adozona.hu
29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet
29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet
az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
Az informatikai és hírközlési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet melléklete határozza meg.
E rendelet mellékletének I. része az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések jegyzékét tartalmazza.
E rendelet mellékletének II. része a (2...
29/2004. (XI. 8.) IHM rendelet
az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §(1) Az informatikai és hírközlési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet melléklete határozza meg.
(2) E rendelet mellékletének I. része az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések jegyzékét tartalmazza.
(3) E rendelet mellékletének II. része a (2) bekezdésben említett jegyzékben meghatározott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazza.
2. §
E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Kovács Kálmán s. k.,
informatikai és hírközlési miniszter
Melléklet a 29/2004. (XI. 8.) IHM rendelethezI. Rész
Jegyzék az állam által elismert - az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozó - szakképesítésekről
|
Sorszám |
OKJ azonosító szám |
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének kezdő napja |
Alkalmazásának utolsó napja |
|
1. |
52 3434 02 |
Infostruktúra-menedzser |
(a rendelet hatálybalépésének napja) |
visszavonásig |
|
2. |
||||
|
3. |
54 5424 01 |
Távközlési szaktechnikus (az ágazat megjelölésével) |
(a rendelet hatálybalépésének napja) |
visszavonásig |
II. Rész
Az I. részben meghatározott jegyzék 1. sorszáma szerinti infostruktúra-menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3434 02
2. A szakképesítés megnevezése: infostruktúra-menedzser
3. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai előképzettség: érettségi
4. A szakképesítés megszerzéséhez pozitív személyiségi követelményeknek (tárgyalóképesség, empátia, szervezőkészség, verbális készség stb.) kell megfelelni.
5. Képzési idő: 1100 óra
6. Képzési idő elméleti aránya: 60%
7. Képzési idő gyakorlati aránya: 40%
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
|
A munkakör, foglalkozás |
|
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
|
3910 |
Infostruktúra-menedzser |
|
A munkakörök, foglalkozások |
|
|
FEOR száma |
megnevezése |
|
3619 |
Informatikai statisztikus és gazdasági tervező |
|
2131 |
Információrendszer-szervező |
|
3139 |
Gazdasági informatikus I., II. |
|
1327 |
Hírközlési, postai tevékenységet folytató részegység vezetője |
a) Egy intézmény információs rendszerének szakszerű felépítése meghatározza az intézmény hatékonyságát. A jó kiválasztás, a megbízható működés feltételezi a feladatok összehangolását, kézben tartását, vezénylését. E feladatot látja el az infostruktúra-menedzser.
b) Kulcsfontosságú feladata, hogy a technológiai fogalmakat a felső vezetőség számára érthetően tolmácsolja. Az infostruktúra-menedzsernek éppen ezért egyformán jól kell beszélnie a technológia és az üzlet nyelvét is.
3.2. Mindezek alapján az infostruktúra-menedzser
- tervezi, előkészíti és telepíti az információs rendszereket,
- megtervezi az üzemeltetés, javítás és karbantartás munkamódszereit,
- menedzseli az információáramlást biztosító szolgáltatásokat,
- szakmailag segíti, irányítja a műszaki kiszolgáló személyzet munkáját,
- ismeri és alkalmazza a munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása
A főközpont és alközpont jellemzőinek ismerete.
Az analóg és digitális jelek tulajdonságainak kihasználása.
Analóg/digitális átalakítás szabályainak alkalmazása.
A digitális átvitel, a multiplexelés elvének alkalmazása.
Az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáinak ismerete és alkalmazásuk.
A rendszerek nyújtotta szolgáltatások optimális kiválasztása és üzemeltetése.
A végberendezések kezelése.
Szolgáltatások kiadása, letiltása.
Az automatikus híváseloszlás alkalmazása.
A kommunikációs rendszerek kezelése.
A telefon-alközpont (hálózat) üzemeltetése.
A PC, telefon, fax felmerülő működési rendellenességeinek elhárítása.
A számlázási rendszer karbantartása.
A felmerülő működési hibák elhárítása és/vagy elhárít-tatása.
Az alapvető híváskezelési rendszer igények szerinti beállítása.
2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása
Az ISO/OSI modell és topológia ismeretében az önálló PC-számítógép hálózat kiépítése, üzemeltetése.
A megfelelő hálózati típus kiválasztása.
A kiépített számítógép-hálózat üzemeltetése.
Gondoskodás az adatkommunikációs rendszerek és számítógépes hálózatok működéséről.
A hálózati tervezés alapelveinek betartása mellett a hálózat kiépítése, üzemeltetése és karbantartása.
3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete
Az E-Mail rendszer kezelése.
A Voice-Mail rendszer használata.
A hangposta-rendszerek működtetése.
Az elektronikus levelező rendszerek installálása és üzemeltetése.
A video- és képátviteli rendszerek kiépítése.
A számítógépes Personal Videorendszerek létrehozása a célnak megfelelően.
A hangkonferencia-felépítés lehetőségeinek kihasználása szükség esetén.
A nagytávolságú, előre bejelentett hangkonferenciák felállítása.
A videokonferencia létrehozása a felhasználási cél érdekében.
4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása
Az általános műszaki követelmények alkalmazása. A rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközök felhasználása. A megvalósulási rajzok elkészítése. A külső-belső kábelezési rendszer fenntartása. A kapcsolási, huzalozási rajzok elkészítése és olvasása. A hálózati rajzjelek ismerete és alkalmazása. A hálózati végberendezések üzemeltetése. A felhasználás költségkímélő módjainak betartása.
5. Kommunikációs rendszerek tervezése
Az információáramlási igények felmérése.
Az információáramlás stratégiájának megtervezése.
A stratégiai terv készítési elvének felhasználása a tervezési feladathoz.
A vevők és versenytársak ismerete, értékelő rangsorolása.
A nyilvántartási rendszerek használata.
Az előrejelzés módjainak alkalmazása.
Célkitűzések és alternatívák felállítása.
Általános üzleti folyamatok ismerete, valamint folya-matalakítási, -szervezési, folyamatelemzési, folyamatirányítási módszerek ismerete és alkalmazása.
6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai
Ajánlatok bekérése a stratégiai terv kivitelezéséhez. Kikötések és feltételek világos, pontos meghatározása. A kiértékeléshez értékelő rendszer kialakítása. A kiértékelési módszerek pontos betartása.
7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja
Adómegfontolások figyelembevételével költségterv készítése.
Érzékenységi és eredményelemzési feladatok ellátása.
Statisztikák összeállítása és kiértékelése.
A megtérülési idő és cash-flow számítása.
A megvalósíthatósági analízis elkészítése.
Előrejelzések készítése.
Az információs beruházások irányítása.
A pénzügy, könyvelés, közgazdaságtan és statisztika alapvető műveleteinek alkalmazása.
Az adatbázisok elemzése.
Előrejelzések készítése igényekre, változtatásokra.
8. Menedzselési technikák ismerete
Munkacsoportok munkájának koordinálása.
A pozitív gondolkodás kialakítása és alkalmazása.
Az előadás, megbeszélés és tárgyalás helyes módszereinek alkalmazása.
A munkaidő kihasználása jó időbeosztással.
A feladatok szétosztása, végrehajtatása és ellenőrzése.
Minősítések készítése beosztottjairól.
A munkahely megfelelő kialakítása, közlekedési utak betartása.
Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása.
A munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó anyagok tulajdonságainak ismeretében megfelelő tárolás és felhasználás.
A különböző munkafolyamatokra vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása.
Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, vezető és segélynyújtó szolgálat értesítése.
A vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok betartása.
A tűz- és robbanásveszélyekre vonatkozó előírások betartása.
A vonatkozó általános környezetvédelmi szabályok betartása.
Az infostruktúra menedzseléshez kapcsolódó menedzsment alapelvek, követelményrendszerek (ISO 9001, PDCA elv, ITIL, BS 15000, BS 7799/ISO 17799, COBIT, katasztrófa- és üzletmenet-folytonossági tervek stb.) ismerete és alkalmazása.
III/2. Követelmények
1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása
A megfelelő kiválasztáshoz és üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell távközlési technológiákat:
- a főközpont és alközpont jellemzőit,
- az analóg és digitális jelek tulajdonságait,
- analóg/digitális átalakítás módjait,
- a digitális átvitel, a multiplexelés elvét,
- az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáit,
- a rendszerek nyújtotta szolgáltatásokat,
- az automatikus híváseloszlás mikéntjét,
- az alapvető híváskezelési rendszereket,
- végberendezések kezelési módozatait,
- a kommunikációs rendszereket és kezelésüket,
- a különböző rendszerek hibalehetőségeit és a hibák, rendellenességek megszüntetésének lehetőségeit, konkrét tennivalóit,
- a számlázási rendszert.
2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása
A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az adatkommunikáció fogalmait és számítógépes hálózatok működési elvét:
- az ISO/OSI modell és topológiát,
- a hálózati típusokat,
- a hálózati tervezés alapelveit,
- a számítógép-hálózat kiépítéshez szükséges jellemzőket,
- a helyi és a nagytávolságú számítógép-hálózatok jellemzőit,
- a számítógép-hálózat építés menetét, az üzembe helyezés és üzemeltetés módját,
- a különböző adatkommunikációs rendszereket,
- a különböző rendszerek működési jellemzőit,
- a különböző rendszerek együttműködési, összekapcsolási lehetőségeit,
- a számítógép-hálózatok és adatkommunikációs rendszerek leggyakoribb hibaforrásait, a jellemző hibákat és elhárításuk módját,
- az időszakos és napi karbantartási tennivalókat,
- a hálózatok üzemeltetését és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete
A megfelelő kiválasztáshoz, üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell a multimédia rendszerek jellemzőit:
- az írott és szóbeli üzenetek célba juttatásának lehetőségeit,
- a saját hálózaton történő levelezést,
- az E-Mail rendszereket,
- a Voice-Mail rendszereket,
- különböző hangposta-rendszereket,
- a mozgó- és állóképtelefonok szolgáltatásait,
- a különböző állókép-telefonokat,
- a különböző mozgókép-telefonokat,
- a számítógépes Personal Videorendszereket,
- a hangkonferencia felépítésének lehetőségeit,
- a nagytávolságú, előre bejelentett hangkonferenciák felállítását,
- a videokonferencia lehetőségeit,
- a videokonferencia létrehozásának feltételeit,
- a videokonferencia-termek lehetőségeit,
- távadat feldolgozását.
4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása
A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az egységes kábelezési rendszer működését:
- az elvi felépítés jellemzőit,
- az általános műszaki követelményeket,
- a rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközöket,
- a strukturált kábelezés elvi felépítését, jellemzőit,
- a kábelezési rendszer rajztechnikai követelményeit (kapcsolási, huzalozási rajzok készítése, hálózati rajzjelek megfelelő alkalmazása),
- végberendezések jellemzőit, üzemeltetésüket,
- a felhasználás költségkímélő tényezőit.
5. Kommunikációs rendszerek tervezése
A megfelelő tervezéshez szükséges ismernie és/vagy alkalmaznia a rendszertervezés alapelemeit:
- az egységes kommunikációs csatornákat (IMX) és jellemzőiket,
- az egységes rendszer előnyeit,
- a hardver eszközöket,
- az információáramlási igények felmérésének módszereit,
- a stratégiai terv készítésének elvét,
- a vevőket és versenytársakat,
- a nyilvántartási rendszereket,
- a hibafeltárási lehetőségeket,
- az előrejelzés módjait,
- célkitűzések és alternatívák felállítását,
- az üzleti követelmények információs, kommunikációs folyamatokba építését, valamint a folyamatok és irányításuk elemzését, fejlesztését.
6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai
Tudnia kell ajánlatokat bekérni, tendereket kiírni, és azokat értékelni. Használnia kell a kikötések és feltételek megfelelő módszereit.
Ismernie kell:
- a rendszerkövetelményeket,
- a hívás-kezelőrendszer követelményeit,
- a hangposta küldeményeket,
- a rendszerfelügyelet elemeit és egészét,
- a kábelezést,
- a kivitelezés problémáit,
- a karbantartási igényeket és feladatokat,
- a finanszírozás kérdéskörét.
7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja
Alkalmaznia kell költségkímélő tényezőket, ismernie és használnia kell számítási alapfogalmakat és módszereket:
- pénzügyi alapfogalmakat,
- adómegfontolásokat,
- érzékenységi és eredményelemzést,
- statisztikák összeállítását és kiértékelését,
- a megtérülési idő és cash-flow számítást,
- az inflációs várakozásokat,
- a táblázatkezelő programokat.
8. Menedzselési technikák ismerete
Alkalmaznia kell irányítási, vezetési ismereteket. Össze kell hangolnia munkatársai munkáját. Ezen belül ismernie kell:
- a pozitív személyi beállítottság fogalmát, jellemzőit,
- tárgyalástechnikákat,
- az időbeosztás fontosságát, tervezhetőségét,
- a megfelelő kommunikációs módszer kiválasztásának ismérveit,
- a szóbeli tárgyalás jellemzőit,
- a személyiség hatását a tárgyalás menetére,
- az infostruktúra menedzseléshez kapcsolódó menedzsment alapelveket, követelményrendszereket és alkalmazásukat (ISO 9001, PDCA elv, ITIL, BS 15000, BS 7799/ISO 17799, COBIT, katasztrófa- és üzletmenetfolytonossági tervek stb.) .
9. Építészeti ismeretek
Az adatkommunikáció és számítógépes hálózatok tervezése és kiépítése, karbantartása során alkalmaznia kell, illetve be kell tartania alapvető építészeti előírásokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Szakmai vizsgára az a tanuló bocsátható, aki sikeres érettségi vizsgát tett, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit teljesítette és a szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelt, valamint szakmai vizsgára jelentkezett.
IV/2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
|
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: |
|
|
Szakmai ismeretek |
120 perc. |
|
Tervezési feladat |
60 perc. |
Szakmai ismeretek (komplex tantárgy) .
A vizsgázónak minden témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy kérdésre adott feleletre max. 5-10 perc fordítható.
|
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama: Vizsgamunka |
240 perc. |
3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
a) A Szakmai ismeretek vizsgatárgyak tartalma
A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:
Távközlési alapismeretek, technológiai alapfogalmak, alközponti és hálózati szolgáltatások, kommunikációs rendszer kezelési ismeretek.
Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.
Multimédia rendszerek, elektronikus és hangpostarendszerek, video- és képátvitel, konferenciarendszerek.
Információs rendszerek tervezése, kommunikációs stratégia tervezés, kommunikációs igényfelmérés, egységes kommunikációs csatornák (IMX) és jellemzőik.
A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja című tantárgyak anyagából tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.
Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.
A kommunikációs költségek tervezése és pénzügyi adminisztrációja, költségtervezés és kézben tartás, pénzügy, könyvelés, közgazdaság és statisztika.
Menedzselési technikák.
Építészeti előírások alkalmazása.
b) A tervezés vizsgatárgy tartalma
A tervezés vizsgatárgy az alábbiakat tartalmazza: A kommunikációs költség tervezése és pénzügyi adminisztrációja című anyagból tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.
3.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell egy-egy kérdésre válaszolniuk:
Távközlési alapismeretek.
Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.
Multimédia rendszerek.
Egységes kábelezési rendszer.
Kommunikációs rendszerek tervezése.
Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.
A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja.
Menedzselési technikák.
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.
3.3. A gyakorlati vizsga tartalma
A Vizsgamunka tantárgy vizsgája során a vizsgázóknak az egységes kábelezési rendszer témakörben kell komplett hálózati tervet elkészíteniük adott adat- és hangvégpont kialakítására. A feladatot a megadott igények alapján kell elkészíteni. Ezen belül: anyaglista összeállítása, technológiai adatok számítása, kiviteli (megvalósulási) rajz készítése stb. szerepel.
IV/4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető az írásbeli és a szóbeli vizsga azon része alól az a jelölt, aki valamilyen szakirányú felsőoktatási intézményben 2 éven belül az adott témakörben sikeres vizsgát tett, és azt hitelt érdemlően bizonyítani tudja.
IV/5. A vizsga értékelése
a) Szakmai elméleti vizsga
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1 5-ig) terjedő érdemjeggyel, illetőleg osztályzattal kell értékelni.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát a szóbeli és írásbeli érdemjegyek alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények átlagaként kell megállapítani. Az átlageredményt - törtszám esetén - az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni [pl. a) i.: 4., sz.: 3., átl.: 3,5; eredmény: 4; b) i.: 2., sz.: 5., átl.: 3,5; eredmény: 3],
- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen érdemjegyet kapott.
b) Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
c) A szakképesítő vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.
A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.
Az I. részben meghatározott jegyzék 2. sorszáma szerinti postai üzleti asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7026 02
2. A szakképesítés megnevezése: postai üzleti asszisztens
3. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai előképzettség: érettségi vizsga
4. A szakképesítés megszerzéséhez pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
5. Képzési idő (évfolyamok száma): 1 év
6. Képzési idő elmélet aránya: 70%
7. Képzési idő gyakorlat aránya: 30%
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
|
A munkakör, foglalkozás |
|
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
|
3612 |
Postaforgalmi, hírközlési ügyintéző |
Postai üzleti asszisztens:
Az egyes szolgáltató helyeken az ügyfelekkel áll közvetlen kapcsolatban. Önállóan, pontosan, megbízhatóan és nagy felelősséggel dolgozik.
Feladata:
a) az érvényes jogszabályok, technológiai szabályozások és szabályzatok, valamint a termékismeretetők alapján az ügyfelek minőségi kiszolgálása,
b) eredményes, meggyőző tárgyalással termékek és szolgáltatások értékesítése,
c) a szolgáltatások teljesítése közben, a technológiai folyamatba épített informatikai és egyéb berendezések, a vagyonvédelmi eszközök - szükség szerinti megfelelő készségszintű - alkalmazása.
A termékek és a szolgáltatások értékesítése során:
a) postai küldeményeket vesz fel, takarékszolgálati, banki, biztosításközvetítési, távközlési és egyéb kereskedelmi áruértékesítési tevékenységet végez,
b) elszámolási felelősséggel pénzt és értékcikket kezel,
c) a felvett postai küldeményeket nyilvántartja, az előírt irányítási rend szerint, feldolgozza, majd meghatározott zárlatokban továbbítja,
d) az érkezett küldeményeket átveszi, - értéktől függően - különböző kiosztó és kézbesítő okiratokban nyilvántartja, majd a kézbesítőknek kézbesítésre átadja,
e) a kézbesíthetetlen küldeményeket a címzettel kötött szerződésnek megfelelően utánküldi a címzett részére, vagy visszaküldi a feladónak,
f) a kézbesítőt az általa kezelt, beszedett és kifizetett összegekről naponta mérlegszerűen elszámoltatja,
g) elkészíti a szolgáltató hely napi és havi elszámolását.
Postavezetőként:
kisebb szolgáltató helyeken a felvételi és a működéssel kapcsolatos egyéb tevékenységeket is ellátja, vagy szervezi, irányítja és ellenőrzi azokat, különös tekintettel az ott felmerülő vagyonvédelmi feladatokra.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
|
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
|
azonosító száma |
megnevezése |
|
52 3435 01 |
Európai üzleti asszisztens |
|
52 3440 01 |
Banki ügyintéző |
|
52 3440 02 |
Biztosítási ügyintéző |
|
33 7026 01 |
Postaforgalmi szakmunkás |
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.
Általános követelmények
A postai üzleti asszisztens rendelkezik empátiával, jó tárgyalási készséggel, a teamben dolgozás képességével. Cselekedeteit az önuralom, türelem, figyelmesség, tapin-tat, udvariasság, valamint szorgalom és dinamizmus jellemzi. Képes a saját tevékenységét önállóan szervezni.
Ismeri az okirati fegyelem betartásának fontosságát, a postai dolgozók anyagi felelősségének mértékét. Elhivatott a szakma iránt. Megjelenésében a szolgáltató képviseletének megfelelő (rendezett, ápolt) öltözködési kultúra a meghatározó.
1. Postaforgalmi ismeretek alkalmazása
A postai üzleti asszisztens rendelkezik általános postai ismeretekkel, a hatályos jogszabályok figyelembevételével és azok együttes összehangolt alkalmazásával végzi szolgáltatói tevékenységét.
Ennek során:
a) ismeri főbb vonásaiban a postai tevékenység kialakulását, az önálló magyar posta megalakulásának és fejlődésének történetét,
b) ismeri az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket,
c) átlátja a postai tevékenység jogi szabályozását és az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket, ismeri a postai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit,
d) felismeri a postai felelősség mértékét és a titoktartási kötelezettséget a postai szolgáltatói szerződés teljesítése során,
e) jellemezni tudja a postai szolgáltató szervezeti felépítését, üzletágait, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat,
f) teljesíti a postai szolgáltatói kötelességeket, betartja az okiratok általános vezetési szabályait,
g) ismeri és alkalmazza a kulturált szolgáltatói magatartásforma elemeit, az ügyfélszolgálat és ügyfélkapcsolat viselkedés normáit,
h) ismeri az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos alapkövetelményeket, és tudja használni a szabályzatokat, segédkönyveket, nyilvántartásokat,
i) átlátja a postai tevékenységben megjelenő polgári, munka és büntetőjogi szabályozást,
j) megkülönbözteti a szolgáltatói szerződés teljesítése során alkalmazott bélyegzőket, azokról nyilvántartást vezet és szakmai feladataitól függően rendszeresen alkalmazza azokat.
A postai üzleti asszisztens képes a felvevői (kezelési és kézipénztárral összefüggő) tevékenységek ellátására. Ennek során:
a) ismeri a postai küldemények elfogadási feltételeit, a kérhető különszolgáltatásokat és a postai szolgáltató által bevezetett szolgáltatásokat,
b) elvégzi a postai küldemények felvételi tevékenységét, hagyományos (manuális) technológiával vagy számítástechnikai támogatottsággal,
c) meghatározza a postai szolgáltatásokért járó díjakat, alkalmazza a díjlerovási módokat, a nyugta- és számlaadási kötelezettséget,
d) ismeri a táviratszolgálat előírásait, megkülönbözteti a táviratfajtákat a kérhető különszolgáltatásokat, meghatározza és elszámolja az ehhez kapcsolódó díjakat,
e) az előírásoknak megfelelően, szakszerűen, kezel értékcikket és egyéb kereskedelmi árut, becseréli a rontott értékcikket és elvégzi ezek elszámolását,
f) rendszeresen végzi a könyvelt és tételes küldemények felvételét és nyilvántartását,
g) szakmai feladataitól függően szakszerűen ellátja a garantált kézbesítési idejű szolgáltatással feladott küldemények felvételét,
h) ismeri a gépi totó-lottó kezelést,
i) átlátja és alkalmazza a Magyar Posta Rt. új szolgáltatásaival kapcsolatos előírásokat teendőket,
j) gyakorlatban alkalmazza a küldemények biztonságos őrzésére vonatkozó előírásokat.
A postai üzleti asszisztens a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával - a felvett küldeményeket előkészíti továbbításra -, képes ellátni az indítószolgálatot.
Ennek során:
a) átlátja az indítószolgálat feladatát, önállóan végzi a rovatoló tennivalóit a küldemények átvételekor,
b) ismeri a zárlat fogalmát, fajtáit és a zárlatkészítés módját,
c) átlátja a postai irányítószám-rendszert, ismeri a küldemények irányításának és feldolgozásának munkafolyamatait,
d) tudja vezetni a rovatlapot, az egyenleget, a zárlatjegyzéket, a közvetítőívet, közvetítőjegyzéket.
A postai üzleti asszisztens ismeri a küldemények szállításának módját, rendelkezik ismeretekkel a szállítószolgálatról.
Ennek során:
a) átlátja a szolgáltató logisztikai rendszerét és sajátosságait,
b) ismeri a szállítószolgálat feladatát, a küldemények feldolgozási rendjét, a nemzetközi postaszállítást,
c) ismeri a járatok fogalmát, csoportosítását, a postaszállítást és a zárlatok kezelési rendjét,
d) ismeri a járatok fogadásával és indításával kapcsolatos dokumentumok vezetését.
A postai üzleti asszisztens a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával átveszi az érkezett küldeményeket, és képes ellátni az átvevő szolgálatot.
Ennek során:
a) ismeri az átadás-átvétel rendjét a járatoknál,
b) ismeri a zárlatok átvételének sorrendjét, képes átvenni a zárlatok tartalmát, és elvégzi a küldemények érkeztetését,
c) ellenőrzi a küldemények díjazását, megállapítja, kezeli és nyilvántartja a díjhiányt,
d) rendezi a zárlatok átvételekor megállapított szabálytalanságokat, kezeli a sérült zsákokat és küldeményeket.
A postai üzleti asszisztens a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával előkészíti a küldeményeket kézbesítésre, és képes ellátni a kiosztó szolgálatot
Ennek során:
a) átlátja a kiosztó feladatait,
b) elvégzi a közönséges, a könyvelt és a tételesen kezelt levél küldemények kiosztását és vezeti a kiosztó okiratokat,
c) elvégzi az utalványok, a postacsomagok és a kísérőlevelek kiosztását,
d) ismeri az átvételre jogosultak körét magán és jogi személyeknél és átlátja a meghatalmazás szabályait,
e) ismeri a küldemények házhoz kézbesítésének szabályait és meg tudja határozni a beszedendő díjakat,
f) gyakorlatban alkalmazza a küldemények szolgáltató helyen történő kézbesítésének, a fiókbérlet és a közvetett kézbesítés szabályait,
g) ismeri a küldemények átvételének határidőit,
h) átlátja a garantált kézbesítési idejű szolgáltatással feladott küldemények kézbesítésének alapelveit, szabályait és ismeri az okiratok vezetésének módját,
i) átlátja a címnyomozás jelentőségét.
A postai üzleti asszisztens a postaforgalmi ismeretek alkalmazásával leszámoltat a küldemények kézbesítéséről, valamint a kézbesítéskor beszedett díjakról, és képes ellátni a leszámoló szolgálatot.
Ennek során:
a) leszámoltatja az egyesített- és csomagkézbesítőt a kiosztott küldeményekről,
b) leszámolja a beszedett utánvételi és egyéb díjakat,
c) leszámoltat a szolgáltató helyen kézbesített küldeményekről,
d) a kézbesíthetetlen küldeményeket után vagy visszaküldi,
e) a postacsomagot visszajelenti, és a küldeményeket visszakézbesíti.
A postai üzleti asszisztens rendelkezik ismeretekkel a sajtóterjesztést szabályozó intézkedésekről, a hírlapkezelési, szállítási és kézbesítési feladatokról
Ennek során:
a) ismeri a hírlapszolgálat szabályozását, szervezeti rendszerét és az egyes szervek feladatait,
b) ismeri az előfizetések elfogadásának módját, gyűjtésének formáit, a díjak beszedését és elszámolását,
c) képes az igény meghatározására, a lapok expediálására, ismeri azok szállítását és átvételét,
d) átlátja a lapok kiosztására, nyilvántartására, kézbesítésére, a címváltozásra, a megszűnésre és a díjvisszafizetésre vonatkozó előírásokat,
e) ismeri a lapok átvételét, a példányszám ellenőrzését, a lapok kiosztását, nyilvántartásba vételét, az elszámolási okiratok vezetését.
A postai üzleti asszisztens rendelkezik postai biztonsági ismeretekkel Ennek során:
a) ismeri a szolgáltató vagyonvédelmi szabályozását, a személyi biztonság szerepét, kialakítását, követelményeit, a kezelésbiztonság szabályait,
b) ismeri és alkalmazza tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, utasításokat,
c) ismeri és alkalmazza a polgári védelmi jogszabályokat, utasításokat,
d) ismeri a munka és egészségvédelem szabályozásának elveit,
e) betartja az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásait,
f) ismeri a munkabaleseteket esetében követendő eljárásokat,
g) gyakorlatban alkalmazza a postai munkahelyek fontosabb biztonságtechnikai és egészségügyi előírásait,
h) ismeri a szolgáltató ellen irányuló bűncselekmények fajtáit, megelőzésük lehetőségeit, a vagyonvédelmi, biztonságtechnikai eszközök alkalmazási szabályait.
2. Pénzforgalmi ismeretek alkalmazása
A postai üzleti asszisztens képes a jogszabályi előírás alapján végzett, továbbá a szerződéses alapon vállalt pénzforgalmi, valamint pénzforgalmi és egyéb közvetítői tevékenység ellátására.
Ennek során:
a) ismeri a szolgáltató pénzkezelési rendszerét, pénzforgalmi közvetítői és elszámolási tevékenységét,
b) felismeri a gyanús pénzeket, tudja a pénzeket bank-szerűen rendezni, biztonságosan, illetve a biztonsági előírások ismeretében kezelni, átadni, átvenni, őrizni,
c) elvégzi a pénzkezeléssel, a pénzfelvétellel, kifizetéssel és az ellenjegyzéssel kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja a postautalvány szolgálatot,
e) ismeri a nemzetközi pénzforgalmi közvetítő tevékenység szabályait, nemzetközi be- és kifizetéseket bonyolít,
f) ismeri a bankközvetítő tevékenységet, átlátja a bankszámlára történő befizetési, valamint a bankszámla terhére történő kifizetési módokat, ismeri azok jellemzőit és kezeli ezek postai teljesítését, elszámolását,
g) ismeri és szakmai feladatainak megfelelően képes ellátni megtakarítási, biztosítási és lakástakarék-közvetítői tevékenységeket,
h) önállóan képes belföldi és nemzetközi utalványok összegét számlára irányítani.
A postai üzleti asszisztens a pénzforgalmi ismeretek alkalmazásával képes elvégezni a postahelyek elszámolását
Ennek során:
a) leszámoltatja a kezelési pénztárt, vezeti a leszámolási okiratokat, és az eltéréseket rendezi,
b) elszámolja számadásrendszerűen, a postai bevételeket és kiadásokat,
c) készpénz-beszolgáltatásokat, ellátmányokat készít, rendezi az eltéréseket,
d) elszámolja a készpénzben szedett díjbevételeket és az üzemviteli kiadásokat,
e) önállóan képes a napi pénztárjelentéssel kapcsolatos tevékenységek ellátására, okiratok, mellékletek, főösszesítők összeállítására, napi és havi zárlat elkészítésére,
f) értékcikkrendelést, beszolgáltatást készít és rendezi ezek esetleges eltéréseit, az értékcikkeket nyilvántartásba veszi, elszámolja, becseréli, értékcikk mérleget készít és rendezi az itt keletkező eltéréseket,
g) biztosítani tudja a postán kívüli értékcikk-árusítás lehetőségét, ellátja ezek elszámolását és az értékcikkek becserélését.
A postai üzleti asszisztens el tudja látni a kisposták vezetői feladatait
Ennek során:
a) meg tudja szervezni a kisposták tevékenységét, átlátja a tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
b) ismeri az iratkezelés, ügyintézés általános szabályait, az ügyviteli eljárásokat,
c) ismeri a postai tudakozódás, információ- és adatszolgáltatás rendszerét,
d) kezelni tudja a felszólalásokat, reklamációkat, ismeri a postai panaszügyintézést,
e) el tudja végezni a kisposták átadását átvételét,
f) el tudja végezni a szabályzatokban, utasításokban előírt ellenőrzési feladatokat.
3. Általános marketing ismeretek
A postai üzleti asszisztens ismeri a kommunikációs szolgáltatóipar és a kereskedelem nemzetközi-vevőkiszolgálás módszereit és a vevő-kiszolgálási folyamatokat.
Ennek során:
a) ismeri a marketing szerepét a társadalomban és a szolgáltatói szférában,
b) ismeri a marketing alapfogalmakat és azok összefüggéseit a gazdasági élettel,
c) ismeri a piac fogalmát, típusait, szereplőit,
d) felismeri a vásárlói viselkedéseket, és a piaci környezet elemeit,
e) átlátja a piac-szegmentáció és a versenyanalízis lényegét,
f) megkülönbözteti a termék fogalmát, típusait, a termékkategóriákat, a termék-életciklust, a termékfejlesztés lépéseit,
g) ismeri az értékesítési csatornákat, az elosztás, a nagy- és kiskereskedelem fogalmát, funkcióit,
h) ismeri az árképzés és az árformák szerepét,
i) ismeri a marketing kommunikáció fontosságát, a vállalati kommunikáció jelentőségét és részeit, valamint a promóciós mix elemeit,
j) ismeri a reklám fogalmát, típusait, funkcióját, eszközeit,
k) ismeri az eladásösztönzés lényegét, a személyes eladás fogalmát, célját, módszereit, a PR fogalmát, eszközeit, jelentőségét,
l) ismeri a szolgáltatásmarketing fogalmát, lényegét, összetevőit és a minőségbiztosítás módszereit, ismeri a vállalati arculati elemeket, átlátja jelentőségüket,
m) megkülönbözteti a marketing menedzsment szintjeit, ismeri azok kapcsolatrendszerét,
n) ismeri a marketing információs rendszer lényegét, felépítését, a marketingkutatás lényegét, fontosságát, fogalmait, módszereit,
o) ismeri a statisztika alapfogalmait, alkalmazási területeit, a statisztikai munka fázisait, fontosságát, a statisztika és a döntés-előkészítés kapcsolatát,
p) képes bemutatni a kérdőívek készítésének módjait, kérdés- és kiértékelés típusait, az interjútechnika lényegét, alkalmazási területeit, lehetőségeit.
4. Számítástechnikai ismeretek alkalmazása
A postai üzleti asszisztens az egyes szolgáltató helyeken számítógéppel támogatott munkahelyeken dolgozik. Önállóan kezeli a technológiai folyamatba épített számítástechnikai berendezéseket és programokat.
Ennek során:
a) ismeri a számítástechnikai alapfogalmakat és a számítógép felépítését,
b) átlátja a Windows-os környezet alapfogalmait, alapelveit,
c) szakmai feladatainak megfelelően gyakorlatban használja a Windows alapú szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazásokat,
d) szakmai feladatainak megfelelően gyakorlatban használja az elektronikus levelezést és az Internetet,
e) a gyakorlatban kezeli a postai szolgáltatói informatikai programokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakképző évfolyamot sikeresen elvégezte és szakmai vizsgára jelentkezett.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
|
- Postaforgalmi ismeretek |
180 perc. |
|
- Pénzforgalmi ismeretek |
180 perc. |
- Postaforgalmi ismeretek
- Pénzforgalmi ismeretek
- Általános marketing ismeretek
A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia. Egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:
|
- Postai alapvető munkafolyamatok, munkaműveletek |
180 perc. |
Az egyes vizsga feladatokat a Szakmai és vizsga követelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. fejezetében meghatározott szinteken kell teljesíteni.
Az írásbeli vizsga tartalma
Az írásbeli vizsgán tantárgyanként kell feladatot megoldani. Az írásbeli tételek a postaforgalmi ismeretek és a pénzforgalmi ismeretek tantárgyak egészét átfogják.
A vizsgázóknak a feladat megoldásával bizonyítaniuk kell a postai technológia ismeretét, a helyes szakmai gondolkodást, valamint jártasságukat a postán rendszeresen előforduló kezelési tevékenységekben.
A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga kérdéseit tantárgyanként központi tételsor tartalmazza, amely felöleli a szakmai képzés elméleti ismeretanyagát. A szóbeli vizsgán a vizsgázóknak bizonyítaniuk kell az általános marketing ismeretek, a postaforgalmi és pénzforgalmi ismeretek alapfogalmainak és kifejezéseinek elsajátítását, az összefüggések átlátását,
valamint azt, hogy átfogó ismereteik megfelelnek a követelményeknek.
A gyakorlati vizsga tartalma
A vizsgázónak a gyakorlati vizsgán az ügyfélszolgálati, rovatoló, kiosztó, leszámoló munkahelyek valamelyikében a munkafolyamatban való jártasságát kell bizonyítani, valamint tudni kell alkalmazni a technológiai folyamatok támogatását ellátó informatikai rendszereket. A gyakorlati vizsga tanpostán, tanirodában, oktatópostán, gyakorló postán és speciális gyakorlóhelyen szervezhető.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgázó felmentést kaphat a vizsga egyes részei (vagy a teljes vizsga) alól, ha a postai üzleti asszisztens országos szakmai tanulmányi versenyen az előírt szakmai teljesítményt a vizsgatantárgyakból elérte.
Az a vizsgázó, aki rendelkezik közgazdasági-marketing alapismeretek, illetve közgazdasági alapismeretek (üzleti-gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti-gazdaságtan) tantárgyból legalább közép szintű érettségi vizsgával vagy a vizsga követelményeknek megfelelő marketing szakvizsgával az általános marketing ismeretek tantárgyból a szakvizsga alól felmenthető.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért eredménye alapján két osztályzatot kap:
a) szakmai elmélet,
b) szakmai gyakorlat.
(Eredményes szakmai vizsga esetén ez a két osztályzat kerül be a szakképesítést igazoló bizonyítványba.)
Szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez tantárgyanként kiadott útmutató szerint kell elvégezni, majd egyetlen (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként egy-egy (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni: az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek súlyozatlan átlagát kell kiszámítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.
Szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A szakmai gyakorlati vizsgarészt egy (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha a vizsgázó a munkafolyamat 40%-át nem teljesítette. Ebben az esetben osztályzata elégtelen.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kap.
Ebben az esetben a vizsgázónak csak abból a vizsgarészből, vagy csak abból a vizsgatárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot vagy elégtelen érdemjegyet kapott.
Ugyanazon vizsgaidőszakban, illetőleg a vizsgaidőszaktól eltérő időben szervezett szakmai vizsga esetén a vizsga befejezését követő harminc napon belül javítóvizsga nem tehető.
II. A szakképesítés munkaterülete
2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
|
A munkakör, foglalkozás |
|
|
FEOR száma |
megnevezése |
|
3121 |
Gyengeáramú villamosipari technikus |
|
5234 |
Távközlési foglalkozások |
A) szereli, üzembe helyezi, konfigurálja, üzemelteti, karbantartja, javítja az ágazati területéhez tartozó távközlési berendezéseket:
a) a távbeszélő-technikai ágazati területen a hozzáférési hálózatok eszközeit (cross-connect, DSLAM, IAD) és a hálózati kapcsolóeszközöket (TDM kapcsoló, ATM kapcsoló, VoIP/VoATM/VoDSL átlépő),
b) az átvitel-technikai ágazati területen a vezetékes távközlési áramkörök átvitel-technikai berendezéseit, a távközlési hálózatokat,
c) az adástechnikai ágazati területen a műholdas rendszereket és az adóhálózatokat,
d) az informatikai ágazati területen a számítógépes munkaállomásokat, hálózati környezetükben; szoftverkörnyezet kialakítását végzi vállalati viszonyok között,
e) a kábeltelevíziós ágazati területen a kábeltelevíziós hálózatokat, vonali és végberendezéseket, antennákat,
f) a hálózattechnikai ágazati területen a távközlési hálózatokat, a csatlakozó, rendező, elosztó berendezéseket;
B) részt vesz a beruházások előkészítésében, a létesítés ellenőrzésében, elvégzi az átvételt;
C) üzemelteti, karbantartja az ágazati területébe tartozó mérő, ellenőrző berendezéseket, a hálózat-felügyeleti rendszereket;
D) idegen nyelvű (főként angol) dokumentációkat, könyvtárakat használ, kommunikál nemzetközi kapcsolás-felépítési és hibaelhárítási eljárások közben;
E) vállalkozás- és üzemszervezési, vezetési és ellenőrzési feladatokat lát el;
F) munka-, tűz-, és környezetvédelmi feladatokat lát el;
G) távközlési ügyfélszolgálati teendőket végez el.
2.3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
|
A munkakör, foglalkozás |
|
|
FEOR száma |
megnevezése |
|
52 5424 02 |
Távközlési technikus |
|
3121 |
Gyengeáramú villamosipari technikus |
legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz
közvetlenül kapcsolódó követelmények
3.1. Távbeszélőtechnikai ágazati ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus ágazati területén belül
a) TDM kapcsoló-berendezések és készülékek telepítését, szerelését, üzembe helyezését végzi,
b) átadás-átvételi vizsgálatokat végez el,
c) különféle technológiájú beszéd-terminálokat szerel, üzembe helyez,
d) TDM/IP és TDM/ADSL beszédátlépő berendezések programozását végzi,
e) szolgáltatási, előfizetői és hálózati adminisztrációt végez,
f) dokumentációkat készít, biztonsági mentéseket végez,
g) rendszer- és hálózat-felügyeleti tevékenységet végez.
Feladatai végzése során
a) felismeri a különféle beszédátviteli technológiák funkcionális elemeit, és blokkvázlat szinten elmagyarázza működésüket,
b) a vonalkapcsolt/csomagkapcsolt központ működtetésére kidolgozott eljárások, és dokumentációk alapján felügyeli a központ működését, módosításokat végez a központ adatbázisában, elvégzi a hiba-felismerési és javítási feladatokat,
c) elvégzi a forgalmi- és jelzéshálózat kiépítésénél felmerülő feladatokat,
d) elvégzi az előfizetői hálózat kiépítésénél felmerülő feladatokat,
e) forgalmi és átvételi méréseket végez,
f) részt vesz különféle digitális kapcsolóeszközök telepítésében, szerelésében, üzembe helyezésében.
A feladatok ellátásához ismeri
a) a különböző hozzáférési hálózatokban alkalmazott fizikai átviteli protokollokat, technológiákat és hálózatvégződéseket,
b) a hozzáférési hálózatokban a jelfolyam útvonalának biztosítására használt eszközöket (cross-connect, router, IAD stb.),
c) a vonalkapcsolt távbeszélő központtípusok dokumentációs rendszerét, szolgáltatási, előfizetői és hálózati adminisztráció műveleteit,
d) A számhordozás és a szolgáltató-választás műszaki megoldásait intelligens hálózati képességek és a központi referencia adatbázis felhasználásával,
e) az SS7 jelzéshálózat használói egységeit és azok szerepét az ISDN, GSM, IN szolgáltatások és az IP alapú kommunikáció biztosításában,
f) az IP alapú hálózatok felépítését, elemeit, típusait (Internet, Intranet, Extranet, VPN),
g) az Integrált Hozzáférési Eszköz (IAD) szerepét a szélessávú hozzáférésben,
h) a következő generációs hálózatok felépítését, elemeit, a Médiaátlépő és a Softswitch lényegét,
i) a berendezésekhez és hálózatokhoz kapcsolódó fontosabb nemzetközi szabványokat, ajánlásokat.
3.2. Átviteltechnikai ágazati ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus ágazati területén belül
a) elvégzi vezetékes átviteltechnikai berendezések szerelését, üzembe helyezését, installálását,
b) üzemviteli felügyeleti, konfigurációs feladatokat lát el,
c) az üzemviteli mérési-ellenőrzési feladatokkal kapcsolatosan figyelő, mérő, ellenőrző egységeket kezel, mérőműszereket, mérőberendezéseket, analizátorokat használ,
d) gyári, főként angol nyelvű dokumentációkat használ,
e) fenntartási tevékenységet végez és irányít,
f) az üzembe helyezési, fenntartási, üzemviteli munkafolyamatot is dokumentálja,
g) munkaeszközök karbantartása.
Ennek során
A) tervezi és előkészíti a létesítési munkafolyamatot:
a) bejárást végez, felméri a szükséges anyagokat és eszközöket,
b) biztosítja a telepítendő berendezések tápellátását,
c) meghatározza a rendező és a kivezetendő interfész pontokat,
d) megtervezési csatlakoztatásokat,
e) kiválasztja és előkészíti a szükséges szerszámokat, anyagokat, mérőeszközöket;
B) építési és szerelési feladatokat old meg:
a) berendezés-kereteket készít elő és szerel,
b) kábelcsatornákat, kábellétrákat szerel fel,
c) rendezőket telepít és szerel,
d) kábelek vezetését, kötését, behúzását, rögzítését végzi el, szereli a berendezést,
e) csatlakozókat szerel, kábeleket csatlakoztat;
C) berendezések üzembe helyezését és installálását végzi:
a) beállítja berendezések paramétereit,
b) konfigurálja a berendezéseket,
c) letölti a működtető szoftvereket,
d) csatlakoztatja a menedzsmentet,
e) ellenőrzi a működési paramétereket;
D) elvégzi a berendezések átadás-átvételi méréseit:
a) teljesítésvizsgálatokat végez,
b) interfész paramétereket ellenőriz,
c) átviteli paramétereket mér,
d) hosszú idejű méréseket végez,
e) terhelésvizsgálatokat végez,
f) optikai ellenőrző méréseket végez,
g) ellenőrzi a beállított konfigurációkat;
E) dokumentációkat használ és készít:
a) műszaki dokumentációkat alkalmaz a létesítés folyamatában,
b) kiviteli, megvalósulási dokumentációt készít,
c) mérési utasításokat használ és jegyzőkönyveket készít (bejárási, telepítési, átadás-átvételi...);
F) fenntartási és üzemviteli feladatokat lát el:
a) meghatározza a munkafolyamatot és dokumentálja,
b) hibamegelőző, időszakos vizsgálatokat és méréseket végez,
c) új szoftververziókat tölt le,
d) szükség szerint átkonfigurálja a berendezést,
e) kezeli a Locál Terminált,
f) hibakeresést, hibabehatárolást és hibakezelést végez,
g) elhárítja a hibát, illetve intézkedik a hiba elhárításáról, h) ellenőrző méréseket végez,
i) dokumentálja a hibaelhárító munkát.
A létesítési, üzemviteli, fenntartási munkafeladatok megoldásához
a) rendelkezik a szükséges átviteltechnikai ismeretekkel: a PDH, SDH, ATM rendszertechnikai, berendezés felépítési, működési, vezérlési, irányítási, konfigurálási, jelfolyamkezelési ismeretekkel,
b) rendelkezik az optikai átviteltechnikai alapokkal: a fényvezetés és az optikai kábelek ismereteivel, a passzív és aktív optikai eszközök, jellemzőik és alkalmazásuk ismereteivel,
c) gyakorlott az interfészek használatában, a paraméterek ismeretében (koaxiális-, szimmetrikus kábeles, optikai kábeles csatlakozások),
d) tájékozott a hálózati megvalósítások, kiépítési konfigurációk lehetőségeiben,
e) gyakorlottan kezeli a Local Terminalt, elvégez programozási műveleteket,
f) elvégzi a menedzsment tevékenységeket,
g) méréselméleti, műszer- és analizátor működési ismeretei alapján végzi el az üzembe helyezési és fenntartási méréseket.
3.3. Informatikai ágazati ismeretek alkalmazása A szaktechnikus ágazati területén belül elvégzi
A) számítógépes munkaállomások üzembe helyezését hálózati környezetben:
a) számítógépek hardver-konfigurálását (hangkártya, hálókártya, ISDN kártya),
b) operációs rendszer telepítését (Windows NT alapú, UNIX alapú rendszerek),
c) hálózati protokollok és paraméterek beállítását,
d) hálózati szolgáltatások telepítését, indítását és felfüggesztését;
B) szoftverkörnyezetet alakít ki vállalati viszonyok között:
a) irodai programcsomagokat telepít és beállítja a felhasználói környezetet,
b) beszállítói informatikai rendszer-ajánlatokat véleményez,
c) felhasználói jogosultságokat kezel és kioszt,
d) adatbázisokat hoz létre, jogosultságokat rendel hozzá,
e) elektronikus postafiókokat kezel,
f) informatikai biztonsági szempontokat figyel, intézkedéseket tesz,
g) egy-egy kisebb feladatra célalkalmazást készít;
C) vállalati informatikai rendszereket felügyel:
a) rendszeres adatmentéseket végez,
b) naplókat, biztonsági naplókat figyel, szükség szerint intézkedéseket kezdeményez.
Feladatai teljesítése során
a) felismeri a számítógép különböző hardverelemeit és működésüket funkcionális szinten magyarázza,
b) értelmezi a számítógépes rendszerek dokumentációit,
c) többfelhasználós és többfeladatos operációs rendszert telepít,
d) felhasználói jogosultságokat beállít,
e) működőképes TCP/IP alapú hálózati környezetet teremt legalább 2-3 számítógép között,
f) tud routert konfigurálni egy ethernet és egy ISDN interfész között,
g) tud adatbázis-kezelő rendszert telepíteni, azon egy adatbázist kialakítani és kezelni,
h) multimédiás környezetben alkalmazásokat telepít és futtat,
i) HTML nyelv segítségével dinamikus WEB-oldala-kat készít,
j) ismeri a különböző operációs rendszereket, azok előnyeit és hátrányait (Windows NT alapú, UNIX alapú rendszerek),
k) ismer és használ néhány adatbázis-kezelő rendszert általában, egyet pedig részletesen,
l) ismeri és használja a különböző multimédiás lehetőségeket,
m) ismer legalább 2-3 programozási nyelvet, lehetőségeivel és tulajdonságaival együtt, ezek közül tudjon egy programozási nyelvet a gyakorlatban használ.
3.4. Adástechnikai ágazati ismeretek alkalmazása A szaktechnikus feladatai megoldásához rendelkezik az 52 5424 02 távközlési technikus szakmai képesítéshez tartozó vezeték nélküli távközlési ismeretekkel. Ezen túl ágazati területén belül elvégzi
a) analóg és digitális rádió és televízió adóberendezések, adóhálózatok és informatikai rendszerek telepítését, szerelését, üzembe helyezését,
b) üzemviteli ellenőrzéséket, méréseket végez,
c) működteti a felügyeleti rendszert,
d) fenntartja a biztonságos munkavégzés körülményeit,
e) elvégzi, irányítja műholdas rendszerek, berendezések telepítését, szerelését, üzembe helyezését,
f) a berendezések üzemviteli felügyeletét, a felügyelet nemzetközi koordinációját,
g) a felügyeleti rendszer konfigurálását,
h) hibafelügyeletet lát el, riasztáskezelést végez, meghatározza a szükséges beavatkozásokat,
i) szolgáltatási, ügyfélszolgálati feladatokat lát el.
Ennek során
A) alkalmazza műsorszóró és műholdas rendszerekre vonatkozó ismereteit:
- ismerteti a rendszerelveket, a működési elveket, tömbvázlat alapján a berendezések működését, az egységek funkcióit, a szolgáltatásokat, a minőségi követelményeket, a főbb paramétereket;
B) gyári, főként idegen nyelvű dokumentációk alapján szerelési, kábelezési, csatlakoztatási műveleteket hajt végre, beállításokat végez el;
C) elvégzi az üzembe helyezési méréseket, beállításokat;
D) átadás-átvételi méréseket végez, dokumentációkat készít;
E) alkalmazza AM-mikro rendszerre vonatkozó ismereteit
a) adórendszer, szolgáltatások, berendezés felépítés, egységfunkciók, beállítások, adatszerű jellemzők tekintetében,
b) ismeri a kódolási rendszert, a jogosítás berendezéseit és ügyfélszolgálati rendszerét,
c) az Internet szolgáltatás lehetőségét, feltételeit AM-mikro rendszerben;
F) alkalmazza a mobil kommunikációs rendszer ismereteit;
G) a mikrohullámú összeköttetések rendszer és berendezés-ismereteit;
H) ismeri a vezetékes és a mikrohullámú rendszerek együttműködésének feltételeit, a csatlakozó berendezéseket és paramétereiket;
I) antennák és tápvonalak, fényvezetők berendezésekkel kapcsolatos speciális alkalmazásait;
J) a rendszerelemek és a csatlakozó felületek jellemzőit;
K) telepítési dokumentációkat használ, kiviteli terveket készít, előkészíti a telepítést, művezetési feladatokat lát el;
L) elvégzi az üzembe helyezési feladatokat;
M) lebonyolítja az átvételi méréseket és vizsgálatokat;
N) teljeskörűen, önállóan alkalmazza a mérő-ellenőrző rendszert;
O) üzemviteli felügyeletet, koordinációs feladatokat lát el;
P) tervezi a rendszerek bővítését, a tartalom műszaki előírás szintű megfogalmazásával;
Q) projekteket dolgoz ki, irányítja a megvalósítást;
R) rendelkezik a munka-, tűz- és környezetvédelem speciális ismereteivel, a munkafolyamatokat ezek betartásával szervezi.
3.5. Kábeltelevíziós ágazati ismeretek alkalmazása A szaktechnikus ágazati területén belül elvégzi
a) kábeltelevíziós hálózatok tervezését: felmérését, kiviteli tervek készítését, hálózat-nyilvántartások előkészítését,
b) irányítja kábeltelevíziós hálózatok létesítését: irányítja az építési tevékenységet, átadás-átvételi eljárás folytat,
c) elvégzi a kábeltelevíziós berendezések üzembe helyezését, installálja a berendezéseket, beállítja a paramétereket, menedzsmentet telepít, letölti a szoftvereket,
d) gyári dokumentációkat használ a telepítés és az üzembe helyezés folyamatában,
e) üzemeltetési munkákat végez: rendszeres ellenőrzéseket végez, felügyeleti rendszert kezel,
f) feltárja, kivizsgálja a kábeltelevíziós jelforrásokat: földi rádió, tv műsorvételi lehetőségeket, műholdas és helyi műsorvételi lehetőségeket,
g) megvizsgálja és kialakítja a kábeltelevíziós hálózatokon megvalósítható távközlési és informatikai szolgáltatásokat: Internet, LAN, MAN típusú adatátviteli szolgáltatások, kábeltelefónia stb.,
h) adatvégberendezések (modemek, set-top boxok), fejállomási adatfeldolgozó rendszerek (routerek, HUB-ok, HOST-ok, szerverek stb.) telepítése, installálása,
i) működteti, ellenőrzi a visszirányú átviteli rendszereket,
j) kezeli a hálózatmenedzsmentet,
k) elvégzi különbözö szolgáltatási síkok, platformok összehangolását.
A telepítési, szerelési üzembe, helyezési folyamat során
a) területbejárást végez, felméri a szükséges anyagokat és eszközöket,
b) megoldja a berendezések helyi tápellátását, illetve távtáplálását,
c) megtervezi a csatlakozásokat, meghatározza a rendező és interfész pontokat,
d) elvégzi a szerszámok, anyagok előkészítését,
e) optikai és koaxiális kábelek kiépítését végzi,
f) elvégzi a kábelek szerelését,
g) csatlakozókat szerel és kábeleket csatlakoztat,
h) telepíti a kábeltelevíziós berendezéseket, beállítja a működési paramétereket,
i) konfigurálja az optikai végződő berendezéseket, optikai HUB-okat,
j) letölti a szoftvereket,
k) beállítja az előfizetői berendezéseket,
l) ellenőrzi a működési paramétereket,
m) teljesítésvizsgálatokat végez,
n) interfész paramétereket ellenőriz,
o) átviteli paramétereket mér,
p) hosszú idejű méréseket, terhelésvizsgálatokat végez,
q) optikai összeköttetés és berendezés méréseket végez,
r) ellenőrzi a beállított konfigurációkat,
s) dokumentációkat készít: megvalósulási tervet készít, mérési jegyzőkönyveket vesz fel, nyilvántartási adatokat rögzít, munkaelszámolásokat készít.
Az üzemfenntartási, üzemviteli tevékenység során elvégzi
a) a megelőző, időszakos vizsgálatokat és méréseket,
b) a berendezések átkonfigurálását,
c) a hibakeresés, hibabehatárolás és hibakezelés feladatait - dokumentálja is ezeket,
d) a javítás, hibaelhárítás feladatait,
e) ellenőrző méréseket végez,
f) dokumentálja a teljes munkafolyamatot.
A létesítési, üzemviteli, fenntartási munkafeladatok megoldásához
a) rendelkezik az 52 5424 02 számú távközlési technikus szakképesítés vezetékes és vezeték nélküli szakismereteivel,
b) részletes ismeretekkel rendelkezik az optikai távközlés rendszertechnikai ismeretei, eszközei és szerelvényei köréből,
c) ismeri az interfész szabványokat és paramétereket, (koaxiális-, szimmetrikus kábeles, optikai),
d) tájékozott a hálózati megvalósítások, kiépítési konfigurációk lehetőségeiben,
e) ismeri a berendezések elvi felépítését, (ONU-k, HUB-ok, előfizetői berendezések... stb.),
f) tömbvázlat szinten követi a kábeltelevíziós berendezések működését, ismeri a főbb egységjellemzőket,
g) ismeri a műsorkódolási eljárásokat, a dekódolás feltételeit, módszereit,
h) a tarifarendszer műszaki technikai feltételeit, berendezéseit,
i) gyakorlott a mérési elvek és mérőműszerek, analizátorok használatában,
j) ismeri a fejállomás üzemeltetési, kezelési és karbantartási előírásait,
k) rendelkezik az optikai végberendezések üzembe helyezési, üzemeltetési és mérési ismereteivel,
l) alkalmazza a munka-, tűz- és környezetvédelem munkaterületi speciális ismereteit,
m) társasági érvényű hatósági alapismeretekkel rendelkezik.
3.6. Hálózattechnikai ágazati ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus ágazati területén belül elvégzi
A) vezetékes távközlési hálózatok tervezését számítógépes tervezési rendszerek felhasználásával;
B) a létesítendő hálózat dokumentációjának és nyilvántartási rendszerének előkészítését:
a) a létesítésre kijelölt területet felmérését,
b) a hálózat kiviteli terveinek elkészítését;
C) közreműködik a távközlési hálózatok létesítésében: a létesített hálózat beruházásában, műszaki ellenőrzésében;
D) elvégzi a megépített távközlési hálózat átadás-átvételi méréseit;
E) fenntartási tevékenységet végez:
a) ellenőrzi és irányítja a hibaelhárítási folyamatot,
b) karbantartási, felújítási tervet készít állapotfelmérés alapján,
c) fenntartási tervet és költségelemzést készít;
F) hálózat-nyilvántartási feladatokat végez el:
a) eszköznyilvántartást készít,
b) összeköttetések műszaki nyilvántartását végzi, kezeli a nyilvántartásokat;
G) távközlési szolgáltatásokat végez:
a) hibafelvételt és -vizsgálatot,
b) szolgáltatások és igények ügyfélszolgálati regisztrálását végzi.
Feladatai megoldása során
A) hálózattervezési rendszereket alkalmaz: KLIPSZ, NETPLAN, SYSPLAN tervezési rendszereket alkalmaz feltöltés, kezelés, jogosultságok, adatbevitel és feldolgozás feladatai szerint;
B) geodéziai alapismeretek, műszerek és mérések felhasználásával,
geodéziai helyszínvázlatokat készít közműtervek és kiviteli tervek figyelembevételével;
C) hálózatépítési feladatokat végeztet el:
a) elvégzi az építési technológia, szerszámok, kisgépek, hálózatépítési anyagok kiválasztását a kiviteli rajzok alapján,
b) elvégzi a kiviteli munkák művezetését;
D) hálózatszerelési feladatokat végeztet el:
a) föld alatti és falikábel hálózatok szerelését,
b) alközponti hálózatok szerelését,
c) optikai kábelek szerelését irányítja, automata kötőrendszereket alkalmaz;
E) átadás-átvételi méréseket végez:
a) kábelparaméterek és átviteli jellemzők mérését végzi rézvezetőjű kábeleken,
b) optikai összeköttetés mérését végzi reflektométer-rel;
F) hálózatfenntartási és hibaelhárítási feladatokat lát el:
a) hibakeresési, hibabehatárolási, hibahely méréseket végez, hibákat hárít el rézvezetős és optikai kábelek esetén,
b) részt vesz a hibafelügyeleti és -elhárító rendszer tevékenységében,
c) tervezi, felmérések alapján meghatározza a felújítás szükségességét,
d) fenntartási tervet készít;
G) elszámolási feladatokat végez el:
a) elszámolja a munkafolyamatokat az egységtételek alapján,
b) építési naplót és egyéb dokumentációkat vezet; H) nyilvántartási feladatokat lát el:
a) hálózati mennyiségi leltárt és nyilvántartást vesz fel,
b) AutoCAD alapú nyilvántartást kezel,
c) digitális nyilvántartásokat alkalmaz.
Angolnyelv-ismeret alkalmazása
E téren az 52 5424 02 számú távközlési technikus szakképesítés követelményei teljesítendők.
A távközlési technikus munkafeladatai végrehajtása során
a) eredeti, angol nyelvű készülék- és berendezésdokumentációkat, működési leírásokat, beállítási előírásokat, specifikációkat olvas,
b) műszerek, mérőberendezések dokumentációt tanulmányozza,
c) számítógépes felügyeleti rendszer könyvtárában tájékozódik, kommunikál a felügyelő rendszerrel,
d) szakmai továbbképzést szolgáló angol nyelvű folyóiratokat, szakkönyveket tanulmányoz,
e) idegen nyelvű kommunikációt végez nemzetközi távközlési összeköttetések felépítési vagy hibakeresési eljárásai közben.
Ezek alapján adódnak az angolnyelv-ismeret követelményei.
Általános követelmények:
Legyen képes a távközléstechnikus-jelölt angolnyelv-tudására támaszkodva - akár idegen nyelvi környezetben is - a munkavégzéshez szükséges információkat megszerezni, szóban és írásban magát kifejezni, párbeszédet folytatni, kezelési utasításokat megérteni, eligazodni szakmai környezetben.
Beszédkészség:
Legyen képes a távközléstechnikus-jelölt angol nyelven bemutatkozni, néhány mondatban beszámolni az általa végzett munkáról. Ismerje a munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok, anyagok nevét. Legyen képes párbeszéd keretében kérdéseket feltenni, és ezen a módon megszerezni a számára szükséges információkat, illetve a tőle kért információt megadni. Folyamatos párbeszéd formájában képes legyen elmondani véleményét, kifejezni egyetértését, ellenvéleményét. A megszerzett információt legyen képes munkája során felhasználni.
Beszédértés:
Legyen képes a technikusjelölt megérteni az anyanyelvi beszélő igényeinek megfelelő tempóban, de annál tagoltabban, tisztábban elmondott élő beszédet, ha az számára ismerős témára, szakképesítésének megfelelő szakmai anyagra vagy a mindennapi életre vonatkozik, illetve köznapi témáról szól. Képes legyen a fenti helyzetben elmondott beszéd lényegének megértésére akkor is, ha az számára nem ismerős témáról szól. Folyamatos, hosszabb beszéd vagy előadás lényegét fogja fel, ha a (szakmai) téma számára ismerős.
Íráskészség:
A szakképesítést szerzett tanuló legyen képes angol nyelven, kevés hibával, elfogadható szókincs és nyelvtani szerkezetek használatával, írásban kommunikálni. Legyen képes formanyomtatványok, szakmai újságok, folyóiratok válasz levelezőlapjainak stb. kitöltésére. Legyen képes angol nyelven hivatalos és nem hivatalos levelek (például meghívólevél, üzleti ajánlatra válaszlevél stb.) elkészítésére, táviratok, faxok (szakmai) önéletrajzok megírására szótár használatával. Ezzel kapcsolatban ismerje a szótárak felépítését, legyen képes a szótár gyakorlott használatára. Továbbá képes legyen egynyelvű (értelmező) szótár gyakorlott használatára.
Olvasott szöveg értése:
A szakképesítést szerzett tanuló szótár használatával képes legyen megérteni nem szépirodalmi igényű angol nyelvi szövegeket, illetve szükség esetén az eredeti szöveg tartalmát hitelesen tükröző fordítást készíteni. Például legyen képes szótár használatával megérteni és szükség esetén pontosan lefordítani használati utasításokat, műszerek
gépkönyveit, programok kezelési útmutatóit, programok, berendezések hibaüzeneteit, jelzőtáblák feliratait, szakmai hirdetéseket, a képzéséhez illeszkedő szakmai kiadványokat, prospektusokat. Legyen képes szakmai cikkek lényegét megérteni és ennek alapján is tájékozódni a szakma fejlődéséről, illetve ennek alapján dolgozni, a megszerzett információk lényegét szükség esetén magyarul megfogalmazni.
A "Humán erőforrás-fejlesztés"-i ismeretek alkalmazása
A szaktechnikusok az ágazatoktól függetlenül, de szakmai munkájukhoz kapcsolódóan kell, hogy rendelkezzenek
A) általános jogi és munkajogi ismeretekkel,
B) munka-, tűz- és környezetvédelemi ismeretekkel,
C) vállalkozásgazdálkodási ismeretekkel,
D) szabványok, lényeges ágazati vagy törvényi szabályozások ismeretével,
E) minőségügyi alapismeretekkel,
F) ügyvitel-szervezési adatfeldolgozási ismeretekkel,
G) viselkedés, önmegvalósítás, együttműködés ismereteivel,
H) illem, etikett, protokoll, tárgyalástechnika, ügyfélszolgálat, marketing ismereteivel.
A) Általános jogi ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus a jogrend és a jogszabályok ismeretében, a jogrend feltételeinek megfelelően végzi szakmai feladatait, részt vesz a menedzsment döntés-előkészítő és működéselemző munkájában. Ennek megfelelően
- átlátja a jogrendszer alapfogalmait, a Magyar Köztársaság jogrendjének legfőbb elemeit, a polgári jog fogalmát, a jogképesség, cselekvőképesség követelményeit,
- rendelkezik az általános és szakiránya szerinti munkajogi ismeretekkel,
- tájékozott a szerződések általános kérdéseiben, a munkaviszony létesítésének jogi feltételeiben, munkaszerződések megkötésében,
- átlátja a távközlést szabályozó jogszabályok hierarchikus rendszerét, és alkalmazza a konkrét problémák megoldásához,
- átlátja a koncessziók szerepét a távközlésben, az ezzel kapcsolatos jogi szabályozások rendszerét.
B) Munka-, tűz- és környezetvédelem ismereteinek alkalmazása
A szaktechnikus munkafeladatait és a munkák szervezését a munka,- tűz- és környezetvédelem általános és szakmai szempontjainak figyelembevételével, a jogszabályok betartásával végzi. Ennek során
a) alkalmazza az általános balesetvédelmi szabályokat,
b) felismeri a potenciális veszélyforrásokat,
c) gondoskodik a balesetmentes munkavégzés, a balesetek megelőzésének személyi és tárgyi feltételeiről,
d) tájékozott a bekövetkezett balesetek minősítése, okozati összefüggéseinek feltárása, feldolgozása, a kártérítési, jogorvoslati teendők terén,
e) alkalmazza a tűzvédelem szabályait, minősíti munkaterületét tűzvédelmi szempontból,
f) gondoskodik a tűzvédelem eszközeinek ellenőrzéséről, a tűzriadó tervezetek megismertetéséről, tűzesettel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásáról,
g) ismertetni képes a környezetvédelmi alapfogalmakat és alapelveket,
h) tájékozott a környezetvédelem jogi és közgazdasági szabályozása terén,
i) felismeri a munkaterületével kapcsolatos környezetkárosító hatásokat, ismeri az ezzel kapcsolatos eljárási rendszert.
C) Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás egyes területein a döntések előkészítésében, végrehajtásában, a gazdasági elemzések végzésében. Ennek során:
a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,
b) tájékozott a mikroökonómia fogalmaiban, folyamataiban: termelési függvény, termelési tényezők, költségtényezők, profitoptimalizálás, üzembezárási és fedezeti pont meghatározása, megtakarítás és fogyasztás viszonya, pénzgazdálkodás, jelenérték-jövőérték fogalma,
c) átlátja a makroökonómia folyamatait: kereslet, kínálat, piaci ár fogalmait, a piacok típusait és kapcsolataikat, a beruházás és a megtakarítás viszonyát, a külföldi tőke bevonásának hatásait, a fizetési mérleg összetevőit,
d) önállóan képes megfogalmazni a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,
e) jellemezni tudja a vállalkozási formákat alaptőke és szervezet szerint, az alapítás feltételeit és lépéseit,
f) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,
g) figyelemmel kíséri a termelő-, szolgáltató- és forgalmazási tevékenységet,
h) részt vesz a vállalkozás stratégiai terve, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezetei kimunkálásában,
i) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketingmunka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását.
D) Minőségügyi alapismeretek alkalmazása
A szaktechnikus a hírközlés szakmai minőségi előírásai, továbbá a szolgáltatások minőségi követelményei szellemében végzi és végezteti létesítési, fenntartási, üzemviteli munkafeladatait. Ennek szellemében
a) átlátással bír a minőség megjelenésének formáiról tevékenységében,
b) a minőség kezelésének mai követelményeiről, a minőségügyi alapfogalmakról,
c) a szolgáltatásról mint különleges termékről, a minőség mérésének, fenntartásának feladatáról, folyamatáról, követelményeiről,
d) tájékozott a szabványosítási szervezetek tevékenységéről,
e) alkalmazza az ISO 9000-es és az ISO 9001-es szabványsorozat tevékenységéhez illeszkedő elemeit,
f) alkalmazza a minőségtanúsítás módszereit (TQM, EFQM modell) .
E) Ügyvitel-szervezési, adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitel-szervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet. Ennek során
a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,
b) számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,
c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,
d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,
e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),
f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),
g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.
F) Viselkedés, önmegvalósítás, együttműködési ismeretek alkalmazása
A szaktechnikus a munkahelyteremtés és -fenntartás, és a szolgáltatások humán vonatkozásait szakmai feladataival együtt oldja meg. Ennek megfelelően
a) áttekintő képet alkot a viselkedéskultúra kialakulásáról, hagyományairól, alapjairól,
b) alkalmazza az önazonosítás, a helyzetelemzés, a viszony-meghatározás, konfliktuskezelés módszereit,
c) a viselkedés gyakorlatában alkalmazza az emberekkel való bánásmód szabályait, ismeri az önkontroll fontosságát és fenntartásának módszereit, a kritikus helyzetek kezelését, a konfliktushelyzetek megoldásának módszereit,
d) a gyakorlatban képes alkalmazni az érdekérvényesítő, önmegvalósító, asszertív magatartásformákat.
G) Illem, etikett, protokoll, tárgyalástechnika, ügyfélszolgálat, marketing ismereteinek alkalmazása
A szaktechnikus a szolgáltatások minőségének magas fokon való megtartása érdekében, a kulturált érdekérvényesítő magatartás megvalósítására ismeri és alkalmazza az üzleti viselkedés szabályait. Ennek érdekében
a) ismeri és alkalmazza mindazokat a magatartási formákat amelyek a kapcsolatkiépítés, bizalom, kapcsolatfenntartás igényei szerint szükségesek,
b) gyakorlottan alkalmazza a köszönés, kézfogás, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, telefonálás, dohányzás, öltözködés, tárgyalás és vita szabályait, a nyilvánosság előtt való viselkedést, az üzleti ebéd-parti szabályait stb.,
c) alkalmazni képes a tárgyalástechnika fontosabb elemeit: érvelés, meggyőzés, érvek és ellenérvek kezelése,
d) tárgyalási stratégiát képes kidolgozni és alkalmazni,
e) érti az ügyfélszolgálati magatartás szükségességét, tudatosan alkalmazza az ügyfélcentrikus gondolkodást és magatartást,
f) gyakorlott az ügykezelésben, az ügyfél irányításában,
g) érti és alkalmazza a verbális és nemverbális kommunikáció eszközeit,
h) alkalmazza a levelezéskultúra teljes eszköztárát, i) gyakorlott az üzleti levél tartalmi és formai előállításában, ismeri és alkalmazza ezek típusait (ügyviteli, üzleti célú, protokoll, közéleti levelek),
j) tájékozott a panaszlevelek kezeléséről és a vállalati belső levelezés feladatairól,
k) ismeri az angol nyelvű levelezés alapjait, l) ismeri a marketing alapfogalmait és a szakmai irányú távközlési feladatokat,
m) látja a marketing és a szolgáltatási minőség kapcsolatát, a vevőszolgálatok szerepét, a marketing kampányok feladatát.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
4.1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Nappali rendszerű iskolai oktatásban:
A) Középfokú szakirányú végzettség.
B) A szakdolgozat feladatainak eredményes teljesítése.
C) Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány (A, B vagy C típusú) vagy angol nyelvi érettségi (2006-tól közép- vagy emelt szinten) .
D) Az 52 4641 03 azonosító számú számítástechnikaiszoftver-üzemeltető szakképesítés vagy az 54 4641 xx azonosító számú emelt szintű szakképesítés.
E) Informatikai alapismeretek szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyból eredményes vizsga, vagy informatika tantárgyból eredményes vizsga.
Felnőttoktatási tagozaton:
A) Középfokú szakirányú végzettség.
B) A szakdolgozat feladatainak eredményes teljesítése.
4.1. A) A középfokú szakirányú szakmai végzettség feltétele az alábbi módokon teljesíthető:
a) 52 5424 02 azonosító számú távközlési technikusi megnevezésű OKJ végzettséggel, vagy
b) 21-0501 vagy 21-0502 számú távközlési technikus végzettséggel és 5 éves, a választott ágazati irány területén teljesített szakmai gyakorlattal.
c) Korábbi távközlési technikusi végzettségek, a jelentősen megújult szakmai követelmények miatt csak különbözeti vizsga letételével együtt fogadhatók el. A különbözeti vizsga az általános technikusi képzés szakmai évének megfelelő egyéves képzési anyagot kér számon, mellyel biztosítja a középfokú szakirányú szakmai végzettséggel való egyenértékűséget. A szakmai gyakorlat előírása ilyen végzettségek mellett is folytonos, szakirányú öt év.
A különbözeti vizsga letételének segítésére a képző intézmények előkészítő tanfolyamot szervezhetnek.
4.1.B) A szakdolgozat elkészítésének és elbírálásának szabályai
A szakdolgozat a szakmai tanulmányok köréből választott elméleti vagy gyakorlati feladat, 1/2-1 nyomdai ív terjedelmű feldolgozása, amit szövegszerkesztéssel, mágnes-lemezenkell beadnia a jelöltnek. Gyakorlati tartalmú szakdolgozati feladatot a választott szakmai munkaterületen, üzemben vagy ennek megfelelő laboratóriumban kell elvégeznie a jelöltnek, és a feladattal kapcsolatos jegyzőkönyvet (és egyéb lehetséges produktumokat: elektronikus áramkör, szoftver), illetve annak feldolgozását kell szakdolgozat gyanánt benyújtania. Gyakorlati szakdolgozati feladat esetén annak eredménye figyelembe vehető a gyakorlati vizsgán is.
A szakdolgozat elkészítéséhez legalább három hónapos időtartam álljon a jelölt rendelkezésére, és a feladatmegoldást a témában járatos tanár vagy üzemi konzulens segítse.
A szakdolgozat elbírálására a szaktanár és az esetleges üzemi konzulens tesz javaslatot, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A szakdolgozat elbírálását a vizsgák megkezdéséig el kell végezni, és a bírálatot, a szakdolgozattal együtt időben az elnök rendelkezésére kell bocsátani.
Ha szakdolgozat témája gyakorlati feladat, annak elkészítéséhez az iskola az anyagi-technikai eszközöket rendelkezésre bocsátja a konzulensi segítséggel együtt. A gyakorlati munka esetleges bemutatására a gyakorlati vizsgán kell módot adni a jelölt számára.
4.2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga valamennyi ágazati területen írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
A) Az írásbeli vizsga valamennyi ágazati területen két vizsgatárgy feladatainak megoldásából áll.
|
A vizsgák időtartama: |
240-240 perc. |
A másik vizsgatárgy a szakspecifikus tananyagot foglalja magában; megnevezése ágazati területenként:
a) Távbeszélőtechnika
b) Átviteltechnika
c) Informatika
d) Adástechnika
e) Kábeltelevíziós technika
f) Hálózattechnika
B) A szóbeli vizsga az ágazati terület szakmai tananyagából összeállított tételsor alapján történik.
A szóbeli vizsga - hasonlóan az írásbeli vizsgához - két vizsgatárgyból áll:
a) a humán fejlesztési feladatok vizsgatárgyból, és
b) az ágazati területnek megfelelő szakmai tantárgyból.
Egy-egy tétel, két-három kérdéskörből áll, amelyek tematikus felbontásban tartalmazzák a Humán fejlesztési ismeretek és az ágazati területi tananyagot. A kérdések összeállítását olyan módon kell végezni, hogy
a) a humán fejlesztési ismeretek elvei, törvény- és szabályismeret,
b) rendszertechnikai, rendszerelméleti, és
c) berendezés-ismereti (hálózatfelépítési, -konstrukciós)
ismeretek számonkérése egyaránt szerepeljen bennük. A tételek, szükség szerint a kérdésekkel összefüggő alkérdé-seket is tartalmazhatnak.
A teljes válaszadási idő maximálisan 30-40 perc lehet.
C) A gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga az ágazati szakmai területek berendezés-, eszköz- és műszerállományával kitűzött üzemi feladatok végrehajtásából áll.
Az egyes feladatokat élő, gyakorlati környezetből kell származtatni. A feladatok megoldása során ki kell derülnie a vizsgázó problémamegoldó képességének.
|
A vizsga maximális időtartama: |
300 perc. |
4.3.1. Az írásbeli vizsga tartalma
A humán fejlesztési ismeretek tételei felölelik a jogi, vállalatgazdálkodási, minőségbiztosítási, ügyvitel-szervezési, viselkedésre és tárgyaláskultúrára vonatkozó ismereteket is.
Valamennyi ágazati terület szakismereti írásbeli vizsgaanyagának fő részét a szakirányhoz tartozó rendszerek, berendezések elveinek ismertetése, elvi jelentőségű áramköreinek működési leírása jelenti, az írásbeliség által meghatározott súlyozási szempontok szerint.
Az előbbieken túl mennyiségi meghatározással kombinált, folyamat-meghatározási, tervezési, áramkör-számítási feladatok lehetségesek az ágazati területek specialitásai szerint.
Távbeszélőtechnikai ágazati terület:
a) vonalkapcsolt távbeszélő központok felépítése, működése, szolgáltatásai,
b) csomagkapcsolt beszédátviteli elvek és eszközök,
c) hozzáférési hálózatok technológiái és eszközei képezik az írásbeli számonkérés fő feladatait.
Vezetékes átviteltechnikai ágazati terület: Egyszerű tervezési feladatok vezetékes villamos és optikai összeköttetések megvalósítására. Kódolási, kódátalakítási eljárások és áramkörök, torzítás, hibaarány, hibavalószínűség, jelfolyam és összetevőik jellemzése, jelfolyam összetétel felbontás, kiigazítás, címazonosítás, meghatározásával kapcsolatos számítási feladatok.
Informatikai ágazati terület:
a) operációs rendszer ismeretek,
b) számítógép-hálózati ismeretek,
c) adatbázis-kezelési ismeretek,
d) programozási ismeretek
alkotják az írásbeli feladatok anyagát.
Adástechnikai ágazati terület:
a) adástechnikai berendezés ismeretek feladatai,
b) adóhálózatokkal kapcsolatos tervezési - vizsgálati feladatok,
c) műholdas rendszerismeretek feladatai,
d) hullámterjedési ismeretek számítási feladatai,
e) mikrohullámú összeköttetések számítási feladatai,
f) digitális jelátvitellel, digitális rádió- és televízióműsor-szóró berendezés ismeretek feladatai.
Kábeltelevíziós technikai ágazati terület:
a) analóg kábeltelevíziós átviteltechnikai áramkörök, eszközök feladataival, a beállítási elvekkel kapcsolatos számítások,
b) kábeltelevíziós mérési környezettel kapcsolatos feladatok,
c) hálózat- és összeköttetés tervezési feladatok,
d) vevőkészülék jellemzőkkel kapcsolatos feladatok,
e) internet ismeretekkel kapcsolatos feladatok.
Hálózattechnikai ágazati terület:
a) hálózattervezési feladatok,
b) hálózat-nyilvántartással kapcsolatos feladatok,
c) technológiai (építési, szerelési, bontási), üzembe helyezési, mérési, ellenőrzési feladatok.
4.3.2. A szóbeli vizsga tartalma Humán fejlesztési ismeretek
A jogi, vállalatgazdálkodási, minőségbiztosítási, ügyvitel-szervezési, viselkedésre és tárgyaláskultúrára vonatkozó ismeretek mellett a szóbeli vizsga részét képezi a szakágazat speciális munka-, tűz- és környezetvédelmi ismereteinek egy-egy kérdése.
Ezen túl a szakmai ismeretek ágazatilag meghatározott tematikájából történik a vizsgakérdések összeállítása.
Távbeszélőtechnikai ágazati terület:
a) vonalkapcsolt távbeszélő központok felépítése, működtetése, felügyelete, kiválasztott kérdések a szolgáltatási, előfizetői és hálózati adminisztráció egyes témaköreiből,
b) csomagkapcsolás legfőbb típusai, beszédátviteli jellemzők típusonként,
c) IP hálózatok jellemzői, Internet, Intranet, Extranet, VPN, IP címzés, IPv6 jelentősége.
Átviteltechnikai ágazati terület: A vezetékes átviteltechnika, és a számítógép-hálózatok területéhez tartozó jelátviteli elvek, fogalmak, áramkörök,
egységek, készülékek, berendezések, rendszerek tételsze-rűen meghatározott anyaga.
Informatikai ágazati terület:
A vizsgatételek három kérdéskörből épülnek fel: az operációs rendszerek, a számítógép-hálózatok és az adatbázisok témájából kell egy-egy kérdést megválaszolnia a jelölteknek. A kérdések célja az adott területhez tartozó általános üzemeltetési ismeretek meglétének ellenőrzése (tisztában van-e a napi feladatokkal, gyakorlati problémák megoldási módozataival, kötelező teendőkkel) .
Adástechnikai ágazati terület:
A rádió- és televízióműsor-szórás, a mikrohullámú technika, a földi és az űrtávközlő, fix és mobil rendszerek analóg és digitális berendezései, vezeték nélküli és vezetékes optikai átviteli közegek és összeköttetések - mindezek elvei és fogalmai tételszerűen meghatározott anyaga.
Kábeltelevíziós ágazati terület:
A kábeltelevíziós technika átviteltechnikai, műsorvételi, villamos és optikai jelátviteli elveinek, közegeinek, analóg és digitális átviteli feltételeinek, eszközeinek, képés hangfeldolgozási, kódolási ismereteinek, az informatikai, adatátviteli, jelátviteli berendezéseinek, hálózati ismereteinek, üzemviteli, fenntartási, irányítási ismereteinek tételszerűen rendezett anyaga.
Hálózattechnikai ágazati terület:
a) a hálózattervezés,
b) az építési, szerelési, üzembe helyezési és mérési technikák, valamint
c) a hálózat-nyilvántartás szakismereti kérdéseit felölelő tételsor.
4.3.3. A gyakorlati vizsga tartalma Távbeszélőtechnikai ágazati terület:
a) ISDN hálózatvégződés telepítése, beállítása, ISDN Internet kapcsolat beállítása,
b) ADSL modem telepítése helyi PC-re, Ethernet LAN és Internet beállítása,
c) VoIP vagy VoDSL beszédterminál telepítése és beállítása,
d) hozzáférési hálózatokban használt modem-típusok (xDSL, PLT, WLAN, Kábelmodem) telepítése és beállítása.
Átviteltechnikai ágazati terület:
SDH, illetve ATM berendezések üzemi mérési feladatainak elvégzése: local terminál kezelése, konfigurálás, riasztáskezelés, interfész paraméterek mérése, optikai összeköttetés mérése, berendezés és összeköttetés vizsgálatok SDH analizátorral.
Informatikai ágazati terület:
A vizsgázónak két komplex feladatot kell megoldania: egyiket az operációs rendszerek és számítógép-hálózatok témakörökből, a másikat pedig az adatbázis-kezelés és programozás témakörökből.
a) Az első feladatnak foglalkoznia kell a számítógépes környezet kialakításával, konfigurálásával, rendszerben történő összekapcsolásával. Legalább két számítógép együttműködését be kell tudni mutatni (kliens-szerver architektúra) .
b) A második feladatban távközlési szakmai probléma programozott megoldását kell elvégeznie a jelöltnek.
Adástechnikai ágazati terület:
a) televíziós adóberendezés üzemi jellemzőinek mérése,
b) műholdas kommunikációs vevőrendszer jellemzőinek mérése,
c) műholdas helymeghatározó rendszer mérései.
Kábeltelevíziós ágazati terület:
a) optikai node üzembe helyezése, üzemviteli, felügyeleti vizsgálatok,
b) fejállomások beállítása,
c) átadási paraméterek mérése,
d) koaxiális és optikai hálózat átviteli mérései, erősítők beállítása,
e) koaxiális-kábel és csatlakozók szerelése, vevőkészülék behangolása,
f) számítógép csatlakoztatása a hálózathoz,
g) adatkapcsolatok mérése.
Hálózattechnikai ágazati terület:
a) optikai hálózat szerelése, üzembe helyezési, illetve hibahely meghatározó mérése,
b) tervezési feladat megoldása KLIPSZ, NETPLAN, SYSPLAN tervező rendszerek használatával,
c) hálózat-nyilvántartási feladat megoldása.
4.4. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés lehetőségei
Felmentés egyik vizsgarész alól sem adható. Ha a jelölt szakdolgozata gyakorlati feladat volt, akkor erre kapott minősítése, a konzulens ajánlása alapján a végső gyakorlati érdemjegy megállapításához figyelembe vehető.
4.5. A szakmai vizsga értékelése A) Szakmai elméleti vizsga
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell értékelni.
a) Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1 5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni.
b) A szóbeli vizsga tantárgyait külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel kell minősíteni a szakmai rész eredményére súlyozottan.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vizsgarész bármely tantárgyára vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen érdemjegyet kapott.
B) Szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Ha a jelölt gyakorlati témájú szakdolgozatot készített, annak eredménye figyelembe vehető a végső osztályzat megállapításánál.
C) A szakképesítő vizsga értékelése
a) Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
b) Az eredménytelen vizsgarészekből a jelölt javítóvizsgát tehet.
c) A javítóvizsga az érvényes oktatásügyi, vizsgaszervezési rendelkezések szerinti időpontokban szervezhető meg.
Lábjegyzet
Módosította a 63/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.09.01.
A Postai üzleti asszisztens szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket megállapító szövegrészt hatályon kívül helyezte a 63/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.09.01.
