adozona.hu
T/929. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról
T/929. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Kormány igazságosabb és szolidárisabb adórendszer kialakítását tűzte ki célul, mivel a jelenleg működő rendszer aránytalanul nagy terhet ró az alacsony keresetűekre, különösen a munkavállalókra.
[2] A gyermekeket nevelő családok és az alacsony keresetűek támogatása, helyzetük javítása a Kormány kiemelt célja továbbra is. Ennek érdekében továbbra is szükséges meghatározott kedvezmények biztosítása a gyermeket nevelő családok részére, valamint az alacsony keresetűek, a mediánbér alatt ke...
T/929. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról
2026. évi ... törvény egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról
[1] A Kormány igazságosabb és szolidárisabb adórendszer kialakítását tűzte ki célul, mivel a jelenleg működő rendszer aránytalanul nagy terhet ró az alacsony keresetűekre, különösen a munkavállalókra.[2] A gyermekeket nevelő családok és az alacsony keresetűek támogatása, helyzetük javítása a Kormány kiemelt célja továbbra is. Ennek érdekében továbbra is szükséges meghatározott kedvezmények biztosítása a gyermeket nevelő családok részére, valamint az alacsony keresetűek, a mediánbér alatt keresők adóterhelésének csökkentése. A célok megvalósítása azonban csak a költségvetési korlátok figyelembevételével valósulhat meg.
[3] Az előzőek figyelembevételével az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 55. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"55. Családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti családi pótlék."
(2) Az Szja tv. 3. § 56-57. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"56. Jogosultság családi pótlékra: az 55. pont szerinti ellátásra megszerzett jogosultág, továbbá az 1999 előtti időszak tekintetében az a jogosultság, amely a Cst. feltételei szerint egyébként megállapítható lett volna.
57. Munkával szerzett jövedelem:
a) a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem,
b) az a) pontban nem említett, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül: a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme; a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme; az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme és a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme."
2. §
Az Szja tv. a 32. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:"Adójóváírás
33. §
(1) A számított adót adójóváírás csökkenti.
(2) Az adójóváírás a magánszemélyt a jogosultsági hónapra tekintettel illeti meg.
(3) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben a 3. § 21. pontja szerinti bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(4) Az adójóváírás adóévben érvényesíthető összege
a) az adóévben megszerzett bér 6 százaléka, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatának a 6 százaléka, ha az adóévben megszerzett bér nem haladja meg a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatát, vagy
b) a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatának 6 százaléka, csökkentve a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatát meghaladó bér 6 százalékával, ha a magánszemély adóévre megszerzett bére meghaladja a jogosultsági hónapok száma és a minimálbér szorzatát.
(5) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adójóváírással nem csökkenthető. A (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jövedelemhatár vizsgálatakor, valamint a (4) bekezdés b) pontja szerinti adójóváírás összegének megállapításakor az Ekho tv. szerint adózó bért is figyelembe kell venni."
3. §
Az Szja tv. a 35. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:"Családi kedvezmény
36. §
(1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően - figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - a családi kedvezménnyel csökkenti.
(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 20 000 forint,
b) kettő eltartott esetén 40 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 66 000 forint.
(3) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a Cst. szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 20 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.
(4) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a magánszemély, aki gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)- és d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy - a döntésük szerinti -minősül jogosultnak.
(5) Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
(6) Eltartott
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
(7) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,
a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
37. §
(1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.
(2) A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.
(3) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.
(4) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
(5) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.
(6) Ha a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 36. § (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
(7) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata
a) a jogosultság 36. § (4) bekezdés szerinti jogcíméről,
b) a 36. § (3) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottról, és
c) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.
(8) A családi kedvezmény
a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása
esetén az adóbevallásban - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével - fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.
(9) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
(10) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.
(11) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait - figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is - megfelelően alkalmazni kell bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótléknak megfelelő ellátásra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy
a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a Cst. megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
(12) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 79. §-a vagy 80. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összege.
Az első házasok kedvezménye
38. §
(1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően -figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - az első házasok kedvezményével csökkenti.
(2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti.
(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 5000 forint.
(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.
(5) A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.
(6) Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.
(7) A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti."
4. §
Az Szja tv. "Tevékenységi kedvezmények" alcíme helyébe a következő alcím lép:"A három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
39. §
(1) A három vagy több gyermeket nevelő anya az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően - figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
(2) A három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmet terhelő, az adó 8. § szerinti mértékével számított adó, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és 1 millió forint szorzatának az adó 8. § szerinti mértékével megállapított összege.
(3) Három vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a három főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amely hónap bármely napján a magánszemély három vagy több gyermeket nevelő anyának minősül."
5. §
Az Szja tv. a 39. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:"A 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
40. §
(1) A 40 év alatti, két gyermeket nevelő anya az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően - figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
(2) A 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmét terhelő, az adó 8. § szerinti mértékével számított adó, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és 1 millió forint szorzatának az adó 8. § szerinti mértékével megállapított összege.
(3) 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 40. életévét és aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma kettő, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amely hónap bármely napján a magánszemély 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyának minősül. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben az anya betölti a 40. életévét.
A 30 év alatti anyák kedvezménye
41. §
(1) A 30 év alatti anya az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően - figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti.
(2) A 30 év alatti anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmét terhelő az adó 8. § szerinti mértékével számított adó, de legfeljebb a jogosultsági hónapok száma és 1 millió forint szorzatának az adó 8. § szerinti mértékével megállapított összege.
(3) 30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 30. életévét és
a) a 36. § (4) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) a 36. § (4) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága a (3) bekezdés szerint fennáll. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben az anya betölti a 30. életévét.
A gyermeket nevelő anyák kedvezményeinek érvényesítésére vonatkozó közös szabályok
42. §
(1) A 39-41. § szerinti kedvezményeket az anya addig érvényesítheti, amíg a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelme az adóévben a jogosultsági hónapok száma és 1 millió forint szorzatát nem haladja meg.
(2) Amennyiben a 39-41. § szerinti kedvezményekre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
(3) A 39-40. § alkalmazásában
a) a 39. § (3) bekezdés a) pontja vagy a 40. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,
b) a 39. § (3) bekezdés b) pontja vagy a 40. § (3) bekezdés b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az a) pontban foglaltak teljesültek.
(4) A 39-41. § szerinti kedvezmények érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni
a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
b) a kedvezményre jogosító gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), magzat esetében a várandósság időszakát,
c) a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében, valamint
d) a kedvezmény összegét.
(5) Ha az anya egy jogosultsági hónapban több jogcímen is jogosult a 39-41. § szerinti kedvezményre, akkor abban a hónapban csak egy - a választása szerinti - kedvezményt vehet igénybe.
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
43. §
(1) A 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően - figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti.
(2) A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmet terhelő, az adó 8. § szerinti mértékével számított adó , de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet terhelő adónak a szorzata.
(3) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét.
(5) Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
(6) Ha a 38. § szerinti első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 38. § (4) bekezdésétől eltérően az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.
(7) A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.
Személyi kedvezmény
43/A. §
(1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmének adóját a 33. § szerinti adójóváírás érvényesítését követően - figyelemmel a 44. § szerinti érvényesítési sorrendre - személyi kedvezménnyel csökkenti.
(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
(3) A személyi kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér 5 százaléka száz forintra kerekítve.
(4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
Tevékenységi kedvezmény
43/B. §
Az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelem adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartásba vett ügyfél ügyfél-azonosítóját. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje
44. §
(1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:
a) három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
b) 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
c) 30 év alatti anyák kedvezménye,
d) 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) első házasok kedvezménye,
g) tevékenységi kedvezmény,
h) családi kedvezmény.
(2) Amennyiben az anya jogosultsága a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény - ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti - jogcíme alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség."
6. §
Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját, valamint az adóelőlegből levont
a) adójóváírást,
b) három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
c) 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezményét,
d) 30 év alatti anyák kedvezményét,
e) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,
f) személyi kedvezményt,
g) első házasok kedvezményét,
h) családi kedvezményt."
7. §
(1) Az Szja tv. 48. § (2)-(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
a) az adójóváírás érvényesítéséről,
b) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
c) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,
d) a családi kedvezmény érvényesítéséről, közös érvényesítéséről,
e) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni,
f) a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére való jogosultságról,
g) a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezményére való jogosultságról,
h) a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultságról.
(2a) A (2) bekezdés c), és e)-h) pontja szerinti nyilatkozat esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (a továbbiakban: folytatólagos nyilatkozat), azzal, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak legfeljebb a 38. § (4) bekezdése szerinti időtartamban vehetők figyelembe. A (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kedvezményt a kifizető nem érvényesítheti - folytatólagos nyilatkozat esetében sem - abban az évben, amelyben az anya a kedvezmény életkori feltételének már nem felel meg. Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.
(2b) Ha a három vagy több gyermeket nevelő anya, a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anya vagy a 30 év alatti anya a családi kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, e nyilatkozatában a jogcím megjelölésével bejelentheti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett kedvezményezett eltartottakra, eltartottakra tekintettel a (2) bekezdés f)-h) pontja szerinti kedvezmény érvényesítését kéri, feltéve, hogy az érvényesítés feltételei fennállnak. Az anya (2) bekezdés f)-h) pontja szerinti nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőlegnyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz."
(2) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
"f) a 36. § (3) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott megjelölését."
(3) Az Szja tv. 48. § (3b)-(3e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3b) A magánszemélynek a három vagy több gyermeket nevelő anyák, a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében tett adóelőleg-nyilatkozata tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a kedvezményre jogosító gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítésekor magzat esetén a várandósság időszakát.
(3c) Az összevont adóalapba tartozó jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető a fiatal munkával szerzett jövedelem adóelőleg-alapját terhelő adót - a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában - jogosultsági hónaponként csökkenti a 43. § (2) bekezdése szerinti összeggel.
(3d) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult magánszemély a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha az adójóváírás és a 44. § a)-f) pontja szerinti kedvezmény érvényesítése miatt az adóelőleg-alapját terhelő adó nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezménynek a munkával szerzett jövedelem adóelőlegalapját terhelő adó terhére nem érvényesíthető része vagy fizetendő adó hiányában annak egésze a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
(3e) A gyermekgondozási díjban részesülő magánszemély a díjat folyósító szerv részére nyilatkozatot tehet a családi kedvezmény fizetendő adó hiányában nem érvényesíthető részének vagy egészének családi járulékkedvezményként való érvényesítéséről. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezménynek a munkával szerzett jövedelem adóelőlegalapját terhelő adó terhére nem érvényesíthető része vagy fizetendő adó hiányában annak egésze a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe."
(4) Az Szja tv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában
a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, a költségkülönbözet 12 százalékát,
b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére az adójóváírás, a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát
különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költségkülönbözet vagy a befizetési különbözet az 50 ezer forintot nem haladja meg."
(5) Az Szja tv. 48. § (4b) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4b) A három vagy több gyermeket nevelő anya, a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anya vagy a 30 év alatti anya a (3b) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet az 50 ezer forintot meghaladná. Ha az anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben az 50 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után az anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg."
8. §
Az Szja tv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"49. §
(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege után a 8. § szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezésekre és a 48. § rendelkezései alapján tett adóelőleg-nyilatkozatra is.
(2) A 3. § 21. pontja szerinti bér kifizetője - feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését - az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi a havi adójóváírást, amely a jogosultsági hónapban
a) a bér 6 százaléka, ha a magánszemély jogosultsági hónapban megszerzett bére legfeljebb a minimálbér,
b) a minimálbér 6 százaléka csökkentve a minimálbér összegét meghaladó bér 6 százalékával, ha a magánszemély jogosultsági hónapban megszerzett bére meghaladja a minimálbért.
(3) Az adójóváírást, a 44. § a)-f) pontja szerinti kedvezményt érvényesítő, valamint a gyermekgondozási díjban részesülő magánszemély az általa fizetendő adó hiányában nem érvényesíthető családi kedvezményt vagy annak nem érvényesíthető részét a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként veheti igénybe.
(4) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adó-és vámhatósághoz bejelentett.
(5) Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg
a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított összeg;
b) a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja
ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint
bb) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye összegét
azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka.
(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor - saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően - a vállalkozói kivét és az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havi bontásban negyedévente állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bevallásban.
(7) Amennyiben a magánszemélynek a 44. § a)-e) pontja szerinti kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni."
9. §
Az Szja tv. a következő 116. §-sal egészül ki:"116. §
(1) Az egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról szóló 2026. évi ...... törvénnyel módosított 33. §-a szerinti adójóváírás, valamint a 36-41. §, 43. § és 43/A. § szerinti kedvezmények a 2026. december 31-ét követően megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetében a 2026. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelmek után érvényesíthetők.
(2) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, valamint a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2027. január 1-jét megelőzően tett folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében tett folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz."
10. §
Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.11. §
Az Szja tv. 48. § (4a) bekezdésében a "(3d) bekezdés" szövegrészek helyébe a "(3c) bekezdés" szöveg lép.12. §
Hatályát veszti az Szja tv.a) 3. § 58., 59. és 64. pontja,
b) 11. § (5) bekezdése,
c) "Családi kedvezmény" című alcíme,
d) "Az első házasok kedvezménye" című alcíme
e) "A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye" című alcíme
f) "Személyi kedvezmény" című alcíme
g) "A 25 év alatti fiatalok kedvezménye" című alcíme
h) "Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje" című alcíme,
i) 48. § (3f), (3g) és (3i) bekezdése.
2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
13. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 24 400 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 27 400 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 26 600 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 29 600 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 32 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 34 000 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 46 600 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 51 800 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 40 600 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 29 600 forint."
14. §
A Cst. a következő 50/G. §-sal egészül ki:"50/G. §
E törvénynek az egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról szóló 2026. évi ......törvénnyel módosított 11. § (1) bekezdését a 2026. december hónapra járó, 2027. január hónapban folyósítandó családi pótlékra is alkalmazni kell."
3. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
15. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)a) 50. § 6. pont nyitó szövegrészében az "Szja tv. 29/A. § és 29/B. §" szövegrész helyébe az "Szja tv. 36. § és 37. §" szöveg
b) 50. § 6. pont e) alpontjában az "Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "Szja tv. 36. § (4) bekezdése" szöveg,
c) 50. § 7. pont nyitó szövegrészében az "Szja tv. 29/C. §" szövegrész helyébe az "Szja tv. 38. §" szöveg,
d) 50. § 7a. pont nyitó szövegrészében az "Szja tv. 29/D. § szerinti kedvezmény, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény szerinti kedvezmény és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény" szövegrész helyébe az "Szja tv. 39. és 40. §" szöveg
e) 50. § 7a. pont b) alpontjában az "Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés szerint, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdés szerint, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 1. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Szja tv. 39§. (2) bekezdése és a 40. § (2) bekezdése" szöveg,
f) 50. § 7b. pont nyitó szövegrészében az "Szja tv. 29/F. §" szövegrész helyébe az "Szja tv. 43. §" szöveg,
g) 50. § 7b. pont b) alpontjában az "Szja tv. 29/F. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "Szja tv. 43. § (2) bekezdése" szöveg,
h) 50. § 7c. pont nyitó szövegrészében az "a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény" szövegrész helyébe az"az Szja tv. 41. §" szöveg,
i) az 50. § 7c. pont b) alpontjában "az Szja tv. 29/A § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja" szövegrész helyébe az "az Szja tv. 36. § (4) bekezdés a) pontja vagy b) pontja" szöveg
j) az 50. § 7c. pont e) alpontjában az "a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 1. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe "az Szja tv. 41. § (2) bekezdése" szöveg,
k) 50. § 8. pontjában az "a 6-7b. pont szerinti" szövegrész helyébe az "a 6-7c pont szerinti" szöveg,
l) 50. § 13. pontjában az "a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)" szöveg
lép.
16. §
Hatályát veszti az Art. 50. § 12. pontja.4. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
17. §
Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénya) 3. § (9) bekezdése,
b) 5. § (1a) és (1b) bekezdése,
c) 20. §-a,
d) 34. § 8.,16. és 17. pontja.
5. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
18. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)a) 34. § (6) bekezdésében az "ide nem értve" szövegrész helyébe az "ide nem értve a gyermekgondozási díjat," szöveg,
b) 79. § (2) bekezdésében és a 80. § (2) és (3) bekezdésében a "jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka" szövegrész helyébe a "jövedelemadó-előleg pozitív különbözete" szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti a Tbj. 34. § (3) bekezdésének záró szövegrészében a "15 százaléka" szövegrész.6. Átmeneti rendelkezések
20. §
Az egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel módosított és hatályon kívül helyezett törvények rendelkezéseit a 2026. évi adókötelezettség megállapításánál (ideértve a kifizetők, munkáltatók 2026. december hónapra vonatkozó havi adó- és járulékbevallási kötelezettségét) még alkalmazni kell.7. Hatályba léptető rendelkezések
21. §
Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.8. Egyes törvények hatályon kívül helyezése
22. §
Hatályát vesztia) a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény,
b) a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény,
c) a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény,
d) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadási díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény
1. melléklet a 2026. évi ... törvényhez
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1. pontja a következő 1.8. ponttal egészül ki:(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
"1.8. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj;"
Általános indokolás
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat az igazságosabb és szolidárisabb adórendszer megvalósítása érdekében bevezeti az adójóváírást és újraszabályozza a személyi jövedelemadózásban érvényesíthető kedvezmények rendszerét. Valamennyi kedvezmény a fizetendő adót csökkentő kedvezmény formájában lesz érvényesíthető. A javaslat tartalmazza a családi pótlék megduplázását biztosító módosító rendelkezéseket is.
Részletes indokolás
1. §
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében bevezetésre kerül a családi pótlék és a családi pótlékra való jogosultság fogalma, így egyértelművé válik, hogy a személyi jövedelemadó szabályok alkalmazása során családi pótlék alatt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti családi pótlékot kell érteni.A gyermeket nevelő anyák kedvezményei az anya családi pótlékra való jogosultságához kapcsolódnak. A kedvezményre jogosító gyerekszámba egyrészt beleszámítanak azon gyermekek, akikre tekintettel az anya a Cst. szabályai szerint családi pótlékra jogosult, másrészt azok a felnőtt gyermekek, akik után legalább 12 éven keresztül fennállt a jogosultság. Ez utóbbi feltétel teljesülésének a vizsgálata gyakran problémát okozott azokban az esetekben amikor az anya 1999 előtt volt jogosult az akkori szabályok szerinti ellátásra. Emiatt az új fogalom egyértelműen meghatározza, hogy a Cst. hatályba lépése előtti időszak (1999 előtt) tekintetében a családi pótlékra való jogosultság akkor állt fenn, ha az anya családi pótlékra való jogosultsága a Cst. megfelelő alkalmazásával fennállt volna.
Tekintettel arra, hogy a fizetendő adót csökkentő kedvezmények csak a munkával szerzett jövedelmek adójából lesznek érvényesíthetők, a javaslat új értelmező rendelkezésben határozza meg ezt a fogalmat.
2. §
A rendelkezés bevezeti az adójóváírás intézményét. Az adójóváírás a bér számított adóját csökkenti. Mértéke a minimálbért meg nem haladó bér esetén a bér 6 százaléka. A minimálbért meghaladó bér tekintetében az adójóváírás csökkentett mértékben vehető figyelembe: a minimálbér 6 százalékát csökkenti a bér azon részének a 6 százaléka, amely meghaladja a minimálbért.Az adóévben igénybe vehető adójóváírás éves összegét a jogosultsági hónapok számának figyelembevételével kell meghatározni. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 21. pontja szerinti bér (ide tartozik például a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás) illeti meg. Az a hónap, amelyben a magánszemély többször vagy több kifizetőtől kap bért csak egyszer vehető figyelembe, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
A szabályozás kimondja, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adójóváírással nem csökkenthető, de az adójóváírás mértékének megállapítása során az Ekho tv. szerint adózó bért, bérrészt is figyelembe kell venni.
3. §
Figyelemmel arra, hogy az adójóváírás a számított adót csökkenti, szükséges a jelenleg az adóalapból igénybe vehető kedvezmények adókedvezményekké alakítása. A családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye és a tevékenységi kedvezmény jogosultsági feltételei változatlan marad, viszont a kedvezmények már nem az összevont adóalapból, hanem közvetlenül a munkával szerzett jövedelmet terhelő adójóváírással csökkentett adóból vonhatóak le.4. §
A javaslat három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye néven összevonja a négy vagy több gyermeket nevelő anyák Szja tv. szabályai szerint érvényesíthető kedvezményét és a három gyermeket nevelő anyák külön törvény alapján érvényesíthető kedvezményét, mivel azok jogosultsági feltételei - a kedvezményre jogosító gyerekszámtól eltekintve - azonosak. A kedvezményt az az anya érvényesítheti, aki legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult vagy jogosultsága legalább 12 évig fennállt. A kedvezmény továbbra is csak a munkával szerzett (az Szja tv.-ben ilyenként nevesített) jövedelmekre tekintettel élethosszig érvényesíthető.A javaslat havi 1 millió forintos (éves szinten 12 millió forintos) jövedelemkorlátot vezet be, így az efölötti jövedelemrészre a kedvezmény már nem vehető igénybe, az a jövedelem típusától függően az általános szabályok szerint válik adókötelessé.
5. §
A két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél életkori korlát kerül bevezetésre, a kedvezményt az anya utoljára a 40. életkorának betöltése évében veheti igénybe, vagyis a kedvezménynek a jelenleg hatályos szabályok szerinti kiterjesztése 2027-től az 50 év alatti, 2028-tól a 60 év alatti, majd 2029-től az összes két gyermeket nevelő anyára nem fog megvalósulni.Akárcsak a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményénél, a 40 év alatti két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a 30 év alatti anyák kedvezményénél is havi 1 millió forintos (éves szinten 12 millió forintos) jövedelemkorlát lesz bevezetve.
A személyi kedvezmény, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye és a tevékenységi kedvezmény is adókedvezményként lesz érvényesíthető a munkával szerzett jövedelmet terhelő adóból, viszont a kedvezmények egyéb feltételei változatlanok maradnak.
A kedvezmények érvényesítése sorrendje annyiban módosul, hogy első helyre kerül a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd ezt követi a többi, gyermekre tekintettel érvényesíthető kedvezmény: a 40 év alatti két gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd a 30 év alatti anyák kedvezménye. Amennyiben a magánszemélynek az anyákat megillető kedvezmények levonása után még marad személyi jövedelemadója, akkor azt tovább csökkentheti a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a tevékenységi kedvezménnyel. A kedvezmények sorában az utolsó a családi kedvezmény, amelynek az az oka, hogy ha az anya - adókötelezettség hiányában - ezen kedvezményt már nem tudja érvényesíteni, akkor a fennmaradó összeget járulékkedvezmény formájában levonhatja a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékból vagy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékból.
6. §
A rendelkezés az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető által a levont adóelőlegről adandó igazolásról szóló szabályt egészíti ki az adójóváírással.7. §
Az adóelőleg-nyilatkozatra vonatkozó szabályok kiegészítése az adójóváírással és a gyermeket nevelő anyák kedvezményeinek módosítása miatt az adóelőleg-szabályokban történő változások átvezetése.Folytatólagos nyilatkozatot jelenleg a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a négy vagy több gyermeket, a három gyermeket és a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye kapcsán tehet a magánszemély. A rendelkezés úgy módosul, hogy az összes anyákat megillető kedvezmény kapcsán lehet folytatólagos nyilatkozatot tenni azonban a kifizető a 30 év alatti anyák kedvezményét és a 40 év alatti két gyermeket nevelő anyák kedvezményét nem érvényesítheti, amennyiben az anya már nem felel meg az életkori feltételeknek.
Az adójóváírás bevezetése és az adóalap-kedvezmények átalakítása miatt szükséges módosítások átvezetése a szankciós szabályoknál. Amennyiben a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére az adójóváírás vagy egyéb kedvezmény (a 25 év alatti fiatalok kedvezménye kivételével) érvényesítését jogalap nélkül kérte és emiatt befizetési különbözete keletkezik, akkor a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadófizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie. 10 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik az az értékhatár, amelyet meg nem haladó befizetési különbözet esetén nem kell a szankciós szabályokat alkalmazni.
8. §
Az adójóváírás bevezetése és az adóalap-kedvezmények adókedvezményekké alakítása miatt a fizetendő adóelőlegre vonatkozó szabályok módosítása.Az Szja tv. szerinti bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi a havi adójóváírást, feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését.
Az adójóváírás mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbérig a bér 6 százaléka. A minimálbér összegét meghaladó bérnél a kifizetőnek a meghaladó rész 6 százalékával csökkentenie kell az adójóváírás összegét.
9. §
(1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy az adójóváírás és az adóalapkedvezményből adókedvezménnyé alakított kedvezmények először a 2026. december 31-ét követően megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetében a 2026. december 31-ét követő időszakra elszámolt, jövedelmek tekintetében érvényesíthetők.(2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés értelmében a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, valamint a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2027. január 1-jét megelőzően tett folytatólagos adóelőlegnyilatkozatot a munkáltató, kifizető a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében tett folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, vagyis az anyának nem kell az új kedvezményről nyilatkozatot tennie.
10. §
Az Szja tv. 1. számú melléklete a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj adómentességét biztosító rendelkezéssel egészül ki.11. §
A kedvezményrendszer átalakítása miatt módosuló törvényi hivatkozás átvezetése.12. §
A jelenleg külön törvényben szabályozott, gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezményeknek az Szja tv.-be építéséhez és újraszabályozásához, valamint az adóalap-kedvezmények adókedvezményekké alakításához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések.13. §
A módosítás a családi pótlék összegének duplájára emelését tartalmazza.14. §
Átmeneti rendelkezés értelmében már a 2026. decemberére járó, 2027. januárjában folyósítandó családi pótlék is emelt összegű lesz.15-16. §
A jelenleg külön törvényben szabályozott, gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezményeknek az Szja tv.-be építéséhez és újraszabályozásához, valamint az adóalap-kedvezmények adókedvezményekké alakításához kapcsolódóan a törvényi hivatkozások szövegcserés módosítása, illetve a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményének adómentességi rendelkezéssé alakítása miatt szükségtelenné vált szabály hatályon kívül helyezése.17. §
Az anyakedvezmények érvényesíthetőségének jövedelemkorláthoz kötése miatt szükségtelenné válik azon szociális hozzájárulási adó szabály, amely alapján 2026. január 1-jétől szociális hozzájárulásiadó-kötelezettség terheli az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemély részére ugyanazon kifizető által jutatott, illetve az önfoglalkoztató nyugdíjas magánszemély által megszerzett, az anyák kedvezményének alapját képező jövedelem azon részét, amely meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.18. §
Az a) ponthoz: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményének adómentes jogcímmé alakítása miatt szükséges kimondani, hogy attól függetlenül, hogy a gyermekgondozási díj az Szja tv. szerint adómentes az azt terhelő nyugdíjjárulék vonatkozásában a családi járulékkedvezmény érvényesíthető.A b) ponthoz: A családi kedvezmény adókedvezménnyé alakítása miatt szükséges a családi járulékkedvezmény mértékének a megállapítására vonatkozó szabály módosítása: a járulékkedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó, illetve -előleg csökkentésére fel nem használt családi kedvezmény összege.
19. §
A családi kedvezmény adókedvezménnyé alakítása miatt szükséges a családi járulékkedvezmény mértékének a megállapítására vonatkozó szabály módosítása: a járulékkedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó, illetve -előleg terhére fel nem használt családi kedvezmény összege.20. §
Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy az e törvénnyel módosított és hatályon kívül helyezett rendelkezéseit a 2026. évi adókötelezettség megállapításánál még alkalmazni kell.21. §
Hatályba léptető rendelkezés.22. §
A jelenleg külön törvényben szabályozott, gyermekvállaláshoz, gyermekneveléshez kapcsolódó kedvezményeknek az Szja törvénybe építése miatt szükséges ezen törvények hatályon kívül helyezése.1. melléklet
A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj jelenleg külön törvényben szabályozott adókedvezménye beépül az Szja tv.-be, viszont nem adókedvezményként, hanem egy új adómentes jogcímként, így ezen ellátásokat, mint adómentes bevételeket a jövedelem számításánál már nem is kell figyelembe venni, az összevont adóalapnak nem részei.