint összegű személyi adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "d" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 34 200 forint lehet.
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, befizetett összeg 30%-a
112.sor: A magánszemély tag tagdíjbefizetése, valamint a magánszemély egyéni számláján (a munkáltatói adomány és hozzájárulás adóköteles része is) jóváírt összegnek a 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összegét a nyugdíjpénztár igazolása (a munkáltatói tagdíjhozzájárulás tekintetében a belső nyilvántartások) alapján kell meghatározni és a "c" oszlopban feltüntetni.
Ha a nyugdíjpénztár igazolásán más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel, mely a magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, vagy más adóköteles jövedelmet is tartalmaz, úgy a magánszemély nem kérheti a munkáltatói elszámolást.
Az igénybe vehető összeg több nyugdíjpénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt összeg) 30%-át.
A kedvezmény (112. és 113. sor) együttes összege azonban nem haladhatja meg a 120 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 112. és 113. sor összege a 150 000 forintot is elérheti.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a
113. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetőleg az önsegélyező pénztárba a magánszemély egyéni számláján jóváírt - a magánszemély tag tagdíjbefizetésének, valamint a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részének és a munkáltatói adománynak a 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összegét az egészségpénztár, illetőleg az önsegélyező pénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Ha az egészségpénztár, illetőleg az önsegélyező pénztár igazolásán más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel, mely a magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, vagy más adóköteles jövedelmet is tartalmaz, úgy a magánszemély nem kérheti a munkáltatói elszámolást.
Az igénybe vehető összeg több egészségpénztárban, illetőleg az önsegélyező pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 000 forintot. A 100 000 forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt összeg) 30%-át.
A 112. és 113. sorban feltüntethető kedvezmények esetében a 112. sornál leírt korlátot figyelembe kell venni.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye 10%
114. sor: A 2004. évtől a magánszemélynek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelésének egy részét, legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben a pénztár igazolása alapján az adóév utolsó napján (vagyis 2005. december 31-én) lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át - az előzőekben említett 30%-os kedvezményen túlmenően - adókedvezményként lehet érvényesíteni. Ezt az összeget lehet ebben a sorban a "b" oszlopban feltüntetni. A "prevenciós" kedvezmény (115. sor) és a lekötött számlakövetelés kedvezménye azonban az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj kedvezményével (113. sor) együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 forintot. A 100 000 forint további 30 000 forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Célszerű felhívni a magánszemély figyelmét arra, ha határidő lejárta előtt megszűnteti a lekötést, úgy a kedvezményt 20%-kal növelten kell adóbevallásában visszafizetnie. Abban az esetben, ha a korlát számítása miatt meg kívánja osztani a magánszemély az érvényesíthető összeget, célszerű először a prevenciós kedvezményt érvényesíteni.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye 10%
115.sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből - külön Kormányrendeletben meghatározott - prevenciós szolgáltatást fizet ki a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján, a 2005. évben kifizetett - és a pénztár által igazolt - összeg kedvezményre jogosít. A kedvezmény mértéke, melyet a "b" oszlopban kell feltüntetni, az igazolt összeg 10%-a.
Az itt feltüntethető kedvezmény esetében a 114. sornál leírt korlátot figyelembe kell venni.
A 113-115. sorokba írt összegek összesítése
116. sor: A 113-115. sorok "b" oszlopait kell összesíteni ebben a sorban ("c" oszlop) . A kedvezmények együttesen sem haladhatják meg az általános korlát szerinti 100 000 forintot (azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt a 130 000 forintot) .
A 112. és a 116. sorokba írt összegek összesítése
117. sor: A 112. és 116. sorok "c" oszlopait kell összesíteni ebben a sorban ("d" oszlop) . A kedvezmények együttesen sem haladhatják meg az általános korlát szerinti 120 000 forintot (azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt a 150 000 forintot) . Abban az esetben, ha csak nyugdíjpénztárhoz kapcsolódóan vagy csak egészség, illetőleg önsegélyező pénztárhoz kapcsolódóan történik adókedvezmény érvényesítése, az csak 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a
118. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a nyugdíjbiztosítási szervezet által kiállított -igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
A befizetés 25%-át kell a "d" oszlopban feltüntetni.
Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj 25%-a
119. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíj-pénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25%-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "d" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a
120. sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíj-pénztár tagja és a kötelezően fizetendő tagdíját - megállapodás alapján - kiegészíti, a magánnyugdíj-pénztár igazolása alapján, ezen összeg 30%-át adókedvezményként érvényesítheti. A kedvezmény összegét a "d" oszlopba kell beírni.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíjkiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
121.sor: Ebben a sorban a "d" oszlopban kell szerepeltetni a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a hitelintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét.
Ha a magánszemély lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitel adósaként 2005-ben az igazoltan megfizetett tőke (az előtörlesztést is ideértve), kamat és a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj bizonyos hányadát, adókedvezményként érvényesítheti. Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 forintot vonhat le a magánszemély.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága, és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak.
Abban az esetben, ha kedvezményt kér a magánszemély érvényesíteni, az "a" oszlopban a kedvezmény mértékét (30, 40) kell feltüntetni.
A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (20. sor "d" oszlopa) az 5 millió, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 millió forintot nem haladja meg.
A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetőség nélkül. A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja is van. A lakáscélú hitel kedvezménye az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Az olyan lakáscélú hitel esetében, amely a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményre jogosította a magánszemélyt, 2005-ben az időbeli korlát figyelmen kívül hagyásával érvényesíthető az adókedvezmény. Tehát, azok a magánszemélyek, akik már az új szabályozás szerinti időtartamot túllépték, még 2005-ben érvényesíthetik az új szabály szerinti feltételekkel az adókedvezményt.
40% az érvényesíthető adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a lakáscélra felvett hitel
- a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült,
- és a magánszemély által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja vagy nem haladta meg,
- a hitelt belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez nyújtották.
A 40%-os kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen a 10 millió forintot nem haladja, illetőleg nem haladta meg, és a 40 százalékos mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. Ebben az esetben lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a lakáscélú hitelt:
-belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
-belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
-belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
-a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
A hitelintézet igazolása alapján kiszámított 30, illetőleg 40%-os, de legfeljebb 120 000 forintos kedvezmény összegét csökkenteni kell, a következők szerint.
Ha a magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (20. sor "d" oszlopa) meghaladja a 4 400 000 forintot, de nem több 5 millió forintnál, a 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, de legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.
Ezzel a jövedelemkorlátbeli lehetőséggel akkor élhet a magánszemély, ha házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint a házastárs, élettárs egyben a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban a kedvezményt érvényesítő tulajdonostársa is.
Amennyiben az adókedvezményt érvényesítő magánszemély bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme (20. sor "d" oszlopa) a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 millió forintnál, akkor az őt egyébként megillető kedvezményt, (legfeljebb 120 ezer forintot) csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ez utóbbi csökkentett összegű adókedvezmény valamennyi, az egyéb feltételeknek megfelelő magánszemélyt megilleti.
Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül.
Ha a hitelintézet által igazolt összeg megfizetésére olyan, a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel a magánszemély, amely alapján e törvény külön rendelkezése szerint nem keletkezik a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettség, úgy a kedvezmény nem érvényesíthető.
Abban az estben érvényesíthető az adókedvezmény - az egyéb feltételek megléte esetén -, ha az ilyen hitel alapján kamatkedvezményből származó jövedelem sem keletkezik. Ez akkor fordulhat elő, ha például a magánszemély olyan kamatra kapta a munkáltatói hitelt a hitelintézeti hitele törlesztésére, amely után nem kell megfizetni a kamatkedvezmény utáni adót. Amikor a kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetés történt, mert például a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alapján akár a magánszemély, akár a kifizető megfizette az adót, szintén érvényesíthető az adókedvezményt.
Közteherjegy értékének 75%-a
123. sor: Ha a magánszemély, aki munkavállalóját alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja, a saját nevére szóló, számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - közterherjegy értékének 75%-át, érvényesítheti adókedvezmény címén. Ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás ne az önálló tevékenységből származó bevétele megszerzését szolgálja. A kedvezmény alapja a 2005. augusztus 1-jét követően vásárolt és érvényesített közteherjegy értéke. A kedvezmény érvényesítésének lehetősége akkor adott, ha a foglalkoztató magánszemély rendelkezik a közteherjegy megvásárlásáról számviteli bizonylattal, és be tudja mutatni a közteherjegy felhasználást igazoló nyilvántartását. Ebben a sorban a "d" oszlopban kell feltüntetni az előbbiek szerinti kedvezmény összegét.
Tájékoztatás a 124-133. sorok kedvezményeire vonatkozó jövedelemkorlátról
A 124. sor " c ", valamint a 129. sor " c " oszlopával és a 130-133. sorok " c " oszlopaival kapcsolatosan a soroknál leírt érvényesíthető maximális kedvezmény tényleges igénybevételéhez, jövedelemkorlátot állapít meg a törvény. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély a 124. sor "c", a 129. sor "c", valamint a 130-133. sorok "c" oszlopai alapján ténylegesen érvényesíthető kedvezménye, a 20. sorban feltüntetett éves összes jövedelme nagyságától függ. Abban az esetben, ha a magánszemély 20. sorban feltüntetett éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg, akkor e magánszemély az előzően említett soroknál meghatározottak szerint kiszámított kedvezmények összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forintot érvényesíthet kedvezmény címén.
Értelemszerűen, ha a magánszemély 20. sorban feltüntetett összes jövedelme a 4 000 000 forintot meghaladja, és a 127. és 128. sor "a" oszlopában "1" vagy "3" szerepel, úgy a felnőttképzési díjhoz (126. és 127. sor) és a számítógéphez (128. sor) kapcsolódó kedvezmény már, az adott soroknál leírtak kivételével, nem érvényesíthető.
Abban az esetben, ha a magánszemély a 124. sor "c", a 129. sor "c", valamint a 130-133. sorok "c" oszlopa alapján érvényesít kedvezményt és a 20. sorban feltüntetett éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, akkor a magánszemély az ezen soroknál meghatározottak szerint kiszámított kedvezmények összegének a 125., a 127. és 128. sor "d" oszlopát kivéve, de legfeljebb az évi 100 ezer forintnak a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részét érvényesítheti. (Pl.: ha a 20. sor összege 6 400 000, úgy a ténylegesen érvényesíthető kedvezmény összege 20 000 forint lesz (400 000 x 0,2 = 80 000; 100 000 - 80 000= 20 000), feltéve, hogy a maximum korlát, a 100 000 forint szerint érvényesíthetne a dolgozó kedvezményt. Ha a számított kedvezmény összege 76 000 forint, abban az esetben kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség, mivel 76 000 - 80 000= negatív számot eredményezne.) A 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem (20. sor) esetén e sorok alapján a 125., a 127. és 128. sor "d" oszlopát kivéve kedvezmény nem érvényesíthető.
Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény
124. sor: Ebben a sorban, a "c" oszlopban kell szerepeltetni a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás szerint az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegének a 30%-át, mely nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a. 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem jogosít kedvezményre.
A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni.
A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hall-gató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell.
A felsőoktatási tandíjként befizetett összeg után érvényesített, halasztott kedvezmény
125.sor: Az 1998. évtől kezdődően lehetőség van az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek befizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe, és ezt a tanintézet az igazoláson feltüntette. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen befizetőként a hallgatót, valamint a kedvezmény igénybevételének elhalasztását az intézmény feltüntette.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben tetszőleges elosztásban érvényesíthető. A kedvezményként levonható összeget a dolgozó által átadott igazolások figyelembe vételével, a tandíj befizetésének évében hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint kell kiszámítani, és az így megállapított összeget nyilvántartani.
Ha dolgozó a 2000, 2001., 2002, 2003. vagy 2004. évi tandíja utáni kedvezmény igénybevételét - a felsőoktatási intézmény igazolása(i) szerint - elhalasztotta, és 2005-ben kívánja a kedvezményt részben vagy egészben érvényesíteni, akkor a 2005-ben érvényesíteni kívánt összeget kell itt a "d" oszlopban feltüntetni. Több adóév halasztott kedvezményének érvényesítésére is lehetőség van, így nem kell figyelemmel lenni a 60 ezer forintos korlátra. Ebben az esetben fel kell tüntetni az első alapképzés befejezésének évszámát is az "a" oszlopban.
A felnőttképzés díjának 30%-a
126. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell szerepeltetni a felnőttképzés megfizetett díjának a 30 százalékát, legfeljebb 60 000 forintot.
Ez a sor szolgál a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény által kiállított igazolás alapján a magánszemély által kifizetett képzési és vizsgadíj 30%-ának, legfeljebb 60 000 forint összegének feltüntetésére. A magánszemély akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha felnőttképzési szerződés alapján fizeti a képzési és vizsgadíjat.
Az adókedvezményt a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, vagy házastársa, szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője vagy testvére veheti igénybe akkor, ha a kiállító az igazoláson a felnőtt- képzésben részt vevő magánszemély kérésére a felsorolt hozzátartozók valamelyikét befizetőként feltüntette. Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.
A magánszemély a felnőttképzés kifizetett díja alapján akkor érvényesítheti a teljes kedvezményt, ha az elszámolásban az összes jövedelme (a 20. sor "d" oszlopa) a 3 400 000 forintot nem haladja meg. Amennyiben a magánszemély jövedelme a 3 400 000 forintnál több, de a 4 000 000 forintot nem haladja meg, akkor a magánszemélyt egyébként megillető, legfeljebb 60 000 forintos kedvezményt a 3 400 000 forint feletti jövedelem 10%-ával csökkenteni kell.
A felnőttképzés díja és a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzése utáni (128. sor) kedvezmény együttes érvényesítése esetén sem haladhatja meg adóévenként a 60 ezer forintot. A sor kitöltése előtt célszerű ezt a korlátot is figyelembe venni.
A felnőttképzés díjaként kifizetett összeg után érvényesített, halasztott, kedvezmény
127. sor: A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja a felnőttképzés adókedvezményének halasztott igénybevételét akkor, ha a kiállító az igazoláson a magánszemély e választását - kérésére -jelezte, és őt tüntette fel a képzési díj befizetőjeként. Ilyenkor a magánszemély az adókedvezményt bármely későbbi adóévben (2003. és 2004. év helyett 2005-ben), de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejáratának adóévét követő ötödik adóévben, választása szerinti megosztásban érvényesítheti. A kedvezmény összegét a "b" oszlopba kell beírni.
Nem érvényesíthető adókedvezmény az előző kivétellel akkor, ha az elszámolásban a 20. sorban megállapított összes jövedelem a 4 000 000 forintot meghaladja. Ha az elszámolásban az összes jövedelem a 3 400 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a kedvezményt a 3 400 000 forint feletti rész 10%-ával kell csökkenteni.
Abban az esetben, ha a magánszemély 2004. június 30. napjáig megkötött és megfizetett képzési díja után kíván halasztott kedvezményt érvényesíteni, arra az összegre a jövedelemkorlát nem vonatkozik, csak a 60 000 forintra kell ügyelni. Ha a bemutatott igazolás szerint csak ilyen kedvezmény érvényesítéséről van szó az "a" oszlopban "2"-es számot kell feltüntetni és a 60 000 forintos korlátra figyelemmel a 127. sor "b" és "d" oszlopában azonos összeg szerepel.
Abban az esetben, ha csak 2004. július 1-jétől megkötött szerződés alapján kíván halasztott módon kedvezményt érvényesíteni a magánszemély, úgy az "a" oszlopba "l"-est kell írni, és e sor "b" oszlopában kell a kedvezmény összegét szerepeltetni.
Előfordulhat az is, hogy mindkét előző feltétel fennáll. Ilyenkor ún. "vegyes" kedvezmény érvényesítésről van szó, vagyis az "a" oszlopba "3"-as számot kell írni, a "b" oszlopba az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét, míg a "d" oszlopba a "b" oszlop összegéből a jövedelem korláttal nem érintett kedvezmény összegét külön is fel kell tüntetni.
A felnőttképzés befizetett díja alapján járó, valamint a számítógép szerzéséhez kapcsolódó kedvezmény együttes összege ekkor sem haladhatja meg (azaz a "b" oszlopokban együttesen) az adóévben a 60 000 forintot.
A számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg kedvezménye, legfeljebb 60 000 forint
128.sor: A számítógép, számítástechnikai eszköz vásárlása esetén, a magánszemély a forgalmazó által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 50%-át, de legfeljebb 60 000 forintot adókedvezményként érvényesíthet, ha a számítógépet, számitástechnikai eszközt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Informatikai és Hírközlési és az Oktatási minisztérium által pályázaton kiválasztott forgalmazótól vásárolta, és az szerepel a pályázatot kiíró által elektronikus úton nyilvánosan meghirdetett listán.
Ha a magánszemély az előzőek szerinti számítógépre, számítástechnikai eszközre a módosítás kihirdetését követő 15. napig (azaz 2004. május 11-éig) lízing, részletvétel vagy bérleti szerződést kötött, úgy a megszerzésre fordított összeg után a 126. sornál leírtak szerint érvényesíthető az adókedvezmény. Ha a bemutatott igazolás szerint csak ilyen kedvezmény érvényesítéséről van szó az "a" oszlopban "2"-es számot kell feltüntetni, mert ilyenkor a jövedelemkorlátra nem kell figyelemmel lenni, csak a 60 000 forintos határt kell figyelni és a 60 000 forintos korlátra figyelemmel a 128. sor "b" és "d" oszlopában azonos összeg szerepel.
Abban az esetben, ha csak 2004. május 11-étől megkötött szerződés alapján kíván kedvezményt érvényesíteni a magánszemély, úgy az "a" oszlopba "l"-est kell írni, és e sor "b" oszlopában kell a kedvezmény összegét szerepeltetni.
Előfordulhat az is, hogy mindkét előző feltétel fennáll. Ilyenkor ún. "vegyes" kedvezmény érvényesítésről van szó, vagyis az "a" oszlopba "3"-as számot kell írni, a "b" oszlopba az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét, míg a "d" oszlopba a "b" oszlop összegéből a jövedelem korláttal nem érintett kedvezmény összegét külön is fel kell tüntetni.
Nem érvényesíthető adókedvezmény, ha az "a" oszlopban csak "l"-es szerepel, vagy ha ún. "vegyes" kedvezményről van szó (az "a" oszlopban "3" szerepel), a 2004. május 11. napját követő lízing, részletvétel vagy bérleti szerződés alapja a kedvezménynek akkor, ha az elszámolásban a 20. sorban megállapított összes jövedelem a 4 000 000 forintot meghaladja. Ha az elszámolásban az összes jövedelem a 3 400 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor a kedvezményt a 3 400 000 forint feletti rész 10%-ával kell csökkenteni.
A kedvezmény összegét a "b" oszlopba kell beírni.
A 126-128. sorok "b" oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összege
129. sor: A magánszemély által a kétféle jogcímen (felnőttképzés díja és a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzése után) igénybe vehető kedvezmény együttesen sem haladhatja meg adóévenként a 60 ezer forintot. Ennek a sornak a "b" oszlopába kell beírni a 126-128. sorok "b" oszlopainak összegét, de legfeljebb 60 ezer forintot.
Abban az esetben, ha a 127. és 128. sor "d" oszlopa is kitöltött, úgy e két sor "d" oszlopában feltüntetett összeget le kell vonni az e sor "b" oszlopába írt összegből. Az így kapott különbözetet kell e sor "c" oszlopában szerepeltetni, mivel ez az összeg érintett a kedvezmény, illetve jövedelem korláttal.
Szellemi tevékenység adókedvezménye
130.sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába, a magánszemély 11. sor "c" oszlopában feltüntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a
címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 ezer forintnál.
Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20 (30) %-a
131. sor: E sor "c" oszlopa szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása alapján - a 2005. évben befizetett összeg(ek) 20%-ának, illetőleg 30%-ának (emelt összegű kedvezménynek) feltüntetésére.
Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely - a biztosító igazolása alapján - meghaladja a 2003. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét. Emelt összegű kedvezmény esetén az "a" oszlopban ezt a tényt "l"-gyel kell jelölni. Ha nem változott a díjfizetés nagysága, az "a" oszlopba "0"-át kell írni.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (132. és 133. sorok)
Ezekben a sorokban a közcélú adományként befizetett összeg kedvezményét kell feltüntetni az erre jogosító igazolás(ok) alapján.
Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott tevékenysége(ke) t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, illetőleg a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett -átadott - pénzösszeget is) céljára (pénzben) juttatott összeg. Közcélú adománynak minősül az 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is.
A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak) ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adomány, illetőleg az egyház, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszegek esetében a befizetett összeg 30%-a az adókedvezmény, de ezen a címen legfeljebb 50 ezer forint érvényesíthető (132. sor "c" oszlopa) .
Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30%-a vehető figyelembe adókedvezményként, de ekkor az adókedvezmény mértéke 100 ezer forintig terjedhet (133. sor "c" oszlopa) .
Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény.
A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve.
Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30%-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5%-a érvényesíthető adókedvezményként az erről szóló igazolás alapján.
A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)-kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998-2003. és/vagy 2004. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), a számításnál először az alapkedvezményt kell kiszámítani, majd ezt követően a tartós adomány külön kedvezményét.
Ha az igazolás alapján a közcélú adomány kedvezménye meghaladja az 50 ezer forintot, úgy az 132. sor "c" oszlopába 50 ezer forintot kell beírni.
Az 132. sor "a" oszlopában a kedvezményre jogosító összegből ("c" oszlop) a tartós adomány kedvezményére eső részt kell feltüntetni. Ha a "c" oszlopban 50 ezer forintot lehet feltüntetni a tartós adomány figyelmen kívül hagyásával, úgy az "a" oszlopba 0 forintot célszerű beírni - az általános résznél leírtak miatt.
Az 133. sor szolgál a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény érvényesítésére.
A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény felső határa a 100 ezer forint, így, ha az igazolás alapján számított összeg ennél több, úgy a "c" oszlopba 100 ezer forintot kell beírni,
Az 133. sor "a" oszlopába a "c" oszlop összegéből a tartós adomány kedvezményére eső részt kell beírni.
A 124-133. sorok "c" oszlopainak összesítése 135. sor: E sor "d" oszlopa szolgál a 124-133. sorok "c" oszlopában feltüntetett adókedvezmények együttes összegének (legfeljebb 100 000 forint) feltüntetésére. A jövedelemkorlátot szintén érvényesíteni kell. Abban az esetben, ha a 20. sorban feltüntetett éves összes jövedelem a 6 000 000 forintot meghaladja, akkor a 124-133. sorok "c" oszlopában feltüntetett kedvezmények összegéből (ami nem lehet több 100 000 forintnál), a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része érvényesíthető. Tekintettel arra, hogy 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 124-133. sorok alapján kedvezmény nem érvényesíthető, a "d" oszlopba nullát kell írni.
Családi kedvezmény
137. sor: Ezen sor "d" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
A kedvezményt annál a házastársnál (jogosult élettársnál) kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a munkáltatójának adott nyilatkozatában kéri. Így az a házastárs (jogosult élettárs) érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Élettársak esetén az érvényesítés feltétele, hogy arra az élettárs is jogosult legyen. Abban az esetben, ha az élettárs nem tekinthető jogosultnak a családi pótlék folyósítása szempontjából, csak a kedvezmény év végi megosztására van lehetősége. Ennek feltétele, hogy az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóévben a gyermeket nevelő, egyedülálló családi pótlékát és a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, amelyen egymás adóazonosító jelét is feltüntetik.
Ha a magánszemély a családi kedvezményt kíván érvényesíteni és a 20. sorban feltüntetett éves összes jövedelme a 8 000 000 forintot meghaladja, akkor e magánszemély a kedvezmény összegének csak azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a 8 000 000 forint feletti összes jövedelme 20 százalékát.
[Pl: a 20. sorban szereplő összeg 8 150 000 forint. A 8 000 000 forint feletti rész 150 000 forint 20%-a 30 000 forint. Ha a számítások szerint egész évben két kedvezményezett eltartottat lehet figyelembe venni, a kedvezmény összege (12 x 8 000) 96 000 forint lenne, de tényelegesen a számított kedvezményből csak 96 000 - 30 000 = 66 000 forint érvényesíthető. Az előző példa feltételeinél maradva, ha a 20. sor összege 8 500 000 forint, az 500 000 forint 20%-a 100 000 forint, úgy kedvezmény már nem érvényesíthető.]
A családi kedvezmény nem érvényesített részét a 650. sor "c" oszlopába kell egyéb adatként beírni. A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a családi pótlékra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa (élettársa) érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0553-as adóbevallásában, a munkáltatói elszámolásában illetve az adóhatósági adó-megállapításra tett észrevétele alapján, a magánszemély adó-megállapításának módosításában. Megosztásnak tekintendő az is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély közölje az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál az M29/2/2005-ÖS tábla.
Abban az esetben, ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2005. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg,az önadózó házastárs (jogosult élettárs) által igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről az írásbeli nyilatkozatot a másik házastárs, illetve élettárs saját munkáltatójának adja át.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel (észrevétellel) lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen ked-vezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói elszámoláson (M29/2/2005-ÖS tábla) . (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be vagy adóhatósági adómegállapítást kér, úgy a bevallásban vagy az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatában kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.) . A saját jogán családi pótlékra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
Összes adókedvezmény
138. sor: Ennek a sornak a "d" oszlopa szolgál a 111-137. sorok "d" oszlopaiba írt kedvezmények összesítésére.
Az M29/1/2005. tábla kitöltése (6. sz. melléklet)
Ez a tábla az M29/2005. személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része, ezért szükséges feltüntetni az M29/2005-ÖS lap sorszámát, továbbá, ha több lapot csatol, akkor a lap számát is.
A táblát a magánszemély nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0553-as bevallás sorszámaival egyeznek meg.
Ezt a lapot akkor kell az elszámoláshoz mellékelni, ha a magánszemély kívánja a családi kedvezményt érvényesíteni, illetve megosztani, vagy várandósság miatt történik a kedvezmény érvényesítése, illetve, ha a munkáltatónak történő ingatlan bérbeadásából származó bevételeivel kapcsolatban adózási módra tett nyilatkozatot, vagy a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét érvényesíti a magánszemély.
Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről
620. sor: Annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kellett. Ugyanis, ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társas vállalkozása, továbbiakban munkáltatója) állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy az év végén a munkavállaló (tag) akar-e családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál, illetve ha a feltételeknek megfelel, az élettársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.
Nyilatkozat a várandósság tényéről
144. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban (M29/2/2005) . Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, ha év közben megszületett a gyermek.
A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a családi pótlékra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett is meg kell adni a csecsemő adatait.
A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2005. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó (a tag), valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó, és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során a magánszemély nyilatkozatában előfordulhatott, hogy az adóévtől eltérő "várható" időtartamot közölte. Ha például a jogosultság 2004. 09, hónapjától 2005. 03. hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy várandósság címén 3 hónapot lehet 2005. évben a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni és ezen a lapon feltüntetni. Ha a jogosultság 2005. 08. hónapjától 2006. 02. hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, 2005. évben 5 hónap vehető ilyen címen figyelembe és csak ennek megfelelő adatok beírására van lehetőség, vagyis a kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2005. év hónapjait kell figyelembe venni.
Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról 145-147. sor)
Ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társas vállalkozása) állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával (élettársával) . Várandós nő esetében az élettársat nem tekinti jogosultnak az szja törvény, így a várandós nőnek a családi kedvezmény érvényesítéséről kell nyilatkoznia, élettárs esetén csak a megosztást engedi a törvény. A megadott kódkockában "X"-szel kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak (élettársak) megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó (tag) házastársának (élettársának) is alá kellett írnia, továbbá fel kellett tüntetnie a házastárs (élettárs) nevét és a házastárs (élettárs) adóazonosító jelét is.
A családi kedvezmény érvényesítéséről (620. sor), a várandósság tényéről (144. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (145. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-et kell beírni.
A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat esetén az elszámolás során a házastárs (élettárs) nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntetni, ha a dolgozó az egész családi kedvezményt érvényesítette. Élettársak esetén a 147. sorban a tett nyilatkozat alapján kell a megosztást érvényesíteni.
Nyilatkozat adózási mód választásáról ingatlan bérbeadása esetén
601. sor: Abban az esetben, ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társas vállalkozásától) származott ingatlan bérbeadásából bevétele 2000. évtől kezdődően, választási lehetősége volt arra nézve, hogy e jövedelme után az összevont adóalap részeként adózzon. Akkor érvényesíthette ezt a döntését a munkáltatói elszámolásban, ha a 2001. évtől tett nyilatkozatain (ha volt ilyen jövedelme) ezt kérte. A magánszemély választása négy adóévre szól, vagyis választásának idejétől kezdődően négy éven keresztül ennek megfelelően kell adóznia az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kellett figyelembe venni.
A magánszemély korábbi választását az év feltüntetésével a megadott kódkockában kell jelölni.
602.sor: Ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társas vállalkozásától) származik 2005-ben ingatlan bérbeadásából bevétele, vagy a korábbi évben külön adózó jövedelemként adózott e bevétele után, választhatja e jövedelme után az összevont adóalap részeként történő adózást. Ahhoz, hogy az elszámolás során érvényesíthesse ezt a döntését, nyilatkoznia kell választásáról. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kell figyelembe venni.
A választás legalább négy adóévre szól, így a munkáltatónak (társas vállalkozásnak) a következő években ennek meg- • felelően kell eljárnia, vagyis az M29-es nyomtatvány kitöltésénél erre figyelemmel kell lennie.
Az adózási módról tett nyilatkozat esetén a 601. sorba az évszámot, illetőleg a 602. sorba az "X"-et kell beírni, a magánszemély nyilatkozata alapján.
Az M29/2/2005-as tábla (7. sz. melléklet) kitöltése
Ez a tábla az M29/2005-ös személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2005-ös lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblából hány lapot kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E tábla kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával, élettársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie az M29/2/2005-ÖS lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező lapot) feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel és a születési idő kitöltésén túl más adatot nem kell szerepeltetni. A táblán fel kell sorolni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "l"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kell beírni. :
Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "l"-es számmal, jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
Abban az esetben, ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "l"-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05,08,10) .
A saját jogán családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél, az adóelőleg levonásánál figyelem-be vették. A részletes szabályok a 137. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába saját jogán családi pótlékra jogosult esetében "3"-ast, rokkantsági járadékban részesülőnél pedig "4"-est kell írni. Ez esetben is ki kell tölteni a kedvezményezetti állapot idejét.
Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság folyósította 2005-ben a családi pótlékot. Amennyiben a MÁTI nem ad a magánszemélynek a 2005. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, vagy a magánszemély nem rendelkezik olyan igazolásokkal, melyeket átadhat a munkáltatójának, a munkáltatói adó-megállapítás során elfogadható a 26-os számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán családi pótlékra jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély és az élettársak részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt. (A 26. számú melléklet szerinti nyilatkozat nem része az adatszolgáltatásnak.)
A lakáscélú hitel kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok (a magánszemély nyilatkozata alapján) (M29/3/2005. 8. sz. melléklet)
Ez a tábla az M29/2005-ös személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a lakáscélú hiteltörlesztési kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2005-ÖS lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblából hány lapot kellett igénybe venni a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye adatainak kitöltéséhez. E tábla kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatójának (társas vállalkozásának) adott nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét (100. sor), az ingatlan helyrajzi számát (101. sor), valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét (611-618. sorok) . Az M29/3/2005-ös tábla szolgál az előbbiek közlésére.
Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs adóstársa, az arra szolgáló helyen "X"-szel kell jelölni (610. sor) .
3. A személyi jövedelemadó különbözetének elszámolása
A munkáltató (a társas vállalkozás, polgári jogi társaság) az adó és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2006. június 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. (Így kell eljárni, például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel.) A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg, az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2006. június 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot (T29/2005-ÖS tábla 9. sz. melléklet) . Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás összegéről értesíteni az illetékes APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemélynek a nyilatkozata benyújtásának napja után megszűnt a munkaviszonya.
A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató, (a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) a bevallásában szerepelteti. Ha a magánszemély részére visszafizetendő összeg az adott hónapban magasabb, mint az abban a hónapban a munkáltató (a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) által levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet a munkáltatónak (a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság) a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha a visszafizetésre ez sem nyújt kellő fedezetet, úgy a különbözetet arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette. Az összeget az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt szabályok szerint a területileg illetékes adóhatósághoz benyújtott, az adott évre vonatkozó átvezetési kérelemmel (0417. sz. nyomtatványon) kell igényelni.
III.
Az adatszolgáltatással kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatok
Az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art) rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak az adóhatósághoz utoljára kell adatot szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifizetéséről, valamint az úgynevezett tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez kiadott "igazolásról". Az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art) rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak más adatszolgáltatási kötelezettségüket az adóhatósághoz továbbra is teljesíteniük kell.
Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapításához szükséges a kifizető (munkáltató) adatszolgáltatása. Az Art 2004. január 1-jétől hatályos szabályai szerint, a magánszemély választása szerint, adókötelezettségét az adóhatóság, az szja törvényben előírt feltételek fennállása esetén, adatszolgáltatás alapján állapíthatja meg, ezért az adatszolgáltatás részletesen tartalmazza az adóhatóság adó-megállapításához szükséges adatokat.
Nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt és a munkáltatót az olyan jövedelem kifizetése (juttatása) után,
-amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni;
-amelynek adója nulla százalék;
-amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles;
- amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély;
- amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre (kifizető fogalma 1. fejezet), illetve munkáltatóra (munkáltató fogalma II. fejezet) .
A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan, illetőleg egyáltalán nem teljesíti.
Az adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható bírság felső határa az adatszolgáltatással érintett magánszemélyek számának és - az adózóra egyébként vonatkozó - bírság törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.
Az adóhatóság a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha az adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségét megszegi.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
A kifizetői (munkáltatói) adatszolgáltatás benyújtásának határideje, 2006. január 31-e, kivéve a munkáltatói (társasági) elszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni az illetékes adóhatóságához.
Ha az adatszolgáltató 2006. január 1-jét követően - az adatszolgáltatási határidőt megelőzően - jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását akkor is be kell nyújtania 2006. január 31-éig. Abban az esetben, ha a megszűnés 2006. január 31-ét követően történik, a 2006. évre vonatkozó adatszolgáltatást várhatóan az Art. 2006. január 2-ától hatályos 31. §-a előírása szerint, a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód 2006. január 31-éig, illetőleg 2006. május 20-áig teljesíti az F) pont alatti kötelezettségét.
A munkáltatói elszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatás ... M29 és K32 határideje 2006. május 20.
A) Évközben teljesített adatszolgáltatás (a folyamatos adatszolgáltatás kivételével, mert erről önálló tájékoztató rendelkezik)
Az a kifizető, mely jogutód nélkül szűnik meg, az adatszolgáltatását év közben teljesíti. Az évközi adatszolgáltatás a megadott adathordozón teljesíthető.
2006. január 1-jétől az évközi adatszolgáltatást a hatályos törvények előírása szerint elkészített, (az APEH honlapján is közzétett) nyomtatvány adattartalmának megfelelően lehet gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton (egyes esetekben papír alapon) teljesíteni. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás és nyomtatványok adattartalmának tervezeteit az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2006. évi februári számában tesszük közzé.
B) Az adatszolgáltatás jellege
A 2005. évvel kapcsolatos adatszolgáltatás pótlásának és helyesbítésének részletes szabályai e tájékoztató IV. fejezetében találhatók. Az előző év, vagyis a 2004. évre teljesített adatszolgáltatás helyesbítésére, illetőleg az adatszolgáltatás pótlására az Adó és ellenőrzési Értesítő 2004. december 3-i 13. számában megjelent 8004/2004. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatóban foglaltak szerint kell eljárni.
Az adatszolgáltatás jellegének közlésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet (Eredeti adatszolgáltatás: E, Adatszolgáltatás pótlása: P, Adatszolgáltatás helyesbítése: H) . Az adott mező üresen nem maradhat.
C) Az adatszolgáltatások csak a következő adathordozó típusokon teljesíthetők:
- gépi adathordozón (1,44 Mbyte floppy vagy CD),
-elektronikus úton.
Gépi adathordozón (floppy, CD) történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető. Ennek a tájékoztató részeként • megjelenő mágneses fájl leírás alkalmazása felel meg, illetőleg az APEH honlapján (www.apeh.hu) elérhető Internetes program felhasználásával teljesíthető.
Elektronikus úton benyújtott adatszolgáltatás az APEH központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető.
Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, valamint a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó.
Abban az esetben, ha az előzőek szerinti adózó adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesítette, és felszámolását, végelszámolását rendelték el, választhatta, hogy kötelezettségét a továbbiakban nem elektronikus úton teljesíti.
Előfordulhat olyan eset is, amikor az előzőek szerinti adózó jogutódja nem felel meg az elektronikus úton történő kötelezettség teljesítésének. Ilyenkor választhatja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségét az átalakulás évében, jogelődjével azonos módon teljesíti.
Az előzőekben nem említett adózó 2005. április 1-jétől adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóságnál a pénzügyminiszternek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel kiadott 13/2005. (III. 30.) PM-IHM-MeHVM együttes rendeletében meghatározott módon és technikai feltételekkel választása alapján, elektronikus úton teljesíti.
A legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózói kört a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg [56/2004. (XII. 29) PMr.].
Amennyiben az adatszolgáltatás gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton történik, úgy valamennyi adatszolgáltatási kötelezettségnek így kell eleget tenni.
Az adatszolgáltatást egy példányban, személyesen, vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. Illetőleg az erre kötelezettek juttatják el elektronikus úton az állami adóhatósághoz. Az átvétel igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
D) Az e fejezethez tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek:
1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2005. évi jövedelmeiről (2005K30, 2005K30-A, és 2005K30-B számú nyomtatvány 10. sz. melléklet)
2. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2005. évben levont járulékokról (2005K32-es számú nyomtatvány 11. sz. melléklet)
3. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2005. évi adóköteles jövedelmeiről (2005K33-as számú nyomtatvány, 12. sz. melléklet)
4. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a magánszemélynek 2005. évben tulajdonba adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről (2005K36-os számú nyomtatvány, 13. sz. melléklet)
5. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek lakás célú felhasználásra pénzintézeten keresztül általa nyújtott kölcsön 2005. évben elengedett összegéről (2005K37-es számú nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
6. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2005. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről (2005K43-as számú nyomtatvány 15. sz. melléklet)
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2005. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről (2005K53-as számú nyomtatvány 16. sz. melléklet)
8. A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2005. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról (2005K71-es számú nyomtatvány 17. sz. melléklet)
9. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2005. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről (2005K72-es számú nyomtatvány 18. sz. melléklet)
10. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2005. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról (2005K73-as számú nyomtatvány 19. sz. melléklet)
11. Az önkormányzati hivatal adatszolgáltatása a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés bérbeadó magánszemély által történő megszüntetéséről (2005K75-ös számú nyomtatvány 20. sz. melléklet)
12. A kifizető adatszolgáltatása a haszonhúzó magánszemély részére 2005. június 30. napja után keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelmekről (2005K76-os számú nyomtatvány, 21. sz. melléklet)
13. Az adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére 2005. június 30. napja után keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (2005K77-es számú nyomtatvány 22. sz. melléklet)
14. Társas vállalkozás adatszolgáltatása a vállalkozói járulékról (2005K78-as számú nyomtatvány, 8005/2005. (AEÉ. 12.) önálló tájékoztató) A nyomtatvány képe a 31. sz. melléklet.
15. A kifizető adatszolgáltatása a külföldi illetőségű magánszemély részére 2005. évben kifizetett osztalékjövedelemről (2005K79-es nyomtatvány, 23. sz. melléklet)
16. Az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek kiadott igazolás szerinti adóköteles jövedelemről (2005K80-as nyomtatvány, 24. sz. melléklet)
17. Munkáltató adatszolgáltatása a START-Kártyávalfoglalkoztatottról (2005K81-es számú nyomtatvány, 8006/2005. (AEÉ. 12.) önálló tájékoztató) A nyomtatvány képe a 32. sz. melléklet.
18. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása, az általa a magánszemélynek 2005. évben kifizetett támogatásról (2005K83-as számú nyomtatvány 25. sz. melléklet)
19. A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/2005-ös, az M29/2005-A és M29/2005-B, az M29/1/2005-ös, M29/2/2005-ös, M29/3/2005-ös számú nyomtatványoknak megfelelő adattartalommal teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta, illetőleg a kifizetőnek akkor is, ha bármely ok folytán az adóelőleg levonása nem történt meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tájékoztató a jogszabályi előírás alapján másként rendeli. Kirendelés esetén az adatszolgáltatást annak kell teljesítenie, aki a tényleges kifizetést is teljesítette.
A kifizető (a munkáltató) adózónként szolgáltat adatot az általa kifizetett teljes összegről. Ebből következően nem fogadható el ugyanazon kifizető által több, külön adatszolgáltatás ugyanarra a magánszemélyre, azonos adóévre vonatkozóan. Ez vonatkozik a több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők adatszolgáltatására is.
E) A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők, az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya illetékességi körébe vont kifizetők, valamint az adatszolgáltatásnak elektronikus úton eleget tevő kifizetők az előírt adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
F) Átalakulás esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást) . Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, így elfogadható, ha a 2005-ben jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában "saját" kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket.
G) A munkáltatók a 19. pontban meghatározott adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1-1%-áról.
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait legkésőbb 2006. február 20-áig közvetlenül a munkáltatójának adja át.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes adóhatóság részére.
A Kiemelt Adóalanyok Igazgatóságához tartozó, valamint az elektronikus úton teljesítő más adóalanyok is adatkísérő lap mellékelésével küldik meg a rendelkező nyilatkozatokat.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a kísérőjegyzéken az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
H) Az adatszolgáltatás kötelező adatai
Az adatközlő nevét, címét, adóazonosító számát (adószámát, illetőleg, ha csak adóazonosító jellel rendelkezik a magánszemély munkáltató, az adóazonosító jelét) kell kitölteni.
Amennyiben az adatszolgáltatást jogutód teljesíti, úgy a jogelőd adóazonosító számát is közölni kell, feltéve, hogy a jogelőd kötelezettségét teljesíti.
Azon magánszemélyek esetében, akikre nézve teljesíti az adatszolgáltatást az arra kötelezett, a nevükön túl az adóazonosító számát (adóazonosító jelét, adószámát kell szerepeltetni) .
Abban az esetben, ha adóazonosító szám kitöltésére van lehetőség, minden esetben balra zártan kell az arra szolgáló helyen kitölteni.
Az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet a IV. fejezetben közöltek alapján.
Az adatszolgáltatást minden esetben forintban kell teljesíteni.
Az adott mellékletekben foglaltaknál jelezzük az általános kitöltéstől való eltérést.
I) Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell, amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál.
Az adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot két példányban (ebből egy példány az átvétel igazolására szolgál) kell benyújtani.
Az adatkísérő lapnak tartalmaznia kell az adatszolgáltató azonosító adatait (név, adóazonosító szám, cím, ügyintéző adatai), az adatszolgáltatásért felelős személy aláírását, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó tételes adatokat (a bizonylattípusonként felsorolt lapszámok és tételszámok, mágneses adathordozó esetén az állományokhoz tartozó rekordszámok) .
Egy mágneses adathordozón több cég adatszolgáltatása együttesen is benyújtható, de ez esetben az adatszolgáltatók számának megfelelően külön-külön kell az adatkísérő lapokat kiállítani.
1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2005. évi jövedelmeiről (2005K30-as számú nyomtatvány, 10. sz. melléklet)
A III. fejezet C) pontja szerinti adathordozón (kivéve a papír alapú adathordozót) kell adatot szolgáltatni a 2005K30-as nyomtatványnak megfelelő adattartalommal a kifizetőknek, munkáltatóknak mindazokról a magánszemélyeknek történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed, kivéve azokat, amelyeket az M29/2005-ös, M29/2005-A és B, az M29/1/2005-es M29/2/2005-ös és M29/3/2005-ös számú nyomtatványon tüntet fel a munkáltató (társaság) .
A 2005K30-as számú nyomtatványnak megfelelő adattartalom szolgál a jogszabály által előírt központi kifizetőhely (pl. Képzőművészeti Alap) által megbízás alapján történt kifizetések bejelentésére, valamint a társadalombiztosítási szervezetek olyan kifizetéseinek közlésére, amelyeket azon magánszemélyeknek teljesítettek, akiknek nem volt munkáltatójuk.
Az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító mindazon munkavállalókról, akiknek igazolást adott ki a 2005K80-as nyomtatványnak megfelelő adattartalommal szolgáltat adatot. Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az adatszolgáltatást a kiadott AM könyvről a 2005K54-es számú nyomtatványon kell teljesíteni. Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal szolgáltat adatot a K30-as nyomtatvány minta részletes kitöltési útmutatója szerint.
Abban az esetben, ha az adószámmal rendelkező magánszemély művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja és arról nyilatkozott kifizetéskor a kifizetőnek, hogy az adóelőleget, a magánszemélyekre vonatkozó előírások alapján fizeti meg, úgy a kifizető adatszolgáltatása csak a kifizetett bruttó összegre terjed ki (8. és/vagy 9. sor "b" oszlopa), illetőleg a 30. sor "a"-"d" oszlopaiban kell adatot közölni.
Ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni az olyan magánszemély munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelméről is, akinek az adatszolgáltatóval kötött munkaviszonya (tagi jogviszonya) év közben megszűnt. E magánszemélyekre vonatkozóan a 2005K30-as számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell a munkaviszony megszűnése után történt kifizetésekről is adatot közölni.
Az adatszolgáltatásban csak a " saját" kifizetés szerepeltethető, a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelnie az általa folyósított társadalombiztosítási összeget.
Abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, de a társadalombiztosítási szerv a társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor, a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről, e kifizetéseket is saját kifizetésként kell kezelni.
Itt kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles. Ilyen esetben a 14. és 42. sorokban adat nem szerepel, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le. Abban az esetben, ha ez a jövedelem adóterhet nem viselő járandóság, ezt a kifizetés jogcímétől függetlenül a 10. és 41. sorokban kell feltüntetni.
Nem itt, hanem a 2005K79-es nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni a külföldön (is) adóköteles osztalék összegéről és az ebből belföldön levont adó összegéről.
Nem szerepelhet ebben az adatszolgáltatásban a mezőgazdasági őstermelők részére a mezőgazdasági őstermelés ellenértékeként kifizetett összeg sem. Ennek közlésére a 2005K43-as számú nyomtatvány minta szolgál (lásd e fejezet 6. pontjánál leírtakat) . Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő részére más jogcímen (is) történt kifizetés, akkor ez utóbbiról a 2005K30-as számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni.
A társasházaknak kifizetett adóköteles jövedelmekről teljesítendő adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2005K33-as számú nyomtatványon kell teljesíteni (lásd e fejezet 3. pontjánál leírtakat) .
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a támogatásban részesülő magánszeméllyel kapcsolatos adatszolgáltatását nem itt, hanem a 2005K83-as lapnak megfelelő adattartalommal teljesíti.
Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség az egyéni vállalkozók részére e tevékenységük ellenértéke címén történt kifizetésekre.
A kitöltendő adatok
Itt kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel rendelkező, vagy az adószámmal rendelkező magánszemélyek, részére kifizetett jövedelmekről, illetőleg bevételekről. A jelölt sorba a bevételt szerző magánszemély nevét kell feltüntetni, továbbá az adóazonosító jelét (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot) . Nem belföldi illetőségű magánszemély esetében az állampolgárságot is közölni kell.
Az adatszolgáltatás hibátlan teljesítését az M30-as nyomtatvány, valamint a 0553-as adóbevallás kitöltési útmutatója segíti.
Az adatszolgáltatás 1-15., valamint a 38-43. sorait fő szabályként az igazolásnál leírtak szerint kell kitölteni.
Az elszámolható költség oszlopába a 2-3., 6. és 12. sorok esetében a bizonylat nélkül elszámolható vagy a magánszemély adóelőleg levonásakor adott nyilatkozata szerinti költséget kell beírni.
Az adatszolgáltatás során jogcímenként kell adatot szolgáltatni a magánszemély részére az adatszolgáltató által kifizetett (juttatott), összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (a bevételről, az adóelőleg-alapként figyelembe vett összegről, a levont adóelőlegről), külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével. (1-15. sorok, 47. sor, 48-49. sorok - valamint a kiegészítő sorok)
Azon kifizető, amely nem munkáltatója a magánszemélynek, és nem bér kifizetője, negyedéves bontásban köteles adatszolgáltatásra a részben vagy egészben le nem vont adóelőleg összegével kapcsolatban. (30-34. sor)
A külön adózó jövedelmek (kifizetések) esetében a 20-27. soroknál a kifizetés bruttó összegén túl, közölni kell az adó alapját és a levont adót is az arra szolgáló helyen, ha a levonás megtörtént. Abban az esetben, ha az adó levonására nincs lehetőség (kivéve a vállalkozásból kivont jövedelem), a kifizetőnek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia, azaz a 30-34. sorokat is ki kell töltenie.
Azon kifizetések (juttatások) tekintetében, amelyekre az M30-as igazolás nem tér ki, vagy az M30-as igazolásnál leírtaktól eltérően kell eljárni, a következőket kell figyelembe venni.
Nem önálló tevékenység címén juttatott jövedelmek 1-7. sorok
Bérnek minősülő bruttó kifizetés
1. sor: Ebben a sorban a magánszemély részére 2005. évben bérnek minősülő kifizetés bruttó összegét kell feltüntetni. Bérnek az M30-as igazolás 1. sora szerinti összeget kell feltüntetni. A levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összegét az egyéb adatok között a 40. sorban kell feltüntetni, ha a munkáltató azt az igazolás 1. sorában (munkaviszonyból származó bérjövedelem) csökkentő összegként figyelembe vette. (M30/ 92. sor)
2-7. sor: Ezen sorok kitöltésekor az M30-as igazolás 2-7. soránál leírtakat kell figyelembe venni.
Önálló tevékenység címén juttatott jövedelmek (8-9. sorok)
8-9. sorok: A sorokat az M30-as igazolás 11-12. soránál leírtak alapján kell kitölteni.
Egyéb jövedelmek (10-15. sorig)
10-15. sorok: A sorokat az M30-as igazolás 13-18. soránál leírtak alapján kell kitölteni.
Külön adózó jövedelmek (kifizetések)
(16-27. sorok)
16-18. sorok: Ezekben a sorokban kell azon kifizetések bruttó összegéről adatot közölni, amelyek ingatlan, vagyoni értékű jog, illetve ingó vagyontárgy árverés, aukció során történő értékesítéséből származik. Az adatszolgáltatás során a kifizetés bruttó összegét kell megadni.
19. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az életjáradék címén kifizetett bruttó összeget. Az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a kifizető az adót nem vonta le.
Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell itt feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.
20. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem adatközlésére szolgál ez a sor, ha azt kifizető (munkáltató) juttatja a magánszemélynek. Az árfolyam-nyereség után a 25% adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta.
Árfolyamnyereségnek minősül az a jövedelem, amelyet az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében juttatott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.
Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más (a tájékoztató, kifizetői igazolás 1. fejezetében az általános részben leírtak szerint), például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély. Az árfolyamnyereséggel kapcsolatban az M30-as igazolás 48. soránál található a részletes ismertetés.
21.sor: Ebben a sorban a befektetési szolgáltató ad adatot a magánszemély értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelméről. (A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.) Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak adta "kölcsön" az értékpapírt, úgy az értékpapír-kölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a magánszemély összevonás alá eső jövedelemi között lesz adóköteles, a 13. és 29. sorban kell adatot szolgáltatni.
22-23. sorok: Ezekben a sorokban az osztalékból származó kifizetés bruttó összegét (M30/2005. 50. és 51. sor "b" oszlop összegei) tünteti fel a kifizető attól függően, hogy az 20, illetve 35%-os adót visel.
24. sor: Ebben a sorban kell adatot szolgáltatni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) részére e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából juttatott jövedelméről.
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. (A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe.) Ebből következően, az adatszolgáltatásban levont adóként kell feltüntetni, a kifizető által a magánszemély helyett, fentiek szerint megfizetett és bevallott adót.
25. sor: Ez a sor szolgál a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelméről történő adatszolgáltatásra. (A bevétel része az ezzel kapcsolatos költségtérítés is) . A bérbeadásból származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Nem kell itt feltüntetni sem a termőföld-bérbeadásból származó jövedelmet, sem a földjáradékot.
26. sor: A privatizációs lízing címén kifizetett összegről kell ebben a sorban adatot szolgáltatni, ha a magánszemély vagyonrészét a társasága 2005-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell, az igazolással egyezően feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni.
27.sor: Egyéb forrásadós kifizetéseket is teljesíthet a kifizető a magánszemély részére.
E sorban adatot kell szolgáltatni, ha - az előzőekben felsoroltakon túl - olyan külön adózó jövedelmet juttatott a kifizető, amelyből nem vonta le az adót. (Például: csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett élet- vagy kártérítési járadék egy összegben történő megváltása.) Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni.
