adozona.hu
35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
a közigazgatási szakvizsgáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A közigazgatási szakvizsgára kötelezettnek az e rendeletben szabályozott közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről.
A közigazgatási szerv - a szakvizsgára kötelezettel egyetértésben - határozza meg, hogy a köztisztvis...
(2) A közigazgatási szerv - a szakvizsgára kötelezettel egyetértésben - határozza meg, hogy a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, illetve a külön jogszabályban közigazgatási szakvizsga letételére jogosultnak vagy arra kötelezettnek (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a rendelkezésre álló határidőn belül, melyik év melyik vizsgaidőszakában kell a szakvizsgát letennie. A vizsgaidőszakokat a szakvizsgát szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) a központi oktatás-informatikai rendszeren hirdeti meg legkésőbb tárgyév január 15-ig. A szakvizsgaszervező a kijelölt vizsgaidőszakokban köteles gondoskodni a vizsgák megszervezéséről. A közigazgatási szerv a szakvizsgára beiskolázandó személyek számát a választott vizsgatárgy feltüntetésével minden évben a tárgyévet megelőző év november 15-éig megküldi az illetékes szakvizsgaszervezőnek.
(3) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a szakvizsga teljesítése 30 tanulmányi pontot ér.
2. § (1) A szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű vizsgázó olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes - a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó - előkészítésére, illetve meghozatalára.
(2) A szakvizsga a kötelező és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A szakvizsga keretében a vizsgázó számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről.
(4) A választható vizsgatárgy kiválasztásához - a foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője kivételével - a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges.
(5)
(6) A tudományos fokozata alapján a KTK által a szakvizsga alól részlegesen mentesített vizsgázónak csak a mentesítéssel nem érintett vizsgatárgyból kell írásbeli és szóbeli szakvizsgát tennie. A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat "kiváló eredménnyel" teljesítettnek kell tekinteni.
3. § (1) A szakvizsga kötelező tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.
(2) A szakvizsga választható tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.
(3) A szakvizsga tananyaga, írásbeli részének vizsgakérdései és szóbeli részének vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak. A tananyagot a NKE - különösen a jogszabályi változásokra tekintettel - rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja.
(4)
(5) A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot az NKE hivatalos honlapján közzé kell tenni.
4. § (1) A 6/A. § szerinti felkészítő tanfolyamon oktatásra jogosultak felkérését a felkészítő tanfolyam kezdő időpontját megelőző tizenötödik munkanapig a szakvizsgaszervező előzetes jóváhagyásra felterjeszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához. Az OKV titkára az oktatásra jogosultak jóváhagyása során érvényesíti, hogy
a) a tárgyévben arányosak legyenek az oktatói felkérések,
b) érvényesüljenek az oktatással kapcsolatos, a KTK által meghatározott minőségi követelmények.
(2) A szakvizsgát az OKV tagjaiból alakított 3 tagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a szakvizsgaszervező javaslatára az OKV titkára kéri fel. A felkéréseket a szakvizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A szakvizsgaszervező a vizsga időpontját megelőző 15 munkanappal korábban javaslatot tesz a vizsgabizottság elnökére és tagjaira az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a szakvizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vizsgabizottság felkérésekor is alkalmazni kell.
(3) A bizottságok felkérésének előkészítésével, működésével, a szakvizsgák, valamint a szakvizsgára felkészítő tanfolyam szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a szakvizsgaszervezők látják el.
(4) Az NKE a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez módszertani útmutatást ad, továbbá módszertani felkészítőt szervez a szakvizsgaszervezők és a vizsgabiztosok részére.
(5)
(6) A központi államigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó az NKE-nél, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott vizsgázó, valamint a polgármester a közigazgatási szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt - a szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével - tesz szakvizsgát. A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát, felkészítő tanfolyamot.
(6a) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervek hivatásos állományú tagja - a Kttv. 118. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az NKE-n tehet szakvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt a hivatásos állomány adatainak védelméről.
(7) A szakvizsgaszervezőt a (3) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtása során a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ vezetője irányítja.
5. § (1) Szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők száma és a választott szakmai vizsgatárgy figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.
(2)
(3) A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen szakvizsgarészből kell tenni. Ha az első eredménytelen szakvizsgarésztől számított két éven belül az ismétlővizsga nem eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. Az ismétlővizsgáról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.
(4) Az eredményes szakvizsgáról a vizsgázó e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.
