adozona.hu
BH 2000.10.443
BH 2000.10.443
Ha az alperesi adóhatóság fizetési kötelezettsége nem törvénysértő adóhatósági határozat következtében keletkezett, hanem a jogszerű határozata végrehajtása során a vele szemben alaposan érvényesített igényper eredményeként, úgy az általános kamatszabályok az irányadóak [Ptk. 301. §, 1990. évi XCI. tv 67. § (2) bek., 84. § (4) bek., Pp. 377. § (2) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. 1. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bíróság a jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperes adóvégrehajtás keretében 1 789 500 Ft értékben olyan ingóságokat foglalt le és értékesített, amelyek nem az adós, hanem a felperes tulajdonában voltak. Ehhez képest az érintett vagyontárgyakat a bíróság a foglalás alól feloldotta, illetve - mivel azokat az alperes értékesítette - ezért őt a Pp. 377. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a befolyt vételárnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezte. Az értékesítés során befolyt vételá...
BH 2000.10.443 Ha az alperesi adóhatóság fizetési kötelezettsége nem törvénysértő adóhatósági határozat következtében keletkezett, hanem a jogszerű határozata végrehajtása során a vele szemben alaposan érvényesített igényper eredményeként, úgy az általános kamatszabályok az irányadóak [Ptk. 301. §, 1990. évi XCI. tv 67. § (2) bek., 84. § (4) bek., Pp. 377. § (2) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. 1. § (1) bek.].
A bíróság a jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperes adóvégrehajtás keretében 1 789 500 Ft értékben olyan ingóságokat foglalt le és értékesített, amelyek nem az adós, hanem a felperes tulajdonában voltak. Ehhez képest az érintett vagyontárgyakat a bíróság a foglalás alól feloldotta, illetve - mivel azokat az alperes értékesítette - ezért őt a Pp. 377. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a befolyt vételárnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezte. Az értékesítés során befolyt vételárak után az értékesítés napjától (1993. március 26-tól, március 31-től, illetve május 18-tól) kezdődően 1995. december 31. napjáig az 1990. évi XCI. tv (Art.) 67. §-ának (2) bekezdése szerinti mértékű, míg 1996. január I. napjától a kifizetés napjáig évi 20%-os kamat megfizetésére is kötelezte az alperest. Az 1996. január 1. napjáig megállapított kamat mértékénél a jogerős ítélet arra utalt, hogy a perbeli ingóságokat adóhatósági eljárás keretében foglalták le, így a kamatfizetésre a felperes visszatérítési igényénél is a Art. szabályait kell alkalmazni.A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kizárólag a kamat mértékét sérelmezte.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet támadott része hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az Art. 84. §-ának (4) bekezdése szerint, ha az adóhatóság határozata jogszabályt sérti, és ennek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a 67. § (2) bekezdésében meghatározott - azaz minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része - mértékű kamatot fizet.
A bíróság jogerős ítéletében ezt a rendelkezést tartotta alkalmazhatónak, annak ellenére, hogy az alperesi adóhatóság fizetési kötelezettsége nem törvénysértő adóhatósági határozat következtében keletkezett, hanem a jogszerű határozata végrehajtása során a vele szemben alaposan érvényesített igényper eredményeként. Az alperesi fizetési kötelezettség alapja tehát nem a magasabb kamattétellel terhelt visszatérítési kötelezettség az Art. hivatkozott rendelkezései szerint, hanem a Pp. 377. §-ának (2) bekezdése szerinti megtérítésre kötelezés, amelynél az általános kamatszabályok az irányadóak.
Kétségtelen tény az, hogy az érintett időszakban hatályos, a Ptk. 301. §-ának (4) bekezdéséhez kapcsolódó, a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult más jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közti viszonyában a késedelmi kamat mértéke ugyancsak a jegybanki alapkamat kétszeresének szorzata. Ez a rendelkezés azonban egyértelműen gazdasági tevékenységhez kötött. Így, ha a késedelmi kamat fizetésére kötelezett szervezet nem gazdálkodó szervezetként eljárva válik fizetésre kötelezetté, akkor ez az emelt összegű kamatfizetési kötelezettség vele szemben nem alkalmazható. Nem lehet kétséges az, hogy az alperes az adóvégrehajtást nem gazdálkodó szervként, hanem hatósági jogkörben eljárva végezte, ehhez képest pedig vele szemben a jegybanki kamat kétszerese teljesítési kötelezettségként nem mondható ki.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálattal érintett rendelkezését a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a helyébe lépően a Ptk.-nak a kamatfizetés mértékére vonatkozó általános rendelkezése alkalmazásával kimondta, hogy a kötelezett alperest terhelő kamat mértéke egységesen 20%. (Legf. Bír. Pfv.I.24.063/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2006.1461 Amennyiben a jogszabálysértő adóhatósági határozat következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni [2003. évi XCII. tv. 4. §, 37. §, 135. §, 165. §].