28.sor: Ez a sor szolgál a külön adózó jövedelmek, az adó alapja és a levont adó oszlopainak összesítésére.
29.sor: Az 1-6, valamint a 8-15. sorok jövedelmeiből levont adóelőleget kell beírni ebbe a sorba. Ez a sor tartalmazza a 2005. évben kifizetett törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítésből levont adóelőleg összegét is (K30/ 38. sor) . A munkáltató (a bér kifizetője) levont adóelőlegként közli, a magánszeméllyel szemben kötelezettségként kimutatott - bármely ok folytán levonni elmulasztott - adóelőleg összegét is.
30-34. sorok: Ezekben a sorokban kell közölni a kifizetőnek (a munkáltatónak, bér kifizetőjének nem) azon adatokat, amelyek a 2005. évben az összevont adóalapba tartozó, valamint a külön adózó azon jövedelmekről (a bevételről, az adó, adóelőleg-alapjáról, az adó, adóelőleg-alapja utáni adó, adó-eíőlegfizetési kötelezettségről, a ténylegesen levont adóról, adóelőlegről), amelyeket a magánszemélynek juttat, és amelyek esetében az adó, adóelőleg levonása bármely oknál fogva csak részben (vagy nem) történt meg. Az adatokat negyedéves bontásban kell feltüntetni. A művészeti tevékenységgel kapcsolatos egyedi szabály alkalmazása estén, csak a 30. sorban szerepelhet adat, az általános résznél leírtak szerint.
Egyéb adatok (35-46. sorok)
Ezekben a sorokban olyan adatokat kell közölni, melyek az előző sorokból nem állapíthatók meg.
35-39. sorok: Ezek a sorok a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok közlésére szolgálnak. Itt kell feltüntetni a munkaviszony megszűnésének időpontját (35. sor), a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén 2005. évben kifizetett teljes Összeget (36. sor), és azt, hogy a kifizetett végkielégítést hány hónapra lehet figyelembe venni (37. sor) . Itt kell feltüntetni a kifizetett végkielégítésből 20%-os kulccsal levont adóelőleg teljes összegét (38. sor), továbbá a 38. sor összegéből a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén kifizetett összegének (7. sor) 2005. évben figyelembe vehető adóelőlegét (39. sor) . A munkaviszony megszűnésének időpontja elsősorban a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés adózási szabályainak alkalmazása szempontjából fontos. Előfordulhat, hogy azonos adóéven belül többször történik munkaviszony létesítése és megszüntetése, ilyenkor azonban nem jellemző az előbbiek szerinti végkielégítés fizetése. Ha valamely munkaviszony megszüntetéshez az előbbiek szerinti végkielégítés fizetése is kötődik, úgy az ehhez kapcsolódó időpontot kell feltüntetni, egyebekben a munkaviszony megszüntetésének utolsó időpontját kell itt jelezni. Értelemszerűen az 49. sorban valamennyi időszakot fel kell sorolni.
40. sor: Itt kell közölni a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat, ha annak levonása a munkáltató közreműködésével történt és az 1. sorban közölt kifizetésnél csökkentő tételként számításba vette.
41.sor: Ebben a sorban kell közölni tájékoztató adatként a 10. sor "d" oszlopában is feltüntetett, a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelmet, ha az olyan országból származott amellyel van a Magyar Köztársaságnak a kettős adózás elkerülésére megkötött egyezménye, vagy belföldről származott, de az egyezmény szerint az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető a jövedelem.
42.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem (14. sor "d" oszlopa) után külföldön megfizetett adó közlésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
43. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem (15. sor "d" oszlopa) után külföldön megfizetett adó közlésére szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
A külföldön megfizetett adót az igazolásnál (M30/2005.) leírtak szerint kell forintra átszámítani.
44. sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét. (Lásd az M30/2005. 651. soránál leírtakat) .
45. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni. (Lásd az M30/2005. 652. soránál leírtakat.
46.sor: Ez a sor szolgál a magánszemély költségnyilatkozatáról szóló adatközlésre. Az arra szolgáló négyzetben a megfelelő számmal kell jelölni, hogy az adóelőleg levonásához a magánszemély milyen költségnyilatkozatot adott.
Az adójóváíráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás (47-49. sorok)
Az adójóváírás érvényesítéséhez kapcsolódóan itt kell feltüntetni az adójóváírásra jogosító hónapok számát (47. sor), az adójóváírás összegeként az adóelőleg levonása során figyelembe vett összegeket (48. sor), valamint azon hónapok és napok megjelölését, amelyekre az adójóváírás megillette a magánszemélyt (49. sor) . Az egybefüggő időszakokat egy sorban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha adott hónapon belül többször történik a foglalkoztatás, értelemszerűen csak egy hónapot kell feltüntetni.
(Példa a kitöltésre: A foglalkoztatás során január 25-étől május 5-éig, majd július 1-jétől augusztus 10-éig illette meg a magánszemélyt bér. Az adójóváírásra jogosító hónapok száma 7, a 49. sor kitöltése a következő: 51-a) 01.25-05.05 51-b) 07.01 -08.10.)
A 47. sorban a 2005. év adójóváírásra jogosító hónapjainak számát arab számmal kell feltüntetni. Ez nem lehet több 12 hónapnál. Ezt a sort az adójóváírás érvényesíthetőségétől függetlenül ki kell tölteni.
2. A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyek 2005. évi megállapított járulékairól (2005K32-es számú nyomtatvány, 11. sz. melléklet)
Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot a kifizető és a munkáltató a magánszemélyek megállapított járulékairól.
A magánszemélyek megállapított járulékainak tekintetében az Art. 178. § 18. pontja szerinti kifizetőnek, illetve a 23. pont szerinti munkáltatónak kell tekinteni azt a foglalkoztatót, amely a magánszemély biztosítottat:
- munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaként, a fegyveres erők szerződéses állományú tagjaként, továbbá ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatja, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat, illetőleg
-ha díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként, választott tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként),
-társas vállalkozói (tagi) jogviszonyban,
-a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató - tanulóként foglalkoztatta, továbbá
- a munkanélküli ellátásokat folyósító szervet,
-a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (továbbiakban: MÁTI) az általa - nem munkáltatói minőségében -kifizetett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás tekintetében,
-a társadalombiztosítási ellátásokat folyósító szervet,
-az egyházakat az egyházi személyek vonatkozásában.
Nem kell adatot szolgáltatni:
-a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozóról, illetve a baleseti járulék alapjául szolgáló jövedelemről.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a kifizető és a munkáltató adózónként szolgáltat adatot:
-a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási idő tartamáról,
-a járulékköteles jövedelem teljes egészéről,
-a megállapított járulékokról,
-a járulékfizetési kötelezettség egyéni felső korlátjáról,
-a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamokról,
-a levonás elmaradásának okáról, valamint az adózó magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről.
Néhány fontos szabály ismertetése, melyre tekintettel az adatszolgáltatási kötelezettség a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthető:
A munkavállalók (foglalkoztatottak) nyugdíj járulékfizetésének tekintetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény felső korlátot szab, meghatározza azt a maximum összeget, amely után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztár tagja esetén nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetni.
A nyugdíjjárulék fizetési felső határ naptári napi összege 2005. január 1-jétől 16 440 forint.
A nyugdíjjárulék fizetési felső határt évente január 1-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig kell számítani.
Amennyiben a munkavállalónak ugyanannál a kifizetőnél (megbízónál) a naptári éven belül, de eltérő időpontokra vonatkozóan több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya is volt, együttesen is csak a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után fizet nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat.
A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet!
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, amennyiben:
-táppénzben,
-terhességi-gyermekágyi segélyben,
-gyermekgondozási díjban,
-gyermekgondozási segélyben,
-baleseti táppénzben részesült, illetve
- a fizetés, díjazás nélküli időszak (pl. fizetés nélküli szabadságon volt) .
A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell a felsorolt időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ (16 440 forint) szorzatával. Azonos módon kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
Amennyiben a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetni. A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti Prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Ugyanakkor a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll!
A társas vállalkozásnak a főfoglalkozású társas vállalkozó tényleges jövedelemének hiányában az Art. jelenlegi szabályaira is figyelemmel a minimálbért, mint képzett járulékalapot kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.
Társas vállalkozó esetében a járulékfizetési alsó és felső határt azzal az időszakkal arányosan - a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ naptári napi összegével - csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó:
-táppénzben, baleseti táppénzben
- terhességi-gyermekágyi segélyben,
-gyermekgondozási díjban,
-gyermekgondozási segélyben,
-gyermeknevelési támogatásban,
-ápolási díjban részesül,
kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj fizetésének időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
-fogvatartott,
-ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagság szünetel.
Társas vállalkozó vonatkozásában is figyelemmel kell lenni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamával arányos, éves egyéni járulékfizetési felső határra.
A 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa!
Ha a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan, illetve a tárgyévet követő időszakra kerül sor járulékalapot képező jövedelem kifizetésére, azt a járulék megállapítására vonatkozó eltérő szabályokra tekintettel az adatszolgáltatásban a tárgyévre vonatkozó járulékalapot képező jövedelemtől elkülönülten, megbontva kell szerepeltetni.
A visszamenőleges időtartamra kifizetett járulékalapot képező jövedelemnél az eredeti esedékesség, a tárgyévben a következő naptári évre (előre) fizetett járulékalapot képező jövedelemnél a kifizetés időpontja szerinti járulékfizetési felső határt kell alapul venni.
Kitöltendő adatok
Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát, illetőleg -ha csak adóazonosító jellel rendelkezik a magánszemély munkáltató, - az adóazonosító jelét) balra zártan, minden lapra fel kell írni.
Figyelem! A kifizető és a munkáltató csak "saját" kifizetéseihez kapcsolódó összesített adatokat szerepeltethet a nyomtatványon.
Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, úgy a biztosítási jogviszony fennállása alatt az általa folyósított gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély összegét is saját kifizetéseként kell kezelni.
A mellékletben szereplő nyomtatvány papíralapú megjelenési forma. Az Internetről letölthető kitöltő program - jellegéből adódóan - adattartalmában nem, de megjelenési formájában eltérő lehet. Az ismertetett rekordstruktúra betartása kötelező!
A lapszám folyamatosan növekszik. Az adatközlő lapon a járulékfizetésre kötelezett magánszemély nevét géppel, vagy nyomtatott nagybetűvel kell feltüntetni. Az adóazonosító számként az adóazonosító jel, adószám kerül beírására.
Az I. blokk
az 1. sorban: a járulékköteles jövedelem teljes összege kerül feltüntetésre. Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke [ide nem értve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás], valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjasfoglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ezek hiányában - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén - a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2005. szeptember 1-jétől hatályos szabálya szerint az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét kell járulékalapként figyelembe venni, illetve ettől az időponttól a felszolgálási díj, és a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló is járulék alapot képező jövedelemnek minősül.
a 2. sorban: a foglalkoztatott által fizetendő nyugdíjjárulék éves felső határaként maximum (365 x 16 440) = 6 000 600,-forint összeg írható.
A következő blokkokban az adatközlésre több sor áll rendelkezésre. Az adatot nem tartalmazó sorokat üresen kell hagyni.
A II. blokk 1-3. sorokban
az a) és b) oszlopban: a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási időt (-tól-ig), biztosítási időszakonként, azon belül is bontásban külön-külön kell feltüntetni.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannál a munkáltatónál, pl. március 12-től május 20-ig munkaviszonyban, majd augusztus 12-től szeptember 12-ig és december 1. napján megbízási jogviszonyban foglalkoztatott esetében az adatszolgáltatást biztosítási időszakonkénti bontásban, azaz három sorban kell teljesíteni.
A biztosítás - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a Tbj. 5. §-ában foglaltak szerint történik.
Mivel az adatszolgáltatás a 2005. adóévre vonatkozik az a) oszlopban a biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként 2005. január 1-jét megelőző időpont nem szerepelhet. A tárgyévtől eltérő biztosítás jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyévben járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre külön a III. blokkban kell közölni!
a c) oszlopban: a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről kell adatot szolgáltatni.
Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tag "l"-es kódot, kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó magánszemély esetében "2"-es kódot kell szerepeltetni.
Amennyiben a biztosított a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt létesítette vagy szüntette meg magánnyugdíj-pénztári tagságát, akkor a biztosításban töltött időszakot az adatszolgáltatásban meg kell bontani.
Példa:
A január 1-jétől december 31-éig munkaviszonyban foglalkoztatott biztosított esetében, aki május 1-jétől magánnyugdíjpénztár tag:
a II. blokk
1 sor a) és b) oszlopban 20050101-20050430 időtartamot kell feltüntetni és a c) oszlopban a 2-es kódszámot kell beírni.
A 2. sor a) és b) oszlopban 20050501-20051231 időtartam feltüntetése mellett a c) oszlopban az 1-es kódszámot kell szerepeltetni.
a d) oszlopban: a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem kerül feltüntetésre azzal, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő munkáltató által folyósított gyed, gyes összege itt nem szerepeltethető, azt külön a III. blokkban kell feltüntetni. A munkavállaló nyugdíj- és tagdíjának alapja, a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke, a felszolgálási díj, valamint a borravaló után nyugdíjjárulékot nem fizet.
A saját jogú nyugellátásban részesülő személyre vonatkozó adatszolgáltatásban az oszlopban értékadatot feltüntetni nem kell. Az adathiány okát az "f' oszlopban a 2-es kód beírásával kell jelezni.
az e) oszlopban: a d) oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni, figyelemmel az általános részben leírtakra. A kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében -tekintettel a járulékfizetési felső határ naptári napi összegére és 8,5%-os mértékére, - éves szinten maximum 510 051,- forint írható. A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék maximum éves összege a 0,5%-os mérték figyelembevételével 30 003,- forint lehet.
Abban az esetben, ha a magánnyugdíj-pénztár tag biztosított év közben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemből a 8,5 és az 0,5 százalékos mértékkel levont nyugdíjjárulék összegét külön-külön kell szerepeltetni!
az f) oszlopban: kell feltüntetni a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:
-nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette 1
-sajátjogú nyugdíjban részesül 2
-hivatásos jogviszonnyal rendelkező személy 3
-ügyviteli hiba 4
-egyéb ok 5
a g) oszlopban: a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem összegét kell feltüntetni.
Az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott az Szja. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke, a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után egészségbiztosítási járulékot nem fizet.
a h) oszlopban: a g) oszlopbaba beírt adat alapján kiszámított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. A kiszámítás során az Általános tudnivalók címszó alatt ismertetettek az irányadók. A 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! Visszamenőleges időre történt kifizetés esetén a III. blokkot kell használni.
az i) oszlopban: kell feltüntetni az egészségbiztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:
-heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony
mellett fennálló biztosítási jogviszony 1
-saját jogú nyugdíjas 2
-ügyviteli hiba 3
-egyéb ok 4
A III. blokk 1-2. sorokban
az a) és b) oszlopban: kell feltüntetni annak a tárgyévtől eltérő biztosítási jogviszonynak az időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyévben járulékalapot képező jövedelem került kifizetésre.
a c) oszlopban: a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről az I. blokk c) oszlopra vonatkozó leírás szerint kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
a d) oszlopban: a tárgyévet megelőző időszakra utólag, illetve a tárgyévet követő időszakra elszámolt (kifizetett) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kell feltüntetni.
az e) oszlopban: a d) oszlopban feltüntetett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni.
a f) oszlopban: kell feltüntetni a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának tényleges okát, a II. blokk f) oszlopnál ismertetett ok kódok felhasználásával.
a g) oszlopban: a tárgyévet megelőző időszakra utólag, illetve a tárgyévet követő időszakra elszámolt (kifizetett) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell feltüntetni
a h) oszlopban: a g) oszlopban feltüntetett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni.
a i) oszlopban: kell feltüntetni az egészségbiztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges okát, a II. blokk i) oszlopnál ismertetett ok kódok felhasználásával.
A IV. blokk 1-2. sorokban
Itt csak a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyet működtető munkáltató, a MÁTI, illetve a központi költségevetési szerv által létrehozott társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódjaként a központosított illetményszámfejtő hely, az OEP és területi szervei (MEP-ek), valamint a munkanélküli ellátás kifizetője közölhet adatokat. A MEP kifizetői minőségében a volt foglalkoztatottja tekintetében folyósított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély összegét is itt közölheti. Gyermeknevelési támogatás és ápolási díj jogcímen adatot csak a MÁTI közölhet.
az a) és b) oszlopban: kell a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, munkanélküli ellátás (a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a vállalkozói járadék, az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás) folyósításának tárgyévre vonatkozó idejét feltüntetni. (Pl. a 2005. október 10-étől 2005. december 31-éig folyósított ápolási díj esetében az adatszolgáltatás III. blokk a)-b) oszlop 1. sorában: 20051010-20051231 dátumot kell feltüntetni)
Mivel az adatszolgáltatás a 2005. adóévre vonatkozik az a) oszlopban a biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként 2005. január 1-jét megelőző időpont nem szerepelhet.
a c) oszlopban: a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága tény érői az I. blokk c) oszlopra vonatkozó leírás szerint kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
a d) oszlopban: a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, összegét kell beírni. Az oszlopban a gyed és a gyes együttesen is előfordulhat, ebben az esetben az összegeket együtt kell közölni. A 2004. évben benyújtott pénzbeli ellátás iránti igények alapján visszamenőleges időre, 2005. évben kifizetett gyed, gyes összegét is itt kell feltüntetni.
A munkanélküli ellátás kifizetője a keresetpótló juttatást, a munkanélküli járadék, vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskereséséi segély és a nyugdíj előtti munkanélküli segély összegét tüntetni fel ebben a sorban.
a e) oszlopban: a d) oszlopban szereplő gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, munkanélküli ellátás összege után kiszámított nyugdíjjárulék (8,5 és/vagy 0,5%) összege kerül beírásra. Amennyiben többféle ellátásban (pl. gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben) is részesült a magánszemély, a nyugdíjjárulékok együttes összegét kell beírni.
az f) oszlopban: kell feltüntetni a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának tényleges okát, a II. blokk f) oszlopnál ismertetett ok kódok felhasználásával.
Az V. blokk 1-10. sorokban
Az általános részben ismertetettek szerinti, járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamokat időszakonként, bontásban kell feltüntetni. Amennyiben a társas vállalkozó év közben társas vállalkozóból "munkaviszonyban állóvá" válik, kieső idő mindkét jogviszonyban előfordulhat (pl. kamarai tagság szünetelése is, és fizetés nélküli szabadság is) . A kieső idő naptári napjainak száma összesen maximum 365 lehet. Kieső idő hiányában a blokkba adatot nem kell írni.
3. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2005. évi adóköteles jövedelmeiről (2005K33-as számú nyomtatvány, 12. sz. melléklet)
A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető kötelezettsége megállapítani, levonni, befizetni, és igazolást kiállítani a társasház részére. A kifizetőnek az általa teljesített kifizetésekről adatszolgáltatási kötelezettsége is fennáll.
Függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak között nem csak magánszemélyek vannak, a társasházat magánszemélynek kell tekinteni a részére külön adózó jövedelem címén teljesített kifizetés esetén. Ilyen jövedelem az ingó és ingatlan értékesítése, a tökejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.), kisösszegű kifizetés, ingatlan bérbeadás.
A társasházak részére teljesített minden adóköteles kifizetésről teljes körűen teljesíteni kell az adatszolgáltatást.
Kitöltendő adatok
Az "a" oszlopban a társasház elnevezését, a "b" oszlopban az adószámát kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a társasház elnevezése és címe eltér egymástól, a társasház címét külön fel kell tüntetni.
A "c" oszlop szolgál a kifizetett adóköteles jövedelem jogcímén teljesített bruttó kifizetés összegének beírására, míg a "d" oszlopba a levont lineáris (forrás) adót kell beírni.
4. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a 2005. évben a magánszemély tulajdonába adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről (2005K36-os sz. nyomtatvány, 13. sz. melléklet)
Az általános részben megadott adathordozón kell adatot szolgáltatni az MRP szervezetnek a szervezet tagjának tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként adott összegéről.
Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a tagnak tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a tag által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt.
A résztvevő tulajdonába adott értékpapír ráfordításként elszámolt összege az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 18.) sz. Korm. rendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, ráfordítás összege.
Az "a" oszlopban, a juttatásban részesülő tag nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál a résztvevő tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként figyelembe vett összeg feltüntetésére.
5. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek az általa hitelintézeten keresztül, korábban nyújtott lakáscélú hitel elengedett összegéről (2005K37-es számú nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
Az általános részben megadott adathordozón vagy elektronikus úton kell adatot szolgáltatni a munkáltatóknak mindazon összegekről, melyeket 2005. évben a dolgozójának lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelből elengedett.
Az adatszolgáltatás határideje 2006. május 20-a, ha a munkáltató elszámol a dolgozójával, egyebekben az általános határidőig, azaz 2006. január 31-éig kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
Abban az esetben, ha a munkáltató hitelintézeten keresztül nyújtott alkalmazottjának lakáscélú felhasználásra kölcsönt, majd az abból fennálló összeget utóbb (jelen esetben 2005. évben) elengedte, adatszolgáltatást kell adnia az elengedett összegről.
Az "a" oszlopban a munkavállaló nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál az elengedett összeg feltüntetésére.
6. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek 2005. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről (2005K43-as számú nyomtatvány, 15. sz. melléklet)
A kifizetőknek a 2005K43-as számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal gépi adathordozón, illetőleg elektronikus úton adózónként összesítve kell adatot szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelők, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyek, valamint a családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek minősülő magánszemély és nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja részére (továbbiakban: őstermelő), őstermelői tevékenységük ellenértékeként kifizetett összegekről. A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az Szja törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével.
Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 2005K30-as számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell közölni.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg.
A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek.
A kitöltendő adatok
Az "a" oszlopba a bevételt szerző magánszemély nevét kell beírni, a "b" oszlopban az adóazonosító jelet (adószámot) kell balra zártan feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál az őstermelői igazolvány számának beírására.
A "d" oszlopban a családi gazdaság nyilvántartási számát is szerepeltetni kell, ha a magánszemély részére ilyen család tagjaként fizetett ki ellenértéket a kifizető.
Az "e" oszlop szolgál a regisztrációs okirat számának vagy a regisztrációs szám beírására. A regisztrációs okirat száma hét karakterű, ezt balról kezdve kell beírni. A regisztrációs szám tíz karakterű.
Az éves bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek ("F oszlop), illetve egyéb őstermelői termékek ("g" oszlop) ellenértékeként fizették ki.
Amennyiben a magánszemély virág- és dísznövény-termesztéssel foglalkozik, az adott adóévben ebből csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről itt kell adatot szolgáltatni függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör:
Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből
-kivéve: a hínár, az alga,
Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből
-kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág.
A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így az ezen kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2005K30-as sz. nyomtatványon kell teljesíteni.
Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor, valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 4 millió forintot és kizárólag kifizetőtől és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származik (szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben 220429-ből, kivéve a 22042999) . Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel a borseprő és borkő értékesítése is (2307-ből) .
Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről ennek a nyomtatványnak megfelelően kell adatot szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell az "f" és az "g" oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylege-sen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg.
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2005. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről (2005K53-as sz. nyomtatvány 16. sz. melléklet)
A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról. Az adatszolgáltatási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül fennáll.
Az adatszolgáltatást magánszemélyenként az adóévet követő január 31-éig, a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
Az "a" oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét (útlevélszámát) kell szerepeltetni. A "c" oszlopban a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopban a kifizető által adott engedmény mértékét kell feltüntetni.
Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 57 ezer forintig terjedő adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatás értékét. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra az esetre, amikor az üdülési csekket nem belföldi illetőségű magánszemély részére juttatja a kifizető. Ebben az esetben a teljes összeg adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő.
[A 2005K53-as adatszolgáltatás "c" rovatában szereplő üdülési csekk értékéből adott engedmény mértéke ("d" oszlop) nem minden esetben azonos az 57 ezer forinttal csökkentett csekk értékével. Az engedmény ugyanis az az összeg, amelyet a munkáltató térítés nélkül ad a munkavállalónak, amely magában foglalja az adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. A 44%-os adót ("e" oszlop) az adóköteles természetbeni juttatás összege alapján kell kiszámolni, megfizetni. Ebből következően az adóköteles rész (az adóalap) a magánszemélynek juttatott engedmény összegének és az üdülési csekk értékéből számított adómentes rész különbsége.]
Az "e" oszlopban az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni.
8. A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2005. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról (2005K71-es számú nyomtatvány, 17. sz. melléklet)
A társas vállalkozásnak az adatszolgáltatását abban az esetben kell teljesítenie, ha 2005. évben a saját tőkéje terhére emeli meg a jegyzett tőkéjét, illetve ha az átváltoztatható kötvényt átalakította.
I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka
1.sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft., rt.) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban.
2.sor: Abban az esetben, ha a jogelőd kötelezettségét teljesíti, úgy annak adószámát is közölni kell.
3. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell, ha a jegyzett tőke felemelését követően
- értékpapírt bocsátott ki (1),
-megemelte az értékpapír névértékét (2),
-kibocsátott értékpapír átruházásra került (3),
-kibocsátott értékpapír bevonásra került (4),
-kibocsátott értékpapír átalakításra került (5),
-kibocsátott értékpapír kicserélésre került (6) .
4.sor: Az átváltoztatható kötvény 2005. évi átalakítása is adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet. Ebben a sorban a megfelelő négyzetben kell ezt a tényt 1-gyel jelölni.
Az adatszolgáltatási lapon a továbbiakban a csak a 3. illetve 4. sorban megjelölt adatszolgáltatási feltételnek megfelelő, azonos adatszolgáltatási kört érintő adatszolgáltatásokat lehet folyamatosan közölni.
II. A magánszemély azonosító adatai és az adatszolgáltatás
A sorszám rögzített, felülírni nem szabad.
A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély házassági nevét, születési nevét, adóazonosító számát.
Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.
Az adatlap további részében az értékpapír azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját - ISIN azonosítót - (a), a részvény fajtáját (b), valamint az értékpapír megemelt névértékét (c) .
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b), a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:
-részvény 1
-üzletrész 2
-egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír 3
A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni:
- törzsrészvény 10
- ideiglenes részvény 11
-elsőbbségi részvény 12
-dolgozói részvény 13
-kamatozó részvény 14
-üzletrész 20
-dolgozói üzletrész 22
Így például a törzsrészvény esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A "c" oszlopban az értékpapír megemelt névértékét kell forintban kifejezve közölni.
9. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2005. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről (2005K72-es számú nyomtatvány, 18. sz. melléklet)
A kifizető a jog alapítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról.
A jog gyakorlása, megszüntetése és a jogról való lemondás esetében az adatszolgáltatást teljesítenie kell, mind az eredeti jogosultról, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyről.
Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.
Abban az esetben, ha az átmeneti rendelkezések szerint kell a szerzés jogcímét meghatározni, az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is teljesíteni kell.
I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka
1. sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft., rt.) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban.
2. sor: Abban az esetben, ha az adatszolgáltató jogutódként teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, úgy ebben a sorban fel kell tüntetnie a jogelőd adószámát.
3. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell, ha a kifizető értékpapírra vonatkozó
-vételi (1),
-jegyzési (2),
-eladási (3)
jogot alapított, illetőleg,
ha értékpapírra vonatkozó, más hasonló
- vételi (4),
-jegyzési (5),
-eladási (6)
jogot alapított.
4.sor: Adatszolgáltatást kell teljesíteni az értékpapírra vonatkozó jegyzési jog
-gyakorlásáról (1),
-megszűntetéséről (2),
- a jogról való lemondásról (3), továbbá
az értékpapírra vonatkozó, más hasonló jegyzési jog
-gyakorlásáról (4),
-megszűntetéséről (5),
- a jogról való lemondásról (6) .
II. A magánszemély(ek) azonosító adatai és az adatszolgáltatás
A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély házassági nevét, születési nevét, adóazonosító számát.
Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.
Az adatlap további részében az értékpapírra vonatkozó jog azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját -ISIN azonosítót - (a), az értékpapírra vonatkozó jog fajtáját (b), valamint az értékpapírra vonatkozó jog szokásos piaci értékét (c) .
A fentieknek megfelelően az értékpapírra vonatkozó jog megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:
-részvény 1
-üzletrész 2
- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló
- értékpapír 3
A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapírra vonatkozó jog fajtáját a következő számokkal kell beírni:
-törzsrészvény 10
- ideiglenes részvény 11
- elsőbbségi részvény 12
- dolgozói részvény 13
-kamatozó részvény 14
-üzletrész . 20
- dolgozói üzletrész 22
Így például a törzsrészvényre vonatkozó jog esetében 110
lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A "c" oszlopban az értékpapírra vonatkozó jog szokásos piaci értékét kell forintban kifejezve közölni.
10. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2005. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról (2005K73-as számú nyomtatvány 19. sz. melléklet)
A kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. (A külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani.)
A magánszemély döntése szerint a bevételnek az a része, mely nem tartozik az előzőek alá, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül és e szerint adózik, vagy adómentes (nem minősül bevételnek) a szerzéskor. Erről a magánszemélynek lehetősége van dönteni.
A magánszemélynek erről a választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkoznia kellett a kifizető felé, valamint e választását adóbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
Ha a magánszemély döntése szerint, a szerzéskor adómentes (nem minősül bevételnek), a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján keletkező összeget, akkor a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet.
Az adatszolgáltatást a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig, azaz 2005. január 31-éig kell teljesíteni ezen az adatlapon.
Az adatszolgáltatás során az értékpapír azonosító kódját (ISIN azonosító), az "a" oszlopban, az értékpapír megnevezését, fajtáját a "b" oszlopban, az értékpapír névértékét (ennek hiányában az arányos könyv szerinti értékét) a "c" oszlopba kell beírni.
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:
-részvény 1
-üzletrész 2
-egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot
megtestesítő, névre szóló értékpapír 3
A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni:
- törzsrészvény 10 ,
- ideiglenes részvény 11
-elsőbbségi részvény 12
-kamatozó részvény 14
-üzletrész 20
- szövetkezeti üzletrész 23
11. Az önkormányzati hivatal adatszolgáltatása (2005K75 nyomtatvány, 20. számú melléklet)
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2005. január 1-jétől hatályos szabályai alapján, magánszemély által a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevétel után az adó mértéke 0%, ha teljesülnek az alábbi feltételek.
Nulla adókulccsal adózik a bevétel, ha az olyan lakás bérbeadásából származik, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van és
a) a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal),
b) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és az időtartama a 60 hónapot (feltételül szabott időtartam) eléri vagy meghaladja (ideértve a feltételül szabott időtartam teljesülését közvetlenül követő időszakot is, ha a szerződés időtartamát meghosszabbítják),
c) az önkormányzat a lakást magánszemély(ek) lakhatásának biztosítására hasznosítja,
d) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket (a feltételül szabott cél) megállapító önkormányzati rendelkezés számát.
Ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés a feltételül szabott időtartamon belül 2005. évben a bérbeadó érdekkörében felmerült okból megszűnik, az önkormányzati hivatal 2006. január 31-éig, a bérbeadó személy adóazonosító számának feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatóságnak a szerződés megszűnéséről.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az önkormányzat adószámát, valamint abban az esetben, ha a jogelőd kötelezettségét teljesíti a jogelőd adószámát is.
Fel kell tüntetni az adatszolgáltatással érintett magánszemély azonosító adatait (házassági, illetve születési nevét -"a" oszlop), adóazonosító számát (adószámát, adóazonosító jelét - "b" oszlop), a lakás bérbeadás alapjául szolgáló szerződés keltének időpontját ("c" oszlop), a szerződés időtartamát ("d" oszlop), továbbá a szerződés, bérbeadó által történő megszüntetésének időpontját ("e" oszlop) .
12. A 2005. június 30-át követően keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről teljesítendő adatszolgáltatás (2005K76 és 2005K77 nyomtatványok 21. és 22. sz. melléklet)
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 52. § (12) bekezdése alapján, az Art. 7. számú mellékletében (továbbiakban: Melléklet) meghatározott kamatjövedelem kifizetője, illetve az ezzel összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezett más személy, a Melléklet szerinti módon és tartalommal adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz.
Fontos: a jelen adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan használt három kulcsfogalom (nevezetesen: a kifizető, haszonhúzó, valamint a kamat itt meghatározott fogalma) csak a hivatkozott Melléklet alapján elkészített jelen tájékoztató rendszerében használható, ugyanis ezek a fogalmak egyébként más tartalmat hordoznak.
A) Az adatszolgáltatás teljesítésére kötelezettek
1.A kifizető
Az a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzónak közvetlenül kamatot fizet vagy jóváír, a jelen adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából kifizetőnek tekintendő. (Ilyenek lehetnek jellemzően a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók.)
2.Az adatszolgáltatásra kötelezett:
Az egyes tagállamokban létező személyegyesítő társaságok, szervezetek speciális adózása azt jelenti, hogy formailag a kifizetett vagy jóváírt kamatot a szervezet kapja, azonban a jövedelem a kifizetés vagy jóváírás időpontjában a szervezetet alkotó magánszemélyek jövedelmeként jelentkezik, mely magánszemélyeknek a jövedelemadózás szabályi szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteni.
Ezekről a Melléklet 3. pontjában meghatározott szervezetekről az Európai Unió által kiadott tételes lista nincs. Ezért az adatszolgáltatásra kötelezettek minden bizonytalan esetben - amikor nem tudják, hogy az említett szervezet jogi személy, társasági adóalany vagy befektetési alap - kötelesek az adatszolgáltatásra, ezzel mentesülnek az esetleges mulasztás miatt alkalmazható szankciók alól.
Adatszolgáltatási kötelezettség terheli azt a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet (továbbiakban: adatszolgáltatásra kötelezett), amely bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet (továbbiakban: Melléklet 3. pontja szerinti szervezet) útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak juttat kamatjövedelmet.
A más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezetről nem kell adatszolgáltatást teljesíteni, ha hitelesen magyarra fordított okiratban igazolja, hogy jogi személy vagy az illetősége szerinti tagállamban a társasági adó alanya vagy európai befektetési alapként működik, illetve az illetősége szerinti tagállam hatósága által kiállított igazolás alapján ilyen alapnak minősül.
Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában nem minősül jogi személynek, azaz az adatszolgáltatást teljesíteni kell a közvetett juttatás után ezen szervezetekről, mint haszonhúzó szervezetekről:
a) Finnországban: avion yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky), valamint öppet bolag és kommanditbolag, illetőleg
b) Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB) .
B) A haszonhúzó
Az adatszolgáltatás szempontjából haszonhúzó az a más tagállamban illetőséggel bíró magánszemély, akinek kamatot fizetnek vagy jóváírnak.
Nem minősül haszonhúzónak az a magánszemély, aki igazolja, hogy a kamatot nem az Ő javára fizették ki, illetve írták jóvá, azaz
a) kifizetőként jár el,
b) jogi személy képviseletében, az illetősége szerinti tagállam joga alapján a társasági adó alanya képviseletében, európai befektetési alapnak minősülő szervezet képviseletében, vagy a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet képviseletében, jár el, feltéve, ha ez utóbbi esetben közli Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére kamatot juttató vagy jóváíró személlyel ezen szervezet nevét, címét és erről a kamatot juttató vagy jóváíró személy (adatszolgáltatásra kötelezett) adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak (a 2005K77-es számú lapon meghatározottak szerint),
c) a haszonhúzó képviseletében jár el és annak nevéről és címéről a kifizető részére adatot szolgáltat.
Amennyiben a kifizető a haszonhúzót nem tudja azonosítani, akkor a képviselőként eljáró magánszemély minősül haszonhúzónak.
Amennyiben a kifizető a haszonhúzó szervezetet nem tudja azonosítani, akkor a képviselőként eljáró magánszemély minősül haszonhúzónak.
A haszonhúzó azonosítása:
A kifizető köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a haszonhúzó azonosítása érdekében, ha a haszonhúzó helyett és nevében képviselője jár el, és erről a kifizető tudomással bír.
A kifizető a haszonhúzó azonosítását a 2004. január 1-je előtt létrejött vagy teljesült, kamatkifizetést megalapozó szerződéses jogviszony, illetve egyéb ügylet esetén név, állandó lakóhely, szokásos tartózkodási hely feltüntetésével a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, valamint a hatályos jogszabályok alapján egyébként rendelkezésre álló adatok alapján végzi.
A 2004. január 1-jén, illetve azt követően létrejött vagy teljesült szerződéses jogviszony vagy egyéb ügylet esetén a haszonhúzó azonosítása az előzőekben meghatározottakon túl, az illetősége szerinti tagállamban megállapított adóazonosító szám feltüntetésével a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy személyazonosító igazolvány alapján történik. Amennyiben az állandó lakóhelyet vagy a szokásos tartózkodási helyet az útlevél vagy a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza, a haszonhúzó állandó lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyét egyéb okirat hiteles magyar nyelvű fordítása alapján kell megállapítani. Ha az adóazonosító számot az útlevél, a személyazonosító igazolvány vagy egyéb okirat - ideértve az illetőségigazolást - nem tartalmazza, akkor az azonosítási adatok között az útlevél vagy a személyazonosító igazolvány szerinti születési helyet és időt fel kell tüntetni.
A haszonhúzó (adóügyi) illetőségét állandó lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye határozza meg. Ha tagállami hatóság által kibocsátott útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal rendelkező haszonhúzó állandó lakóhelye vagy ennek hiányában szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy állítása szerint az Európai Közösség egyik tagállamában sem bír illetőséggel, akkor a kifizető az illetőséget a hitelesen magyarra fordított illetőségigazolás alapján állapítja meg. Illetőségigazolás hiányában a haszonhúzó illetősége szerinti országnak az útlevelét, személyazonosító igazolványát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyéb iratát kiállító tagállam minősül.
C) A kifizetett (juttatott) kamat
1. Az adatszolgáltatás szempontjából kamatnak minősül bármely követeléshez kapcsolódó, jóváírt vagy kifizetett kamat - különösen az állampapírból, kötvényből, adósságlevélből származó kamat, az ezekhez kapcsolódó prémiumok és jutalmak -, kivéve a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. Az átmeneti időszakban - 2005. július 1-je és 2010. december 31-e között nem számítanak az előzőek szerinti követelésnek azok a kötvények, továbbá egyéb forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket 2001. február 28-ig bocsátottak ki, vagy amelyek kibocsátási tájékoztatóját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a tagállamok, illetve harmadik országok illetékes hatósága ezen időpontig jóváhagyta, feltéve, hogy ilyen értékpapírok további kibocsátására 2002. február 28. után nem került sor.
2. Az 1. pontban meghatározott követelés átruházásakor, beváltásakor vagy visszavásárlásakor felhalmozott vagy tőkésített kamat is kamatnak tekintendő.
3. Ugyancsak kamatnak kell tekinteni az európai befektetési alap, a PSZÁF által kiadott igazolás alapján európai befektetési alapnak minősülő szervezet, és az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma által közvetlenül teljesített kamatkifizetést is. Kamatként kell kezelni továbbá, a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet által, bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak közvetve juttatott kamatjövedelmet.
4. Kamatnak minősül az európai befektetési alap, a PSZÁF által kiadott igazolás alapján európai befektetési alapnak minősülő szervezet, vagy az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma részesedésének átruházásából, beváltásából vagy visszavásárlásából származó jövedelem akkor, ha ezen szervezetek közvetlenül vagy közvetetten európai befektetési alapon, ilyennek minősülő szervezeten, vagy Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési formán keresztül vagyonuk (eszközeik) több mint 40%-át az 1. pontban meghatározott követelésekbe fektetik. Ennek a jövedelemnek azon része minősül kamatjövedelemnek, amely megfelel az 1. vagy 2. pont szerinti közvetlen vagy közvetett úton szerzett kamatnak.
Az említett arány meghatározásánál az alapszabályban vagy alapító okiratban meghatározott befektetési politika, ennek hiányában a szervezet vagyonának összetétele az irányadó.
Ha a kifizető az ezen pont szerint meghatározott követelésbe fektetett eszközök arányát nem tudja meghatározni, úgy az arány 40%-ot meghaladónak minősül. (A jelenleg 40%-os rögzített arány 2011. január 1-jétől 25%.)
5. Amennyiben a kifizető nem tudja megállapítani a 3. és 4. pontok szerinti kamatjövedelmet, akkor a jövedelem teljes összege minősül kamatnak. Ha a kifizető a haszonhúzó által elért jövedelmet sem tudja meghatározni, akkor a jövedelem megfelel a részesedések átruházásából, beváltásából vagy visszavásárlásából származó bevételnek.
Az előzőekben meghatározott, kifizetett kamat összegéről az adatszolgáltatást az alábbiak szerint kell teljesíteni.
Az 1. pontban meghatározott, kifizetett vagy jóváírt kamat esetén a kamat összegét kell közölni.
A 2. és 4. pontban meghatározott kamat esetében is a kamatjövedelem összegét, ha ez nem állapítható meg, akkor a jövedelem teljes összegét, ennek hiányában az átruházásból, beváltásból vagy visszavásárlásból származó bevétel összegét kell beírni.
Az adatszolgáltatás általános szabályaira a HL fejezet általános részében foglaltak az irányadók, a következő eltéréssel.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje: 2006. március 20-a.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal 2006. március 20. napjáig kell teljesíteni a 2005. június 30-át követően keletkezett kamatjövedelmekről. Ha a 2005. június 30. napját követő kamatkifizetés, jóváírás 2005. július 1 -jét megelőzően keletkezett kamatjövedelmeket is tartalmaz, az adatszolgáltatásban csak a 2005. június 30-át követően keletkezett kamat-jövedelemrészt kell feltüntetni.
Ha az adatszolgáltató 2006. január 1-jét követően - az adatszolgáltatási határidőt megelőzően - jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását akkor is be kell nyújtania 2006. március 20-áig, ha a soron kívüli bevallás benyújtásának határideje később jár le.
Az adatszolgáltatásnak kötelező tartalmaznia a következőket:
I.A kifizető (adatszolgáltatásra kötelezett) azonosító adatait (adószám, elnevezés, cégnév, székhely, telephely), az adatszolgáltatás jellegét, jogelőd kötelezettségének teljesítésekor, a jogelőd adószámát.
II. A haszonhúzó (magánszemély, a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet) azonosító adatait (részletesen az adott adatlap útmutatója tartalmazza),
III.A haszonhúzó számára kifizetett (jóváírt) kamat összegét, az ezzel összefüggő, az adott adatlap útmutatója szerinti adatokat.
A kifizető adatszolgáltatása a haszonhúzó magánszemély részére 2005. június 30. napja után keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (2005K76)
Ennek a lapnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni az Art. 52. § (12) bekezdése és az Art. 7. számú mellékletében meghatározott azon kamatjövedelmekről, melyet haszonhúzó magánszemély részére juttat a kifizető.
I. Az adatszolgáltatást teljesítő azonosító adatait kell ebben a részben feltüntetni (1-4. sorok) . A 2. sorban akkor kell a jogelőd adószámát közölni, ha az adatszolgáltatást teljesítő a jogelőd kötelezettségét (is) teljesíti.
II. A haszonhúzó magánszemély azonosító adatai
Az adatlap 5-13. sorait a következők szerint kell kitölteni.
Közölni kell:
-a haszonhúzó képviseletében eljáró személytől származnak-e az adatok (5. sor), "X"-szel kell jelölni, ha a képviselő közlése szerint teljesítik az adatszolgáltatást és kötelezően a 6. és 9. sor töltendő ki,
-. a haszonhúzó magánszemély nevét (6-7. sor),
-állandó lakóhelyét (8. sor), ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét, továbbá, ha az illetőség igazolása alapján történik a cím azonosítása (9. sor),
-ha az állandó lakóhelye, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, akkor a haszonhúzó magánszemély útlevelét, személyazonosító igazolványát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyéb iratát kiállító tagállam elnevezését, EU tagállam esetén az ország azonosító - ISO - kódját (10. sor),
-ha rendelkezésre áll, az illetősége szerinti tagállamban megállapított adóazonosító számát és az illetőség szerinti tagállam azonosító kódját - balra zártan (11. sor),
-az illetőség szerinti tagállamban megállapított adóazonosító szám (11. sor) hiányában születési helyét, idejét (12. és 13. sor) .
Az előzőekben leírtaktól függetlenül a 11. sor üresen nem maradhat, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor (az általános helyesbítésre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt) azonosító szerepet tölt be ez a sor. Az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben ADH-be-tükkel kell jelölni a "saját" számot. A képzett azonosítót mindaddig meg kell tartani, amíg az illetőség szerinti tagállamban megállapított adóazonosító szám nem áll rendelkezésre.
III. A haszonhúzó számára kifizetett (jóváírt) kamat összege számlaszám (jogalap), devizanem szerint
Ebben a táblában a C. fejezetben leírtak szerint meghatározott kamat összegét kell minden esetben, az eredeti devizanemben feltüntetni. Abban az esetben, ha a kamat összegét megbontva, eltérő devizanemben írják jóvá, úgy a jóváírást devizanemek szerinti bontásban kell közölni. Az adott oszlopoknak kitöltöttnek kell lenni.
"a" oszlop: A nyomtatványi képtől függetlenül, a jelölt sorszám szerint (001-100) van lehetőség a kitöltésre.
"b" oszlop: Ebben az oszlopban attól függően kell szerepeltetni azonosító számot, hogy a haszonhúzó bankszámlaszámát és a kifizetés (juttatás) jogalapját (1-es), vagy ennek hiányában csak a kifizetés (juttatás) jogalapját (2-es) közli-e a "c" oszlopban.
"c" oszlop: Az előzőeknek megfelelően ebben az oszlopban 1-es kód esetén a bankszámlaszámot és a táblázat szerinti - a tájékoztató C. fejezetében meghatározott besorolásokhoz kapcsolt - azonosító számot kell feltüntetni.
"d" oszlop: Az előzőeknek megfelelően ebben az oszlopban
2-es kód esetén a tájékoztató C. fejezetében meghatározott besorolásokhoz kapcsolt (táblázat szerinti) azonosító számot kell szerepeltetni.
Az azonosító számok a következők:
A Cl. pont esetében 100
A C.2. pont esetében 200
A C.3. pont esetében 300
A C.4. pont esetében 400
"e" oszlop: Ebben az oszlopban kell feltüntetni az adott sorszámhoz (számlaszámhoz vagy jogalaphoz) tartozó kamat összegének deviza nemét. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján szereplő külföldi pénznemek esetében a hivatalos rövidítés elegendő (pl.: angol fontban történő kamat kifizetésekor elegendő a GBP beírása) . A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek esetében a külföldi pénznem elnevezését kell feltüntetni (pl.: ciprusi fontban kéri a haszonhúzó a kamat összegét, úgy beírandó "ciprusi font") .
Abban az esetben, ha az adóéven belül azonos számlaszámra (jogalapra), azonos deviza nemben történik kifizetés, az adatszolgáltatást egy sorszám alatt kell teljesíteni (azaz összesen adatot kell közölni) .
"P' oszlop: Ebbe az oszlopba a C. fejezetben leírtak szerint meghatározott kamat összegét kell beírni, figyelemmel a "d" oszlopnál leírtakra is.
A kifizető adatszolgáltatása a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére 2005. június 30. napja után keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (2005K77)
Ennek a lapnak megfelelő adattartalommal kel! adatot szolgáltatni az Art. 52. § (12) bekezdése és az Art. 7. számú mellékletében meghatározott azon kamatjövedelmekről, melyet a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére juttat az adatszolgáltatásra kötelezett.
Az I. részben az adatszolgáltatásra kötelezett azonosító adatait kell feltüntetni (1-4. sorok) . A 2. sorban akkor kell a jogelőd adószámát közölni, ha az adatszolgáltatást teljesítő a jogelőd kötelezettségét (is) teljesíti.
Az adatszolgáltatásra kötelezett a II. részben közli az állami adóhatósággal az 5. sorban "X"-szel jelölve, ha a haszonhúzó képviseletében eljáró személytől származnak az adatok, a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet nevét (6. sor), a szervezet azonosítóját (7. sor), címét (8. sor) . A 7. sor üresen nem maradhat, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor (az általános helyesbítésre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt) azonosító szerepet tölt be ez a sor. Az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben ADH-betűkkel kell jelölni a "saját" számot. A képzett azonosítót meg kell tartani.
III. A Melléklet 3. pontja szerinti szervezet számára kifizetett (jóváírt) kamat összege devizanem szerint
"a" oszlop: A nyomtatványi képtől függetlenül, a jelölt sorszám szerint (001-100) van lehetőség a kitöltésre.
"b" oszlop: Ez a sor szolgál a jogalap feltüntetésére, melyet a K76-os adatközlés táblája szerint kell kitölteni.
"c" oszlop: Ebben az oszlopban kell feltüntetni az adott sorszámhoz (számlaszámhoz vagy jogalaphoz) tartozó kamat összegének deviza nemét. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján szereplő külföldi pénznemek esetében a hivatalos rövidítés elegendő (pl: angol fontban történő kamat kifizetésekor elegendő a GBP beírása) . A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek esetében a külföldi pénznem elnevezését kell feltüntetni (pl.: ciprusi fontban kéri a haszonhúzó a kamat összegét, úgy beírandó "ciprusi font") .
Abban az esetben, ha az adóéven belül azonos számlaszámra (jogalapra), azonos deviza nemben történik kifizetés, az adatszolgáltatást egy sorszám alatt kell teljesíteni (azaz összesen adatot kell közölni) .
"d" oszlop: Ebbe az oszlopba a C. fejezetben leírtak szerint meghatározott kamat összegét kell beírni, figyelemmel a "b" oszlopnál leírtakra is.
13. A kifizető adatszolgáltatása a külföldi illetőségű magánszemély részére 2005. évben kifizetett osztalék jövedelemről (2005K79 nyomtatvány, 23. sz. melléklet)
Az Art. 4. számú melléklete rendelkezik a külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmével, így különösen az osztalékkal (a továbbiakban: adóköteles bevételre) kapcsolatos eljárási szabályokról.
A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi személy, illetőleg a képviseletében eljáró személy a 4. számú melléklet 7. pontja szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.
Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja.
Ha a külföldi személyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi személy nevéről, lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja, és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti.
Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi személyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.
Ha az osztalékjövedelemben részesülő magánszemély külföldi illetőségű, a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. A leírtak alapján, a K30-as adatszolgáltatásból kikerültek a külföldön is adóköteles osztalékkal kapcsolatos adatok.
Az adatszolgáltatást a 2005K79-es számú nyomtatványnak megfelelő adattartalomnak megfelelően kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás általános szabályait a III. fejezet fogalja össze.
A I. részben a kifizető azonosító adatait (adószámát jogelődjének adószámát, elnevezését, székhelyét, telephelyét) kell közölni.
A II. rész szolgál a külföldi osztalékban részesülő magánszemély azonosító adatai (6-12. sorok) és az osztalékra vonatkozó adatok közlésére (13-14. sor) .
Az előzőekben leírtak esetében, függetlenül attól, hogy a magánszemély nem rendelkezi adóazonosító számmal (10. sor) a sor üresen nem maradhat, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor (az általános helyesbítésre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt), ez a sor, azonosító szerepet tölt be. Az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben OSZ-betűkkel kell jelölni a "saját" számot.
A 13. sorban a kifizetett osztalék forintban meghatározott összegét, a 14. sorban a nemzetközi egyezmény szerinti vagy egyezmény, illetőleg illetőségigazolás hiányában a belföldön levont adó kulcsát kell feltüntetni.
A III. részt akkor kell kitölteni, ha a részvényesi meghatalmazott (nominee) által benyújtott nyilatkozat alapján a kifizető nem tudja az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni a külföldi magánszemélyről. Ilyenkor a részvényesi meghatalmazott adatait kell közölni (14-16. sor), valamint a 17. sorban a maghatalmazott részére kifizetett osztalék összegét forintban meghatározva, illetőleg a II. résznél leírtak szerint alkalmazott adókulcsot a 18. sorban kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha a részvényesi meghatalmazott nem belföldi illetőségű, úgy az adóazonosító szám helyett, az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben OSZ-betűkkel kell jelölni a "saját" számot.
A kifizetett osztalék forintra történő átszámítására a Szja. törvény 5. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.
14. Az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek kiadott igazolás szerinti jövedelemről (2005K80 nyomtatvány, 24. számú melléklet)
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: AM törvény) 5. §-sa alapján az AM könyvet a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. Az előzőekben foglaltaktól eltérően a Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére az AM könyv kiállítása, leigazolása, illetve az éves igazolások kiadása
a) a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,
b) a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség,
c) a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége
illetékességébe tartozik.
Az adatszolgáltatás általános szabályaira a III. fejezet általános részében foglaltak az irányadók, a következő eltérésekkel.
Az adatszolgáltatás határideje, az általános előírástól eltérően 2006. április 20.
A jelölt sorokban a bevételt szerző magánszemély nevét, nemét kell feltüntetni, továbbá az adóazonosító jelét (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot) . Nem belföldi illetőségű magánszemély esetében az állampolgárságot is közölni kell. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási helyét kell közölni, az illetősége szerinti lakcíme mellett.
Ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyvet kiállítója mindazon munkavállalókról, akiknek igazolást adott ki. Adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról (47. sor és a hozzá tartozó részletező adatok -48-49. sorok), a bérjövedelemként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről (1. sor) .
Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az adatszolgáltatást a kiadott AM könyvről a 2005K54-es számú nyomtatványon kell teljesíteni.
Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, 2006. január 31-éig, külön kell teljesítenie az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatvány minta részletes kitöltési útmutatója szerint.
15. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal • adatszolgáltatása, az általa a magánszemélynek 2005. évben kifizetett támogatásról (2005K83-as számú nyomtatvány, 25. sz. melléklet)
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), az általa juttatott jövedelemmel kapcsolatban adatszolgáltatás terheli az Art. 3. számú melléklete A/I. pontja alapján az állami adóhatósághoz. Tekintettel az adatszolgáltatás jellegére, az adatszolgáltatási kötelezettséget nem a 2005K30-as nyomtatványnak megfelelő, hanem a K83-as nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell teljesíteni a 2005. évben kifizetett támogatásokról.
Az Art. 3. számú melléklete L) pontja alapján a 2005. évre teljesítendő adatszolgáltatást, továbbra is a 8002/2005. (AEÉ 4.) tájékoztatóban foglaltak szerint kell, a 2005K56-os számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal benyújtani.
Az adatszolgáltatás általános szabályaira a III. fejezet általános részében foglaltak az irányadók, a következő eltéréssel.
A III. részben leírtaktól eltérően az adatközlő azonosításához az MVH-nak nem kell feltüntetnie a jogelőd adószámát.
Az adatszolgáltatásnak a támogatásban részesülő magánszemély azonosító adatait (így nevét, születési nevét, születési idejét, valamint adóazonosító jelét, ha egyéni vállalkozó, akkor az adószámát, valamint a regisztrációs számát) kell tartalmaznia (1-6. sor) . A kifizetett támogatás jogcímét a táblázatban megadott kódok szerint kell feltüntetni (7. sor) . Közölni kell a 2005. évben kifizetett támogatás összegét is (8. sor) .

Támogatás típusa

Kódja

Területalapú támogatás

1

Költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

2

Előzőekbe nem tartozó támogatás

3

IV.
A kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatás, valamint az állami adóhatóság részére teljesített adatszolgáltatás pótlásával, helyesbítésével kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról
A kifizetők és munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint az állami adóhatóság részére teljesítendő többi adatszolgáltatás szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.
A fenti törvényekben meghatározott tartalommal és határidőben kell eleget tenni a kötelezettségeknek.
A 2005. évről teljesített kifizetői adatszolgáltatásban a juttatott jövedelemről teljesített adatszolgáltatás, valamint az állami adóhatóság részére történő más adatszolgáltatás során elkövetett hiba kijavítása, az elmulasztott adatszolgáltatás pótlása ezen fejezetben foglaltak szerint történhet.
A kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatás (K30, K32, K33, K36, K37, K43, K53, K71, K72, K73, K76., K77., K78, K79, K80, K81., K83.), valamint az állami adóhatósághoz teljesítendő minden más adatszolgáltatás (K44, K47, K48, K50, K51, K52, K54, K59, K64, K65, K75., K82) pótlása és helyesbítése a jelen tájékoztatóban leírtak szerint a 2005. adóévre előírt adatszolgáltatások esetében alkalmazható.
A magánszeméllyel történő munkáltatói elszámolásról teljesítendő adatszolgáltatás (M29, M63), valamint ennek pótlása, helyesbítésére is az itt leírtakat lehet alkalmazni, azzal, hogy ebben az esetben az Art. 29. §-ában foglaltak szerinti helyesbítésről benyújtott adatszolgáltatás teljesítése történik.
A kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatás és az állami adóhatóság felé teljesítendő más adatszolgáltatások helyesbítése és pótlása az eredeti, adott évnek megfelelő (azaz a 2004., illetve a 2005.) nyomtatványtípuson, vagy annak megfelelő adattartalommal történhet.
Az adatközlést nyomtatványon és gépi adathordozón is egy példányban, a megfelelő Adatkísérő lapot pedig kettő példányban kell az adóhatósághoz benyújtani.
Abban az esetben, ha az adatszolgáltatás helyesbítésére, pótlására az eredeti adatszolgáltató személyében történt változást követően kerül sor, úgy az adatszolgáltatásban a jogutód adatszolgáltatónak fel kell tüntetnie a jogelőd adatszolgáltató adószámát is.
A.
Eredeti adatszolgáltatás
Eredetinek akkor minősül az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató egy magánszemélyre nézve az adott évre, az adott adatszolgáltatásra előírt határidőn belül először szolgáltat adatot.
Eredeti adatszolgáltatás esetén az adott évre vonatkozó bizonylat-típusnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni és ebben az esetben az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló kockába az "E" betűjelet kell beírni.
A határidő előtt benyújtott adatszolgáltatások esetében az elsőként beadott, és az APEH által elfogadott adatszolgáltatás minősül eredetinek.
B.
Az adatszolgáltatás pótlása
Pótlásnak tekintendő - az adott évről (bármely ok folytán) elmaradt (határidőig nem teljesített) adatszolgáltatás közlése.
A pótlólagosan elkészített adatszolgáltatást az eredeti adatszolgáltatásnál leírtak szerint kell elkészíteni, és az Art. illetékességi szabályai szerinti igazgatósághoz kell benyújtani, azaz ha időközben az adózó székhelyet (lakóhelyet) változtatott, és másik igazgatóság illetékességi területére került, az adatszolgáltatást az új székhely (lakóhely) szerinti igazgatósághoz kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól azon adatszolgáltatók, amelyek a KAIG illetékességi körébe tartoznak.
Annak az adózónak, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, valamint 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával kell teljesítenie a III. fejezetben az elektronikus kötelezettség teljesítésénél leírtak értelemszerű alkalmazásával. Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell (két példányban) .
Abban az esetben, ha egy magánszemélyre, az adatszolgáltatásra előírt határidőn túl szolgáltat adatot az adatszolgáltató, úgy azt csak pótlásként továbbíthatja az illetékes adóhatóság felé. Ilyen esetben az adott magánszemélyre vonatkozó adatszolgáltatásnál az adatszolgáltatás jellege kódkockában a "P" betűjelet kell szerepeltetni.
Példa: A pénzintézet nem adott ki igazolást Kovács Gergely hitelfelvevő részére a 2005. adóévben befizetett lakáscélú hitel törlesztéséről. Kovács Gergely adózó 2006. augusztusában önellenőrzéssel szeretné helyesbíteni a 2005. adóévről benyújtott adóbevallását. Az adózó az önellenőrzés során szeretné igénybe venni a 2005-ben befizetett törlesztő részletei után járó adókedvezményt. A 2005-ben befizetett törlesztő részletek összege 300.000 Ft, mely után 40 százalék adókedvezmény érvényesítésére lett volna jogosult a magánszemély.
Ebben az esetben a pénzintézet utólag köteles kiállítani az adókedvezményre jogosító igazolást, melyről 2006-ben pótló adatszolgáltatást köteles benyújtani az illetékes adóhatóság felé.
Az adatszolgáltatás a következőképpen történik.
2005K51

Sorszám

Adatszolgáltatás jellege

A magán-személy neve

A magánszemély adóazonosító száma

Igazolt összeg (Ft)

Az igazolt összeg után érvényesítheti kedvezmény mértéke

A kedvezmény jogcíme

Kód

1.

P

Kovács Gergely

8393254696

300 000

40

Lakáscélú hitel

4

C.
Az adatszolgáltatás helyesbítése
Az APEH által elfogadott adatközlés után, az adott adóévre ugyanazon magánszemély vonatkozásában csak helyesbítésként történhet az adatszolgáltatás. Helyesbítésről van szó, ha az adatszolgáltató utóbb észlelte, hogy az adatszolgáltatás során bármely adat tekintetében tévedett. A helyesbítést az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló kódkockában "H" betűjellel kell jelölni.
A kifizető által történő adatszolgáltatás során, amennyiben egy magánszemély vonatkozásában elsőként történik az adott adóévre adatszolgáltatás az csak eredeti adatszolgáltatásként ("E")- amennyiben az adatszolgáltatásra határidőn belül kerül sor -, illetve pótlásként ("P") történhet, ha az első adatközlésre határidőn túl kerül sor.
A helyesbítés lényege a teljes adatcsere.
A helyesbítés során "összesített" adatot kell közölni. Ez azt jelenti, ha korábban a törvény előírásától eltérően az adatszolgáltató több tételben küldte meg az általa kifizetett összegekről ugyanarra az évre, ugyanarra a magánszemélyre az érintett bizonylat típuson az adatokat, most a helyesbítés során nem az "egyik" téves adatszolgáltatást kell korrigálnia, hanem az összesített adatokra nézve kell a helyesbítést elvégeznie.
Példa: Kovács Gergely lakáscélú hitel törlesztéseként 2005-ben 300.000 Ft-ot fizetett be a pénzintézethez. A pénzintézet 2006. január 31-éig adókedvezményre jogosító igazolást állított ki a részére és a kiállított igazolásról határidőn belül adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett a 2005K51-es nyomtatványnak megfelelő adattartalommal. Az adóévben befizetett törlesztés összegét nem helyesen igazolta és ennek megfelelően 320 000 Ft-ról kellett volna kiadnia az igazolást. Az adatszolgáltatás jellegét eredeti adatszolgáltatásként jelölte a megfelelő kódkockában "E" kóddal.
Az adatszolgáltatási határidő után észleli, hogy hibásan szolgáltatott adatot.
Ebből következően az adatszolgáltatását helyesbítenie ("H"), valamint a összeget közlő adatszolgáltatását pótolnia ("P") kell. Kovács Gergely adózóra nézve ekkor a helyesbítés, pótlás a következőképpen történik.
2005KS1

Sorszám

Adatszolgáltatás jellege

A magánszemély neve

A magánszemély adóazonosító száma

Igazolt összeg (Ft)

Az igazolt összeg után érvényesíthető kedvezmény mértéke

A kedvezmény jogcíme

Kód

1.

H

Kovács Gergely

8393254696

0

0

Lakáscélú hitel

4

2.

P

Kovács Gergely

8393254696

320 000

' 40

Lakáscélú hitel

4

Példa: Kovács Gergely adózó részére egy felsőoktatási intézmény az adóévben egyrészt tandíj kedvezményre jogosító igazolást, másrészt felnőttképzés díja után járó adókedvezményre jogosító igazolást állított ki, melyről 2006. január 31-éig adatot szolgáltatott az illetékes adóhatóság felé.
A felsőoktatási intézmény eredeti adatszolgáltatása az alábbi volt.
2005K65

Sorszám

Adatszolgáltatás jellege

A hallgató, a felnőtt képzésben részt vevő magánszemély neve

adóazonosító száma

A kedvezményt érvényesítő magánszemély neve

adóazonosító száma

Igazolt összeg (Ft)

A kedvezmény jogcíme

Kód

1.

E

Kovács

Kovács

Tandíjked-

Gergely

8393254696

Gergely

8393254696

200 000

vezmény

51

Kovács

Kovács

Felnőtt-

2

E

Gergely

8393254696

Gergely

8393254696

250 000

képzés díja

142

Az eredeti adatszolgáltatás benyújtása után az adatszolgáltató 2006 júniusában észleli, hogy a tandíjkedvezmény után járó adókedvezményt hibásan igazolta, ugyanis a felnőttképzés díjaként igazolt összeg után is tandíjkedvezmény illeti meg a magánszemélyt, azaz felnőttképzés díja utáni adókedvezményre az adózó nem lett volna jogosult.
Ebben az esetben az intézménynek az adatszolgáltatását az alábbiak szerint kell helyesbítenie.
2005K65

Sorszám

Adatszolgáltatás jellege

A hallgató, a felnőtt képzésben részt vevő

magánszemély neve

adóazonosító száma

A kedvezményt érvényesítő magánszemély neve

adóazonosító száma

Igazolt Összeg (Ft)

A kedvezmény jogcíme

Kód

1.

H

Kovács Gergely

8393254696

Kovács Gergely

8393254696

450000

Tandíjkedvezmény

51

2.

H

Kovács Gergely

8393254696

Kovács Gergely

8393254696

0

Felnőttképzés díja 2005. július 1-je előtti

142

Ebben az esetben az adatszolgáltatónak tehát arra kell figyelnie, hogy a tandíjkedvezményként igazolt összeg helyesbítésekor a korábban eredetiként igazolt összeget meg kell növelnie a helyesbített (az eredetiként felnőttképzési díjként igazolt) összeggel, azaz összesített adatot kell helyesbítésként közölnie.
Azonosításhoz szükséges adat, vagy adatok valamelyikének helyesbítése
Meg kell különböztetni azt a helyesbítési típust, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván helyesbíteni az adatszolgáltató.
Ebben az esetben ugyanis az adatszolgáltatónak két tételben kell elvégeznie a helyesbítést. Az első helyesbítő tételben kötelezően meg kell adnia az eredeti tétel azonosításához szükséges adatokat, és a nem azonosító adatok közül az összeg adatokat nullával kell közölnie. A második tételben pótlásként kell szerepeltetnie az új azonosítóval a teljes tételt.
Példa: A pénzintézet Nagy Ferenc magánszemélyről a 2005. adóévre adatot szolgáltat a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás kifizetéséről a 2005K50-es számú nyomtatványnak megjelelő adattartalommal. Az adatszolgáltatását követően 2006. júniusában észleli, hogy a magánszemély adóazonosító jelét elírta, így szeretné azt helyesbíteni.
A helyesbítés ebben az esetben a következőképpen történik:
2005K50

Sorszám

Adatszolgáltatás jellege

A magánszemély neve

A magánszemély adóazonosító jele

A támogatás összege Ft

1.

H

Nagy Ferenc

8393254696

0

2.

P

Nagy Ferenc

8393254669

320 000

Amennyiben az adatszolgáltató a magánszemély adóazonosítójelét helyesen tüntette fel, csupán a magánszemély neve nem szerepel helyesen, úgy azt helyesbítenie nem kell.
D.
Az egyes adatszolgáltatási nyomtatvány-típusokhoz kapcsolódó speciális szabályok
a) Azon adatszolgáltatási-típusok, amelyeknél a kifizető (munkáltató) egy adatszolgáltatáson belül egy magánszemélyre nézve közölhet adatot: K30, K32, K71, K72, K76, K77, K79, K80, K83
Ezen adatszolgáltatások esetében a nyomtatványon egy kódkocka szerepel, melyben az adatszolgáltatás jellegétől függően az "E" "P", illetve "H" betűjelek valamelyikét kell szerepeltetni. A kódkocka üresen nem maradhat.
Példán bemutatva: Az adatszolgáltató tévesen szolgáltatott adatot Kovács Gergely magánszemély 2005. évi összevont adóalapba tartozó adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapról. Ezt 2006-ben fedezi fel, így helyesbíteni kívánja a téves adatszolgáltatását.
Ebben az esetben a kifizetőnek a 2005K30 nyomtatványon az adatszolgáltatás jellege kódkockában a "H" betűjelet kell feltüntetnie, és az eredetileg közölt adatok mindegyikét újra közölnie kell, hogy a teljes adatcsere megtörténjen.
b) Azon adatszolgáltatások, amelyeknél a kifizető ugyanazon a nyomtatvány-típuson több magánszemélyről is szolgáltathat adatot: K33, K36, K37, K43, K44, K47, K48, K50, K51, K52, K53, K54, K59, K64, K65, K73, K75 .
Az előbb felsorolt bizonylat-típusok esetében az adott magánszemélyre közölt adatoknál kell az adatszolgáltatás jellegét feltüntetni, azaz az "E" "P", illetve "H" betűjelek valamelyikét a kódkockában a magánszemélyre nézve kell szerepeltetni.
A I-IV. fejezetek alatt elkészített tájékoztató a kifizetők és munkáltatók személyi jövedelemadó megállapításával, elszámolásával, valamint az állami adóhatósághoz történő adatszolgáltatás teljesítésével, helyesbítésével, pótlásával kapcsolatos feladatok törvényben meghatározott teljesítéséhez szükséges ismereteket, előírásokat tartalmazza.
A tájékoztató részét képezik az Adatkísérő lapok nyomtatványai (27-28. számú melléklet, az M29/2005-es elszámoláshoz kapcsolódó összefüggés-vizsgálati szempontokat tartalmazó 29. számú melléklet.
A 2005. évre vonatkozó gépi adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait a 30. sz. mellékletet tartalmazza.
dr. Szikora János s. k.
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
elnöke
29. számú melléklet
Az M29/2005-es bizonylatok összefüggés-vizsgálati szempontjai
1.2D=2B-2C
2. 3D=3B-3C
3. 6D=6B-6C
4. Ha 11B>0, akkor 11D=11B*0,9+- 5
5. Ha 12B>0, akkor 12D=12B*0,9 + - 5
6. 7A<=12
7. 8A<=12
8. 15D= 15B- 15C
9. 19A=1D+2D+3D+4D+17A+18A
10. 19D=SZUM(1D-18D)
11. Ha SZUM(47B-53B) >50.000, akkor 20D=19D+57B
12. Ha 58A=0 és SZUM(47B-53B) <=50 .000, akkor 20D=19D+(57B-58B)
13. Ha 58A>0 és 58A+58B<=50 000, akkor 20D=19D+(57B-58B)
14. 21C=19D ADÓTÁBLA SZERINTI ÉRTÉKE + - 10
15. Ha 18D>0, akkor 23A<=21C/19D*100 + 2
16. Ha 22B>0, akkor 17D>0
17. Ha 23B>0, akkor 18D>0
18. 24A<=12
19. Ha Y>1.950.000, akkor 24B=0 (Y=20D)
20. Ha Y<=1.000.000, akkor 24B=min(24A*10 260;19A*0,18), max.=123.l20
21. Ha 1.000.000
22. Ha 1 302 400
23. Ha 1 350 000
24. Ha 19A=0, akkor 24B=0
25. 25B=13D ADÓTÁBLA SZERINTI ÉRTÉKE + - 10
26. 27C=22B+23B+24B+25B
27. Ha 21 C<=27C, akkor 28C=0
28. Ha 21C>27C, akkor 28C=21C-27C
29. 111D<=34 200 és 111D/2850=egész szám
30. 112C<=130 000
31. U3B<=130 000
32. 117D<=112C+116C, legfeljebb 150 000
33. 114B<=130.000
34. 116C<=113B+114B+115B, legfeljebb 130 000
35. 29C=138C
36. 115B<=130 000
37. 130C<=11D*0,25+-5 de legfeljebb 50 000
38. 121D<=120 000
39. 131A=0,l
40. 132C<=50 000
41. 132C>=132A
42. 133C<=100 000
43. 133C>=133A
44. 135D=SZUM(124C-133C), max. 100 000
45. Ha 137D>0, akkor M29/2/2005 lap kitöltött vagy a 144.sorba X-elt.
46. 138D=SUM(111D-137D)
47. Ha 28O29C, akkor 30C=28C-29C
48. Ha 28C<=29C, akkor 30C=0
49. 75C=72B+73B+74B
50. Ha 71C=75C, akkor 84C=0 és 85C=0
51. Ha 71C>75C, akkor 84C=71C-75C és 85C=0
52. Ha 71C<75C, akkor 85C=75C-71C és 84C=0
53. 47C=47B*0,35+-5
54. 48C=48B*0,25+-5
55. 50C=50B*0,2+-5
56. 51C=51B*0,35+-5
57. 53C=53B*0,25+-5
58. Ha[M29/l/2005]601.sor vagy 602. sor kitöltött, akkor 55B=0 és 12B>0
59. 55C=55B*0,25+-5
60. 57B=SUM(47B-55B)
61. 57C=SUM(47C-55C)
62. 125A= ÉVSZÁM (2000-2004 INTERVALLUM)
63. Ha M29/2/2005-es lapon eltartott kódja kitöltött, akkor = 1,2,3 vagy 4
64. Ha 18D>0, 95C>0 és 95C*0,9>(23A/100) *18D, akkor 23B=(23A/100) *18D+-5
65. Ha 18D>0, 95C>0 és 95C*0,9<=(23A/100) *18D, akkor 23B=95C*0,9+-5
66. 58B=SZUM(47B-53B)
67. 58C=SZUM(47C-53C)
68. Ha 58A+58B>50 000 és 58A>0, akkor az M29/2005-es adatszolgáltatás nem elfogadható
69. Ha 58A+58B<=50 000, akkor 71C=30C+(57C-58C)
70. Ha Y>=6 500 000, akkor 135D=0
71. Ha 58B<=50 000 és 58A=0 és 55B=0, akkor 73B=0
72. Ha 58B<=50 000 és 58A=0 és 55B>0, akkor 73B<=55C
73. Ha 58B>50 000 és 58A=0, akkor 73B<=57C
74. Ha 58B>50 000 és 58A=0, akkor 71C=30C+57C
75. Az M29/2/2005-es lapon a kedvezményre jogosító hónapok száma <=12
76. 20D>4.000.000, akkor 126B=0
77. Ha 127A=2, akkor 127B=127D (max. 60 000)
78. Ha 127A=1, akkor 127B>0 és 127D=0
79. Ha 127A=3, akkor 127B>0, 127D>0 és 127B>127D
80. Ha 128A=2, akkor 128B=128D (max. 60 000)
81. Ha 128A=1, akkor 128B>0 és 128D=0
82. Ha 128A=3, akkor 128B>0, 128D>0 és 128B>128D
83. Ha 128A=1 vagy 3 és 20D>4 000 000, akkor 128B és 128D=0
84. 129B=126B+127B+128B (max. 60 000)
85. Ha 127D+128D>0, akkor 129C= 129B-(127D+128D)
86. Ha 127A>0, akkor 127A=1,2 vagy 3
87. Ha 128A>0, akkor 128A=1,2 vagy 3
88. Ha 127D+128D=0, akkor 129C= 129B
30 sz. melléklet
A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő adatszolgáltatás általános szabályai.
Akár mágneses adathordozón, akár elektronikus úton történik az adatszolgáltatás, a fájlok szerkezete és formai előírásai mindkét esetben azonosak!
Adattartalmukat 852-es kódkészlettel kell megadni.
A fájlok azonosítóját (fájl neveket) a következők szerint kell képezni:
XXXXXXXX. kiterjesztés ahol XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma vagy
XXXXXXXXXX. kiterjesztés, ahol XXXXXXXXXX az adatszolgáltató adóazonosító jele
Egy adatszolgáltatáson belül vagy csak törzsszámos, vagy csak adóazonosító jeles fájlok szerepelhetnek!
A kiterjesztés szerkezete: bizonylattípusjel-Z
Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben) .
A bizonylattípusjel, a következők szerint kódolt: M29/2005 fix hossz megadásban
=>05M29 (főlap adatok) M29/2005 változó hossz megadásban
=>05M29V (főlap adatok) M29/3/2005 adóazonosítós adóstárs adatok
=>05M29XA (melléklet fájl) M29/2/2005 eltartottak adatai
=>05M29XC (melléklet fájl)
M63/2005 =>05M63
2005K32 =>05K32 (főlap adatok)
2005K32 II. blokk adatai =>05K32XA (melléklet fájl)
2005K32 III. blokk adatai =>05K32XB (melléklet fájl)
2005K32 IV. blokk adatai =>05K32XC (melléklet fájl)
2005K32 V. blokk adatai =>05K32XD (melléklet fájl)
2005K78 =>05K78 (főlap adatok)
2005K78 járulékfizetés időtartam adatok
=>05K78XA (melléklet fájl)
2005K30 =>05K30
2005K33 =>05K33
2005K36 =>05K36
2005K37 =>05K37
2005K43 =>05K43
2005K44 =>05K44
2005K46 =>05K46
2005K47 =>05K47
2005K48 =>05K48
2005K50 =>05K50
2005K51 =>05K51
2005K52 =>05K52
2005K53 =>05K53
2005K54 =>05K54
2005K55 =>05K55
2005K56 =>05K56
2005K57 =>05K57
2005K58 =>05K58
2005K59 =>05K59
2005K61 =>05K61
2005K64 =>05K64
2005K65 =>05K65
2005K70 =>05K70
2005K71 =>05K71
2005K72 =>05K72
2005K73 =>05K73
2005K75 =>05K75
2005K76 =>05K76
2005K77 =>05K77
2005K79 =>05K79
2005K80 =>05K80
2005K81 =>05K81
2005K83 =>05K83
Pl. ha a 12345678 adószámú adatszolgáltató adatszolgáltatása két változó hossz megadású M29/2005-es fájlból, egy M29/2/2005 (eltartottak) fájlból és két 2005K30-as adatfájlból áll, akkor a hordozó(ko) n a következő nevű fájlok szerepelnek:

12345678.05M29V 0,

12345678.05M29V-1,

12345678.05M29XC 0,

12345678.05K30-0,

12345678.05K30-1

Numerikus mezők kitöltése (típus: num)
-előjel nélkül, csak számokat tartalmazhat
-jobbra, igazított, balról vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)
-balra igazítva, "blank"-kel (space) teljes hosszra feltöltve
-a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata

á = 160

Á = 181

é = 130

É = 144

í = 161

Í = 214

ó = 162

Ó = 224

ö = 148

Ö = 153

ő=139

Ő=138

ú = 163

Ú = 233

ü = 129

Ü = 154

ű = 251

Ű = 235

-a rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus, 1-től induló, egyesével növekvő
-folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen
- fájlszervezés soros (text) és csak az!
- tömörített állomány nem lehet
- a rekord végjel CR LF
-a fájlvégjel Ctrl+Z
-a mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylatok kitöltési útmutatóját!
A mágneslemezes adatszolgáltatás általános szabályai:
-A lemezen jól olvashatóan az adatszolgáltató és a bizonylattípusok nevét is fel kell tüntetni.
- Figyelem! Csak azok az adatszolgáltatások kerülnek feldolgozásra, amelyek az adatkísérő-lappal megegyező bizonylattípusokat tartalmaznak!
Elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetén:
A fájl-leírásnak megfelelő formátumban előzőleg létrehozott állományokat az ügyfélhez telepített megfelelő adóévi (eKONéé) kliens program segítségével lehet továbbítani az adóhatósághoz. A küldés módjáról részletes információt a kliens program felhasználói útmutatója ad.

05K30

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K30,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-1.7

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

.      24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H), kitöltése kötelező

25-35

11

alfanum

Jogelőd adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a jog-

elődje kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele vagy adószáma. Kitöltése

kötelező, balra igazított, jobbról

blank feltöltéssel

77-101

25

alfanum

A magánszemély állampolgársága

102-112

11

num

Munkaviszonyból származó

bérjövedelem érdekképviseleti

tagdíj nélkül (ld)

113-123

11

num

Munkaviszonnyal kapcsolatos

költségtérítés bevétele (2b)

124-134

11

num

Munkaviszonnyal kapcsolatos

elszámolható költség (2c)

135-145

11

num

Munkaviszonnyal kapcsolatos

költségtérítés adóelőleg alapja (2d)

146-156

11

num

Külszolgálatért kifizetett összeg

bevétel (3b)

157-167

11

num

Külszolgálatért kifizetett összeg

költség (3c)

168-178

11

num

Külszolgálatért kifizetett összeg

adóelőleg alapja (3d)

179-189

11

num

Más bérjövedelem (4d)

190-200

11

num

Más nem önálló tevékenységből

származó jövedelem (5d)

201-211

11

num

Nem önálló tevékenységgel

kapcsolatos bevétel (6b)

212-222

11

num

Nem önálló tevékenységgel

kapcsolatos költség (6c)

223-233

11

num

Nem önálló tevékenységgel

kapcsolatos adóelőleg alapja (6d)

234-235

2

num

A 2005-ben kapott állami vég-

kielégítésből a 2005.évhez figye-

lembe vett hónapok száma (7a)

236-246

11

num

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett jövedelem (7d)

247-257

11

num

Szellemi tevékenység bevétele

(8b)

258-268

11

num

Szellemi tevékenységből

elszámolható költség (8c)

269-279

11

num

Szellemi tevékenységből

adóelőleg alap (8d)

280-290

11

num

Más önálló tevékenység bevétele

(9b)

291-301

11

num

Más önálló tevékenységből

elszámolható költség (9c)

302-312

11

num

Más önálló tevékenység

adóelőleg alap (9d)

313-323

11

num

Adóterhet nem viselő járandóság

(10d)

324-334

11

num

Magánnyugdíjpénztári

szolgáltatás összege (11d)

335-345

11

num

Külföldi kiküldetés bevétele (12b)

346-356

11

num

Külföldi kiküldetés elszámolható

költség (12c)

357-367

11

num

Külföldi kiküldetés adóelőleg

alapja (12d)

368-378

11

num

Egyéb jogcímen juttatott

jövedelem (13d)

379-389

11

num

Kettős adózást kizáró egyezmény

szerint külföldön adóköteles

jövedelemből bér összege (14a)

390-400

11

num

Kettős adózást kizáró egyezmény

szerint külföldön adóköteles

jövedelem (14d)

401-411

11

num

Kettős adózást kizáró egyezmény

hiányában külföldön adózott

jövedelemből bér összege (15a)

412-422

11

num

Kettős adózást kizáró egyezmény

hiányában külföldön adózott

jövedelem (15d)

423-433

11

num

Ingatlan árverésen, értékesítésből

származó összeg (16b)

434-444

11

num

Vagyoni értékű jog, aukció során

szerzett kifizetett összeg (17b)

445-455

11

num

Ingó vagyontárgy aukció során

történő értékesítéséből kifizetett

összeg (18b)

456-466

11

num

Életjáradékként kifizetett összeg

(19b)

467-477

11

num

Árfolyam nyereség bruttó összeg

(20b)

478-488

11

num

Árfolyam nyereség adóalap (20c)

489-499

11

num

Árfolyam nyereség után levont

adó (20d)

500-510

11

num

Értékpapír kölcsönzésből bruttó

összeg (21b)

511-521

11

num

Értékpapír kölcsönzésből adóalap

(21c)

522-532

11

num

Értékpapír kölcsönzésből levont

adó(21d)

533-543

11

num

20%-os osztalék bruttó összege

(22b)

544-554

11

num

20%-os osztalék adóalap (22c)

555-565

11

num

20%-os osztalék levont adó (22d)

566-576

11

num

35%-os osztalék bruttó összege

(23b)

577-587

11

num

35%-os osztalék adóalap (23c)

588-598

11

num

35%-os osztalék levont adó (23d)

599-609

11

num

Vállalkozásból kivont vagyon

bruttó összeg (24b)

610-620

11

num

Vállalkozásból kivont vagyon

adóalap (24c)

621-631

11

num

Vállalkozásból kivont vagyon

levont adó (24d)

632-642

11

num

Ingatlan bérbeadásból bruttó

összeg (25b)

643-653

11

num

Ingatlan bérbeadásból adóalap

(25c)

654-664

11

num

Ingatlan bérbeadásból levont adó

(25d)

665-675

11

num

Privatizációs lízingből származó

bruttó összeg (26b)

676-695

20

alfanum

Egyéb forrás adós kifizetés

megnevezése (27a)

696-706

11

num

Egyéb forrás adós kifizetés bruttó

összege (27b)

707-717

11

num

Egyéb forrás adós kifizetés

adóalap (27c)

718-728

11

num

A 16-27 sorok összes bruttó

összeg (28b)

729-739

11

num

A 16-27 sorok összes adóalap

(28c)

740-750

11

num

A 16-27 sorok összes levont adó

(28d)

751-761

11

num

Levont adóelőleg (29b)

762-772

11

num

Kifizetés I. ne (30a)

773-783

11

num

kifizetés II. ne (30b)

784-794

11

num

Kifizetés III. ne (30c)

795-805

11

num

Kifizetés IV. ne (30d)

806-816

11

num

30.sorból adóalap I. ne (31a)

817-827

11

num

30.sorból adóalap II. ne (31b)

828-838

11

num

30.sorból adóalap III. ne (31c)

839-849

11,

num

30.sorból adóalap IV. ne (31d)

850-860

11

num

31.sorból adóelőleg kötelezettség

I. ne (32a)

861-871

11

num

31.sorból adóelőleg kötelezettség

II. ne (32b)

872-882

11

num

31.sorból adóelőleg kötelezettség

III. ne (32c)

883-893

•11

num

31.sorból adóelőleg kötelezettség

IV. ne (32d)

894-904

11

num

32.sorból ténylegesen levont

adóelőleg I. ne (33a)

905-915

11

num

32.sorból ténylegesen levont

adóelőleg II. ne (33b)

916-926

11

num

32.sorból ténylegesen levont

adóelőleg III. ne (33c)

927-937

11

num

32.sorból ténylegesen levont

adóelőleg IV. ne (33d)

938-948

11

num

33.sorból le nem vont adóelőleg

I. ne (34a)

949-959

11

num

33.sorból le nem vont adóelőleg

II.ne (34b)

960-970

11

num

33.sorból le nem vont adóelőleg

III. ne (34c)

971-981

11

num

33.sorból le nem vont adóelőleg

IV. ne (34d)

982-989

8

num

Munkaviszony megszűnésének

időpontja (35a) ééééhhnn

990-1000

11

num

Végkielégítés 2005-ben kifizetett

összege (36a)

1001-1002

2

num

A 36.sor szerinti összeg hány

hónapra vonatkozik(37a)

1003-1013

11

num

Végkielégítés 2005-ben kifizetett

összegéből levont adóelőleg (38a)

1014-1024

11

num

Végkielégítés 2005-ben levont

adóelőlegéből figyelembevehető

összeg (39a)

1025-1035

11

num

Munkavállalói érdekképviseleti

tagdíj (40a),

1036-1046

11

num

Az 10.sor összegéből, külföldön

adóköteles jövedelem (41a)

1047-1057

11

num

A 14d után külföldön megfizetett

adó (42a)

1058-1068

11

num

A 15d után külföldön megfizetett

adó (43a)

1069-1079

11

num

Az önkéntes nyugdíjpénztárba

befizetett munkáltatói hozzájárulás

1. sorban figyelembe vett része

(44a)

1080-1090

11

num

Az önkéntes egészségpénztárba

befizetett munkáltatói hozzájárulás

1 .sorban figyelembe vett része

(45a)

1091-1091

1

num

Nyilatkozat adóelőleg alapjáról

(46a)

1092-1093

2

num

Adójóváírásra jogosító hónapok

száma (47a)

1094-1104

11

num

Adójóváírásként adóelőleg

levonása során figyelembe vett

összeg legfeljebb 123 120 Ft

(48a)

1105-1112

8

num

Béridőszak1 tól-ig hhnnhhnn

(49a)

1113-1120

8

num

Béridőszak2 tól-ig hhnnhhnn

(49b)

1121-1128

8

num

Béridöszak3 tól-ig hhnnhhnn

(49c)

1129-1136

8

num

Béridőszak4 tól-ig hhnnhhnn

(49d)

1137-1144

8

num

Béridöszak5 tól-ig hhnnhhnn

(49e)

1145-1152

8

num

Béridőszak6 tól-ig hhnnhhnn

(49f)

1153-1160

8

num

Béridőszak7 tól-ig hhnnhhnn

(49g)

1161-1168

8

num

Béridőszak8 tól-ig hhnnhhnn

(49h)

1169-1176

8

num

Béridőszak9 tól-ig hhnnhhnn

(49i)

1177-1184

8

num

Béridőszak10 tól-ig hhnnhhnn

(49j)

1185-1192

8

num

Béridőszaki 1 tól-ig hhnnhhnn

(49k)

1193-1200

8

num

Béridőszak12 tól-ig hhnnhhnn

(491)

05K32

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K32,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Jogelőd adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma. Balra igazított, jobbról

blank feltöltéssel

77-87

11

num

Járulékköteles jövedelem teljes

összege (1a)

88-98

11

num

Nyugdíjjárulék fizetés éves felső

határa (2a)

05K32A

2005K32 II. blokk

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-6

6

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05AK32,

kitöltése kötelező

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-53

30

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy neve, kitöltése kötelező

54-64

11

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy adóazonosító száma..

Balra igazított, kitöltése kötelező.

65-70

6

num

Hivatkozási sorszám, a 05K32

főlap adat rekordsorszáma,

kitöltése kötelező

71-73

3

num

Alsorszám. A magánszemélyről

közölt biztosításban töltött időt

leíró tételek 001-től induló

folyamatos sorszáma. Kitöltése

kötelező

74-81

8

num

Biztosításban töltött idő kezdete

ééééhhnn (a)

82-89

8

num

Biztosításban töltött idő vége

ééééhhnn (b)

90-90

1

num

Magánnyugdíjpénztári tagság

ténye (c)

91-101

11

num

Nyugdíjjárulék alapját képező

jövedelem (d)

102-112

11

num

Levont nyugdíjjárulék összege (e)

113-113

1

num

Nyj. levonás elmaradásának oka (f)

114-124

11

num

Egészségbiztosítási járulék

alapját képező jövedelem (g)

125-135

11

num

Levont egészségbiztosítási

járulék összege (h)

136-136

1

num

Eb. járulék levonás elmaradásának

oka (i)

05K32B

2005K32 III. blokk

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-6

6

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05BK32,

kitöltése kötelező

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-53

30

alfanum

05K32 főlap adat, a magán

személy neve, kitöltése kötelező

54-64

11

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy adóazonosító száma.

Balra igazított, kitöltése kötelező.

65-70

6

num

Hivatkozási sorszám, a 05K32

főlap adat rekordsorszáma,

kitöltése kötelező

71-73

3

num

Alsorszám. A magánszemélyről

közölt tárgyévtől eltérő biztosítási

jogviszonyt leíró tételek 001-től

induló folyamatos sorszáma.

Kitöltése kötelező

74-81

8

num

Tárgyévtől eltérő biztosítási

jogviszony időtartam kezdete

ééééhhnn (a)

82-89

8

num

Tárgyévtől eltérő biztosítási jogvi-

szony időtartam vége ééééhhnn (b)

90-90

1

num

Magánnyugdíjpénztári tagság

ténye (c)

91-101

11

num

Nyugdíjjárulék alapját képező

jövedelem (d)

102-112

11

num

Levont nyugdíjjárulék összege (e)

113-113

1

num

Nyj. levonás elmaradás oka (f)

114-124

11

num

Egészségbiztosítási járulék

alapját képező jövedelem (g)

125-135

11

num

Levont egészségbiztosítási

járulék összege (h)

136-136

1

num

Eb. járulék levonás elmaradásának

oka (i)

05K32C

2005K32 IV. blokk GYED, GYES, GYET

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-6

6

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05CK32,

kitöltése kötelező

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-53

30

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy neve, kitöltése kötelező

54-64

11

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy adóazonosító száma.

Balra igazított, kitöltése kötelező

65-70

6

num

Hivatkozási sorszám, a 05K32

főlap adat rekordsorszáma,

kitöltése kötelező

71-73

3

num

Alsorszám. A magánszemélyről

közölt Gyes,Gyed,stb, ellátási

jogviszonyt leíró tételek 001-től   

induló folyamatos sorszáma.

Kitöltése kötelező

74-81

8

num

Gyes,Gyed,stb. ellátás időtartam

kezdete ééééhhnn (a)

82-89

8

num

Gyes,Gyed,stb. ellátás időtartam

vége ééééhhnn (b)

90-90

1

num

Magánnyugdíjpénztári tagság

ténye (c)

91-101

11

num

Gyes, Gyed stb. ellátás összege (d)

102-112

11

num

Levont nyugdíjjárulék összege (e)

113-113

1

num

Nyj. járulék levonás

elmaradásának oka (f)

05K32D

2005K32 V. blokk - járulék fiz. mentes időszakok


Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-6

6

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05DK32,

kitöltése kötelező

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-53

30

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy neve, kitöltése kötelező

54-64

11

alfanum

05K32 főlap adat, a magán-

személy adóazonosító száma.

Balra igazított, kitöltése kötelező

65-70

6

num

Hivatkozási sorszám, a 05K32

főlap adat rekordsorszáma,

kitöltése kötelező

71-73

3

num

Alsorszám. A magánszemélyről

közölt járulékfizetés mentes

időszakot leíró tételek 001-től

induló folyamatos sorszáma.

Kitöltése kötelező

74-77

4

num

Járulék fizetés mentés időszak

kezdete hhnn

78-81

4

num

Járulék fizetés mentés időszak

vége hhnn

05K33

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K33,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma.

Csak akkor kitöltendő, ha a

jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-95

60

alfanum

A társasház neve, címe. (a)

Kitöltése kötelező.

96-106

11

num

A társasház adószáma, kitöltése

kötelező (b)

107-117

11

num

A társasház részére kifizetett

adóköteles jövedelem (c)

118-128

11

num

Levont adó (d)

05K36

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K36,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét teljesít)

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele. Kitöltése kötelező, balra

igazított, jobbról blank

feltöltéssel

77-87

11

num

A résztvevő tulajdonába adott

értékpapír értékéből az

adómentes természetbeni juttatás

összege (c)

05K37

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K37,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele. Kitöltése kötelező, balra

igazított, jobbról blank

feltöltéssel

77-87

11

num

Az elengedett összeg (c)

05K43

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K43,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét

teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma Kitöltése kötelező,

balra igazított, jobbról blank

feltöltéssel (b)

77-86

10

alfanum

Őstermelői igazolvány száma (c)

Balra igazított.

87-94

8

num

A családi gazdaság nyilvántartási

száma (d)

95-114

20

alfanum

Regisztrációs okmány száma (e)

115-125

11

num

Éves bruttó kifizetés, élő állatok

és állati termékek (f)

126-136

11

num

Éves bruttó kifizetés, egyéb

őstermelői termékek (g)

05K44

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K44,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

. 24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-54

30

alfanum

Az értékesítő neve (a), kitöltése

kötelező

55-65

11

alfanum

Az értékesítő adóazonosító jele.

Kitöltése kötelező, balra

igazított jobbról blank

feltöltéssel (b)

66-76

11

num

Az ingatlan szerződés szerinti

értéke (c)

77-87

11

num

A vagyoni értékű jog szerződés

szerinti értéke (d)

88-88

1

num

Kód (e)

05K47

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K47

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

,     24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.(b)

77-87

11

num

Az ellátás összege (c )

88-88

1

num

Kód (d)

89-99

11

num

A levont adóelőleg összege (e)

100-101

2

num

Adójóváírásra jogosító hónapok

száma (f)

05K48

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K48

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001 -től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét

teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

77-87

11

num

A jövedelmet helyettesítő

felelősségbiztosítás összege (c)

88-89

2

num

Adójóváírásra jogosító hónapok

száma (d)

90-100

11

num

A nyugdíjszolgáltatás összege (e)

101-111

11

num

A levont adóelőleg összege (f)

112-119

8

num

A szerződéskötés időpontja:

ééééhhnn (g)

120-127

8

num

A szerződés feletti rendelkezés

időpontja: ééééhhnn (h)

05K50

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K50

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

alfanum

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

. 24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfa

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

77-87

11

num

A támogatás összege (c)

05K51

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K51

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank feltöltéssel.

77-87

11

num

Igazolt összeg (c)

88-90

3

num

Igazolt összeg utáni kedvezmény

mértéke (d)

91-110

20

alfanum

Kedvezmény jogcíme (e)

111-113

3

num

Jogcím kód (f)

05K52

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K52

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank feltöltéssel.

05K53

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K53,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra

igazított, jobbról blank

feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

. 1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

<

jogelődje kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma (b). Kitöltése kötelező,

balra igazított, jobbról blank

feltöltéssel

77-87

11

num

Üdülési csekk értéke ( c )

88-98

11

num

Az üdülési csekk értékéből az

engedmény mértéke (d)

99-109

11

num

A természetbeni juttatás után

megfizetett adó (e)

05K54

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K54

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-54

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező

55-65

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank

feltöltéssel.(b) 

05K59

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K59

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező (a)

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank

feltöltéssel.(b)

77-77

1

num

Kód (c)

78-88

11

num

A tag egyéni számláján saját

befizetésként jóváírt összeg (d)

89-99

11

num

A tag egyéni számláján egyéb

jövedelemként jóváírt összeg (e)

100-110

11

num

Prevenciós szolgáltatás

ellenértékeként kif. összeg (f)

111-121

11

num

Egyéni számlán XII.31.-én

lekötött összeg (g)

122-129

8

num

Lekötés időpontja (h)

130-137

8

num

Lekötés feltörésének időpontja (i)

05K61

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K61

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

A kifizető adószáma, kitöltése

kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A cég vagy részvényesi

meghatalmazott neve, kitöltése

kötelező (a)

66-76

11

alfanum

Adóazonosító száma (b),

kitöltése kötelező

77-106

30

alfanum

A cég székhelye, kitöltése

kötelező (c)

107-117

11

num

A kifizetett osztalékadó köteles

osztalék összege (ezer FT) (d)

118-128

11

num

A levont osztalékadó összege

(ezer Ft) (e)

05K64

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K64

6-6

1

alfa .

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét

teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve, kitöltése

kötelező (a)

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank

feltöltéssel.(b)

77-106

30

alfanum

Munkáltató neve (c)

107-117

11

alfanum

A munkáltató adószáma (d)

118-125

8

num

Folyósítás megszűnésének

időpontja (e)

05K65

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K65

6-6

1

alfa

üres

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jog-

elődjének adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét

teljesíti

36-65

30

alfanum

A hallgató magánszemély neve,

kitöltése kötelező (a)

66-76

11

alfanum

A hallgató magánszemély

adóazonosító száma, kitöltése    .

kötelező. Balraigazított jobbról

blank feltöltéssel.(b)

77-106

30

alfanum

A kedvezményt érvényesítő

magánszemély neve (c)

107-117

11

alfanum

A kedvezményt érvényesítő

magánszemély adóazonosító

száma. Balraigazított

jobbról blank feltöltéssel.

(d)

118-128

11

num

Igazolt összeg (e)

129-148

20

alfanum

A kedvezmény jogcíme (f)

149-151

3

num

Jogcím kód (g)

05K71

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K71,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-36

1

alfanum

Az adatszolgáltatás teljesítésének

oka(l)

37-37

1

alfanum

Az adatszolgáltatás teljesítésének

oka (2)

38-67

30

alfanum

A magánszemély házassági neve

68-97

30

alfanum

A magánszemély születési neve

98-108

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

109-120

12

alfanum

Értékpapír kódja (a)

121-123

3

alfanum

Értékpapír fajtája (b)

124-134

11

num

Megemelt névérték (c)

05K72

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K72,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-36

1

alfanum

Az adatszolgáltatás teljesítésének

oka(l)

37-37

1

alfanum

Az adatszolgáltatás teljesítésének

oka (2)

38-67

30

alfanum

A magánszemély házassági neve

68-97

30

alfanum

A magánszemély születési neve

98-108

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank feltöltéssel.

109-120

12

alfanum

Értékpapír kódja (a)

121-124

4

alfanum

Értékpapírra vonatkozó jog

fajtája (b)

125-135

11

num

Szokásos piaci érték (c)

05K73

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K73,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély házassági neve

66-95

30

alfanum

A magánszemély születési neve

96-106

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező.

Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel.

107-118

12

alfanum

Értékpapír kódja (a)

119-121

3

alfanum

Értékpapír fajtája (b)

122-132

11

num

Szokásos piaci érték (c)

05K75

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K75,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

.18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve (a)

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma (b), kitöltése kötelező.

Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel.

77-84

8

num

A lakás bérbeadás alapjául

szolgáló szerződés kelte ( c)

85-86

2

num

A szerződés időtartama hónap (d)

87-94

8

num

A szerződés megszüntetésének

időpontja (e)

05K76

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K76,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

Kifizető saját cég neve

66-69

4

alfanum

Kifizető székhely irányítószám

70-99

30

alfanum

Kifizető székhely helység

100-119

20

alfanum

Kifizető székhely közterület neve

120-129

10

alfanum

Kifizető székhely házszám

130-139

10

alfanum

Kifizető székhely emelet, ajtó

140-140

1

alfanum

A haszonhúzó képviseletében

eljáró személy az adatszolgáltató

(5. sor)

141-170

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély neve

(6. sor)

171-200

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

születési neve (7. sor)

201-230

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye ország (8. sor)

231-240

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye irányítószám

(8. sor)

241-270

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye helység

(8. sor)

271-290

20

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye közterület neve

(8. sor)

291-300

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye házszám (8. sor)

301-310

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye emelet, ajtó

(8. sor)

311-340

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

ország (9. sor)

341-350

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

irányítószám (9. sor)

351-380

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

helység (9. sor)

381-410

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

közterület neve (9. sor)

411-420

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

házszám (9. sor)

421-430

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

emelet, ajtó (9. sor)

431-460

30

alfanum

Haszonhúzó személyazonosságát

igazoló iratot kiállító ország

(10. sor)

461-470

10

alfanum

Haszonhúzó illetékességi

tagállamának kódja (11. sor)

471-490

20

alfanum

Illetőség szerinti tagállamban

megállapított adóazonosító szám;

(11. sor)

491-520

30

alfanum

Haszonhúzó születési helye

ország (12. sor)

521-550

30

alfanum

Haszonhúzó születési helye város

(12. sor)

551-558

8

num

Haszonhúzó születési ideje

(13. sor)

559-568

10

alfanum

Sorszám (a). Az adatszolgáltató

által meghatározott, a magán-

személy egy-egy tételének

helyesbítéséhez szükséges,

egyedi érték. Kitöltése kötelező.

Balra igazított, jobbról space

feltöltéssel.

569-569

1

num

Kód (b)

570-609

40

alfanum

Számlaszám (c)

610-639

30

alfanum

Jogalap (d)

640-659

20

alfanum

Deviza nem (e)

660-670

11

num

Kamat összege (f)

05K77

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K77,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

Kifizető saját cég neve (3. sor)

66-69

4

alfanum

Kifizető székhely irányítószám

(4. sor)

70-99

30

alfanum

Kifizető székhely helység

100-119

20

alfanum

Kifizető székhely közterület neve

120-129

10

alfanum

Kifizető székhely házszám

130-139

10

alfanum

Kifizető székhely emelet, ajtó

140-140

1

alfanum

A haszonhúzó képviseletében

eljáró személy az adatszolgáltató

(5. sor)

141-190

50

alfanum

Szervezet neve (6. sor), kitöltése

kötelező

191-210

20

alfanum

Szervezet azonosítója (7. sor),

kitöltése kötelező

211-240

30

alfanum

Szervezet címe ország (8. sor)

241-250

10

alfanum

Szervezet címe irányítószám

(8. sor)

251-280

30

alfanum

Szervezet címe helység (8. sor)

281-300

20

alfanum

Szervezet címe közterület neve

(8. sor)

301-310

10

alfanum

Szervezet címe házszám (8. sor)

311-320

10

alfanum

Szervezet címe emelet, ajtó (8. sor)

321-330

10

alfanum

Sorszám (a). Az adatszolgáltató

által meghatározott, a szervezet

egy-egy tételének helyesbítéséhez

szükséges, egyedi érték. Kitöltése

kötelező. Balra igazított, jobbról

space feltöltéssel.

331-360

30

alfanum

Jogalap (b)

361-380

20

alfanum

Deviza nem (c)

381-391

11

num

Kamat összege (d)

05K79

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K79,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-85

50

alfanum

A külföldi szervezet neve (6.sor)

86-115

30

alfanum

A külföldi szervezet székhelye

- ország  (7.sor)

116-125

10

alfanum

A külföldi szervezet székhelye

- irányítószám (7.sor)

126-155

30

alfanum

A külföldi szervezet székhelye

- város  (7.sor)

156-185

30

alfanum

A külföldi szervezet székhelye

- utca(7.sor)

186-195

10

alfanum

A külföldi szervezet székhelye

- házszám (7. sor)

196-205

10

alfanum

A külföldi szervezet székhelye

- emelet,ajtó (7.sor)

206-216

11

num

Az osztalék összege (8. sor)

05K80

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5 .

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K80,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező. Balra

igazított jobbról blank feltöltéssel.

36-36

1

num

A magánszemély neme

37-56

20

alfanum

A magánszemély állampolgársága

57-86

30

alfanum

A magánszemély neve

87-116

30

alfanum

A magánszemély születési neve

117-146

30

alfanum

A magánszemély anyja születési

neve

147-156

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím

- irányító szám

157-186

30

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - ország

187-216

30

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - város

217-236

20

alfanum

Illetőség szerinti lakcím

- közterület neve

237-246

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím

- közterület jellege

247-256

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím

- házszám

257-266

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - épület

267-270

4

alfanum

Illetőség szerinti lakcím

- lépcsőház

271-272

2

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - emelet

273-276

4

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - ajtó

277-280

4

alfanum

Magyarországi lakóhely

- irányító szám

281-310

30

alfanum

Magyarországi lakóhely - város

311-330

20

alfanum

Magyarországi lakóhely

- közterület neve

331-340

10

alfanum

Magyarországi lakóhely

- közterület jellege

341-350

10

alfanum

Magyarországi lakóhely-házszám

351-360

10

alfanum

Magyarországi lakóhely - épület

361-364

4

alfanum

Magyarországi lakóhely

- lépcsőház

365-366

2

alfanum

Magyarországi lakóhely - emelet

367-370

4

alfanum

Magyarországi lakóhely - ajtó

371-381

11

num

Az alkalmi foglalkoztatás során

kifizetett munkadíj szerint számí-

tott ellátási alap összege (1. sor)

382-383

2

num

Adójóváírásra jogosító hónapok

száma (47. sor)

384-394

11

num

Adójóváírásként az adóelőleg

levonása során figyelembe vett

összeg (48. sor)

395-402

8

num

Béridőszaki tól-ig hhnnhhnn

(49a)

403-410

8

num

Béridőszak2 tól-ig hhnnhhnn

(49b)

411-418

8

num

Béridőszak3 tól-ig hhnnhhnn

(49c)

419-426

8

num

Béridőszak4 tól-ig hhnnhhnn

(49d)

427-434

8

num

Béridőszak5 tól-ig hhnnhhnn

(49e)

435-442

8

num

Béridőszak6 tól-ig hhnnhhnn

(49f)

443-450

8

num

Béridőszak7 tól-ig hhnnhhnn

(49g)

451-458

8

num

Béridőszak8 tól-ig hhnnhhnn

(49h)

459-466

8

num

Béridőszak9 tól-ig hhnnhhnn

(49i)

467-474

8

num

Béridőszak 10 tól-ig hhnnhhnn

(49j)

475-482

8

num

Béridőszaki11 tól-ig hhnnhhnn

(49k)

483-490

8

num

Béridőszak 12 tól-ig hhnnhhnn

(491)

05K83

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05K83,

kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

Támogatásban részesülő

magánszemély neve (1. sor)

66-95

30

alfanum

Támogatásban részesülő magán-

személy születési neve (2. sor)

96-103

8

num

Támogatásban részesülő

magánszemély születési ideje

(3. sor)

104-113

10

alfanum

Támogatásban részesülő

magánszemély adóazonosító jele

(4.sor), kitöltése kötelező

114-133

20

alfanum

Regisztrációs szám (5. sor).

134-135

2

alfanum

Támogatás jogcíme (6. sor),

kitöltése kötelező

136-146

11

num

Támogatás összege (7. sor)

05M29

M29/2005 adatai kiegészítve M29/1/2005 adataival

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:05M29

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A munkáltató adóazonosító

száma, balra igazított jobbról

space feltöltéssel. Kitöltése

kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Az adatszolgáltatás jellege

(E/P/H)

25-35

11

alfanum

Jogelőd adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A dolgozó neve, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel.

Kitöltése kötelező.

66-75

10

alfanum

A dolgozó adóazonosító jele.

Kitöltése kötelező.

76-83

8

num

A dolgozó születési ideje

(ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

84-103

20

alfanum

A dolgozó születési helye.

Kötelező kitölteni.

104-107

4

num

A dolgozó lakcímének

irányítószáma.

Kötelező kitölteni.

108-127

20

alfanum

A dolgozó lakcíme: helység.

Kötelező kitölteni.

128-157

30

alfanum

A dolgozó lakcíme: utca,

házszám. Kötelező kitölteni.

158-182

25

alfa

A dolgozó állampolgársága.

Kötelező kitölteni.

183-212

30

alfanum

A dolgozó anyja születési neve.

Kötelező kitölteni.

213-242

30

alfanum

A dolgozó születési neve.

Kötelező kitölteni.

243-243

1

num

M29/1/2005 tábla

244-245

2

num

M29/2/2005 tábla

246-246

1

num

M29/3/2005 lapok száma

247-247

1

num

Korábbi munkáltatótól származó

jövedelem is szerepel

M29/1/2005

adatai (nyilatkozatok)

248-248

1

alfa

Családi kedv. érvényesítése

(620a)

249-254

6

alfanum

Várandóság igazolt kezdő

időpontja ééééhh (144a)

255-260

6

alfanum

Várandóság igazolt bezáró

időpontja ééééhh (144b)

261-261

1

alfanum

Magzat-szám (144c)

262-267

6

alfanum

Várandóság igazolt kezdő

időpontja ééééhh (144d)

268-273

6

alfanum

Várandóság igazolt bezáró

időpontja ééééhh (144e)

274-274

1

alfanum

Magzat-szám (144f)

275-275

1

alfa

Családi kedv. magzat utáni

jogosultság (144g)

276-276

1

alfa

Családi kedv. megosztása (145a)

277-306

30

alfanum

Házastárs neve (145b)

307-316

10

alfanum

Házastárs adóazonosító jele

(146a)

317-317

1

alfanum

Egyedülálló nem vesz igénybe

(147a)

318-321

4

alfanum

adózási mód év (601a)

322-322

1

alfa

adózási mód jel (602a)

M29/2005

adatai (főlap)

323-333

11

num

A munkaviszonyból származó

bérjövedelem érdekképviseleti

tagdíj nélkül (ld)

334-344

11

num

A munkaviszonnyal kapcsolatos

költségtérítés bevétel (2b)

345-355

11

num

A munkaviszonnyal kapcsolatos

költség (2c)

356-366

11

num

A munkaviszonnyal kapcsolatos

jövedelem (2d)

367-377

11

num

Külszolgálatért kapott jövedelem

bevétel (3b)

378-388

11

num

Külszolgálatért kapott jövedelem

költség (3c)

389-399

11

num

Külszolgálatért kapott jövedelem

(3d)

400-410

11

num

Más bérjövedelem (4d)

411-421

11

num

Más nem önálló tevékenységből

származó jövedelem (5d)

422-432

11

num

Nem önálló tevékenységből

származó bevétel (6b)

433-443

11

num

Nem önálló tevékenységgel

kapcsolatos költség (6c)

444-454

11

num

Nem önálló tevékenységből

származó jövedelem (6d)

455-456

2

num

A 2005-ben kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett hónapok száma

(7a)

457-467

11

num

A 2005-ben kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett jövedelem (7d)

468-469

2

num

A 2005. előtt kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett hónapok száma

(8a)

470-480

11

num

A 2005. előtt kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett jövedelem (8d)

481-491

11

num

Szellemi tevékenység bevétele

(11b)

492-502

11

num

Szellemi tevékenység jövedelme

Old)

503-513

11

num

Más önálló tevékenységből

származó bevétel (12b)

514-524

11

num

Más önálló tevékenységből

származó jövedelem (12d)

525-535

11

num

Adóterhet nem viselő

járandóságok (13d)

536-546

11

num

Külföldi kiküldetésért kapott

jövedelemből bevétel (15b)

547-557

11

num

Külföldi kiküldetésért kapott

bruttó bevétel költsége (15c)

558-568

11

num

Külföldi kiküldetésért kapott

jövedelem (15d)

569-579

11

num

Egyéb jogcímen kapott

jövedelem (16d)

580-590

11

num

Kettős adózást kizáró egyezmény

szerint külföldön adóköteles

jövedelemből a bér összege (17a)

591-601

11

num

Kettős adózást kizáró egyezmény

szerint külföldön adóköteles

jövedelem (17d)

602-612

11

num

Külföldön is adózott jövedelem

bérösszege (18a)

613-623

11

num

Külföldön is adózott jövedelem

(18d)

624-634

11

num

Összevont adóalap bér része (19a)

635-645

11

num

Összevont adóalap összege (19d)

646-656

11

num

2005. évi összes jövedelem (20d)

657-667

11

num

A számított adó (21c)

668-678

11

num

A külföldön megfizetett adó

beszámítása 17.sor jövedelme

után (22b)

679-680

2

num

Átlagos adókulcs (23a)

681-691

11

num

A külföldön megfizetett adó

beszámítása 18.sor jövedelme

után (23b)

692-693

2

num

Adójóváírás jogosultsági hónap

(24a)

694-704

11

num

Adójóváírás   (24b)

705-715

11

num

Adóterhet nem viselő

járandóságok adója (25b)

716-726

11

num

A 22-25. sorok "b" oszlopának

összege (27c)

727-737

11

num

Összevont adóalap adója (28c)

738-748

11

num

Összevont adóalap adóját

csökkentő kedvezmények (29c)

749-759

11

num

A kedvezményekkel csökkentett

adó (30c)

760-770

11

num

Életjáradékból származó

jövedelem (47b)

771-781

11

num

Életjáradékból származó

jövedelem adója (47c)

782-792

11

num

Árfolyam nyereség (48b)

793-803

11

num

Árfolyam nyereség adója (48c)

804-814

11

num

20%-os osztalék (50b)

815-825

11

num

20%-os osztalék adója (50c)

826-836

11

num

35%-os osztalék (51b)

837-847

11

num

35%-os osztalék adója (51c)

848-858

11

num

Vállakozásból kivont jövedelem

(53b)

859-869

11

num

Vállakozásból kivont jövedelem

adója (53c)

870-880

11

num

Ingatlan bérbeadásból származó

jövedelem (55b)

881-891

11

num

Ingatlan bérbeadásból származó

jövedelem adója (55c)

892-902

11

num

47-55 sorok jövedelem Összege

(57b)

903-913

11

num

47-55 sorok adó összege (57c)

914-924

11

num

Nyilatkozat szerint mástól

származó jövedelem (58a)

925-935

11

num

47-53 sorok összes jövedelem

(58b)

936-946

11

num

47-53 sorok adó összege (58c)

947-957

11

num

A 2005. évi adókötelezettséget

nem érintő adó összeg (71a)

958-968

11

num

A 2005. évi adó összege (71c)

969-979

11

num

A levont adóelőleg összege (72b)

980-990

11

num

Adókötelezettséget nem érintő

forrásadó összeg (73a)

991-1001

11

num

A levont forrásadó összege (73b)

1002-1012

11

num

A korábbi végkielégítésnek a

2005. évben levont adóelőlege

(74b)

1013-1023

11

num

Levont adó, adóelőleg összesen

(75c)

1024-1034

11

num

Befizetendő adó (84c)

1035-1045

11

num

Visszaigényelhető adó (85c)

1046-1047

2

num

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a következő

évre átvitt hónapok száma (91 a)

1048-1058

11

num

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a következő

évre átvitt adóelőleg összege

(91b)

1059-1069

11

num

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a következő

évre átvitt összeg (91c)

1070-1080

11

num

Munkavállalói érdekképviseleti

tagdíj (92c)

1081-1091

11

num

2005-ben felvett osztalékelőleg

20%-os adója (93b)

1092-1102

11

num

2005-ben felvett osztalékelőleg

(93c)

1103-1113

11

num

A 17.sor külföldön megfizetett

adó (94c)

1114-1124

11

num

A 18. sor külföldön megfizetett

adó (95c)

1125-1135

11

num

A 13.sorból külföldön adóköteles

jövedelem (96c)

1136-1146

11

num

Családi kedvezmény összegéből

nem érvényesített rész (650c)

1147-1157

11

num

Önkéntes kölcsönös nyugdíj

pénztárba befizetett összeg

1. sorban figyelembe vett része

(651c)

1158-1168

11

num

Önkéntes kölcsönös egészség

pénztárba befizetett összeg

1. sorban figyelembe vett része

(652c)

1169-1179

11

num

Súlyos fogyatékosság miatt

levonható összeg (111d)

1180-1190

11

num

Önkéntes kölcsönös nyugdíj

pénztárba befizetett összeg

30%-a (112c)

1191-1201

11

num

Önkéntes kölcsönös biztosító és

önsegélyező pénztárba befizetett

összeg 30%-a (113b)

1202-1212

11

num

Önkéntes kölcsönös egészség

pénztárban lekötött összeg 10%-a

(114b)

1213-1223

11

num

Önkéntes kölcsönös egészség

pénztári prevenciós szolgáltatás

kedvezménye 10% (115b)

1224-1234

11

num

A 113-115 b oszlopainak összege

(116c)

1235-1245

11

num

Önkéntes kölcsönös biztosító-

pénztári kedvezmények (112c és

116c) együttes összege (117d)

1246-1256

11

num

Megállapodás alapján fizetett

nyugdíjjárulék 25%-a (118d)

1257-1267

11

num

Megállapodás alapján fizetett

magánnyugdíj pénztári tagdíj

25%-a (119d)

1268-1278

11

num

A magánnyugdíj pénztári tagdíjat

kiegészítő befizetés 30%-a

(120d)

1279-1280

2

num

Lakáscélú hiteltörlesztés

érvényesített kedvezmény %

(121a)

1281-1291

11

num

Lakáscélú hiteltörlesztés

kedvezménye (121d)

1292-1302

11

num

Közteherjegy értékének 75%-a

(123d)

1303-1313

11

num

Felsőoktatási tandíj 30%-a (124c)

1314-1317

4

num

Felsőoktatási tandíj halasztott

kedvezmény megszűnés éve

(125a)

1318-1328

11

num

Felsőoktatási tandíj halasztott

kedvezmény összege (125d)

1329-1339

11

num

2005-ben fizetett felnőttképzés

díjának 30%-a (126b)

1340-1340

1

num

Felnőtt képzés kedv. jöv. korláttal

érintett jelző (127a)

1341-1351

11

num

Felnőtt képzés díjaként 2005.év

előtt befizetett összeg

kedvezménye (127b)

ld. kitöltési útm.

1352-1362

11

num

Felnőtt képzés díjaként 2005. év

előtt befizetett összeg

kedvezménye (127d)

ld. kitöltési útm

1363-1363

1

num

Számítógép, számítástechnikai

eszköz beszerzés kedvezménye

korláttal érintett (128a)

1364-1374

11

num

Számítógép, számítástechnikai

eszköz megszerzésére fordított

összeg 50%-a (128b)

ld. kitöltési

1375-1385

11

num

Számítógép, számítástechnikai

eszköz megszerzésére fordított

összeg 50%-a (128d) ld. kitöltési

1386-1396

11

num

Felnőtt képzés díj, számítás-

technikai eszköz utáni

kedvezmények együttes összege

(129b)

1397-1407

11

num

Felnőtt képzés díj, számítás-

technikai eszköz utáni

kedvezmények együttes összege

(129c)

1408-1418

11

num

Szellemi tevékenység

jövedelmének 25%-a (130c)

1419-1419

1

num

Élet- és nyugdíjbiztosítási díj

emelt összegű jelző (131a)

1420-1430

11

num

Élet- és nyugdíjbiztosítási díj

20(+10)%-a(131c)

1431-1441

11

num

Közhasznú adományként

befizetett összeg 30%-a, ebből

tartós adomány kedvezménye

(132a)

1442-1452

11

num

Közhasznú adományként

befizetett összeg 30%-a összesen

(132c)

1453-1463

11

num

Kiemelten közhasznú szervezet

részére fizetett összeg 30%-a,

ebből tartós adomány (133a)

1464-1474

11

num

Kiemelten közhasznú szervezet

részére fizetett összeg 30%-a

összesen (133c)

1475-1485

11

num

124-133 c oszlopok összege

(135d)

1486-1496

11

num

Családi kedvezmény eltartottak

után(137d)

1497-1507

11

num

Összes adókedvezmény (138d)

05M29

VÁLTOZÓ REKORDHOSSZÚSÁGÚ ALAKBAN

M29/2005 adata

i kiegészítve M29/1/2005 adataival

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:05M29

6-6

1

alfa

=V

7-17

11

alfanum

A munkáltató adóazonosító

száma, balra igazított jobbról

space feltöltéssel. Kitöltése

kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Az adatszolgáltatás jellege

(E/P/H)

25-35

11

alfanum

Jogelőd adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A dolgozó neve, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel.

Kitöltése kötelező.

66-75

10

alfanum

A dolgozó adóazonosító jele.

Kitöltése kötelező.

76-83

8

num

A dolgozó születési ideje

(ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

84-103

20

alfanum

A dolgozó születési helye.

Kötelező kitölteni.

104-107

4

num

A dolgozó lakcímének irányító-

száma. Kötelező kitölteni.

108-127

20

alfanum

A dolgozó lakcíme: helység.

Kötelező kitölteni.

128-157

30

alfanum

A dolgozó lakcíme: utca,

házszám. Kötelező kitölteni.

158-182

25

alfa

A dolgozó állampolgársága.

Kötelező kitölteni.

183-212

30

alfanum

A dolgozó anyja születési neve.

Kötelező kitölteni.

213-242

30

alfanum

A dolgozó születési neve.

Kötelező kitölteni.

243-243

1

num

M29/1/2005 tábla

244-245

2

num

M29/2/2005 tábla

246-246

1

num

M29/3/2005 lapok száma

247-247

1

num

Korábbi munkáltatótól származó

jövedelem is szerepel

M29/1/2005

adatai (nyilatkozatok)

248-248

1

alfa

Családi kedv. érvényesítése

(620a)

249-254

6

alfanum

Várandóság igazolt kezdő

időpontja ééééhh (144a)

255-260

6

alfanum

Várandóság igazolt bezáró

időpontja ééééhh (144b)

261-261

1

alfanum

Magzat-szám (144c)

262-267

6

alfanum

Várandóság igazolt kezdő

időpontja ééééhh (144d)

268-273

6

alfanum

Várandóság igazolt bezáró

időpontja ééééhh (144e)

274-274

1

alfanum

Magzat-szám (144f)

275-275

1

alfa

Családi kedv. magzat utáni

jogosultság (144g)

276-276

1

alfa

Családi kedv. megosztása

(145a)

277-306

30

alfanum

Házastárs neve (145b)

307-316

10

alfanum

Házastárs adóazonosító jele

(146a)

317-317

1

alfanum

Egyedülálló nem vesz igénybe

(147a)

.318-321

4

alfanum

adózási mód év (601a)

322-322

1

alfa

adózási mód jel (602a)

323-325

3

num

Mezőszámláló: az előforduló

mezőnév-adat párosok száma.

alfanum

Mezőnév = lapjel + oszlop

betűjele+ sor száma. Lapjel =

Fl(M29/2005 esetén)

11

num

Adat = mezőnév szerinti érték

Megjegyzés: a mezőnév-adat

páros max. 116-szor ismétlődhet.

A max. rekordhossz = 2297.

Példa: a főlapon 2 kitöltött sor

van az 1 -es és 4-es az érték =

150 000

a leíró karaktersorozat:

002F1D00100000150000F1D00400000150000

Mezőnév

ADAT

F1D001

A munkaviszonyból származó

bérjövedelem érdekképviseleti

tagdíj nélkül (1d)

F1B002

A munkaviszonnyal kapcsolatos

költségtérítés bevétel (2b)

F1C002

A munkaviszonnyal kapcsolatos

költség (2c)

F1D002

A munkaviszonnyal kapcsolatos

jövedelem (2d)

F1B003

Külszolgálatért kapott jövedelem

bevétel (3b)

F1C003

Külszolgálatért kapott jövedelem

költség (3c)

F1D003

Külszolgálatért kapott jövedelem

(3d)

F1D004

Más bérjövedelem (4d)

F1D005

Más nem önálló tevékenységből

származó jövedelem (5d)

F1B006

Nem önálló tevékenységből

származó bevétel (6b)

F1C006

Nem önálló tevékenységgel

kapcsolatos költség (6c)

F1D006

Nem önálló tevékenységből

származó jövedelem (6d)

F1A007

A 2005-ben kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett hónapok száma

(7a)  

F1D007

A 2005-ben kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett jövedelem (7d)

F1A008

A 2005. előtt kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett hónapok száma (8a)

F1D008

A 2005. előtt kapott

végkielégítésből a 2005-ben

figyelembe vett jövedelem (8d)

F1B011

Szellemi tevékenység bevétele

(11b)

F1D011

Szellemi tevékenység jövedelme

(11d)

F1B012

Más önálló tevékenységből

származó bevétel (12b)

F1D012

Más önálló tevékenységből

származó jövedelem (12d)

F1D013

Adóterhet nem viselő

járandóságok (13d)

F1B015

Külföldi kiküldetésért kapott

jövedelemből bevétel (15b)

F1C015

Külföldi kiküldetésért kapott

bruttó bevétel költsége (15c)

F1D015

Külföldi kiküldetésért kapott

jövedelem (15d)

F1D016

Egyéb jogcímen kapott

jövedelem (lód)

F1A017

Kettős adózást kizáró egyezmény

szerint külföldön adóköteles

jövedelemből a bér összege (17a)

F1D017

Kettős adózást kizáró egyezmény

szerint külföldön adóköteles

jövedelem (17d)

F1A018

Külföldön is adózott jövedelem

bérösszege (18a)

F1D018

Külföldön is adózott jövedelem

(18d)

F1A019

Összevont adóalap bér része (19a)

F1D019

Összevont adóalap összege (19d)

F1D020

2005.évi összes jövedelem (20d)

F1C021

A számított adó (21c)

F1B022

A külföldön megfizetett adó

beszámítása 17. sor jövedelme

után (22b)

F1A023

Átlagos adókulcs (23a)

F1B023

A külföldön megfizetett adó

beszámítása 18. sor jövedelme

után (23b)

F1A024

Adójóváírás jogosultsági hónap

(24a)

F1B024

Adójóváírás (24b)

F1B025

Adóterhet nem viselő

járandóságok adója (25b)

F1C027

A 22-25. sorok "b" oszlopának

összege (27c)

F1C028

Összevont adóalap adója (28c)

F1C029

Összevont adóalap adóját

csökkentő kedvezmények (29c)

F1C030

A kedvezményekkel csökkentett

adó (30c)

F1B047

Életjáradékból származó

jövedelem (47b)

F1C047

Életjáradékból származó

jövedelem adója (47c)

F1B048

Árfolyam nyereség (48b)

F1C048

Árfolyam nyereség adója (48c)

F1B050

20%-os osztalék (50b)

F1C050

20%-os osztalék adója (50c)

F1B051

35%-os osztalék (51b)

F1C051

35%-os osztalék adója (51c)

F1B053

Vállakozásból kivont jövedelem

(53b)

F1C053

Vállakozásból kivont jövedelem

adója (53c)

F1B055

Ingatlan bérbeadásból származó

jövedelem (55b)

F1C055

Ingatlan bérbeadásból származó

jövedelem adója (55c)

F1B057

47-55 sorok jövedelem összege

(57b)

F1C057

47-55 sorok adó összege (57c)

F1A058

Nyilatkozat szerint mástól

származó jövedelem (58a)

F1B058

47-53 sorok összes jövedelem

(58b)

F1C058

47-53 sorok adó összege (58c)

F1A071

A 2005. évi adókötelezettséget

nem érintő adó összeg (71a)

F1C071

A 2005. évi adó összege (71c)

F1B072

A levont adóelőleg összege (72b)

F1A073

Adókötelezettséget nem érintő

forrásadó összeg (73a)

F1B073

A levont forrásadó összege (73b)

F1B074

A korábbi végkielégítésnek a

2005. évben levont adóelőlege

(74b)

F1C075

Levont adó, adóelőleg összesen

(75c)

F1C084

Befizetendő adó (84c)

F1C085

Visszaigényelhető adó (85c)

F1A091

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a következő

évre átvitt hónapok száma (91a)

F1B091

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a következő

évre átvitt adóelőleg összege

(91b)

F1C091

A 2005-ben kapott állami

végkielégítésből a következő

évre átvitt összeg (91c)

F1C092

Munkavállalói érdekképviseleti

tagdíj (92c)

F1B093

2005-ben felvett osztalékelőleg

20%-os adója (93b)

F1C093

2005-ben felvett osztalékelőleg

(93c)

F1C094

A 17.sor külföldön megfizetett

adó (94c)

F1C095

A 18. sor külföldön megfizetett

adó (95c)

F1C096

A 13. sorból külföldön adóköteles

jövedelem (96c)

F1C650

Családi kedvezmény összegéből

nem érvényesített rész (650c)

F1C651

Önkéntes kölcsönös nyugdíj

pénztárba befizetett összeg

1. sorban figyelembe vett része

(651c)

F1C652

Önkéntes kölcsönös egészség

pénztárba befizetett összeg

1. sorban figyelembe vett része

(652c)

F1D111

Súlyos fogyatékosság miatt

levonható összeg (111d)

F1C112

Önkéntes kölcsönös nyugdíj

pénztárba befizetett összeg

30%-a (112c)

F1B113

Önkéntes kölcsönös biztosító és

önsegélyező pénztárba befizetett

összeg 30%-a (113b)

F1B114

Önkéntes kölcsönös egészség

pénztárban lekötött összeg 10%-a

(114b)

F1B115

Önkéntes kölcsönös egészség

pénztári prevenciós szolgáltatás

kedvezménye 10% (115b)

F1C116

A 113-115 b oszlopainak összege

(116c)

F1D117

Önkéntes kölcsönös biztosító-

pénztári kedvezmények (112c és

116c) együttes összege (117d)

F1D118

Megállapodás alapján fizetett

nyugdíjjárulék 25%-a (118d)

F1D119

Megállapodás alapján fizetett

magánnyugdíj pénztári tagdíj

25%-a (119d)

F1D120

A magánnyugdíj pénztári tagdíjat

kiegészítő befizetés 30%-a

(120d)

F1A121

Lakáscélú hiteltörlesztés

érvényesített kedvezmény %

(121a)

F1D121

Lakáscélú hiteltörlesztés

kedvezménye (121d)

F1D123

Közteherjegy értékének 75%-a

(123d)

F1C124

Felsőoktatási tandíj 30%-a (124c)

F1A125

Felsőoktatási tandíj halasztott

kedvezmény megszűnés éve

(125a)

F1D125

Felsőoktatási tandíj halasztott

kedvezmény összege (125d)

F1B126

2005-ben fizetett felnőttképzés

díjának 30%-a (126b)

F1A127

Felnőtt képzés kedv. jöv. korláttal

érintett jelző (127a)

F1B127

Felnőtt képzés díjaként 2005. év

előtt befizetett összeg               

kedvezménye (127b) ld. kitöltési

útm.

F1D127

Felnőtt képzés díjaként 2005.év

előtt befizetett összeg

kedvezménye (127d) ld. kitöltési

útm

F1A128

Számítógép, számítástechnikai

eszköz beszerzés kedvezménye

korláttal érintett (128a)

F1B128

Számítógép, számítástechnikai

eszköz megszerzésére fordított

összeg 50%-a (128b) ld. kitöltési

F1D128

Számítógép, számítástechnikai

eszköz megszerzésére fordított

összeg 50%-a (128d) ld. kitöltési

F1B129

Felnőtt képzés díj, számítás-

technikai eszköz utáni

kedvezmények együttes összege

(129b)

F1C129

Felnőtt képzés díj, számítás-

technikai eszköz utáni

kedvezmények együttes összege

(129c)

F1C130

Szellemi tevékenység

jövedelmének 25 %-a (130c)

F1A131

Elet- és nyugdíjbiztosítási díj

emelt összegű jelző (131a)

F1C131

Élet- és nyugdíjbiztosítási díj

20 (+ 10) %-a (131c)

F1A132

Közhasznú adományként

befizetett összeg 30%-a, ebből

tartós adomány kedvezménye

(132a)

F1C132

Közhasznú adományként

befizetett összeg 30%-a összesen

(132c)

F1A133

Kiemelten közhasznú szervezet

részére fizetett összeg 30%-a,

ebből tartós adomány (133a)

F1C133

Kiemelten közhasznú szervezet

részére fizetett összeg 30%-a

összesen (133c)

F1D135

124-133 c oszlopok összege

(135d)

F1D137

Családi kedvezmény eltartottak

után(137d)

F1D138

Összes adókedvezmény (138d)

05CM29

M29/2/2005 adatai

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-6

6

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05CM29,

kitöltése kötelező

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

balra igazított jobbról space

feltöltéssel. Kitöltése kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-34

11

alfanum

A dolgozó adóazonosító jele,

balraigazított jobbról bank

feltöltéssel. Kitöltése kötelező.

35-64

30

alfanum

A dolgozó neve, balra igazított

jobbról blank feltöltéssel.

Kitöltése kötelező

65-70

6

num

Hivatkozási sorszám, a dolgozó

05M29 file-beli rekordsorszáma.

Kitöltése kötelező

71-73

3

num

Alsorszám. A dolgozó

eltartottjainak 001-től induló

folyamatos sorszáma. Kitöltése

kötelező

74-74

1

num

Eltartott kód. Kitöltése kötelező

75-76

2

num

Kedvezményre jogosító hónapok

száma

77-101

25

alfanum

Az eltartott családi neve.

Kitöltése kötelező. Balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

102-116

15

alfanum

Az eltartott utóneve(l). Kitöltése

kötelező Balra igazított, jobbról

blank feltöltéssel

117-131

15

alfanum

Az eltartott utóneve (2). Balra

igazított, jobbról blank feltöltéssel

132-142

11

alfanum

Az eltartott adóazonosító jele. Ha

ez üres, akkor a további mezők

kitöltése kötelező

143-169

27

alfanum

Az eltartott születési helye. Balra

igazított, jobbról blank feltöltéssel

170-177

8

num

Az eltartott születési ideje:

ééééhhnn.

178-179

2

alfa

üres vagy DR (Az eltartott anyja

családi nevéhez)

180-204

25

alfanum

Az eltartott anyja családi neve

Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel

205-219

15

alfanum

Az eltartott anyja utóneve (1)

Balra igazított, jobbról blank

feltöltéssel

220-234

15

alfanum

Az eltartott anyja utóneve (2) Balra

igazított, jobbról blank feltöltéssel

235-259

25

alfa

Az eltartott állampolgársága

Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel

260-263

4

num

Az eltartott állandó lakóhelye:

irányítószám.

264-288

25

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

helységnév. Balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

289-290

2

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

kerület. Balra igazított jobbról

blank feltöltéssel

291-315

25

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

közterület neve. Balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel.

316-335

20

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

közterület jellege (út, utca, tér,).

Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel

336-346

11

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

házszám vagy helyrajzi szám.

Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel

347-350

4

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

épület.

351-354

4

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

lépcsőház. Balra igazított, jobbról

blank feltöltéssel                         

355-356

2

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

emelet. Balra igazított, jobbról

blank feltöltéssel

357-360

4

alfanum

Az eltartott állandó lakóhelye:

ajtó. Balra igazított jobbról blank

feltöltéssel

05AM29

M29/3/2005 adatai

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-6

6

alfanum

Rekordjel, fix adat: 05AM29,

kitöltése kötelező

7-17

11

alfanum

A munkáltató adóazonosító

száma, balra igazított jobbról

blank feltöltéssel. Kitöltése

kötelező

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-34

11

alfanum

A dolgozó adóazonosító jele,

balra igazított jobbról blank

feltöltéssel. Kitöltése kötelező.

35-64

30

alfanum

A dolgozó neve, balra igazított

jobbról blank feltöltéssel.

Kitöltése kötelező

65-70

6

num

Hivatkozási sorszám, a dolgozó

05M29 file-beli rekordsorszáma.

Kitöltése kötelező

71-72

2

num

Alsorszám, kitöltése kötelező.

73-92

20

alfanum

Település neve (100a)

93-112

20

alfanum

Helyrajzi szám (101a)

113-113

1

alfanum

Adóstárs nincs-jelző (610a)

114-143

30

alfanum

Adóstárs1 neve (611a)

144-153

10

alfanum

Adóstárs1 adóazonosító jele

(612a)                            

154-183

30

alfanum

Adóstárs2 neve (613 a)

184-193

10

alfanum

Adóstárs2 adóazonosító jele

(614a)

194-223

30

alfanum

Adóstárs3 neve (615a)

224-233

10

alfanum

Adóstárs3 adóazonosító jele

(616a)

234-263

30

alfanum

Adóstárs4 neve (617a)

264-273

10

alfanum

Adóstárs4 adóazonosító jele

(618a)

05M63

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:05M63

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A munkáltató adóazonosító

száma, kitöltése kötelező. Balra

igazított, jobbról blank

feltöltéssel.

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Az adatszolgáltatás jellege

(E/P/H)

25-35

11

alfanum

Jogelőd adószáma. Csak akkor

kitöltendő, ha a jogutód a

jogelődje kötelezettségét

teljesíti

36-65

30

alfanum

A dolgozó neve, kitöltése

kötelező, balra igazított, jobbról

blank feltöltéssel

66-95

30

alfanum

Születési név. Balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

96-105

10

alfanum

A dolgozó adóazonosító jele.

Kitöltése kötelező.

106-113

8

num

A dolgozó születési ideje

(ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

114-133

20

alfanum

A dolgozó születési helye.

Kötelező kitölteni.

134-137

4

num

A dolgozó lakcímének

irányítószáma. Kötelező kitölteni.

138-157

20

alfanum

A dolgozó lakcíme: helység.

Kötelező kitölteni.

158-187

30

alfanum

A dolgozó lakcíme: utca,

házszám. Kötelező kitölteni.

188-212

25

alfa

A dolgozó állampolgársága.

Kötelező kitölteni.

213-242

30

alfanum

A dolgozó anyja neve. Kötelező

kitölteni.

243-250

8

num

Családi gazdálkodás

nyilvántartási száma

251-270

20

alfanum

Regisztrációs szám

271-281

11

num

Bevételi nyilatkozat Ft (631 a)

282-292

11

num

Költségek fedezetére és

fejlesztési célra kapott támogatás

összege a 631. sorból (632a)

293-303

11

num

Egységes területalapú (földalapú)

támogatás összege a 631.sorból

(633a)

304-314

11

num

A 2005.évben egységes

területalapú (földalapú)

támogatás összegéből a

2006.évre átvitt rész (634a)

315-315

.1

alfa

0507-es bevallást pótló

nyilatkozat (635a)

316-316

1

alfa

Átalányadózási mód választás a

2006. adóévre (636a)

317-327

11

num

Mezőgazdasági őstermelésből

származó bevétel összegének

5%-a (640a)

328-338

11

num

A bevétel 5%-a után fizetendő

15%-os egészségügyi

hozzájárulás összege (641a)

339-349

11

num

Befizetett 15%-os egészségügyi

hozzájárulás összege (642a)

350-360

11

num

Befizetendő 15%-os

egészségügyi hozzájárulás

összege (643a)

361-371

11

num

Visszajáró 15%-os egészségügyi

hozzájárulás összege (644a)

Hivatkozó joganyagok

8008/2005. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2005. évi adatszolgáltatásról

8009/2005. (AEÉ 13.) tájékoztató az állami adóhatóság részére történő külföldi illetőségű osztalékban részesülővel kapcsolatos adatszolgáltatásról

8010/2005. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató az NY63/2005. számú bevallást helyettesítő nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő 15 százalékos egészségügyi hozzájárulásának M63/2005. számú nyomtatványon történő megállapításához

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.