8002/2002. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató

adozona.hu

8002/2002. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató

a 2002. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Munkajog
Tipus: tájékoztató
Érvényesség kezdete: 2002.12.20
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2002. január 1-től alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, többszörösen módosított és kiegészített 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza.
1. Az adójóváírás szabályai év közben módosultak A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

8002/2002. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató

a 2002. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

A legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül a következők:

1. Az adójóváírás szabályai év közben módosultak A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 33. §-át 2002. január 1-jére visszamenőlegesen módosította a 2002. évi XXIII. törvény 20. §-a. A módosítás következtében az adóévben a számított adójóváírás 2002. szeptember 1. és december 31. közötti időszakra elszámolt bér után 10 százalékról 18 százalékra, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3 000 forintról 9 000 forintra emelkedett. A január 1-augusztus 31. közötti időszakra elszámolt bér után érvényesíthető adójóváírás változatlan maradt (10 százalék, legfeljebb jogosultsági hónaponként 3 000 forint). Fontos hangsúlyozni, hogy nem a számfejtés időszaka határozza meg az adójóváírás nagyságát, hanem a meghatározott időszakra elszámolt bér az alapja a kedvezménynek, vagyis az szja törvény szabályaiból kiindulva kell meghatározni az adott időszakhoz tartozó bért. Így a 2001. vagy az azt megelőző adóévre járó, de 2002-ben kifizetett bérjövedelem esetében a jövedelmet abban a hónapban kell megszerzettnek tekinteni, amely hónapban azt a magánszemélynek kifizették. A 2002-ben előre kifizetett többhavi bérjövedelmet úgy kell tekinteni, mintha azt a magánszemély havonta szerezte volna meg. Ebből az is következik, hogy az adójóváírás szempontjából arra az időszakra elszámolt bérnek kell tekinteni, amely hónapra szóló bérről van szó. A bér fogalmából következően az M30/ és M29/ tábla 1-4. sorai, valamint a 171. és 172. sorok "a" oszlopa szerinti jövedelmek esetében is alkalmazni kell 2. azúj szabályt. Abban az esetben, ha az adójóváírásra jogosító hónapok száma 12, 2002-ben 36 000 forintról 60 000 forintra emelkedett az érvényesíthető adójóváírás éves összege. Az adójóváírás felemelésével, bár a jogosultsági határ változatlan (l 200 000 forint) maradt, az adójóváírás csökkenő mértékben érvényesíthető összege is emelésre került, így abban az esetben, ha a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja az l 200 000 forintot, de nem éri el az l 533 333 forintot, akkor az adójóváírás összege egyenlő a számított adójóváírás összegének a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével.
A törvény módosítása miatt a munkáltatónak, a bér kifizetőjének úgy kellett a nyilvántartásait vezetnie, hogy az adóév végén a magánszemélynek kiadott igazoláson, az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatáson, valamint a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszüntetésekor kiállítandó ADATLAP "Feljegyzések" rovatában külön-külön fel tudja tüntetni az adójóváírás számításához a törvényben meghatározott két időszak bérjövedelmét, valamint a két időszakhoz tartozó jogosultsági hónapok számát.
A jogszabályváltozásból eredően módosult az M30-as, az M29-es, a K30-as és a K47-es nyomtatvány.
A változás lényege, hogy a bérjövedelemnek minősülő jövedelmeket meg kell osztani a két időszaknak megfelelően.
Az M30-as és az M29-es nyomtatvány ennek megfelelően új (104. és 105.) sorokkal bővült. E sorokban kell feltüntetni a 2002. január l-jétől 2002. augusztus 31., illetőleg a 2002. szeptember l-jétől 2002. december 31. terjedő időszakra elszámolt bér összegét, azaz az 1-4 sorokban, valamint a 171. és 172. sorban feltüntetett bérjövedelem megoszlását, továbbá a jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 8, illetőleg 4 hónapnál.
Az adókedvezmény sorába (35. sor) összesített adatokat kell beírni, vagyis legfeljebb 12 hónapot, illetve 60 000 forintot.
A K30-as adatszolgáltatás esetén a bérnek minősülő bruttó kifizetést szintén az előzőek szerint kell megbontani (K30-as lap "a" és "b" sora), továbbá az adójóváírásra jogosító hónapok számát is külön közölni kell (K30-as lap "l" és "m" sora). Ez utóbbi sorokat, ha a magánszemély "szerzett" az adóévben jogosultsági hónapokat, az adójóváírás érvényesíthetőségétől függetlenül ki kell tölteni.
A társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatását (2002K47) is a fentiek szerint kell megbontani.
2. A nyugdíjat 2002. január 1-jétől nem kell a jövedelemhez hozzászámítani. Az szja törvény 3. § 23 pontja határozza meg, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából milyen jövedelmeket tekintünk nyugdíjnak. Bár a jelenleg hatályos szöveg nem nevesíti önállóan a nyugdíjak között a nyugdíjas magánszemély tagsági pótlékát, de az továbbra is nyugdíjnak tekintendő. A nem nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka továbbra is egyéb jövedelem címén adóköteles. Azon hozzátartozói nyugdíjak esetében, melyek korábban az Szja törvény l. számú mellékletében szerepeltek és most onnan kikerültek, a kifizetőnek arra kell figyelnie, hogy adóazonosító jel közlése nélkül ezen korábban adómentes jövedelmeket nem fizetheti ki.
Tekintettel arra, hogy a későbbiekben nem kerül részletezésre, a nyugdíjnak minősülő jövedelmek a következők:
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély (előnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;
b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben (ez utóbbi rendelkezés 2002. január l-jétől alkalmazandó!) meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások;
c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék;
d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);
e) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj;
f) a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;
g) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;
h) az egyházi nyugdíjalapok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyugdíjalap által az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja, vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás;
i) a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék,
j) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka;
k) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel.
3. Átalakult - egyszerűbbé vált - azon jövedelmek adóztatása, melyek a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmények vagy viszonosság alapján mentesülnek az adóztatás alól Magyarországon, de az adó mértékének meghatározásánál figyelembe vehetők. E szerint adóterhet nem viselő járandóságként kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján, külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek beszámítását, a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Jellemzően az egyezmények a "beszámítást" teszik lehetővé (pl.: a német, az osztrák, a francia, a horvát, a szlovák, az amerikai, az orosz, az ukrán, a kanadai, a jugoszláv egyezmények is ilyenek). Ugyanakkor azonban az ukrán, a szlovák, a román, a jugoszláv egyezmények a "jogdíjak"-kal kapcsolatosan az adó beszámítását teszik lehetővé (171. sor). Érdemes az egyezmények kettős adóztatást elkerülő szabályait alaposan áttanulmányozni.
Az ezen jövedelemre jutó adót nem kell megfizetni (az adóterhet nem viselő járandóságoknál részletesen leírtak szerint). Azokban az esetekben, amikor az egyezmények a külföldön megfizetett adó beszámítását teszik lehetővé, a jövedelmet figyelembe kell venni a számított adó meghatározásánál (M30/171. sora M29/18. sora), ugyanakkor abból a külföldön megfizetett adó levonható (M30/173. sora, M29/33. sora). Az előzőekben említett jövedelmek esetében a nagy különbség az, hogy az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelem egyéb jövedelemnek tekintendő, míg a külföldön megfizetett adó beszámítását lehetővé tevő egyezmények esetében lehet bér kifizetés (adójóváírás). Ha a jövedelem olyan országból származik, mellyel a Magyar köztársaságnak a kettős adóztatás elkerülésére nincs egyezménye az átlagadókulcs alkalmazásával lehet az adó beszámítását érvényesíteni. (A jövedelem tekintetében M30/172. sor, M29/19. sor, az adó levonásához M30/ 174. sor, M29/34. sor.) Az átlagadókulcsot kettő tizedesre kell kerekíteni, legfeljebb a külföldön megfizetett adó 90%-a vonható le, ha az kevesebb, mint az átlagadókulccsal számított összeg.
4. Minden adóterhet nem viselő járandóság egyéb jövedelemnek minősül. Az adóterhet nem viselő járandóságok pontos felsorolása az M30-as igazolás 13. soránál található. Az adóterhet nem viselő járandóságot az adóelőleg levonása során akkor is figyelembe kell venni, ha nem a kifizető (munkáltató) fizette ki, de a magánszemély erre nézve nyilatkozik. Ez esetben az M30-as lap 13. sorának "a" oszlopát is ki kell tölteni.
5. Az árfolyamnyereségből származó és a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásának szabályai jelentősen megváltoztak (a kifizetőket érintő szabályok részletesen a I. fejezet 3. pontja alatt találhatók); Lényeges változás, az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehető "szerzési érték" tételes meghatározása az M30-as lap 159. soránál részletezettek szerint. Azon esetekben, amelyek nem szerepelnek a törvény felsorolásában, az szja törvény nem ismer el szerzési értéket. Az árfolyamnyereség igazolására a személyi jövedelemadó törvény további előírásokat tartalmaz.
A kifizető az adott adóéven belül kiadott igazolásán köteles feltüntetni, hogy azt adóbevallás céljára a magánszemély nem használhatja fel.
Az a kifizető, aki (amely) nem minősül a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatónak, függetlenül attól, hogy az adóév során már adott ki igazolást a magánszemélynek, az adóévet követő év január 31-éig köteles olyan összesített igazolást kiállítani és átadni a magánszemélynek, amely az árfolyamnyereségből származó jövedelmet az általa bonyolított ügyletben keletkezett árfolyamnyereségek összesítéseként tartalmazza. Árfolyamveszteség az igazolásban nem szerepelhet, az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál az nem vehető figyelembe.
A tőkepiacról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatónak minősülő kifizetőre is vonatkozik az a szabály, hogy az adóévet követő január 31-éig összesített igazolást kell kiállítania a magánszemély részére. Az általános szabály szerint kiállított összesített igazolásban további adatként még köteles feltüntetni a közreműködésével az adóévben átruházott értékpapírokra elszámolt árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, valamint az adóévben keletkezett továbbvihető árfolyamveszteségnek azt a részét, amelyet az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.
(A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bekezdés 17. pontja szerint befektetési szolgáltatónak minősül a befektetési vállalkozás, a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet. Az elszámolóház nem tekinthető befektetési szolgáltatónak.)
6. Az MRP szervezetekre vonatkozó szabályok pontosításra kerültek
- Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a tag tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a tag által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt. A résztvevő tulajdonába adott értékpapír ráfordításként elszámolt összege az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, ráfordítás összege.
- Pontosan meghatározásra kelült az MRP részvények, üzletrészek szerzési értéke, melyet az elidegenítéskor figyelembe lehet venni.
- Az MRP szervezet megszűnése esetén kiadott igazolás tartalmazza a résztvevő magánszemély által az MRP vagyonából megszerezett jövedelmét (vállalkozásból kivont vagyon). A magánszemély jövedelmének minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét. Ez az érték a 224/2000. (XII. 19.) sz. kormányrendelet szerint, az MRP szervezet analitikájában elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok együttes könyvszerinti értéke. Nem kell figyelembe venni a számítás során az MRP által korábban visszavásárolt a megszerzésről szóló szerződés megkötésének évében, vagy azt követő öt évben vagyonrésznek minősülő értékpapírokat (ezek a megszerzéskor adókötelesek). A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét az MRP szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé (2002K55), melyet az adózás rendjéről szóló törvényben az adóbevallása benyújtására előírt határidőig kell teljesíteni. Az évközi adat feltüntetésére szolgáló kódkockát a megszűnő MRP szervezetnek mindenképpen ki kell töltenie (a kódkockában a EA kóddal jelölve ezt), ugyanis a szervezetnek a megszűnést követő 30 napon belül kell az adóbevallását benyújtania.
A nyomtatványnak tartalmaznia kell a résztvevő magánszemély nevét, az adóazonosító jelét, valamint a jövedelem megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes könyv szerinti értékét.
7. Új adómentes természetbeni juttatás az iskolakezdési támogatás;
A munkáltató, a bér kifizetője a munkavállalóján keresztül, annak gyermeke részére a tanév első napját (ez 2002-ben szeptember 2.) megelőző két hónapon belül (azaz 2002. július 1-je és szeptember 1-je közötti időszakban) iskolakezdési támogatást nyújthatott adómentes természetbeni juttatásként.
Adómentes természetbeni juttatás az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá való tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult - szülő, vagy vele közös háztartásban élő házastárs útján nyújt gyermekenként legfeljebb 10 ezer forint összegig terjedően.
Annak ellenére, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek óvodás is lehet, adómentesen csak az iskolát megkezdő gyermekre tekintettel lehet iskolakezdési támogatást nyújtani. A felsőoktatásban részt vevő gyermek részére adómentesen nem adható iskolakezdési támogatás.
Amennyiben az egyik szülő munkáltatója ilyen címen 10 ezer forintnál kisebb összegű támogatást nyújt, a házastárs munkáltatója a fennmaradó összegig nyújthat adómentesen iskolakezdési támogatást.
A támogatást tankönyv, taneszköz, ruházat formájában lehet adni. Ezzel egy tekintet alá esik a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének megtérítése is 10 000 forintig. (Elképzelhető az a megoldás is, hogy a munkáltató adminisztratív terheinek csökkentése érdekében készpénz helyett utalványt juttatott a magánszemélynek. Az utalvány ellenében történő vásárlás azonban csak akkor fogadható el adómentes iskolakezdési támogatásként, ha a munkavállaló az utalvány ellenében vásárolt eszközökről a munkáltató nevére szóló számlát állíttat ki.) A 10 000 forint feletti rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
Több munkáltató, illetve bér kifizetője esetén sem haladhatja meg a 10 ezer forint értékhatárt az adómentes juttatás.
A juttatásról adatszolgáltatási kötelezettsége is van a juttatónak. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére a 2002K34., illetőleg a 2002K35. számú nyomtatvány szolgál attól függően, hogy a gyermek rendelkezik-e adóazonosító jellel vagy sem.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti támogatást pénzben adja a munkáltató, a bér kifizetője, az a szülő (házastárs), munkaviszonyból származó jövedelmének minősül és ennek megfelelően kell igazolni (M30/1. és M29/1. sora) és róla adatot szolgáltatni (K30-as tábla "a" és/vagy "b" sora).
8 Új fogalom a személyi jövedelemadóban az értékpapír kölcsönzés
Ide tartoznak a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott ügyletek. E törvény szerint meghatározott időre (maximum egy évre) a tulajdonjog átruházása díj ellenében értékpapír kölcsönzésnek minősül. Több jogcímen lehet az ebből származó jövedelem adóköteles. Abban az esetben, ha a magánszemély befektetési szolgáltatónak adja kölcsön az értékpapírt, a bevétel egésze jövedelem és az adó mértéke 20%, melyet a kölcsönzési díj kifizetésekor kell megállapítania és levonnia a befektetési szolgáltatónak. A magánszemélynek ezt be kell vallania (0253-as bevallás külön adózó jövedelem), és a kifizetőt ez esetben adatszolgáltatási kötelezettség is terheli (K30/i sora).
Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak, ad kölcsön értékpapírt, úgy az értékpapír kölcsönzési díja egyéb jövedelemként a magánszemély összevonás alá eső jövedelmei között lesz adóköteles. A kifizetőnek ennek megfelelően kell az adóelőleget megállapítania és levonnia.
Amikor a kölcsönbe vevő a magánszemély és a kölcsönbe adó a kifizető, akkor a "kamatkülönbözet" adókötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni feltéve, hogy a kifizetőnek a magánszemély a jegybanki alapkamat és az értékpapír szerződéskori szokásos piaci értékének szorzata alatti összeget fizet meg kölcsönzési díjként.
9. A hallgatói hitel 2003. január 1-jétől kezdődő kötelező, törlesztésében való közreműködés alól az adózás rendjéről szóló törvény módosításával várhatóan mentesülnek a munkáltatók és a kifizetők.
10. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosította a 2002. évi XXXIII. törvény. A nevelési ellátásfogalom alkalmazása megszűnt. A módosító törvény kimondja, ahol jogszabály nevelési ellátást említ, azon családi pótlékot kell érteni.
11. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiegészül az MRP szervezet adatszolgáltatásaival, valamint a munkáltató által nyújtott iskolakezdési támogatás adómentességéhez kapcsolódó adatszolgáltatással, az értékpapír kölcsönzésről teljesítendő kifizetői adatszolgáltatással.
A kifizető és a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége 2002. évben:
1. (Módosult) A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2002. évi jövedelmeiről (2002K30-as számú nyomtatvány). A nyomtatvány némi átalakuláson ment át azért, hogy megfeleljen a kibővült adatszolgáltatás feltételeinek.
2. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2002. évi adóköteles jövedelmeiről (2002K33-as számú nyomtatvány)
3. (Új) A munkáltató, a bér kifizetője adatszolgáltatása a magánszemélynek 2002. évben adómentes iskolakezdési támogatás nyújtásáról, attól függően, hogy a gyermek rendelkezik-e adóazonosító jellel (2002K34 és 2002K35-ÖS számú nyomtatványok)
4. (Új) Az MRP szervezet adatszolgáltatása a magánszemélynek 2002. évben tulajdonba adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről (2002K36-os számú nyomtatvány)
5. (Módosult) A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2002. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről (2002K43-as számú nyomtatvány). A nyomtatvány ki-egészült a családi gazdaság nyilvántartási számával. J
6. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2002. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről (2002K53-as sz. nyomtatvány)
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról (2002K 31-es számú nyomtatvány)
8. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról (2002K 32-es számú nyomtatvány)
9. A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/2002-es, az (M29/2002-A), az M29/l/2002-es, M29/2/2002-es, (M29/2/2002-A) és M29/3/2002-es számú nyomtatványok beküldésével tehetnek eleget.

A kifizető feladatai

1. A kifizető fogalma

Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta.
Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.
Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).
A vállalkozásból történő vagyon kivonása esetén, függetlenül attól, hogy a kivonásra milyen okból kerül sor, a jövedelem tekintetében a társas vállalkozás minősül kifizetőnek.
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.)

2. Nem minősül kifizetőnek

A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén nem minősülnek kifizetőnek.

3. A kifizető kötelezettsége

A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adóelőleg, illetőleg adó összege.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig. Ilyenkor az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.
Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározott, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha annak adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, a nyomtatványt magát és elnevezését azonban nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körű.
A személyi jövedelemadó törvény az árfolyamnyereség igazolására további előírásokat tartalmaz.
Ezek a következők:
- A kifizető az adott adóéven belül kiadott igazolásán köteles feltüntetni, hogy azt adóbevallás céljára a magánszemély nem használhatja fel.
- Az a kifizető aki (amely) nem minősül a tőkepiacról szó ló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatónak, függetlenül attól, hogy az adóév során már adott ki igazolást a magánszemélynek, az adóévet követő év január 31-éig köteles olyan összesített igazolást kiállítani és átadni a magánszemélynek, amely az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a levont adót az általa bonyolított ügyletben keletkezett árfolyamnyereségek összesítéseként tartalmazza. Árfolyamveszteség az igazolásban nem szerepelhet, az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál az nem vehető figyelembe.
- Az előzőek vonatkoznak a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatónak minősülő kifizetőre is. A befektetési szolgáltató azonban köteles feltüntetni a közreműködésével az adóévben átruházott értékpapírokra elszámolt árfolyamnyereség mellett az árfolyamveszteséget is, valamint az adóévben keletkezett továbbvihető árfolyamveszteségnek azt a részét, amelyet az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. 5. § (1) bekezdés 17. pontja szerint befektetési szolgáltatónak minősül a befektetési vállalkozás, a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet. Az elszámolóház nem tekinthető befektetési szolgáltatónak.
Vállalkozásból kivont jövedelemről kiadott igazolás adattartalma:
- Az MRP szervezet megszűnése esetén kiadott igazolás tartalmazza a résztvevő magánszemély által az MRP vagyonából megszerezett jövedelmét. A magánszemély jövedelmenek minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét. Ez az érték a 224/2000. (XII. 19.) sz. Kormányrendelet szerint, az MRP szervezet analitikájában elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok együttes könyvszerinti értéke. Nem kell figyelembe venni a számítás során az MRP által korábban visszavásárolt a megszerzésről szóló szerződés megkötésének évében, vagy azt követő öt évben vagyonrésznek minősülő értékpapírokat (ezek megszerzéskor adókötelesek). A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét az MRP szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé (2002K55), melyet az adózás rendjéről szóló törvényben az adóbevallása benyújtására előírt határidőig kell teljesíteni.
Az MRP szervezet a következőkben leírtakat nem alkalmazhatja, kivéve azt az esetet, amikor külön is hivatkozik ebben a részben erre a tájékoztató.
- Vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell igazolni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, illetve a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése vagy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása vagy a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.
- A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani, ennek hiányában a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelő megállapodás alapulvételével. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként elszámolni nem lehet. A jövedelem meghatározásának ezt a számítási módját kell alkalmazni a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvénye, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.
Ez esetben a kifizetői minőségében teljesített adatszolgáltatásnak (2002K30) is év közben kell eleget tenni a bevallásának benyújtására előírt határidőig.
- A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. A bevételt a társas vállalkozás által a számvitelről szóló torvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásoknak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásakor bevételt csökkentő tételként vett a társaság figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély-jövedelmének megállapításakor. Az igazolást a fentiek szerint kell a bevételről, és a jövedelemről kiállítani.
- Abban az esetben, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjának tagi jogviszonya megszűnik (pl. kizárással, rendes vagy azonnali felmondással, a társas vállalkozás átalakulásával a jogutódban részt venni nem kívánó tag kilépésével) és" erre tekintettel jut bevételhez, e bevételéből a jövedelmét a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében a magánszemély által átvállalt kötelezettségek együttes összegét meghaladóan megszerzett bevétel összege. A magánszemélyt megillető bevételt, és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek érté-két ebben az esetben is a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásnak megfelelően kell megállapítani és igazolni. Az átvállalt kötelezettség alapján teljesített kiadás a későbbiekben a jövedelem megállapításánál már nem vehető figyelembe. Ebben az esetben az adatszolgáltatás év közben is teljesíthető.
Az előzőekben leírt jövedelemszámítási mód nem alkalmazható, ha a magánszemély tagsági viszonya a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a magánszemély a tulajdonában lévő értékpapír átruházásával szűnik meg.
Az előzőekben ismertetett esetekben a társas vállalkozás ' az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
Ha az előbbiekben említett bevételek megállapításánál irányadó érték nem én el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értéket, úgy mind a társas vállalkozás, mind az MRP szervezet esetében a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételként számításba venni (a szokásos piaci érték fogalmát lásd az M30-as igazolás 159. soránál).
A vállalkozásból kivont jövedelem esetében a jövedelemszerzés időpontja, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegforduló napja. Cégbejegyzési kérelem elutasításakor, illetőleg a cégeljárás megszűntetésekor az előtársasági működési időszakról készített beszámoló mérleg fordulónapja tekintendő a jövedelemszerzés időpontjának.
Egyebekben (az MRP szervezet esetében is) a kifizetés, a juttatás napja lesz a vállalkozásból kivont jövedelem megszerzésének időpontja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés
Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető (az MRP szervezet is) mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adó megállapítási és levonási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll.
Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, levonni (az MRP szervezetnek is) a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (20%).
A leírtak alapján a magánszemélynek kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a bevétel teljes összegét, jogcímét, a későbbiekben a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vehető kiadás összegét, az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adó összegét.

II.

A munkáltató feladatai

A munkáltató fogalmának meghatározása

Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
A költségvetési szervek központosított illetményszám fejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelmet.
Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. §-ában meghatározott szerv.
Az előzőek alapján a Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a TÁH központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon TÁH illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.

Az NY29/2002-es, NY63/2002-es és az NY30/2002-es

nyilatkozat

(1. és 2. számú melléklet)

A magánszemély 2003. január 15.-éig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának, társaságának arról, hogy adóbevallást nyújt be (NY30/2002.), vagy arról, hogy az adót a munkáltató, társaság állapítsa meg és számolja el (NY29/2002, illetőleg NY29/1/2002).
Amennyiben a magánszemély a munkáltatója (társasága) által történő adó megállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot az NY29/2002-es nyomtatványon egyidejűleg kell nyilatkoznia a családi kedvezményhez kapcsolódóan annak érvényesítéséről, esetleges megosztásáról, magzat esetén a várandósság lényéről, illetőleg az ingatlan bérbeadásából származó bevételével kapcsolatos adózási mód választásáról, illetőleg az NY29/2002-es nyomtatványon a lakáscélú hiteltörlesztéshez kapcsolódó kedvezmény megosztásához szükséges adatokról is. (A nyilatkozatok tartalma az 1-2. számú mellékletben található.)

NY29/2002-es nyilatkozat

(1.sz. melléklet)

Az NY29/2002-es nyomtatványt önállóan lehet használni, ha a magánszemély nem kívánja a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét adóstársával megosztani. Ilyenkor az NY29/l/2002-es (l/a. sz. melléklet) lapot nem kell benyújtania a munkáltatónak.

Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről (187. sor)

Annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kell, vagyis a megadott kódkockában "X"-el kell ezt jelölnie. Ugyanis, ha a magánszemély adóját a munkáltatója állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy az év végén a munkavállaló (tag) akar-e családi kedvezményt érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során nála vagy a házastársánál vették-e figyelembe azt az adóelőleg levonása során.
A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint -egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Esetükben, ha év közben valaki az erre jogosultak közül az adóelőleg levonásánál érvényesítette a kedvezményt, az év végén is csak ő kérheti a kedvezmény érvényesítését, míg házastársával csak megoszthatja azt.

Nyilatkozat a várandósság tényéről (184. sor)

A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban (M29/3/2002). Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. Akkor is ki kell tölteni ezt a nyilatkozatot, ha év közben megszületett a gyermek.
A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll. Nem számít ebbe az időszakba az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a nevelési ellátásra. Ez esetben a várandósságról adott nyilatkozat mellett az M29/3/2002-es táblán is meg kell adni a csecsemő adatait.
A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2002. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó, valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó és tudomással bír erről a tényről. Az évszám kitöltése során az adóévtől függetlenül "várható" időtartam beírása is elfogadható a következő megkötésekkel. Ha például a jogosultság 2001.09 hónapjától 2002. 03 hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, úgy várandósság címén 3 hónapot lehet 2002. évben a családi kedvezmény szempontjából figyelembe venni. Ha a jogosultság 2002 08 hónapjától 2003. 02 hónapjáig tart a nyilatkozat szerint, 2002. évben 5 hónap vehető ilyen címen figyelembe. A kedvezményre jogosító hónapok számánál csak a 2002. év hónapjait kell figyelembe venni.

Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról (185. és 186. sor)

Ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társasága) állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával. A megadott kódkockában "X"-el kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó házastársának is alá kell írnia, továbbá fel kell tüntetnie a házastárs nevét és a házastárs adóazonosító jelét is.

Nyilatkozat adózási mód választásáról (601-602. sor)

601. sor: Abban az esetben, ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társaságától) származott 2000-ben, 2001-ben ingatlan bérbeadásából bevétele, választási lehetőséggel élhetett arra nézve, hogy ezen jövedelme után az összevont adóalap részeként adózzon. Az elszámolás során akkor érvényesíthette ezt a döntését a munkáltatói elszámolásban, ha az NY29/2000-es, illetve az NY29/2001-es nyilatkozatán ezt kérte. Ezzel tudomásul vette, hogy választása négy adóévre szól, vagyis 2004., illetőleg 2005. évvel bezárólag (így 2002-ben is) ennek megfelelően kell adóznia az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után. (Ha a 0053-as vagy 0153-as bevallásában számolta ily módon a jövedelmét, akkor is a fentieket kell alkalmaznia.) Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kellett figyelembe venni.
A magánszemély a megadott kódkockában korábbi választását a 2004. év, illetőleg a 2005. év feltüntetésével jelöli.
602. sor: Ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társaságától) származik 2002-ben ingatlan bérbeadásából bevétele, vagy a korábbi évben külön adózó jövedelemként adózott e bevétele után, választhatja ezen jövedelme után az összevont adóalap részeként történő adózást. Ahhoz, hogy az el-
számolás során érvényesíthesse ezt a döntését, nyilatkoznia' kell választásáról. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kell figyelembe venni.
A magánszemély a megadott kódkockában "X"-el jelölje választását.
A választás legalább négy adóévre szól, így a munkáltatónak (társaságnak) a következő években ennek megfelelően kell eljárnia, vagyis az M30-as, vagy az M29-es nyomtatvány kitöltésénél erre figyelemmel kell lennie.

NY29/1/2002. nyilatkozat

(1/a. sz. melléklet)

Elegendő ezt a nyomtatványt benyújtania a magánszemélynek a munkáltató által történő adó megállapításához, ha nem kíván az NY29/2002-es nyilatkozat tartalma szerinti más nyilatkozatot tenni. Ebből a nyomtatványból annyit lehet felhasználni, amennyi szükséges az adóstársak felsorolásához. Ilyenkor fel kell tüntetni a felhasznált lapok számát is.
Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásához (132-137. sor)
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének (M29/47. sor) . megosztása csak akkor lehetséges, ha a magánszemély közli a hitelintézettel megkötött szerződésben szereplő adóstársának (vagy adós társainak) nevét és adóazonosító jelét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lakótelek, illetőleg a lakás helyrajzi számát is.

NY63/2002-es nyilatkozat

(1/b. sz. melléklet)

Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő és a családi gazdálkodó részére a 2002. évi 2 000 000 forint alatti be-vételéről és a 2002. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató által történő megállapításhoz (1/b melléklet)
Ha a munkavállaló őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, illetve ezen igazolvány birtokában családi gazdaság közreműködő tagja és tételes költség elszámolási módot alkalmaz, és az őstermelésből származó éves bevétele a 2 millió forintot nem haladta meg, és rendelkezik a bevételének 20 százalékát kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki.
Ha a. munkavállaló közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és/vagy családi gazdálkodó és/vagy családi gazdaság közreműködő tagja - feltéve, hogy, a közösen megszerzett bevételből a magánszemélyre jutó rész nem több 2 millió forintnál -, jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20 százalékát kitevő kiadásról az együttesen nyilatkozóknak van számlájuk. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
Amennyiben a munkavállaló mezőgazdasági kistermelésből és/vagy családi gazdaságból származó őstermelői bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 250 ezer forintot nem haladja meg, úgy ezt a nyilatkozatot nem kell kitöltenie.
Amennyiben a munkavállalótól, mezőgazdasági kistermelői, családi gazdálkodói és/vagy családi gazdaság tagi mivoltában az őstermelői tevékenységből származó bevételéből felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.

Kitöltési útmutató

A nyilatkozaton a munkáltató és a magánszemély adatait fel kell tüntetni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, illetve a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag, fel kell tüntetni a családi gazdaság nyilvántartási számát is.
Amennyiben az előzőeknek megfelelő magánszemély munkaviszonyban állt 2002. december 31-én és az őstermelői bevételén kívül más olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi elszámolását kizárná -, ezt a nyilatkozatot az NY63/2002-es nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek és/vagy családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek) a 0207-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat 0 lenne, akkor azt a 632. sorban az "X" beírásával kell jelölnie. Ez a nyilatkozat a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0207-es bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz és az "X" beírását is elmulasztja az NY63/2002-es számú nyomtatványon a magánszemély, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztási bírsággal sújtható.
Abban az esetben, ha a munkavállaló mezőgazdasági kistermelőként a 2003. évre átalány szerinti adózást kíván válasz-tani, úgy a 633. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával. Tájékoztatásul: Az átalányadózás szerint csak a mezőgazdasági kistermelő adózhat, (ide értve a családi gazdálkodót, a családi gazdaság tagját is, ha a személyi jövedelemadó törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősül). A döntéshez részletesen a 0253-as bevallás kitöltési útmutatója nyújthat majd segítséget.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő (ilyennek minősül a feltételek megléte esetén a családi gazdálkodó és a családi gazdaság közreműködő tagja is) az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15 egészségügyi hozzájárulásként kötelezett megfizetni.
639. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre vonatkozó négyzetben "X"-el jelölje az erre vonatkozó nyilatkozatát.
640. sor: Ha a magánszemély a 2002. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
641. sor: Abban az esetben, ha a 640. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatát csatolja a munkáltatója részére.

Az adóbevalláshoz szükséges munkáltatói (társasági) igazolást a következők szerint kell kiállítani (1. pont).

1. A jövedelem igazolása

Azoknak a magánszemélyeknek, akik - az NY30/2002-es nyilatkozatuk alapján - adóbevallást tesznek, az előzőekben meghatározott munkáltató 2003. január 31.-éig jövedelemigazolást ad. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató január 15.-éig minden dolgozójának kiadja az igazolást, és annak másolati példányán kérje a dolgozó nyilatkozatát. Ez esetben 1. és 2. számú melléklet szerinti nyilatkozat tartalmára is figyelemmel kell lenni. (A nyilatkozat átvételét ilyenkor is igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő - jövedelmeket is.
Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé arról kell nyilatkoznia, hogy adóbevallás adására kötelezett, így valamennyi munkáltatónak ki kell adnia részére az igazolást.
A munkáltató annak a magánszemélynek adhat igazolást, aki 2002. december 31-én munkaviszonyban állt nála. Az igazolást akkor is ki kell adnia, ha a magánszemély munkaviszonyát 2002. december 31-ét követően megszüntette.
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonya 2002-ben szűnt meg és december 31-én még nem álltak új munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk, éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg. Ilyenkor jövedelmük igazolására a kilépéskor kapott Adatlap (a 2002. évben használható adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2002. évi 1. Számában jelent meg) szolgál. Ez vonatkozik például azokra a magánszemélyekre is, akik 2002. december 31-én nem álltak munkaviszonyban, de
- adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesültek (ún. passzív táppénzes állomány),
- az év folyamán munkanélküli ellátásban részesültek,
- év közben nyugdíjba mentek.
Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2002-ben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott külön adózó jövedelmeket is.
Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeinek. Ezért a munkáltató által kiadott igazoláson nem mellőzhető a cégszerű aláírás
Az igazolást az M30/2002-es nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0253. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek a nyilatkozattételhez, illetőleg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék.

Kitöltési útmutató az M30/2002. és az M30/2002-A. jelű nyomtatványhoz

(3. és 3/a sz. melléklet)

A nyomtatvány Internetes megjelenítése miatt az A/4-es formátum alkalmazása szükséges, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M30/2002-A) az elszámolás második lapja is. Természetesen a két lap csak együtt fogadható el abban az esetben, ha az Internetről történik annak letöltése. A megvásárolható nyomtatvány A/3-ás formátumban, ugyanezen adattartalommal készült.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A munkáltató adóazonosító számát (adószámát, ha azzal nem rendelkezik adóazonosító jelét) balról kezdve kell beírni. A magánszemély természetes azonosító adatait is teljes körűen kell feltüntetni az adóazonosító jellel együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell tenni.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

A munkaviszonyból származó bérjövedelem

1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére a kifizetést követő 15 napon belül adatot szolgáltatott.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
E szerint bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem.
A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás - táppénz, gyermekgondozási díj ugyancsak bérjövedelemnek minősül.
A munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt (ilyen lehet a 13. havi illetmény) és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást - feltéve, hogy azt a munkáltató fizette ki - 2002. december 31 -én megszerzettnek kell tekinteni, ha annak kifizetésére (átutalására) 2003. január 15-éig sor került.
A társaság a tagi jövedelmekre az előzőekben ismerteteti szabályt nem alkalmazhatja.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetések-kel járó jutalom összegét is.
Ez a sor tartalmazza a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás összegét is. A természetben nyújtott étkeztetés adóköteles összegét itt nem kell szerepeltetni, mert az után az adót (44%) a munkáltató fizette meg.
Itt kell igazolni a munkáltató által a magánszemélynek megtérített albérlet (szállás) díját, a természetbeni juttatás pénzben történő megváltásaként kifizetett összeget is. Ilyen különösen a ruházati, az üdülési hozzájárulás. A természetben nyújtott üdülés adóköteles részét nem kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az után az adót a munkáltató fizette meg.
Amennyiben a munkáltató adóköteles pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
Ebben a sorban kell feltüntetni az iskolakezdési támogatás összegét, ha azt pénzben nyújtja a munkáltató, a bér kifizetője a szülővel vagy a szülő házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel, a gyermek (a tanuló) számára. Abban az esetben, ha az iskoláztatási támogatást természetbeni juttatásként kapja a munkavállaló, annak adóköteles részét nem kell szerepeltetni, mert az után az adót (44%) a munkáltató (a kifizető) fizette meg.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló és a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik. (Amennyiben ezen összegeket nem közvetlenül a munkáltató osztja el, akkor az egyéb jövedelmek között a 17 sorban kell ezen összegeket a magánszemélynek bevallania. Értelemszerűen ezt az igazolás nem tartalmazza.)
A természetben adott munkabér esetén a munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti ősz-szegét is itt kell igazolni Természetbeni munkabérnek a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként a természetben adott juttatás minősül.
Nem bér a nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munkáért, nemzetközi szerződés hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyra tekintettel fizetett összeg, továbbá a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díja, a munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizetett végkielégítés, az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelem. Ezeket a jövedelmeket az igazolás 5. sorában, a más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek között kell feltüntetni, végkielégítés esetében a 7. sornál részletezettek szerint kell eljárni, az adóterhet nem viselő járandóságokat a 13. sorba kell beírni.

Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

2. sor: Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében adnak.
Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít.
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolása általában bizonylat alapján (tételes költségelszámolás) történhet, erre csak a magánszemélynek van lehetősége az adóbevallásában.
Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "a" oszlopában a költségtérítés ősz-szegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét kell feltüntetni.
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását közvetlenül a munkáltató felé kellett bizonylattal igazolnia a magánszemélynek, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson nem kell feltüntetni a saját gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 3 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítés a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, így azt az 1. sorban kell feltüntetni.
Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármű vezetőjének, vagy az előzőeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, az az 1. sor szerinti bérjövedelemnek minősül. Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
Külön kell hangsúlyozni, hogy a két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározottakat: a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási norma, üzemanyagár, a személygépjármű típusát, rendszámát stb.). Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet.
Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, az "a" oszlopban a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A dolgozót célszerű tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában.
Az APEH által 2002-ben közzétett üzemanyagárak a következők:

	I.	II.	III.	IV.
Üzemanyag fajtája	Ft/l	Ft/l	Ft/l	Ft/l
	negyedév
ÉSZ-95 ólmozatlan motorbenzin	204	216	228	239
ÉSZ-98 ólmozatlan motorbenzin	214	226	239	250
Keverék	203	215	228	239
Gázolajok	197	199	201	209

A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni. Az "a" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó ősz-szeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen választható ez esetben is a tételes költségelszámolás.

Külszolgálatért kapott összeg

3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 10 USA dollárnak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefügggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, és külföldi tartózkodásuk nem minősül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 USA dollár számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel (az összes levonás nem haladhatja meg ilyenkor sem a bevétel 30%-át). A napok számításánál a törtnapokat úgy kell figyelembe venni, hogy össze kell adni ezeken a napokon külföldön töltött órák számát (a légi és vízi utazás időtartamát, illetőleg előtte és utána egy-egy órát is számítva), majd napi 24 órával számolva meg kell határozni az egész napok számát. Ha a "maradék" órák száma eléri a 8 órát, az is egész napnak számít, ha kevesebb, aszámításnál figyelmen kívül kell hagyni.
A törtnapok számításánál a következő számítási mód is választható, ha annak alkalmazási feltételei fennállnak: az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő külszolgálatok esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a "maradék" órák egybeszámítása. Ez esetben légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és indulás előtti egy-egy órát akkor lehet figyelembe venni, ha az érkezés és az újabb indulás időpontja között legalább két óra eltelt.
Amennyiben az együttesen számított utak között eltelt idő nem több mint két óra, úgy ez az időtartam is külszolgálatnak minősül.
A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.
A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel 2002-ben kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50%-a.
A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "a" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b" oszlopba kell beírni.
Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 10 USA dollár helyett a kapott összegből napi 25 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármű üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történő megtérítése nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít).
Az igazolás "a" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni.
Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 16. sorban a külföldi kiküldetésért kapott összeg sorában kell szerepeltetni.
A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között a 13. sor "b" oszlopában kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehető.
Adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő (az adó beszámítását lehetővé tévő), a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 171. sorba kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 172. sorban kell feltüntetni.

Más bérjövedelem

4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő jövedelmek kivételével), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított munkanélküli ellátásokat (munkanélküli járadékot, pályakezdők munkanélküli segélyét, átképzési, képzési támogatást), a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét és a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, ha azok kifizetéséről a munkáltató hiteles adattal rendelkezik. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő.

Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.) Továbbá itt kell feltüntetni az egyéni vállalkozó által foglalkoztatott segítő családtag tevékenységének ellenértékeként kifizetett összeget.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett ősz-szeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése a Magyar Köztársaságnak.
A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 7. sorba tartozik itt az egyéb, nem önálló tevékenységből Származó jövedelmek között kell igazolni, a (7. sornál leírtak figyelembevételével).
A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg. (Nem tartozik ide, mert adómentes a kifizető által kötött kockázati "halál esetére szóló" életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és részleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában juttatott jövedelem.)
Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló csupán a biztosítottja, de a munkáltató a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a munkáltatónak fizeti ki a szolgáltatást.
Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak kifizetett összeget a munkáltató továbbadja a biztosított dolgozónak, a dolgozónál olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés.
Más az eset akkor, ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává. Ebben az esetben a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) abban az évben (illetve attól az évtől), amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Ilyenkor a szerződés módosításának évében fizetett díj után a dolgozó érvényesítheti az ezen a címen járó adókedvezményt, kivéve, ha a magánszemély adómentes díjú biztosítási szerződés szerződőjeként a kifizető (munkáltató) helyébe lépett. Ez utóbbi esetben, ha a magánszemély a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (idő előtt) megszünteti a biztosítást, a biztosító által visszafizetett összeg a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelme lesz és adókedvezményt nem érvényesíthet.
Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére, a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett a társaság a költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. (A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után a 44%-os személyi jövedelemadót a társaságnak kell megfizetnie, ezért ezt a jövedelmet nem kell az igazoláson feltüntetni.)
A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértékét nem itt, hanem az önálló tevékenységekre biztosított megfelelő sorban kell igazolni. Ez esetben a tevékenységgel kapcsolatos költségeket a magánszemély elszámolhatja, feltéve, hogy a társaság e költségeket nem érvényesíti a társaság eredményének megállapítása során.
Amennyiben a tag a társaságával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet az 1. sorban kell igazolni.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között a 6. sorban kell feltüntetni.

Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "a" oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan a költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetőleg amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt fel kell tüntetni és költséget a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályok szerint érvényesíthet a magánszemély.

A 2002-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2002. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része

7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2002-ben megszűnt és ezzel összefüggésben törvényben meghatározottvégkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 2002. évre jutó részét kell figyelembe venni e sor összegében.
Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. XCV. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.
A 2002-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés.
Ebbe a sorba - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát is be kell írni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a 101. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor).

Szellemi tevékenység bevétele

11. sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társaság) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya (találmány) vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a más önálló tevékenységből származó jövedelem 12. sorában kell igazolni.

Más, önálló tevékenységből származó bevétel

12. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek igazolására.
Az igazolás ezen sora a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az ónálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.
Nem tartalmazhatja ez a sor azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét sem. Erről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (vételi jegyet) átadni.
Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott a munkáltatójától (társaságától). Az egyéni vállalkozónak történő kifizetésről sem igazolásadási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a kifizetőt (munkáltatót).
Itt kell feltüntetni például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem un. külön adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 168. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. (Ezt akkor is a 168. sorban kell igazolni, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a benyújtandó adóbevallásában az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után.)
Az egy szerződésből származó 5000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. Ekkor a kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi, egyéb) megfelelő sorban kell feltüntetni

Adóterhet nem viselő járandóságok

13. sor: Ebben a sorban kell igazolni a következőkben felsorolt adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély, valamint mindazon adóterhet nem viselő járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett.
Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az igazolás 17. sorában kell feltüntetni. Ilyen jövedelem a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj.
Ennek a sornak az "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni a "b" oszlop összegéből azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett.
Az adóterhet nem viselő járandóságok a következők:
- Gyermekgondozási segély - Gyermeknevelési támogatás
Ha a gyes összegét családtámogatási helynek minősülő munkáltató fizette ki, illetve a gyes, gyed kifizetéséről a magánszemély a munkáltatónak nyilatkozott, akkor azt is ebben a sorban kell szerepeltetni.
- Ápolási díj - nevelési díj
Ebben a sorban kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormány rendeletben meghatározottaknak megfelelően kifizetett nevelőszülői díj összegét is a magánszemély nyilatkozata alapján.
- Szociális gondozói díj
Ebben a sorban kell feltüntetni a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően, nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszonyban folytatott lelki segélyszolgálatért kifizetett - költségtérítést nem tartalmazó - ősz-szeget, de legfeljebb évi 48 ezer forintot, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől származott, illetve, ha erről a magánszemély nyilatkozott a munkáltatónak. A 48 ezer forintot meghaladó rész a magánszemély egyéb jogcímen megszerzett jövedelme, melyet nem itt, hanem az egyéb jogcímen kapott jövedelemként a 17. sorban kell igazolni.
- A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet kell ebben a sorban igazolni. E szerint itt kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek beszámítását, a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Jellemzően az egyezmények a "beszámítást" teszik lehetővé (pl.: a német, az osztrák, a francia, a horvát, a szlovák, az amerikai, az orosz, az ukrán, a kanadai, a jugoszláv egyezmények is ilyenek). Ugyanakkor azonban az ukrán, a szlovák, a román, a jugoszláv egyezmények a jogdíjakkal kapcsolatosan az adó beszámítását teszik lehetővé (171. sor). Érdemes az egyezmények kettős adóztatást elkerülő szabályait alaposan áttanulmányozni, már a kifizetés előtt.
- Szakképzéssel összefüggő juttatás
Ebben a sorban kell igazolni, ha a munkáltató szakképzéssel összefüggő juttatást adott. Szakképzéssel összefüggő juttatásnak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt) előírásai alapján a tanulót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. előírásai alapján megillető juttatás minősül. Az Szt hatálya csak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényre terjed ki.
A juttatásnak a juttatás hónapjának első napján érvényes minimálbér 6%-át meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóság, az e feletti összeg egyéb jogcímen megszerzett jövedelem, melyet az igazolás 17. sorában kell feltüntetni.
- Ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, lakhatási támogatás
A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó - lakhatási támogatás összegét kell adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának szakmai gyakorlatára tekintettel fizetett díjazás nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak, az olyan címen lesz adóköteles, amilyen jogcímen azt részére kifizették.
- A tanulói, hallgatói jogviszonyra tekintettel kapott pénzbeli juttatás
A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat, vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott olyan pénzbeli juttatás, mely a személyi jövedelemadó törvény szerint bevételnek minősül, és nem az előzőek szerintiszakképzéssel összefüggő juttatás, ösztöndíj, tankönyv-, jegyzettámogatás és lakhatási támogatás.
- A sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíj
Abban az esetben, ha a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány a sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíjat, úgy ez az összeg adóterhet nem viselő járandóság és ebben a sorban kell szerepeltetni.
Az ún. tanulmányi szerződések alapján kifizetett ösztöndíjak, költségtérítések részben sem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak, ezért azok igazolására az egyéb jogcímen kapott jövedelem 17. sora szolgál.
- Hallgatói munkadíj
A hallgatói munkadíj fogalmát a személyi jövedelemadó törvény 3. § 62. pontja határozza meg. Ez alapján a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az előbbiekben említett intézménytől kapott bevétel tekintendő hallgatói munkadíjnak. Ezen a jogcímen kapott bevételnek az évi 156 800 forintot meg nem haladó része tartozik az adóterhet nem viselő járandóságok körébe, feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében abban az intézményben történt, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll(t). A 156 800 forintot meghaladó összeg egyéb jövedelemnek minősül és az igazolás 17. sorába írandó. Az igazolásban akkor szerepeltethető a hallgatói munkadíj, ha azt a magánszemély a jelenlegi (vagy volt) munkáltatójától kapta, vagy, ha az adóterhet nem viselő járandóságáról a munkáltatójának nyilatkozott és azt az adóelőleg levonásánál a munkáltató figyelembe vette. Volt munkáltató esetén az igazolás feltétele, hogy a kapott Adatlapon a hallgatói munkadíjat feltüntették.
- Szabadságvesztés-büntetése alatt végzett munka díjazása
Abban az esetben, ha a magánszemély szabadságvesztés büntetése idején munkát végez, akkor az e tevékenységéből származott bevétele szintén adóterhet nem viselő járandóság.
- Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás
A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a Testület tagja javaslatára támogatás adható a testületi tag által kiválasztott kiemelkedő tehetségű fiatal tudományos képzésének, kutató és alkotó munkásságának, illetve művészeti képzésének és művészi alkotó tevékenységének segítésére. A Testület által fentieknek megfelelő megítélt támogatás is az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tarozik.

Külföldi kiküldetésért kapott összeg

16. sor: Ebben a sorban a társaság által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik. Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az "a" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni.

Egyéb jogcímen kapott jövedelem

17. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (1-16. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek körébe. Ezekkel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Ebben a sorban kell feltüntetni például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
Amennyiben a munkavállaló vagy társasági tag magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától vagy a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, ez nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
Itt kell feltüntetni a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak és a szociális gondozói díjnak az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét is, ha ezeken a jogcímeken az adóelőleg számítása során az adóterhet nem viselő járandóságot a munkáltató (a bér kifizetője) az év során figyelembe vette.
Ez a sor szolgál a nem munkáltató által kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ha a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a kifizető, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adóköteles biztosítással kapcsolatos részletes ismertetés a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél az 5. sornál található.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás összegét is
Nem kell feltüntetni a magánszemélytől az Art. rendelkezései szerint átvállalt adótartozás összegét, ha a munkáltató (társaság) az átvállalt, megfizetett adó összegét természetbeni juttatásnak tekinti és az erre vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét (44% szja).
A tudomány doktorának és kandidátusának illetmény kiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles.
Egyéb jövedelemként adóköteles a magánszemély értékpapír átruházásából származó bevételének az a része, amely meghaladja a munkáltatónak (kifizetőnek) értékesített értékpapír átruházásakor megkötött szerződés időpontjában ismert szokásos piaci értékét.
Egyéb jövedelemként kell számításba venni a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó részét.
Egyéb jövedelemként kell igazolnia a társaságnak (munkáltatónak) az ellenőrzött külföldi társaság által, vagy az ellenőrzött külföldi társaság megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi társaság által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért adott összegnek (bevételnek) az értékpapír megszerzésére fordított értéket (a 159. sornál leírtak szerint) meghaladó részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
Egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, és ebben a sorban kell igazolni az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az ellenőrzött külföldi társaság vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi társaság által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó részét.
Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi társaság által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Itt kell feltüntetni a munkáltató (társaság) által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.
Ilyen a magánszemély által a munkáltatójának (társaságának) adott kölcsön kamatából, valamint értékpapír zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatából (ideértve a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is) az a rész, amely meghaladja a felszámítás időszakában - 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetén a szerződéskötés időpontjában, valamint 1996. december 31-ét követően vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában - érvényes jegybanki alapkamat 5%-ával növelt mértékével meghatározott összeget. Ide az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kamatrész összege kerül.
Az előzőekben említett általános korláton belüli kamat összege is egyéb jövedelemnek számít akkor, ha a kamatot folyósító kifizetőnél a 2002. évben a magánszemélyeknek kamat címén kifizetett összeg együttesen a 200 ezer forintot meghaladja. Egyéb jövedelemnek számít - az 1996-2002. években létrejött kölcsönszerződések esetén - a magánszemélynek évi 10 ezer forintot meghaladó összegben fizetett előzőek szerinti kamatjövedelméből a 10 ezer forinton felüli rész.
Az átalakulási szabályok alapján létrejött szövetkezeteknél a tagi kölcsönökre fizetett kamat esetében a 200 ezer és 10 ezer forinthoz kapcsolódó korlátokat nem kell alkalmazni (ilyen a tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata), ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéken felül nem ad.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltató (társaság) által befizetett adomány az igazolásban nem szerepeltethető. (Ebből az összegből adóelőleget sem lehetett levonnia a munkáltatónak.)
Ez a sor szolgál a jog visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó részének feltüntetésére.
Itt kell szerepeltetni azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély a jog gyakorlása által szerez meg. Ilyen az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának érvényesítése által megszerzett vagyoni érték Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén a jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerzi. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget, Ebből a szempontból nem minősül a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az az eset, amikor - előzetes eladási kötelezettség nélkül - értékpapír formájában természetbeni juttatást ad a munkáltató (társaság).
Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelem megszerzésének időpontja a bevétel megszerzésének napja. Jövedelemként az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni. Ez esetben az értékpapír szokásos piaci értékének az a része, mely meghaladja a szerzési értéket, árfolyam-nyereségként adóköteles és nem itt, hanem a 160. sorban kell igazolni.
Nem keletkezik jövedelem és így igazolni sem kell a jegyzési, vételi jog gyakorlása által szerzett vagyoni értéket, ha a jog megszerzése bárki által azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.

Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem

171. sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.

Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

172. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.

Elkülönülten adózó jövedelmek

Életjáradékból származó jövedelem

157. sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.

Befektetési szolgáltatónak nem minősülő (egyéb) kifizetőtől származó árfolyamnyereség

159. sor: Az értékpapír eladásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor, ha olyan munkáltatótól (társaságtól) származik a magánszemélyek bevétele, aki (amely) nem minősül a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatónak. Az árfolyam-nyerség után a 20% adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította és levonta.
Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.
Árfolyamnyereség az a jövedelem, amely az értékpapír visszterhes átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.
Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet egyéb jövedelemként (ezeket részletesen lásd a 17. sornál) kell számításba venni, vagy kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély.
Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értekét kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. Az értékpapír szokásos piaci értéke értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása. Ha tőzsdére bevezetett értékpapírról van szó, úgy az előzőekben leírtakhoz nem sorolható ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam) tekintendő az értékpapír szokásos piaci értékének.
Abban az esetben, ha értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, de tőzsdére be nem vezetett értékpapírról van szó, a nem nyilvános ügyletben szokásos piaci értékként, az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyikét kell figyelembe venni.
Azon ügyleteknél, amelyeknél az előzőekben leírtak egyike sem alkalmazható, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított értéket kell szokásos piaci értéknek tekinteni feltéve, hogy az adózó bizonyítja, ezen érték megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által elismert vagyoni értéknek.
Az árfolyamnyereség, számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény következő előírásai szerint kell eljárni.
- Tőzsdei ügylet révén megszerzett értékpapír esetében szerzési értéknek az ügylet szerinti, igazolt ellenértéket kell figyelembe venni. A járulékos költség ennek nem része.
- Abban az esetben, ha tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén szerzett a magánszemély értékpapírt, úgy szerzési értéknek csak az értékpapír elidegenítéséig a magánszemély által ténylegesen teljesített és igazolt rész fogadható el.
- Társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegből az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét kell tekinteni.
- A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése során szerzett értékpapír szerzési értékének az átruházásáig igazoltan megfizetett ősz-szeget lehet elfogadni.
- Társas vállalkozásból kivont jövedelem megállapításánál, ha az értékpapírt a kivonáskor az szja tv. szerint bevételként kell számításba venni, megszerzésre fordított értéknek a bevétel meghatározásakor számításba vett érték minősül. (Jellemzően a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése vagy jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapír esetén kell alkalmazni.)
- Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek minősül az az értékrész is, amely az szja törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősült, figyelembe véve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértéket is. Ilyen az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély, az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának gyakorlása által szerzett meg (17. sor egyéb jogcímen kapott jövedelemnél leírtak figyelembe vételével).
- A dolgozói részvény, dolgozói üzletrész esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) részét képezi az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezménynek megfelelő érték.
- Amennyiben a munkáltató az értékpapírt természetbeni juttatásként adta, úgy szerzési érték a dolgozó által megfizetett összeg és a természetbeni juttatás értéke együttesen.
- Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosultnál, vagy az örökösnél (feltéve, hogy ez utóbbi esetben a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte) szerzési éteknek a kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell számításba venni.
- Előfordulhat olyan eset, amikor csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén jut a magánszemély hitelező értékpapírhoz. Ilyenkor az egyezség szerinti érték az értékpapír szerzési értéke.
- A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) résztvevője tulajdonába adott értékpapír esetében szerzési értékként az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint elkülönítetten (a megszerzett részvények, üzletrészek között) kimutatott, az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó részt kell figyelembe venni. Ebből az is következik, hogy az MRP keretében ingyenesen megszerzett érték-részt az értékpapír elidegenítésekor szerzési értékként nem lehet figyelembe venni. A visszavásárolt vagyonrésznek megfelelő értékpapírra az általános szabályok érvényesek.
- Amikor a magánszemély ellenérték nélkül jutott szövetkezeti üzletrészhez, részjegyhez a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során szerzési értéknek az átalakulás befejezéskori lezárt névértéket kell számításba venni. Az átalakulás befejezéskori lezárt névértéket szerzési értékként az a magánszemély alkalmazhatja, aki ehhez az értékpapírhoz eredeti jogosultként jutott hozzá, vagy örökösként szerezte, feltéve, hogy ezen értékpapír a hagyaték tárgyát képezte.
- Abban az esetben, ha a szövetkezet a magánszemélynek 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján juttatott ellenérték nélkül értékpapírt, az eredeti jogosultnál (vagy öröklés esetén, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte) az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a juttatáskori névérték tekintendő.
Az előzőekben felsorolt jogcímeken kívüli, illetőleg a leírt szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított érték nulla.
Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsoló járulékos költségek.
Járulékos költségként kell számításba venni az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeget.

Osztalék

161.-164. sor: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem igazolására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (idetartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az igazolás 17. sorában kell feltüntetni.
Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 17. sornál kell igazolni az ellenőrzött külföldi társaság által, vagy annak megbízásából fizetett osztalékot.
A 2002-ben megállapított osztalék után a következők szerint kell az adómérték megállapításánál eljárni. Először az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kell állapítani a vagyoni betétje arányában a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéjének a 2002. év január l-jén érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzatával meghatározott részét. Az ezt meg nem haladó osztalék után 20% az adó. Az előzőek szerint meghatározott összeget meghaladó osztalék rész után az adó 35%.
A jegyzett tőke emelésével a társas vállalkozás - kft, rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része is osztaléknak minősül, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. Ezen, osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke 20%. Osztaléknak kell tekinteni a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részét, amelyet a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából juttat. Ebben az esetben az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó 35%.
A kifizetett osztalék adóját az osztalék-megállapítás évében érvényes adómértékek szerint kell meghatározni.
A 2001-ben kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2002. évről benyújtandó adóbevallásban szerepeltetni kell.
A kifizetett osztalék adóját az Szja törvénynek az osztalék megállapítása évében hatályos rendelkezései szerinti adómérték alkalmazásával kell megállapítani.

Osztalék 10%-os adóval terhelt összege

161. sor: Ebben a sorban azt az osztalékjövedelmet kell feltüntetni, amelyről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető, de a magánszemély részére csak 2002-ben került kifizetésre, feltéve, hogy az osztalék fizetéséről szóló döntés évében 10%-os adókötelezettséget írt elő az akkor hatályos törvényi rendelkezés.
Ha a 2002. évben kifizetett osztalékról 1997. január l-jét megelőzően döntött a kifizető, a 10%-os adókulcs alkalmazható.

Osztalék 20%-os adóval terhelt összege

162. sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak a2 összegét, amely 2002. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2001. évi adózott eredmény, illetve eredménytartalék terhére, és nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke és a 2002.január elsején érvényes jegybanki alapkamat (9,75%) kétszeresének szorzatát. Ennél a mértéknél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem a 164. sorban kell szerepeltetni.
Ez a sor tartalmazza a társas vállalkozás - kft, rt. - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján keletkezett osztaléknak minősülő jövedelem összegét, ha a névérték felemelése nem a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezeti jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt. Amennyiben az előzőekben felsorolt átalakulás keretében történt a jegyzett tőke felemelése, úgy. az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles. Ezt az összeget az igazolásban nem kell szerepeltetni.
Ebben a sorban kell igazolni az olyan osztalékot is, amelynek kifizetéséről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető, de a magánszemély azt csak 2002-ben vette fel, és az osztalékfizetésről szóló döntés évében ez a jövedelem az akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint 20%-os adókötelezettség alá esett.
Itt kell feltüntetni a 2002. évben kifizetett osztalék azon részét is, melyről az 1997. évi eredményfelosztás során 1998-ban döntött a kifizető, s a döntés évében az osztalék (osztalékrész) 20%-os adót viselt.
A 2001. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2002. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 20%-os adót viselt.
A 2002. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 103. sorában kell szerepeltetni.

Osztalék 27%-os adóval terhelt összege

163. sor: Ebben a sorban azon osztalékjövedelmet kell feltüntetni, melynek kifizetéséről a korábbi évek adózott eredménye, illetve eredménytartaléka terhére 1998-ban döntött a kifizető, de a kifizetésre csak 2002. évben került sor, és a döntés évében az osztalék (osztalékrész) 27%-os adót viselt.

Osztalék 35%-os adóval terhelt összege

164. sor: Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2001. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék címén 2002-ben kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 20%-os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 162. sornál leírtakat is.)
Ez a sor szolgál a 2001. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2002. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az 35%-os adót viselt.
Abban az esetben, ha a magánszemély részére a társaság a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában juttat vagyoni értéket, a vagyoni értéknek azon része után, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, szintén 35% az osztalékadó. Nem kell ezt az adót megfizetni és az igazolásban szerepeltetni sem, a juttatott jövedelem összegét, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény után.

Vállalkozásból kivont jövedelem

166. sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét. A jövedelmet a következők szerint kell meghatározni. Vállalkozásból kivont jövedelem az az összeg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásakor bevételt csökkentő tételként vett a társaság figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.
Az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a fentebb említett bevételek megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, úgy a társas vállalkozásnak a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételként számításba vennie (a szokásos piaci érték fogalmát lásd a 159. sornál).
Függetlenül attól, hogy milyen okból kerül sor a vállalkozásból a vagyon kivonására, a jövedelem tekintetében a társas vállalkozás minősül kifizetőnek.
A jövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés. Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adó megállapítási és levonási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll.
Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, levonni a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (20%).

A privatizációs lízing jövedelme

167. sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2002-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel)

168. sor: Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére.
Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni.
A jövedelmet 20%-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 400 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.

Egyéb forrásadós jövedelmek

169. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (157 -l68. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor "a" oszlopa a jövedelemforrás megnevezésére szolgál.

Levont adóelőleg (adó)

A levont adóelőleg összege

82. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál e sor "b" oszlopa.
Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni a 2002-ben kifizetett végkielégítés után levont 20%-os adóelőleg összegéből a 2002-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét.
Ezt az összeget az "a" oszlopba kell beírni.

A levont forrásadó összege

83. sor: Ez a sor szolgál az elkülönülten adózó (157-168. sorokban feltüntetett) jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolására.
Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, amely a 2001. évben kifizetett osztalékelőleg 2002. évben osztalékká vált részének megállapított adójából ténylegesen beszedésre (levonásra, illetőleg a magánszemély által a kifizető felé befizetésre) került.
Értelemszerűen ez az összeg tartalmazza a 2001. évben kifizetett osztalékelőlegből levont adónak azt a részét (vagy egészét) is, amelyet az osztalékká vált rész adójának elszámolása során figyelembe kellett venni.
Nem kell szerepeltetni az igazolásban az 5000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély írásbeli nyilatkozata hiányában a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 40%-os kulccsal számított adót. Az így levont adót sem kell ebben a sorban feltüntetni.

A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények

Bár a nyomtatvány minden sora tartalmazza a figyelmeztetést arra nézve, hogy az igazolásban szereplő összeg nem feltétlenül lesz azonos a 0253-as bevallásban érvényesíthető összeggel, de célszerű erre külön is felhívni a dolgozó figyelmét.

Adójóváírás

35.sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján figyelembe vett adójóváírás összegét. Az adójóváírás 2002. év első nyolc hónapjában jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 3 000 forint lehet, az adóév utolsó négy hónapjában jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 000 forint lehet, azaz az adójóváírás összege nem haladhatja meg a 60 000 forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Az adójóváíráshoz kapcsolódóan ki kell tölteni a 105. és 106. sorokat is.
Abban az esetben, ha a magánszemély bevallásköteles éves összes jövedelme az l 200 000 forintot (a jogosultsági határt) meghaladja, de az l 533 333 forintot nem éri el, ezt a kedvezményt csak korlátozottan érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy az egyébként járó adójóváírás összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem 18%-ával. l 533 333 forint bevallásköteles összes jövedelemnél "elfogy" a kedvezmény. Ha a magánszemély az adóév folyamán nem kérte írásban az adójóváírás figyelmen kívül hagyását az adóelőleg levonása során - és a munkáltató azt figyelembe vette -, akkor azt az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 0253-as bevallásában a magánszemély érvényesítheti-e ezen kedvezményt. Erre célszerű külön is felhívni a magánszemély figyelmét.
Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2002. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2001-ben megkapta, úgy a 2002. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2002-ben is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedett, akkor a kapott bérjövedelem összege 10, illetőleg 18%-ának kiszámítása után a jogosultsági hónapok száma 2002. évben az áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető. Természetesen ilyen esetben is érvényesül az a szabály, mely szerint legfeljebb az adóévben kapott bérjövedelem 10, illetőleg 18%-a vehető figyelembe adójóváírásként attól függően, hogy az év mely hónapjaira került elszámolásra a bér.
A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egy összegben kifizetett bére után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.
A végkielégítés után nem jár adójóváírás.

Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedménye

36. sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató az adóév során az adóelőleg levonásánál a kötelezően fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj után figyelembe vett 25%-os engedmény összegét ("b" oszlop).
A 2002. évi engedmény alapjaként mindazokat az összegeket figyelembe kell venni, amelyek az adókötelezettség szempontjából a 2002. évi bevallásban elszámolásra kerülő jövedelmek után kerültek levonásra.
Nem mentesíti a munkáltatót az M 30/2002-es nyomtatvány 36. sorának kitöltése az alól a kötelezettsége alól, hogy 2003. január 31.-éig a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartása adataival egyező külön igazolást is át kell adnia a magánszemélynek. Az igazolás a 2002. évben levont járulékok ősz-szegét és az azok alapjául szolgáló jövedelmet tartalmazza, továbbá ezen igazolás tartalmazza a 2002. évben, az adóbevallásban ténylegesen igénybe vehető kedvezmény alapját, amely azonban (például, ha év közben több munkáltatóval létesített a magánszemély munkaviszonyt) eltérhet a 36. sor "b" oszlopában szereplő összegtől.
(A munkáltató a tárgyhavi jövedelem-kifizetéssel egyidejűleg köteles az adóév folyamán a magánszemélyt írásban tájékoztatni az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint a tagdíj összegéről.)

Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg

41. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 1500 forint (éves szinten legfeljebb 18 000 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyos fogyatékosnak az tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a

42. sor: Ez a sor tartalmazza a munkavállaló tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba az év során befizetett összeg 30%-át.
A magánszemély megbízása alapján a munkáltató által a 2002. december havi bérből levont tagdíj kedvezménye (függetlenül attól, hogy az adóelőleg levonása során a kedvezményt érvényesítette) akkor vehető a 2002. évben figyelembe, ha ennek a pénztárba történő átutalása 2002. december 31-éig megtörtént.
A kedvezmény összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 42. sor összege a 130 000 forintot is elérheti. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható, rokkant nyugdíjas esetében is.
A munkáltatói hozzájárulást a magánszemélynél nem kell jövedelemként figyelembe venni, így adókedvezmény sem érvényesíthető ezen összeg után. Szintén nem kell igazolni a munkáltató által a pénztár felé befizetett adományt (az igazolás 17. sorában sem szerepelhet), és a hozzá kapcsolódó kedvezményt sem lehet feltüntetni. Ezen adomány összegét az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár igazolja.
Ha a munkáltató által a pénztár felé befizetett adomány a pénztár szolgáltatási számlájára kerül, ezen összeg, mint természetbeni juttatás a pénztárnál lesz adóköteles. Ez akkor fordulhat elő, ha a dolgozó már nyugdíjas és az önkéntes biztosító pénztár szolgáltatást nyújt részére.

Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye

45. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély a magánnyugdíj-pénztári saját tagdíját kiegészíti, és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 30%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie ezen kedvezmény összegét.
Nem jár kedvezmény arra a tagdíj kiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
Amennyiben a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetést (45. sor) a magánszemély megbízása alapján a munkáltató, a bér kifizetője vonta le a 2002. december havi bérből és utalta át a magán-nyugdíjpénztárba, úgy az így teljesített befizetések (átutalások) akkor tekintendők a 2002. adóévben befizetett összegnek, ha azok átutalása 2002. december 31.-éig megtörtént.

Családi kedvezmény eltartottak után

56. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelőlegnél figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,
- akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, illetve
- aki a várandósság időszakában van a magzat (ikermagzat) fogantatásának 91. napjától megszületéséig,
- aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult,
- aki rokkantsági járadékban részesül.
Ha a dolgozó jogosult ugyan a nevelési ellátásra, de nem élt e folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.
Egy eltartott esetén havi 3 000 forint (éves szinten 36 000 forint), két eltartott esetén havi 4 000 forint (éves szinten eltartottanként 48 000 forint), három vagy több eltartott esetén havi 10 000 forint (éves szinten eltartottanként 120 000 forint) kedvezmény érvényesíthető a kedvezményezett eltartottak után.
Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál érvényesített a munkáltató.
A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a nevelési ellátásra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.
A saját jogán nevelési ellátásra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé arról, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély a munkáltatójának, akkor az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.
Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel szintén nem érvényesíthet családi kedvezményt.

Tájékoztató adatok

A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része

101. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg ősz-szegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szűnt meg a 2002. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 2002-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, kivéve a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét, melyet a 2002. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.

Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

102. sor: Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.

A 2002-ben felvett osztalékelőleg

103. sor: A "b" oszlopban kell szerepeltetni a 2002. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett ősz-szeget. Az abból levont 20%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.

Az adójóváíráshoz kapcsolódó bérjövedelem (105. és 106. sor)

104. sor: E sor "b" oszlopában kell feltüntetni a 2002. január 1-től 2002. augusztus 31. terjedő időszakra elszámolt bér összegét, az "a" oszlopban a jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 8 hónapnál.
105. sor: E sor "b" oszlopában kell feltüntetni a 2002. szeptember 1-től 2002. december 31. terjedő időszakra elszámolt bér összegét, az "a" oszlopban a jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 4 hónapnál.

Külföldön megfizetett (171. és 172. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó

A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2002. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó USA dollárban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
173. sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (tájékoztató adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
174. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgai (tájékoztató adatkent) amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.

2. A személyi jövedelemadó megállapítása és elszámolása

A munkáltató (a társaság) annak a magánszemélynek az adóját állapítja meg és számolja el, aki nála 2002. december 31-én munkaviszonyban állt, és 2003. január 15-éig nyilatkozik arról, hogy nem kíván adóbevallást adni.
A nyilatkozat alapján a munkáltató köteles elszámolni dolgozójával, ha a következő feltételek teljesülnek.
- Kizárólag egy munkaviszonyból (bedolgozói jogviszonyból, munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyból, kizárólag ugyanazon társas vállalkozásban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból) származó - adómentességet nem élvező jövedelme van a magánszemélynek.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdő-birtokossági társulat és az MRP szervezet.)
- Kizárólag egy munkáltatótól, de több jogviszonyból származó (kivéve a mezőgazdasági őstermelésből), olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme van a magánszemélynek, amellyel szemben tételesen igazolt költségeket nem kíván elszámolni. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek nem zárják ki a munkáltató elszámolási kötelezettségét. A kiküldetési rendelvény alapján kifizetett, a bizonylat nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó gépjármű-költségtérítés (ezt az elszámolásban szerepeltetni nem kell) kivételével a gépjármű-költségtérítéssel szemben minden költséget (ide értve az üzemanyagköltséget is) csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. A munkáltató nem számolhat el azzal a dolgozójával, aki bármilyen gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el.
- A magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátása, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére fizetett illetménye, továbbá a jogszabály alapján folyósított munkanélküli ellátása mellett kizárólag egy munkáltatótól származó, az elszámolást ki nem záró jövedelme van.
- Az év során a magánszemélynek kizárólag egymást követően (tehát nem egyidejűleg) több munkáltatónál létesített munkaviszonyból származott az előzőekben felsorolt jövedelme, feltéve, hogy az erről szóló igazolást (Adatlapot) minden alkalommal átadta a következő munkáltatójának.
- A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe (TÁH) tartozó kifizető elszámolhat a munkavállalóval akkor is, ha ugyanazon illetmény-számfejtő helyhez, tartozó más kifizetőtől egyéb jövedelmet szerez a dolgozó.
Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói adóelszámolásnak további feltétele, hogy a magánszemély
- az év utolsó napján munkaviszonyban állt;
- a 2002. évben befektetési adóhitel címén adókedvezményt nem vesz igénybe és fennálló adóhitele sincs;
- árfolyamnyereségből származó jövedelme kizárólag a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatónak nem minősülő munkáltatójától származott és ezzel az árfolyamnyereségével szemben nem kíván árfolyamveszteséget érvényesíteni;
- ingatlan bérbeadásából származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától (társaságától) származott és a magánszemély nem kíván ezen jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást alkalmazni és az adózási mód választásáról kitöltötte az NY29-es nyilatkozatát;
osztalékból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától (társaságától) származott (és a munkáltató nem alkalmaz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerinti adókulcsot), illetve ha más kifízető(k)től szerzett ilyen címen jövedelmet, de ez utóbbi esetben ez összesen 10 ezer forintot meg nem haladó összegű és az adót, a másik kifizető levonta;
- vagyonátruházásból származó bevételéből jövedelme nem keletkezett;
- az adóévben az adóelőleg levonásakor figyelembe vett adóterhet nem viselő járandósága a munkáltatójától származik;
- nem kívánja az adóelszámolás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
- nem egyéni vállalkozó;
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a támogatói adományból jóváírt összeget kizárólag a munkáltatója (társasága) fizette be és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles, (ez ugyanis más kifizetőtől származik, ugyanúgy, mint a magánszemély egyéni számlájának megterhelése kölcsön vissza nem fizetése esetén);
- nem kell 2002-ben visszafizetnie 2002. év előtt igénybe vett adókedvezményt;
- nem kötelezett az adóelőleg fizetésére vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet, vagy adóelőleg különbözet miatt 12%-os adó fizetésére;
- nem jutott mezőgazdasági őstermelésből bevallásköteles jövedelemhez. Elszámolhat a munkáltató azzal a mezőgazdasági kistermelővel, akinek az ebből a forrásból származó bevétele (ideértve a más kifizetőtől kapott bevételt is) az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, vagy akkor is, ha meghaladja ugyan, de kistermelői bevételéről a munkáltató részére az NY63-as számú nyilatkozatot átadja. NY63-as nyilatkozatot az a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő adhat, akinek e tevékenységéből származó bevétele évi 250 ezer forint feletti, de a 2 millió forintot nem haladta meg és rendelkezik a bevételének legalább 20%-át kitevő értékben, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokat igazoló, nevére szóló számlákkal. Ez esetben a munkáltatónak kell megállapítani a magánszemély 2002. évi egészségagyi hozzájárulását a nyilatkozott bevétele alapján.
A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Az adómentes bevételek (azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania és az összjövedelemhez nem kell hozzászámítania) nem érintik a munkáltató adó megállapítási, - elszámolási kötelezettségét, (így például a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 250 ezer forintnál.)
A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia, és nem keletkezik munkáltatói (társasági) elszámolási kötelezettség, ha 2002-ben csak adóterhet nem viselő járandósága volt és/vagy olyan jövedelme volt, melyet nem kell bevallani és/vagy a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme volt feltéve, hogy az osztalékból a társaság az adót levonta. Amennyiben az előzőekben említettek mellett a magánszemélynek kizárólag a magánnyugdíj-pénztár szolgáltatásaként volt jövedelme és nyilatkozatot adott a magánnyugdíj-pénztárnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettsége nem lesz, akkor szintén nem keletkezik elszámolási kötelezettsége a munkáltatónak (társaságnak).
Nem kizáró ok a munkáltatói elszámolásnál, ha az alkalmazott a korábbi munkáltatójától olyan végkielégítést kapott, melyet az adóévek között meg kell osztania. Ennek feltétele, hogy a 2000-2001. években kapott, megosztási kötelezettség alá eső végkielégítés 2002. évi jövedelemszámításnál figyelembe veendő részének megállapításához szükséges igazolások, adatok a munkáltató birtokában legyenek (azokat átadja a magánszemély).
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről (ha az értékhatár feletti) az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkáltatójának átadta.
Nem számolhat el a munkáltató azzal a dolgozójával, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel (illetőleg nem magyar állampolgárságú dolgozó esetében adóazonosító jel hiányában útlevélszámmal), továbbá akinek más forrásból is származott adóköteles jövedelme. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást, függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget, kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet (ez utóbbiak ugyanis adómentes jövedelmek), vagy más kifizetőtől szerzett adóterhet nem viselő járandóságot, bár az adóelőleg levonása során a dolgozó nyilatkozata lapján azt figyelembe vette a munkáltató. Előzőek alól kivételt képez, amikor más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 10 ezer forintot meg nem haladó osztalékjövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta, illetve, egyes külön adózó jövedelmei közül azon jövedelmek, amelyeknek az adókulcsa 0%. Abban az esetben, ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
A 2003. január l-je utáni munkahely változtatás esetén a dolgozóval az a munkáltató számol el, amelyhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta.
Ha a magánszemély az új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2002. évi jövedelemigazolását, amelynél 2002. december 31-én munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 2003. január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de 2003. január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt és korábbi munkáltatójának sem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell adnia, így kell eljárnia akkor is, ha a magánszemély ugyan új munkaviszonyt létesített 2003. január 1-je után, de egyik munkáltatójának sem adott az elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonya nem szűnik meg, ezért minden munkáltató köteles a bevonult sorkatonával elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak. A sorkatona is 2003. január 15-éig közli a munkáltatójával, hogy adóbevallást kíván-e benyújtani vagy kéri az elszámolást. (Ha a sorkatona az adóbevallást választja, akkor közölnie kell a munkáltatójával azt a postai címet is, ahová a jövedelemigazolás megküldését kéri. A munkáltató a 1/1. pontban ismertetett igazolást 2003. január 31-éig küldi meg a sorkatona által megjelölt címre. Az adóbevallást a sorkatonának az állandó lakóhelye szerinti APEH igazgatósághoz kell benyújtania.) Ugyanez a szabály vonatkozik a gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemélyre is.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2003. február 20-áig kell a munkáltató részére átadni.
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos részletes tudnivalók a III. fejezetben találhatók.
A 2002. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2003. március 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át - például március 1. és március 15-e között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs adóbevallásában (munkáltatói elszámolásában) érvényesíthesse a március 20-ai határidőig.
Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóhatósága dönt.
Az elszámoláshoz a 4-7. számú mellékletek szerinti (M29/2002., M29/2002-A., M29/1/2002., M29/2/2002., M29/2/2002-A és M29/3/2002. számú) nyomtatványminták készültek.
Az elszámolást az említett nyomtatványokon, vagy azok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az Internet APEH honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon kell elkészíteni. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.

Kitöltési útmutató az M29/2002. és az M29/2002-A. számú nyomtatványhoz

(4. sz. melléklet)

A nyomtatvány Internetes megjelenítése szükségessé tette az A/4-es formátum alkalmazását, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M29/2002-A) az elszámolás második lapja is. Természetesen a két lap csak együtt fogadható el abban az esetben, ha az Internetről történik annak letöltése. A megvásárolható nyomtatvány A/3-as formátumban, ugyanezen adattartalommal készült.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell írni.
Az M29/2002-es nyomtatványon fel kell tüntetni azon táblák számát, amelyek a munkáltatói elszámolás részeként felhasználásra kerültek.
A 2002. évi elszámolás részeként felhasználható táblák lehetnek:

M29/1/2002.

A 2002. évi személyi jövedelemadó megállapításának kiegészítő táblája, amely az elkülönülten adózó jövedelmeket és ezek adóját, valamint a külföldön is adóköteles jövedelmek részletezését tartalmazza.

M29/2/2002-M29/2/2002-A

A munkáltatói elszámolás részét képező nyomtatvány, mely a dolgozó által adott nyilatkozatokat tartalmazza. Ezek a családi kedvezményhez kapcsolódóan a családi kedvezmény érvényesítéséről, a várandósság tényéről és a családi kedvezmény, valamint a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásáról, bérbeadás esetén az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatok.

M29/3/2002.

A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó tábla.
A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalókat később ismertetjük.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)

1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás 1. sorában szereplő jövedelemmel, kivéve, ha a munkavállaló a 2002-es adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak. Ilyen esetben a munkavállaló kérésére a munkáltatónak bérjövedelemként kell figyelembe vennie az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító (megyei- illetve fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége, vagy megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője) által igazolt ellátási alap összegét.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat ónálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.

Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

2.sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetés az igazolás 2. soránál található. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget az "a" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozata alapján nem történt adóelőleg levonás, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "c" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően).

Külszolgálatért kapott jövedelem

3. sor: Ebben a sorban az igazolás 3. soránál ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("a" oszlop) és a jövedelmet ("c" oszlop) kell feltüntetni.

Más bérjövedelem

4. sor: Ebben a sorban az igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a társadalombiztosítási szervezet a munkáltató (társaság) felé adatot nem szolgáltatott, de a magánszemély az erről szóló igazolást a munkáltatójának átadta.

Nem önálló tevékenységekből származó jövedelem

5. sor: Ebben a sorban az igazolás 5.sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató (társaság) fizette ki.

Más, nem önálló tevékenység költségtérítése

6. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt az "a" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben a 2 sornál leírtak érvényesek.

A 2002-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2002. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része

7. sor: Ez a sor szolgál az 2002-ben kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon összegének feltüntetésére, melyet 2002. évi jövedelemként kell figyelembe venni. Az e feletti részt a 101. sorban kell feltüntetni.
A munkaviszony megszűnésének napja nem azonos az utolsó munkában töltött nappal!
A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között az 5. sorban kell szerepeltetni.

A 2002. év előtt kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2002. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része

8. sor: Abban az esetben, ha a dolgozó előző munkaviszonya megszűnése miatt 2000-2001. évben részesült törvényben meghatározott, illetőleg állami végkielégítésben, és annak összegét az ezekről az évekről benyújtott adóbevallásában megosztotta, a még el nem számolt hónapokra jutó részt a 2002. évben a munkáltató figyelembe veszi (a 2001-ben kapott végkielégítésnél legfeljebb azonban tizenkétszer). Ennek feltétele, hogy a dolgozó a megosztási kötelezettség alá tartozó, korábbi adóév(ek)ben kapott végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat a munkáltatójának átadja.
Ebben a sorban a munkáltatónak az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe vennie (legfeljebb 12-szer), ahány hónap még nem került elszámolásra.
Abban az esetben, ha a 2000. évben kapott végkielégítés összegéből a 2000. és 2001. évben jövedelemként számításba vett rész után fennmaradó összeg több mint az l havi összeg 12-szerese, úgy 2002-ben a teljes, még jövedelemként be nem vallott részt kell itt a "c" oszlopban feltüntetni. Az "a" oszlopba, a figyelembe vett hónapok számát kell beírni. A figyelembe vett összeghez tartozó levont adóelőleg összegét a 84. sorban kell feltüntetni.

Szellemi tevékenység jövedelme

11. sor: Ez a sor szolgál az igazolás 11. sorában meghatározott szellemi tevékenységből származó jövedelem feltüntetésére. A "b" oszlopba a bruttó összeget, a "c" oszlopba ennek 90%-át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ha az adóelőleg levonása nem ennek megfelelően történt, az kizárja a munkáltató elszámolási lehetőségét. (Lásd a 2 sornál leírtakat.)

Más önálló tevékenységből származó jövedelmek

12. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "c" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható ezen tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató (társaság) felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.

Adóterhet nem viselő járandóságok

13. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 13. sorában szereplő összegből azt a részt, melyet a munkáltatótól szerzett a magánszemély. Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az elszámolás 17. sorában kell feltüntetni az M30-as igazolásnál leírtak szerint. Ilyen jövedelem a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj feltéve, hogy ezeket a munkáltató fizette ki.

Külföldi kiküldetésből származó jövedelem

16. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt az igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani és beírni az "a" oszlopban, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "c" oszlopban kell feltüntetni.

Egyéb jogcímen kapott jövedelem

17. sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 17. soránál leírtakat).

A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő külföldön is adózott jövedelem

18. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába kell beírni azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedel-met, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, de az egyezmény az adó beszámítását lehetővé teszi (M/29/1/2002, sz. tábla 171. sor. "b" oszlopa). Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a bér összegét (M/29/1/2002, sz. tábla 171. sor. "a" oszlopa). Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.

Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

19. sor: Ebben a sorban a munkaviszonyból származó olyan külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye (M/29/1/2002, sz. tábla 172. sor. "b" oszlopa). A 19. sor "a" oszlopába az M29/1/2002. sz. tábla 172. sora "a" oszlopában feltüntetett bérnek minősülő részt kell beírni.

Összevont adóalap összege

20. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába az l-19. sorok "c" oszlopainak együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "c" oszlopába valamint a 18. és 19. sor "a" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.

A számított adó meghatározása

A számított adó

31. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 20. sorban szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.

Az összevont adóalap adójának meghatározásához a számított adóból levonható összegek

A külföldön megfizetett adó beszámítása a 18. sorban szereplő jövedelem után

33. sor: E sor "b" oszlopában a munkaviszonyból származó a 18. sor "c" oszlopában feltüntetett olyan jövedelem adóját kell feltüntetni, amely külföldön adóköteles, de a kettős adózást kizáró egyezmény a külföldön megfizetett adó beszámítását teszi lehetővé (M29/1/2002. sz. tábla 173. sor "b" oszlop).
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.

A külföldön megfizetett adó beszámítása a 19. sorban szereplő jövedelem után

34. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell a 19. sor "c" oszlopában feltüntetett jövedelem, átlagos adókulccsal kiszámított adójának összegét feltüntetni. Az "a" oszlopba az átlagos adókulcsot százalékban kell beírni. A külföldön megfizetett adó kedvezményének összegét a következők szerint kell kiszámítani.
A számított adót (31. sor) el kell osztani az összevont adóalappal (20. sor). Az osztás eredményeként kapott hányadost kettő tizedesre kerekítve kell meghatározni, a kerekítés általános szabályai szerint, majd az így kapott összeget 100-zal kell megszorozni. (Pl.: 0,384869 kerekítve 0,38, vagyis az átlagos adókulcs 38%).
Az átlagos adókulccsal ki kell számítani a külföldön adózott jövedelmet (19. sor "c" oszlopa), és az így kiszámított összeget kell e sorban a "b" oszlopban, mint levonandó összeget szerepeltetni, feltéve, hogy a külföldön megfizetett adó 90%-a több, mint az átlagos adókulccsal számított összeg.
Amennyiben az M29/1/2002. sz. kiegészítő tábla 172. sora szerinti jövedelem után a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének (M29/1/2002. sz. kiegészítő tábla 174. sor "b" oszlop) a 90%-a, vagyis a kiszámított (levonandó) összeg nem éri el az átlagos adókulccsal megállapított összeget, akkor a 34. sorban a 174. sor 90%-át kell figyelembe venni.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
Amennyiben nemzetközi egyezmény egy adott jövedelem adóztatására (adóztathatóságára, a beszámítására stb.) a személyi jövedelemadó szabályaitól eltérően rendelkezik, a nemzetközi egyezményben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek kizárólag olyan jövedelme van, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján külföldön adóköteles, úgy adóbevallás adására nem kötelezett, vagyis a munkáltatónak sem kell az elszámolást elvégeznie. Ez esetben azonban, függetlenül attól, hogy a magánszemély az elszámolásra tett nyilatkozatot, az M30/2001. számú igazolást ki kell adni részére és az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni, melynek kitöltése során a "d" és az "e" sorokban adat nem szerepelhet, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.

Adójóváírás

35. sor: A bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély számított adójának összegét csökkenti az adóév 2002. január 1-től augusztus 31-e közötti időszakára elszámolt bér (105. sor "c" oszlop) 10%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint, azaz legfeljebb 36 000 forint, illetve adóév 2002. szeptember 1-től december 31-e közötti időszakára elszámolt bér (106. sor "c" oszlop) 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 000 forint, azaz legfeljebb összesen 60 000 forint feltéve, hogy a magánszemély éves - az elszámolásban szereplő - összes jövedelme a jogosultsági ha-tárt(az 1 200 000) forintot nem haladja meg.
Ha a magánszemély 2002. évi Összes jövedelme, vagyis az összevont adóalap összege (20. sor "c" oszlop), valamint az elkülönülten adózó jövedelmei (M29/1/2002-es tábla 174. sor "a" oszlopa) együttesen meghaladják az 1 200 000 forintot, de nem érik el az 1 533 333 forintot, ezen a jogcímen az adójóváírás az M30-as igazolás 35. soránál leírtak szerint érvényesíthető. Amennyiben a magánszemély összes jövedelme meghaladja az előbbi mértéket, függetlenül az adóelőleg számításánál figyelembe vett összegtől, adójóváírás címén levonást nem vehet figyelembe sem a munkáltató, sem a dolgozó.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.

Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj 25%-a

36. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgai a 2002. évben az elszámolásban figyelembe vett jövedelem után nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj utáni kedvezmény feltüntetésére, amely a levont járulék 25%-a.

Adóterhet nem viselő járandóságok

37. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 13. sorában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó ősz-szegét kell szerepeltetni.

A 33-37. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen

39. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 33-37. sorokban szereplő tételek együttes összegét.

Az összevont adóalap adója

46. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 31. sor ősszegéből a 39. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények

(M29/2002-A. számú nyomtatvány)

Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg

41. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 1500 forint összegű adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "c" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 18 000 forint lehet.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett ősszeg 30%-a

42. sor: A magánszemély tag tagdíjbefizetése, vagy javára a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett - a magánszemély egyéni számláján jóváírt -adomány összegének 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összegét a pénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "c" oszlopban kell feltüntetni.
Ha pénztár igazolásán más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel, mely a magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, úgy a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
Az igénybe vehető összeg több pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január l-jé előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az emelt összeg utoljára (a rokkant nyugdíjasok esetében is) a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt összeg 30%-át).
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Az ezt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a munkáltató fizeti meg a 44%-os személyi jövedelemadót. Ebből következően az elszámolásban ezen összeg után kedvezményt sem lehet feltüntetni. Előzőek szempontjából munkáltatónak azt kell tekinteni, aki (amely) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett kifizetőnek minősül, függetlenül attól, hogy a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie.

Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a

43. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a nyugdíjbiztosítási szervezet által kiállított -igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
A befizetés 25%-át kell a "c" oszlopban feltüntetni.

Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj 25%-a

44. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíj-pénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25%-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "c" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.

Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a

45. sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő 6%-os tagdíját - megállapodás alapján - kiegészíti, a magánnyugdíj-pénztár igazolása alapján, ezen összeg 30%-át adókedvezményként érvényesítheti.

Szellemi tevékenység adókedvezménye

46. sor: Ebbe a sorba a magánszemély 11. sorban feltűntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 ezer forintnál.

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye

47. sor: Ebben a sorban a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét kell szerepeltetni.
Ha a magánszemély lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitel adósaként 2002-ben az igazoltan megfizetett tőke, kamat és járulékos költség 40%-át adókedvezményként érvényesítheti. Ezen a címen legfeljebb az adóévben 240 000 forintot vonhat le a magánszemély.
A lakáscélú hitel kedvezményét az adóstársak egymás között megoszthatják, az adókedvezmény összege azonban együttesen sem haladhatja meg a 240 000, forintot. A kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint a lakás, lakótelek helyrajzi számát a magánszemély az NY29/2002-es nyilatkozatában feltüntesse.
A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 240 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitelt
- belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
- belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
- belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. A munkáltató által pénzintézeten keresztül adott lakáscélú hitel nem jogosít kedvezményre. Ha pedig a munkáltató a pénzintézettől lakáscélú hitelként felvett összeg visszafizetéséhez, törlesztéséhez hitel intézeten keresztül kedvezményes kamatozású kölcsönt ad és nem fizette meg a kamatkedvezményből származó jövedelem után az adót, akkor az ilyen kölcsönnel (is) törlesztett hitelre sem érvényesíthető kedvezmény.

Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény

48. sor: Ebben a sorban a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás szerint az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegének a 30%-át kell szerepeltetni, mely nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a 0253-as személyi jövedelemadó bevallás útmutatójában is megtalálható), hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni.
A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell.
Az 1998. évtől kezdődően lehetőség van az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek befizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe, és ezt a tanintézet az igazoláson feltüntette.

A nem pénztártag önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30%-a

50. sor: A magánszemély az összevont adóalap adóját csökkentheti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adományának 30%-ával. E sor "c" oszlopában kell a kedvezményt a pénztár igazolása alapján feltüntetni.

Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20%-a

51. sor: Ez a sor szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása szerint - a 2002. évben befizetett összeg(ek) 20%-ának feltüntetésére. Az adókedvezmény együttes összege több kedvezményre jogosító biztosítási szerződés esetén sem haladhatja meg az 50 ezer forintot.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.

A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (52. és 53. sorok)

Ezekben a sorokban a közcélú adományként befizetett ősz-szeg kedvezményét kell feltüntetni az arra jogosító igazolás(ok) alapján.
Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára (pénzben) juttatott összeg, továbbá közcélú adomány az 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is.
A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, illetőleg az egyház esetében a befizetett összeg 30%-a az adókedvezmény, de ezen a címen legfeljebb 50 ezer forint érvényesíthető (52. sor "c" oszlopa).
Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30%-a vehető figyelembe adókedvezményként. Ez az összeg nem lehet magasabb, mint 100 ezer forint (53. sor "c" oszlopa).
Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény.
A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve.
A közhasznú szervezetekről szóló módosított törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek.
A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente minimum egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie.
Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30%-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5%-a érvényesíthető adókedvezményként a második és az azt követő években.
A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998-2000. és/vagy 2001. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), a számításnál először az alapkedvezményt kell kiszámítani, majd ezt követően a tartós adomány összegét.
A közérdekű kötelezettségvállalás, az egyház és a közhasznú szervezet részére befizetett összeg (adomány) együttes ősz-ege utáni kedvezmény nem lehet több, mint 50 ezer forint. Ha az igazolás alapján kiszámított összeg ezt meghaladja, úgy; 52. sor "c" oszlopba 50 ezer forintot kell beírni.
Az 52. sor "b" oszlopában a kedvezményre jogosító összegből ("c" oszlop) a tartós adomány kedvezményére eső észt kell feltüntetni. Ha a "c" oszlopban 50 ezer forintot lehet feltüntetni a tartós adomány figyelmen kívül hagyásával, úgy a "b" oszlopba 0 forintot célszerű beírni - az általános résznél leírtak miatt.
Az 53. sor szolgál a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény érvényesítésére.
A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha a számított összeg több, úgy a "c" oszlopba 100 ezer forintot kell beírni.
Az 53. sor "b" oszlopába a "c" oszlop összegéből a tartós adomány kedvezményére eső részt kell beírni.

Családi kedvezmény

56. sor: Ezen sor "c" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
A kedvezményt annál a házastársnál kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén az NY29/2002-es nyilatkozatában kéri. így az a házastárs érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét, vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. A családi kedvezmény nem érvényesített részét a 106 sor "c" oszlopába kell beírni. A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a nevelési ellátásra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa - amennyiben egyébként ő is jogosult a nevelési ellátásra - érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0253-as adóbevallásában, illetve a munkáltatói elszámolásában. Ebben az esetben a nevelési ellátásra jogosult magánszemély M29/2002. számú elszámolásának 106. sorában feltüntetett összeget érvényesítheti a házastárs munkáltatója, illetve a házastárs a 0253-as adóbevallásában.
A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, fogy a magánszemély feltüntesse az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál az M29/3/2002-es tábla.
Abban az esetben, ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2002. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs az általa igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről adott írásbeli nyilatkozatát a házastárs munkáltatójának adja át.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói elszámoláson (M29/3/2002-es tábla). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, úgy abban kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.). A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették, de az év végén ő is megoszthatja a házastársával. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.

Összes adókedvezmény

57. sor: Ez a sor szolgál az igénybe vett adókedvezmények (41-56. sorok "c" oszlopai) együttes összegének feltüntetésére.

Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó

58. sor: Ebben a sorban a 40. sor összegéből az 57. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben az 57. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több mint a 40. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményeket, legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.

Külön adózó jövedelmek adója

61. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az M29/1/2002. sz. kiegészítő tábla 157-168. sorainak figyelembevételével kiszámított adó összegét, melyet a 170. sor "b" oszlopa tartalmaz.

A 2002. évi adófizetési kötelezettség

A 2002. évi adó összege

81. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2002. évi összevont adóalapja adójának (58. sor) és külön adózó jövedelme adójának (61. sor) együttes összegét feltüntetni.

A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása

82-89.sorok: A 82. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 82. soránál meghatározott, azzal egyező összeget kell beírni. Továbbá itt kell feltüntetni adóelőlegként az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállaló részére a kiállító által igazolt bérjövedelem 20%-át is.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (82. sor "b" oszlop), levont forrásadó (83. sor "b" oszlop) és a korábbi végkielégítésnek a 2002. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőleg (84. sor "b" oszlop) együttes összegével (87. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az adótartozást a 88. sorba, a visszajáró adóelőleget a 89. sorba kell beírni.

Tájékoztató adatok

A 2002-ben kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következő évre átvitt része

101. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az igazolás 101. soránál leírtak szerint a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés - a megosztási kötelezettség miatt - következő évre átvitt részét.

Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

102. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az l. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.

A 2002-ben felvett osztalékelőleg és adója

103. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 2002. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 20%-os adó összegét kell beírni.

Az adójóváíráshoz kapcsolódó 2002. I. 1-től 2002. VIII. 31-ig terjedő időszak bérjövedelme

104. sor: Ennek a sornak kitöltése szükséges az adójóváírás összegének helyes megállapításához. Itt kell feltüntetni a "c" oszlopban, a 20. sor "a" oszlopában szereplő azon bérjövedelmet, melyet 2002. január l-e és 2002. augusztus 31-e között elszámolt időszakra fizetett ki a munkáltató, a bér kifizetője. Az "a" oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát, legfeljebb 8 hónapot lehet feltüntetni.

Az adójóváíráshoz kapcsolódó 2002. IX. 1-től 2002. XII. 31-ig terjedő időszak bérjövedelme

105. sor: Ennek a sornak kitöltése is szükséges az adójóváírás összegének helyes megállapításához. Itt kell feltüntetni a "c" oszlopban, a 20. sor "a" oszlopában szereplő azon bérjövedelmet, melyet 2002. szeptember l-e és 2002. december 31-e közötti elszámolt időszakban fizetett ki a munkáltató, a bér kifizetője. Az "a" oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát, legfeljebb 4 hónapot lehet feltüntetni.

A családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész

106. sor: Ez a sor szolgál a családi kedvezmény év végén nem érvényesített részének feltüntetésére. (Részletesen: az M30/2002. és M29/2002. sz. nyomtatványok kitöltési útmutatójának 56. soránál leírtak.)

Az M/29/1/2002-es (5. sz. melléklet) kiegészítő tábla

A kiegészítő táblát csak akkor kell az elszámoláshoz csatolni, ha a magánszemélynek volt 2002-ben a munkáltatótól származó elkülönülten adózó jövedelme és/vagy külföldön is adóköteles jövedelme.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. Fel kell tüntetni az M29/2002. számú lap sorszámát is.

A munkáltatótól (társaságtól) származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója

Életjáradéki szerződésből származó jövedelem és adója

157. sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35%-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető ezen jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.

A befektetési szolgáltatónak nem minősülő kifizetőtől származó árfolyamnyereség és adója

159. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 20%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b oszlopban kell szerepeltetni.
A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 159. sorához írt tájékoztatót elolvasni.

Az osztalék és adója 10%-kal

161. sor: Ebben a sorban a 10%-os adómérték alá tartozó osztalékot ("a" oszlop) és annak adóját ("b" oszlop) kell feltüntetni.

Az osztalék és adója 20%-kal

162. sor: Ez a sor szolgál a 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell feltüntetni.

Az osztalék és adója 27%-kal

163. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 27%-os adómértékkel kifizetett osztalék összegét az "a" oszlopban, és az adó összegét a "b" oszlopban.

Az osztalék és adója 35%-kal

164. sor: Ez a sor szolgál a 35%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét a "b" oszlopban kell feltüntetni.

Vállalkozásból kivont jövedelem és adója

166. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozásból kivont jövedelem és a 20%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű az M30/2002. számú nyomtatvány 166. sorához írt tájékoztatót is elolvasni.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója

168. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet és 20%-os adóját, amennyiben az a munkáltatótól (társaságtól) származik, és a dolgozó nem nyilatkozik arról, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja a 2002. évre. Ha ugyanis a magánszemély szándéka szerint, a tételes költségelszámolást választja, adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha a 10%-os költséghányadot kéri figyelembe venni a dolgozó a jövedelme megállapításánál, akkor a 12. sorhoz leírtak szerint kell eljárni. Ilyenkor a levont adót adóelőlegként kell számításba venni és a 82. sorban kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a magánszemély NY29/2000-es és/vagy NY29/2001-es nyilatkozata szerint 2000-ben, illetőleg 2001-ben ezen jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó adózást választotta, úgy szintén a 12. sornál leírtakat kell alkalmaznia a kifizetőnek.

Külön adózó jövedelmek adója

170. sor: Ennek a sornak az "a" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket. Ezen sor "a" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (M29/2002-es lap 20. sor "c" oszlop), s ha ezen jövedelmek együttesen meghaladják az l 533 333 forintot, az adójóváírás nem érvényesíthető. A "b" oszlopban kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz a külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 157-168. sorok adóösszegei együtt.)
Ez utóbbi összeget kell az M29/2002. sz. lap 61. sor "c" oszlopába beírni.

Külföldön is adóköteles jövedelmek

Nem ebben a táblában, hanem a 13. sor összegében kell feltüntetni az adóterhet nem viselő járandóság összegét, ha a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet szerzett a magánszemély.
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2002. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó USA dollárban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.

Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem

171. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmet, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az "a"
oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér ősz-szegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.

Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

172. sor: Itt kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, olyan külföldi államban adóköteles jövedelmet, mely országgal Magyarországnak a kettős adózást kizáró egyezménye nincs. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér őszszegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.

A 171. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó

173. sor: Ez a sor szolgál a 171. sorban feltüntetett jövedelem után a külföldön megfizetett, igazolt adó beírására.

A 172. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó

174. sor: Itt kell feltüntetni a 172. sorban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett, igazolt adó összegét.

Az M29/2/2002-es és M29/2/2002-A tábla kitöltése

(6. és 6/a. sz. melléklet)

Ez a tábla az M29/2002-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a magánszemély családi kedvezmény érvényesítéséről, várandósság tényéről és a családi kedvezmény megosztásáról, az adózási mód választásáról, a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásához, tett nyilatkozatait tartalmazza (NY29/2002-NY29/1/2002).
A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2002-es lap sorszámát.
A táblát a magánszemély által az NY29/2002-es nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0253-as bevallás sorszámaival egyeznek meg.
A nyilatkozatokkal kapcsolatos részletes útmutatás a II. fejezetben az NY29/2002-es nyilatkozatnál található.
A családi kedvezmény érvényesítéséről (187. sor), a várandósság tényéről (184. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (185. és 186. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "X"-et kell beírni. Ha 2003. január 15-éig nem tett ilyen nyilatkozatot a dolgozó (az NY29/2002-es táblán az erre szolgáló négyzet üres), úgy a tábla ezen része kit töltetlen marad.
A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat (NY29/2002.) esetén, ha az elszámolás során a dolgozó az egész családi kedvezményt érvényesítette, a házastárs nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell feltüntetni.
Az adózási módról tett nyilatkozat (601., illetve 602. sor) esetén az évszámot, illetőleg az "X"-et kell beírni, a magánszemély nyilatkozata alapján.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztására tett nyilatkozatot (132-137. sorok) - a benyújtott igazolás alapján érvényesíthető összeg egy részének érvényesítését kérve - akkor fogadhatja el a munkáltató, ha az adóstárs neve és adóazonosító jele kitöltött, továbbá a dolgozó feltüntette a lakáscélú hitel felvételéhez kapcsolódó lakótelek, lakás helyrajzi számát. Az M29/2/2002-es nyomtatvány alkalmas arra, hogy kettőnél több adóstárs esetén adott nyilatkozatot is fel lehessen tüntetni. Ez esetben a feldolgozáshoz a magánszemély nyilatkozat lapjainak sorszámát is fel kell tüntetni.

A M29/3/2002-es tábla (7. sz. melléklet) kitöltése

Ez a tábla az M29/2002-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2002-es lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblából hány lapot kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez E tábla kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával megosztja, mindkét magánszemélynek ki kell töltenie az M29/3/2002-es lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező lapot) feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel kitöltésén túl más adatot nem kell feltüntetni. A táblán fel kell tüntetni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "1"-est, az egyéb (nem kedvezményezett) eltartott adatainál "2"-est kel beírni.
Az erre szolgáló helyen a kedvezményezett (tehát az "1"-es számmal jelölt) eltartott esetén jelölni kell, hány hónapon át volt jogosult a kedvezményre.
Abban az esetben, ha év közben változik meg az eltartott gyermek "státusza" (kedvezményezett eltartottból eltartott lett), úgy kedvezményezettként kell értékelni és a kódkockába "l "-est kell írni. Az erre szolgáló helyen pedig jelezni kell, hány hónapig állt fenn a kedvezményezett eltartott állapot (pl. 05, 08, 10).
A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti az adókedvezményt, akinél az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok a 56. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába "3"-ast kell írni.
Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a Területi Államháztartási hivatal folyósította 2002-ben a nevelési ellátást. Amennyiben a TÁH nem ad a magánszemélynek a 2002. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, a munkáltatói adó-megállapítás során elfogadható a 8-as számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt.

A személyi jövedelemadó különbözetének elszámolása

A munkáltató az adó és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2003. április 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. így kell eljárni például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel. A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2003. április 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot (T29/2002-es tábla 9. sz. melléklet), így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás ősz-szegéről értesíteni az illetékes APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemély 2003. január l. napja után munkahelyet változtatott vagy munkaviszonya megszűnt, de nyilatkozatát ahhoz a munkáltatójához nyújtotta be, amellyel 2002. december 31 -én munkaviszonyban állt.
A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató saját adóbevallásában szerepelteti. Ha a magánszemély részére visszafizetendő összeg az adott hónapban magasabb, mint az abban a hónapban a munkáltató által levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet a munkáltatónak a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha ez sem nyújt kellő fedezetet a munkáltatónak, a különbözetet arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette. Az összeget az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt szabályok szerint a területileg illetékes adóhatósághoz benyújtott, az adott évre vonatkozó átvezetési kérelemmel (02170. sz. nyomtatványon) kell igényelni.

III.

Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolások

Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2003. január 31-éig kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
Ilyenek:
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetéssel,
- a magánnyugdíj-pénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeggel,
- a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeggel,
- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magán-nyugdíjpénztári befizetéssel,
- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíjával,
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitellel,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezménnyel,
- közcélú adományok kedvezményével,
- biztosítások kedvezményével
kapcsolatban adott, adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolások.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója.
Az igazolások tartalmazzák:
- a magánszemély nevét, személyi adóazonosító jelét és lakcímét,
- a 2002. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeggel és jogcímét,
- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adó azonosító), cégszerű aláírását.
A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt. Tartalmaznia kell az igazolásnak a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét is.
Közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására az alábbi egyházak jogosultak:
1. Az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország
2. Evangéliumi Pünkösdi Közösség
3. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
4. Hetednapi Adventista Egyház
5. Isten Egyháza
6. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus
7. Krisztusban Hívó Nazarénus Gyülekezet
8. Magyar Iszlám Közösség
9. Magyar Katolikus Egyház
10. Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség
11. Magyarországi Baptista Egyház
12. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
13. Magyarországi Evangélikus Egyház
14. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
15. Magyarországi Jehova Tanúi
16. Magyarországi Metodista Egyház
17. Magyarországi Református Egyház
18. Magyarországi Román Ortodox Egyház
19. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet
20. Magyarországi Unitárius Egyház
21. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
22. Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)
Az igazolást annak a szervezetnek kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell önálló adatként azon összeget, amelyet a pénztár (nem a munkáltató által befizetett adománynál) írt jóvá a magánszemély egyéni számláján. Ilyen lehet "mástól" származó adomány, illetve minden más jóváírás, mely egyéb jövedelemként adóköteles. Ez esetben ezen jóváírások más kifizetőtől származnak és függetlenül attól, hogy adókedvezményre jogosítanak, a munkáltató adó megállapítása kizárt.
Ugyancsak előfordulhat, hogy a pénztártag a pénztártól felvett tagi kölcsönt nem fizeti vissza és a pénztár a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a tag egyéni számlájával szemben érvényesíti. A hátralék összege a tag egyéb összevonás alá eső jövedelme (nem minősül pénztári szolgáltatásnak), amely után az egyéni számla megterhelésével egyidejűleg kiadott igazolás alapján a magánszemélyt adóelőleg fizetési kötelezettség terheli.
Tekintettel arra, hogy év végén igazolást állít ki a pénztár a magánszemély részére, az adókedvezmény érvényesítéséhez a jóváírásokról, függetlenül az év közben kiadott igazolástól, célszerű az "összesített" igazoláson is feltüntetni ezt az összeget is, mert emiatt a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
A szellemi tevékenység minősítése a kifizető feladata, a kifizetésről szóló igazoláson kell ezt a tényt megjelölni.

IV.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatok

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifizetéséről, az úgynevezett tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez kiadott "igazolásról". A személyi jövedelemadó törvény előírása alapján az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a társasházaknak kifizetett külön adózó jövedelmekre is. 2002. évtől adatot kell szolgáltatni a magánszemélynek nyújtott, adómentes iskolakezdési támogatásról, továbbá adatszolgáltatási kötelezettség terheli az MRP szervezetet a magánszemély tulajdonába értékpapír formájában adott adómentes természetbeni juttatásáról.
Nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt az ingó- és ingatlan értékesítés során a magánszemélynek juttatott ellenértékről (kivéve a társasházat). E szabály alól kivétel az árverés és aukció során fizetett ellenérték, mert ilyen esetben fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre (kifizető fogalma I. fejezet), illetve munkáltatóra (munkáltató fogalma II. fejezet).
Az adatszolgáltató feladata, hogy az adatszolgáltatás hiányosságaiból, pontatlanságából eredő hibákat az adóhatóság által megjelölt helyen és határidőre kijavítsa. Az adatszolgáltató késedelmes vagy nagyszámú hibával benyújtott adatszolgáltatása esetén az illetékes adóhatóság az átvételi időszakban is azonnali helyszíni vizsgálatot indíthat.
Az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítéséért, a hibás, hiányos vagy valótlan adatok feltüntetéséért, az ellenőrzés során feltárt hibák határidőre történő kijavításának elmulasztásáért az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. Az adóazonosító jel nélküli (hiányos) adatszolgáltatás is mulasztási bírságot vonhat maga után.
Az adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a magánszemély munkáltató 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
Abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette, úgy magánszemély munkáltató esetén 100 ezer, más adózó esetén 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg - határidő kitűzésével - az adózót az adatszolgáltatás teljesítésére hívja fel. Ezen összegű mulasztási bírság szabható ki akkor is, ha az adatszolgáltatás hibás, hiányos, vagy valótlan adatokat tartalmaz.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon 2003. március 31-e. Mágneses adathordozón, illetőleg elektronikus úton 2003. április 20-a az adatszolgáltatás határideje
Ha az adatszolgáltató 2003. január 1. és március 31. között megszűnik, adatszolgáltatását a bevallással egyidejűleg, de legkésőbb az előző határidőig kell benyújtania.
Az adatszolgáltatások csak a következő adathordozó típusokon teljesíthetők:
- eredeti nyomdai bizonylat, vagy annak jól olvasható másolata,
- az Internetről letöltött program alapján számítógéppel előállított bizonylat, amelynek formája és tartalma meg kell, hogy egyezzen az eredeti bizonylatéval,
- mágneses adathordozó (1,44 Mbyte floppy), vagy CD,
- elektronikus utón (kizárólag az erre kötelezettek részére biztosított).
Mágneses adathordozón (floppy, CD) történő adatszolgáltatás esetén annak tartalmát és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni. Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető. Ennek a tájékoztató részeként megjelenő mágneses fájl leírás alkalmazása felel meg (24. számú melléklet).
Elektronikus úton benyújtott adatszolgáltatás az APEH központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető.
Az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének elektronikus úton történő teljesítése során az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV, törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza.
Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el és megfelel e törvény 10. számú mellékletében foglalt feltételeknek.
Amennyiben az adatszolgáltatás mágneses adathordozón, illetőleg elektronikus úton történik, úgy valamennyi kötelezettségnek így kell eleget tenni.
Az adatszolgáltatást egy példányban személyesen vagy postán, vagy elektronikus úton lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. A nyomtatványok átvételének igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.

Az e fejezethez tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek:

1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2002. évi jövedelmeiről (2002K30-as számú nyomtatvány 10. sz. melléklet)
2. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők
2002. évi adóköteles jövedelmeiről (2002K33-as számú nyomtatvány, 11. sz. melléklet)
3. A munkáltató, a bér kifizetője adatszolgáltatása a magánszemélynek 2002. évben adómentes iskolakezdési támogatás nyújtásáról (2002K34 és 2002K35-ös számú nyomtatványok 12. és 13. sz. melléklet)
4. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a 2002. évben a magánszemély tulajdonába értékpapír formájában adott adómentes természetbeni juttatás értékéről (2002K36-os számú nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
5. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői" tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2002. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről (2002K43-as számú nyomtatvány 15. sz. melléklet)
6. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2002. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről (2002K53-as sz. nyomtatvány 16. sz. melléklet)
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. levont járulékokról (2002K31-es számú nyomtatvány 17. sz. melléklet)
8. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról (2002K32-es számú nyomtatvány 18. sz. melléklet)
9. A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/2002-es, az (M29/2002-A), az M29/l/2002-es, M29/2/2002-es, (M29/2/2002-A) és M29/3/2002-es számú nyomtatványok beküldésével tesznek eleget.
A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta. A vállalkozásból kivont vagyon esetében kifizető a társas vállalkozás.
A kifizető (a munkáltató) adózónként szolgáltat adatot az általa kifizetett teljes összegről. Ebből következően nem elfogadható ugyanazon kifizető által több, külön adatszolgáltatás ugyanarra a magánszemélyre, azonos adóévre vonatkozóan. Ez vonatkozik a több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők adatszolgáltatására is.
A kifizető a munkavállalójának, tagjának a munkaviszonyából, tagsági viszonyából származó kifizetés kivételével, a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet az adatszolgáltatási kötelezettségének. (Kivételt képez az a kifizető, mely jogutód nélkül szűnik meg, mert ebben az esetben az adatszolgáltatást a kivételként említett esetekben is év közben kell teljesítenie.) Ilyenkor az adatszolgáltató lapon fel kell tüntetni az évközi adatszolgáltatást (EA). Az évközi adatszolgáltatás a most közölt adatlapokon, illetve az annak megfelelő mágneses adathordozón is teljesíthető.
A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők az előírt adatszolgáltatást amennyiben annak feltételei biztosítottak - részlegekre bontva is beküldhetik a részlegek telephelye szerinti APEH igazgatósághoz. Az adatszolgáltatás során figyelemmel kell lenni arra, hogy egy magánszemélyre több részleg stb. esetén is csak egy adatszolgáltatás teljesíthető Például munkaviszony esetén az kötelezett az adatszolgáltatásra, aki az M30-as igazolást a magánszemély részére kiadta.
Az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya illetékességi körébe vont kifizetők, valamint az adatszolgáltatásnak elektronikus úton eleget tevő kifizetők az előírt adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
Átalakulás esetés a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, így elfogadható, ha jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában "saját" kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket.
Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell, amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál.
Az adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot két példányban (ebből egy példány az átvétel igazolására szolgál) kell benyújtani.
Az adatkísérő lapnak tartalmaznia kell az adatszolgáltató azonosító adatait (név, adóazonosító szám, cím, ügyintéző adatai), az adatszolgáltatásért felelős személy aláírását, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó tételes adatokat (a bizonylattípusonként felsorolt lapszámok és tételszámok, mágneses adathordozó esetén az állományokhoz tartozó rekordszámok).
Abban az esetben, ha a több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők az előírt adatszolgáltatást részlegekre bontva küldik be a részlegek telephelye szerinti APEH igazgatósághoz, az adatkísérő lapon az adatszolgáltató nevét ki kell egészíteni a részleg nevével és címével.
Egy mágnesen adathordozón több cég adatszolgáltatása együttesen is benyújtható, de ez esetben az adatszolgáltatók számának megfelelően külön-külön kell az adatkísérő lapokat kiállítani.
Az adatkísérő lapok a következők:
- A/2002/M az állami adóhatóság részére történő mágnesen adatszolgáltatáshoz (19. számú melléklet);
- A/2002 az állami adóhatóság részére történő papíralapú adatszolgáltatáshoz (20. számú melléklet);
- A/M29/2002 az állami adóhatóság részére történő papíralapú munkáltatói adatszolgáltatáshoz (21. számú melléklet);
- RNY/2002 az elektronikus úton benyújtott M29/2002 sz. adatszolgáltatáshoz kapcsolódó 1+1%-os rendelkező nyilatkozatokhoz;
A munkáltatók a 9. pontban meghatározott adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait tartalmazó borítékot, amely nyilatkozatokban rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk l-l %-áról.
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait legkésőbb 2003. március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot, annak ragasztást felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes adóhatóság részére.
A Kiemelt Adóalanyok Igazgatóságához tartozó adóalanyok az RNY/2002 Adatkísérő lap mellékelésével küldik meg a rendelkező nyilatkozatokat.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a kísérőjegyzéken az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltotó azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell. . Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készítem.

1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2002. évi jövedelmeiről

(2002K30-as számú nyomtatvány 10. sz. melléklet)

Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon mágneses adathordozón vagy elektromos úton kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a magánszemélyeknek történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed, kivéve azokat, amelyeket az M29/2002-es (Internetről való letöltés esetén M29/2002-A is), az M29/l/2002-es M29/2/2002-es és M29/3/2002-es számú nyomtatványon tüntet fel a munkáltató (társaság).
A 2002K30-as számú nyomtatvány szolgál továbbá a jogszabály által előírt központi kifizetőhely (pl. Képzőművészeti Alap) által megbízás alapján történt kifizetések bejelentésére, valamint a társadalombiztosítási szervezetek olyan kifizetéseinek bejelentésére, amelyeket azon magánszemélyeknek teljesítettek, akiknek nem volt munkáltatójuk.
Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége vagy az alkalmi munkavállalói (AM) könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat (jegyzője) mindazon munkavállalókról, akiknek igazolást adott ki Adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról ("l" és "m" sor), a bérjövedelmeként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről ("a" és "b" sor), valamint az adóelőleg összegéről ("e" oszlop), mely az ellátási alap (az "a" sor összegének) 20 %-a.
Abban az esetben, ha az ÁM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az adatszolgáltatást a kiadott AM könyvről a 2002K54-es számú nyomtatványon kell teljesíteni. Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, külön kell teljesíteni az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatvány részletes kitöltési útmutatója szerint.
Ezen a nyomtatványon lehet a 2002. évben az évközi adatszolgáltatást is teljesíteni.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az olyan magánszemély munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelméről is, akinek az adatszolgáltatóval kötött munkaviszonya (tagi jogviszonya) év közben megszűnt E magánszemélyekre vonatkozóan a 2002K30-as számú nyomtatványon kell a munkaviszony megszűnése után történt kifizetésekről is adatot közölni.
Csak a "saját" kifizetés szerepeltethető a nyomtatványon, a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelnie az általa folyósított társadalombiztosítási összeget
Abban az estben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, de a társadalombiztosítási szerv a társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor, a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről, ezen kifizetéseket is saját kifizetésként kell kezelni.
Ezen a nyomtatványon kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles Ilyen esetben a nyomtatvány "d-e" soraiban adat nem szerepel, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le. Abban az esetben, ha ez a jövedelem adóterhet nem viselő járandóság, a kifizetés jogcímétől függetlenül a "c" sorban kell feltüntetni.
Nem szerepelhet ezen a nyomtatványon a mezőgazdasági őstermelők részére a mezőgazdasági őstermelés ellenértékeként kifizetett összeg sem. Ennek közlésére a 2002K43-as számú nyomtatvány szolgál (lásd az 5. pontnál leírtakat). Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő részére más jogcímen (is) történt kifizetés, akkor ez utóbbiról a 2002K30-as számú nyomtatványon kell adatot szolgáltatni.
A társasházaknak kifizetett adóköteles jövedelmekről teljesítendő adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2002K33-as számú nyomtatványon kell teljesítem.
Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség az egyéni vállalkozók részére e tevékenységük ellenértéke címén történt kifizetésekre.

A kitöltendő adatok

Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát, illetőleg, ha csak adóazonosító jellel rendelkezik a magánszemély munkáltató, az adóazonosító jelét) balra zártan, minden lapra fel kell írni.
A sorszámot arab számmal kötelező kitölteni, mivel ezen adat is szükséges a bizonylaton lévő adattartalom feldolgozásához. Amennyiben az adott sorszámú magánszemélyhez kapcsolódóan bármely sorban elírás történik, úgy az adott sorszámhoz tartozó teljes adattartalmat át kell húzni A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Évközben teljesített adatszolgáltatás esetén az erre szolgáló négyzetekben "EA" jelölést kell alkalmazni. Év közi adatszolgáltatásnak az tekintendő, ha a kifizető egyszeri kifizetést eszközöl és nem akarja megvárni az adóévet követő év március 31-i adatszolgáltatási határidőt. Nem tekinthető évközi adatszolgáltatásnak az az eset, amikor az adóévről a "rendes" adatszolgáltatási határidőben nyújtja be a kifizető az adatszolgáltatást egy olyan kifizetésről, amikor a magánszemélynek, pl. az adóévben megszűnt a munkaviszonya.
Az év közben jogutód nélkül megszűnt adatszolgáltatónak is év közben kell teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel rendelkező, vagy az adószámmal rendelkező magánszemélyek, valamint az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekről.
A nyomtatványon jelölt sorba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagy betűkkel feltüntetni, továbbá az adóazonosító jelét (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot), vagy külföldi magánszemélynél adóazonosító jel hiányában az útlevél számát kell szerepeltetni. Közölni kell a magánszemély születési dátumát is.
Az adatszolgáltatás hibátlan teljesítését az M30-as nyomtatvány, valamint a 0253-as adóbevallás kitöltési útmutatója segíti.
Az adatközlő lap "a" sorában a magánszemély részére 2002. január l - augusztus 31. közötti időszakra elszámolt bérnek minősülő bruttó kifizetés összegét kell feltüntetni. Az adatközlő lap "b" sorában a magánszemély részére 2002. szeptember l - december 31. közötti időszakra elszámolt bérnek minősülő bruttó kifizetés összegét kell feltüntetni.
Az "a" és "b" sornak tartalmaznia kell a munkáltató által levont érdekképviseleti tagdíjat, amennyiben azt az igazolás l. sorában (munkaviszonyból származó bérjövedelem) csökkentő összegként figyelembe vette. (M30/ 102. sor)
A "c" sorban a bérnek nem minősülő összevonás alá eső kifizetés bruttó összegét kell szerepeltetni (M30/5-7. és 11-17. sorok). Ilyen jogcím lehet a gépbérlet, magánóraadás, újítás, gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munka tiszteletdíja. Az M30-as 13. sor "b" oszlopában szereplő összegből a 13, sor "a" oszlopában feltüntetett ősz-szeg levonása után megmaradt részt lehet itt figyelembe venni. Ugyancsak ebben a sorban kell a 2002. évben kifizetett végkielégítés teljes összegét feltüntetni, függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének egy részét a következő évre (évekre) kell átvinni. (M30/7. "b" oszlop és 101. sor "b" oszlop összege)
A nyomtatvány "d" sora szolgál az "a", "b" és "c" sorokban feltüntetett bevételekből levont adóelőleg alapjául szolgáló összeg feltüntetésére.
A levont adóelőleget az "e" sorba kell beírni. (M30/ 82). Ebben a sorban kell feltüntetni a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegéből a 2002. évben levont adóelőleg teljes összegét a megosztási szabálytól függetlenül. (M30/ 82. sor "b" oszlopához hozzá kell adni még a 101. sor "a" oszlopának összegét).
Az "f" sorban az osztalékból származó jövedelmet (M30/ 166-169. sor "b" oszlop összegei), a "g" sorban az árfolyamnyereséget (M30/ 160. sor), illetve a befektetési szolgáltató, az általa az év végén kiadott igazolásban szereplő árfolyamnyereségből származó jövedelmet tünteti fel.
A "h" sor szolgál a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelméről (M30/ 168. sor "b" oszlopa) történő adatszolgáltatásra. (A bevétel része az ezzel kapcsolatos költségtérítés is).
A 168. sor "b" oszlopa szerinti esetben a bérbeadásból származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Nem kell itt feltüntetni a termőföld-bérbeadásból származó jövedelmet, sem a földjáradékot.
Az "i" sorban a befektetési szolgáltató szolgáltat adatot a magánszemély értékpapír kölcsönzésből származó jövedeleméről. (A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.) Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak adta "kölcsön" az értékpapírt, úgy az értékpapír kölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a magánszemély összevonás alá eső jövedelemi között lesz adóköteles, a "c" és "e" sorban kell adatot szolgáltatni.
Az "f, "g", "h" és "i" soraiban szereplő jogcímen kifizetett, elszámolt összegeket attól függetlenül szerepeltetni kell ezekben a sorokban, hogy azok bevallásadási kötelezettség alá esnek-e vagy sem, továbbá akkor is itt kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a forrásadó levonása valamilyen oknál fogva elmaradt.
A nyomtatvány "j" sorában akkor kell adatot szolgáltatni, ha - az előzőekben felsoroltakon túl - az adóbevallási kötelezettség alá nem eső külön adózó jövedelemből a kifizető az adót nem vonta le. (Például: pénzbeli nyeremény, csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett élet- vagy kártérítési járadék egy összegben történő megváltása, vállalkozásból kivont jövedelem, privatizációs lízing jövedelme, életjáradékból származó jövedelem.)
A "k" sorban az "f, "g", "h" és "i" sorban szereplő jövedelemből levont, elszámolt forrásadók együttes összegét kell szerepeltetni.
Az "l" sorban a 2002. január l. és 2002. augusztus 31. közötti időszak adójóváírásra jogosító hónapjainak számát arab számmal kell feltüntetni. Ez nem lehet több 8 hónapnál.
Az "m" sorban a 2002. szeptember l. és 2002. december 31. közötti időszak adójóváírásra jogosító hónapjainak számát arab számmal kell feltüntetni. Ez nem lehet több 4 hónapnál.
Az "l" és "m" sorokat az adójóváírás érvényesíthetőségétől függetlenül ki kell tölteni. (Az M30/ 34, sor "a" oszlopa összesített adatot tartalmaz, így ott legfeljebb 12 hónapot lehet feltüntetni.)
Az "n" sor szolgál a 2002. évi adókedvezményre jogosító i "igazolás"-hoz kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítésére, vagyis a "c" sorban szereplő összegből a szellemi tevékenységgel összefüggésben kifizetett bruttó összeg beírására (M30/ 11. sor "b" oszlop). A kifizetésről szóló igazolás egyben a szellemi tevékenységet folytatók adókedvezményére jogosító igazolás is, de az adatszolgáltatást itt kell teljesíteni, nem a K51/2002-es lapon.

2. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2002. évi adóköteles jövedelmeiről (2002K33-as számú nyomtatvány, 11. sz. melléklet)

Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon vagy mágneses adathordozón vagy elektronikus úton kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a társasházaknak történt 2002. évi kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed.
Az adatközlő adóazonosító számát (adószámát) minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető kötelezettsége megállapítani, levonni, befizetni, és igazolást kiállítani a társasház részére. Ezen kifizetésekről adatszolgáltatási kötelezettsége is fennáll a kifizetőnek.
Függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak között nem csak magánszemélyek vannak - a társasházat magánszemélynek kell tekinteni a részére külön adózó jövedelem címén teljesített kifizetés esetén. Ilyen jövedelem az ingó és ingatlan értékesítése, a tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.), kisösszegű kifizetés, ingatlan bérbeadás.
A társasházak részére teljesített minden adóköteles kifizetésről teljes körűen teljesíteni kell az adatszolgáltatást.

Kitöltendő adatok

Az "a" oszlopban a társasház elnevezését géppel vagy nyomtatott nagybetűvel, a "b" oszlopban az adószámát kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a társasház elnevezése és címe eltér egymástól, a társasház címét külön fel kell tüntetni.
A "c" oszlop szolgál az adóköteles jövedelem jogcímén teljesített bruttó kifizetés összegének beírására, míg a "d" oszlopba a levont lineáris (forrás) adót kell beírni.

3. A munkáltatói (bérkifizetői) adatszolgáltatás a

magánszemélynek 2002. évben nyújtott adómentes

iskolakezdési támogatásról

(2002K34-es és 2002K35-ös sz. nyomtatványok 12. és 13. sz. melléklet)

Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon vagy mágneses adathordozón tehet eleget adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltató, a bér kifizetője a munkavállalóján keresztül, annak gyermeke részére a tanév első napját (ez 2002-ben szeptember 2.) megelőző két hónapon belül (azaz 2002. július 1-je és szeptember 1-je közötti időszakban) nyújtott iskolakezdési támogatás adómentes természetbeni juttatásáról.
Adómentes természetbeni juttatás az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá való tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult szülő, vagy vele közös háztartásban élő házastárs útján nyújt.
Annak ellenére, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek óvodás is lehet, adómentesen csak az iskolát megkezdő gyermekre tekintettel lehet iskolakezdési támogatást nyújtani. A felsőfokú tanulmányokat folytatók részére adómentesen nem adható iskolakezdési támogatás.
Az iskolakezdési támogatás fejenként és évente 10 ezer forint lehet.
Amennyiben az egyik szülő munkáltatója ilyen címen 10 ezer forintnál kisebb összegű támogatást nyújt, a házastárs munkáltatója a fennmaradó összegig nyújthat adómentesen iskolakezdési támogatást.
A támogatást tankönyv, taneszköz, ruházat formájában lehet adni. Ezzel egy tekintet alá esik a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének megtérítése is 10 000 forintig. (Elképzelhető az a megoldás is, hogy a munkáltató adminisztratív terheinek csökkentése érdekében készpénz helyett utalványt juttatott a magánszemélynek. Az utalvány ellenében történő vásárlás azonban csak akkor fogadható el adómentes iskolakezdési támogatásként, ha a munkavállaló az utalvány ellenében vásárolt eszközökről a munkáltató nevére szóló számlát állíttat ki, az előzőekben leírt határidőn belül.) Az e feletti rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
Több munkáltató, illetve bér kifizetője esetén sem haladhatja meg a mentes határt az adómentes juttatás.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti támogatást pénzben adja a munkáltató, a bér kifizetője, az a szülő (házastárs), munkaviszonyból származó jövedelmének minősül és a K30-as nyomtatványon kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

A kitöltendő adatok

A kifizető adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Évközi adatszolgáltatás esetén az erre szolgáló négyzetekben "EA" jelölést kell alkalmazni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.

Kitöltési útmutató a 2002K34-es táblához

Az "a" oszlopba a gyermekére tekintettel juttatásban részesülő magánszemély nevét géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni. Külföldi magánszemélyeknél adóazonosító jel hiányában az útlevélszámot kell beírni. A fő sorhoz tartozó helyen a "c" oszlopban a gyermek(ek) adóazonosító jelét kell közölni. Ha a biztosított sorok (három sor) nem elegendőek a gyermekek adóazonosító jelének közlésére, úgy a szülő adatait megismételve kell a további gyermekek adóazonosító jelét feltüntetni.
A "d" oszlop szolgál a természetbeni juttatásként adott iskolakezdési támogatás összegének feltüntetésére, az "e" oszlopba a "d" oszlop összegéből az adómentes természetben juttatásként adott iskolakezdési támogatás összegét kell beírni.

Kitöltési útmutató a 2002K35-ös táblához

Ezt a táblát kell az adatszolgáltatásra használni, ha a gyermek nem rendelkezik adóazonosító jellel. A lapszám folyamatosan növekvő, függetlenül attól, hogy egy tábla esetleg nem teljesen kitöltött.
Ez esetben a szülő adóazonosító jelének feltüntetése mellett a gyermek természetes azonosítóit kell az adatközlésben szerepeltetni, az erre szolgáló helyen - (d) és (e) sor - kell feltüntetni a juttatásként adott összeget a 2002K34-es tábla szerinti "d" és "e" oszlop kitöltési útmutatója szerint.

4. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a 2002. évben a magánszemély tulajdonába értékpapír formájában adott adómentes természetbeni juttatás értékéről

(2002K36-os sz. nyomtatvány, 14. sz. melléklet)

Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell adatot szolgáltatni az MRP szervezetnek a szervezet tagjának tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként adott összegéről.
Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a tag tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a tag által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt.
A résztvevő tulajdonába adott értékpapír ráfordításként elszámolt összege az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, ráfordítás összege
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, azokat felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Évközi adatszolgáltatás esetén az erre szolgáló négyzetekben "EA" jelölést kell alkalmazni.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel rendelkező, valamint az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére juttatott adómentes vagyon értékéről.
Az "a" oszlopban a juttatásban részesülő tag nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét, külföldi magánszemély esetén az útlevélszámot kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál a résztvevő tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként figyelembe vett összeg feltüntetésére.

5. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági Őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek 2002. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről

(2002K43-as számú nyomtatvány 15. sz. melléklet)

A kifizetőknek a 2002K43-as számú nyomtatványon adózónként összesítve kell adatot szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelők, valamint a családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek minősülő magánszemély és nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja részére, őstermelői tevékenységük ellenértékeként kifizetett összegekről. A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az Szja törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével.
Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 2002K30-as számú nyomtatványon kell feltüntetni.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg.
A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek.

A kitöltendő adatok

A kifizető adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
A lapszám folyamatosan növekvő akkor is, ha "külön" lapon is közöl adatot a kifizető.
Az "a" oszlopba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel beírni, a "b" oszlopban az adóazonosító jelet kell feltüntetni.
A "c" oszlopban a családi gazdaság nyilvántartási számát is szerepeltetni kell, ha a magánszemély részére ilyen család tagjaként fizetett ki ellenértéket a kifizető.
Az éves bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek "d" oszlop), illetve egyéb őstermelői termékek ("e" oszlop) ellenértékeként fizették ki.
Amennyiben a magánszemély virág- és dísznövény-termesztéssel foglalkozik, az adott adóévben ebből csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ebben az esetben is, az adóévben kifizetett összegekről itt kell adatot szolgáltatni függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör:
Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből
- kivéve: a hínár, az alga,
Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből
- kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág.
A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így az ezen kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2002K30-as sz. nyomtatványon kell teljesíteni.
Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor, valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 4 millió forintot és kizárólag kifizetőtől és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származik (szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben 220429-ből, kivéve a 22042999). Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel a borseprő és borkő értékesítése is (2307-ből).
Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a "d" és az "e" oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a tennék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg.
A 2002. évi évközi adatszolgáltatást ezen a nyomtatványon is lehet teljesíteni.
Évközi adatszolgáltatás esetén az erre szolgáló négyzetekben "EA" jelölést kell alkalmazni.

6. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2002. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről

(2002K53-as sz. nyomtatvány 16. sz. melléklet)

A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról. Az adatszolgáltatási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül fennáll.
Az adatszolgáltatást magánszemélyenként az adóazonosító jel (útlevélszám) feltüntetésével az adóévet követő március 31-éig, mágneses adathordozón április 20-áig a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
Az "a" oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét (útlevélszámát) kell szerepeltetni. A "c" oszlopban a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopban a kifizető által adott engedmény mértékét kell beírni. Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 20 ezer forintig terjedő adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra az esetre, amikor az üdülési csekket nem belföldi illetőségű magánszemély részére juttatja a kifizető. Ebben az esetben a teljes összeg adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő.
{A 2002K53-as adatszolgáltatás "c" rovatában szereplő üdülési csekk értékéből adott engedmény mértéke ("d" oszlop) nem minden esetben azonos a csekk értékének 50%-val, ami legfeljebb évi 20 ezer forint lehet. Az engedmény ugyanis az az összeg, amelyet a munkáltató térítés nélkül ad a munkavállalónak, amely magában foglalja az adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. A 44%-os adót ("e" oszlop) a természetbeni juttatás összegének alapján kell kiszámolni, megfizetni. Ebből következően az adóköteles rész (az adóalap) a magánszemélynek juttatott engedmény összegének és az üdülési csekk értékéből számított adómentes rész különbsége.}
Az "e" oszlopban az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni.

7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról

(2002K31-es számú nyomtatvány 17. sz. melléklet)

Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot a kifizető a magánszemélyektől levont járulékokról.
A magánszemélyektől levont járulékok tekintetében az Art. 97. § j) pontja szerinti kifizetőnek kell tekinteni azokat a foglalkoztatókat, amelyek:
- megbízási, felhasználási szerződés alapján,
- egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű
vagy
- társas vállalkozói (tagi) jogviszonyban,
- választott tisztségviselőként,
- segítő családtagként,
- tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként foglalkoztatták a magánszemélyt, továbbá
- munkanélküli ellátásokat folyósító szerv
- a Területi Államháztartási Hivatalt (továbbiakban: TAH) az általa - nem munkáltatói minőségében - kifizetett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás tekintetében
- társadalombiztosítási ellátásokat (ide nem értve a társadalombiztosítási kifizetőhely által a biztosítási jogviszony tartama alatti kifizetéseket) folyósító szerv. Adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
Nem kell adatot szolgáltatni:
- ha a biztosított jövedelméből nem kell nyugdíj-és egészségbiztosítási (egyéni) járulékot levonni,
- a baleseti járulék alapjául szolgáló jövedelemről.
Ha a magánszemély fentiek szerinti foglalkoztatására ugyanazon kifizetőnél egyidejűleg fennálló munkaviszonya mellett kerül sor, úgy az adatszolgáltatást munkáltatóként a K32-es lapon összevontan kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a kifizető adózónként szolgáltat adatot:
- a járulékköteles jövedelem összegéről
- a levont járulékok alapjáról
- a levont járulékok összegeiről
- a levonás elmaradásának okáról.
Néhány fontos szabály ismertetése, melyre tekintettel az adatszolgáltatási kötelezettség a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthető:
A munkavállalók (foglalkoztatottak) tekintetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény felsőkorlátot szab, meghatározza azt az összeget, amely után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztár tagja esetén nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetni.
A nyugdíjjárulék fizetési felső határ naptári napi összege 2002. január l-jétől 6 490 forint.
A nyugdíjjárulék fizetési felső határt évente január l-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig kell számítani.
Amennyiben a munkavállalónak ugyanannál a kifizetőnél (megbízónál) a naptári éven belül, de eltérő időpontokra vonatkozóan több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya is volt, együttesen is csak a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után fizet nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat.
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatottnak járulék alapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, amennyiben:
- táppénzben,
- terhességi-gyermekágyi segélyben,
- gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozási segélyben,
- baleseti táppénzben részesült,
- katonai (polgári) szolgálatot teljesített,
- a fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságon volt).
A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell a felsorolt időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ (6 490 forint) szorzatával. Azonos módon kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
A társas vállalkozásnak a főfoglalkozású társas vállalkozó tényleges jövedelemének hiányában az Art. jelenlegi szabályaira is figyelemmel a minimálbért, mint képzett járulékalapot kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.
Társas vállalkozó esetében a járulékfizetési alsó és felső határát azzal az időszakkal arányosan - a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ naptári napi összegével - csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó:
- táppénzben, baleseti táppénzben
- terhességi-gyermekágyi segélyben,
- gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozási segélyben,
- gyermeknevelési támogatásban,
- ápolási díjban részesül,
kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
- katonai (polgári) szolgálatot teljesít,
- fogva tartott,
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagság szünetel, továbbá
- ha a társas vállalkozó külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíjbiztosítási járulékot fizet.
Társas vállalkozó vonatkozásában is figyelemmel kell lenni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamával arányos, éves egyéni járulékfizetési felső határra.
A 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! Amennyiben a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetni.
Ha a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan illetve a tárgyévet követő időszakra kerül sor járulékalapot képező jövedelem kifizetésre azt a járulék megállapítására vonatkozó eltérő szabályokra tekintettel az adatszolgáltatásban a tárgyévre vonatkozó járulékalapot képező jövedelemtől elkülönülten, megbontva kell szerepeltetni.
A visszamenőleges időre illetve a tárgyévet követő időszakra történt járulékalapot képező jövedelem kifizetése során a járulékfizetési kötelezettség, valamint a járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelemmel kell lenni a 2002 január l-jétől hatályos új rendelkezésekre.
A visszamenőleges időtartamra kifizetett járulékalapot képező jövedelemnél az eredeti esedékesség, a tárgyévben a következő naptári évre (előre) fizetett járulékalapot képező jövedelemnél a kifizetés időpontja szerinti járulékfizetési felső határt kell alapul venni.

Kitöltendő adatok

Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni. Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítés céljára szolgálnak, azokat felülírni nem szabad. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni. A rontott sorokat végig át kell húzni.
Figyelem! A kifizető csak "saját" kifizetéseihez kapcsolódó összesített adatokat szerepeltethet a nyomtatványon.
A lapszám folyamatosan növekszik. Az adatközlő lap osztott sorába a járulékfizetésre kötelezett magánszemély nevét géppel, vagy nyomtatott nagybetűvel kell feltüntetni. Az osztott sor szolgál továbbá az adóazonosító szám (adóazonosító jel, adószám, külföldi magánszemély esetén adóazonosító jel hiányában az útlevél száma) beírására.
"a" oszlop:
Ebbe az oszlopba a járulékköteles jövedelem teljes összege kerül feltüntetésre. Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv-ben szabályozott kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke [ide nem értve az Szja tv. 69. § (10) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás], valamint a munkaválla-lói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj. Ezek hiányában - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén - a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj.
A társas vállalkozásnak a főfoglalkozású társas vállalkozó tényleges jövedelmének hiányában az Art. jelenlegi szabályaira is figyelemmel a minimálbért, mint képzett járulékalapot kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. (Tbj. 27. § (1) bekezdése szerinti járulékalap).
"b" oszlop:
Ebbe az oszlopba a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, főfoglalkozású társas vállalkozás tagjának tényleges jövedelem hiányában a minimálbért kell beírni. A magánszemély nyugdíjbiztosítási járulékának és tagdíjának alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelemmel, ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét. Amennyiben nyugdíjbiztosítási járulék alapot képező jövedelem került kifizetésre, de nyugdíjjárulék levonás nem történt (mert pl. azt már másik biztosítási jogviszonyában megfizette az éves járulékfizetés felső határáig), az oszlopba 0 (nulla) forintot kell beírni.
"c" oszlop:
Ebbe az oszlopba a "b" oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni, figyelemmel az általános részben leírtakra. A kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében tekintettel a járulékfizetési felső határ naptári napi összegére és 8%-os mértékére, - éves szinten maximum 189 508 forint írható. A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék maximum éves összege a 2%-os mérték figyelembevételével 47 377 forint lehet.
"d" oszlop:
Ebbe az oszlopba a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyet működtető munkáltató (társaság), a TÁH (FÁH), valamint a központi költségvetési szerv által létrehozott társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódjaként a központosított illetményszámfejtő hely, csak a volt biztosított (foglalkoztatott) részére kifizetőként folyósított gyed, gyes összegét közölheti.
A munkanélküli ellátás kifizetője a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély Összegét tünteti fel ebben az oszlopban.
Ide kerül beírásra az OEP területi szervei (MEP-ek) által folyósított gyermekgondozási díj valamint a TÁH-ok (FÁH-ok) által folyósított gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás összege. Az oszlopban a gyed, gyes, esetleg a gyet együttesen is előfordulhat, ebben az esetben az összegeket együtt kell közölni. Gyermeknevelési támogatás és ápolási díj jogcímen, összeget csak TÁH közölhet.
"e" oszlop:
Ebben az oszlopban a "d" oszlopban szereplő összeg (díj, segély, juttatás, járadék, támogatás) után kiszámított nyugdíjjárulék (8 vagy 2%) összege kerül beírásra. Amennyiben többféle ellátásban (pl. gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben) is részesült a magánszemély, a nyugdíjjárulékok együttes összegét kell beírni.
"f" oszlop:
Ebben az oszlopban kell feltüntetni a járuléklevonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

- ügyviteli hiba	1
- igazolás alapján a nyugdíj-járulékot a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette	2
- heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony	3
- egyéb ok	4

"g" oszlop:
Ebbe az oszlopba az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell beírni. A magánszemély egészségbiztosítási járulékának alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét. Amennyiben egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem került kifizetésre, de egészségbiztosítási járulék levonás nem történt (mert pl. a másik, heti 36 órás munkaviszonya alapján fizeti), akkor az oszlopba 0 (nulla) forintot kell beírni.
"h" oszlop'
Ebbe az oszlopba a "g" oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra.
"i" oszlop'
Ebbe az oszlopba a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kell feltüntetni, pl: bírói ítélet alapján a 2002. évet megelőző időszakra történt megbízási díj kifizetése, illetve ha a megbízási díjat a 2003. évre járó munkáért már 2002. évben kifizetik.
"j" oszlop
Ebbe az oszlopba az "i" oszlopban szereplő nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni, függetlenül attól, hogy azt esetleg több évre vonatkozóan fizette ki a biztosított részére.
"k" oszlop'
Ebbe az oszlopba a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell feltüntetni, pl: bírói ítélet alapján a 2002. évet megelőző időszakra történt megbízási díj kifizetése, illetve ha a megbízási díjat a 2003. évre járó munkáért már 2002. évben kifizetik.
"l" oszlop
Ebbe az oszlopba a "k" oszlopban feltüntetetett egészségbiztosítási járulék alapját képező - a biztosított részére akár több évre vonatkozóan kifizetett - jövedelemből levont egészségbiztosítási-járulék összegét kell beírni.

8. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról

(2002K 32-es számú nyomtatvány 18. sz. melléklet)

Ezt a nyomtatványt annak az Art. 97. § k) pontja szerinti munkáltatónak kell kitöltenie, amelyik a magánszemély biztosítottat:
- munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, fegyveres erők rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaként, fegyveres erők szerződéses állományú tagjaként foglalkoztatja, illetőleg
- a szövetkezetnek arról a tagjáról, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül, ha bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatnak biztosítottakat,
- munkaviszonya mellett ugyanazon munkáltató egyidejűleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatja továbbá,
- az egyházaknak az egyházi személyek vonatkozásában.
Nem kell adatot szolgáltatni:
- azokról a foglalkoztatottakról akiknek nem volt járulék alapul szolgáló jövedelme (pl: a foglalkoztatott egész évben táppénzben részesült),
- a baleseti járulék alapjául szolgáló jövedelmekről.
Ez a lap szolgál a munkavállalóktól levont járulékokkal kapcsolatos adatközlésre abban az esetben is ha a fenti jogviszony év közben megszűnt. Itt kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni abban az esetben is ha, a tárgyév valamely időszakában ugyanazon magánszemélyt kifizetőként és munkáltatóként is foglalkoztatta.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a munkáltató adózónként szolgáltat adatot:
- a járulékköteles jövedelem teljes összegéről,
- a levont járulékról,
- a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felső határáról,
- a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamról,
- a biztosított magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről.
Néhány fontos szabály, melyre tekintettel az adatszolgáltatási kötelezettség a jogszabályi előírásoknak megfelelően elvégezhető:
A munkavállalók (foglalkoztatottak) tekintetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény felső korlátot szab, meghatározza azt az összeget, amely után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztár tagja esetén nyugdíjjárulék és tagdíjat kell fizetni.
A 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa!
A nyugdíj-járulék fizetési felső határ naptári napi összege 2002. január l-jétől 6 490 forint.
A járulékfizetési felső határt évente január l-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig kell számítani.
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatottnak járulék alapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, amennyiben:
- táppénzben,
- terhességi-gyermekágyi segélyben,
- gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozási segélyben,
- gyermeknevelési támogatásban,
- baleseti táppénzben részesült,
- katonai (polgári) szolgálatot teljesített,
- a fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságon volt).
A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell a felsorolt időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ (6490 forint) szorzatával. Azonos módon kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
Amennyiben a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Feltéve, hogy egyik biztosítással járó jogviszonya sem áll fenn a naptári év teljes tartama alatt, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt, csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
Ha a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan illetve a tárgyévet követő időszakra kerül sor járulékalapot képező jövedelem kifizetésre azt a járulék megállapítására vonatkozó eltérő szabályokra tekintettel az adatszolgáltatásban a tárgyévre vonatkozó járulékalapot képező jövedelemtől elkülönülten, megbontva kell szerepeltetni.
A visszamenőleges időre illetve a tárgyévet követő időszakra történt járulékalapot képező jövedelem kifizetése során a járulékfizetési kötelezettség, valamint a járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelemmel kell lenni a 2002. január l-jétől hatályos új rendelkezésekre.
A visszamenőleges időtartamra kifizetett járulékalapot képező jövedelemnél az eredeti esedékesség, a tárgyévben a kő-vetkező naptári évre (előre) fizetett járulékalapot képező jövedelemnél a kifizetés időpontja szerinti járulékfizetési felső határt kell alapul venni.

Kitöltendő adatok

Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni. Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítés céljára szolgálnak, azokat felülírni nem szabad. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni. A rontott sorokat végig át kell húzni. A lapszám folyamatosan növekszik.
Évközi adatszolgáltatás esetén az "Évközi adat" kódkockáiba "EA" jelölést kell alkalmazni.
A munkáltató (társaság) csak "saját" kifizetéséhez kapcsolódó adatokat szerepeltethet a nyomtatványon.
Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, úgy a biztosítási jogviszony fennállása alatt az általa folyósított gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély összegét is saját kifizetéseként kell kezelni.
Az adatközlő lap osztott sorában a járulékfizetésre kötelezett személy nevét kell géppel, vagy nyomtatott nagybetűvel feltüntetni.
Az osztott sorba kell beírni az adóazonosító számot (az adóazonosító jelet, az adószámot, külföldi magánszemély esetén adóazonosító jel hiányában az útlevél számát).
"a" oszlop:
Ebbe az oszlopba a járulékköteles jövedelem teljes összege kerül feltüntetésre. Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv-ben szabályozott kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke [ide nem értve az Szja tv. 69. § (10) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás], valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj. Ezek hiányában - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén - a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj.
"b" oszlop:
Ebben az oszlopban csak a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem kerül feltüntetésre azzal, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő munkáltató által folyósított gyed, gyes összege itt nem szerepeltethető, azt külön a "d" oszlopban kell feltüntetni. A munkavállaló nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék és tagdíjának alapja, a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét.
"c" oszlop:
Ebbe az oszlopba a "b" oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított nyugdíjjárulék összege kerül beírásra, figyelemmel az általános részben leírtakra. A kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó személy esetében, tekintettel a járulékfizetési felső határ naptári napi összegére, éves szinten maximum 189 508 forint írható. A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék éves összege 47 377 forint lehet. Ebbe az oszlopba a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemélytől levont 8 százalék, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagtól levont 2 százalék nyugdíjjárulék összegét kell beírni.
"d" oszlop:
Ebbe az oszlopba csak a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, a TÁH (FÁH), illetve a központi költségevetési szerv által létrehozott társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódjaként a központosított illetményszámfejtő hely írhat adatot. Itt kerül közlésre a folyósított gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély összege. Az oszlopban a gyed és a gyes együttesen is előfordulhat, ebben az esetben az összegeket együtt kell közölni. A 2001. évben benyújtott pénzbeli ellátás iránti igények visszamenőleges időre, 2002. évben kifizetett gyed, gyes összegét is itt kell feltüntetni.
"e" oszlop:
Ebben az oszlopban a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély összege után kiszámított 8 vagy 2 százalék nyugdíjjárulék összege kerül beírásra. Amennyiben mindkét ellátásban részesült a munkavállaló, a járulékok együttes ősz-szegét kell beírni.
Ebbe az oszlopba a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó magánszemélytől levont 8, vagy a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont 2 százalék nyugdíjjárulék összege írható.
"f" oszlop:
Ebbe az oszlopba a biztosítottól levont nyugdíjjárulék fizetés éves felső határaként maximum (365 x 6 490)=2 368 850 forint összeg írható.
"g" oszlop:
Ebbe az oszlopba az általános részben ismertetettek szerinti, járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamok naptári napjainak összesített adata kerül.
Amennyiben a társas vállalkozó év közben társas vállalkozóból "munkaviszonyban állóvá" válik, mindkét csoportnál felsorolt kieső idő előfordulhat (pl. kamarai tagság szünetelése is, és fizetés nélküli szabadság is). A kieső idő naptári napjainak száma maximum 365 lehet. Kieső idő hiányában az oszlopba 0-át (nulla) kell beírni.
"h" oszlop:
Ebbe az oszlopba kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

- ügyviteli hiba	1
- igazolás alapján a nyugdíj-járulékot a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette	2
- saját jogú nyugdíjban részesül	3
- heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony	4
- egyéb ok	5

"i" oszlop:
Ebben az oszlopban a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről kell adatot szolgáltatni. Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tag "1"-es kódot, kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó magánszemély esetében "2"-es kódot kell szerepeltetni. Amennyiben a magánnyugdíj-pénztári tag év közben tagságát megszüntette (visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá), ezen oszlopba "3"-as kódot kell beírni.
"j" oszlop:
Ebbe az oszlopba az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell beírni. Az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét.
"k" oszlop:
Ebbe az oszlopba a ,j" oszlopba beírt adat alapján kiszámított 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék ősz-szege kerül beírásra. A kiszámítás során az Általános tudnivalók címszó alatt ismertetettek az irányadók. A 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak 2001. január 1-jétől.
Ebbe az oszlopba az általános részben ismertetettek szerint nincs felső határa Visszamenőleges időre történt kifizetés esetén az "o" oszlopot kell használni.
"l" oszlop:
Ebbe az oszlopba a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kell feltüntetni.
"m" oszlop:
Ebbe az oszlopba az "l" oszlopban szereplő nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni, függetlenül attól, hogy azt esetleg több évre vonatkozóan fizette ki a biztosított részére.
"n" oszlop:
Ebben az oszlopba a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell feltüntetni.
"o" oszlop:
Ebbe az oszlopba az "n" oszlopban feltüntetetett egészségbiztosítási járulék alapját képező - a biztosított részére akár több évre vonatkozóan kifizetett - jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni-
A I-IV fejezetek alatt elkészített tájékoztató a kifizetők és munkáltatók személyi jövedelemadó megállapításával, elszámolásával, valamint az állami adóhatósághoz történő adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatok, torvényben meghatározott teljesítéséhez szükséges ismereteket, előírásokat tartalmazza
A tájékoztató részét képezik az Adatkísérő lapok nyomtatványai (19-22 számú melléklet), az M29/2002-es elszámoláshoz és a 2002K30-as adatszolgáltatáshoz kapcsolódó összefüggés vizsgálati szempontokat tartalmazó 23 számú melléklet, valamint a 2002 évre vonatkozó mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 24 számú melléklet.
Dr. Király László György s.k.
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
elnöke
1. sz. melléklet

1/a. sz. melléklet

1/b. sz. melléklet

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

3/a. sz. melléklet

4. sz. melléklet

4/a. sz. melléklet

5. sz. melléklet

6. sz. melléklet

6/a. sz. melléklet

7. sz. melléklet

8. sz. melléklet

9. sz. melléklet

10. sz. melléklet

11. sz. melléklet

12. sz. melléklet

13. sz. melléklet

14. sz. melléklet

15. sz. melléklet

16. sz. melléklet

17. sz. melléklet

18. sz. melléklet

19. sz. melléklet

20. sz. melléklet

21. sz. melléklet

22. sz. melléklet

23. sz. melléklet

Az M29/2002-es bizonylat összefüggésvizsgálati szempontjai

Az M29/2002-es bizonylat összefüggésvizsgálati szempontjai
A dolgozóra vonatkozó azonosító mező a főlapon kitöltött. A dolgozóra vonatkozó természetes azonosítók a főlapon kitöltöttek.
1.	2C=2B-2A
2.	3C=3B-3A
3.	6C=6B-6A
4.	Ha 11B>0, akkor 11C=11B*0,9+-5
5.	Ha 12B>0, akkor 12C=12B*0,9+-5
6.	7A<=12
7.	8A<=12
8.	16C=16B-16A
9.	18A=171A
10.	18C=171B
11.	19C=172B
12.	19A=172A
13.	20A=1C+2C+3C+4C+18A+19A
14.	20C=SZUM(1C-19C)
15.	31C=20C ADÓTÁBLA SZERINTI ÉRTÉKE +-10
16.	33B<=173B
17.	*Ha 172B>0, akkor 34A<=31C/20C100 + 2**
18.	Ha 33B>0, akkor 171B>0
19.	Ha 34B>0, akkor 172B>0
20.	*Ha 172B>0 és 174B=0, akkor 34B=(34A/100)172B**+-5
21.	*Ha 172B>0,174B>0 és 174B0,9>(34A/100)172B, akkor 34B=(34A/100)172B+5**
22.	*Ha 172B>0,174B>0 és 174B0,9<=(34A/100)172B, akkor 34B=174B0,9**+-5
23.	35A<=12
24.	Ha Y>1.533.333, akkor 34B=0 (Y=20C+170A)
25.	Ha Y<=1.200.000, akkor 35B<=(104B3.000)+(105B9.000) és 35B<=(104C0,1)+(105C0,18)+-5, de legfeljebb 60.000
26.	Ha 1.200.000
27.	Ha 20A=0, akkor 35B=0
28.	37B=13C ADÓTÁBLA SZERINTI ÉRTÉKE +-10
29.	39C=33B+34B+35B+36B+37B
30.	Ha 31C<=39C, akkor 40C=0
31.	Ha 31C>39C, akkor 40C=31C-39C
32.	41C<=18.000
33.	42C<=130.000
34.	46C<=11C*0,25+-5, de legfeljebb 50.000
35.	47C<=240.000
36.	51C<=50.000
37.	52C<=50.000
38.	52C>=52B
39.	53C<=100.000
40.	53C>=53B
41.	Ha 56C>0, akkor M29/3/2002 lap kitöltött vagy a 184. vagy 185. sorba X-elt.
42.	57C=SUM(41C-56C)
43.	Ha 40C>57C, akkor 58C=40C-57C
44.	Ha 40C<=57C, akkor 58C=0
45.	61C=170B
46.	81C=58C+61C
47.	87C=82B+83B+84B
48.	Ha 81C=87C, akkor 88C=0 és 89C=0
49.	Ha 81C>87C, akkor 88C=81C-87C és 89C=0
50.	Ha 81C<87C, akkor 89C=87C-81C és 88C=0
51.	157B=157A*0,35+-5
52.	159B=159A*0,2+-5
53.	161B=161A*0,1+-5
54.	162B=162A*0,2+-5
55.	163B=163A*0,27+-5
56.	164B=164A*0,35+-5
57.	166B=166A*0,2+-5
58.	Ha [M29/2/2002-A] 601. sor vagy 602. sor kitöltött, akkor 168A=0 és 12B>0
59.	168B=168A*0,2+-5
60.	170A=SUM(157A-168A)
61.	170B=SUM(157B-168B)
62.	Ha 173B>0, akkor 171B>0
63.	Ha 174B>0, akkor 172B>0
64.	Ha M29/3/2002-es lapon eltartott kódja kitöltött, akkor = 1, 2 vagy 3
65.	103B=103C*0,2
66.	171A<=171B
67.	172A<=172B
68.	104B<=8
69.	105B<=4
A 2002K30-as bizonylat összefüggésvizsgálati szempontjai
1.	d<=a+b+c
2.	Ha e>0, akkor d>e
3.	Ha l>0, akkor K=K=8 és a>0
4.	Ha m>0, akkor 1<= m<=4 és b>0
5.	Ha n>0, akkor c>0
6.	Ha k>0, akkor f+g+h+i>0 és k

24. sz. melléklet

A 2002. évre vonatkozó mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő adatszolgáltatás általános szabályai

Akár mágneses adathordozón, akár elektronikus úton történik az adatszolgáltatás, a fájlok szerkezete és formai előírásai mindkét esetben azonosak!
Adattartalmukat 852-es kódkészlettel kell megadni.
A fájlok azonosítóját (fájl neveket) a következők szerint kell képezni:
XXXXXXXX.YYZ, ahol:
XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma
vagy
XXXXXXXXXX.YYZ, ahol:
XXXXXXXXXX az adatszolgáltató adóazonosító jele
Egy adatszolgáltatáson belül vagy csak törzsszámos, vagy csak adóazonosítójeles fájlok szerepelhetnek!
YY a bizonylattípus, a következők szerint kódolva:

M29 változó hossz		=>19
M29 fix hossz		=>29
M29/2 adóstárs adatai		=>98
M29/3 melléklet		=>99
M63		=>63
K30	=>30	K47	=>47
K31	=>31	K48	=>48
K32	=>32	K50	=>50
K33	=>33	K51	=>51
K34	=>34	K52	=>52
K35	=>35	K53	=>53
K36	=>36	K54	=>54
K43	=>43	K55	=>55
K44	=>44	K60	=>60
K46	=>46	K61	=>61

Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben).
Numerikus mezők kitöltése (típus: num)
- előjel nélkül
- jobbra igazított, balról vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)
- balra igazítva, "blank"-el teljes hosszra feltöltve
- a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata

á=160	Á=181
é=130	É=144
í=161	Í=214
ó=162	Ó=224
ö=148	Ö=153
ő=139	Ő=138
ú=163	Ú=233
ü=129	Ü=154
ű=251	Ű=235

- A rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus, 1-től induló, egyesével növekvő.
- Folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen.
- Fájlszervezés soros (text) és csak az!
- Tömörített állomány nem lehet.
- A rekord végjel CR LF.
- A fájlvégjel Ctrl+Z.
- A mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylatok kitöltési útmutatóját! A mágneslemezes adatszolgáltatás általános szabályai:
- a lemezen jól olvashatóan az adatszolgáltató és a bizonylattípusok nevét is fel kell tüntetni
- Figyelem! Csak azok az adatszolgáltatások kerülnek feldolgozásra, amelyek az adatkísérő-lappal megegyező bizonylattípusokat tartalmaznak!
Elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetén:
A fájl-leírásnak megfelelő formátumban előzőleg létrehozott állományokat az ügyfélhez telepített kliens program segítségével lehet továbbítani az adóhatósághoz. A küldés módjáról részletes információt a kliens program felhasználói útmutatója ad.
Az M29 adatszolgáltatás benyújtására két formában van lehetőség, de egyidejűleg csak az egyik alkalmazható:
a) hagyományos módon, fix rekordhosszal (M29 FIX)
b) változó rekordhosszal (M29 VÁLTOZÓ)
Az M29/2/2002 melléklet "adóstársak" adatait külön fájlban kell közölni (98-as kiterjesztés, AM29). A 2-es melléklet többi adata fixen, az M29-es rekord fejrészébe kerül.
Az M29/3/2002 melléklet eltartottak adatait, változatlanul, külön fájlban kell közölni (99-es kiterjesztés, CM29).
A 98-as, 99-es kiterjesztésű, melléklet adatokat tartalmazó fájlokat csak az M29-es főadataikkal együtt, egy adatszolgáltatáson belül lehet benyújtani.

M29 (FIX)

Kitöltendők az M29/2002 fejsorai, M29/2/2002 melléklet adatai "adóstárs" adatok nélkül, majd folytatólagosan a főlap és az M29/1/2002 sorai

Pozíció	Hossz		Típus	Adattartalom
1-3	3		alfanum	Rekordjel, fix adat: M29
4-4	l		alfa	üres (blank)
5-15	11		alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező
16-21	6		num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
22-51	30		alfanum	A dolgozó neve, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
52-81	30		alfanum	Asszonyoknál a leánykori név, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
82-91	10		alfanum	A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
92-99	8		num	A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.
100-119		20	alfanum	A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
120-123		4	num	A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
124-143		20	alfanum	A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
144-173		30	alfanum	A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.
174-198		25	alfa	A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni.
199-228		30	alfanum	A dolgozó anyja leánykori neve. Kötelező kitölteni.
229-229		1	num	M29/1/2002 tábla
230-230		1	num	M29/2/2002 tábla
231-232		2	num	M29/3/2002 lapok száma
233-233		1	num	1+1% rendelkező nyilatkozat darab (elektronikus adatszolgáltatás esetén ajánlott kitölteni)

M29/2/2002 adatai (nyilatkozatok)

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
234-234	1	alfa		Családi kedv. érvényesítése (187a)
235-240	6	alfanum		Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhh (184a)
241-246	6	alfanum		Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (184b)
247-247	1	alfanum		Magzat -szám (184c)
248-253	6	alfanum		Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhh (184d)
254-259	6	alfanum		Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (184c)
260-260	1	alfanum		Magzat -szám (184f)
261-261	1	alfa		Családi kedv. magzat utáni jogosultság (184g)
262-262	1	alfa		Családi kedv. megosztása (185a)
263-292	30	alfanum		Házastárs neve (185b)
293-302	10	alfanum		Házastárs adóazonosító jele (186a)
303-306	4	alfanum		adózási mód év (601a)
307-307	1	alfa		adózási mód jel (602a)

M29/2002 adatai (főlap)

Pozíció	Hossz Típus				Adattartalom
308-318	11	num			A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (1c)
319-329	11	num			A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható összege (2a)
330-340	11	num			A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés bruttó összege (2b)
341-351	11	num			A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés adóköteles része (2c)
352-362	11		num	Külszolgálatért kapott bevételből bizonylat nélkül elszámolható költség (3 a)
363-373	11	num		Külszolgálatért kapott bruttó bevétel (3b)
374-384	11	num		Külszolgálatért kapott jövedelem (3c)
385-395	11	num		Más bérjövedelem (4c)
396-406	11	num		Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5c)
407-417	11	num		Nem önálló tevékenységből származó bevétel bizonylat nélkül elszámolható költsége (6a)
418-428	11	num		Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó ősszege (6b)
429-439	11	num		Nem önálló tevékenység költségtérítéséből származó jövedelem (6c)
440-441	2	num		A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett hónapok száma (7a)
442-452	11	num		A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett jövedelem (7c)
453-454	2	num		A 2002. előtt kapott végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett hónapok száma (8a)
455-465	11	num		A 2002. előtt kapott végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett jövedelem (8c)
466-476	11	num		Szellemi tevékenység bruttó bevétele (11b)
477-487	11	num		Szellemi tevékenység jövedelme (11c)
488-498	11	num		Más önálló tevékenységből származó bruttó bevétel (12b)
499-509	11	num		Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12c)
510-520	11	num		Adóterhet nem viselő járandóságok (13c)
521-531	11	num		Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bizonylat nélkül elszámolható rész (16a)
532-542	11	num		Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel (16b)
543-553	11	num		Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (16c)
554-564	11	num		Egyéb jogcímen kapott jövedelem (17c)
565-575	11	num		Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelemből a bér összege (18a)
576-586	11	num		Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (18c)
587-597	11	num			Külföldön is adózott jövedelem bérösszege (19a)
598-608	11	num			Külföldön is adózott jövedelem (19c)
609-619	11	num			Összevont adóalap bér része /l -4 sorok "c" oszlopainak és 18-19 sorok "a" oszlopainak összege/ (20a)
620-630	11	num			Összevont adóalap /1-19 sorok "c" oszlopainak összege/ (20c)
631-641	11	num			A számított adó /a 20. sor "c" oszlopában szereplő összeg adója/ (3 le)
642-652	11	num			A külföldön megfizetett adó beszámítása/18, sorban szereplő jövedelem után/ (33b)
653-654	2	num			Átlagos adókulcs, a külföldön megfizetett adó beszámítása /19. sorban szereplő jövedelem után/ (34a)
655-665	11	num			A külföldön megfizetett adó beszámítása /19. sorban szereplő jövedelem után/ (34b)
666-667	2	num			Adójóváírás jogosultsági hónap (35a)
668-678	11	num			Adójóváírás (35b)
679-689	11	num			Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (36b)
690-700	11	num			Adóterhet nem viselő járandóságok aíója (37b)
701-711	11	num			A 33--37. sorok "b" oszlopának összege (39c)
712-722	11	num			Összevont adóalap adója /31c-39c/ (40c)
723-733	11	num			Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft (41e)
734-744	11	num			Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg 30%-a (42c)
745-755	11	num			A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (43c)
756-766	11	num			A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (44c)
767-777	11	num			A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a (45c)
778-788	11	num			A szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a (46c)
789-799	11	num			Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye (47c)
800-810	11	num			Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a (48c)
811-821	11	num			Nem pénztártag önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30%-a (50c)
822-832	11	num			Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20%-a (51c)
833-843	11	num			Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (52b)
844-854	11	num			Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a összesen (52c)
855-865	11	num			Közcélú adományként kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (53b)
866-876	11	num			Közcélú adományként kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a összesen (53c)
877-887	11	num			Családi kedvezmény eltartottak után (56c)
888-898	11	num			Összes adókedvezmény (57c)
899-909	11	num			Összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó (58c)
910-920	11	num			Külön adózó jövedelmek adója (61c)
921-931	11	num			A 2002. évi adó összege /58c + 61c/(81c)
932-942	11	num			A levont adóelőleg összege (82b)
943-953	11	num			A levont forrásadó összege (83b)
954-964	11	num			A korábbi végkielégítésnek a 2002. évben levont adóelőlege (84b)
965-975	11	num			Összes levonás /S2-84. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen/ (87c)
976-986	11	num			Befizetendő adó /8 le-87c/ (88c)
987-997	11	num			Visszajáró adóelőleg /87c - 8 le/ (89c)
998-999	2	num			A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt hónapok száma (101a)
1000-1010	11	num			A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt adóelőleg összege (101b)
1011-1021	11	num			A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt összeg (101 c)
1022-1032	11	num			Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (102c)
1033-1043	11	num			2002-ben felvett osztalékelőleg 20 %-os adója (103b)
1044-1054	11	num			2002-ben felvett osztalékelőleg (103c)
1055-1055	1	num			2002.01.01-2002.08.3l-ig terjedő időszak bérjövedelem hónapok száma (104b)
1056-1066	11	num			2002.01.01-2002.08.31-ig terjedő időszak bérjövedelme (104c)
1067-1067	1	num			2002.09.01-2002.12.3l-ig terjedő időszak bérjövedelem hónapok száma (105b)
1068-1078	11	num			2002.09.01-2002.12.3l-ig terjedő időszak bérjövedelem (105c)
1079-1089	11	num			Családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész (106c)

M29/1/2002 adatai

Pozíció	Hossz	Típus		Adattartalom
1090-1100	11	num		Életjáradékból származó jövedelem (157a)
1101-1111	11	num		Életjáradékból származó jövedelem adója (157b)
1112-1122	11	num		Az árfolyamnyereség (159a)
1123-1133	11	num		Az árfolyamnyereség adója (159b)
1134-1144	11	num		A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék összege(161a)
1145-1155	11	num		A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (161b)
1156-1166	11	num		A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (162a)
1167-1177	11	num		A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (162b)
1178-1188	11	num		A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék összege(163a)
1189-1199	11	num		A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (163b)
1200-1210	11	num		A 35%-os adómérték alá tartozó osztalék összege(164a)
1211-1221	11	num		A 35%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (164b)
1222-1232	11	num		Vállalkozásból kivont jövedelem (166a)
1233-1243	11	num		Vállalkozásból kivont jövedelem adója (166b)
1244-1254	11	num		Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem(168a)
1255-1265	11	num		Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója(168b)
1266-1276	11	num		A 157-168. sorok jövedelem ösz-szesen (170a)
1277-1287	11	num		A 157-168. sorok adó össz. (170b)
1288-1298	11	num		Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelemből a bér összege (171a)
1299-1309	11	num		Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (171b)
1310-1320	11	num		Külföldön is adózott jövedelem bérösszege (172a)
1321-1331	11	num		Külföldön is adózott jövedelem (172b)
1332-1342	11		num	A 171. sorban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó (173b)
1343-1353	11		num	A 172. sorban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó (174b)

M29 (VÁLTOZÓ)

Kitöltendők az M29/2002 fejsorai, M29/2/2002 melléklet adatai "adóstárs" adatok nélkül, majd folytatólagosan a főlap és az M29/1/2002 sorai

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: M29
4-4	1	alfa	=V
5-15	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező
16-21	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
22-51	30	alfanum	A dolgozó neve, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
52-81	30	alfanum	Asszonyoknál a leánykori név, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
82-91	10	alfanum	A dolgozó adóazonosító jele. Kitöltése kötelező.
92-99	8	num	A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.
100-119	20	alfanum	A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.
120-123	4	num	A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.
124-143	20	alfanum	A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.
144-173	30	alfanum	A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.
174-198	25	alfa	A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni.
199-228	30	alfanum	A dolgozó anyja leánykori neve. Kötelező kitölteni.
229-229	1	num	M29/ 1/2002 tábla
230-230	1	num	M29/2/2002 tábla
231-232	2	num	M29/3/2002 lapok száma
233-233	1	num	1 + 1% rendelkező nyilatkozat darab (elektronikus adatszolgáltatás esetén ajánlott kitölteni)

M29/2/2002 adatai (nyilatkozatok)

Pozíció			Hossz		Típus	Adattartalom
234-234			1		alfa	Családi kedv. érvényesítése (187a)
235-240			6		alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhh (184a)
241-246				6	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (184b)
247-247				1	alfanum	Magzat-szám (184c)
248-253				6	alfanum	Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhh (184d)
254-259				6	alfanum	Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (184e)
260-260				1	alfanum	Magzat-szám (184f)
261-261				1	alfa	Családi kedv.magzat utáni jogosultság (184g)
262-262				1	alfa	Családi kedv. megosztása (185a)
263-292				30	alfanum	Házastárs neve (185b)
293-302				10	alfanum	Házastárs adóazonosító jele (186a)
303-306				4	alfanum	adózási mód év (601a)
307-307				1	alfa	adózási mód jel (602a)
308-310				3	num	Mezőszámláló: az előforduló mezőnév-adat párosok száma.
				6	alfanum	Mezőnév = lapjel + oszlop betűjele + sor száma. Lapjel = F1(M29/2002 és M29/1/2002 esetén)
				11	num	Adat = mezőnév szerinti érték
Megjegyzés: a mezőnév - adat páros max. 101-szer ismétlődhet. A max. rekordhossz = 2027. Példa: a főlapon 2 kitöltött sor van az l-es és 7-es az érték = 150000 a leíró karaktersorozat: 002F1C00100000150000F1C00700000150000
Mezőnév F1C001		Adat: A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekkép- viseled tagdíj nélkül (1c)
F1A002		A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható összege (2a)
F1B002		A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés bruttó összege (2b)
F1C002		A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés adóköteles része (2c)
F1A003		Külszolgálatért kapott bevételből bizonylat nélkül elszámolható költség (3a)
F1B003		Külszolgálatért kapott bruttó bevétel (3b)
F1C003		Külszolgálatért kapott jövedelem (3c)
F1C004		Más bérjövedelem (4c)
F1C005		Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5c)
F1A006		Nem önálló tevékenységből származó bevétel bizonylat nélkül elszámolható költsége (6a)
F1B006		Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó összege (6b)
F1C006		Nem önálló tevékenység költségtérítéséből származó jövedelem (6c)
F1A007		A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett hónapok száma (7a)
F1C007		A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett jövedelem (7c)
F1A008		A 2002. előtt kapott végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett hónapok száma (8a)
F1C008		A 2002. előtt kapott végkielégítésből a 2002-ben figyelembe vett jövedelem (8c)
F1B011		Szellemi tevékenység bruttó bevétele (11b)
F1C011		Szellemi tevékenység jövedelme (11c
F1B012		Más önálló tevékenységből származó bruttó bevétel (12b)
F1C012		Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12c)
F1C013		Adóterhet nem viselő járandóságok (13c)
F1A016		Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bizonylat nélkül elszámolható rész (16a)
F1B016		Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel (16b)
F1C016		Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (16c)
F1C017		Egyéb jogcímen kapott jövedelem (17c)
F1A018		Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelemből a bér összege (18a)
F1C018		Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (18c)
F1A019		Külföldön is adózott jövedelem bérösszege (19a)
F1C019		Külföldön is adózott jövedelem (19c)
F1A020		Összevont adóalap bér része /1-4 sorok "c" oszlopainak és 18-19 sorok "a" oszlopainak összege/ (20a)
F1C020		Összevont adóalap /1-19 sorok "c" oszlopainak összege/ (20c)
F1C031		A számított adó /a 20. sor "c" oszlopában szereplő összeg adója/ (31c)
F1B033		A külföldön megfizetett adó beszámítása /18. sorban szereplő jövedelem után/ (33b)
F1A034		Átlagos adókulcs, a külföldön megfizetett adó beszámítása /19. sorban szereplő jövedelem után/ (34a)
F1B034		A külföldön megfizetett adó beszámítása /19. sorban szereplő jövedelem után/ (34b)
F1A035		Adójóváírás jogosultsági hónap (35a)
F1B035		Adójóváírás (35b)
F1B036		Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (36b)
F1B037		Adóterhet nem viselő járandóságok adója (37b)
F1C039		A 33-37. sorok "b" oszlopának összege (39c)
F1C040		Összevont adóalap adója /31c-39c/ (40c)
F1C041		Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft (41c)
F1C042		Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg 30%-a (42c)
F1C043		A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (43c)
F1C044		A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (44c)
F1C045		A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a (45c)
F1C046		A szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a (46c)
	F1C047	Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye (47c)
	F1C048	Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a (48c)
	F1C050	Nem pénztártag önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30%-a (50c)
	F1C051	Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg20%-a(51c)
	F1B052	Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (52b)
	F1C052	Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a összesen (52c)
	F1B053	Közcélú adományként kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (53b)
	F1C053	Közcélú adományként kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a összesen (53c)
	F1C056	Családi kedvezmény eltartottak után (56c)
	F1C057	Összes adókedvezmény (57c)
	F1C058	Összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó (58c)
	F1C061	Külön adózó jövedelmek adója (61c)
	F1C081	A 2002. évi adó összege /58c + 61c/ (81c)
	F1B082	A levont adóelőleg összege (82b)
	F1B083	A levont forrásadó összege (83b)
	F1B084	A korábbi végkielégítésnek a 2002. évben levont adóelőlege (84b)
	F1C087	Összes levonás 782-84. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen/ (87c)
	F1C088	Befizetendő adó /81c - 87c/ (88c)
	F1C089	Visszajáró adóelőleg /87c - 81c/ (89c)
	F1A101	A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt hónapok száma (101a)
	F1B101	A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt adóelőleg összege (101b)
	F1C101	A 2002-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt összeg (101c)
	F1C102	Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (102c)
	F1B103	2002-ben felvett osztalékelőleg 20 %-os adója (103b)
	F1C103	2002-ben felvett osztalékelőleg (103c)
	F1B104	2002.01.01-2002.08.31-ig terjedő időszak bérjövedelem hónapok száma (104b)
	F1C104	2002.01. 01-2002.08. 31-ig terjedő időszak bérjövedelme (104c)
	F1B105	2002.09.01-2002.12.31-ig terjedő időszak bérjövedelem hónapok száma (105b)
	F1C105	2002.09.01-2002.12.31-ig terjedő időszak bérjövedelem (105c)
	F1C106	Családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész (106c)
	F1A157	Életjáradékból származó jövedelem (157a)
	F1B157	Életjáradékból származó jövedelem adója (157b)
	F1A159	Az árfolyamnyereség (159a)
	F1B159	Az árfolyamnyereség adója (159b)
	F1A161	A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (161a)
	F1B161	A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (161b)
	F1A162	A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (162a)
	F1B162	A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (162b)
	F1A163	A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (163a)
	F1B163	A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (163b)
	F1A164	A 35%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (164a)
	F1B164	A 35%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (164b)
	F1A166	Vállalkozásból kivont jövedelem (166a)
	F1B166	Vállalkozásból kivont jövedelem adója (166b)
	F1A168	Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (168a)
	F1B168	Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója (168b)
	F1A170	A 157-168. sorok jövedelem összesen (170a)
	F1B170	A 157-168. sorok adó összesen (170b)
	F1A171	Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelemből a bér összege (171a)
	F1B171	Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (171b)
	F1A172	Külföldön is adózott jövedelem bérösszege (172a)
	F1B172	Külföldön is adózott jövedelem (172b)
	F1B173	A 171. sorban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó (173b)
	F1B174	A 172. sorban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó (174b)

AM29 (M29/2/2002 melléklet adóstárs adatai)

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-4	4	alfanum	Rekordjel, fix adat: AM29, kitöltése kötelező
5-15	11	alfanum	A munkáltató adóazonosító száma, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
16-21	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
22-32	11	alfanum	A dolgozó adóazonosítójele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
33-62	30	alfanum	A dolgozó neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
63-68	6	num	Hivatkozási sorszám, a dolgozó M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező
69-70	2	num	Alsorszám. A dolgozó adóstársainak sorszáma (NY29/1/2002 lap sorszáma). Kitöltése kötelező
71-100	30	alfanum	Adóstárs 1 neve (132a)
101-110	10	alfanum	Adóstárs 1 adóazonosító jele (133a)
111-130	20	alfanum	Helyrajzi számi (134a)
131-160	30	alfanum	Adóstárs2 neve (135a)
161-170	10	alfanum	Adóstárs2 adóazonosító jele (136a)
171-190	20	alfanum	Helyrajzi szám2 (137a)

CM29 (M29/3/2002 melléklet adatai)

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-4	4	alfanum	Rekordjel, fix adat: CM29, kitöltése kötelező
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, balra igazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező
16-21	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
22-32	11	alfanum	Az igénylő dolgozó adóazonosító jele, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
33-62	30	alfanum	Az igénylő neve, balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
63-68	6	num	Hivatkozási sorszám, az igénylő M29 fíle-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező
69-71	3	num	Alsorszám. Az igénylő eltartottjainak 001-től induló folyamatos sorszáma. Kitöltése kötelező
72-72	1	num	Eltartott kód. Kitöltése kötelező
73-74	2	num	Kedvezményre jogosító hónapok száma
75-99	25	alfanum	Az eltartott családi neve. Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
100-114	15	alfa	Az eltartott utóneve(l). Kitöltése kötelező Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
115-129	15	alfa	Az eltartott utóneve(2). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
130-140	11	alfanum	Az eltartott adóazonosítójele. Ha ez üres, akkor a további mezők kitöltése kötelező
141-167	27 ;	alfanum	Az eltartott születési helye Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
168-175	8 i	num	Az eltartott születési ideje: ééééhhnn.
176-177	2. i	alfa	üres vagy DR (Az eltartott anyja leánykori családi nevéhez)
178-202	25	alfa	Az eltartott anyja leánykori családi neve Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
203-217	15	alfa	Az eltartott anyja utóneve(1) Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
218-232	15	alfa	Az eltartott anyja utóneve(2) Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
233-257	25	alfa	Az eltartott állampolgársága Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
258-261	4	num	Az eltartott állandó lakóhelye: irányítószám.
262-286	25	alfa	Az eltartott állandó lakóhelye: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
287-288	2	alfanurr	Az eltartott állandó lakóhelye: kerület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
289-313	25	alfanurr	Az eltartott állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
314-333	20	alfa	Az eltartott állandó lakóhelye : közterület jellege (út, utca, tér). Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
334-344	11	alfanurr	Az eltartott állandó lakóhelye : házszám vagy helyrajzi szám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
345-348	4	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: épület.
349-352	4	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
353-354	2	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
355-358	4	alfanum	Az eltartott állandó lakóhelye: ajtó. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

K30.

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K30, kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank) A kifizető
5-15	11	alfanum	adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfanum	A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64	11	alfanum	A magánszemély adóazonosító jele vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-72	8	num	A magánszemély születési ideje: ééééhhnn
73-83	11	num	Bérnek minősülő bruttó kifizetés 2002.01.01-2002.08.31 (a)
84-94	11	num	Bérnek minősülő bruttó kifizetés 2002.09.01-2002.12.31 (b)
95-105	11	num	Bérnek nem minősülő bruttó kifizetés (c)
106-116	11	num	Az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalap "a"-"c" sorok bevételéből (d)
117-127	11	num	Levont adóelőleg (e)
128-138	11	num	Osztalékból származó jövedelem (f)
139-149	11	num	Árfolyamnyereségből származó jövedelem (g)
150-160	11	num	Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (h)
161-171	11	num	Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem (i)
172-182	11	num	Egyéb külön adózó jövedelem, ha a kifizető adót nem vont le (j)
183-193	11	num	Levont lineáris (forrás) adó (k)
194-194	1	num	Adójóváírásra jogosító hónapok száma 2002.01.01-2002.08.31-ig (l)
195-195	1	num	Adójóváírásra jogosító hónapok száma 2002.09.01-2002.12.31-ig (m)
196-206	11	num	Szellemi tevékenységből származó bruttó kifizetés a "c" sor összegéből (n)

K31

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K.31, kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank)
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfanum	A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64	11	alfanum	A magánszemély adóazonosító jele vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-75	11	num	Járulékköteles jövedelem teljes összege (a)
76-86	11	num	Nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (b)
87-97	11	num	Levont nyugdíjjárulék összege (c)
98-108	11	num	Gyed, gyes, gyet, ápolási díj, munkanélküli ellátás összege (d)
109-119	11	num	A "d" oszlopban szereplő juttatásokból levont nyugdíjjárulék ősz-szege (e)
120-120	1	num	Járulék levonás elmaradásának oka (f)
121-131	11	num	Egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (g)
132-142	11	num	Levont egészségbiztosítási járulék összege (h)
143-153	11	num	Utólagosan ül. előre elszámolt nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (i)
154-164	11	num	Az "i" oszlopban szereplő jövedelemből levont nyugdíjjárulék összege (j)
165-175	11	num	Utólagosan ül. előre elszámolt egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (k)
176-186	11	num	A "k" oszlop szerinti jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék (1)

K32

Pozíció		Hossz	Típus	Adattartalom
1-3		3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K32, kitöltése kötelező
4-4		1	alfa	üres (blank)
5-15		11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17		2	alfa	Évközi adat
18-23		6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53		30	alfanum	A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64		11	alfanum	A magánszemély adóazonosító jele vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-75		11	num	Járulékköteles jövedelem teljes összege (a)
76-86		11	num	Nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (b)
87-97		11	num	Levont nyugdíjjárulék összege (c)
98-108		11	num	Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély összege (d)
109-119		11	num	A "d" oszlopban szereplő juttatásokból levont nyugdíjjárulék ősz-szege (e)
120-130	11		num		Nyugdíjjárulék fizetés éves felső határa (f)
131-133	3		num		Kieső idő (g)
134-134	1		num		Járulék levonás elmaradásának oka (h)
135-135	1		num		Tagja-e magánnyugdíjpénztárnak (i)
136-146	11		num		Egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (j)
147-157	11		num		Levont egészségbiztosítási járulék összege (k)
158-168	11		num		Utólagosan ül. előre elszámolt nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (1)
169-179	11		num		Az "l" oszlop szerinti jövedelemből levont nyugdíjjárulék összege (m)
180-190	11		num		Utólagosan ill. előre elszámolt egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (n)
191-201	11		num		Az "n" oszlop szerinti jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék (o)

K33

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K33, kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank)
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-83	60	alfanum	A társasház neve, címe. Kitöltése kötelező.
84-94	11	num	A társasház adószáma, kitöltése kötelező
95-105	11	num	A társasház részére kifizetett adóköteles jövedelem (c)
106-116	11	num	Levont adó (d)

K34

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K34 kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank)
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfanum	A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64	11	alfanum	A magánszemély adóazonosító jele. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-74	10	num	A támogatásban részesülő gyermeki adóazonosítójele
75-85	11	num	Természetbeni juttatásként adott támogatás összege (d)
86-96	11	num	Ebből adómentes támogatás ősszege (e)
97-106	10	num	A támogatásban részesülő gyermek2 adóazonosító jele
107-117	11	num	Természetbeni juttatásként adott támogatás összege (d)
118-128	11	num	Ebből adómentes támogatás ősz-szege (e)
129-138	10	num	A támogatásban részesülő gyermek3 adóazonosítójele
139-149	11	num	Természetbeni juttatásként adott támogatás összege (d)
150-160	11	num	Ebből adómentes támogatás összege (e)

K35

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K35 kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank)
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfanum	A magánszemély neve, kitöltése kötelező (a)
54-64	11	alfanum	A magánszemély adóazonosítójele. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel (b)
65-89	25	alfanum	A gyermek családi neve. Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
90-104	15	alfa	A gyermek utóneve(1). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
105-119	15	alfa	A gyermek utóneve(2). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
120-146	27	alfanum	A gyermek születési helye Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező
147-154	8	num	A gyermek születési ideje: ééééhhnn. Kitöltése kötelező.
155-156	2	alfa	üres vagy DR (A gyermek anyja leánykori családi nevéhez)
157-181	25	alfanum	A gyermek anyja leánykori családi neve Balra igazított jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
182-196	15	alfa	A gyermek anyja utóneve(1) Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
197-211	15	alfa	A gyermek anyja utóneve(2) Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
212-236	25	alfa	A gyermek állampolgársága Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
237-240	4	num	A gyermek állandó lakóhelye: irányítószám.
241-265	25	alfa	A gyermek állandó lakóhelye: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. Kitöltése kötelező.
266-267	2	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: kerület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
268-292	25	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.
293-312	20	alfa	A gyermek állandó lakóhelye: közterület jellege (út, utca, tér). Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
313-323	11	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: házszám vagy helyrajzi szám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
324-327	4	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: épület.
328-331	4	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
332-333	2	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
334-337	4	alfanum	A gyermek állandó lakóhelye: ajtó. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel
338-348	11	num	Természetbeni juttatásként adott támogatás összege (d)
349-359	11	num	Ebből adómentes támogatás ősz-szege (e)

K36

Pozíció	Hossz		Típus	Adattartalom
1-3	3		alfanum	Rekordjel, fix adat: K36, kitöltése kötelező
4-4	1		alfa	üres (blank)
5-15	11		alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2		alfa	Évközi adat
18-23	6		num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfa			A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64	11	alfanum			A magánszemély adóazonosító jele Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-75	11	num			A résztvevő tulajdonába adott értékpapír értékéből az adómentes természetbeni juttatás összege (c)

K43

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K43, kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank)
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfa	A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64	11	alfanum	A magánszemély adóazonosító jele Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-72	8	num	A családi gazdaság nyilvántartási száma
73-83	11	num	Éves bruttó kifizetés, élő állatok és állati termékek (d )
84-94	11	num	Éves bruttó kifizetés, egyéb őstermelői termékek (e)

K53

Pozíció	Hossz	Típus	Adattartalom
1-3	3	alfanum	Rekordjel, fix adat: K53, kitöltése kötelező
4-4	1	alfa	üres (blank)
5-15	11	alfanum	A kifizető adóazonosító száma, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
16-17	2	alfa	Évközi adat
18-23	6	num	A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező
24-53	30	alfa	A magánszemély neve, kitöltése kötelező
54-64	11	alfanum	A magánszemély adóazonosító száma Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel
65-75	11	num	Üdülési csekk értéke ( c )
76-86	11	num	Az üdülési csekk értékéből az engedmény mértéke (d)
87-97	11	num	A természetbeni juttatás után megfizetett adó (e)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu