adozona.hu
T/931. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról
T/931. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A társasági adó szabályozása úgy alakul át a társaságiadó-bevételek növelésének érdekében és figyelemmel a vonatkozó európai uniós elvekre, hogy - a nagyvállalatokra vonatkozóan - a társaságiadó-szabályozás hatékonysága növekedjen, megőrizve annak versenyképességét is.
[2] A költségvetési tervezésre figyelemmel továbbá egyes ágazati különadók szabályainak felülvizsgálata is szükségessé vált.
[3] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a társasági adó hatékonyságának és versenyképességének, v...
T/931. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról
2026. évi ... törvény egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról
[1] A társasági adó szabályozása úgy alakul át a társaságiadó-bevételek növelésének érdekében és figyelemmel a vonatkozó európai uniós elvekre, hogy - a nagyvállalatokra vonatkozóan - a társaságiadó-szabályozás hatékonysága növekedjen, megőrizve annak versenyképességét is.[2] A költségvetési tervezésre figyelemmel továbbá egyes ágazati különadók szabályainak felülvizsgálata is szükségessé vált.
[3] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a társasági adó hatékonyságának és versenyképességének, valamint a költségvetés egyensúlyának biztosítása prioritásként kezelendő.
[4] Mindezen megfontolásokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2/A. §
(1) Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, a (2) bekezdésben meghatározott személy által létrehozott csoportos társasági adóalany.
(2) A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) az a belföldi személy - az adóalapját a 9-12. §, a 13/A. §, a 15. § vagy a 15/A. § szerint megállapító személy kivételével -, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, amely
a) teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik,
b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,
c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számvitelről szóló törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik.
(3) A (2) bekezdés szerinti személy egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.
(4) Csoporttag lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket."
2. §
(1) A Tao. törvény 4. §-a a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában)"25a. nagyvállalat: az az adózó, az adóalapját a 9-12. §, a 13/A. §, a 15. § és a 15/A. § szerint megállapító személy kivételével, amely
a) teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik és az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója - több szinten rendelkezésre álló összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló esetén a legfelsőbb szintű összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló - szerinti éves bevétel az adóévet megelőző második adóévben eléri a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóévet megelőző második adóév utolsó napján érvényes árfolyamának alapulvételével számított, legalább 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóévet megelőző második adóév utolsó napján érvényes árfolyamának alapulvételével számított az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeg napokra arányosított értékét,
b) az adóévet megelőző második adóévi egyedi beszámolója alapján úgy éri el az a) alpontban meghatározott értékhatárt, hogy nem tartozik a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló hatálya alá,
c) amennyiben az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó a) vagy b) alpont szerinti feltétel nem áll fenn, választása szerint nagyvállalatnak tekinti magát a választás adóévét megelőző adóév utolsó előtti hónapjának huszadik napjáig az állami adó- és vámhatóság részére külön nyomtatványon megtett, a választás adóévére szóló nyilatkozattal, amely nem módosítható és nem vonható vissza;
25b. nagyvállalkozás: a mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;"
(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 62. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában)
"62. kiemelt részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és a külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy a részesedés mértéke a könyvekből történő kivezetéskor a 10 százalékot eléri."
3. §
A Tao. törvény 5. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:"(12) A 4. § 25a. pont a) és b) alpontja szerinti nagyvállat az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére, hogy a 4. § 25a. pont a) vagy b) alpontjában foglalt feltételnek megfelelve az adóévben nagyvállalatnak minősül.
(13) Amennyiben a (12) bekezdés szerinti bejelentés megtételének esedékességét követően az adóévet megelőző második adóévi összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló, egyedi beszámoló számviteli hiba miatti helyesbítéséből eredően a 4. § 25a. pont a) vagy b) alpontja szerinti feltétel nem teljesül, akkor ezt a tényt az adózó a helyesbítést követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, és ezen bejelentésben nyilatkozik arról, hogy az érintett adóévre választása szerint nagyvállalatnak tekinti magát, amely nyilatkozat nem módosítható és nem vonható vissza."
4. §
(1) A Tao. törvény 6. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2b) A nagyvállalat az (1)-(2a) bekezdés rendelkezéseit a II/B. Fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza."
(2) A Tao. törvény 6. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Amennyiben a csoportos társasági adóalanynak van nagyvállalatnak minősülő tagja, akkor a nagyvállalatnak nem minősülő csoporttag úgy határozza meg az egyedi adóalapját - a II/B. Fejezetben foglaltakra is figyelemmel -, mintha nagyvállalatnak minősülne."
5. §
(1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
"dz) a kiemelt részesedés kivezetésének, részbeni kivezetésének (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) a kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, azzal, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának, továbbá a kiemelt részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,"
(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a szakképzésről szóló törvény alapján)
"ia)szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként az elszámolt személyi jellegű ráfordítás összege, de legfeljebb minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka,"
(3) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
"sz) a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján kizárólag amatőr sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vagy az Stv. szerinti sportszövetség részére az alapszabályában vagy alapító okiratában rögzített cél támogatására, vagy az Stv. szerinti sportrendezvény szervezője részére a sportrendezvény költségeinek fedezetére, továbbá az Stv. szerinti amatőr sportoló részére felkészülésével és versenyzésével összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítésére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adóévi adózás előtti eredmény összege, feltéve, hogy a támogató és a juttatásban részesülő a juttatás célját szerződésben rögzítik és a támogatás juttatásáért a támogató ellenszolgáltatásra nem jogosult, amelyet az adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre álló szerződés igazol,"
(4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
"t) a (17)-(18e) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget, kivéve a kis- és középvállalkozástól, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény szerinti egyetemi klinikától, valamint a felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,"
(5) A Tao. törvény 7. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a szolgáltatást igénybe vevőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatást igénybe vevőnek nyilatkozik arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást tartalmazó részét kis- és középvállalkozástól, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény szerinti egyetemi klinikától, valamint felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette vagy arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást nem tartalmaz. Az e bekezdés hatálya alá tartozó igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás esetén az (1) bekezdés t) pontja szerinti adóalap-csökkentés azonos közvetlen költségre vagy a szolgáltatást nyújtónál vagy a szolgáltatást igénybe vevőnél vehető figyelembe."
(6) A Tao. törvény 7. §-a a következő (18e) bekezdéssel egészül ki:
"(18e) Az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségében elszámolt, a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz adóévi értékcsökkenés és a kutató-fejlesztőre vonatkozó személyi jellegű ráfordítás összegének - kivéve az alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez közvetetten kapcsolódó személyi jellegű ráfordítást - kétszeresét veheti figyelembe."
(7) A Tao. törvény 7. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(22) A jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág esetén az adózó legfeljebb
a) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, de ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág bekerülési értékét), és
b) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt közvetlen költséget, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág bekerülési értékét)
arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1) bekezdés s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a közvetlen költséget az arány meghatározásakor szokásos piaci áron kell figyelembe venni a költség felmerülésének adóévében (időbeli elhatárolásától függetlenül)."
(8) A Tao. törvény 7. § (24) és (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(24) Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is megállapíthatja.
(25) Amennyiben az (1) bekezdés s) pontja szerinti kedvezmény a (22) bekezdés szerint vehető igénybe, az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó dokumentációval támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását."
6. §
(1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adózás előtti eredményt növeli:
az adózónál)
"mb) a kiemelt részesedés kapcsán az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a kiemelt részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) a kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának),"
(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
"w) az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege, feltéve, hogy az elszámolt értékvesztés e törvény más rendelkezése alapján nem növeli az adóalapot,"
(3) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
"x) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetéssel, vesztegetés elfogadásával, hivatali vesztegetéssel, hivatali vesztegetés elfogadásával, bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetéssel, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban történő elfogadásával, befolyással üzérkedéssel vagy ennek megfeleltethető jogellenes cselekmény érdekében vagy azzal összefüggésben felmerülő adóévi költség, ráfordítás."
7. §
A Tao. törvény 15. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:"(12) A nagyvállalatnak minősülő szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az bekezdés rendelkezéseit a II/B. Fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza."
8. §
A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]
"b) a 22. § (1) bekezdése szerint az arra jogosult szervezet részére juttatott támogatás nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege (ide nem értve a kiegészítő támogatás összegét),"
9. §
A Tao. törvény a 18/E. §-át megelőzően a 18/D. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:"II/B. Fejezet
A NAGYVÁLLALAT ADÓALAPJÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK"
10. §
A Tao. törvény a következő 18/E. §-sal egészül ki:"18/E. §
(1) A nagyvállalat a társasági adóalapját a 7. §, a 8. §, a 16. §, a 18. és a 28. §, valamint a II/A. Fejezet és VII. Fejezet alkalmazásakor az e Fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével határozza meg.
(2) A nagyvállalat adózás előtti eredményét csökkenti a (3) bekezdés alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatással igazolt -összegből az a rész, amellyel a rá vonatkozó halasztott adókötelezettség egészben vagy részben lecsökkent, vagy lecsökkenne.
(3) A nagyvállalat adózás előtti eredményét növeli az adóévet követően várható adóalap nagyvállalat döntése szerint meghatározott összege, ha arra az adózó halasztott adókötelezettséget képez vagy képezhet.
(4) A nagyvállalat a 7. § (1) bekezdés g) pont 1. alpontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétellel akkor csökkenti az adózás előtti eredményét, ha
a) a felosztás (kifizetés) időpontjában a nagyvállalat a társaság nyereségéhez, tőkéjéhez, tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogok legalább 10 százalékának tulajdonosa, vagy
b) a felosztás (kifizetés) időpontjában a nagyvállalat a társaság nyereségéhez, tőkéjéhez, tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogai a 10 százalékot nem érik el, de a nagyvállalat a részesedést legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan tartja,
azzal, hogy amennyiben az a) és b) pont szerinti részesedés a nagyvállalat befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége, a nagyvállalat csak akkor csökkenti az adózás előtti eredményét, ha ezen érdekeltsége tekintetében nem alkalmaz adóköteles felosztási módszert."
11. §
A Tao. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"19. §
(1) A társasági adó mértéke - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 9 százalék.
(2) Nagyvállalat esetén a társasági adó mértéke 15 százalék.
(3) Amennyiben a csoportos társasági adóalanynak van nagyvállalat tagja, akkor a társasági adó mértéke 15 százalék.
(4) A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata."
12. §
A Tao. törvény 22/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"22/B. §
(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 5 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: fejlesztési kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás,
e) jelenértéken legalább
ea) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
eb) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által
megvalósított beruházás,
f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
h) a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás
üzembe helyezése és a fejlesztési kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.
(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a fejlesztési kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg.
(3) Az adózó az adókedvezményt - az e törvényben és a fejlesztési kormányrendeletben foglaltak teljesítése esetén - a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tíz adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenkettedik adóévben veheti igénybe.
(4) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény mértéke adózónként, továbbá beruházásonként a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a fejlesztési kormányrendeletben meghatározott aránnyal és az e törvényben meghatározott korlátokra figyelemmel számított értéket.
(5) Az adókedvezmény azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén akkor halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet a (4) bekezdés szerinti érték túllépéséhez.
(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás tervezett megkezdése előtt az adózó
a) - a b) pont szerinti eset kivételével - adókedvezmény iránti bejelentést, vagy
b) a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja az Atr. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti településen a 41,25 millió eurónak, az Atr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti településen a 24,75 millió eurónak, az Atr. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti településen a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor adókedvezmény iránti kérelmet
nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(8) A (6) bekezdés a) és b) pontja alapján benyújtott bejelentéssel és kérelemmel kapcsolatos részletes szabályokat a fejlesztési kormányrendelet tartalmazza.
(9) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
a) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg.
(10) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás esetén nagyvállalkozás az adókedvezményt akkor veheti igénybe, ha az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő három adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám és a kölcsönvett munkaerő létszámának figyelmen kívül hagyásával) nem csökken a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá.
(11) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelyben a beruházással érintett létesítményben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám és a kölcsönvett munkaerő létszámának figyelmen kívül hagyásával) a beruházás megkezdését megelőző tizenkét hónap átlagát nettó módon meghaladja.
(12) Nagyvállalkozásnak minősülő adózó esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a nagyvállalkozás az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének összegét (ide nem értve nagyvállalkozásnál az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget, kivéve a kis- és középvállalkozástól, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény szerinti egyetemi klinikától, valamint a felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a kötelező üzemeltetési időszak első három adóévében évente legalább 5 százalékkal növeli az adóévet megelőző három adóév számtani átlagához képest, azzal, hogy ha az adóévet megelőző három adóév bármelyikében a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége összegének összege nulla, akkor helyette az adózó az érintett adóévre kimutatott nettó árbevétele 2 százalékát veszi figyelembe, majd a kötelező üzemeltetési időszak negyedik évétől kezdődően a növekményt az igénybevétel utolsó adóévéig fenntartja.
(13) Ha az adózó a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket túllépi, az adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amelyben a túllépés tényét megállapító határozat véglegessé válik.
(14) Az adózó az adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amelyben a munkavédelmi hatóság legalább háromszoros mértékű munkavédelmi bírságot szabott ki az adózóra.
(15) Amennyiben az adózó az adóévben a (13) és a (14) bekezdés hatálya alá is kerül, akkor az adókedvezmény igénybevételére az adóévet követő adóévben sem jogosult.
(16) Amennyiben az adózó három egymást követő adóévben a (13) és a (14) bekezdés hatálya alá is kerül, akkor az adókedvezmény igénybevételére nem jogosult és a már igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni legkésőbb a harmadik adóévi társasági adóbevallás benyújtásának esedékességéig.
(17) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.
(18) Az adózó nem jogosult az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházása alapján adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a fejlesztési kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti, azzal, hogy nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.
(19) A fejlesztési kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.
(20) Az adózó a fejlesztési kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.
(21) Az adópolitikáért felelős miniszter a (6) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(22) Az adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
(23) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény a (3), (4) és (19)-(21) bekezdésben, továbbá a (24)-(31) bekezdésben foglaltak alapján vehető igénybe.
(24) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A benyújtás késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(25) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránti bejelentést az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével nyújtja be.
(26) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.
(27) A (24) bekezdés szerinti a bejelentést az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján veszi nyilvántartásba.
(28) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén - a (29) bekezdés szerinti eset kivételével - a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költsége
a) Budapesten megvalósított beruházás esetén 15 százalékának, de legfeljebb a 150 millió eurónak,
b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának, de legfeljebb 350 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat.
(29) Amennyiben az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás elem- és akkumulátortechnológiák, továbbá energiatárolási technológiák gyártására irányul, akkor a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költsége
a) Budapesten megvalósított beruházás esetén 15 százalékának, de legfeljebb a 15 millió eurónak,
b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának, de legfeljebb 35 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat.
(30) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén az adózó nem veheti igénybe a fejlesztési adókedvezményt a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határérték túllépése estén attól az adóévtől kezdődően, amelyben a túllépés tényét megállapító határozat véglegessé válik, továbbá a már igénybe vett fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni legkésőbb a véglegessé válás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának esedékességéig.
(31) Nem jogosult az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén fejlesztési adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül."
13. §
(1) A Tao. törvény 22/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adózó a 4. § 23/h-23/j. pontja szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben."
(2) A Tao. törvény 22/G. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adókedvezmény mértéke - a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -]
"a) - a b) pontban foglalt eset kivételével - az elszámolható költség 20 százaléka,"
(3) A Tao. törvény 22/G. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E § alkalmazásában - a (9) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elszámolható költségnek minősül 4. § 23/h-23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége közül]
"e) a kis- és középvállalkozástól, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény szerinti egyetemi klinikától, valamint a felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatást igénybe vevőnek legkésőbb a szolgáltatást igénybe vevő adóbevallása benyújtásáig nyilatkozik arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást tartalmazó részét kis- és középvállalkozástól, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény szerinti egyetemi klinikától, valamint a felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatással teljesítette vagy arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást nem tartalmaz. Az e pont hatálya alá tartozó igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás esetén az adókedvezmény azonos elszámolható költségre vagy a szolgáltatást nyújtónál, vagy a szolgáltatást igénybe vevőnél vehető figyelembe."
(4) A Tao. törvény 22/G. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) Ugyanazon elszámolható költségre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel, továbbá a 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétellel."
14. §
A Tao. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"23. §
(1) A számított társasági adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből legfeljebb a csökkentett összeg 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény.
(2) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.
(3) A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet.
(4) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.
(5) A csoportos társasági adóalany - a (6)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.
(6) Azt az adókedvezményt, amelyre egy adott csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére - a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig - továbbra is jogosult marad.
(7) A csoportos társasági adóalany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti, azzal, hogy a 22. § (1) bekezdése szerinti adókedvezmény esetén a támogatás nyújtására csoporttagonként kerülhet sor. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttag csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.
(8) Amennyiben a (9) bekezdés szerinti, a feltételek teljesítését vállaló csoporttag csoporttagsága nem jogutódlás miatt szűnik meg, de továbbra is e törvény hatálya alá tartozik, akkor az adókedvezmény érvényesítésére a csoporttagsága megszűnését követően - a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig - jogosulttá válik.
(9) A csoportos társasági adóalany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportos társasági adóalany esetében kizárólag a csoportképviselő teheti meg.
(10) Az (1) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó adó 70 százalékáig érvényesíthet minden más adókedvezményt."
15. §
A Tao. törvény a 23. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:"Adóalap- és adókedvezmények igénybevételének különös rendelkezései nagyvállalat esetén
23/A. §
(1) A nagyvállalat által a 7. § (1) bekezdés i), k), l), m), sz), t), v), w) és z) pontja szerinti adóalapcsökkentés 19. § szerinti adómértékkel számított értéke, továbbá a 22. § (1) bekezdés, 22/A. §, 22/B. §, 22/E. §, 22/F. §, 22/H. § és 22/I. § szerinti adókedvezmény adóévi együttes összege nem haladhatja meg
a) az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt bérköltség és a tárgyi eszközök adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékcsökkenési leírása közül a magasabb érték 5,5 százaléka, vagy
b) azon tárgyi eszközök, amelyek értékcsökkenését nagyvállalat az adózás előtti eredmény terhére számolja el, adóévi beszámolóban kimutatott könyv szerinti értékének 1 százaléka
közül az alacsonyabbat.
(2) Amennyiben a csoportos társasági adóalanynak van nagyvállalat tagja, a csoportos társasági adóalany az (1) bekezdés szerinti adóalap-csökkentést az egyedi adóalapra, az adókedvezményt a jogosult csoporttagra, az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékeket a csoportos társasági adóalanyra vonatkoztatva határozza meg."
16. §
A Tao. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezéseinek figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval), továbbá nagyvállalatnál és nagyvállalat csoporttaggal rendelkező csoportos társasági adóalanynál a helyi iparűzési adó adóévi ráfordításként elszámolt összegének 85 százalékával, de legfeljebb a helyi iparűzési adóra vonatkozó csökkentés nélkül meghatározott fizetendő adó 25 százalékával."
17. §
A Tao. törvény 24/A. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (1) és (2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16) és (17) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak teljesíti. Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megelőző naptári év december 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történő összes rendelkezésre tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget."
18. §
(1) A Tao. törvény 29/B. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 22/C. §-a alapján utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően jóváhagyott sportfejlesztési programhoz a 2027. január 1. napját megelőzően átutalt támogatásra és kiegészítő támogatásra, legkésőbb a 2029. július 1. napját megelőzően benyújtott éves társasági adóbevallásban vehető igénybe a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye.
(2) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 22/C. §-a alapján 2027. január 1. napját megelőzően átutalt támogatásra és kiegészítő támogatásra e törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos rendelkezései alkalmazandóak.
(3) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 24/A. §-a alapján az állami adóhatóság a látvány-csapatsport támogatására - az adózó legkésőbb 2026. november 30-ig megtett rendelkezése alapján és a 24/A. § (13) bekezdés d) pontjától eltérően 2026. december 2-áig megfizetett adóelőlege, adója terhére - utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően teljesíthet átutalást a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek.
(4) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 24/A. §-a alapján a 2026. december 1. napja előtt a látvány-csapatsport támogatására megtett adóelőleg- és adófelajánlással összefüggésben e törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos rendelkezései alkalmazandóak.
(5) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 3. számú melléklet B) rész 27. pontja utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően adott visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, nyújtott szolgáltatás vonatkozásában alkalmazandó."
(2) A Tao. törvény 29/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) E törvénynek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel megállapított 4. § 62. pontját, 7. § (1) bekezdés dz) pontját és 8. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontját első alkalommal a részesedés 2026. december 31. napját követően történő kivezetésére kell alkalmazni."
(3) A Tao. törvény 29/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben e törvény 2026. december 31. napján hatályos szabályai szerint bejelentett részesedésnek minősülő részesedés 2026. december 31. napját követő kivezetésekor annak mértéke a 10 százalékot nem éri el, akkor - a (6) bekezdéstől eltérően - a társasági adóalapot e törvény 2026. december 31. napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani."
(4) A Tao. törvény 29/B. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(8) E törvénynek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi . törvénnyel módosított 22/B. §-a első alkalommal a 2027. január 1. napjától kezdődően bejelentett és megkezdett beruházásokra alkalmazandó.
(9) E törvénynek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi . törvénnyel módosított 22/G. §-a első alkalommal a 2027. adóévre és a 2027. január 1. napjától kezdődően megkezdett kutatás-fejlesztési projektre, valamint felmerült elszámolható költségre alkalmazandó."
(5) A Tao. törvény 29/B. §-a a következő (10)-(15) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A 4. § 25a. pont c) alpontjában és 5. § (12) bekezdésben foglalt határidőtől eltérően a nagyvállalat 2027-ben kezdődő adóévére szóló 4. § 25a. pont c) alpontja szerinti választását és 5. §
(12) bekezdése szerinti bejelentést, a 2027. adóév második hónapjának 20. napjáig teszi meg.
(11) Amennyiben a nagyvállalatnak a 26. § (2) és (8) bekezdése szerint a 2027-ben kezdődő adóéve első félévére vonatkozó adóelőleg-kötelezettsége nem éri el annak az összegnek az 50 százalékát, amelyet e törvény 2027. január 1. napján hatályos rendelkezései alkalmazásával úgy határozna meg, mintha a 2026. adóévében nagyvállalatnak minősült volna, akkor a különbözetet a 2026. adóévről szóló éves adóbevallásban bevallja és a 2027. első félévre vonatkozó utolsó előlegfizetés esedékességéig - a 2027. első félévére már megfizetett adóelőleg levonásával - megfizeti.
(12) A 26. § (2) és (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően a nagyvállalat a 2027. adóév második félévére és a 2028. adóév első félévére vonatkozó adóelőlegét e törvény 2027. január 1. napján hatályos rendelkezései alkalmazásával úgy állapítja meg, mintha a 2026. adóévében nagyvállalatnak minősült volna.
(13) A (11) bekezdés szerinti különbözet bevallásával kapcsolatban a (11) bekezdésben meghatározottak szerint jár el az a csoportos társasági adóalany is, amely e törvénynek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel megállapított 19. § (3) bekezdése szerinti mértékkel állapítja meg az adókötelezettségét.
(14) A 2026. adóéve utolsó napján csoportos társasági adóalanynak minősülő adózó és a csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló, a 2026. adóéve utolsó előtti hónapjának 20. napjáig benyújtott kérelme alapján engedélyezett csoportos társasági adóalany a 2026. december 31. napján hatályos 2/A. §-t alkalmazza addig, ameddig az abban foglaltaknak maradéktalanul megfelel vagy az adóévtől a 2026. december 31. napját követően hatályos 2/A. § alkalmazását választja, amely választás nem módosítható és nem vonható vissza. Az adózó e választását az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, az állami adó- és vámhatóság részére benyújtott nyilatkozatában teszi meg, azzal, hogy első alkalommal a 2027. adóévre tehető választás - akkor is, ha a 2027. adóév a csoportos társasági adóalany első adóéve - és az erre vonatkozó nyilatkozat határideje a 2027. adóév második hónapjának 20. napja.
(15) E törvény 2026. december 31. napját követően hatályos 2/A. §-a első alkalommal a 2027. adóévre és az állami adó- és vámhatósághoz 2026. december 31. napját követően benyújtott csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelemre és az az alapján engedélyezett csoportos társasági adóalanyra alkalmazandó."
19. §
A Tao. törvény 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.20. §
A Tao. törvény1. 7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontjában a "bejelentett" szövegrész helyébe a "kiemelt" szöveg,
2. 7. § (17) bekezdésében a "felsőoktatási intézmény, a" szövegrész helyébe a "felsőoktatási intézmény, az egyetemi klinika, a" szöveg,
3. 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontjában a "bejelentett" szövegrész helyébe a "kiemelt" szöveg,
4. 8. § (1) bekezdés i) pontjában a "bejelentett" szövegrész helyébe a "kiemelt" szöveg,
5. 8. § (1) bekezdés r) pontjában a "bejelentett" szövegrész helyébe a "kiemelt" szöveg,
6. 8. § (1) bekezdés t) pontjában a "bejelentett" szövegrész helyébe a "kiemelt" szöveg,
7. 18/B. § (1) bekezdés i) pontjában a "bejelentett" szövegrész helyébe a "kiemelt" szöveg,
8. 18/B. § (2) bekezdés h) pontjában a "bejelentett" szövegrészek helyébe a "kiemelt" szöveg,
9. 22/G. § (6) bekezdés b) pontjában a "felsőoktatási intézmény, a" szövegrész helyébe a "felsőoktatási intézmény, az egyetemi klinika, a" szöveg,
10. 24/A. § (15) bekezdésében az "a (16)-(21) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (16) és a (17) bekezdés " szöveg,
11. 24/A. § (23) bekezdésében a "(11), (12), (22), (25) bekezdések" szövegrész helyébe a "(11) és a (22) bekezdés" szöveg,
12. 24/A. § (24) bekezdésében a "(11), (12), (22), (25)" szövegrész helyébe a "(11) és a (22)" szöveg,
13. 24/A. § (26) bekezdésében a "(11), (12), (22), (25) bekezdések" szövegrész helyébe a "(11) és a (22) bekezdés" szöveg,
14. 24/A. § (27) bekezdésében a "(11), (12), (22), (25) bekezdések" szövegrész helyébe a "(11) és a (22) bekezdés" szöveg,
15. 30/H. §-ában a "22/B. § (1) bekezdés l) pontja és (36)-(50) bekezdése" szövegrész helyébe a "22/B. § (1) bekezdés h) pontja és (23)-(31) bekezdése" szöveg
lép.
21. §
(1) Hatályát veszti a Tao. törvény1. 4. § 1. pontja,
2. 4. § 5. pontja,
3. 4. § 5a. pontja,
4. 4. § 40a-44/a. pontja,
5. 4. § 46-47a. pontja,
6. 4. § 47c. pontja,
7. 7. § (1) bekezdés c) pontja,
8. 7. § (1) bekezdés e) pontja,
9. 7. § (16)-(16a) bekezdése,
10. 7. § (18a)-(18d) bekezdése,
11. 8. § (1) bekezdés n) pontja,
12. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a "c) és" szövegrész,
13. 16. § (1) bekezdés b) pontjában a " , valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak" szövegrész,
14. 18/C. § (14) bekezdésében az "a 7. § (1) bekezdés c) pontja," és az "a 7. § (16) bekezdése," szövegrész,
15. 22/C. §-a,
16. 22/G. § (2), (3) és (13) bekezdése,
17. 24/A. § (3) bekezdés b) pontja,
18. 24/A. § (4) bekezdésében az " , illetve, hogy a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz beérkezzen" szövegrész,
19. 24/A. § (6) bekezdésében a "- szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével-" szövegrész,
20. 24/A. § (7)-(9) bekezdése,
21. 24/A. § (11) bekezdés a) és b) pontjában a "- látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben - " szövegrész,
22. 24/A. § (11a) és (12) bekezdése,
23. 24/A. § (13) bekezdés a) pontjában az " ,illetve, hogy a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen," szövegrész,
24. 24/A. § (14) bekezdésében az " , illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor" szövegrész,
25. 24/A. § (19)-(21a) bekezdése,
26. 24/A. § (25) bekezdése,
27. 24/A. § (28) bekezdése,
28. 24/B. § (1) bekezdésében a "- látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben -" szövegrész,
29. 29/A. § (11) bekezdése,
30. 29/A. § (15)-(17) bekezdése,
31. 29/A. § (20) és (21) bekezdése,
32. 29/A. § (24) és (25) bekezdése,
33. 29/A. § (28)-(32) bekezdése,
34. 29/A. § (37) és (38) bekezdése,
35. 29/A. § (49) bekezdése,
36. 29/A. § (57)-(59) bekezdése,
37. 29/A. § (66) bekezdése,
38. 29/A. § (70)-(72) bekezdése,
39. 29/A. § (76)-(79) bekezdése,
40. 29/A. § (87)-(90) bekezdése,
41. 29/A. § (125) bekezdése,
42. 29/A. § (132) bekezdése,
43. 29/B. § (5a)-(5c) bekezdése,
44. 30. § (9) bekezdése,
45. 30/1. §-a,
46. 3. számú melléklet A) rész 8. pontja,
47. 3. számú melléklet A) rész 12. pontjában az "és a 22/C. § (3a) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás " szövegrész,
48. 3. számú melléklet B) rész 15. pontjában a "vagy a 22/C. § (1) bekezdése" szövegrész,
49. 3. számú melléklet B) rész 27. pontja.
(2) Hatályát veszti a Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontjában az "és ze)" szövegrész.
2. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
22. §
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 20. pont g) alpontjában az "50" szövegrész helyébe a "200" szöveg lép.3. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény
23. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében az "50" szövegrész helyébe "100" szöveg lép.II. Fejezet
AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK MÓDOSÍTÁSA
4. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
24. §
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) a következő 47/F. §-sal egészül ki:"47/F. §
(1) A 16. § (6), (7) és (9) bekezdésében foglaltak a 2027. adóév első félévére vonatkozó járulékelőlegekre 0,5 százalékos járulékkulcs figyelembevételével alkalmazandóak. A 2027. adóév első félévére vonatkozó járulékelőlegek összegéről - amennyiben azok kapcsán az adózó már nyújtott be előlegbevallást 2026. december 31-ig - az állami adó- és vámhatóság 2027. adóév második hónapjának utolsó napjáig határozatban dönt.
(2) A 16. § (6), (7) és (9) bekezdésében foglaltaktól eltérően a járulékfizetésre kötelezett a 2027. adóév második félévére és a 2028. adóév első félévére vonatkozó járulékelőleget úgy állapítja meg, hogy a 0,5 százalékos járulékkulcsot alkalmazza."
25. §
A KFI törvény 16. § (2) bekezdésében a "0,3%-a" szövegrész helyébe a "0,5 százaléka" szöveg lép.III. Fejezet
EGYES ÁGAZATI KÜLÖNADÓK MÓDOSÍTÁSA
5. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
26. §
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Bankadó törvény) a következő 17. §-sal egészül ki:"17. §
E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 4/A. § (14)-(19) bekezdése alapján utoljára a 2027. január 1. napját megelőzően jóváhagyott sportfejlesztési programra vonatkozóan a 2027. január 1. napját megelőzően átutalt támogatásra és kiegészítő támogatásra, legkésőbb a 2029. július 1. napját megelőzően benyújtott adóbevallásban vehető igénybe csökkentés. Az e § hatálya alá tartozó csökkentéssel összefüggésben e törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos rendelkezései alkalmazandóak."
27. §
Hatályát veszti a Bankadó törvénya) 4/A. § (14)-(19) bekezdése,
b) 7. § 1. pontja,
c) 15. §-a.
6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
28. §
(1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:(Növelő tételek:)
"i) az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege, feltéve, hogy az elszámolt értékvesztés e § más rendelkezése szerint nem növelte az adóalapot,
j) a kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozásra és a váltótartozásra (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettségre tekintettel az adózás eredmény terhére fizetendő (fizetett) kamat és kamatjellegű ráfordítás - ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt -összege, ideértve az említett kötelezettségek kapcsán a (8) bekezdés alapján adóalapcsökkentő tételként elszámolt összeget is."
(2) A Távhő törvény 6. § (3) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
"n) az adóévben a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés i) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,
o) a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben a (2) bekezdés i) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - összegből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét."
29. §
A Távhő törvény 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) A Tao. tv. szerinti nagyvállalat az adókötelezettsége megállapításakor köteles a Tao. tv. II/B. Fejezetében és 23/A. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni."
30. §
A Távhő törvény 18. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:"(22) A 8. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adóalany 2027. adóévre vonatkozó adóelőleg kötelezettsége a 8. § (3) bekezdés szerint meghatározott összeg, de legalább a 2027. adóévi várható adó összege. A 2027. adóévi várható adó összegét az adóalanynak hitelt érdemlő módon alá kell támasztania. Amennyiben a 2027. adóév adott negyedévére eső jövedelemadó-előleg nem éri el a 2027. adóévi várható adó 25 százalékát, a különbözetet negyedévente 2027. adóév negyedik hónapjának 20., hetedik hónapjának 20., tizedik hónapjának 20. és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig kell megállapítani, külön nyomtatványon bevallani és megfizetni."
7. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása
31. §
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta. törvény) 5. §-a a következő (21)-(27) bekezdéssel egészül ki:"(21) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (22) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2026. szeptember 1-je és 2026. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2027. január 1-je és 2027. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2027. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét a (22)-(27) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(22) A (21) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2032. január 1-jét követően lejáró, Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(23) A (21) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (22) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 60 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (21) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (24) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(24) A (21)-(23) bekezdés alkalmazása során a (22) bekezdés szerinti állampapír állomány névértéknövekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak - ideértve a (22) bekezdés szerinti állampapírt és a (22) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt - a 2026. szeptember 1-je és 2026. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2027. január 1-je és 2027. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(25) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a (21)-(24) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (21)-(24) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (21) és (22) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.
(26) A (21) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (21) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10 napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.
(27) Amennyiben a biztosító a (21) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (21)-(26) bekezdést a jogelődök és jogutódok adatainak figyelembevételével kell alkalmazni."
32. §
A Bizta. törvénya) 2. § (2) bekezdésében az "és 2026-ban kezdődő" szövegrész helyébe a " , 2026-ban és a 2027-ben kezdődő" szöveg,
b) 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "és" szövegrész helyébe a " ," szöveg és a "2026-ban kezdődő" szövegrész helyébe a "2026-ban és a 2027-ben kezdődő" szöveg
lép.
33. §
Hatályát veszti a Bizta. törvény 5. § (2) bekezdése.8. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
34. §
(1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
"c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 150 ezer forintot meghaladó összege,"
(2) A Pti. törvény 6. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
"i) magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 150 ezer forintot meghaladó összeg."
35. §
(1) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
"a) az e)-f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 30 ezer forint,"
(2) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
"h) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 30 ezer forint a 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett."
36. §
A Pti. törvény a következő 14. §-sal egészül ki:"14. §
E törvénynek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel módosított 6. § (1) bekezdés c) és i) pontját, 7. § (1) bekezdés a) és h) pontját, 8/A. § (5) bekezdés b) pontját, 8/A. § (3) bekezdését, 8/B. § (6) bekezdés c) pontját, valamint 8/B. § (8) bekezdését első alkalommal azon műveletekre kell alkalmazni, amelyek teljesítési napja 2026. december 31. napját követő napra esik."
37. §
A Pti. törvénya) 8/A. § (5) bekezdés b) pontjában az "50" szövegrész helyébe a "150" szöveg,
b) 8/A. § (3) bekezdésében a "20" szövegrész helyébe a "30" szöveg,
c) 8/B. § (6) bekezdés c) pontjában az "50" szövegrész helyébe a "150" szöveg,
d) 8/B. § (8) bekezdésében a "20" szövegrész helyébe a "30" szöveg
lép.
9. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
38. §
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó törvény) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adó mértéke a 2027-ben kezdődő adóévben az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel
a) az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,45 százalék,
c) az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 150 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék."
39. §
A Kiskeradó törvény a következő 11/C. §-sal egészül ki:"11/C. §
A 7. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az adóalany a 2027-ben kezdődő adóévre vonatkozó adóelőleget úgy állapítja meg, hogy a 2027. január 1. napján hatályos adómértéket alkalmazza."
40. §
A Kiskeradó törvény 6. § (1a) bekezdésében az "a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő" szövegrész helyébe az "a 2025-ben, a 2026-ban és a 2027-ben kezdődő" szöveg lép.10. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosítása
41. §
(1) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Extraprofitadó törvény) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A 2027. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2025. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a) csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa) a 2025. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
ab) a 2025. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;
b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2025. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba) a Különadó tv. szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,
bb) a Pti tv. szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,
bc) az e § szerinti különadót."
(2) Az Extraprofitadó törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A különadó mértéke
a) a 2025-ben kezdődő adóévben a (2) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék,
b) a 2026-ban kezdődő adóévben a (3) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 30 százalék,
c) a 2027-ban kezdődő adóévben a (3a) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 30 százalék."
(3) Az Extraprofitadó törvény 1. §-a a következő (18a)-(18g) bekezdéssel egészül ki:
"(18a) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2027. adóévre vonatkozó különadót 2027. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2027. június 10-ig és 2027. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(18b) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (18c) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a, továbbá a 2026. szeptember 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2027. január 1-je és 2027. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (18a) bekezdés alapján a 2027. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a (18c)-(18) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(18c) A (18b) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2031. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.
(18d) A (18b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (18c) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (18b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 30 százaléka, figyelemmel a (18e) bekezdésre, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(18e) A (18b)-(18d) bekezdés alkalmazása során a (18c) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak - ideértve a (18c) bekezdés szerinti állampapírt és a (18c) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt - a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a és a 2026. szeptember 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a legmagasabb értékhez viszonyítottan a 2027. január 1-je és 2027. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.
(18f) A (18b) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (18b) bekezdés szerinti csökkentésről 2027. december 10-ig bevallást nyújtson be.
(18g) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (18b) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (18b)-(18f) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni."
42. §
Az Extraprofitadó törvénya) 1. § (1) bekezdésében a "2025-ben és a 2026-ban" szövegrész helyébe a "2025-ben, a 2026-ban és a 2027-ben" szöveg,
b) 2/A. § (5) bekezdésében a "külön nyomtatványon" szövegrész helyébe az "az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon" szöveg
lép.
IV. Fejezet
EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK
11. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
43. §
(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:)
"f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2026. december 31. napján hatályos 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban (a továbbiakban: látvány-csapatsport) működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett - a Tao. 2026. december 31. napján hatályos 4. § 47a. pontja szerinti sportakadémia kivételével -
fa) dönt a tagjaként működő hivatásos és amatőr sportszervezet, valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére jóváhagyott sportfejlesztési program meghosszabbítása és módosítása iránti kérelem vonatkozásában,
fb) a tagjaként működő hivatásos sportszervezet vonatkozásában - kivéve a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű jóváhagyott sportfejlesztési programok esetét -kezdeményezi a sportpolitikáért felelős miniszternél a Tao.-nak az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi ... törvény alapján továbbra is alkalmazni rendelt 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,
fc) az fa) alpontban meghatározott feladatának ellátása során kapcsolatot tart a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
fd) ellenőrzi a tagjaként működő hivatásos és amatőr sportszervezet, valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére jóváhagyott, a jelenértéken 300 millió forintot meg nem haladó értékű jóváhagyott sportfejlesztési programok vonatkozásában a kapott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
fe) az fd) alpontban meghatározott feladata ellátása során a tagjaként működő amatőr sportszervezet, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány vonatkozásában dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról, a tagjaként működő hivatásos sportszervezet vonatkozásában összesítő elszámolást készít az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére,
ff) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
fg) a tagjaként működő amatőr sportszervezet, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány vonatkozásában - kivéve a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű jóváhagyott sportfejlesztési programok esetét - kötelezi a támogatott szervezetet a támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során ennek szükségességét megállapítja,
fh) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását -ideértve különösen a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását -, ha az fg) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
fi) a tagjaként működő amatőr sportszervezet, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány vonatkozásában - kivéve a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű jóváhagyott sportfejlesztési programok esetét - intézkedik a Tao.-nak az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi . törvény alapján továbbra is alkalmazni rendelt 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról,
fj) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását - ideértve különösen a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását -, ha az fg) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
fk) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a 2026. december 31. napján hatályos Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint az 51. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott jogkörében eljáró sportpolitikáért felelős miniszterrel,"
(2) Az Stv. 22. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7a) Amennyiben a tagjaként működő hivatásos és amatőr sportszervezet, valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére jóváhagyott sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem eredményeként a sportfejlesztési program jelenértéken legalább a 300 millió forintot eléri, a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem elbírálása során a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést a Tao.-nak az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi . törvény alapján továbbra is alkalmazni rendelt 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint."
(3) Az Stv. 22. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (10) bekezdés szerinti adatokat a 2026. december 31. napján hatályos Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli."
44. §
(1) Az Stv. 51. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A sportpolitikáért felelős miniszter:)"g) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben - ellátja a sportfejlesztési programok hosszabbításával és módosításával kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:
ga) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság) és a sportakadémia kérelme esetén dönt a jóváhagyott sportfejlesztési program meghosszabbítása és módosítása iránti kérelmek vonatkozásában,
gb) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gc) ellenőrzi a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportakadémia részére jóváhagyott sportfejlesztési programok, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség tagjaként működő hivatásos és amatőr sportszervezet -ideértve az e törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - részére jóváhagyott, jelenértéken legalább 300 millió forint értékű jóváhagyott sportfejlesztési programok vonatkozásában a kapott támogatás rendeltetésszerű felhasználását (ennek keretében dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról), a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyieszköz-felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint jóváhagyja a 22. § (2) bekezdés f) pont fe) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást,
gd) intézkedik a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség, a sportakadémia, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség tagjaként működő hivatásos sportszervezet és a Magyar Olimpiai Bizottság sportfejlesztési programjai, valamint a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezet - ideértve az e törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány jelenértéken legalább 300 millió forint értékű jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek az egyes törvényeknek a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításáról szóló 2026. évi ... törvény alapján továbbra is alkalmazni rendelt 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról,
ge) látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség, a sportakadémia, a látványcsapatsport országos sportági szakszövetség tagjaként működő hivatásos sportszervezet és a Magyar Olimpiai Bizottság sportfejlesztési programjai, valamint a látványcsapatsport országos sportági szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezet -ideértve az e törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány jelenértéken legalább 300 millió forint értékű jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában kötelezi a támogatott szervezetet a támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során ennek szükségességét megállapítja,
gf) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását -ideértve a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását is -, ha a ge) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
gg) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat,
gh) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a látvány-csapatsport támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével;"
(2) Az Stv. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A sportpolitikáért felelős miniszter a (7) bekezdés szerinti adatokat a 2026. december 31. napján hatályos Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli."
45. §
Az Stv. 78/Z. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 22. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettséget a 2026. december 31. napjáig a szakszövetség által kiállított támogatási igazolás esetében továbbra is alkalmazni kell.
(5) E törvénynek a 2026. december 31. napján hatályos 51. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettséget a 2026. december 31. napjáig a sportpolitikáért felelős miniszter által kiállított támogatási igazolás esetében továbbra is alkalmazni kell."
46. §
Hatályát veszti az Stv.a) 22. § (3) bekezdésében az " , fb) és fh)" szövegrész,
b) 22. § (4) bekezdésében az " , fb) és fh)" szövegrész,
c) 22. § (5) bekezdésében az " , fb) és fh)" szövegrész,
d) 22. § (7) bekezdésében az "A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott feladat ellátása során a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést." szövegrész,
e) 22. § (9) bekezdése,
f) 51. § (4) bekezdésében a " , gb) és gj)" szövegrész,
g) 51. § (5) bekezdésében az "A sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában meghatározott feladat ellátása során, a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést." szövegrész.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. Hatályba léptető rendelkezések
47. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2027. január 1-jén lép hatályba.(2) A 21. § (2) bekezdése 2027. augusztus 1-jén lép hatályba.
13. Az Európai Unió jogának való megfelelés
48. §
E törvény 11. § és 12. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja.1. melléklet a 2026. évi ... törvényhez
a 2026. évi ... törvényhez
A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
"28. az Stv. szerinti sportszervezettel, az Stv. szerinti sportrendezvény szponzorálására vagy az Stv. szerinti sportoló sportösztöndíja biztosítására ellenérték fejében kötött kereskedelmi reklámszerződés vagy szponzori szerződés alapján az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás összege,
29. a kizárólag amatőr sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vagy az Stv. szerinti sportszövetség részére az alapszabályában vagy alapító okiratában rögzített cél támogatására, vagy az Stv. szerinti sportrendezvény szervezője részére a sportrendezvény költségeinek fedezetére, továbbá az Stv. szerinti amatőr sportoló részére felkészülésével és versenyzésével összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítésére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás összege."
Általános indokolás
A törvényjavaslat korábban meghatározott vállalások megvalósítását szolgálja.A törvényjavaslat alapján a társasági adó szabályozása úgy alakul át a társaságiadó-bevételek növelésének érdekében és figyelemmel a vonatkozó európai uniós elvekre, hogy - a nagyvállalatokra vonatkozóan - a társaságiadó-szabályozás hatékonysága növekedjen, megőrizve annak versenyképességét is.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Társasági adó
Nagyvállalatokra vonatkozó szabályok bevezetéseA törvényjavaslat egy nagyvállalati társasági adó szabályozás bevezetésére tesz javaslatot 2027. január 1-jétől. A törvényjavaslat szerint a nagyvállalati adóalanyok részére bevezetésre kerül egy 15 százalékos nagyvállalati adókulcs, amely csak ezekre a vállalatokra fog vonatkozni, így a társasági adóztatás nem válik sávossá. A nominális 9 százalékos adókulcs az új szabályok hatálya alá nem tartozó vállalkozások számára lesz alkalmazandó.
A törvényjavaslat szerint nagyvállalatnak minősül minden olyan vállalat, amely esetében az összevont (konszolidált) beszámoló alapján vagy a vállalat egyedi beszámolója alapján az éves bevétel az adóévet megelőző második adóévben elérte az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A forintösszeg megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóévet megelőző második adóév utolsó napján érvényes árfolyamát kell alapul venni. A nagyvállalati státusz a bevételi határ alatti adózók számára választható is.
A törvényjavaslat alapján 2027. január 1-jétől új csoportos társasági adóalanyt az összevont (konszolidált) beszámolóba bevont vállalkozások hozhatnak létre, feltéve, hogy mérlegfordulónapjuk azonos és feltéve, hogy valamennyi vállalkozás ugyanazon számviteli standardot alkalmazza. A korábbi szabályok alapján létrejött csoportos társasági adóalanyok választhatják az feltételeknek való megfelelést is, de ameddig a régi feltételeknek megfelelnek, addig a csoportos társasági adóalanyiságuk fennmarad.
A törvényjavaslat szerint egy különálló adóalap-levezetés kerül bevezetésre a nagyvállalati adóalanyi körre, amelynek célja, hogy a nagyvállalatokra vonatkozó globális minimumadó feltételrendszeréhez közelítő adóalapmegállapítás lehetővé váljon. A két rendszer párhuzamosságának felszámolására való törekvés elsősorban az adminisztratív terheket csökkentheti. A nagyvállalati adóalap megállapítás kiindulópontja a jelenleg is létező adóalaplevezetés. A hatályos adóalap-módosító tételek részben minden adózó számára változatlanok maradnak, ugyanakkor részben módosulnak, megszüntetésre kerülnek. Emellett pedig lesz olyan módosító tétel, amely csak a nagyvállalatok esetében lesz alkalmazandó.
Adókedvezmények változásai
A Kormány a látvány-csapatsport támogatási rendszerének átalakításáról döntött. Ennek keretében 2027. január 1. napjától a Tao. törvény által szabályozott látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye, valamint az ehhez kapcsolódó rendelkezés az adóról intézkedések megszűnnek. A megszűnéssel egyidejűleg a Kormány által szabott stratégiai célokat szolgáló új sportfinanszírozási rendszer kerül bevezetésre.
A Kormány döntésének végrehajtásához szükséges a Tao. törvény érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, illetve módosítása, valamint átmeneti rendelkezések megállapítása a továbbra is alkalmazandó rendelkezések vonatkozásában, továbbá szükséges sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, illetve módosítása, valamint átmeneti rendelkezések megállapítása a továbbra is alkalmazandó rendelkezések vonatkozásában.
Az elmúlt évtizedekben Magyarország kutatás-fejlesztési költése GDP-arányosan jellemzően az uniós átlag alatt maradt. Annak érdekében, hogy a GDP arányos költés a következő négy évben legalább a duplájára emelkedjen, szükséges az adózási kedvezményeket is célozottabbá tenni és azokat a tevékenységeket támogatni, amelyeknek magas hozzáadott értéke van Magyarország gazdasága, technológiai fejlődése és K+F ökoszisztémája szempontjából. A javasolt változások a költségvetési források felhasználásának fókuszát javítják.
A törvényjavaslat alapján az igénybe vett K+F szolgáltatás költsége akkor lesz elszámolható, ha az érintett K+F szolgáltatást az adózó kutatóhelytől, egyetemi klinikától, felsőoktatási intézménytől vagy mikro-, kis- és középvállalkozástól veszi igénybe. A törvényjavaslat továbbá javaslatot tesz arra, hogy a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenési leírások esetében a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz adóévi értékcsökkenése és a kutatófejlesztőre vonatkozó személyi jellegű ráfordítás kétszerese legyen érvényesíthető adóalapcsökkentő tételként. Ez azt jelenti, hogy érintett költségek háromszorosan érvényesülnek az adóalapban, míg más költségek kétszeresen. Ezzel a változással összefüggésben emelkedik a szociális hozzájárulási adóban és a kisvállalati adóban is kutató-fejlesztők után igénybe vehető adókedvezmény mértéke. A K+F adókedvezmény szabályai is átalakulnának az érvényesíthető adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról 20 százalékára nő, az öt évre történő választás kötelezettsége pedig a javaslat alapján megszűnik.
A fejlesztési adókedvezményt érintően a törvényjavaslat javasolja, hogy a nagyvállalkozások csak akkor vehessék igénybe az adókedvezményt, ha egy minimum K+F-költségnövekmény-követelményt teljesítenek. A nagyvállalat által elszámolt K+F közvetlen költségnek az igénybevétel első 3 adóévében évente legalább 5 százalékkal kell növekednie az adóévet megelőző három adóév számtani átlagához képest, majd a 4. adóévtől kezdődően az igénybevétel utolsó adóévéig az adózó köteles lenne a növekmény fenntartására. Különös szabály vonatkozik azon megelőző adóévre, amelyben az adózó nem számolt el K+F közvetlen költséget. A törvényjavaslat ezen túl megszűntet három kihasználatlan jogcímet, megemeli a nagyvállalatok által leggyakrabban alkalmazott jogcím 3 milliárd forintos értékhatárát 5 milliárd forintra, továbbá csökkenti az adókedvezmény érvényesíthetőségének időtartamát is. Az adókedvezmény a 2027. január 1-jét követően megkezdett beruházások esetén a számított adó 70 százalékáig lesz érvényesíthető. A törvényjavaslat új munkavédelemhez köthető feltételt vezet be az igénybevétel kapcsán, illetve emellett egy lépcsőzetes rendszert alakít ki a környezetvédelmi és munkavédelmi feltétel megsértése kapcsán.
Innovációs járulék
A járulékalap változatlanul hagyása mellett a járulékkulcs emelésére kerül sor, amely 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedik 2027. január 1-jétől. Az új járulékkulcs már a járulékelőleg fizetéskor alkalmazandó.Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója (banki extraprofitadó) 2027-ben is fennmarad, adóalapként a 2025. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény kerül meghatározásra az adókulcsok változatlansága mellett. A fizetendő adó csökkentéseként elszámolható adóévi állampapírállomány-növekmény előírása is fennmarad.Biztosítási adó
A törvényjavaslat szerint biztosítási adóban 2027. január 1-jétől megszűnik a sávozás, az egyes biztosítási ágakban az adókulcsok egységesen fognak vonatkozni valamennyi biztosítóra. A biztosítási pótadóban a sávok fennmaradnak. A biztosítás pótadó csökkentéseként elszámolható adóévi állampapírállomány-növekmény előírása is fennmarad.Kiskereskedelmi adóban
A törvényjavaslat értelmében a kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmarad. Az adóalap és a sávozás nem változik, alulról a második legalacsonyabb kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedik. A módosított adókulcs már az adóelőlegekben is érvényesülni fog 2027-ben. Az üzemanyag kiskereskedelem adókulcsai 2027-ben változatlanok maradnak.Pénzügyi tranzakciós illeték
A lakossági és postai illetékmentes ügyletek értékhatára 50 ezer forintról 150.000 forintra emelkedik, az illeték tételes felső korlátja pedig 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.Részletes indokolás
1. §
A javaslat szerint a csoportos társasági adóalanyiság feltételei megváltoznak. 2027. január 1-jétől nem a 75 százalékos kapcsolt vállalkozási viszony lesz a csoportos adóalanyiság alapja, hanem az összevont (konszolidált) beszámolóba bevont adózók alkothatnak csoportos társasági adóalanyt.Speciálisan adózó személyek (például az alapítvány, egyesület, non-profit gazdasági társaság) továbbra sem lehetnek csoportos társasági adóalanyiság tagjai.
Továbbra is fennmarad ugyanakkor, hogy csak az azonos mérlegfordulónappal és azonos beszámolási rendszerrel rendelkező adózók alkothatnak csoportos adóalanyt.
2. §
Három új fogalom kerül bevezetésre a társasági adó rendszerébe: a nagyvállalat, a nagyvállalkozás és a kiemelt részesedés.A nagyvállalat fogalomnak 3 esete van. Nagyvállalatnak minősül a vállalkozás, ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik és az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója (több szinten rendelkezésre álló összevont pénzügyi beszámoló esetén a legfelsőbb szintű összevont pénzügyi beszámoló) szerinti éves bevétel az adóévet megelőző második adóévben eléri a legalább 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Nagyvállalatnak minősül az adózó akkor is, ha nincs összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója hatálya alatt, de az egyedi beszámolója alapján eléri az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget az adóévet megelőző második adóévben. Az értékhatár megállapítása szempontjából a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóévet megelőző második adóév utolsó napján érvényes árfolyamát kell alapul venni. A nagyvállalati adóalanyiság továbbá választható is bármely vállalkozás számára, ez esetben a nagyvállalati adóalanyiság feltétele a választás adóévét megelőző adóév utolsó előtti hónapjának huszadik napjáig az állami adó- és vámhatóság részére nyilatkozat tétele. A választásnak olyan esetben lehet jelentősége, amikor egy vállalat adott évben nem tartozna az érintett adóalanyi körbe és szeretné a nagyvállalati adókötelezettségi szabályokat alkalmazni.
A törvényjavaslat bevezeti a nagyvállalkozás fogalmát is, amely minden mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás. Ennek a fogalomnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai szempontjából van jelentősége, amelyben a nagyvállalkozásokra többletkövetelmények vonatkoznak.
A törvényjavaslat alapján a bejelentett részesedés fogalma és adóalap-módosítása helyett a kiemelt részesedés fogalma és adóalap-módosítása kerül bevezetésre. A kiemelt részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy a részesedés mértéke a könyvekből történő kivezetéskor a 10 százalékot eléri. A kiemelt részesedésként való minősüléshez nem szükséges bejelentést tenni az adóhatóság felé. Egy, a könyvekből történő kivezetéskor a 10 százalékot elérő, belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben fennálló részesedés (részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével minden esetben kiemelt részesedésként fog adózni, azaz az árfolyamváltozásokra tekintettel keletkező nyereség és veszteség kiszűrésre kerül az adóalapból. Amennyiben a társasági adótörvény 2026. december 31. napján hatályos szabályai szerint bejelentett részedésnek minősülő részedés 2026. december 31. napját követően kerül kivezetésre és kivezetésekor annak mértéke a 10 százalékot nem éri el, akkor a társasági adóalapot a társasági adótörvény 2026. december 31. napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, azaz árfolyamnyereség, -veszteség ezen részesedések esetén is kiszűrésre kerül az adóalapból. Ez ezt is jelenti, hogy a korábbi szabályok alapján bejelentett, 10százalékot el nem érő mértékű részesedések adóalap-kedvezménye fenntartásra kerül, a jövőben ugyanakkor 10 százalékos mérték alatti részesedések esetében az árfolyamnyereség, -veszteség hatása bele fog kerülni az adóalapba.
3. §
Az nagyvállalati adózó az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az adóévben az éves bevétele alapján nagyvállalatnak minősül. Amennyiben e bejelentés megtételének esedékességét követően számviteli hiba miatt helyesbítésre tekintettel a minősítés feltétele már nem teljesül, akkor ezt a tényt az adózó a helyesbítést követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, és ezen bejelentésben nyilatkozik arról is, hogy választása szerint az érintett adóévre - a változástól függetlenül - nagyvállalatnak tekinti magát, amely nyilatkozat nem módosítható és nem vonható vissza.4. §
A nagyvállalat a speciális szabályok figyelembevételével állapítja meg a társasági adóalapját.Ha csoportos társasági adóalanynak van legalább egy nagyvállalat tagja, akkor az összes csoporttag egyedi adóalapját a nagyvállalati szabályok szerint kell meghatározni.
5. §
A kiemelt részesedés árfolyamnyeresége adómentességének bevezetése, amelynek feltétele, hogy a legalább 1 éven keresztül tartott részesedés mértéke a kivezetés időpontjában elérje a 10 százalékot. Nem minősül kivezetésnek az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolás. Az adóévi árfolyamnyereség összegét minden esetben csökkenti az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítás. Amennyiben átalakulás, egyesülés, szétválás miatt kerül a részesedés kivezetésre a könyvekből, az nem minősül a folyamatos tartás megszakításának. Amennyiben a tartási időszakban jogutódlásra kerül sor, akkor a jogelőd és a jogutód által megvalósított tartás időtartamát össze kell számítani az egy éves tartási követelmény szempontjából. Azaz jogutódlásnál a tartási időtartam számítása nem szakad meg és nem kezdődik újra.A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók esetén az adóalap-csökkentő tétel költségalapúvá válik. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt 2027. január 1-jétől az elszámolt személyi jellegű ráfordításra lehet igénybe venni. A kedvezmény korlátja személyenként legfeljebb minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka.
Az igénybe vett K+F szolgáltatás után adóalap-kedvezményt csak a kis- és középvállalkozástól, az egyetemi klinikától, a felsőoktatási intézménytől és a rendelkezésben felsorolt kutató-szervezetektől igénybe vett szolgáltatásokra lehet alkalmazni.
Új adóalap-kedvezmény kerül bevezetésre a sport támogatására nyújtott ingyenes juttatásokra. A törvényjavaslat a juttatások kedvezményezését szűk körben tenné lehetővé: amatőr sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vagy sportszövetség, sportrendezvény és amatőr sportoló felkészülési és versenyeztetési költségeinek ellenérték nélküli (ingyenes) támogatása után járhat kedvezmény. Amennyiben az adózó ilyen ingyenes juttatást biztosít, adóalapját csökkentheti a juttatás értékének 20 százalékával. A juttatás lehet visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. A juttatásnak ingyenesnek kell lennie, a juttató semmilyen ellenszolgáltatásra (pénzbeli vagy természetbeni értékre) nem lehet jogosult annak kapcsán. A támogatónak és a juttatásban részesülőnek (amatőr sportszervezet, sportszövetség, sportrendezvény szervezője vagy amatőr sportoló) a juttatás pontos, tényleges célját szerződésben kell rögzítenie. A szerződésnek az adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre kell állnia, ugyanakkor a szerződést nem szükséges benyújtani az adóhatóság számára. Mivel a törvényjavaslat célja egy olyan adóalap-kedvezmény bevezetése, amely jól átláthatóan működik, szerződés hiányában a kedvezmény nem alkalmazható. Hivatásos sportszervezet, hivatásos sportoló támogatása után e kedvezmény nem érvényesíthető.
A törvényjavaslat alapján az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás költsége akkor lesz elszámolható, ha az érintett K+F szolgáltatást az adózó kutatóhelytől, egyetemi klinikától, felsőoktatási intézménytől vagy mikro-, kis- és középvállalkozástól veszi igénybe. A felsorolás tételes, ami azt jelenti, hogy kizárólag az ezen körből igénybevett szolgáltatás lehet elszámolható minden esetben, vállalatmérettől függetlenül. Az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás költségei a szolgáltatást igénybe vevőnél akkor vonhatóak le, ha a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatást igénybe vevőnek nyilatkozik arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást tartalmazó részét kis- és középvállalkozástól, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény szerinti egyetemi klinikától, valamint felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette vagy arról, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatást nem tartalmaz.
A törvényjavaslat továbbá javaslatot tesz arra, hogy a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás és értékcsökkenési leírás esetében a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz adóévi értékcsökkenése és a kutató-fejlesztőre vonatkozó személyi jellegű ráfordítás kétszerese legyen érvényesíthető adóalap-csökkentő tételként. Ez azt jelenti, hogy az érintett költségek háromszorosan érvényesülnének az adóalapban, míg más költségek kétszeresen.
Mivel a törvényjavaslat megszünteti a bejelentett immateriális jószág és a jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezményeit, ezért a normaszövegből törlésre kerülnek az ezen kedvezményekkel kapcsolatos jogszabályi utalások.
6. §
A kiemelt részesedés kivezetésére tekintettel kimutatott értékvesztés, veszteség, árfolyamveszteség társasági adóalap-növelő tétel. Nem tekintendő kivezetésnek az adóalap-növelő tétel alkalmazása szempontjából az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolás. Az árfolyamveszteség számításakor figyelembe kell venni az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is. Az adóalapnövelés feltétele, hogy az adózó a kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartsa nyilván a részesedést.A vesztegetés és hasonló jogellenes cselekmény miatti adóalap-növelési kötelezettség áthelyezésre kerül a törvény 3. számú mellékletéből a 8. §-ba és kiegészítésre kerül azzal, hogy nem csak a magyar jog szerinti cselekmények tartoznak ide, hanem minden annak megfeleltethető tényállás esetén alkalmazni kell az adóalap-növelést.
Általános adóalap-növelő tétel kerül bevezetésre a részesedés értékvesztésére. A tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege növeli az adóalapot. Kétszeres növelés ugyanakkor nincs, azaz, ha az adózó más társasági adózási szabály alapján az értékvesztésre tekintettel az az adóalap-növelést megvalósította, akkor nem szükséges az adóalapot még egyszer megnövelnie.
7. §
A nagyvállalatnak minősülő szabályozott ingatlanbefektetési adózónak alkalmaznia kell a nagyvállalatokra vonatkozó speciális szabályokat.8. §
A sporttámogatás (TAO rendszer) megszüntetése kapcsán szükséges technikai módosítás.9. §
Jogtechnikai kiegészítés.10. §
A nagyvállalatra vonatkozó speciális rendelkezések, amelyek a halasztott adót és a kapott osztalék mentességét foglalják magukban.A nagyvállalat - hasonlóan a nem nagyvállalati adóalanyokhoz - a társasági adóalapját alapvetően a társasági adótörvény adóalapmegállapításra vonatkozó általános szabályai szerint állapítja meg, ugyanakkor az adóalap megállapításakor a törvényjavaslat által bevezetendő új szabályokat is figyelembe kell vennie.
A fenti szabályok alkalmazása mellett a törvényjavaslat a globális minimumadóalaphoz való közelítés jegyében kimondja, hogy a nagyvállalat adózás előtti eredményét növeli az adóévet követően várható adóalap nagyvállalat döntése szerint meghatározott összege, ha arra az adózó halasztott adókötelezettséget képez vagy képezhet, illetve csökkenti a halasztott adóra tekintettel az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a rá vonatkozó halasztott adókötelezettség egészben, vagy részben lecsökkent, vagy lecsökkenne. A csökkentő tétel alkalmazáskor adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatással kell igazolni, hogy a növelésre sor került.
A nagyvállalat az osztalékra vonatkozó adóalap-módosító tételt azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétellel akkor csökkenti az adózás előtti eredményét, ha a felosztás (kifizetés) időpontjában a nagyvállalat a társaság legalább 10 százalékának tulajdonosa, vagy ha a részesedés mértéke a 10 százalékot nem éri el, de a nagyvállalat a részesedést legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan tartja, feltéve mindkét esetben hogy amennyiben a részesedés befektetési szervezetben fennálló tulajdonosi érdekeltség, a nagyvállalat csak akkor csökkenti az adózás előtti eredményét, ha ezen érdekeltsége tekintetében nem alkalmaz adóköteles felosztási módszert.
11. §
A törvényjavaslat szerint a nagyvállalatokra 2027-ben kezdődő adóévtől új adókulcs fog vonatkozni, az adómérték esetükben 15 százalék lesz. Minden más, nagyvállalatnak nem minősülő adózó esetében az adó mértéke továbbra is 9 százalék marad. Az adókulcsok nem sávosan alkalmazandóak, a 9 százalékos kulcsot 2027. adóévtől alkalmazókra a 15 százalék nem vonatkozik, a 15 százalékos kulcsot alkalmazókra a 9 százalékos kulcs nem vonatkozik.Ha egy csoportos társasági adóalanyban van nagyvállalatnak minősülő csoporttag, akkor a teljes csoport társasági adókulcsa 15 százalék.
Ha egy csoportos társasági adóalanyban van nagyvállalatnak minősülő csoporttag, akkor a teljes csoport társasági adókulcsa 15 százalék.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.
12. §
A fejlesztési adókedvezmény rendszere megújul 2027. január 1-jétől. A nagyvállalkozások által végrehajtott beruházásokra új többletkövetelmények fognak vonatkozni. A törvényjavaslatban szereplő módosítások a múltban megkezdett és bejelentett beruházásokat nem érintik, a 2027. január 1-jétől megkezdett beruházásokra fognak vonatkozni.Az adókedvezmény igénybe vételi jogcímeinek száma csökken, három kihasználatlan jogcím - élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló, film- és videogyártást szolgáló, tőzsdére lépést segítő beruházási jogcím - megszűnik.
A leginkább nagyvállalatok által alkalmazott, a legalább 3 milliárd forint jelenértékű beruházási jogcím esetében az értékhatár jelenértéken 5 milliárd forintra emelkedik.
Nagyvállalkozások esetén egy minimum K+F-költségnövekmény-követelmény kerül meghatározásra, amely minden, nagyvállalkozás által megvalósított beruházás esetében teljesítendő lesz. Az adókedvezményt nagyvállalkozás akkor veheti igénybe, ha az általa elszámolt kutatásfejlesztési közvetlen költség ez igénybevétel első 3 adóévében évente legalább 5 százalékkal nő az adóévet megelőző három adóév számtani átlagához képest, majd a 4. adóévtől kezdődően az igénybevétel utolsó adóévéig az adózó köteles a növekmény fenntartására. Amennyiben ez teljesül, akkor a regionális támogatási térkép szerinti támogatási intenzitás 100 százaléka lesz igénybe vehető adókedvezményként. Amennyiben az adóévet megelőző három adóév számtani átlagának meghatározásakor a három adóév bármelyikében a nagyvállalkozás nem számolt el K+F közvetlen költséget, akkor az ilyen adóévre a nagyvállalkozás az adóévi nettó árbevétele 2 százalékát veszi figyelembe a számtani átlag meghatározásához.
Az adókedvezmény érvényesíthetőségének időtartama csökken. Az adókedvezmény 10 adóéven keresztül lesz lehívható (13 adóév helyett), legkésőbb pedig a bejelentés benyújtásától számítva 12 adóévig (16 adóév helyett).
Amennyiben nagyvállalkozás jelenértéken 5 milliárd vagy 1 milliárd forint értékű jogcím alapján vesz igénybe adókedvezményt a létszámfenntartásra vonatkozó feltételt teljesítenie kell. A kis- és középvállalkozások megvalósított beruházások esetén a létszámfenntartási feltétel megszűnik.
A környezetvédelmi feltétel mellett munkavédelmi feltételt is teljesíteniük kell az adózóknak az adókedvezmény igénybevételének éveiben. Abban az esetben ugyanis, amikor az adózó jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket túllépi, az adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amelyben a túllépés tényét megállapító határozat véglegessé válik. Továbbá az adózó az adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amelyben a munkavédelmi hatóság legalább háromszoros mértékű munkavédelmi bírságot szabott ki az adózóra.
Amennyiben az adózó az adóévben környezetvédelmi és munkavédelmi szabály hatálya alá is kerül egy adóévben, akkor az adókedvezmény igénybevételére az adóévet követő adóévben sem jogosult.
Amennyiben az adózó 3 egymást követő adóévben kerül a környezetvédelmi és a munkavédelmi rendelkezés hatálya alá, akkor adókedvezmény igénybevételére nem jogosult és az igénybe vett fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni.
A tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházások jogcíme a jövőben akkor lesz elérhető, ha a beruházás jelenértéken legalább 100 millió forint értékű (eddig nem volt értékhatár). Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke cellagyártás esetén a tizedére csökken: budapesti beruházás esetén (az eddigi 150 helyett) 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg, Budapesten kívül (az eddigi 350 helyett) 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg lesz).
13. §
A törvényjavaslat a K+F adókedvezmény esetében javaslatot tesz az 5 évre szóló választás eltörlésére. A javasolt módosítás alapján az adókedvezmény és az adóalap-kedvezmény érvényesítése egy adóéven belül lehetővé válik és nem kell 5 évre szóló választást tenni az adókedvezmény alkalmazására. Egy adóévre tehát mindkét kedvezmény alkalmazható, azonban ugyanazon elszámolható költség csak az egyik kedvezményben vehető figyelembe.Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százalékáról az elszámolható költség 20 százalékára emelkedik.
Az igénybe vett szolgáltatások közül csak a kis- és középvállalkozástól, az egyetemi klinikától, valamint a felsőoktatási intézménytől, a Magyar Tudományos Akadémiától, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettől, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettől, kutatóhelytől, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaságtól, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség lehet az adókedvezmény alapja, amely összhangban van az adóalap-kedvezményre vonatkozó szabályozással.
14. §
Az adókedvezmény számított adó függvényében történő érvényesítési korlátjainak átalakítása. A K+F adókedvezmény továbbra is 100 százalékban érvényesíthető a számított adóból, az összes többi adókedvezmény a csökkentett összeg 70 százalékáig vehető figyelembe.Nem változik, hogy az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.
Szintén nem változik, hogy a csoportos társasági adóalany az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.
15. §
A nagyvállalat és a nagyvállalat csoporttaggal rendelkező csoportos társasági adóalany egyes meghatározott költségalapú adóalap- és adókedvezményeket együttesen csak a bérköltségen és értékcsökkentésen alapuló felső korlátig érvényesíthet.A nagyvállalat által igénybe vett költségalapú adóalap-csökkentő tételek adótartalmának összege, továbbá a - K+F adókedvezmény kivételével - az adóévben érvényesített adókedvezmények összege együttesen nem haladhatja meg az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt bérköltség és a tárgyi eszközök adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékcsökkenési leírása közül a magasabb érték 5,5 százaléka, vagy azon tárgyi eszközök, amelyek értékcsökkenését nagyvállalat az adózás előtti eredmény terhére számolja el, adóévi beszámolóban kimutatott könyv szerinti értékének 1 százaléka közül az alacsonyabbat.
16. §
Nagyvállalatnál és a nagyvállalat csoporttaggal rendelkező csoportos társasági adóalanynál a fizetendő társasági adót nemcsak az adókedvezmények és a külföldön megfizetett társasági adó (vagy annak megfelelő jövedelemadó) csökkenti, hanem a helyi iparűzési adó adóévi ráfordításként elszámolt összegének 85 százaléka is. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a helyi iparűzési adóra vonatkozó csökkentés nélkül meghatározott fizetendő adó 25 százalékát. Ez azt is jelenti, hogy a társasági adó 75 százalékáig érvényesíthető ez a levonás.17. §
A TAO sporttámogatási rendszer megszüntetése kapcsán szükséges jogtechnikai módosítás.18. §
Átmeneti rendelkezések.A látvány-csapatsport támogatására utoljára akkor szerezhető adókedvezményi jog, ha a támogatás és a kiegészítő támogatás átutalása 2026-ban megtörténik. Az adókedvezmény a program európai uniós jóváhagyásával párhuzamosan utoljára a 2029. július 1-jét megelőzően benyújtott adóbevallásban vehető igénybe. Felajánlás esetén az adózó legkésőbb 2026. november 30-ig megtett rendelkezése alapján és 2026. december 2-áig megfizetett adóelőlege, adója terhére a NAV 2026. december 31-ig teljesíti az átutalásokat. Ezt követően az adóhatóság további átutalást nem teljesít. A látvány-csapatsport támogatása kapcsán elszámolt ráfordításra vonatkozó különös levonhatósági szabály utoljára a 2026-ban nyújtott támogatásra alkalmazandó.
A kiemelt részesedéssel kapcsolatos rendelkezéseket első alkalommal a kiemelt részesedés 2026. december 31. napját követően történő kivezetésére kell alkalmazni. Amennyiben a törvény 2026. december 31. napján hatályos szabályai szerint bejelentett részedésnek minősülő részedés 2026. december 31. napját követő kivezetésekor annak mértéke a 10 százalékot nem éri el, akkor a társasági adóalapot e törvény 2026. december 31. napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, azaz a bejelentett részesedésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell kivezetéskor. Ez azt is jelenti, hogy egy 10 százalék alatti, bejelentett részesedés kivezetésekor az adómentesség alkalmazandó lesz.
A fejlesztési adókedvezmény megváltozott szabályrendszere első alkalommal a 2026. december 31-ét követően megkezdett beruházásra alkalmazandó.
A kutatás-fejlesztési adókedvezményi szabályok változásai első alkalommal a 2027. adóévre és a 2026. december 31-ét követően megkezdett projektre 2026. december 31-ét követően felmerült elszámolható költségre alkalmazandóak.
A csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó új szabályokat 2027. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy e szabályok az állami adó- és vámhatósághoz 2026. december 31. napját követően benyújtott csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelemre és az az alapján engedélyezett csoportos társasági adóalanyra alkalmazandóak.
A 2026. december 31. napján már létező csoportos társasági adóalanyok, továbbá a csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló, a 2026. adóéve utolsó előtti hónapjának 20. napjáig benyújtott kérelem alapján engedélyezett csoportos társasági adóalanyok a csoportos társasági adóalanyokra 2026. december 31. napján alkalmazandó rendelkezéseket alkalmazhatják mindaddig, ameddig a 2026. december 31. napján hatályos feltételeknek megfelelnek vagy az új szabályok alkalmazását választhatják, amennyiben az új feltételeknek megfelelnek.
Az adózó e választását az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, az állami adó- és vámhatóság részére benyújtott nyilatkozatában teszi meg, azzal, hogy első alkalommal a
2027. adóévre tehető választás - akkor is, ha a 2027. adóév a csoportos társasági adóalany első adóéve - és az erre vonatkozó nyilatkozat határideje a 2027. adóév második hónapjának 20. napja. Ez azt jelenti, hogy például naptári éves adózók esetén 2027. január 1-jétől 2027. február 20-ig van arra lehetőség, hogy az új csoportos társasági adóalanyra vonatkozó szabály alapján bejelentést tegyenek a csoportos adóalany létrehozása kapcsán.
A nagyvállalat a 2027-ben kezdődő adóévére választást és bejelentést, a 2027. adóév második hónapjának 20. napjáig teszi meg. Amennyiben a nagyvállalat 2027-ben kezdődő adóéve első félévére vonatkozó adóelőleg-kötelezettsége nem éri el annak az összegnek az 50 százalékát, amelyet e törvény 2027. január 1. napján hatályos rendelkezései alkalmazásával úgy határoz meg, mintha a 2026. adóévében nagyvállalatnak minősült volna, akkor a különbözetet a 2026. adóévről szóló éves adóbevallásban bevallja és a 2027. első félévre vonatkozó utolsó előlegfizetés esedékességéig - a 2027. első félévére már megfizetett adóelőleg levonásával - megfizeti.
A nagyvállalat a 2027. adóév második félévére és a 2028. adóév első félévére vonatkozó adóelőlegét a 2027. január 1. napján hatályos rendelkezések alkalmazásával úgy állapítja meg, mintha a 2026. adóévében nagyvállalatnak minősült volna.
19. §
Melléklet módosítását bevezető rendelkezés, amely az elismert költségek körét bővíti a sport támogatása kapcsán.20. §
Az a)-b) ponthoz: A bejelentett részesedésre vonatkozó adóalap-módosító rendelkezések átalakítása az új kiemelt részesedésre.A c)-g) ponthoz: A sporttámogatás (TAO rendszer) megszüntetése kapcsán szükséges módosítások.
21. §
Kivezetésre kerülnek a látványcsapatsport-támogatás kedvezményei, a bejelentett részesedés, a jogdíjra jogosító és a bejelentett immateriális jószág kedvezménye.22. §
A kisvállalati adóban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százalékáig adókedvezmény vehető igénybe, amelynek meghatározása a szociális hozzájárulási adóban meghatározott kedvezményhez kötődik. Tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adóban elérhető kedvezmény mértéke emelkedik, így a kisvállalati adókedvezmény mértéke is nő, a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka helyett 200 százaléka lesz érvényesíthető kedvezményként.23. §
A szociális hozzájárulási adó szerint adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amely egyenlő a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a kedvezmény alá vont munkabér összegét a társasági adóban a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a társaságiadóalap-kedvezményt megújítja és lehetővé válik a kutató-fejlesztők bérének kétszeres levonása, így a szociális hozzájárulási adóban elérhető kedvezmény összege is megduplázódik, azaz 50 százalékról 100 százalékra nő.
24. §
A járulék mértékének növelését már 2027-től érvényesíteni kell a járulékelőlegekben. A 2027. első félév előlegeire (amelyeket már bevallottak) az adóhatóság 2027. adóév második hónapjának utolsó napjáig határozattal írja elő az új, magasabb kulccsal számított előleget. A 2027. májusban benyújtandó éves bevallásban szereplő 2027. második félévi és 2028. első félévi előlegeket a járulékfizetésre kötelezett a 0,3 százalékos mérték helyett a 0,5 százalékos mértékkel határozza meg.25. §
Az innovációs járulék mértéke 2027-től 0,5 százalék.A változó járulékmértéket már a 2027. adóév első félévére vonatkozó járulékelőlegekre is alkalmazni kell, azaz 0,5 százalékos járulékkulcs figyelembevételével kell a járulékelőleget megfizetni. A 2027. adóév első félévére vonatkozó járulékelőlegek összegéről - amennyiben azok kapcsán az adózó már nyújtott be előlegbevallást 2026. december 31-ig - az állami adó- és vámhatóság 2027. adóév második hónapjának utolsó napjáig határozatban dönt. Amennyiben a 2027. adóév első félévére adóelőleg bevallás a jogszabály hatálybalépéséig még nem volt esedékes, akkor az adózó az adóelőleg bevallásában a 0,5 százalékos járulékkulcsot figyelembe veszi.
A járulékfizetésre kötelezett a 2027. adóév második félévére és a 2028. adóév első félévére vonatkozó járulékelőleget úgy állapítja meg, hogy a 0,5 százalékos járulékkulcsot alkalmazza.
26. §
Átmeneti rendelkezés.27. §
A látványcsapatsport-támogatás kedvezményének kivezetése a pénzügyi szervezetek különadójából.28. §
A tulajdoni részesedésen elszámolt értékvesztés a jövedelemadó alapját növeli, a visszaírás az adóalapot csökkenti.Az adóalapot növeli a kapcsolt vállalkozástól kapott kamat, kamatjellegű ráfordítás és az ezzel egyenértékű transzferár módosítás.
29. §
Amennyiben az energiaellátók jövedelemadójának alanya a társasági adó szerinti nagyvállalati értékhatár alapján nagyvállalatnak minősül vagy a nagyvállalati adózást választja, akkor az energiaellátók jövedelemadókötelezettsége meghatározásakor a nagyvállalatokra vonatkozó társasági adószabályokat megfelelően alkalmazza az energiaellátók jövedelemadójában.30. §
A javaslat szerint az adóalany 2027. adóévre vonatkozó adóelőleg kötelezettsége az előlegkötelezettségre vonatkozó szabályok szerint megállapított összeg, de legalább a 2027. adóévi várható adó összege. Amennyiben a 2027. adóév adott naptári negyedévére eső jövedelemadóelőleg nem éri el a 2027. adóévi várható adó 25 százalékát, a különbözetet negyedévente 2027. adóév negyedik hónapjának 20., hetedik hónapjának 20., tizedik hónapjának 20. és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.31. §
Állampapírállomány növelési feltétel bevezetése 2027-re.32. §
A biztosítási adó és biztosítási pótadó előírása 2027-re.33. §
Megszűnnek a biztosítási adó sávjai.34. §
A mentes lakossági átutalások értékhatára 150.000 forintra emelkedik.35. §
Az általános illetékmérték nominális felső korlátja 30 ezer forintra emelkedik első ízben a 2027-es műveletek utáni kötelezettségek esetében.36. §
Az illetékmentes lakossági ügylet értékhatárának 150 ezer forintra és az általános illetékmérték nominális felső korlátjának 30 ezer forintra emelését első ízben a 2027-es műveletek utáni kötelezettségek esetében kell alkalmazni.37. §
Szövegcserés módosítások.38. §
A kiskereskedelmi adókötelezettség 2027-re történő előírása a második sávhoz tartozó kulcs emelésével.39. §
Átmeneti rendelkezések.A megváltozott adókulcsot már a 2027. adóévre vonatkozó adóelőlegek meghatározásakor is alkalmazni kell.
40. §
A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem adókötelezettségének 2027-re történő előírása.41. §
Az adóalap a 2025. adóévi adózás előtti eredményének növelő és csökkentő tételekkel módosított összege. Az adómérték a 2026. évi adómérték marad.A 2027. adóévi extraprofitadót 2027. június 10-ig kell bevallani, és két egyenlő részletben 2027. június 10-ig és 2027. december 10-ig két kell befizetni.
Állampapírvásárlási kedvezmény bevezetése 2027-re.
42. §
A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás 2027. adóévére extraprofitadó fizetésére kötelezett.Továbbá a módosítások jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.
43. §
Az Stv. 22. § (2) bekezdésből törlésre kerülnek a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos rendelkezések.44. §
Az Stv. 51. § (2) bekezdésből törlésre kerülnek a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos rendelkezések.45. §
Átmeneti rendelkezések.46. §
Az Stv. látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.47. §
Hatályba léptető rendelkezések.48. §
Jogharmonizációs rendelkezés.1. melléklet
Elismert költség az Stv. szerinti sportszervezettel, az Stv. szerinti sportrendezvény szponzorálására vagy az Stv. szerinti sportoló sportösztöndíja biztosítására ellenérték fejében kötött kereskedelmi reklámszerződés vagy szponzori szerződés alapján az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás összege.Elismert költség a kizárólag amatőr sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vagy az Stv. szerinti sportszövetség részére az alapszabályában vagy alapító okiratában rögzített cél támogatására, vagy az Stv. szerinti sportrendezvény szervezője részére a sportrendezvény költségeinek fedezetére, továbbá az Stv. szerinti amatőr sportoló részére felkészülésével és versenyzésével összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítésére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének