adozona.hu
BH 2001.6.292
BH 2001.6.292
I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §]. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság az 1998. május 9-én jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, ezért a felszámolási eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) alkalmazandó. A bíróság felszámolóként az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Rt.-t jelölte ki.
A megindított felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 1998. évi 24. számában, 1998. június 11-én került sor.
1998. június 18-i dá...
BH 2001.6.292 I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §].
II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv-nyel és 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §].
Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság az 1998. május 9-én jogerőre emelkedett végzésével rendelte el, ezért a felszámolási eljárás lefolytatására az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) alkalmazandó. A bíróság felszámolóként az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Rt.-t jelölte ki.A megindított felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 1998. évi 24. számában, 1998. június 11-én került sor.
1998. június 18-i dátummal dr. P. Gy. ügyvéd mint M. S. S., Kossuth Lajos u. 51. szám alatti lakos jogi képviselője levelet intézett a felszámolóhoz, amelyben közölte, hogy 1997. november 1-je óta az adós ügyvezetője M. S., azt megelőzően pedig K. Sz. volt. Levelében állította, hogy ügyfeleinek csak "a közelmúltban, a felszámolási eljárás befejeztével jutott birtokába" az az okirat, amelyre alapozva a felszámolási eljárás megindításra került, nevezetesen az M. K. Bank részére aláírt készfizető kezesi nyilatkozat. Erről M. S. és K. Sz. megállapították, hogy a nyilatkozat aláírása "nem cégszerű", mert azt egyik ügyvezető sem írta alá, K. Sz. aláírása pedig hamisított, az nem tőle származik. E bejelentés alapján dr. P. Gy. azt kérte a felszámolótól, hogy "esetleges igénybejelentések elbírálásánál a bejelentésében foglaltakat mérlegelve utasítsa el a bank ez irányú bejelentését" a felszámoló, illetőleg a felszámolás alapjául szolgáló ok hiányában a felszámolási eljárás megszüntetése érdekében lehetséges lépéseket tegye meg.
A felszámoló 1998. július 15-i dátummal M. S.-t arról tájékoztatta, hogy a dr. P. Gy. ügyvéd útján előterjesztett bejelentését nem áll módjában figyelembe venni. Álláspontja szerint az abban foglaltaknak jogi jelentősége nincs, ezért sem a banki igénybejelentés elutasítására, sem a felszámolási eljárás megszüntetésére nincs mód. Felhívta M. S.-t mint ügyvezetőt, hogy a továbbiakban a "vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tegyen eleget kötelezettségeinek".
M. S. és K. Sz. 1998. október 22-én kifogást nyújtottak be az elsőfokú bírósághoz, amelyben a bíróságtól azt kérték, hogy az adós felszámolójával szemben "a szükséges intézkedéseket" tegye meg, kötelezze M. S. és K. Sz. bejelentésének kivizsgálására, és ennek alapján "a szükséges hivatalos eljárások megindítására".
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Végzésében hivatkozott arra, hogy a többször módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedő fél 8 napon belül élhet kifogással. Az adós nevében a kifogást a többször módosított Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthatja be. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a kifogást előterjesztők kifogásukat a 8 napos határidőn túl nyújtották be, ezért azt az elsőfokú bíróság mint elkésettet elutasította. A kifogás érdemét illetően az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a felszámolónak nincs hatásköre a felszámolási eljárás megszüntetésére, ezért a kifogás e tekintetben eleve alaptalan lenne.
A végzés ellen a kifogás előterjesztői nyújtottak be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és azt kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a kifogásukban írt kérelemnek adjon helyt. Állították, hogy a kifogásuk nem késett el, mert a felszámoló az 1998. július 15-i dátumú intézkedését csak 1998 októberében küldte meg a címzettnek. A kézbesítéstől számított 8 napos határidőn belül pedig a kifogásukat benyújtották.
Fellebbezésükben már nem kérték a felszámolót a felszámolási eljárás megszüntetésére kötelezni, elismerve, hogy arra a felszámolónak nincs hatásköre. Azonban hivatkoztak arra, hogy a felszámoló hatáskörébe tartozik, és kötelezettsége is mindent megtenni annak érdekében, hogy "a céggel szemben érvényesített esetlegesen valótlan, alaptalan követelés alapján társaságunk felszámolására ne kerüljön sor. Ezért minimálisan a felszámolónak mint a társaság pillanatnyilag egyedüli törvényes képviselőjének nemcsak módja, hanem kötelessége is lenne a bank ellen az érvénytelenségi per megindítása, különös tekintettel arra is, hogy ezen per a felszámoló mivoltára figyelemmel illetékmentes". Hivatkoztak arra, hogy amennyiben a felszámoló a tőle "minimálisan elvárható", fentiekben megjelölt követelménynek eleget tett volna, úgy "ez esetben egy eredményes perindításnál az általa a bíróság felé eszközölt jelzés alapján" a megyei bíróság a felszámolási eljárás megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket meg tudná tenni. Hivatkoztak továbbá arra, hogy álláspontjuk szerint az a helyzet állt elő, hogy egy olyan hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás indult meg, amelyben a hitelező magát nem regisztráltatta, tehát "ténylegesen jogilag nem létező követelés kielégítése iránt folyik a felszámolási eljárás". Abból a körülményből, hogy a bank - állításuk szerint - nem fizette meg a nyilvántartásbavételi díjat - megítélésük szerint az a következtetés vonható le, hogy a bank tudatában van a kezességvállasra vonatkozó szerződés érvénytelenségének.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés alaptalan.
Az adós ellen indult felszámolási eljárás iratai között megtalálható a Cégbíróság végzése, melyből az állapítható meg, hogy a cégbíróság az adós felszámolásának elrendelésére tekintettel 1998. május 9-i hatállyal törölte K. Sz.-t mint az adós ügyvezetőjét, valamint M. S. ügyvezetőt és 1998. május 9-től az adós cég képviselőjeként az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Rt.-t mint felszámolót jegyezte be.
A kifogás benyújtása után az elsőfokú bíróság nem szerezte be az adós felszámolójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kifogással élők részére a felszámoló által megbízott jogi képviselő elutasító levelét mikor küldte meg, és nem szerezte be az elutasító levél megküldésének, vagy kézbesítésének időpontját igazoló okirati bizonyítékot sem. Ugyanakkor a kifogást tevők azt állították, hogy az 1998. július 15-i dátumú, a felszámoló elutasító álláspontját közlő levelet csak 1998. októberében kapták meg. A felszámoló által megbízott jogi képviselő az elsőfokú eljárás során nem közölte a bírósággal a felszámoló elutasító álláspontját közlő levél megküldésének idejét, és azt nem igazolta.
A kifogással élőknek azt az állítását, mely szerint a levelet csak 1998 októberében küldte meg részükre a felszámoló megbízottja, nem cáfolta a fellebbezés megküldése után sem.
Ilyen körülmények között megalapozottan nem lehetett megállapítani, hogy a kifogással élők kifogásukat a többször módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 8 napos határidőt elmulasztva elkésetten nyújtották be az elsőfokú bírósághoz. Ezért ez okból a kifogás elutasítására nem kerülhetett volna sor, hanem azt az elsőfokú bíróságnak érdemben kellett volna elbírálnia.
A kifogás azonban érdemben alaptalan.
A többször módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen élhet - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül. A többször módosított Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásban írtak alapján az adós felszámolója terhére olyan jogszabálysértő intézkedést vagy mulasztást nem lehetett megállapítani, amelynek alapján az 51. § (3) bekezdésében írt határozat meghozatalára, nevezetesen a felszámoló intézkedésének megsemmisítésére és az eredeti állapot helyreállítására vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételére sor kerülhetett volna. Ezért a kifogást el kellett utasítani. A kifogással élőknek a felszámolóhoz 1998. június 18-i dátummal intézett levelében foglalt kérelmére a felszámoló megbízottja helyesen választolt akként, hogy a felszámolónak a felszámolási eljárás megszüntetésére nincs módja.
A felszámolónak azt a döntését pedig, amely szerint a banki igénybejelentés elutasítására a volt ügyvezetők tájékoztatása alapján nem látott lehetőséget, nem lehet jogszabálysértő intézkedésnek minősíteni. Annak elbírálása ugyanis, hogy a felszámoló a hozzá benyújtott valamely hitelezői igényt nyilvántartásba veszi-e, vagy elutasítja, a felszámoló kizárólagos döntési jogkörébe tartozik a többször módosított Cstv. 46. §-ának (6) bekezdése alapján, és csak az általa vitatottnak minősített igényre vonatkozóan terheli az a kötelezettség, hogy azt köteles elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni. A felszámoló a hozzá bejelentett hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedése meghozatalakor éppúgy, mint egyéb intézkedései megtételekor az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért pedig a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel a többször módosított Cstv. 54. §-ában foglaltak szerint. A többször módosított Cstv. 54. §-ában foglaltak szerint a felszámolótól elvárható gondosság körében a felszámoló eljárások megindítására nem köteles. Mérlegelése eredményeként maga dönti el, hogy egy eljárás megindítása szükséges-e, attól milyen eredmény várható, milyen költségekkel kell számolni. Mindezekből pedig az következik, hogy a felszámolónak azt a döntését, amellyel valamely az adós által a felszámolás elrendelése előtt kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti eljárást nem indít meg, nem lehet a felszámoló jogszabálysértő intézkedésének vagy mulasztásának minősíteni, a felszámoló ilyen eljárás megindítására nem kötelezhető. Esetleges mulasztása legfeljebb az ellene indított kártérítési perben értékelhető.
Az adós volt képviselői alaptalanul állították, hogy nem ismerték az adósnak az M. K. Bank Rt.-vel kötött, általuk érvénytelennek tartott szerződését. A szerződés másolatát ugyanis a felszámolási eljárás során az elsőfokú bíróság K. Sz. részére a felszámolás iránti kérelemmel együtt megküldte. A szerződés állított érvénytelenségére K. Sz. a felszámolási eljárás során - esetleg a felszámolási eljárás megindítását elhárító eredménnyel - hivatkozhatott volna. Utólag az adós volt képviselői az általuk időben megtenni elmulasztott intézkedést az adós felszámolójától - kifogás benyújtásával - nem kényszeríthetik ki.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzését a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, a végzés indokolásának az előbbiek szerinti megváltoztatásával. (Legf. Bír. Fpk.VI.30.518/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2010.10.277 Az egyik hitelező a másik hitelező igényének nyilvántartásba vétele, illetve besorolása miatt - a törvényben írt határidőn belül - kifogással élhet, de ez csak akkor lehet eredményes, ha a felszámoló nyilvánvalóan jogszabálysértéssel fogadta el és sorolta be a bejelentett hitelezői igényt [1991. évi XLIX. tv. 46. §, 51. §].
EH 2010.2154 Az egyik hitelező a másik hitelező igényének nyilvántartásba vétele, illetve besorolása miatt - a törvényben írt határidőn belül - kifogással élhet, de ez csak akkor lehet eredményes, ha a felszámoló nyilvánvalóan jogszabálysértéssel fogadta el és sorolta be a bejelentett hitelezői igényt [1991. évi XLIX. tv. 46. §, 51. §].