(5) Az eredményes szakvizsgát tett vizsgázónak más közigazgatási munkaterületen, valamint a nem közszolgálati jogviszonyban állónak közigazgatási munkaterületen történő alkalmazása esetén nem kell ismételten szakvizsgát vagy különbözeti vizsgát tennie, ideértve a főjegyzőt, a jegyzőt, a körjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatal vezetőjét és az aljegyzőt is.
6. § (1) A szakvizsga díja az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg. A szakvizsga díja magában foglalja a kötelező és a választott vizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvétel lehetőségét egyszeri alkalommal, valamint a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz történő hozzáférést.
(2) A szakvizsga díját - a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében - a munkáltató közigazgatási szerv a szakvizsgaszervező által a jelentkezettek számának alapulvételével kiállított számla alapján utólag fizeti meg.
(3) A szakvizsga díját a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a munkáltató a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint fizeti meg az NKE részére. Az NKE a továbbképzési hozzájárulásból a szakvizsga díját a jelentkezők számának alapulvételével évi két alkalommal, tárgyév június 30-ig (I. félév) és november 30-ig (II. félév) fizeti meg a szakvizsgaszervező fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.
(4) A szakvizsga díját a központi költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja. Ha a szakvizsga díját a központi költségvetés biztosítja, az összegek átutalása a teljesítést követően történik.
(5) A vizsgázó - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész vizsganapját megelőző napig. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja elhalasztott szakvizsgarészenként a szakvizsga díjának tíz százaléka. A halasztási díj a munkáltatót terheli.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal egy szakvizsgarész vizsgáját díjmentesen elhalaszthatja, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. A vizsgázó a vizsgahalasztás bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja munkáltatóját is.
(7) Az ismétlővizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával. Az ismétlővizsga díja a munkáltatót terheli. A munkáltató az ismétlővizsga díját - döntésétől függően - átháríthatja a vizsgázóra.
(8) Amennyiben a vizsgázó vizsgája eredményes, de minősítésén javítani kíván - munkáltatója hozzájárulásával - javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával, amelyet a javítóvizsgára jelentkező vizsgázó visel.
6/A. § (1) A szakvizsgaszervező a szakvizsgára jelentkezők számára - az eredményes felkészülés céljából - a kötelező és a választott vizsgatárgyból az NKE által kidolgozott program szerint az OKV tagjai által tartott felkészítő tanfolyamot szervez.
(2) A programban meg kell határozni a tanfolyam összóraszámát, az alkalmazott módszereket, az egy-egy vizsgatárgyra eső óraszámot, az ismeret-ellenőrzés módját, az egy felkészítő tanfolyamra beiskolázhatók létszámát.
(3) A vizsgázó a felkészítő tanfolyamon történő részvételi szándékát munkáltatója jelzi a jelentkezés rögzítése alkalmával. A felkészítő tanfolyamon történő részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének. Ha adott vizsgatárgyból húsz vagy annál több vizsgázó jelezte felkészítő tanfolyamon való részvételét, a szakvizsgaszervező köteles a felkészítő tanfolyamot megszervezni.
(4) Ha az adott vizsgatárgyból a vizsgára jelentkezettek száma nem éri el a húsz főt és a szakvizsgaszervező úgy dönt, hogy nem szervezi meg a felkészítő tanfolyamot, akkor a szakvizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgázó munkahelyéhez legközelebbi, adott tárgyból induló felkészítő tanfolyamokról az azon való részvételi szándékukat jelző vizsgázókat.
(5) A szakvizsgaszervező a felkészítő tanfolyam zárónapját követő munkanapon rögzíti a részvétel tényét, amelyet a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszerben ellenőrizhet.
(6) A munkáltató a felkészítő tanfolyamon résztvevő vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára köteles mentesíteni a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. A munkavégzés alól mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.
(7) A munkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól, feltéve, hogy a vizsgázó jelezte a felkészítő tanfolyamon való részvételi szándékát és a munkáltatója ahhoz nem járult hozzá. A vizsgázót a szakvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.
6/B. § (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a szakvizsgára történő jelentkezést az NKE által működtetett központi oktatás-informatikai felületen munkáltatója rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,
b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.
(2) A vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítését megelőzően a munkáltató gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről. Ha a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervében a "közigazgatási szakvizsga" nem szerepel, akkor a vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítésére nem kerülhet sor.
(3) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről és a vizsgázó jelentkezésének a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő rögzítéséről.
6/C. § (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében a 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott központi oktatás-informatikai felületen keresztül munkáltatója rögzíti a szakvizsgára történő jelentkezést a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy
a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,
b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.
(2) A vizsgaidőszakra való jelentkezés rögzítéséhez a munkáltató előzetes regisztrációja szükséges. A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai felületen történő regisztrációja során ki kell jelölnie a munkáltató képviseletében a szakvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket.
(3) A szakvizsgára történő jelentkezés rögzítéséhez a vizsgázónak is regisztrálnia kell a központi oktatás-informatikai felületen.
(4) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítéséről.
7. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)
(3)
(4) A felsőfokú iskolai végzettségű polgármester önkéntes jelentkezés alapján a 6/C. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, saját költségére tehet szakvizsgát - polgármesteri tisztségének megszűnéséig - a munkahelye szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél, ha legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, vagy az alól mentesül. A vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a polgármesternek igazolnia kell. E rendelkezés alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak minősül a Kttv. 6. § 16. pontja szerinti időtartam, valamint a polgármesteri jogviszonyban töltött idő is.
8. § Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt keletkezett, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a szakvizsgaszervező a kormányrendelet hatálybalépéséig vezetett vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.
1. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez A közigazgatási szakvizsga vizsgaszabályzata
1. A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a vizsgázó a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.
2. A vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés van. A vizsgatárgyak írásbeli részében a vizsgázó arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének.
3. A vizsga szóbeli részében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.
4. A vizsgára történő jelentkezés rögzítésére a vizsgaidőszakot megelőző negyvenötödik napig van lehetőség.
5. A szakvizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő tanfolyam, illetve az első vizsgatárgyból tett vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal - a központi oktatás-informatikai felületen történt regisztráció során megadott elektronikus levelezési címen - tájékoztatja a vizsgázót és a munkáltatót a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
6. A szakvizsgaszervező a vizsgáról készített jegyzőkönyv egyszerű másolatának átadásával a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsga adott vizsgatárgyából vizsgarészenként elért eredményéről. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a vizsgázó tájékoztatást kap az ismétlővizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
7. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás. A távolmaradás igazolására az elmulasztott vizsga napját követő öt munkanapon belül van lehetőség, ami ilyen esetben vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolt távollétet a vizsgaszervező rögzíti a központi oktatás-informatikai rendszerben. Vizsgahalasztás vagy ismétlővizsga esetén a vizsgázó munkáltatója a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
8. A vizsgázó munkáltatója az elmulasztott vagy eredménytelen vizsgarész miatt elrendelt ismétlővizsga esetén a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
9. A szakvizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat - zárt borítékban - átadja a vizsgaelnöknek a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.
10. A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti és a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.
11. A vizsgabiztos feladatai:
a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről;
b) az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a vizsgázók rendelkezésére bocsátja;
c) az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában;
d) gondoskodik a 2. függelék szerinti vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről.
12. A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó hozzátartozója vagy, aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
13.
14. A szakvizsgaszervező az írásbeli vizsgához megfelelő körülményeket biztosít. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.
15. A vizsga szóbeli részén a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.
16. A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt mindkét vizsgatárgynál külön-külön egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.
A bizonyítvány minősítése:
kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00
jól megfelelt, ha az átlag 4,50-4,00
közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50-3,00
megfelelt, ha az átlag 2,50-2,00
Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményt vizsgatárgyanként külön-külön kell megállapítani.
"Kiválóan megfelelt" minősítést csak az a vizsgázó kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbelin mindkét vizsgatárgyból "kiválóan megfelelt" minősítést kapott.
17. Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a vizsgázó a vizsga kötelező és választott vizsgatárgyát egyaránt eredményesen teljesítette.
18. Az eredményes vizsgáról a 2. számú melléklet szerint az NKE - a vizsgajegyzőkönyv alapján - bizonyítványt állít ki. A kiállított bizonyítvány elektronikus hitelesítésének legalább fokozott biztonságú aláírásra szolgáló elektronikus tanúsítvánnyal kell történnie. A bizonyítvány a központi oktatás-informatikai felületről a vizsgázó és a munkáltató részéről tölthető le a vizsga napját követően.
19. A kiállított bizonyítványokról az NKE elektronikus nyilvántartást vezet. A vizsgákról kiállított jegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a szakvizsgaszervező gondoskodik.
20.
21. A vizsga díját - mindkét vizsgatárgynál egyaránt - a következők szerint kell megosztani: a vizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5-1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a szakvizsgaszervezőt illeti meg.
22. Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 25 főt lehet beosztani.
|
JEGYZŐKÖNYV |
|
1. A vizsgázó neve (születési
neve): születési helye, időpontja: 2. A kötelező tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja:.......év....................hó........nap |
|
3. Az írásbeli vizsgarész
minősítése: A kötelező vizsgatárgy minősítése: 4. Megjegyzés: |
|
|
Kelt:....................,.........év.................hó.......nap |
|
|
P. H. |
|
|
……………………………………… vizsgáztató bizottság tagja |
……………………………………… vizsgáztató bizottság tagja |
|
……………………………………… vizsgáztató bizottság elnöke |
|
|
JEGYZŐKÖNYV |
|
|
1. A vizsgázó neve (születési
neve): születési helye, időpontja: 2. A választott tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja:.......év....................hó........nap 3. Az írásbeli
vizsgarész minősítése: A választott vizsgatárgy minősítése: 4. Megjegyzés: |
|
|
Kelt:....................,.........év.................hó.......nap |
|
|
P. H. |
|
|
……………………………………… vizsgáztató bizottság tagja |
……………………………………… vizsgáztató bizottság tagja |
|
……………………………………… vizsgáztató bizottság elnöke" |
|
2. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez A közigazgatási szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyai
1. A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: Általános közigazgatási ismeretek, amely a központi állami szervek rendszerének ismerete (a Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet - ideértve az önkormányzati rendszert is - tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai); az államháztartás általános szabályainak ismerete (az államháztartási jog alapvető rendelkezése, a költségvetési szervek gazdálkodásának főbb jellemzői); a közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (közigazgatási menedzsment és közszolgálati ismeretek); valamint jogalkalmazási (eljárásjogi) és jogalkotási (jogalkotási eljárási és szakmai kodifikációs) ismeretek; az Európai Unió szervezeti rendszere, jogrendszere, az Európai Unió és a nemzeti közigazgatások viszonya témakörökre terjed ki.
2. Választható szakmai vizsgatárgyak:
- kül- és biztonságpolitikai ágazat (így különösen az állam külügyi tevékenysége, szervezete, a konzuli igazgatás, a honvédelmi és biztonságpolitikai igazgatási területek);
- gazdasági igazgatás (így különösen az áruk, szolgáltatások szabad mozgását felölelő területek, munkaerőpiac);
- pénzügyi és költségvetési igazgatás (így különösen a költségvetés és az állami pénzügyek);
-
- államigazgatás (így különösen az általános igazgatás, a hatósági igazgatás);
- önkormányzati igazgatás (így különösen az önkormányzatok feladatrendszere - ideértve államigazgatási feladataikat is - a testületek működtetése, a helyi közszolgáltatások igazgatása, a helyi jogalkotás, az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás).
Lábjegyzet
Megállapította a 107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2001.06.29.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.08.16.
Módosította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.08.16.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Hatályon kívül helyezte a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2001.12.18.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.15.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) és d) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Hatályon kívül helyezte a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2011.07.26.
Módosította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdése d) pontja. Hatályos 2012.08.16.
Megállapította a 252/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2008.10.17.
Módosította a 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése 46. pontja. Hatályos 2009.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § e) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése e) pontja. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § f) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 10. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.09.29.
Hatályon kívül helyezte a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.05.15.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 243/2022. (VII. 4.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.07.05.
Megállapította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.08.16.
Hatályon kívül helyezte a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2011.07.26.
Megállapította a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § g) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.07.26.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § h) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) és h) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.
Beiktatta a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.
Beiktatta a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.
Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.07.26.
Megállapította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.08.16.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § i) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § f) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdése. Hatályos 2012.08.16.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2016.06.01.
Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1292. pontja. Hatályos 2008.05.16.
Hatályon kívül helyezte a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.05.15.
Hatályon kívül helyezte a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (11) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.08.16.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatályos 2001.12.18.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d)-e) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.a) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.a) pont]. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Számozását módosította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a rendelet 3. mellékletének 3. pontja. Hatályos 2011.07.26.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.b) pont]. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.06.01.
Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.b) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.c)-d) pont]. Hatályos 2016.06.01.
Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.e) pont]. Hatályos 2016.06.01.
Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.c) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 3. pont). Hatályos 2016.06.01.
Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.d) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.
Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.
Megállapította a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatályos 2001.12.18.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése g) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése alapján a rendelet 4. melléklete. Hatályos 2011.07.26.
Hatályon kívül helyezte a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (11) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2012.08.16.
Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése h) pontja. Hatályos 2013.08.01.
Hivatkozó joganyagok
107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
49/2002. (III. 26.) Korm. rendelet a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról