adozona.hu
128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet
128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet
az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
(A Magyar Köztársaság az Egyezmény jóváhagyásáról szóló értesítést az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál, mint letéteményesnél letétbe helyezte, az Egyezmény 2000. év április hó 19-én hatályba lépett.)
Az Egyezmény eredeti angol nyelvű szövege a következő:
"C...
128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet
az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről
1. §A Kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
(A Magyar Köztársaság az Egyezmény jóváhagyásáról szóló értesítést az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál, mint letéteményesnél letétbe helyezte, az Egyezmény 2000. év április hó 19-én hatályba lépett.)
2. §
Az Egyezmény eredeti angol nyelvű szövege a következő:
"Convention on the TransBoundary Effects of Industrial Accidents
Preamble
The Parties to this Convention,
mindful of the special importance, in the interest of present and future generations, of protecting human beings and the environment against the effects of industrial accidents,
recognizing the importance and urgency of preventing serious adverse effects of industrial accidents on human beings and the environment, and of promoting all measures that stimulate the rational, economic and efficient use of preventive, preparedness and response measures to enable environmentally sound and sustainable economic development,
taking into account the fact that the effects of industrial accidents may make themselves felt across borders, and require cooperation among States,
affirming the need to promote active international cooperation among the States concerned before, during and after an accident, to enhance appropriate policies and to reinforce and coordinate action at all appropriate levels for promoting the prevention of, preparedness for and response to the transboundary effects of industrial accidents,
noting the importance and usefulness of bilateral and multilateral arrangements for the prevention of, preparedness for and response to the effects of industrial accidents,
conscious of the role played in this respect by the United Nations Economic Commission for Europe (ECE) and recalling, inter alia, the ECE Code of Conduct on Accidental Pollution of Transboundary Inland Waters and the Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context,
having regard to the relevant provisions of the Final Act of the Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE), the Concluding Document of the Vienna Meeting of Representatives of the Participating States of the CSCE, and the outcome of the Sofia Meeting on the Protection of the Environment of the CSCE, as well as to pertinent activities and mechanisms in the United Nations Environment Programme (UNEP), in particular the APELL programme, in the International Labour Organisation (ILO), in particular the Code of Practice on the Prevention of Major Industrial Accidents, and in other relevant international organizations,
considering the pertinent provisions of the Declaration of the United Nations Conference on the Human Environment, and in particular principle 21, according to which States have, in accordance with the Charter of the United Nations and the principles of international law, the sovereign right to exploit their own resources pursuant to their own environmental policies, and the responsibility to ensure that activities within their jurisdiction or control do not cause damage to the environment of other States or of areas beyond the limits of national jurisdiction,
taking account of the polluter-pays principle as a general principle of international environmental law,
underlining the principles of international law and custom, in particular the principles of good-neighbourliness, reciprocity, non-discrimination and good faith,
have agreed as follows:
Article 1
Definitions
For the purposes of this Convention,
a) "Industrial accident" means an event resulting from an uncontrolled development in the course of any activity involving hazardous substances either:
(i) in an installation, for example during manufacture, use, storage, handling, or disposal, or
(ii) during transportation in so far as it is covered by paragraph 2. d) of Article 2;
b) "Hazardous activity" means any activity in which one or more hazardous substances are present or may be present in quantities at or in excess of the threshold quantities listed in Annex I hereto, and which is capable of causing transboundary effects;
c) "Effects" means any direct or indirect, immediate or delayed adverse consequences caused by an industrial accident on, inter alia:
(i) human beings, flora and fauna,
(ii) soil, water, air and landscape,
(iii) the interaction between the factors in (i) and (ii),
(iv) material assets and cultural heritage, including historical monuments;
d) "Transboundary effects" means serious effects within the jurisdiction of a Party as a result of an industrial accident occurring within the jurisdiction of another Party;
e) "Operator" means any natural or legal person, including public authorities, in charge of an activity, e.g. supervising, planning to carry out or carrying out an activity;
f) "Party" means, unless the text otherwise indicates, a Contracting Party to this Convention;
g) "Party of origin" means any Party or Parties under whose jurisdiction an industrial accident occurs or is capable of occurring;
h) "Affected Party" means any Party or Parties affected or capable of being affected by transboundary effects of an industrial accident;
i) "Parties concerned" means any Party of origin and any affected Party;
j) "The public" means one or more natural or legal persons.
Article 2
Scope
1. This Convention shall apply to the prevention of, preparedness for and response to industrial accidents capable of causing transboundary effects, including the effects of such accidents caused by natural disasters, and to international cooperation concerning mutual assistance, research and development, exchange of information and exchange of technology in the area of prevention of, preparedness for and response to industrial accidents.
2. This Convention shall not apply to:
a) nuclear accidents or radiological emergencies;
b) accidents at military installations;
c) dam failures, with the exception of the effects of industrial accidents caused by such failures;
d) land-based transport accidents with the exception of:
(i) emergency response to such accidents,
(ii) transportation on the site of the hazardous activity;
e) accidental release of genetically modified organisms;
f) accidents caused by activities in the marine environment, including seabed exploration or exploitation;
g) spills of oil or other harmful substances at sea.
Article 3
General provisions
1. The Parties shall, taking into account efforts already made at national and international levels, take appropriate measures and cooperate within the framework of this Convention, to protect human beings and the environment against industrial accidents by preventing such accidents as far as possible, by reducing their frequency and severity and by mitigating their effects. To this end, preventive, preparedness and response measures, including restoration measures, shall be applied.
2. The Parties shall, by means of exchange of information, consultation and other cooperative measures and without undue delay, develop and implement policies and strategies for reducing the risks of industrial accidents and improving preventive, preparedness and response measures, including restoration measures, taking into account, in order to avoid unnecessary duplication, efforts already made at national and international levels.
3. The Parties shall ensure that the operator is obliged to take all measures necessary for the safe performance of the hazardous activity and for the prevention of industrial accidents.
4. To implement the provisions of this Convention, the Parties shall take appropriate legislative, regulatory, administrative and financial measures for the prevention of, preparedness for and response to industrial accidents.
5. The provisions of this Convention shall not prejudice any obligations of the Parties under international law with regard to industrial accidents and hazardous activities.
Article 4
Identification, consultation and advice
1. For the purpose of undertaking preventive measures and setting up preparedness measures, the Party of origin shall take measures, as appropriate, to identify hazardous activities within its jurisdiction and to ensure that affected Parties are notified of any such proposed or existing activity.
2. Parties concerned shall, at the initiative of any such Party, enter into discussions on the identification of those hazardous activities that are, reasonably, capable of causing transboundary effects. If the Parties concerned do not agree on whether an activity is such a hazardous activity, any such Party may, unless the Parties concerned agree on another method of resolving the question, submit that question to an inquiry commission in accordance with the provisions of Annex II hereto for advice,
3. The Parties shall, with respect to proposed or existing hazardous activities, apply the procedures set out in Annex III hereto.
4. When a hazardous activity is subject to an environmental impact assessment in accordance with the Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context and that assessment includes an evaluation of the transboundary effects of industrial accidents from the hazardous activity which is performed in conformity with the terms of this Convention, the final decision taken for the purposes of the Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context shall fulfil the relevant requirements of this Convention.
Article 5
Voluntary extension
Parties concerned should, at the initiative of any of them, enter into discussions on whether to treat an activity not covered by Annex I as a hazardous activity. Upon mutual agreement, they may use an advisory mechanism of their choice, or an inquiry commission in accordance with Annex II, to advise them. Where the Parties concerned so agree, this Convention, or any part thereof, shall apply to the activity in question as if it were a hazardous activity.
Article 6
Prevention
1. The Parties shall take appropriate measures for the prevention of industrial accidents, including measures to induce action by operators to reduce the risk of industrial accidents. Such measures may include, but are not limited to those referred to in Annex IV hereto.
2. With regard to any hazardous activity, the Party of origin shall require the operator to demonstrate the safe performance of the hazardous activity by the provision of information such as basic details of the process, including but not limited to, analysis and evaluation as detailed in Annex V hereto.
Article 7
Decision-making on siting
Within the framework of its legal system, the Party of origin shall, with the objective of minimizing the risk to the population and the environment of all affected Parties, seek the establishment of policies on the siting of new hazardous activities and on significant modifications to existing hazardous activities. Within the framework of their legal systems, the affected Parties shall seek the establishment of policies on significant developments in areas which could be affected by transboundary effects of an industrial accident arising out of a hazardous activity so as to minimize the risks involved. In elaborating and establishing these policies, the Parties should consider the matters set out in Annex V, paragraph 2, subparagraphs (1) to (8), and Annex VI hereto.
Article 8
Emergency preparedness
1. The Parties shall take appropriate measures to establish and maintain adequate emergency preparedness to respond to industrial accidents. The Parties shall ensure that preparedness measures are taken to mitigate transboundary effects of such accidents, on-site duties being undertaken by operators. These measures may include, but are not limited to those referred to in Annex VII hereto. In particular, the Parties concerned shall inform each other of their contingency plans.
2. The Party of origin shall ensure for hazardous activities the preparation and implementation of on-site contingency plans, including suitable measures for response and other measures to prevent and minimize transboundary effects. The Party of origin shall provide to the other Parties concerned the elements it has for the elaboration of contingency plans.
3. Each Party shall ensure for hazardous activities the preparation and implementation of off-site contingency plans covering measures to be taken within its territory to prevent and minimize transboundary effects. In preparing these plans, account shall be taken of the conclusions of analysis and evaluation, in particular the matters set out in Annex V, paragraph 2, subparagraphs (1) to (5). Parties concerned shall endeavour to make such plans compatible. Where appropriate, joint off-site contingency plans shall be drawn up in order to facilitate the adoption of adequate response measures.
4. Contingency plans should be reviewed regularly, or when circumstances so require, taking into account the experience gained in dealing with actual emergencies.
Article 9
INFORMATION TO, AND PARTICIPATION OF THE PUBLIC
1. The Parties shall ensure that adequate information is given to the public in the areas capable of being affected by an industrial accident arising out of a hazardous activity. This information shall be transmitted through such channels as the Parties deem appropriate, shall include the elements contained in Annex VIII hereto and should take into account matters set out in Annex V, paragraph 2, subparagraphs (1) to (4) and (9).
2. The Party of origin shall, in accordance with the provisions of this Convention and whenever possible and appropriate, give the public in the areas capable of being affected an opportunity to participate in relevant procedures with the aim of making known its views and concerns on prevention and preparedness measures, and shall ensure that the opportunity given to the public of the affected Party is equivalent to that given to the public of the Party of origin.
3. The Parties shall, in accordance with their legal systems and, if desired, on a reciprocal basis provide natural or legal persons who are being or are capable of being adversely affected by the transboundary effects of an industrial accident in the territory of a Party, with access to, and treatment in the relevant administrative and judicial proceedings, including the possibilities of starting a legal action and appealing a decision affecting their rights, equivalent to those available to persons within their own jurisdiction.
Article 10
Industrial accident notification systems
1. The Parties shall, with the aim of obtaining and transmitting industrial accident notifications containing information needed to counteract transboundary effects, provide for the establishment and operation of compatible and efficient industrial accident notification systems at appropriate levels.
2. In the event of an industrial accident, or imminent threat thereof, which causes or is capable of causing transboundary effects, the Party of origin shall ensure that affected Parties are, without delay, notified at appropriate levels through the industrial accident notification systems. Such notification shall include the elements contained in Annex IX hereto.
3. The Parties concerned shall ensure that, in the event of an industrial accident or imminent threat thereof, the contingency plans prepared in accordance with Article 8 are activated as soon as possible and to the extent appropriate to the circumstances.
Article 11
Response
1. The Parties shall ensure that, in the event of an industrial accident, or imminent threat thereof, adequate response measures are taken, as soon as possible and using the most efficient practices, to contain and minimize effects.
2. In the event of an industrial accident, or imminent threat thereof, which causes or is capable of causing transboundary effects, the Parties concerned shall ensure that the effects are assessed - where appropriate, jointly for the purpose of taking adequate response measures. The Parties concerned shall endeavour to coordinate their response measures.
Article 12
Mutual assistance
1. If a Party needs assistance in the event of an industrial accident, it may ask for assistance from other Parties, indicating the scope and type of assistance required. A Party to whom a request for assistance is directed shall promptly decide and inform the requesting Party whether it is in a position to render the assistance required and indicate the scope and terms of the assistance that might be rendered.
2. The Parties concerned shall cooperate to facilitate the prompt provision of assistance agreed to under paragraph 1 of this Article, including, where appropriate, action to minimize the consequences and effects of the industrial accident, and to provide general assistance. Where Parties do not have bilateral or multilateral agreements which cover their arrangements for providing mutual assistance, the assistance shall be rendered in accordance with Annex X hereto, unless the Parties agree otherwise.
Article 13
Responsibility and liability
The Parties shall support appropriate international efforts to elaborate rules, criteria and procedures in the field of responsibility and liability.
Article 14
Research and development
The Parties shall, as appropriate, initiate and cooperate in the conduct of research into, and in the development of methods and technologies for the prevention of, preparedness for and response to industrial accidents. For these purposes, the Parties shall encourage and actively promote scientific and technological cooperation, including research into less hazardous processes aimed at limiting accident hazards and preventing and limiting the consequences of industrial accidents.
Article 15
Exchange of information
The Parties shall, at the multilateral or bilateral level, exchange reasonably obtainable information, including the elements contained in Annex XI hereto.
Article 16
Exchange of technology
1. The Parties shall, consistent with their laws, regulations and practices, facilitate the exchange of technology for the prevention of, preparedness for and response to the effects of industrial accidents, particularly through the promotion of:
a) exchange of available technology on various financial bases;
b) direct industrial contacts and cooperation;
c) exchange of information and experience;
d) provision of technical assistance.
2. In promoting the activities specified in paragraph 1, subpararagraphs a) to d) of this Article, the Parties shall create favourable conditions by facilitating contacts and cooperation among appropriate organizations and individuals in both the private and the public sectors that are capable of providing technology, design and engineering services, equipment or finance.
Article 17
Competent authorities and points of contact
1. Each Party shall designate or establish one or more competent authorities for the purposes of this Convention.
2. Without prejudice to other arrangements at the bilateral or multilateral level, each Party shall designate or establish one point of contact for the purpose of industrial accident notifications pursuant to Article 10, and one point of contact for the purpose of mutual assistance pursuant to Article 12. These points of contact should preferably be the same.
3. Each Party shall, within three months of the date of entry into force of this Convention for that Party, inform the other Parties, through the secretariat referred to in Article 20, which body or bodies it has designated as its point(s) of contact and as its competent authority or authorities.
4. Each Party shall, within one month of the date of decision, inform the other Parties, through the secretariat, of any changes regarding the designation(s) it has made under paragraph 3 of this Article.
5. Each Party shall keep its point of contact and industrial accident notification systems pursuant to Article 10 operational at all times.
6. Each Party shall keep its point of contact and the authorities responsible for making and receiving requests for, and accepting offers of assistance pursuant to Article 12 operational at all times.
Article 18
Conference of the parties
1. The representatives of the Parties shall constitute the Conference of the Parties of this Convention and hold their meetings on a regular basis. The first meeting of the Conference of the Parties shall be convened not later than one year after the date of the entry into force of this Convention. Thereafter, a meeting of the Conference of the Parties shall be held at least once a year or at the written request of any Party, provided that, within six months of the request being communicated to them by the secretariat, it is supported by at least one third of the Parties.
2. The Conference of the Parties shall:
a) review the implementation of this Convention;
b) carry out advisory functions aimed at strengthening the ability of Parties to prevent, prepare for and respond to the transboundary effects of industrial accidents, and at facilitating the provision of technical assistance and advice at the request of Parties faced with industrial accidents;
c) establish, as appropriate, working groups and other appropriate mechanisms to consider matters related to the implementation and development of this Convention and, to this end, to prepare appropriate studies and other documentation and submit recommendations for consideration by the Conference of the Parties;
d) fulfil such other functions as may be appropriate under the provisions of this Convention;
e) at its first meeting, consider and, by consensus, adopt rules of procedure for its meetings.
3. The Conference of the Parties, in discharging its functions, shall, when it deems appropriate, also cooperate with other relevant international organizations.
4. The Conference of the Parties shall, at its first meeting, establish a programme of work, in particular with regard to the items contained in Annex XII hereto. The Conference of the Parties shall also decide on the method of work, including the use of national centres and cooperation with relevant international organizations and the establishment of a system with a view to facilitating the implementation of this Convention, in particular for mutual assistance in the event of an industrial accident, and building upon pertinent existing activities within relevant international organizations. As part of the programme of work, the Conference of the Parties shall review existing national, regional and international centres, and other bodies and programmes aimed at coordinating information and efforts in the prevention of, preparedness for and response to industrial accidents, with a view to determining what additional international institutions or centres may be needed to carry out the tasks listed in Annex XII.
5. The Conference of the Parties shall, at its first meeting, commence consideration of procedures to create more favourable conditions for the exchange of technology for the prevention of, preparedness for and response to the effects of industrial accidents.
6. The Conference of the Parties shall adopt guidelines and criteria to facilitate the identification of hazardous activities for the purposes of this Convention.
Article 19
Right to vote
1. Except as provided for in paragraph 2 of this Article, each Party to this Convention shall have one vote.
2. Regional economic integration organizations as defined in Article 27 shall, in matters within their competence, exercise their right to vote with a number of votes equal to the number of their member States which are Parties to this Convention. Such organizations shall not exercise their right to vote if their member States exercise theirs, and vice versa.
Article 20
Secretariat
The Executive Secretary of the Economic Commission for Europe shall carry out the following secretariat functions:
a) convene and prepare meetings of the Parties;
b) transmit to the Parties reports and other information received in accordance with the provisions of this Convention;
c) such other functions as may be determined by the Parties.
Article 21
Settlement of disputes
1. If a dispute arises between two or more Parties about the interpretation or application of this Convention, they shall seek a solution by negotiation or by any other method of dispute settlement acceptable to the parties to the dispute.
2. When signing, ratifying, accepting, approving or acceding to this Convention, or at any time thereafter, a Party may declare in writing to the Depositary that, for a dispute not resolved in accordance with paragraph 1 of this Article, it accepts one or both of the following means of dispute settlement as compulsory in relation to any Party accepting the same obligation:
a) submission of the dispute to the International Court of Justice;
b) arbitration in accordance with the procedure set out in Annex XIII hereto.
3. If the parties to the dispute have accepted both means of dispute settlement referred to in paragraph 2 of this Article, the dispute may be submitted only to the International Court of Justice, unless the parties to the dispute agree otherwise.
Article 22
Limitations on the supply of information
1. The provisions of this Convention shall not affect the rights or the obligations of Parties in accordance with their national laws, regulations, administrative provisions or accepted legal practices and applicable international regulations to protect information related to personal data, industrial and commercial secrecy, including intellectual property, or national security.
2. If a Party nevertheless decides to supply such protected information to another Party, the Party receiving such protected information shall respect the confidentiality of the information received and the conditions under which it is supplied, and shall only use that information for the purposes for which it was supplied.
Article 23
Implementation
The Parties shall report periodically on the implementation of this Convention.
Article 24
Bilateral and multilateral agreements
1. The Parties may, in order to implement their obligations under this Convention, continue existing or enter into new bilateral or multilateral agreements or other arrangements.
2. The provisions of this Convention shall not affect the right of Parties to take, by bilateral or multilateral agreement where appropriate, more stringent measures than those required by this Convention.
Article 25
Status of annexes
The Annexes to this Convention form an integral part of the Convention.
Article 26
Amendments to the Convention
1. Any Party , may propose amendments to this Convention.
2. The text of any proposed amendment to this Convention shall be submitted in writing to the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, who shall circulate it to all Parties. The Conference of the Parties shall discuss proposed amendments at its next annual meeting, provided that such proposals have been circulated to the Parties by the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe at least ninety days in advance.
3. For amendments to this Convention - other than those to Annex I, for which the procedure is described in paragraph 4 of this Article:
a) amendments shall be adopted by consensus of the Parties present at the meeting. and shall be submitted by the Depositary to all Parties for ratification, acceptance or approval;
b) instruments of ratification, acceptance or approval of amendments shall be deposited with the Depositary. Amendments adopted in accordance with this Article shall enter into force for Parties that have accepted them on the ninetieth day following the day of receipt by the Depositary of the sixteenth instrument of ratification, acceptance or approval;
c) thereafter, amendments shall enter into force for any other Party on the ninetieth day after that Party deposits its instruments of ratification, acceptance or approval of the amendments.
4. For amendments to Annex I:
a) the Parties shall make every effort to reach agreement by consensus. If all efforts at consensus have been exhausted and no agreement reached, the amendments shall, as a last resort, be adopted by a nine-tenths majority vote of the Parties present and voting at the meeting. If adopted by the Conference of the Parties, the amendments shall be communicated to the Parties and recommended for approval;
b) on the expiry of twelve months from the date of their communication by the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, the amendments to Annex I shall become effective for those Parties to this Convention which have not submitted a notification in accordance with the provisions of paragraph 4. c) of this Article, provided that at least sixteen Parties have not submitted such a notification;
c) any Party that is unable to approve an amendment to Annex I of this Convention shall so notify the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe in writing within twelve months from the date of the communication of the adoption. The Executive Secretary shall without delay notify all Parties of any such notification received. A Party may at any time substitute an acceptance for its previous notification and the amendment to Annex I shall thereupon enter into force for that Party.
d) For the purpose of this paragraph "Parties present and voting" means Parties present and casting an affirmative or negative vote.
Article 27
Signature
This Convention shall be open for signature at Helsinki from 17 to 18 March 1992 inclusive, and thereafter at United Nations Headquarters in New York until 18 September 1992, by States members of the Economic Commission for Europe, as well as States having consultative status with the Economic Commission for Europe pursuant to paragraph 8 of Economic and Social Council resolution 36 (IV) of 28 March 1947, and by regional economic integration organizations constituted by sovereign States members of the Economic Commission for Europe to which their member States have transferred competence in respect of matters governed by this Convention, including the competence to enter into treaties in respect of these matters.
Article 28
Depositary
The Secretary-General of the United Nations shall act as the Depositary of this Convention.
Article 29
Ratification, acceptance, approval and accession
l. This Convention shall be subject to ratification, acceptance or approval by the signatory States and regional economic integration organizations referred to in Article 27.
2. This Convention shall be open for accession by the States and organizations referred to in Article 27.
3. Any organization referred to in Article 27 which becomes Party to this Convention without any of its member States being a Party shall be bound by all the obligations under this Convention. In the case of such organizations, one or more of whose member States is a Party to this Convention, the organization and its member States shall decide on their respective responsibilities for the performance of their obligations under this Convention. In such cases, the organization and the member States shall not be entitled to exercise rights under this Convention concurrently.
4. In their instruments of ratification, acceptance, approval or accession, the regional economic integration organizations referred to in Article 27 shall declare the extent of their competence with respect to the matters governed by this Convention. These organizations shall also inform the Depositary of any substantial modification to the extent of their competence.
Article 30
Entry into force
1. This Convention shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit of the sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
2. For the purposes of paragraph 1 of this Article, any instrument deposited by an organization referred to in Article 27 shall not be counted as additional to those deposited by States members of such an organization.
3. For each State or organization referred to in Article 27 which ratifies, accepts or approves this Convention or accedes thereto after the deposit of the sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, this Convention shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit by such State or organization of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
Article 31
Withdrawal
1. At any time after three years from the date on which this Convention has come into force with respect to a Party, that Party may withdraw from this Convention by giving written notification to the Depositary. Any such withdrawal shall take effect on the ninetieth day after the date of the receipt of the notification by the Depositary.
2. Any such withdrawal shall not affect the application of Article 4 to an activity in respect of which a notification has been made pursuant to Article 4, paragraph 1, or a request for discussions has been made pursuant to Article 4, paragraph 2.
Article 32
Authentic texts
The original of this Convention, of which the English, French and Russian texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
In witness whereof the undersigned, being duly authorized thereto, have signed this Convention.
Done at Helsinki, this seventeenth day of March one thousand nine hundred and ninety-two.
ANNEX 1
Hazardous substances for the purposes of efining hazardous activities
The quantities set out below relate to each activity or group of activities. Where a range of quantities is given in Part I, the threshold quantities are the maximum quantities given in each range. Five years after the entry into force of this Convention, the lowest quantity given in each range shall become the threshold quantity, unless amended.
Where a substance or preparation named in Part II also falls within a category in Part I, the threshold quantity set out in Part II shall be used.
For the identification of hazardous activities, Parties shall take into consideration the foreseeable possibility of aggravation of the hazards involved and the quantities of the hazardous substances and their proximity, whether under the charge of one or more operators.
PART I. Categories of substances and preparations not specifically named in Part II
|
Category |
Threshold Quantity (Tonnes) |
|
1. Flammable gases 1. a) including LPG |
200 |
|
2. Highly flammable liquids 1. b) |
50,000 |
|
3. Very toxic 1. c) |
20 |
|
4. Toxic 1. d) |
500—200 |
|
5. Oxidizing 1. e) |
500—200 |
|
6. Explosive 1. f) |
200—50 |
|
7. Flammable liquids 1. g) (handled under special conditions of pressure and temperature) |
200 |
|
8. Dangerous for the environment 1. h) |
200 |
|
Substance |
Threshold Quantity (Tonnes) |
|
1. Ammonia |
500 |
|
2 a Ammonium nitrate 2. |
2,500 |
|
2 b Ammonium nitrate in the form of fertilizers 3. |
10,000 |
|
3. Acrylonitrile |
200 |
|
4. Chlorine |
25 |
|
5. Ethylene oxide |
50 |
|
6. Hydrogen cyanide |
20 |
|
7. Hydrogen fluoride |
50 |
|
8. Hydrogen sulphide |
50 |
|
9. Sulphur dioxide |
250 |
|
10. Sulphur trioxide |
75 |
|
11. Lead alkyls |
50 |
|
12. Phosgene |
0.75 |
|
13. Methyl isocyanate |
0.15 |
1. Indicative criteria. In the absence of other appropriate criteria, Parties may use the following criteria when classifying substances or preparations for the purposes of Part I of this Annex.
a) FLAMMABLE GASES: substances which in the gaseous state at normal pressure and mixed with air become flammable and the boiling point of which at normal pressure is 20'C or below;
b) HIGHLY FLAMMABLE LIQUIDS: substances which have a flash point lower than 21'C and the boiling point of which at normal pressure is above 20'C;
c) VERY TOXIC: substances with properties corresponding to those in table 1 or table 2 below, and which, owing to their physical and chemical properties, are capable of creating industrial accident hazards.
TABLE 1
|
LD50 (oral) (1) mg/kg body weight LD50£ = 25 |
LD50 (dermal) (2) mg/kg body weight LD50£ = 50 |
LC50 (3) mg/1 (inhalation) LC50£ = 0.5 |
|
(1) LD50 oral in rats |
||
|
(2) LD50 dermal in rats or rabbits |
||
|
(3) LC50 by inhalation (four hours) in rats |
||
|
Discriminating dose mg/kg body weight < 5 |
|
where the acute oral toxicity in animals of the substance has been determined using the fixed-dose procedure |
TABLE 3
|
LD50 (oral) (1) mg/kg body weight 25 60LD50£ = 200 |
LD50 (dermal) (2) mg/kg body weight 50 < LD50£ = 400 |
LC50 (3) mg/l (inhalation) 0.5 < LC50£ = 2 |
|
(1) LD50 oral in rats |
||
|
(2) LD50 dermal in rats or rabbits |
||
|
(3) LC50 by inhalation (four hours) in rats |
||
|
Discriminating dose mg/kg body weight =5 |
|
where the acute oral toxicity in animals of the substance has been determined using the fixed-dose procedure |
f) Explosive: substances which may explode under the effect of flame or which are more sensitive to shocks or friction than dinitrobenzene.
g) Flammable liquids: substances which have a flash point lower than 55oC and which remain liquid under pressure, where particular processing conditions, such as high pressure and high temperature, may create industrial accident hazards.
h) Dangerous for the environment: substances showing the values for acute toxicity to the aquatic environment corresponding to table 5.
TABLE 5
|
LC50 (1) mg/l LC50 < = 10 |
EC50 (2) mg/l EC50 < = 10 |
C50 (3) mg/l IC50 < = 10 |
|
(1) LC50 fish (96 hours) |
||
|
(2) EC50 daphnia (48 hours) |
||
|
(3) IC50 algae (72 hours) |
||
|
where the substance is not readily degradable, or the log Pow >3.0 (unless the experimentally determined BCF < 100) |
||
j) LC - lethal concentration
k) EC - effective concentration
l) IC - inhibiting concentration
m) Pow - partition coefficient octanol/water
n) BCF - bioconcentration factor
2. This applies to ammonium nitrate and mixtures of ammonium nitrate where the nitrogen content derived from the ammonium nitrate is >28% by weight, and to aqueous solutions of ammonium nitrate where the concentration of ammonium nitrate is >90% by weight.
3. This applies to straight ammonium nitrate fertilizers and to compound fertilizers where the nitrogen content derived from the ammonium nitrate is >`28% by weight (a compound fertilizer contains ammonium nitrate together with phosphate and/or potash).
4. Mixtures and preparations containing such substances shall be treated in the same way as the pure substance unless they no longer exhibit equivalent properties and are not capable of producing transboundary effects.
ANNEX II
Inquiry commission procedure pursuant to Articles 4 and 5
1. The requesting Party or Parties shall notify the secretariat that it or they is (are) submitting question(s) to an inquiry commission established in accordance with the provisions of this Annex. The notification shall state the subject-matter of the inquiry. The secretariat shall immediately inform all Parties to the Convention of this submission.
2. The inquiry commission shall consist of three members. Both the requesting party and the other party to the inquiry procedure shall appoint a scientific or technical expert and the two experts so appointed shall designate by common agreement a third expert, who shall be the president of the inquiry commission. The latter shall not be a national of one of the parties to the inquiry procedure, nor have his or her usual place of residence in the territory of one of these parties, nor be employed by any of them, nor have dealt with the case in any other capacity.
3. If the president of the inquiry commission has not been designated within two months of the appointment of the second expert, the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe shall, at the request of either party, designate the president within a further two-month period.
4. If one of the parties to the inquiry procedure does not appoint an expert within one month of its receipt of the notification by the secretariat, the other party may inform the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, who shall designate the president of the inquiry commission within a further two-month period. Upon designation, the president of the inquiry commission shall request the party which has not appointed an expert to do so within one month. If it fails to do so within that period, the president shall inform the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe who shall make this appointment within a further two-month period.
5. The inquiry commission shall adopt its own rules of procedure.
6. The inquiry commission may take all appropriate measures in order to carry out its functions.
7. The parties to the inquiry procedure shall facilitate the work of the inquiry commission and in particular shall, using all means at their disposal:
a) Provide the inquiry commission with all relevant documents, facilities and information;
b) Enable the inquiry commission, where necessary, to call witnesses or experts and receive their evidence.
8. The parties and the experts shall protect the confidentiality of any information they receive in confidence during the work of the inquiry commission.
9. If one of the parties to the inquiry procedure does not appear before the inquiry commission or fails to present its case, the other party may request the inquiry commission to continue the proceedings and to complete its work. Absence of a party or failure of a party to present its case shall not constitute a bar to the continuation and completion of the work of the inquiry commission.
10. Unless the inquiry commission determines otherwise because of the particular circumstances of the matter, the expenses of the inquiry commission, including the remuneration of its members, shall be borne equally by the parties to the inquiry procedure. The inquiry commission shall keep a record of all its expenses and shall furnish a final statement thereof to the parties.
11. Any Party which has an interest of a factual nature in the subject-matter of the inquiry procedure and which may be affected by an opinion in the matter may intervene in the proceedings with the consent of the inquiry commission.
12. The decisions of the inquiry commission on matters of the procedure shall be taken by majority vote of its members. The final opinion of the inquiry commission shall reflect the view of the majority of its members and shall include any dissenting view.
13. The inquiry commission shall present its final opinion within two months of the date on which it was established, unless it finds it necessary to extend this time-limit for a period which should not exceed two months.
14. The final opinion of the inquiry commission shall be based on accepted scientific principles. The final opinion shall be transmitted by the inquiry commission to the parties to the inquiry procedure and to the secretariat.
ANNEX III
Procedures pursuant to Article 4
1. A Party of origin may request consultations with another Party, in accordance with paragraphs 2 to 5 of this Annex, in order to determine whether that Party is an affected Party.
2. For a proposed or existing hazardous activity, the Party of origin shall, for the purposes of ensuring adequate and effective consultations, provide for the notification at appropriate levels of any Party that it considers may be an affected Party as early as possible and no later than when informing its own public about that proposed or existing activity. For existing hazardous activities such notification shall be provided no later than two years after the entry into force of this Convention for a Party of origin.
3. The notification shall contain, inter alia:
a) Information on the hazardous activity, including any available information or report, such as information produced in accordance with Article`6, on its possible transboundary effects in the event of an industrial accident;
b) An indication of a reasonable time within which a response under paragraph 4 of this Annex is required, taking into account the nature of the activity;
and may include the information set out in paragraph 6 of this Annex.
4. The notified Parties shall respond to the Party of origin within the time specified in the notification, acknowledging receipt of the notification and indicating whether they intend to enter into consultation.
5. If a notified Party indicates that it does not intend to enter into consultation, or if it does not respond within the time specified in the notification, the provisions set down in the following paragraphs of this Annex shall not apply. In such circumstances, the right of a Party of origin to determine whether to carry out an assessment and analysis on the basis of its national law and practice is not prejudiced.
6. Upon receipt of a response from a notified Party indicating its desire to enter into consultation, the Party of origin shall, if it has not already done so, provide to the notified Party:
a) Relevant information regarding the time schedule for analysis, including an indication of the time schedule for the transmittal of comments;
b) Relevant information on the hazardous activity and its transboundary effects in the event of an industrial accident;
c) The opportunity to participate in evaluations of the information or any report demonstrating possible transboundary effects.
7. An affected Party shall, at the request of the Party of origin, provide the latter with reasonably obtainable information relating to the area under the jurisdiction of the affected Party capable of being affected, where such information is necessary for the preparation of the assessment and analysis and measures. The information shall be furnished promptly and, as appropriate, through a joint body where one exists.
8. The Party of origin shall furnish the affected Party directly, as appropriate, or, where one exists, through a joint body with the analysis and evaluation documentation as described in Annex V, paragraphs 1 and 2.
9. The Parties concerned shall inform the public in areas reasonably capable of being affected by the hazardous activity and shall arrange for the distribution of the analysis and evaluation documentation to it and to authorities in the relevant areas. The Parties shall ensure them an opportunity for making comments on, or objections to, the hazardous activity and shall arrange for their views to be submitted to the competent authority of the Party of origin, either directly to that authority or, where appropriate, through the Party of origin, within a reasonable time.
10. The Party of origin shall, after completion of the analysis and evaluation documentation, enter without undue delay into consultations with the affected Party concerning, inter alia, the transboundary effects of the hazardous activity in the event of an industrial accident, and measures to reduce or eliminate its effects. The consultations may relate to:
a) Possible alternatives to the hazardous activity, including the no-action alternative, and possible measures to mitigate transboundary effects at the expense of the Party of origin;
b) Other forms of possible mutual assistance for reducing any transboundary effects:
c) Any other appropriate matters.
The Parties concerned shall, on the commencement of such consultations, agree on a reasonable time-frame for the duration of the consultation period. Any such consultations may be conducted through an appropriate joint body, where one exists.
11. The Parties concerned shall ensure that due account is taken of the analysis and evaluation, as well as of the comments received pursuant to paragraph 9 of this Annex and of the outcome of the consultations referred to in paragraph 10 of this Annex.
12. The Party of origin shall notify the affected Parties of any decision on the activity, along with the reasons and considerations on which it was based.
13. If, after additional and relevant information concerning the transboundary effects of a hazardous activity and which was not available at the time consultations were held with respect to that activity, becomes available to a Party concerned, that Party shall immediately inform the other Party or Parties concerned. If one of the Parties concerned so requests, renewed consultations shall be held.
ANNEX IV
Preventive measures pursuant to Article 6
The following measures may be carried out, depending on national laws and practices, by Parties, competent authorities, operators, or by joint efforts:
1. The setting of general or specific safety objectives;
2. The adoption of legislative provisions or guidelines concerning safety measures and safety standards;
3. The identification of those hazardous activities which require special preventive measures, which may include a licensing or authorization system;
4. The evaluation of risk analyses or of safety studies for hazardous activities and an action plan for the implementation of necessary measures;
5. The provision to the competent authorities of the information needed to assess risks;
6. The application of the most appropriate technology in order to prevent industrial accidents and protect human beings and the environment;
7. The undertaking, in order to prevent industrial accidents, of the appropriate education and training of all persons engaged in hazardous activities on-site under both normal and abnormal conditions;
8. The establishment of internal managerial structures and practices designed to implement and maintain safety regulations effectively;
9. The monitoring and auditing of hazardous activities and the carrying out of inspections.
ANNEX V
Analysis and evaluation
1. The analysis and evaluation of the hazardous activity should be performed with a scope and to a depth which vary depending on the purpose for which they are carried out.
2. The following table illustrates, for the purposes of the related Articles, matters which should be considered in the analysis and evaluation, for the purposes listed:
|
Purpose of analysis |
Matters to be considered |
|
|
Emergency planning |
(1) |
The quantities and properties of hazardous under Article 8 substances on the site; |
|
(2) |
Brief descriptive scenarios of a representative sample of industrial accidents possibly arising from the hazardous activity, including an indication of the likelihood of each; |
|
|
(3) |
For each scenario: a) The approximate quantity of a release; b) The extent and severity of the resulting consequences both for people and for the non-human environment in favourable and unfavourable conditions, including the extent of resulting hazard zones; |
|
|
Purpose of analysis |
Matters to be considered |
|
|
c) The time-scale within which the industrial accident could develop from the initiating event; d) Any action which could be taken to minimize the likelihood of escalation. |
||
|
(4) |
The size and distribution of the population in the vicinity, including any large concentrations of people potentially in the hazard zone; |
|
|
(5) |
The age, mobility and susceptibility of that population. In addition to items (1) to (5) above: |
|
|
Decision- making on siting under Article 7 |
(6) |
The severity of the harm inflicted on people and the environment, depending on the nature and circumstances of the release; |
|
(7) |
The distance from the location of the hazardous activity at which harmful effects on people and the environment may reasonably occur in the event of an industrial accident; |
|
|
(8) |
The same information not only for the present situation but also for planned or reasonably foreseeable future developments. |
|
|
Information to the public under Article 9 |
In addition to items (1) to (4) above: (9) The people who may be affected by an industrial accident. |
|
|
Preventive measures under Article 6 |
In addition to items (4) to (9) above, more detailed versions of the descriptions and assessments set out in items (1) to (3) will be needed for preventive measures. In addition to those descriptions and assessments, the following matters should also be covered: |
|
|
(10) |
The conditions and quantities in which hazardous materials are handled; |
|
|
(11) |
A list of the scenarios for the types of industrial accidents with serious effects, to include examples covering the full range of incident size and the possibility of effects from adjacent activities; |
|
|
Purpose of analysis |
Matters to be considered |
|
|
(12) |
For each scenario, a description of the events which could initiate an industrial accident and the steps whereby it could escalate; |
|
|
(13) |
An assessment, at least in general terms, of the likelihood of each step occurring, taking into account the arrangements in (14); |
|
|
(14) |
A description of the preventive measures in terms of both equipment and procedures designed to minimize the likelihood of each step occurring; |
|
|
(15) |
An assessment of the effects that deviations from normal operating conditions could have, and the consequent arrangements for safe shut-down of the hazardous activity or any part thereof in an emergency, and of the need for staff training to ensure that potentially serious deviations are recognized at an early stage and appropriate action taken; |
|
|
(16) |
An assessment of the extent to which modifications, repair work and maintenance work on the hazardous activity could place the control measures at risk, and the consequent arrangements to ensure that control is maintained. |
|
Decision-making on siting pursuant to Article 7
The following illustrates the matters which should be considered pursuant to Article7:
1. The results of risk analysis and evaluation, including an evaluation pursuant to Annex V of the physical characteristics of the area in which the hazardous activity is being planned;
2. The results of consultations and public participation processes;
3. An analysis of the increase or decrease of the risk caused by any development in the territory of the affected Party in relation to an existing hazardous activity in the territory of the Party of origin;
4. The evaluation of the environmental risks, including any transboundary effects;
5. An evaluation of the new hazardous activities which could be a source of risk;
6. A consideration of the siting of new, and significant modifications to existing hazardous activities at a safe distance from existing centres of population, as well as the establishment of a safety area around hazardous activities; within such areas, developments which would increase the populations at risk, or otherwise increase the severity of the risk, should be closely examined.
ANNEX VII
Emergency preparedness measures pursuant to Article 8
1. All contingency plans, both on- and off-site, should be coordinated to provide a comprehensive and effective response to industrial accidents.
2. The contingency plans should include the actions necessary to localize emergencies and to prevent or minimize their transboundary effects. They should also include arrangements for warning people and, where appropriate, arrangements for their evacuation, other protective or rescue actions and health services.
3. Contingency plans should give on-site personnel, people who might be affected off site and rescue forces, details of technical and organizational procedures which are appropriate for response in the event of an industrial accident capable of having transboundary effects and to prevent and minimize effects on people and the environment, both on and off site.
4. Examples of matters which could be covered by on-site contingency plans include:
a) Organizational roles and responsibilities on site for dealing with an emergency;
b) A description of the action which should be taken in the event of an industrial accident, or an imminent threat thereof, in order to control the condition or event, or details of where such a description can be found;
c) A description of the equipment and resources available;
d) Arrangements for providing early warning of industrial accidents to the public authority responsible for the off-site emergency response, including the type of information which should be included in an initial warning and the arrangements for providing more detailed information as it becomes available;
e) Arrangements for training personnel in the duties they will be expected to perform.
5 Examples of matters which could be covered by off-site contingency plans include:
a) Organizational roles and responsibilities off-site for dealing with an emergency, including how integration with on-site plans is to be achieved;
b) Methods and procedures to be followed by emergency and medical personnel;
c) Methods for rapidly determining the affected area;
d) Arrangements for ensuring that prompt industrial accident notification is made to affected or potentially affected Parties and that that liaison is maintained subsequently;
e) Identification of resources necessary to implement the plan and the arrangements for coordination;
f) Arrangements for providing information to the public including, where appropriate, the arrangements for reinforcing and repeating the information provided to the public pursuant to Article 9;
g) Arrangements for training and exercises.
6. Contingency plans could include the measures for: treatment; collection; clean-up; storage; removal and safe disposal of hazardous substances and contaminated material; and restoration.
ANNEX VIII
Information to the public pursuant to Article 9
1. The name of the company, address of the hazardous activity and identification by position held of the person giving the information;
2. An explanation in simple terms of the hazardous activity, including the risks;
3. The common names or the generic names or the general danger classification of the substances and preparations which are involved in the hazardous activity, with an indication of their principal dangerous characteristics;
4. General information resulting from an environmental impact assessment, if available and relevant;
5. The general information relating to the nature of an industrial accident that could possibly occur in the hazardous activity, including its potential effects on the population and the environment;
6. Adequate information on how the affected population will be warned and kept informed in the event of an industrial accident;
7. Adequate information on the actions the affected population should take and on the behaviour they should adopt in the event of an industrial accident;
8. Adequate information on arrangements made regarding the hazardous activity, including liaison with the emergency services, to deal with industrial accidents, to reduce the severity of the industrial accidents and to mitigate their effects;
9. General information on the emergency services' off-site contingency plan, drawn up to cope with any off-site effects, including the transboundary effects of an industrial accident;
10. General information on special requirements and conditions to which the hazardous activity is subject according to the relevant national regulations and/or administrative provisions, including licensing or authorization systems;
11. Details of where further relevant information can be obtained.
ANNEX IX
Industrial accident notification systems pursuant to Article 10
1. The industrial accident notification systems shall enable the speediest possible transmission of data and forecasts according to previously determined codes using compatible data-transmission and data-treatment systems for emergency warning and response, and for measures to minimize and contain the consequences of transboundary effects, taking account of different needs at different levels.
2. The industrial accident notification shall include the following:
a) The type and magnitude of the industrial accident, the hazardous substances involved (if known), and the severity of its possible effects;
b) The time of occurrence and exact location of the accident;
c) Such other available information as necessary for an efficient response to the industrial accident.
3. The industrial accident notification shall be supplemented at appropriate intervals, or whenever required, by further relevant information on the development of the situation concerning transboundary effects.
4. Regular tests and reviews of the effectiveness of the industrial accident notification systems shall be undertaken, including the regular training of the personnel involved. Where appropriate, such tests, reviews and training shall be performed jointly.
ANNEX X
Mutual assistance pursuant to Article 12
1. The overall direction, control, coordination and supervision of the assistance is the responsibility of the requesting Party. The personnel involved in the assisting operation shall act in accordance with the relevant laws of the requesting Party. The appropriate authorities of the requesting Party shall cooperate with the authority designated by the assisting Party, pursuant to Article 17, as being in charge of the immediate operational supervision of the personnel and the equipment provided by the assisting Party.
2. The requesting Party shall, to the extent of its capabilities, provide local facilities and services for the proper and effective administration of the assistance, and shall ensure the protection of personnel, equipment and materials brought into its territory by, or on behalf of, the assisting Party for such a purpose.
3. Unless otherwise agreed by the Parties concerned, assistance shall be provided at the expense of the requesting Party. The assisting Party may at any time waive wholly or partly the reimbursement of costs.
4. The requesting Party shall use its best efforts to afford to the assisting Party and persons acting on its behalf the privileges, immunities or facilities necessary for the expeditious performance of their assistance functions. The requesting Party shall not be required to apply this provision to its own nationals or permanent residents or to afford them the privileges and immunities referred to above.
5. A Party shall, at the request of the requesting or assisting Party, endeavour to facilitate the transit through its territory of duly notified personnel, equipment and property involved in the assistance to and from the requesting Party.
6. The requesting Party shall facilitate the entry into, stay in and departure from its national territory of duly notified personnel and of equipment and property involved in the assistance.
7. With regard to acts resulting directly from the assistance provided, the requesting Party shall, in respect of the death of or injury to persons, damage to or loss of property, or damage to the environment caused within its territory in the course of the provision of the assistance requested, hold harmless and indemnify the assisting Party or persons acting on its behalf and compensate them for death or injury suffered by them and for loss of or damage to equipment or other property involved in the assistance. The requesting Party shall be responsible for dealing with claims brought by third parties against the assisting Party or persons acting on its behalf.
8. The Parties concerned shall cooperate closely in order to facilitate the settlement of legal proceedings and claims which could result from assistance operations.
9. Any Party may request assistance relating to the medical treatment or the temporary relocation in the territory of another Party of persons involved in an accident.
10. The affected or requesting Party may at any time, after appropriate consultations and by notification, request the termination of assistance received or provided under this Convention. Once such a request has been made, the Parties concerned shall consult one another with a view to making arrangements for the proper termination of the assistance.
ANNEX XI
Exchange of information pursuant to Article 15
Information shall include the following elements, which can also be the subject of multilateral and bilateral cooperation:
a) Legislative and administrative measures, policies, objectives and priorities for prevention, preparedness and response, scientific activities and technical measures to reduce the risk of industrial accidents from hazardous activities, including the mitigation of transboundary effects;
b) Measures and contingency plans at the appropriate level affecting other Parties;
c) Programmes for monitoring, planning, research and development, including their implementation and surveillance;
d) Measures taken regarding prevention of, preparedness for and response to industrial accidents;
e) Experience with industrial accidents and cooperation in response to industrial accidents with transboundary effects;
f) The development and application of the best available technologies for improved environmental protection and safety;
g) Emergency preparedness and response;
h) Methods used for the prediction of risks, including criteria for the monitoring and assessment of transboundary effects.
ANNEX XII
Tasks for mutual assistance pursuant to Article 18, paragraph 4
1. Information and data collection and dissemination
a) Establishment and operation of an industrial accident notification system that can provide information on industrial accidents and on experts, in order to involve the experts as rapidly as possible in providing assistance;
b) Establishment and operation of a data bank for the reception, processing and distribution of necessary information on industrial accidents, including their effects, and also on measures applied and their effectiveness;
c) Elaboration and maintenance of a list of hazardous substances, including their relevant characteristics, and of information on how to deal with those in the event of an industrial accident;
d) Establishment and maintenance of a register of experts to provide consultative and other kinds of assistance regarding preventive, preparedness and response measures, including restoration measures;
e) Maintenance of a list of hazardous activities;
f) Production and maintenance of a list of hazardous substances covered by the provisions of Annex I, Part I.
2. Research, training and methodologies
a) Development and provision of models based on experience from industrial accidents, and scenarios for preventive, preparedness and response measures;
b) Promotion of education and training, organization of international symposia and promotion of cooperation in research and development.
3. Technical assistance
a) Fulfillment of advisory functions aimed at strengthening the ability to apply preventive, preparedness and response measures;
b) Undertaking, at the request of a Party, of inspections of its hazardous activities and the provision of assistance in organizing its national inspections according to the requirements of this Convention.
4. Assistance in the case of an emergency
Provision, at the request of a Party, of assistance by, inter alia, sending experts to the site of an industrial accident to provide consultative and other kinds of assistance in response to the industrial accident.
ANNEX XIII
Arbitration
1. The claimant Party or Parties shall notify the secretariat that the Parties have agreed to submit the dispute to arbitration pursuant to
Article 21, paragraph 2 of this Convention. The notification shall state the subject-matter of arbitration and include, in particular, the Articles of this Convention, the interpretation or application of which is at issue. The secretariat shall forward the information received to all Parties to this Convention.
2. The arbitral tribunal shall consist of three members. Both the claimant Party or Parties and the other Party or Parties to the dispute shall appoint an arbitrator, and the two arbitrators so appointed shall designate by common agreement the third arbitrator, who shall be the president of the arbitral tribunal. The latter shall not be a national of one of the parties to the dispute, nor have his or her usual place of residence in the territory of one of these parties, nor be employed by any of them, nor have dealt with the case in any other capacity.
3. If the president of the arbitral tribunal has not been designated within two months of the appointment of the second arbitrator, the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe shall, at the request of either party to the dispute, designate the president within a further two-month period.
4. If one of the parties to the dispute does not appoint an arbitrator within two months of the receipt of the request, the other party may so inform the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, who shall designate the president of the arbitral tribunal within a further two-month period. Upon designation, the president of the arbitral tribunal shall request the party which has not appointed an arbitrator to do so within two months. If it fails to do so within that period, the president shall inform the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, who shall make this appointment within a further two-month period.
5. The arbitral tribunal shall render its decision in accordance with international law and in accordance with the provisions of this Convention.
6. Any arbitral tribunal constituted under the provisions set out herein shall draw up its own rules of procedure.
7. The decisions of the arbitral tribunal, both on procedure and on substance, shall be taken by majority vote of its members.
8. The tribunal may take all appropriate measures to establish the facts.
9. The parties to the dispute shall facilitate the work of the arbitral tribunal and, in particular shall, using all means at their disposal:
a) Provide the tribunal with all relevant documents, facilities and information;
b) Enable the tribunal, where necessary, to call witnesses or experts and receive their evidence.
10. The parties to the dispute and the arbitrators shall protect the confidentiality of any information they receive in confidence during the proceedings of the arbitral tribunal.
11. The arbitral tribunal may, at the request of one of the parties, recommend interim measures of protection.
12. If one of the parties to the dispute does not appear before the arbitral tribunal or fails to defend its case, the other party may request the tribunal to continue the proceedings and to render its final decision. Absence of a party or failure of a party to defend its case shall not constitute a bar to the proceedings.
13. The arbitral tribunal may hear and determine counter-claims arising directly out of the subject-matter of the dispute.
14. Unless the arbitral tribunal determines otherwise because of the particular circumstances of the case, the expenses of the tribunal, including the remuneration of its members, shall be borne equally by the parties to the dispute. The tribunal shall keep a record of all its expenses and shall furnish a final statement thereof to the parties to the dispute.
15. Any Party to this Convention which has an interest of a legal nature in the subject-matter of the dispute and which may be affected by a decision in the case, may intervene in the proceedings with the consent of the tribunal.
16. The arbitral tribunal shall render its award within five months of the date on which it is established unless it finds it necessary to extend the time-limit for a period which should not exceed five months.
17. The award of the arbitral tribunal shall be accompanied by a statement of reasons. It shall be final and binding upon all parties to the dispute. The award will be transmitted by the arbitral tribunal to the parties to the dispute and to the secretariat. The secretariat will forward the information received to all Parties to this Convention.
18. Any dispute which may arise between the parties concerning the interpretation or execution of the award may be submitted by either party to the arbitral tribunal which made the award or, if the latter cannot be seized thereof, to another tribunal constituted for this purpose in the same manner as the first."
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:
"Egyezmény az Ipari Balesetek Országhatárokon Túli Hatásairól
Preambulum
Az Egyezmény Részesei
figyelemmel az emberek, a jelen és a jövő nemzedékek, valamint a környezet ipari balesetek elleni védelmének különös fontosságára,
felismerve azt, hogy a megelőzés milyen fontos és halasztást nem tűrő szerepet játszik az embereknek és a környezetnek az ipari balesetek káros hatásai elleni védelmében, valamint azt, hogy a környezet biztonsága és a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításához mindent meg kell tennünk annak elősegítésére, hogy ésszerű, gazdaságos és hatékony intézkedések megelőzik a baleseteket, és fekészítenek azok következményeinek elhárítására,
tekintetbe véve azt a tényt, hogy az ipari baleseteknek lehetnek káros hatásai az országhatárokon túl is, ezért szükséges az államok közötti együttműködés,
megerősítve azt, hogy az országhatáron túli hatások megelőzése, a védekezés és az arra való felkészülés érdekében, a kitűzött fő célok elérésének támogatására és a megfelelő szinteken folyó együttműködés erősítésére az érintett államok között aktív nemzetközi együttműködésre van szükség a balesetek előtt, azok bekövetkeztekor és a balesetek után,
figyelemmel az ipari balesetek megelőzését, az azokra való felkészülését és az azok elhárítását szolgáló két- és sokoldalú megállapodások fontosságára és hasznosságára,
felismerve az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) e téren betöltött szerepét, és hivatkozva több más mellett olyan okmányokra, mint az EGB a határon átnyúló belvizek baleseti szennyezéséről szóló magatartási kódexe, valamint az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény,
utalva az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányának idevágó rendelkezéseire, az EBEÉ részt vevő országai képviselőinek bécsi találkozóján aláírt záródokumentumra, valamint a szófiai EBEÉ Környezetvédelmi Konferencia eredményeire, továbbá az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) vonatkozó tevékenységeire és mechanizmusaira, különösen az APELL programra, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) folyó tevékenységekre, és különösen a nagy ipari balesetek megelőzéséről szóló gyakorlati kódexre, valamint más nemzetközi szervezet tevékenységére,
figyelembe véve az ENSZ emberi környezettel foglalkozó konferenciája nyilatkozatának vonatkozó rendelkezéseit és különösen a 21. számú alapelvet, amely szerint az államoknak - összhangban az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel és a nemzetközi jog alapelveivel - szuverén joguk van erőforrásaik környezetvédelmi politikájukkal összhangban történő kiaknázására, valamint felelősséggel tartoznak a fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folytatott tevékenységek tekintetében annak biztosítására, hogy azok ne okozzanak kárt más országok vagy a fennhatóságukon kívül eső területek környezetében,
figyelemmel a "szennyező fizet" elvére, mint a nemzetközi környezetvédelmi jog általános alapelvére, hangsúlyozva a nemzetközi jognak és szokásjognak, különösen a "jó szomszédság"-nak, a viszonosságnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a jóhiszeműségnek az alapelveit,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Meghatározások
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából:
a) "Ipari baleset" olyan esemény, amely veszélyes anyagokkal folytatott bármilyen tevékenység során bekövetkezett ellenőrizhetetlen folyamat eredménye, akár
(i) valamely létesítményben, például gyártás, felhasználás, tárolás, kezelés vagy ártalmatlanítás közben, vagy
(ii) szállítás során, amennyiben az a 2. Cikk (2) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozik;
b) "Veszélyes tevékenység" bármely tevékenység, amely során egy vagy több veszélyes anyag van vagy lehet jelen az I. mellékletben közölt küszöbértékeket elérő vagy azt meghaladó mennyiségben, és amely országhatárokon túli hatások előidézésére alkalmas;
c) "Hatás" az ipari baleset által okozott bármely közvetlen vagy közvetett, azonnal vagy késleltetett káros következmény, amely érinti a következőket:
(i) az embereket, a növény- és az állatvilágot,
(ii) a talajt, a vízeket, a levegőt és a tájat,
(iii) az (i) és (ii) pontokban megjelölt tényezők közötti kölcsönhatást,
(iv) az anyagi javakat, a kulturális örökséget, beleértve a történelmi emléket is;
d) "Országhatárokon túli hatás" valamely Fél fennhatósága alatt jelentkező súlyos hatások, amelyeket egy másik Fél fennhatósága alá tartozó tevékenységből eredő ipari baleset okoz;
e) "Üzemeltető" bármilyen természetes vagy jogi személy, beleértve olyan közigazgatási szerveket is, amelyek felelősséggel tartoznak valamely tevékenységért, például felügyeletet gyakorolnak felette vagy tevékenységüket tervezik, vagy ilyen tevékenységet folytatnak;
f) "Részes Fél" ha a szöveg másként nem rendelkezik, a jelen Egyezményben Szerződő Fél;
g) "Kibocsátó Fél" bármely Részes Fél vagy Részes Felek, amely vagy amelyek fennhatósága alatt valamilyen ipari baleset történik vagy történhet;
h) "Érintett Fél" bármely Részes Fél vagy Részes Felek, amelyet vagy amelyeket egy ipari baleset országhatárokon túli hatásai érintenek vagy érinthetnek;
i) "Érdekelt Felek" bármely Kibocsátó vagy Érintett Fél;
j) "Nyilvánosság" egy vagy több természetes vagy jogi személy.
2. Cikk
Az Egyezmény hatálya
1. Az Egyezmény hatálya kiterjed az országhatárokon túli hatásokat kiváltani képes ipari balesetek - beleértve a természeti katasztrófák okozta baleseteket is - hatásainak megelőzésére, az azokkal kapcsolatos felkészülésre, és az ellenük való védekezésre, valamint az ipari balesetek megelőzése, a rájuk való felkészülés és elhárításuk területén folytatott információ- és technológiacserére, kölcsönös segítségnyújtás támogatására, továbbá a kutatás és fejlesztés területét érintő nemzetközi együttműködésre.
2. Az Egyezmény hatálya nem terjed ki:
a) a nukleáris balesetekre és a sugárszennyeződésből eredő veszélyhelyzetekre;
b) a katonai létesítményekben bekövetkezett balesetekre;
c) víztározók védműveinek a megrongálódásaira, kivéve ha ezen megrongálódás idézi elő az ipari balesetet;
d) a közúti és a vasúti közlekedési balesetekre, a következő kivételekkel:
(i) az ilyen balesetek elhárításával kapcsolatos szükségintézkedéseket,
(ii) a veszélyes tevékenység helyszínén folyó szállítást;
e) a genetikailag módosított organizmusok nem szándékos kibocsátása;
f) a tengerben folytatott tevékenység - ideértve a tengerfenéken folytatott kutatást vagy kitermelést - által okozott balesetekre;
g) a kőolaj vagy egyéb káros anyagok tengeri kiömlésére.
3. Cikk
Általános rendelkezések
1. A Részes Felek az Egyezmény keretein belül - figyelembe véve a nemzeti és nemzetközi szinten már megtett erőfeszítéseket - megfelelő intézkedéseket hoznak és együttműködnek az emberek és a környezet ipari balesetekkel szembeni védelme érdekében azáltal, hogy megelőzik - amennyire ez lehetséges - az ilyen baleseteket, csökkentik azok gyakoriságát és súlyosságát, továbbá mérséklik azok hatásait. Ennek érdekében a megelőzéssel, az elhárításra való felkészüléssel és az elhárítással kapcsolatos intézkedéseket kell tenni, beleértve a helyreállítást is.
2. A Részes Felek információcsere, egyeztetés és egyéb együttműködési módok útján indokolatlan késedelem nélkül megfelelő politikát és stratégiát dolgoznak ki és hajtanak végre az ipari balesetek kockázatának csökkentése, valamint a megelőzést, a felkészülést és az elhárítást szolgáló intézkedések - ideértve a helyreállítást is - fejlesztése érdekében. A szükségtelen párhuzamosság elkerülése érdekében a Felek figyelembe veszik a nemzetközi és nemzeti szinteken már megtett erőfeszítéseket.
3. A Részes Felek biztosítják azt, hogy az üzemeltető a veszélyes tevékenység biztonságos működtetéséhez és az ipari balesetek megelőzéséhez szükséges minden intézkedést megtegyen.
4. Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Részes Felek az ipari balesetek megelőzése, az azokra való felkészülés és az elhárításuk érdekében megfelelő jogalkotási, szabályozási, közigazgatási és a pénzügyi intézkedéseket tesznek.
5. Az Egyezmény rendelkezései nem érintik a Részes Feleknek az ipari balesetek és a veszélyes tevékenységek tekintetében a nemzetközi jog szerint fennálló kötelezettségeit.
4. Cikk
A veszélyes tevékenység azonosítása, konzultáció és állásfoglalás
1. A megelőzés és a felkészítés biztosítása céljából a Kibocsátó Fél megfelelő intézkedéseket tesz a fennhatósága alá tartozó veszélyes tevékenységek azonosítására, és biztosítja azt, hogy az Érintett Felek értesüljenek a tervezett vagy már megvalósított veszélyes tevékenységről.
2. Az Érdekelt Felek bármelyik Fél kezdeményezésére tanácskozást kezdhetnek azon veszélyes tevékenységek azonosítására, amelyekről alappal feltételezhető, hogy képesek országhatárokon túli hatásokat okozni. Amennyiben az Érdekelt Felek nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogy valamely tevékenység a veszélyes kategóriába tartozik, akkor a kérdést - kivéve, ha az Érdekelt Felek a megoldás más módjában állapodnak meg - bármelyik Fél a II. melléklet rendelkezései szerint állásfoglalás céljából vizsgálóbizottság elé terjesztheti
3. Tervezett vagy már folytatott veszélyes tevékenységre vonatkozóan a Felek a III. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazzák.
4. Ha a veszélyes tevékenység - az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménynek megfelelően - környezeti hatástanulmány tárgyát képezi, és ez tartalmazza a veszélyes tevékenységből eredő balesetek országhatárokon túli hatásainak olyan módon való értékelését, amely a jelen Egyezmény feltételeinek megfelel, akkor az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény alkalmazása kapcsán hozott határozat kielégíti a jelen Egyezmény vonatkozó követelményeit is.
5. Cikk
A hatály önkéntes kiterjesztése
Bármelyik Érdekelt Fél kezdeményezésére tanácskozást kell tartani annak eldöntése céljából, hogy valamely, az I. mellékletben meg nem határozott tevékenység veszélyesnek minősül-e. Kölcsönös megállapodás alapján a Felek saját választásuk szerinti tanácsadási eljárást vagy, tanácsadó szervként, a II. mellékletben meghatározott vizsgálóbizottságot alkalmazhatnak. A Felek, amennyiben egyetértenek, úgy dönthetnek, hogy az Egyezményt vagy annak bármely részét a vizsgált tevékenység vonatkozásában úgy alkalmazzák, mintha az veszélyes tevékenység volna.
6. Cikk
A megelőzés
1. A Részes Felek megfelelő intézkedéseket hoznak az ipari balesetek megelőzésére. Idetartoznak azon intézkedések is, amelyek az üzemeltetőket az ipari balesetek kockázatának csökkentésére ösztönzik, továbbá más, a IV. mellékletben felsorolt, és fel nem sorolt intézkedések.
2. Bármilyen veszélyes tevékenység vonatkozásában a Kibocsátó Fél az üzemeltetőtől megköveteli a veszélyes tevékenység biztonságos működtetésének bizonyítását. Ennek érdekében olyan információkat bocsát rendelkezésre, mint a technológia alapvető paraméterei, ideértve - de nem csupán erre korlátozódva - az V. mellékletben meghatározott elemzést és értékelést.
7. Cikk
A veszélyes tevékenység engedélyezése
Saját jogrendszerének keretein belül, a Kibocsátó Félnek arra kell törekednie, hogy az új veszélyes üzemek létesítésével, valamint a meglévő veszélyes üzemek jelentős fejlesztésével kapcsolatosan megfelelő politikát alakítson ki. Ennek célja az, hogy minimálisra csökkenjen az összes Érintett Fél lakosságával és környezetével kapcsolatos kockázat. Saját jogrendszerük keretein belül, az Érintett Feleknek megfelelő politikát kell kialakítani azon területek vonatkozásában, amelyek egy veszélyes tevékenység eredményeként bekövetkező országhatáron túli hatással bíró ipari baleset által érintettek lehetnek. E politika célja az, hogy a veszélyes tevékenység kockázatát a minimumra szorítsák. Az ilyen politika kialakításához és bevezetéséhez a Feleknek figyelembe kell venniük az V. melléklet (1)-(8) pontjaiban, valamint a VI. mellékletben meghatározott szempontokat.
8. Cikk
A veszélyhelyzetre való felkészülés
1. A Részes Felek megfelelő intézkedéseket tesznek az ipari balesetekkel kapcsolatos veszélyhelyzetre való felkészülés megteremtésére és fenntartására és ezen felkészülés megfelelő állapotban történő fenntartására abból a célból, hogy képesek legyenek az ipari balesetek elhárítására. A Részes Felek biztosítják azt, hogy a felkészülés kiterjedjen az ipari balesetek országhatárokon túli hatásainak mérséklésére, és az üzemeltetők által ennek érdekében az üzemben folytatott tevékenységre. E tevékenység feladatait a VII. melléklet tartalmazza, de nem korlátozódnak csupán ezekre. Az Érdekelt Felek - más feladatok megoldása mellett - tájékoztatják egymást veszélyhelyzeti terveikről.
2. A Kibocsátó Fél a veszélyes tevékenységekre vonatkozóan biztosítja a helyszíni felkészülési tervek elkészítését és végrehajtását, ideértve az országhatárokon túli hatások megelőzésére, a lehető legkisebbre való csökkentésére szolgáló megfelelő elhárító és egyéb intézkedéseket is. A Kibocsátó Fél ellátja az Érintett Feleket azon információkkal, ismeretekkel, amelyekkel rendelkezik a veszélyhelyzeti terv kidolgozása céljából.
3. Minden Részes Fél biztosítja a veszélyes üzemek külső védelmi terveinek készítését és azok végrehajtását. Ebben olyan feladatokat is előirányoznak, amelyeket a saját területükön kell végrehajtaniuk az országhatárokon túli hatások megelőzésére és csökkentésére. Az ilyen tervek elkészítésénél számításba kell venni a veszélyelemzések és hatásértékelések eredményeit, így az V. melléklet (1)-(5) pontjaiban felsorolt szempontokat is. Az Érintett Feleknek törekedniük kell a külső védelmi tervek összehasonlíthatóságára. Szükség esetén, a balesetek következményeinek együttes erővel történő elhárítására közös külső védelmi tervek készíthetők.
4. A védelmi terveket rendszeresen, vagy ha a körülmények szükségessé teszik soron kívül, felül kell vizsgálni. Ennek során figyelembe kell venni a bekövetkezett balesetek elhárításánál szerzett tapasztalatokat is.
9. Cikk
A nyilvánosság tájékoztatása és részvétele
1. A Részes Felek biztosítják azt, hogy egy veszélyes tevékenység eredményeként bekövetkező ipari baleset által érinthető (veszélyeztetett) területen a nyilvánosság kellő tájékoztatást kapjon a veszélyes üzemek balesetei által érintett bármely kérdésben. Ezt a tájékoztatást a Részes Felek az általuk megfelelőnek tartott csatornákon keresztül bocsátják a nyilvánosság rendelkezésére. A tájékoztatás tartalmazza a VIII. mellékletben meghatározottakat, és tekintetbe veszi az V, melléklet (1)-(4) és (9) pontjaiban felsorolt szempontokat.
2. Amikor ez csak lehetséges és szükséges, a Kibocsátó Fél - az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően - a lehetséges érintett területeken módot ad a nyilvánosságnak a megfelelő eljárásokban való részvételre. Ennek célja, az hogy az Érintett Fél lakossága kifejezhesse nézeteit és aggodalmait a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban, valamint a Kibocsátó Fél biztosítsa azt, hogy az Érintett Fél lakosságának nyújtott lehetőségek egyenértékűek a saját lakosságnak nyújtottakkal.
3. A Felek, amennyiben azt igénylik, a saját joghatóságuk alatti személyek részére rendelkezésre állóval egyenértékű lehetőséget és elbánást biztosítanak a közigazgatási vagy peres eljárások, az igény érvényesítés, valamint a jogorvoslatok során, saját jogrendszerüknek megfelelően, viszonosság alapján mindazon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek valamely Fél területén bekövetkezett ipari baleset országhatárokon túli hatása kárt okoz vagy okozhat.
10. Cikk
Ipari baleseti értesítési rendszerek
1. A Részes Felek gondoskodnak összehasonlítható és hatékony ipari baleseti értesítési rendszer megfelelő szinteken történő létesítéséről és működtetéséről. Ennek célja az, hogy az ipari balesetek országhatárokon túli hatásai elleni védekezéshez megfelelő tájékoztatást nyújtsanak és fogadjanak.
2. Országhatárokon túli hatásokkal vagy annak veszélyével járó ipari baleset esetén, a Kibocsátó Fél biztosítja azt, hogy az Érintett Felek az ipari baleseti értesítési rendszeren keresztül, a megfelelő szinten haladéktalanul tájékoztatást kapjanak. E tájékoztatás a IX. mellékletben meghatározottak szerint készül.
3. Az Érintett Felek biztosítják azt, hogy ipari baleset vagy annak közvetlen veszélye esetén a 8. Cikkben leírtaknak megfelelően elkészített védelmi terveket a lehető leghamarabb, és a körülményeknek megfelelő mértékben alkalmazzák.
11. Cikk
A balesetek következményei elleni védekezés
1. A Részes Felek biztosítják azt, hogy ipari baleset vagy annak közvetlen veszélye esetén a hatások elleni minél előbbi védekezésre megfelelő intézkedéseket tegyenek. Ennek során a leghatékonyabb módszereket használják fel a hatások korlátozására és minimalizálására.
2. Olyan ipari baleset vagy annak közvetlen veszélye esetén, amely országhatárokon túli hatásokat okoz vagy okozhat, a megfelelő védelmi intézkedések kialakítása céljából, az Érintett Felek közösen végzik el a hatások értékelését. Az Érintett Felek törekednek arra, hogy a védekezési módszereiket összehangolják.
12. Cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
1. Ipari baleset esetén, amikor egy Részes Fél segítségre szorul, más Részes Félhez fordulhat segítségért, jelezve az igényelt segítség fajtáját és mértékét. Az a Részes Fél, amelyhez a segítségért fordulnak, azonnal határoz, és a következőkről értesíti a segítséget kérő Részes Felet: van-e lehetősége a kért segítség megadására, valamint az általa nyújtható segítség mértékéről és feltételeiről.
2. Az Érdekelt Felek együttműködnek a jelen Cikk 1. bekezdése alapján egyeztetett segítségnyújtás azonnali megadásának elősegítésében, ideértve - amikor az szükséges - az ipari baleset következményeinek és hatásainak legkisebbre csökkentésére és az általános segítségnyújtásra vonatkozó tevékenységet. Ha a Felek között nem jött létre két- vagy többoldalú megállapodás, amelyek a kölcsönös segítségnyújtást szolgáló intézkedéseket szabályozták, vagy ha másként nem állapodtak meg, a segítséget a X. mellékletnek megfelelően kell nyújtani.
13. Cikk
Felelősség
A Részes Felek támogatják a felelősség területére vonatkozó szabályok, kritériumok és eljárások kidolgozását célzó megfelelő nemzetközi erőfeszítéseket.
14. Cikk
Kutatás és fejlesztés
A Részes Felek szükség szerint javaslatokkal élnek, illetőleg együttműködnek az ipari balesetek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és az elhárításukra vonatkozó módszerek és technológiák kutatásának és fejlesztésének irányítása terén. A Részes Felek e célból előnyben részesítik és fejlesztik a tudományos és a technológiai együttműködést, ideértve a kevésbé veszélyes eljárások területén folyó kutatásokat, amelyek célja a baleseti veszélyek csökkentése, valamint az ipari balesetek megelőzése és következményeinek korlátozása.
15. Cikk
Információcsere
A Részes Felek, többoldalú és kétoldalú együttműködés keretében, kicserélik a végrehajtáshoz szükséges és átad ható információkat, ideértve azokat az elemeket is, amelyeket a XI. melléklet tartalmaz.
16. Cikk
Technológiacsere
1. A Részes Felek, jogrendjükkel, szabályozásaikkal és gyakorlatukkal összhangban, elősegítik az ipari balesetek hatásainak megelőzésére, az azokra való felkészülésre és elhárításukra vonatkozó technológiák cseréjét, különös tekintettel a következők támogatására:
a) a rendelkezésre álló technológia különféle pénzügyi alapokon történő cseréje;
b) közvetlen ipari kapcsolatok és együttműködés;
c) információ- és tapasztalatcsere;
d) műszaki segítségnyújtás.
2. A jelen Cikk 1. bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt tevékenységek terén való együttműködéshez a Részes Felek kedvező feltételeket teremtenek a magán és az állami szektorban működő azon szervezetek és egyének közötti kapcsolatok és együttműködés elősegítésére, amelyek képesek a jelzett technológia, tervezési és tervezői szolgáltatások, felszerelés vagy pénzeszközök nyújtására.
17. Cikk
Illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok
1. Az Egyezmény alkalmazásának céljaira minden Részes Fél egy vagy több illetékes hatóságot jelöl ki, vagy hoz létre.
2. Az egyéb, két- vagy többoldalú megállapodásokban rögzítettek sérelme nélkül, minden Részes Fél egy kapcsolattartó pontot jelöl ki vagy hoz létre a 10. Cikk szerinti ipari baleseti értesítés céljára, valamint egy kapcsolattartó pontot a 12. Cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás céljára. Ezek a kapcsolattartó pontok lehetőleg legyenek azonosak.
3. Minden Részes Fél az Egyezmény reá vonatkozó hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül a 20. Cikkben meghatározott Titkárságon keresztül tájékoztatja a többi Részes Felet arról, hogy mely szerveket jelölte ki kapcsolattartó pontként és illetékes hatóságként.
4. Minden Részes Fél a Titkárság útján, a döntés napjától számított egy hónapon belül, tájékoztatja a többi Részes Felet a jelen Cikk 3. pontja alapján történt kijelöléssel kapcsolatos bármilyen változásról.
5. Minden Részes Fél biztosítja azt, hogy a kapcsolattartó pontja és a 10. Cikk szerinti ipari baleseti értesítési rendszere folyamatosan működőképes legyen.
6. Minden Részes Fél biztosítja azt, hogy a kapcsolattartó pont és a 12. Cikk alapján történő segítségnyújtás kérésének továbbításáért, valamint a segítségnyújtásért és annak fogadásáért felelős hatóságok folyamatosan működőképesek legyenek.
18. Cikk
A Részes Felek értekezlete
1. Az Egyezmény Részes Feleinek Értekezletét a Részes Felek képviselői alkotják, akik az értekezleteket rendszeresen megtartják. A Részes Felek Értekezletének első ülését legkésőbb az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül hívják össze. Azt követően a Részes Felek Értekezletét évente legalább egyszer tartják meg. Bármely Részes Fél írásbeli kérése alapján meg kell tartani az értekezletet, ha a kérést - azt követő hat hónapon belül, hogy a Titkárság számukra megküldte - a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.
2. A Részes Felek Értekezlete:
a) áttekinti az Egyezmény végrehajtását;
b) tanácsadást végez, amely célja az, hogy növeljék Részes Felek képességét az ipari balesetek országhatárokon túli hatásainak megelőzésére, az azokra való felkészülésre és elhárításukra, valamint, hogy elősegítsék az ipari balesetet szenvedett Részes Felek kérésére történő műszaki segítségnyújtást és tanácsadást;
c) szükség szerint munkacsoportokat hoz létre és más megfelelő eljárást dolgoz ki az Egyezmény végrehajtásával és fejlesztésével kapcsolatos ügyek vizsgálatára, valamint arra, hogy megfelelő tanulmányokat és egyéb dokumentációt készítsenek, és ajánlásokat terjesszenek megfontolásra a Részes Felek Értekezlete elé;
d) az Egyezmény rendelkezéseihez szükséges más teendőket végez;
e) első ülésén megtárgyalja, és egyhangú döntéssel elfogadja ülései ügyrendi szabályzatát.
3. A Részes Felek Értekezlete feladatainak teljesítése során amikor szükségesnek ítéli, más megfelelő nemzetközi szervezetekkel is együttműködik.
4. A Részes Felek Értekezletének első ülésén munkatervet készít, különös tekintettel a XII. mellékletben foglalt feladatokra is. A Részes Felek Értekezlete dönt a munkamódszerről is, így nemzeti központok használatáról, a releváns nemzetközi szervezetekkel való együttműködésről, továbbá az Egyezmény végrehajtásának előmozdítása érdekében egy olyan rendszer létrehozásáról, amely különösen az ipari baleset esetén történő kölcsönös segítségnyújtást szolgálja, és eközben épít a releváns nemzetközi szervezetek keretében folyó idevágó tevékenységekre. A munkaterv részeként a Részes Felek Értekezlete - a XII. mellékletben megjelölt feladatok ellátásához szükséges további nemzetközi intézmények vagy központok meghatározásának céljából - áttekinti a meglévő nemzeti, regionális és nemzetközi központokat, valamint az olyan más testületeket és programokat, amelyek célja az ipari balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és elhárításukkal kapcsolatos információk és erőfeszítések összehangolása.
5. A Részes Felek Értekezletének első ülésén megkezdi az ipari balesetek hatásainak megelőzésére, az azokra való felkészülés, és az azok elhárítására irányuló technológiacsere kedvezőbb feltételeinek megteremtését szolgáló eljárások áttekintését.
6. A Részes Felek Értekezlete az Egyezmény alkalmazása céljából irányelveket és kritériumokat fogad el a veszélyes tevékenységek azonosításának előmozdítása érdekében.
19. Cikk
Szavazati jog
1. A jelen Cikk 2. bekezdésének rendelkezéseiben foglaltak kivételével az Egyezmény minden Részes Felének egy szavazata van.
2. A 27. Cikkben meghatározott regionális gazdasági integrációs szervezetek a hatáskörükbe tartozó ügyekben azon tagállamaik számával egyenlő számú szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, amelyek Részes Felei az Egyezménynek. E szervezetek nem gyakorolják szavazati jogukat, amennyiben tagállamaik gyakorolják a sajátjukat, és viszont.
20. Cikk
Titkárság
Az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára látja el a következő titkársági feladatokat:
a) összehívja és előkészíti a Részes Felek üléseit;
b) továbbítja a Részes Felekhez azokat a jelentéseket és más információkat, amelyeket az Egyezmény rendelkezései alapján kap kézhez;
c) más feladatokat, amelyeket a Részes Felek határozhatnak meg.
21. Cikk
A viták rendezése
1. Amennyiben az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Részes Fél között vita merül fel, a Részes Felek törekednek a tárgyalás útján vagy bármely más, a vitában Érintett Felek számára elfogadható vitarendezési mód útján történő megoldásra.
2. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor, vagy azt követően bármely időpontban, valamely Részes Fél írásbeli nyilatkozatot tehet a letéteményesnél arról, hogy a jelen Cikk 1. bekezdése szerint meg nem oldott vita esetén kötelezőnek fogadja el az alábbi vitarendezési módok egyikét vagy mindkettőt, bármely olyan Részes Féllel szemben, amely ugyanilyen kötelezettséget vállal:
a) a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése;
b) választott bírósági eljárás a XIII. mellékletben lefektetett eljárás szerint.
3. Amennyiben a vitában részt vevő Felek a jelen Cikk 2. bekezdésében említett mindkét vitarendezési módot elfogadták, akkor - a Felek közötti más megállapodás hiányában - a vitát csak a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.
22. Cikk
Az információszolgáltatás korlátozása
1. Az Egyezmény rendelkezései nem érintik a Részes Felek belső törvényeik, rendeleteik, közigazgatási rendelkezéseik vagy elfogadott joggyakorlatuk és az irányadó nemzetközi jogszabályok szerint azon jogait vagy kötelezettségeit, amelyek a személyes adatokkal, az ipari és kereskedelmi (üzleti) titokkal - beleértve a szellemi tulajdont, illetve a nemzetbiztonságot is - kapcsolatos információk védelmére vonatkoznak.
2. Ha egy Részes Fél mégis úgy dönt, hogy egy másik Részes Félnek ilyen védett információt szolgáltat, az ilyen védett információt átvevő Részes Félnek tiszteletben kell tartania a kapott információ minősített jellegét és az átadás feltételeit. Ezt az információkat csak azokra a célra használhatja fel, amelyekre azokat nyújtották.
23. Cikk
Az Egyezmény végrehajtása
A Részes Felek rendszeres időközönként beszámolnak az Egyezmény végrehajtásáról.
24. Cikk
Két- és többoldalú megállapodások
1. A Részes Felek az Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítésére fenntarthatják a meglévő két- vagy többoldalú megállapodásaikat vagy egyéb szerződéseiket, vagy újakat köthetnek.
2. Az Egyezmény rendelkezései nem érintik a Részes Felek jogát arra, hogy amikor szükséges, két- vagy többoldalú megállapodás alapján szigorúbb intézkedéseket tegyenek, mint amelyeket az Egyezmény megkövetel.
25. Cikk
A mellékletek jogi helyzete
Az Egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik.
26. Cikk
Az Egyezmény módosításai
1. Az Egyezmény módosítására bármely Részes Fél javaslatot tehet.
2. Az Egyezmény bármely javasolt módosításának szövegét írásban be kell nyújtani az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárának, aki azt valamennyi Részes Félhez eljuttatja. A Részes Felek Értekezlete következő éves ülésén megtárgyalja a javasolt módosításokat, feltéve, hogy az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára az ilyen javaslatokat legalább kilencven nappal korábban eljuttatja a Részes Feleknek.
3. Az Egyezmény módosításai - I. melléklet módosításainak kivételével, amelyekre a jelen Cikk 4. bekezdésében leírt eljárás vonatkozik - tekintetében:
a) a módosításokat az ülésen jelen levő Részes Felek egyhangúlag fogadják el, és azokat a letéteményes valamennyi Részes Félhez eljuttatja megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás végett;
b) a módosításokra vonatkozó megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. Az e Cikk értelmében elfogadott módosítások az azokat elfogadó Részes Felek számára attól a naptól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amelyen a letéteményes a tizenhatodik megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot kézhez vette;
c) a módosítások bármely Részes Fél számára attól a naptól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amelyen e Részes Fél letétbe helyezte a módosításokra vonatkozó megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányait.
4. Az I. melléklet módosítása tekintetében:
a) a Részes Felek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy egyhangú megállapodást érjenek el. Amennyiben az egyhangú döntésre irányuló minden erőfeszítést kimerítettek, és nem értek el megállapodást, akkor a módosításokat végső megoldásként az ülésen jelen levő és szavazó Részes Felek kilenctizedes többségi szavazatával kell elfogadni. Ha a Részes Felek értekezlete elfogadta a módosításokat, azokat jóváhagyásra ajánlva közölni kell a Részes Felekkel;
b) az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára által történt közlésük napjától számított tizenkét hónap eltelte után az I. melléklet módosításai hatályba lépnek az Egyezmény azon Részes Felei számára, amelyek nem nyújtottak be a jelen Cikk 4. bekezdés c) pontja rendelkezéseinek megfelelő értesítést, feltéve, hogy legalább tizenhat Részes Fél nem nyújtott be ilyen értesítést;
c) bármely Részes Fél, amely nem tudja jóváhagyni az Egyezmény I. mellékletének valamely módosítását, arról - az elfogadásra vonatkozó közlés napjától számított 12 hónapon belül - írásban értesíti az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát. Az ügyvezető titkár késedelem nélkül értesíti valamennyi Részes Felet bármely ilyen kézhez vett értesítésről. Bármely Részes Fél bármikor felcserélheti korábbi értesítését a módosításra vonatkozó elfogadással. Ezután az I. melléklet adott módosítása e Részes Fél számára hatályba lép.
d) E bekezdés alkalmazása szempontjából a "jelen levő és szavazó Részes Fél" kifejezés az ülésen jelenlevő, és igenlő vagy nemleges szavazatot leadó Részes Felét jelenti.
27. Cikk
Aláírás
Az Egyezmény Helsinkiben, 1992. március 17-től 1992. március 18-ig áll nyitva aláírásra. Ezt követően pedig New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székhelyén 1992. szeptember 18-ig az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai számára, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-án kelt 36/IV/ számú határozata 8. bekezdésének értelmében, az Európai Gazdasági Bizottságban konzultatív státusszal rendelkező államok számára, továbbá olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyeket az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagállamai alkotnak, és amelyekre tagállamaik az Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, ideértve az ezen ügyek tekintetében szerződés megkötésére vonatkozó hatáskört is.
28. Cikk
Letéteményes
Az Egyezmény letéteményeseként az Egyesült Nemzetek Főtitkára jár el.
29. Cikk
Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás
1. Az Egyezmény az aláíró államoknak és a 27. Cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezeteknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
2. Az Egyezmény nyitva áll a 27. Cikkben említett államok és szervezetek általi csatlakozásra.
3. A 27. Cikkben említett bármely szervezetet - amely anélkül válik az Egyezmény Részesévé, hogy abban valamely tagállama Részes Fél lenne - az Egyezményből származó összes kötelezettség terheli. Olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama az Egyezmény Részes Fele, a szervezet és tagállamai döntenek az Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítéséért viselt felelősségeikről. Ilyen esetekben a szervezet és annak tagállamai nem jogosultak az Egyezményből fakadó jogok párhuzamos gyakorlására.
4. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban a 27. Cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezetek nyilatkoznak az Egyezmény által szabályozott ügyek tekintetében fennálló hatáskörük mértékéről. Az ilyen szervezetek tájékoztatják a letéteményest a hatáskörük mértékére vonatkozó bármely lényeges módosulásról is.
30. Cikk
Hatálybalépés
1. Az Egyezmény a tizenhatodik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezésének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba.
2. A jelen Cikk 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából a 27. Cikkben említett valamely szervezet által letétbe helyezett bármely okmány nem számít további okmányoknak azokon felül, amelyeket az ilyen szervezet tagállamai helyeztek letétbe.
3. A 27. Cikkben említett mindegyik olyan állam vagy szervezet számára, amely az Egyezményt a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik hozzá, az Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen ilyen állam vagy szervezet letétbe helyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát.
31. Cikk
Felmondás
1. Bármikor attól a naptól számított három év eltelte után, amelyen az Egyezmény valamely Részes Fél számára hatályba lépett, e Részes Fél a letéteményesnek adott írásbeli értesítés útján felmondhatja az Egyezményt. Bármely ilyen felmondás attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen a letéteményes azt kézhez vette.
2. Az ilyen felmondás nem érinti a 4. Cikk olyan tevékenységre történő alkalmazását, amelyre vonatkozóan a 4. Cikk 1. bekezdése alapján értesítést vagy a 4. Cikk 2. bekezdése alapján tárgyalásra irányuló kérelmet terjesztettek elő.
32. Cikk
Hiteles szövegek
Az Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, francia és orosz szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
A fentiek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak az Egyezményt aláírták.
Készült Helsinkiben, az ezerkilencszázkilencvenkettedik év március havának 17. napján.
1. MELLÉKLET
A veszélyes tevékenységek azonosítására szolgáló veszélyes anyagok
Az alábbiakban rögzített mennyiségek minden egyes tevékenységre vagy tevékenységcsoportra vonatkoznak. Ahol az I. részben mennyiségi tartományok vannak megadva, a küszöbmennyiséget az egyes tartományokban megadott maximális mennyiségek jelentik. A Egyezmény hatálybalépése után öt évvel, eltérő módosítás hiányában, az egyes tartományokban megadott legkisebb mennyiség lesz a küszöbmennyiség.
Ha a II. részben megnevezett valamely anyag vagy készítmény az I. részbeli valamelyik kategóriába is tartozik, a II. részben rögzített küszöbmennyiséget kell alkalmazni.
A veszélyes tevékenységek azonosításához a Részes Feleknek figyelembe kell venniük a szóban forgó veszélyek súlyosbodásának előre látható lehetőségét, valamint a veszélyes anyagok mennyiségeit és azok egymástól való elhelyezésének távolságát, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több üzemeltető felügyelete alatt állnak.
I. Rész: A II. részben külön meg nem nevezett anyagok és készítmények kategóriái
|
Kategória |
Küszöb- mennyiség (tonna) |
|
1. Gyúlékony gázok 1. a), ideértve a cseppfolyósított földgázt is |
200 |
|
2. Könnyen gyulladó folyadékok 1. b) |
50 000 |
|
3. Erősen mérgező 1. c) |
20 |
|
4. Mérgező 1. d) |
500—200 |
|
5. Oxidáló hatású 1. e) |
500—200 |
|
6. Robbanásveszélyes 1. f) |
200—50 |
|
7. Gyúlékony folyadékok 1. g) (különleges nyomás- és hőmérsékleti viszonyok mellett kezelve) |
200 |
|
8. Környezetre veszélyes 1. h) |
200 |
|
Anyag |
Küszöb- mennyiség (tonna) |
|
1. Ammónia |
500 |
|
2. a) Ammónium-nitrát 2. |
2500 |
|
2. b) Ammónium-nitrát műtrágya alakjában 3. |
10 000 |
|
3. Akrilnitril |
200 |
|
4. Klór |
25 |
|
5. Etilén-oxid |
50 |
|
6. Hidrogén-cianid |
20 |
|
7. Hidrogén-fluorid |
50 |
|
8. Hidrogénszulfid |
50 |
|
9. Kéndioxid |
250 |
|
10. Kéntrioxid |
75 |
|
11. Alkilólom |
50 |
|
12. Foszgén |
0,15 |
|
13. Metil-izocianát |
0,15 |
1. Értelmezési szempontok. Egyéb megfelelő kritériumok hiányában a Részes Felek a következő szempontokat vehetik figyelembe az anyagok vagy készítmények e melléklet I. részével kapcsolatos besorolásához:
a) Gyúlékony gázok: olyan anyagok, amelyek gáznemű halmazállapotban normál nyomáson és levegővel keveredve lobbanékonnyá válnak, és amelyek forráspontja normális nyomáson 20 °C vagy az alatt van;
b) Könnyen gyulladó folyadékok: olyan anyagok, amelyek lobbanáspontja 21 °C-nál alacsonyabb, és amelyek forráspontja normális nyomáson 20 °C felett van;
c) Erősen mérgező: az alábbi 1. vagy 2. táblázatban jelölteknek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező anyagok, amelyek fizikai és kémiai tulajdonságaik következtében képesek ipari baleseti veszélyeket okozni.
1. Táblázat
|
LD50 (orális) (1) mg/testtömeg kg LD50£ 25 |
LD50 (dermális) (2) mg/testtömeg kg LD50£ 50 |
LD50 (3) mg/l (belégzés) LD50£ 0.5 |
|
(1) Orális LD50 patkányokra |
||
|
(2) Dermális LD50 patkányokra vagy nyulakra |
||
|
(3) Inhalációs LD50 (4 órás) patkányokra |
||
|
Diszkriminatív dózis mg/testtömeg kg <5 |
|
ahol az anyag akut orális toxicitását állatokra a fix-dózis eljárás alkalmazásával állapították meg. |
3. Táblázat
|
LD50 (orális) (1) mg/testtömeg kg 25 < LD50 £ 200 |
LD50 (dermális) (2) mg/testtömeg kg 50 < LD50 £ 400 |
LD50 (3) mg/l (belégzés) 0.5 < LD50 £ 2 |
|
(1) Orális LD50 patkányokra |
||
|
(2) Dermális LD50 patkányokra vagy nyulakra |
||
|
(3) Inhalációs LD50 4 órás patkányokra |
||
|
Diszkriminatív dózis mg/testtömeg kg =5 |
|
ahol az anyag akut orális toxicitását állatokra a fix-dózis eljárás alkalmazásával állapították meg. |
f) Robbanásveszélyes: olyan anyagok, amelyek láng hatására robbanhatnak, vagy amelyek rázkódásra vagy dörzsölésre a dinitrobenzolnál érzékenyebbek;
g) Gyúlékony anyagok: olyan anyagok, amelyek lobbanáspontja 55°C-nál alacsonyabb, és amelyek nyomás alatt cseppfolyósak maradnak, amikor is meghatározott feldolgozási körülmények, mint például nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett, ipari baleset veszélyével járhatnak;
h) Környezetre veszélyes: olyan anyagok, amelyek a vízi környezetre nézve az 5. táblázatnak megfelelő akut toxicitási értékeket mutatnak.
5. Táblázat
|
LC50 (1) mg/l LC50£ 10 |
EC50 (2) mg/l EC50£ 10 |
IC50 (3) mg/l IC50 £ 10 |
|
(1) LC50 halra (96 órás) |
||
|
(2) EC50 daphniára (48 órás) |
||
|
(3) IC50 algákra (72 órás) |
||
|
ahol az anyag nem könnyen lebontható, vagy a log Pow >3,0 (kivéve, ha a kísérletileg meghatározott BCF < 100) |
||
j) LC - halálos koncentráció
k) EC - effektív koncentráció
l) C - gátló koncentráció
m) Pow - oktanol/víz megoszlási együttható
n) BCF - biokoncentrációs tényező
2. Ez ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát keverékekre vonatkozik, ahol az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom >28 tömeg%, valamint az ammóniumnitrát vizes oldataira, ahol az ammónium-nitrát koncentráció >90 tömeg%.
3. Ez tisztán ammónium-nitrát műtrágyákra és összetett műtrágyákra vonatkozik, ahol az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom >28 tömeg% (egy összetett műtrágya az ammónium-nitrátot foszfáttal és/vagy káliummal együtt tartalmazza).
4. Az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket és készítményeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, kivéve, ha már nem mutatnak azokéval egyenértékű tulajdonságokat és nem képesek országhatárokon túli hatásokat okozni.
II. MELLÉKLET
Vizsgálóbizottsági eljárás a 4. és 5. Cikk értelmében
1. A megkereső Részes Fél vagy Részes Felek értesíti(k) a titkárságot arról, hogy kérdés(eke)t terjeszt(enek) az e melléklet rendelkezéseinek megfelelően létesített vizsgálóbizottság elé. Ez az értesítés tartalmazza a vizsgálat tárgyát. A titkárság az ilyen előterjesztésről értesíti az Egyezmény minden Részes Felét.
2. A vizsgálóbizottság három tagból áll. Mind a kérelmező fél, mind a vizsgálati eljárásban részes másik fél kinevez egy-egy tudományos vagy műszaki szakértőt. Az így kinevezett két szakértő közös megegyezéssel kijelöl egy harmadik szakértőt, aki a vizsgálóbizottság elnöke lesz. Ez utóbbi nem lehet a vizsgálati eljárásban érdekelt egyik fél állampolgára sem, rendes lakóhelye nem lehet ezen felek egyikének a területén sem, valamint nem állhat egyikük alkalmazásában sem, továbbá nem foglalkozhatott a kérdéses üggyel semmilyen más minőségben.
3. Amennyiben a vizsgálóbizottság elnökének kijelölése nem történt meg a második szakértő kinevezésétől számított két hónapon belül, az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, bármelyik fél kérésére további kéthónapos időn belül kijelöli az elnököt.
4. Amennyiben a vizsgálati eljárásban részes felek egyike nem nevez ki szakértőt a titkárság értesítésének kézhezvételétől számított egy hónapon belül a másik Fél tájékoztathatja az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további kéthónapos időtartamon belül kijelöli a vizsgálóbizottság elnökét. Mihelyt kijelölték, a vizsgálóbizottság elnöke felszólítja azt a felet, amelyik nem nevezett ki szakértőt, hogy egy hónapon belül azt tegye meg. Ennek eltelte után az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárt, aki egy további kéthónapos időszakon belül elvégzi a kinevezést.
5. A vizsgálóbizottság megállapítja működésének eljárási szabályait.
6. A vizsgálóbizottság minden megfelelő intézkedést megtehet feladatainak ellátása érdekében.
7. A vizsgálati eljárásban részt vevő Felek elősegítik a vizsgálóbizottság munkáját. Különösen a rendelkezésre álló valamennyi eszköz felhasználásával:
a) biztosítják a bizottság számára az összes vonatkozó dokumentumot, eszközt és információt;
b) felhatalmazzák, amikor az szükséges, tanúk vagy szakértők idézésére és meghallgatására, valamint bizonyítékaik átvételére.
8. A felek és a szakértők megőrzik bármely olyan információ bizalmas jellegét, amit a vizsgálóbizottság munkája során bizalmasként szereztek meg.
9. Amennyiben a vizsgálati eljárásban részes felek egyike nem jelenik meg a vizsgálóbizottság előtt vagy elmulasztja álláspontjának részletes ismertetését, a másik fél felkérheti a vizsgálóbizottságot az eljárás folytatására és munkája befejezésére. Az egyik fél távolmaradása vagy álláspontja részletes ismertetésének elmulasztása nem képezi a vizsgálóbizottság munkája folytatásának és befejezésének akadályát.
10. A vizsgálóbizottságnak az ügy adott körülményeire való tekintettel hozott eltérő döntése hiányában, a bizottság költségeit, beleértve tagjainak díjazását is, a vizsgálati eljárásban részes felek egyenlő részben viselik. A vizsgálóbizottság nyilvántartást vezet összes költségeiről és arról végelszámolást terjeszt a felek elé.
11. Bármely Részes Fél, amelynek tényleges érdekeltsége van a vizsgálati eljárás tárgyát képező ügyben, és amelyet az üggyel kapcsolatos bármilyen vélemény érinthet, a vizsgálóbizottság egyetértésével bekapcsolódhat az eljárásba.
12. A vizsgálóbizottság az eljárás tárgyában tagjainak többségi szavazatával hozza meg döntéseit. A vizsgálóbizottság záróvéleménye tagjai többségének véleményét tükrözi és magában kell foglalnia bármely ellentétes véleményt is.
13. A vizsgálóbizottság záróvéleményét a létrehozásának napjától számított két hónapon belül terjeszti elő, kivéve ha ezen határidő meghosszabbítását találja szükségesnek, egy további legfeljebb kéthónapos időszakra.
14. A vizsgálóbizottság záró véleménye az elfogadott tudományos elveken alapul. A záróvéleményt a vizsgálóbizottság megküldi a feleknek és a titkárságnak.
III. MELLÉKLET
Eljárások a 4. Cikk értelmében
1. Egy Kibocsátó Fél a jelen Melléklet 2-5. bekezdéseinek megfelelően konzultációt kérhet egy másik Féltől, annak veszélyeztetettsége meghatározása érdekében.
2. Egy tervezett vagy meglévő veszélyes tevékenységre vonatkozóan a Kibocsátó Fél a megfelelő és hatékony konzultációk biztosításának céljából a lehető leghamarabb, de nem később, mint amikor a saját nyilvánosságát tájékoztatja a tervezett vagy meglévő veszélyes tevékenységről, gondoskodik bármely olyan Fél megfelelő szinteken történő értesítéséről, amelyről úgy tartja, hogy az Érintett Fél lehet. A meglévő veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az ilyen értesítést legkésőbb az Egyezménynek a Kibocsátó Félre vonatkozó hatálybalépésétől számított két éven belül meg kell adni.
3. Ez az értesítés egyebek mellett, a következőket tartalmazza:
a) a veszélyes tevékenységre vonatkozó információk annak lehetséges, ipari baleset esetén várható országhatárokon túli hatásairól beleértve minden rendelkezésre álló tájékoztatást vagy jelentést (például a 6. Cikknek megfelelően nyújtottakat);
b) azon ésszerű idő megjelölése, amelyen belül a jelen Melléklet 4. bekezdése értelmében a válaszadás szükséges, számításba véve a tevékenység természetét, kitérve az e melléklet 6. bekezdésében megjelölt tájékoztatásra is.
4. Az Értesített Felek az értesítésben meghatározott időn belül válaszolnak a Kibocsátó Félnek, nyugtázva az értesítés kézhezvételét és jelezve, hogy szándékoznak-e konzultációt kérni.
5. Amennyiben egy Értesített Fél jelzi, hogy nem szándékozik konzultációkat folytatni vagy ha nem válaszol az értesítésben meghatározott határidőn belül, az e melléklet következő bekezdéseiben lefektetett rendelkezések nem érvényesek. Ilyen esetben érintetlenül marad a Kibocsátó Fél joga annak meghatározására, hogy végezzen-e felmérést és elemzést nemzeti törvényei és joggyakorlata alapján.
6. Az Értesített Féltől kapott válasz vételekor, amely jelzi annak azon óhaját, hogy konzultációt kérjen, a Kibocsátó Fél, ha még nem tette meg, biztosítja az értesített Fél számára:
a) az elemzés ütemtervére vonatkozó megfelelő tájékoztatást, jelezve az észrevételek adására vonatkozó ütemtervet is;
b) a veszélyes tevékenységre és annak ipari baleset esetén várható országhatárokon túli hatásaira vonatkozó megfelelő tájékoztatást;
c) a lehetséges országhatárokon túli hatásukra vonatkozó információk vagy azokat bemutató bármely jelentés értékelésében való részvétel lehetőségét.
7. Az Érintett Fél, a Kibocsátó Fél kérésére, az utóbbinak megadja a maga joghatósága alatt álló lehetséges érintett területre vonatkozó indokoltan megszerezhető információkat, amikor a felmérés és elemzés, valamint az intézkedések előkészítéséhez az információk szükségesek. Az információkat azonnal - szükség esetén - egy közös testületen keresztül kell szolgáltatni, ha az létezik.
8. A Kibocsátó Fél a körülményektől függően közvetlenül vagy a meglévő közös testületen keresztül szolgáltatja az Érintett Félnek az elemzési és értékelési dokumentációt, az V. melléklet 1. és 2. bekezdéseiben leírtak szerint.
9. Az Érdekelt Felek tájékoztatják a nyilvánosságot a veszélyes tevékenység által feltehetően érintett területeken, valamint intézkednek az elemző és értékelő dokumentációnak a megfelelő területeken a nyilvánosság számára, valamint a hatóságokhoz történő eljuttatására és szétosztására. A Felek biztosítják számukra a lehetőséget, hogy észrevételeket tegyenek a veszélyes tevékenységre vagy tiltakozzanak az ellen, és intézkedéseket tesznek, hogy véleményüket a Kibocsátó Fél illetékes hatóságai elé terjeszthessék, akár közvetlenül, akár a körülményektől függően a Kibocsátó Fél közvetítésével, belátható időn belül.
10. A Kibocsátó Fél, az elemzés és az értékelő dokumentáció elkészülte után, indokolatlan késedelem nélkül konzultációkat kezd az Érintett Féllel, egyebek mellett, a veszélyes tevékenység egy ipari baleset bekövetkezése esetén várható, országhatárokon túli hatásairól, valamint a hatások csökkentésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedésekről. A konzultációk a következőkre vonatkozhatnak:
a) a veszélyes tevékenység lehetséges alternatívái, beleértve a nemleges tevékenység-alternatívát, valamint az országhatárokon túli hatások csökkentését - a Kibocsátó Fél költségén - célzó lehetséges intézkedések;
b) bármely országhatárokon túli hatás csökkentése irányuló lehetséges kölcsönös segítségnyújtás egyéb formái;
c) minden egyéb vonatkozó ügy.
Az Érdekelt Felek az ilyen konzultációk megkezdésekor megegyeznek a konzultációs időszak tartamának ésszerű időkereteiről. Bármely ilyen konzultáció levezethető egy megfelelő közös testület segítségével, amikor az létezik.
11. Az Érdekelt Felek biztosítják, hogy az elemzést és értékelést, az e melléklet 9. bekezdése értelmében kapott észrevételeket, valamint az e melléklet 10. bekezdésében megjelölt konzultációk eredményeit kellően figyelembe vegyék.
12. A Kibocsátó Fél értesíti az Érintett Feleket minden e tevékenységre vonatkozó döntésről, azokkal az indokokkal és megfontolásokkal együtt, amelyeken a döntés alapul.
13. Amennyiben később olyan további és lényeges információ válik ismertté egy Érdekelt Fél számára, amely a veszélyes tevékenység országhatárokon túli hatásaira vonatkozik, és amely a tevékenységgel kapcsolatos konzultációk idején nem volt hozzáférhető, e Fél azonnal tájékoztatja az Érdekelt Felet(ket). Amennyiben ezen Érdekelt Felek valamelyike azt kéri, újabb konzultációkat kell tartani.
IV. MELLÉKLET
Megelőző intézkedések a 6. Cikk rendelkezéseinek megfelelően
Ezeket az intézkedéseket nemzeti jogrendjüknek és joggyakorlatuknak megfelelően a Részes Felek, az illetékes hatóságok, az üzemeltetők vagy mindezek közösen hajtják végre.
1. Általános vagy specifikus biztonsági célkitűzések meghatározása.
2. A biztonsági intézkedésekre és biztonsági szabványokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy irányelvek meghozatala.
3. Azon veszélyes ipari tevékenységek meghatározása, amelyek egy engedélyezési vagy felhatalmazási rendszerre is kiterjedhető különleges megelőző intézkedéseket igényelnek.
4. Veszélyes tevékenységekre vonatkozó kockázatelemzés vagy biztonsági tanulmányok és a szükséges intézkedések végrehajtását célzó akció-terv értékelése.
5. A kockázatok felméréséhez szükséges információk illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátása.
6. A legmegfelelőbb technológia alkalmazása az ipari balesetek megelőzése, valamint az emberek és a környezet védelme érdekében.
7. Az ipari balesetek megelőzése érdekében a veszélyes tevékenységekben az üzemszerű és rendkívüli körülmények között a helyszínen részt vevő összes személy megfelelő oktatásának és képzésének végrehajtása.
8. A biztonsági szabályok hatékony alkalmazása és betartása érdekében belső vezetési struktúrák és gyakorlatok célzott kialakítása.
9. A veszélyes tevékenységet figyelemmel kisérése és értékelése, valamint helyszíni ellenőrzések végrehajtása.
V. MELLÉKLET
Elemzés és értékelés
1. A veszélyes tevékenység elemzését és értékelését végrehajtása céljától függően változó terjedelemben és mélységben kell végezni.
2. A következő táblázat az Egyezmény vonatkozó cikkének alkalmazása szempontjából olyan témaköröket mutat be, amelyeket a felsorolt célokkal kapcsolatos elemzés és értékelés során figyelembe kell venni.
|
Elemzés célja |
Vizsgálandó témák |
|
|
Veszélyhely- zetre vonat- kozó terve- zés a 8. Cikk értelmében |
(1) |
A helyszínen lévő veszélyes anyagok mennyisége és tulajdonságai. |
|
(2) |
Olyan ipari balesetek reprezentatív mintáinak leíró jellegű forgatókönyvei (röviden), amelyek a veszélyes tevékenységekből kifolyólag következhetnek be, beleértve mindegyikük valószínűségének jelzését. |
|
|
(3) |
Minden egyes forgatókönyvre vonatkozóan: a) a kibocsátás megközelítő mennyisége; b) az emberre, valamint a természeti környezetre háruló következmények mértéke és súlyossága, kedvező és kedvezőtlen körülmények között, beleértve a kialakuló veszélyzónák kiterjedését; |
|
|
Elemzés célja |
Vizsgálandó témák |
|
|
c) az időlépték, amelyen belül a kiváltó eseményből az ipari baleset kifejlődhet; |
||
|
d) minden intézkedés, amit az eszkaláció valószínűségének legkisebbre csökkentésére meg lehet tenni. |
||
|
(4) |
A környezet lakosságának nagysága és eloszlása, beleértve a veszélyzónában lehetséges nagyobb népesség-koncentrációkat. |
|
|
(5) |
Az adott lakosság életkora, mobilitása és érzékenysége. |
|
|
Telepítésre vonatkozó döntéshoza- tal a 7. Cikk értelmében |
(6) |
A fenti (1)—(5) pontokon túlmenően: A lakosságra és a környezetre való hatás súlyossága a kibocsátás fajtájának és körülményeinek függvényében. |
|
(7) |
A veszélyes tevékenységtől való azon távolság, amelyen belül ipari baleset bekövetkezése esetén okkal várható, hogy a lakosságra és a környezetre nézve káros hatások fordulhatnak elő. |
|
|
(8) |
Ugyanezen információk nemcsak a jelenlegi helyzetre, de a tervezett vagy okkal előrelátható jövőbeni fejleményekre vonatkozóan is. |
|
|
A közösség tájékoztatása a 9. Cikk sze- rint |
A fenti (1)—(4) pontokon túlmenően: (9) A lakosság, amelyet egy ipari baleset érinthet. |
|
Megelőző in- tézkedések a 6. Cikk sze- rint |
A fenti (4)—(9) pontokon túlmenően az (1)—(3)pontokban rögzítettek részletesebb változataira van szükség a megelőző intézkedésekhez. Az említett leírásokon és felméréseken túl a következőkkel is foglalkozni kell: |
|
|
(10) |
Azok a feltételek és mennyiségek, amelyek mellett a veszélyes anyagokat kezelik. |
|
|
(11) |
A súlyos hatásokkal járó ipari balesetek forgatókönyveinek jegyzéke, modellek és előrejelzések a baleseti méretek teljes köréből, a közeli tevékenységekből eredő lehetséges. |
|
|
Elemzés célja |
Vizsgálandó témák |
|
|
(12) |
Minden egyes forgatókönyv esetén az olyan események leírása, amelyek ipari balesetet válthatnak ki, a fokozatok meghatározással, amelyek révén a nemkívánatos esemény eszkalálódhat. |
|
|
(13) |
Az egyes fokozatok bekövetkezése valószínűségének felmérése, legalább általánosságban, figyelembe véve a (14) pontban foglalt intézkedéseket. |
|
|
(14) |
A megelőző intézkedések leírása, beleértve a felszereléseket és az egyes fokozatok bekövetkezése valószínűségének minimálisra csökkentését szolgáló eljárásokat. |
|
|
(15) |
Számbavétel azon hatások vonatkozásában, amelyek a rendes üzemi viszonyoktól való eltérések következményei lehetnek, valamint az ebből következő intézkedések a veszélyes tevékenység veszélyhelyzetben való teljes vagy részleges leállítását illetően, továbbá a személyzet képzése szükségességének szempontjából, annak bizonyítására, hogy már korai stádiumban felismerje a potenciálisan súlyos eltéréseket és megfelelő intézkedéseket tegyen. |
|
|
(16) |
Annak felmérése, hogy a veszélyes tevékenység módosításai, javítási és karbantartási munkái milyen mértékben kockáztathatják a folyamatok kézbentartását, valamint az azokból következő intézkedések felmérése, amelyek célja a kézbentartás, illetve ellenőrzés fenntartása. |
|
Telepítésre vonatkozó döntés a 7. Cikk értelmében
Az alábbiak azokat a szempontokat mutatják be, amelyeket a 7. Cikk értelmében mérlegelni kell.
1. A kockázatelemzés és kockázatértékelés eredményei, beleértve azon terület fizikai jellemzőit, ahová a veszélyes tevékenység telepítését az V. melléklet értelmében tervezik.
2. A konzultációk és nyilvános részvételi folyamatok eredményei.
3. Az Érintett Fél felségterületén bekövetkező bármilyen fejlemény által okozott kockázat-növekedés vagy kockázat-csökkenés elemzése, a Kibocsátó Fél területén meglévő veszélyes tevékenységgel összefüggésben.
4. A környezeti kockázatok értékelése, beleértve az esetleges országhatárokon túli hatásokat is.
5. Az olyan új veszélyes tevékenységek értékelése, melyek kockázati források lehetnek.
6. A meglévő települési központoktól biztonságos távolságra tervezett új, veszélyes tevékenységek telepítésének, illetve a meglévők jelentős módosításainak, valamint a veszélyes tevékenységek körüli biztonsági övezet létesítésének mérlegelése; az ilyen területeken belül az olyan területfejlesztések, amelyek növelhetik a veszélyeztetett lakosság létszámát vagy amelyek más úton fokozhatnák a kockázat súlyosságát, közelebbről megvizsgálandók.
VII. MELLÉKLET
Veszélyhelyzeti megelőző intézkedések, a 8. Cikk értelmében
1. Minden belső és külső védelmi tervet koordinálni kell azért, hogy az ipari balesetek elhárítása átfogó és hatékony legyen.
2. A védelmi terveknek magukban kell foglalniuk a veszélyhelyzetek lokalizálásának és azok határokon túli hatásainak, megelőzésére vagy minimálisra csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Ugyancsak ki kell terjedniük olyan intézkedésekre, mint a lakosság figyelmeztetése (riasztása) és, ahol szükséges, kitelepítése, valamint egyéb védelmi vagy mentési, valamint az egészségügyi szolgálatokra vonatkozó intézkedésekre.
3. A védelmi terveknek a helyszíni személyzet, a helyszínen kívül feltehetőleg érintett lakosság, valamint a segélycsapatok személyzete számára részletekkel kell szolgálniuk azokra a műszaki és szervezési eljárásokra nézve, amelyek az olyan ipari baleset bekövetkezése esetén, amely országhatárokon túli hatásokat okozhat, megfelelőek az elhárításra, és a lakosságot és környezetet érintő hatások megelőzésére vagy minimálisra csökkentésére, mind a helyszínen, mind azon kívül.
4. A helyszínre vonatkozó védelmi tervek által érintendő kérdések példái a következők lehetnek:
a) helyszíni szerep- és felelősségi körök egy veszélyhelyzet kezelésében;
b) egy ipari baleset bekövetkezésekor vagy annak közvetlen veszélye esetén megteendő, a helyzet vagy esemény irányításának kézbentartását célzó intézkedés leírása vagy arra vonatkozó részletek megjelölése, hogy hol található ilyen leírás;
c) a rendelkezésre álló felszerelés és erőforrások leírása;
d) intézkedések biztosítása a helyszínen kívüli veszélyhelyzeti elhárításért felelős közigazgatási hatóságoknak a balesetről szóló, korai stádiumban történő figyelmeztetésére, beleértve: azon információk típusának meghatározását, amelyre egy korai riasztásnak ki kell terjednie, valamint részletesebb információk szolgáltatásának biztosítását, amint azok hozzáférhetővé válnak;
e) intézkedések a személyzet képzésére azokban a feladatkörökben, amelyeket várhatóan el kell látnia.
5. Példák azokra a kérdésekre, amelyeket a helyszínen kívüli felkészülési tervek felölelhetnek:
a) helyszínen kívüli szervezési szerep- és felelősségi körök egy veszélyhelyzet kezelésében, ideértve, hogy a helyszíni tervekkel való szerves összhang miként valósítható meg;
b) a segélycsapatok és egészségügyi személyzet által követendő módszerek és eljárások;
c) az érintett területek gyors meghatározásának módszerei;
d) intézkedések annak biztosítására, hogy ipari baleset esetén azonnali értesítést adjanak az Érintett vagy potenciálisan Érintett Feleknek, és hogy azt követően a kapcsolattartás megvalósuljon;
e) a terv megvalósításához szükséges erőforrások megjelölése és a koordinációs intézkedések;
f) intézkedések a közösség tájékoztatására, ideértve, amikor az helyénvaló, a közösségnek a 9. cikk előírásai szerint nyújtott információk megerősítésére és megismétlésére vonatkozó intézkedéseket;
g) a kiképzésre és gyakorlatozásra vonatkozó intézkedések.
6. A védelmi tervek tartalmazhatnak rendelkezéseket a veszélyes anyagok és az általuk okozott szennyeződések kezelésére, összegyűjtésére, tisztítására, tárolására, eltávolítására és biztonságos elhelyezésére, valamint a helyreállításra vonatkozóan.
VIII. MELLÉKLET
A nyilvánosság tájékoztatása céljából átadandó információk tartalmi elemei a 9. Cikk értelmében
1. A vállalat neve, a veszélyes tevékenység helyének címe és a tájékoztatást adó személy beosztása.
2. A veszélyes tevékenység magyarázata egyszerű fogalmakkal, beleértve a kockázatot is.
3. A veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos anyagok vagy készítmények közhasználatú nevei vagy gyártmánynevei vagy azok általános veszélyességi besorolása, főbb veszélyes tulajdonságaik megjelölésével.
4. Általános tájékoztatás a környezeti hatástanulmány eredményeként, ha az rendelkezésre áll és megfelelő.
5. A veszélyes tevékenység kapcsán előfordulható ipari baleset természetére vonatkozó általános tájékoztatás, beleértve a baleset potenciális hatásait a lakosságra és a környezetre.
6. Megfelelő tájékoztatás arról, hogy ipari baleset bekövetkezése esetén hogyan riasztják és tájékoztatják a lakosságot.
7. Megfelelő tájékoztatás azokról az intézkedésekről, amelyeket az érintett lakosságnak kell megtennie, és arról a magatartásról, amit egy ipari baleset bekövetkezése esetén tanúsítania kell.
8. Megfelelő tájékoztatás a veszélyes tevékenységgel kapcsolatban tett olyan intézkedésekről, amelyek célja az ipari balesetek kezelése, súlyosságuk csökkentése, és hatásaik mérséklése, beleértve a segélycsapatokkal való kapcsolattartást.
9. Általános tájékoztatás a veszélyelhárító szolgálatok helyszínen kívüli felkészülési tervéről, amelyet bármely esetleges helyszínen kívüli hatás kezelésére készítettek, ideértve ipari balesetek országhatárokon túli hatásait is.
10. Általános tájékoztatás azokról a különleges követelményekről és feltételekről, amelyeknek a veszélyes tevékenység, a vonatkozó nemzeti szabályozásoknak és/vagy adminisztratív intézkedéseknek megfelelően tárgyát képezi, ideértve az engedélyezési és felhatalmazási rendszereket.
11. Részletesebb adatok, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság számára, hogy további megfelelő információkat megszerezhessenek, illetve kapjanak.
IX. MELLÉKLET
Ipari baleseti értesítési rendszerek a 10. Cikk értelmében
1. A veszélyhelyzeti riasztás és elhárítás céljaira, valamint az országhatárokon túli hatások következményeinek minimálisra történő csökkentésére és kézbentartására vonatkozó intézkedések céljaira, számításba véve a különböző szinteken jelentkező különböző igényeket, az ipari baleseti értesítési rendszernek kompatíbilis adattovábbító és adatkezelő rendszereket használva lehetővé kell tennie az adatok és előrejelzések lehető leggyorsabb továbbítását előre meghatározott kódok szerint.
2. Az ipari baleseti értesítés a következőket foglalja magában;
a) az ipari baleset típusa és nagyságrendje, a balesetben érintett anyagok (ha ismertek), és a lehetséges hatások súlyossága;
b) a bekövetkezés időpontja és pontos helye;
c) olyan egyéb rendelkezésre álló információ, amely szükséges az ipari baleset hatékony elhárításához.
3. Az ipari baleseti értesítést megfelelő időközönként vagy bármikor az szükséges, ki kell egészíteni az országhatárokon túli hatásokkal kapcsolatos helyzet alakulására vonatkozó további megfelelő információkkal.
4. El kell végezni az ipari baleseti értesítési rendszer hatékonyságának rendszeres próbáit és ellenőrzéseit, beleértve az érintett személyzet rendszeres gyakorlatoztatását. Amikor helyénvaló, az ilyen próbákat, ellenőrzéseket és gyakorlatokat közösen kell végrehajtani.
X. MELLÉKLET
Kölcsönös segítségnyújtás a 12. Cikk értelmében
1. A segítségnyújtás általános irányítása, ellenőrzése, koordinálása és felügyelete a segítséget kérő Fél felelősségi körébe tartozik. A segítségnyújtásban részt vevő személyi állomány a segítséget kérő Fél vonatkozó jogszabályai szerint jár el. A segítséget kérő Fél megfelelő hatóságai együttműködnek a segítségnyújtó Fél által a 17. Cikkben foglaltak szerint kijelölt hatósággal, mint amely felelős a segítségnyújtó Fél által rendelkezésre bocsátott személyi állomány és felszerelés közvetlen operatív felügyeletéért.
2. A segítséget kérő Fél, lehetőségeinek mértékéig, helyi eszközöket és szolgáltatásokat bocsát rendelkezésre a segítség megfelelő és hatékony nyújtásához és biztosítja a segítségnyújtó Fél által vagy annak megbízásából a területére behozott személyi állomány, felszerelés és anyagok védelmét.
3. Az Érdekelt Felek eltérő megállapodásának hiányában a segítségnyújtást a segítséget kérő Fél költségein kell nyújtani. A segítségnyújtó Fél egészében vagy részlegesen bármikor lemondhat a költségek megtérítéséről.
4. A segítséget kérő Fél minden tőle telhetőt megtesz, hogy megadja a segítségnyújtó Félnek és a nevében tevékenykedő személyi állománynak azokat a kiváltságokat, mentességeket vagy könnyítéseket, amelyek segítségnyújtási feladataik eredményes teljesítéséhez szükségesek. A segítséget kérő Félnek ezt az előírást a saját állampolgárai vagy állandó lakosai vonatkozásában nem kell érvényesítenie vagy megadnia azok részére az említett kiváltságokat és mentességeket.
5. Valamely Részes Félnek, a folyamodó vagy a segítségnyújtó Fél kérésére, törekednie kell arra, hogy elősegítse a segítségnyújtásban részt vevő, megfelelően bejelentett személyi állomány, felszerelés és vagyoni eszközök területén történő áthaladását, a segítséget kérő Félhez és onnan vissza.
6. A segítséget kérő Fél elősegíti a megfelelően bejelentett személyi állomány és a segítségnyújtásban részt vevő felszerelés és vagyoni eszközök belépését a felségterületére, valamint ott tartózkodását és onnan való távozását.
7. A segítségnyújtásból közvetlenül eredő cselekményeket illetően a segítséget kérő Fél, a területén a kért segítségnyújtás során előidézett halálozások vagy sebesülések, a tulajdon károsodása vagy elvesztése vagy a környezetben okozott kár vonatkozásában vétlenként kezeli és kártalanítja a segítségnyújtó Felet vagy az annak nevében eljáró személyeket; valamint kárpótlást nyújt az általuk elszenvedett halálért vagy sérülésért vagy a segítségnyújtásban részt vevő felszerelés vagy egyéb vagyoneszköz elvesztéséért vagy károsodásáért. A segítséget kérő Félnek felelőssége van abban, hogy harmadik felek által a segítséget nyújtó Féllel vagy az annak nevében eljáró személyekkel szemben támasztott követelésekre válaszoljon.
8. Az Érdekelt Felek szorosan együttműködnek az olyan bírósági eljárások és követelések rendezésének elősegítése érdekében, amelyek a segítségnyújtási műveletekből eredhetnek.
9. Bármelyik Fél segítséget kérhet a balesetben érintett személyek orvosi kezelésével vagy egy másik Fél területére történő ideiglenes áttelepítésével kapcsolatban.
10. Megfelelő konzultációk után és értesítés útján az Érintett vagy segítséget kérő Fél bármikor kérheti az Egyezmény alapján kapott vagy nyújtott segítségnyújtás befejezését. Ha ilyen kérés történt, az Érdekelt Felek konzultálnak egymással a segítségnyújtás megfelelő beszüntetésére vonatkozó intézkedések céljából.
XI. MELLÉKLET
Információcsere a 15. Cikk értelmében
A kicserélt vagy átadott információ a következő elemeket tartalmazza, amelyek két- vagy többoldalú együttműködés alapján is átadhatók:
a) jogalkotási és adminisztratív lépések, politika, célkitűzések és prioritások a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos ipari balesetek kockázatának csökkentését szolgáló megelőzés, felkészülés és válaszintézkedések, tudományos tevékenység és műszaki intézkedések érdekében, beleértve az országhatárokon túli hatások mérséklését;
b) más Részes Feleket érintő megfelelő szintű intézkedések és védelmi tervek;
c) a megfigyelésre (monitoring), tervezésre, kutatásra és fejlesztésre vonatkozó programok, beleértve azok megvalósítását és felügyeletét;
d) az ipari balesetek megelőzése, az azokra való felkészülés és elhárításuk vonatkozásában tett intézkedések;
e) ipari balesetekkel kapcsolatos tapasztalatok, valamint együttműködés az országhatárokon túli hatású ipari balesetek elhárítása terén;
f) a hozzáférhető technológiák kifejlesztése és alkalmazása a fokozott környezetvédelem és biztonság érdekében;
g) veszélyhelyzetre való felkészültség és válaszintézkedések;
h) a kockázatok előrejelzésére alkalmazott módszerek, ideértve az országhatárokon túli hatások megfigyelésének és felmérésének kritériumait.
XII. MELLÉKLET
A kölcsönös segítségnyújtás feladatai a 18. Cikk 4. bekezdése értelmében
1. Információ- és adatgyűjtés és terjesztés
a) Olyan ipari baleseti értesítési rendszer létrehozása és működtetése, amely az ipari balesetekre és a szakértőkre vonatkozó információkat képes szolgáltatni annak érdekében, hogy a szakértők a lehető leggyorsabban bevonhatóak legyenek a segítségnyújtásba.
b) Adatbank létesítése és működtetése az ipari balesetekkel, az alkalmazott intézkedésekkel és azok hatékonyságával kapcsolatban szükséges információk fogadására, feldolgozására és terjesztésére, beleértve a balesetek hatásait is.
c) A veszélyes anyagok listájának kidolgozása és karbantartása, beleértve lényeges jellemzőiket, valamint arra vonatkozó információkat, hogy ipari baleset esetén hogyan kell őket kezelni.
d) A szakértők nyilvántartásának kidolgozása és karbantartása a megelőző készenléti és elhárító intézkedésekkel kapcsolatos konzultációs és egyéb jellegű segítségnyújtás érdekében, beleértve helyreállító intézkedéseket is.
e) A veszélyes tevékenységek jegyzékének karbantartása.
f) Az I. melléklet I. részébe tartozó veszélyes anyagok listájának elkészítése és karbantartása.
2. Kutatás, képzés, módszertan
a) Az ipari balesetekből szerzett tapasztalatokra alapozott modellek, valamint a megelőző, készenléti és válaszintézkedésekre vonatkozó forgatókönyvek kidolgozása és rendelkezésre bocsátása.
b) Az oktatás és képzés támogatása, nemzetközi szimpóziumok szervezése, valamint a kutatási és fejlesztési együttműködés támogatása.
3. Műszaki segítségnyújtás
a) Tanácsadási funkciók ellátása a megelőző, készenléti és válaszintézkedések alkalmazási képességének megerősítésére.
b) Valamely Részes kérésére annak veszélyes tevékenységi helyszíni ellenőrzéseinek vállalása és segítségnyújtás az Egyezmény követelményeinek megfelelő saját helyszíni ellenőrzései megszervezéséhez.
4. Segítségnyújtás veszélyhelyzet esetén
Valamely Részes kérésére segítségnyújtás - egyebek mellett - szakértőknek az ipari baleset helyszínére való kiküldése útján, hogy azok konzultatív és egyéb jellegű segítséget nyújtsanak az ipari balesetre való válaszintézkedésekhez.
XIII. MELLÉKLET
Választott bíróság
1. A felperes Fél vagy Felek értesíti(k) a titkárságot, hogy Felek megegyeztek a vita választott bíróság elé utalásában, az Egyezmény 21. Cikkének 2. bekezdése értelmében. Az értesítésben ki kell fejteni a választott bírósági eljárás tárgyát, valamint, mindenekelőtt ki kell térni az Egyezmény azon cikkeire, amelyek értelmezése vagy alkalmazása kérdéses. A titkárság a kapott tájékoztatást eljuttatja az Egyezmény valamennyi Részeséhez.
2. A választott bíróság három tagból áll. Mind a felperes Fél vagy Felek, mind a vitában részes másik Fél vagy Felek kineveznek egy-egy választott bírót. Az így kinevezett két választott bíró közös megegyezéssel kijelöli a harmadik választott bírót, aki a választott bíróság elnöke. Ez utóbbi nem lehet egyik vitában részt vevő fél állampolgára sem, állandó lakóhelye nem lehet ezen Felek egyikének területén sem, nem lehet bármelyikük alkalmazásában, valamint nem foglalkozhatott az esettel semmilyen más minőségben.
3. Amennyiben a választott bíróság elnökének kijelölése nem történt meg a második választott bíró kinevezését követő két hónapon belül, akkor az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára, vitában részt vevő bármelyik fél kérésére, egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli az elnököt.
4. Amennyiben a vitában részes Felek valamelyike a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem nevez ki választott bírót, a másik fél értesítheti az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli a választott bíróság elnökét. Mihelyt kijelölték, a választott bíróság elnöke felkéri azt a felet, amelyik nem nevezett ki választott bírót, hogy azt két hónapon belül tegye meg. Ezen idő eltelte után az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további két hónapos időtartamon belül megteszi ezt a kinevezést.
5. A választott bíróság a nemzetközi jognak és az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően hozza meg döntését.
6. Az itt kifejtett rendelkezések alapján létesített választott bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
7. A választott bíróság mind az eljárási, mind a tárgyi döntéseit tagjainak többségi szavazatával hozza meg.
8. A bíróság megtehet minden szükséges intézkedést a tények megállapítására.
9. A vitában részes felek elősegítik a választott híróság munkáját és, különösen, minden rendelkezésükre álló eszközzel:
a) rendelkezésére bocsátanak minden lényeges dokumentumot, eszközt és információt;
b) amikor szükséges, felhatalmazzák tanúk vagy szakértők idézésére és meghallgatására.
10. A vitában részes felek és a döntőbírák megőrzik minden olyan információ bizalmasságát, amelyet a választott bírósági eljárás során bizalmas jelleggel kaptak.
11. A választott bíróság, a felek valamelyikének kérésére, közbenső óvintézkedéseket ajánlhat.
12. Amennyiben a vitában részes felek egyike nem jelenik meg a választott bíróság előtt vagy elmulasztja ügyének képviseletét, másik fél kérheti a bíróságot, hogy folytassa az eljárást és hozza meg végső döntését. Valamelyik fél távolmaradása vagy ügye képviseletének elmulasztása nem képezi az eljárás akadályát.
13. A választott bíróság megismerhet és határozhat olyan viszont-keresetek tárgyában, amelyek közvetlenül a vita tárgyával kapcsolatban keletkeznek.
14. Hacsak az eset különleges körülményeire való tekintettel választott bíróság másként nem határoz, a bíróság költségeit, beleértve tagjainak díjazását is, a vitában részt vevő felek egyenlő arányban viselik. A bíróság az összes költségeiről nyilvántartást vezet, és arról végelszámolást terjeszt a vitában részes felek elé.
15. Az Egyezmény bármely olyan Részes Fele, amelynek jogi természetű érdekeltsége van a vita tárgyában, és amelyet az ügyben hozott döntés érinthet, a bíróság hozzájárulásával bekapcsolódhat az eljárásba.
16. A választott bíróság a létrehozásának napjától számított öt hónapon belül hozza meg döntését, kivéve ha szükségesnek találja a határidő meghosszabbítását, egy öt hónapot meg nem haladó időszakra.
17. A döntőbíróság ítéletéhez indokolást csatolnak. Az ítélet végleges, és a vitában részes valamennyi félre nézve kötelező erejű. Az ítéletet a választott bíróság juttatja el a vitában részt vevő felekhez és a titkársághoz. A titkárság a kapott tájékoztatást eljuttatja az Egyezmény valamennyi Részes Feléhez.
18. Bármely vitát, ami a felek között az ítélet értelmezését vagy végrehajtását illetően felmerülhet, bármelyik fél az ítéletet hozó választott bíróság elé terjeszthet vagy ha az utóbbi azt nem tudja vállalni, egy másik választott bíróság elé, amelyet e célból ugyanazon módon létesítenek, mint az elsőt."
3. §
(1) E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2000. április 19-től kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésekor
a)
b)
c) az építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során,
d) a tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett
biztonsági elemzéseket, illetve biztonsági jelentéseket nyújtanak be külön jogszabály alapján.
(3) E rendelet végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter gondoskodik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzet
Megállapította a 211/2002. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatályos 2002.10.01.
Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1056. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1056. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
Módosította a 97/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 138. pontja. Hatályos 2008.05.01.
