adozona.hu
T/928. számú törvényjavaslat indokolással - a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról
T/928. számú törvényjavaslat indokolással - a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Elismerve az egyéni vállalkozásoknak a gazdasági aktivitás, az önfoglalkoztatás és az értékteremtő munka előmozdításában betöltött szerepét, fontos, hogy az egyéni vállalkozók számára egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációs teherrel járó adózási lehetőség álljon rendelkezésre.
[2] Az állam feladata, hogy olyan szabályozási környezetet teremtsen, amely ösztönzi a vállalkozói kezdeményezést, támogatja az önfoglalkoztatást, és elősegíti, hogy az egyéni vállalkozók erőforrásaikat ...
T/928. számú törvényjavaslat indokolással - a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról
2026. évi ... törvény a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról
[1] Elismerve az egyéni vállalkozásoknak a gazdasági aktivitás, az önfoglalkoztatás és az értékteremtő munka előmozdításában betöltött szerepét, fontos, hogy az egyéni vállalkozók számára egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációs teherrel járó adózási lehetőség álljon rendelkezésre.[2] Az állam feladata, hogy olyan szabályozási környezetet teremtsen, amely ösztönzi a vállalkozói kezdeményezést, támogatja az önfoglalkoztatást, és elősegíti, hogy az egyéni vállalkozók erőforrásaikat elsősorban gazdasági tevékenységükre fordíthassák.
[3] Ennek érdekében indokolt, hogy a tételes adózás választásának lehetősége az egyéni vállalkozók széles köre számára elérhető legyen, és az adózási forma a gazdasági tevékenység életszerű kereteihez igazodva a magánszemélyektől és a kifizetőktől származó bevételek megszerzése mellett egyaránt alkalmazható legyen.
[4] Mindezekre figyelemmel, az egyéni vállalkozások működési feltételeinek javítása, a vállalkozói aktivitás és az önfoglalkoztatás ösztönzése, valamint az egyszerű és kiszámítható adózás lehetőségének szélesebb körű biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya és alapvető rendelkezései
1. §
(1) Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége, tevékenységei alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének - az alkalmazásra való jogosultsága és erre irányuló választása esetén - e törvény szabályai szerint tehet eleget.(2) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben a kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(3) A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(4) Az adózó az e törvény szerinti adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.
(5) Az e törvény szerinti adó a központi költségvetés bevétele.
(6) Az állami adó- és vámhatóság által az e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget választó adózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
2. §
E törvény alkalmazásában1. egyéni vállalkozó: az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó;
2. főfoglalkozású kisadózó: az egyéni vállalkozó, kivéve azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32. és 33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat az előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;
3. kisadózó: a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója szerinti adózást jogszerűen választó egyéni vállalkozó;
4. a kisadózó bevétele: az egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével (tevékenységeivel) összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem minősül bevételnek
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) a visszatérített adó (ideértve különösen a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 17/A. §-a alapján történő adóvisszatérítést),
c) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (ideértve különösen a kapott kölcsönt, hitelt),
d) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
e) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
f) jogszabály vagy jogerős bírósági, hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
g) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás,
h) a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;
5. a bevétel megszerzésének időpontja:
a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybe vevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll;
c) forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;
d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, tartozása megszűnik;
e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg;
6. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások;
7. kifizető: az Art. 7. § 31. pontja szerinti kifizető;
8. külföldi kifizető: a külföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, továbbá az a magánszemély, aki valamely külföldi állam joga szerint önálló gazdasági tevékenységet folytat, feltéve, hogy a bevételt juttató ügyletben e minőségében jár el;
9. kifizetőtől származó bevétel: a kisadózó bevételének az a része, amelyet kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerez meg;
10. minimálbér: az adóév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;
11. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) összefüggésben használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják, azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi és a termőföld.
12. kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás.
2. Az adó alanya
3. §
Az adó alanya az egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az egyéni vállalkozó a bejelentést megelőzően az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választott.3. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
4. §
(1) A kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.(2) A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
(3) A kisadózói adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó bejelenti a nevét, adószámát, adóazonosító jelét, továbbá nyilatkozik arról, hogy a 2. § 2. pontja szerinti főfoglalkozású kisadózónak minősül-e. Ha az egyéni vállalkozó főfoglalkozású kisadózói minőségében változás történik, a változást az annak bekövetkeztét követő 15 napon belül be kell jelenteni.
(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az adószám törlésének évére és az azt követő 12 hónapra az az egyéni vállalkozó, akinek az adószámát az állami adó- és vámhatóság törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll.
(5) Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint az ÖVTJ'25 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése kód alá sorolt tevékenységekből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
(6) Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, akinek a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) szerinti adóalanyisága a Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnt meg, amennyiben a megszűnésre okot adó bevételét az e törvény 5. § (1) bekezdése f) pontjában említett személytől az ott meghatározott időtartamon belül szerezte.
(7) Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti adó hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózót. A tájékoztatás tartalmazza legalább
a) a kisadózó nevét, címét és adószámát;
b) az adóalanyiság kezdő dátumát;
c) a nyilvántartásba vételkor irányadó tételes adó fizetendő összegét, esedékességét és a bevételi számla számát;
d) rövid ismertetőt az e törvény szerinti adóval kapcsolatos adókötelezettségekről.
5. §
(1) A kisadózói adóalanyiság megszűnika) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
b) az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával, ha a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága az Evectv. szerint megszűnik;
c) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
d) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
e) a 4. § (5) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
f) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó kifizetőtől származó bevételt szerez
fa) a munkáltatójától,
fb) a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, vagy
fc) az fa) vagy fb) alpont szerinti személy jogutódjától, kapcsolt vállalkozásától, vagy a jogutód kapcsolt vállalkozásától;
g) az adóév utolsó napjával, ha a kisadózó által e törvény hatálya alatt az adóévben ugyanazon kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől, valamint az e kifizetővel az adóévben kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként együttesen megszerzett bevétel eléri a kisadózó adóévben megszerzett összes bevételének az 50 százalékát, azzal, hogy az arányszám számítása során az adóév utolsó napjáig ténylegesen befolyt bevételt kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjának alkalmazásában, ha a kisadózó a bevételt más személytől szerzi meg, de a bevétel alapjául szolgáló termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást ténylegesen az (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti személy részére teljesíti, a bevételt e személytől megszerzett bevételként kell figyelembe venni.
(3) A kisadózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a bevétel megszerzésének időpontját.
(4) A kisadózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a bevétel megszerzésének időpontját és a bevételt juttató személy azonosító adatait (nevét, adóazonosító számát, címét).
(5) A kisadózó az (1) bekezdés g) pontja szerinti körülmény bekövetkezését a 11. § (1) bekezdése szerinti bevallásban bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(6) Az adóalanyiság megszűnéséről - az (1) bekezdés a), b) és g) pontjában meghatározott eset kivételével - az állami adó- és vámhatóság határozatot hoz.
6. §
Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.4. A tételes adó és különadó mértéke és megfizetése
7. §
(1) A tételes adó mértéke havonta, ha a kisadózóa) főfoglalkozású kisadózónak minősül,
aa) 2027. január 1- 2027. december 31. között 100 ezer forint,
ab) 2028. január 1-jétől a tárgyévet megelőző év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének a Szocho tv. 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték és a Tbj. 25. § (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási járulék-mérték együttes mértékével számított, ezer forintra kerekített összege;
b) nem minősül főfoglalkozású kisadózónak,
ba) 2027. január 1- 2027. december 31. között 50 ezer forint
bb) 2028. január 1-jétől a tárgyévet megelőző év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének az Szja tv. 8. §-a szerinti adómértékével számított, ezer forintra kerekített összege.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni.
(3) A tételes adót a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(4) Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles az (1) bekezdés szerinti tételes adót fizetni, a kisadózói bevételének naptári évben elért összegéből az (5) bekezdés szerinti keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót (a továbbiakban: különadó) fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1) bekezdés szerinti tételes adót megfizetni, a különadót a kisadózói bevételének
a) az e törvény szerinti adóalanyiság fennállásának az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
b) a keretösszeg egytizenkettedének
szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott keretösszeg 22 millió forint.
(6) Ha a kisadózó az adóévben megszerzett bevétel után a (4) bekezdés szerinti különadó megfizetésére köteles, a különadót az adóévet követő év február 25. napjáig vagy - ha az adóalanyiság év közben megszűnik - az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(7) A (4) bekezdés szerinti különadó és a 8. § szerinti kiegészítő adó megfizetése nem mentesít az (1) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.
(8) A kisadózó nem fizeti meg az (1) bekezdés szerinti tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott, vagy
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve, ha az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.
(9) Nem kell megfizetni az (1) bekezdés szerinti adót arra a hónapra vonatkozóan sem, amelyben a (8) bekezdés a)-c) pontja szerinti állapot megszűnik, akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (8) bekezdés szerint az adót nem kell megfizetni.
(10) A kisadózó - ide nem értve a (8) bekezdés d) pontja szerinti esetet - a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (8) és (9) bekezdés szerint nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettsége. A kisadózónak a (8) bekezdés d) pontja szerinti esetben nem kell bejelentést tennie, azzal, hogy a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adó- és vámhatóság hivatalból végzi el. A kisadózónak ugyanakkor be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, ha a szünetelés ideje alatt az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.
(11) Az állami adó- és vámhatóság a kisadózó tételesadó-fizetési kötelezettségét a 4. § (3) és (10) bekezdése szerinti bejelentések, valamint az állami adó- és vámhatóság határozata alapján tartja nyilván.
(12) A tételes adó (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti mértékét az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyév január 12. napjáig közzéteszi.
5. A kiegészítő adó mértéke és megfizetése
8. §
(1) A kisadózó az adóévben megszerzett, kifizetőtől származó bevétele után kiegészítő adót fizet, ha e bevétel 15 százaléka meghaladja az adóévben összesen fizetendő tételes adó összegét.(2) A kiegészítő adó összege az (1) bekezdés szerinti bevétel 15 százalékának az adóévben összesen fizetendő tételes adó összegét meghaladó része.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában nem vehető figyelembe annak a hónapnak a tételes adója, amelyre a kisadózó nem köteles tételes adót fizetni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bevételt a 7. § (4) bekezdése szerinti különadó megállapításánál figyelembe kell venni.
(5) Ha a kisadózó adóévben megszerzett, kifizetőtől származó bevétele a nem kifizetőtől származó bevétellel együtt vagy annak hiányában meghaladja a 7. § (4) bekezdés szerint meghatározott keretösszeget, a kisadózói bevételnek a keretösszeget meghaladó része után kiegészítő adót nem fizet. A keretösszeget meghaladó bevétel meghatározása során először a nem kifizetőtől származó bevételt, majd a kifizetőtől származó bevételt kell figyelembe venni.
(6) A kisadózó a kiegészítő adót az adóévet követő év február 25. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(7) Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, a kisadózó a kiegészítő adót az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
6. A tételes adóval teljesített közterhek
9. §
(1) A kisadózó az adóalanyiság időszakában mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:a) az Szja tv. szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő, főfoglalkozású kisadózó saját maga után fizetendő személyi jövedelemadójának és társadalombiztosítási járulékának megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózó saját maga után fizetendő személyi jövedelemadójának megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.
(2) A tételes adó megfizetésével a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
7. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme
10. §
(1) A főfoglalkozású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havontaa) 2027. január 1-2027. december 31. között 317 ezer forint,
b) 2028. január 1-jétől a tárgyévi minimálbér összege.
Az állami adó- és vámhatóság a 4. § (3) bekezdése és a 7. § (10) bekezdése szerinti bejelentés adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(2) A főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózó e jogállására tekintettel nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
(3) Szünetel a főfoglalkozású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót a 7. § (8) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a kisadózó az adott hónapban kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez (ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez), és erre tekintettel megfizeti a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tételes adót.
(4) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett bevallásban feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül.
8. Bevallási kötelezettség
11. §
(1) A kisadózó az adóévet követő év február 25. napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be az adóévben adóalanyként megszerzett bevételét (külön feltüntetve a kifizetőtől származó bevételét), a 7. § (4) bekezdése szerinti különadót és a 8. § szerinti kiegészítő adót.(2) Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, a bevallási kötelezettséget az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
9. Nyilvántartási kötelezettség
12. §
(1) Az adóalany az e törvény szerinti adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségét e § szerint teljesíti.(2) A kisadózó bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bizonylat sorszáma;
c) a bevétel összege;
d) a bevétel megszerzésének időpontja;
e) annak megjelölése, hogy a bevétel kifizetőtől származó bevételnek minősül;
f) az e) pont szerinti bevétel esetén a kifizető, külföldi kifizető neve, elnevezése és adószáma, külföldi kifizető esetén adószám hiányában az azonosítására szolgáló adóazonosító száma vagy más, egyértelmű azonosítására alkalmas azonosítója;
g) ha az 5. § (2) bekezdése alkalmazandó, annak a személynek a neve, elnevezése és f) pont szerinti azonosítója, akitől a bevételt az 5. § (2) bekezdése alapján megszerzettnek kell tekinteni.
(3) A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi és ezen dokumentumokból a (2) bekezdésben meghatározott adatok hitelt érdemlően megállapíthatók.
(4) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást vagy a törlést követően is megállapítható legyen.
(5) A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
10. Az áttérés szabályai
13. §
(1) Ha a kisadózó az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, akkora) a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania;
b) e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy arra jogosult - alkalmazhatja az átalányadózást.
(2) E § alkalmazásában kisadózói adóalanyiság alatt a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény II. fejezete, a Kata tv., valamint az e törvény szerinti kisadózói adóalanyiságot kell érteni. Ha az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyiságot megelőzően az Szja tv. szerint adózott, az e törvény szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont az Szja tv. szerinti adózás időszakára esik. A kisadózói adóalanyiság időtartama alatt felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat a kisadózó olyan módon számolhatja el, mintha azok a kisadózói adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel.
(3) A kisadózói adóalanyiságot megelőzően a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyiság időszaka alatt adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván azt a bevételt, amelyet a kisadózói adóalanyiság bejelentésének adóévében az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. Ha az egyéni vállalkozó kisadózói adóalanyiságát megszünteti, akkor ezt az összeget bevételnövelő tételként kell figyelembe vennie, kivéve, ha az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazza.
(4) A kisadózó az Szja tv. 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha a kisadózói adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt vagy a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett.
(5) Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv.-ben foglalt valamennyi feltételnek. Amennyiben a kisadózó adóalanyisága az 5. § (1) bekezdés g) pontjának teljesülése miatt az adóév utolsó napján szűnik meg, az átalányadózás választását a 11. § (1) bekezdése szerinti bevallásban teheti meg.
(6) Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - az Szja tv.-nek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
(7) A kisadózói adóalanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszköz, nem anyagi jószág alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg -után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.
(8) A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni
a) a kisadózói adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást;
b) a kisadózói adóalanyiság megszűnésekor a (6) bekezdés szerinti vagyonleltárban kimutatott tárgyi eszközök és nem anyagi javak - ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszközöket és nem anyagi javakat - beruházási költségének a kisadózói adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét, és
c) a tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a kisadózói adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását, függetlenül megszerzésük időpontjától.
(9) A kisadózói adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. A kisadózói adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, vagy annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
(10) A kisadózói adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(11) Ha az egyéni vállalkozó halála után a tevékenységét özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, vagy az örökös 90 napon belül bejelentheti, hogy e törvény szerinti adózási mód alkalmazásával kívánja folytatni az egyéni vállalkozó tevékenységét. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján írja elő a fizetendő tételes adót azzal, hogy a bejelentést megelőző időszak tekintetében késedelmi pótlék felszámításának nincs helye. E § alkalmazásában az elhunyt egyéni vállalkozót és az elhunyt személy egyéni vállalkozását folytató egyéni vállalkozót egy adóalanynak kell tekinteni.
11. Hatályba léptető rendelkezések
14. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. december 1-jén lép hatályba.(2) Az 1-3. §, az 5-13. §, a 17. § (1) bekezdése, a 18-25. §, a 26. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 27. § (1) bekezdése, a 28. § és a 29. § a) és c) pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 29. § b) és d) pontja 2028. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 17. § (2) bekezdése, a 26. § (3), (5) és (6) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése és a 30. § 2029. január 1-jén lép hatályba.
12. Átmeneti rendelkezések
15. §
(1) Ha a kisadózó Kata tv. szerinti adóalanyisága a Kata tv. 5. § (1) bekezdés c), d), e) vagy f) pontja alapján szűnik meg, az adóalanyisága megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot.(2) Ha a kisadózó Kata tv. szerinti adóalanyisága a Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg, akkor az e törvény szerinti adóalanyiság választását a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak. Ebben az esetben a kisadózó e törvény szerinti adóalanyisága - a 4. § (1) bekezdésétől eltérően - a bevétel megszerzésének napjával jön létre, a bevétel megszerzésének napját magában foglaló hónapra kizárólag az e törvény 7. § (1) bekezdése szerinti tételes adót köteles megfizetni, és az e hónap egészében megszerzett bevételét az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek kell tekinteni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó az e törvény 4. § (6) bekezdése szerint az adóalanyiságot nem választhatja.
16. §
(1) Az e törvény szerinti adóalanyiságot 2027. január 1-jétől választani kívánó egyéni vállalkozó -figyelemmel a 15. §-ban foglalt rendelkezésekre - az adóalanyiság választására vonatkozó bejelentést 2026. december 1-jétől a 4. §-ban foglalt szabályok szerint teheti meg. Az e bekezdés alapján megtett bejelentés esetén az adóalanyiság - a 4. § (2) bekezdésétől eltérően - 2027. január 1-jén jön létre.(2) Az az egyéni vállalkozó, aki 2028. december 31-én a Kata tv. szerint kisadózónak minősül, 2029. január 1-jétől külön bejelentés nélkül e törvény szerinti főfoglalkozású kisadózónak minősül. Ha a kisadózó 2029. január 1-jén e törvény alapján nem minősül főfoglalkozású kisadózónak, ezt 2029. január 15-éig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) A (2) bekezdés szerinti kisadózó 2028. december 31-éig bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak, hogy 2029. január 1-jétől adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint kívánja teljesíteni.
(4) A (2) bekezdés szerinti kisadózót az állami adó- és vámhatóság 2029. január 1-jével e törvény szerinti kisadózóként nyilvántartásba veszi.
(5) A 2028. december 31-én a Kata tv. hatálya alá tartozó kisadózónak 2028. december 31-én megszerzett bevételnek kell tekintenie minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont 2029. január 1-je előtti.
(6) A Kata tv. rendelkezéseit a 2028. december 31-éig fennálló adóalanyisággal összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítására és teljesítésére, továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatra, bevallásra, adómegállapításra, ellenőrzésre, hatósági eljárásra, végrehajtásra és jogkövetkezményekre a Kata tv. hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
13. Módosító rendelkezések
17. §
(1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv) 52. § 22. pontjának h) alpontjában a "kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szöveg lép.(2) A Htv. 52. § 22. pontjának h) alpontjában a "kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szöveg lép.
18. §
(1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a kisadózó vállalkozók tételes adója vagy a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 45 százalékával. Ha a mezőgazdasági őstermelő átalányadózó, akkor az adóévi őstermelésből származó bevétele csökkenthető a bevétel 90 százalékának megfelelő összeggel."
(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szöveg lép.
19. §
Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: rész 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)
"8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, továbbá a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója, a 40 százalékos mértékű különadó, valamint a 15 százalékos mértékű kiegészítő adó;"
20. §
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:[Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]
"l) a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerinti főfoglalkozású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget."
(2) A Tny. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, a főállású kisadózó és a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó biztosítási idejének, valamint a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerinti főfoglalkozású kisadózó 2027. évben szerzett biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell."
21. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szöveg lép.22. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 66. pontja a következő g) alponttal egészül ki:(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában: közteher:
A bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló)
"g) a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti adó, különadó, kiegészítő adó."
23. §
(1) Az Art. 133/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:[GINOP támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatás
A kincstár megkeresésére a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból (a továbbiakban: GINOP) származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához az állami adó- és vámhatóság a következő adatokat havonként - a bevallás benyújtására előírt határidőt követő második hónap 15. napjáig - elektronikus úton átadja:]
"f) a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti adót alkalmazó egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a fizetendő tételes adó havi összegét, fizetendő tételes adó havi egyenlegét."
(2) Az Art. 133/A. § (2) bekezdésében a "a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló bevételi nyilatkozatában, bevallásában" szövegrész helyébe az "a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti, valamint a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti bevételi nyilatkozatban, továbbá a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti bevallásban" szöveg lép.
24. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)
"24. a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény 7. § (11) bekezdés szerinti bejelentés, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény 7. § (11) bekezdése alapján a tételesadó-fizetési kötelezettség nyilvántartásának alapjául szolgáló bejelentés,"
25. §
A Szocho tv. 33. § (2) bekezdésében az "a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, valamint a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény, valamint a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény" szöveg lép.26. §
(1) A Tbj. 6. § (1) bekezdése a következő m) alponttal egészül ki:(E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő)
"m)a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti főfoglalkozású kisadózó,"
(2) A Tbj. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személyek után és a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti főfoglalkozású kisadózó után fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni."
(3) A Tbj. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti főfoglalkozású kisadózó után fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni."
(4) A Tbj. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"70. §
A kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint a kisadózói adóalanyiság választásának bejelentésével, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti főfoglalkozású kisadózó a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti."
(5) A Tbj. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"70. §
A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti főfoglalkozású kisadózó a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti."
(6) Hatályát veszti a Tbj. 6. § (1) bekezdés i) pontja.
27. §
(1) A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 1. § 2. pontja a következő f) alponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:
nettó árbevétel:)
"f) a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó bevétele;"
(2) Hatályát veszti a Kiskeradó tv. 1. § 2. pontjának c) alpontja.
28. §
A Kata tv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:"15/A. §
2026. december 31-ét követően e törvény rendelkezéseit csak az a kisadózó alkalmazhatja, aki 2026. december 31-én az e törvény szerinti adó alanya volt, és akinek az adóalanyisága azóta nem szűnt meg."
29. §
A Kata tv.a) 7. § (1) bekezdésében az "50 ezer forint" szövegrész helyébe a "75 ezer forint" szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a "75 ezer forint" szövegrész helyébe a "100 ezer forint" szöveg,
c) 9. § (1) bekezdésében a "108 ezer forint" szövegrész helyébe a "161 ezer forint" szöveg,
d) 9. § (1) bekezdésében a "161 ezer forint" szövegrész helyébe a "215 ezer forint" szöveg
lép.
30. §
Hatályát veszti a Kata tv.Általános indokolás
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat a vállalkozói társadalom részéről megfogalmazott igényekre figyelemmel újra szabályozza a kisadózó vállalkozók tételes adójának szabályait, és az adózási forma választásának lehetőségét az egyéni vállalkozók szélesebb köre számára teszi elérhetővé.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés a törvény hatályát és az adó alkalmazásának alapvető szabályait határozza meg. Rögzíti, hogy az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyiság választása és az arra való jogosultsága esetén az egyéni vállalkozói tevékenységéhez kapcsolódó adó- és más közteherfizetési kötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesítheti.A rendelkezés meghatározza a nemzetközi szerződések és a viszonosság alkalmazásának szabályait. Rögzíti továbbá, hogy az e törvény szerinti adóval összefüggő hatósági ügyekben az állami adó- és vámhatóság jár el, az adókötelezettségek teljesítésére pedig e törvény mellett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései irányadók.
A rendelkezés kimondja, hogy az e törvény szerinti adó a központi költségvetés bevétele, valamint meghatározza az állami adó- és vámhatóság által az adóalanyokról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásként történő minősítését.
2. §
A rendelkezés meghatározza a törvény alkalmazásában használt alapvető fogalmakat.3. §
A rendelkezés meghatározza a kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult alanyi kört. Az adó választására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozó jogosult, függetlenül attól, hogy főfoglalkozású kisadózónak minősül-e. Az adóalanyiság választását az állami adó- és vámhatósághoz, az e célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni.4. §
A rendelkezés meghatározza a kisadózói adóalanyiság keletkezésének időpontját, az adóalanyiság választásához kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket és kizáró feltételeket, valamint az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségét.Főszabály szerint a kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Ettől eltérően a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az adóalanyiság választását az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg jelentheti be; ebben az esetben az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
Az adóalanyiság választásakor az egyéni vállalkozó bejelenti a törvényben meghatározott azonosító adatait, továbbá nyilatkozik arról, hogy főfoglalkozású kisadózónak minősül-e. A bejelentett adatokban, illetve a főfoglalkozású kisadózói minőségben bekövetkező változást annak bekövetkeztét követő 15 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, akinek az adószámát az állami adó- és vámhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, illetve aki a bejelentés időpontjában adószámtörlés hatálya alatt áll.
Szintén nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke szerinti saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A kizáró feltétel tehát nem önmagában e tevékenység folytatásához, hanem az abból származó bevétel megszerzéséhez kapcsolódik.
Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó sem, akinek a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) szerinti adóalanyisága kifizetőtől történő bevétel megszerzése miatt szűnik meg és ez a bevétel a munkáltatójától, vagy a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezen jogalanyok jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától származik.
Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti adó hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózót. A tájékoztatás tartalmazza a kisadózó alapvető azonosító adatait és az adóalanyiság kezdő időpontját, továbbá a nyilvántartásba vételkor irányadó tételes adó összegére és megfizetésére vonatkozó adatokat, valamint a törvény szerinti adókötelezettségek rövid ismertetését.
5. §
A rendelkezés tételesen felsorolja az adóalanyiság megszűnésének eseteit, valamint meghatározza az adóalanyiság megszűnésének időpontját. Megszűnik az adóalanyiság, ha• a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a törvényjavaslat szabályai szerint teljesíti - a bejelentés hónapjának utolsó napjával;
• az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság az Evectv. szerint megszűnik - az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával;
• az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg - az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával;
• a kisadózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot - az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja, ha a kisadózó az adótartozását a határozat véglegessé válásáig megfizeti;
• a kisadózó ingatlan-bérbeadásból vagy -üzemeltetésből szerez bevételt - a bevétel megszerzését megelőző nappal;
• a kisadózó bevételt szerez a munkáltatójától, vagy a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezen jogalanyok jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától - a bevétel megszerzését megelőző nappal;
• az adóév utolsó napjával, ha a kisadózó által az adóévben ugyanazon kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől, valamint az e kifizetővel az adóévben kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként együttesen megszerzett bevétel eléri a kisadózó adóévben megszerzett összes bevételének az 50 százalékát.
Az utolsó pontban említett megszűnési esetben az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisadózó a bevételt más, harmadikszemélytől (pl.: munkaerő-közvetítő cégtől) szerzi meg, de a kisadózói tevékenységet valójában a munkáltató, a volt munkáltató vagy azok kapcsolt vállalkozása, jogutódja, illetve ugyanazon kifizető, külföldi kifizető részére teljesíti. Tartalmi vizsgálatot igényel, ha a harmadik személy gazdaságilag indokolatlanul kizárólag abból a célból lép be a számlázási láncolatba, hogy ennek a szabálynak az érvényesülését megakadályozza.
Az állami adó- és vámhatóság a törvényben nevesített esetekben az adóalanyiság megszűnéséről határozattal értesíti a kisadózót. A rendelkezés előírja továbbá, hogy a kisadózó az ingatlanbérbeadásból vagy -üzemeltetésből származó bevétel megszerzésének időpontját, valamint munkáltató, volt munkáltató részére kisadózóként történő tevékenységvégzést 15 napon belül bejelentse az állami adó- és vámhatóságnak. Az előzőektől eltérően azt, hogy a kisadózó ugyanazon kifizetőtől, külföldi kifizetőtől, illetve ezen kifizetők kapcsolt vállalkozásától együttesen származó bevétele eléri az összes bevételének az 50 százalékát a február 25-éig benyújtandó bevallásában kell a kisadózónak bejelentenie.
6. §
Az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiságot.7. §
A tételes adó mértéke attól függően kerül meghatározásra, hogy a kisadózó főfoglalkozású kisadózónak minősül-e. A főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havonta 100 ezer forint, 2028. január 1-jétől pedig a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér szociális hozzájárulási adó-és társadalombiztosításijárulék-tartalmának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget fizet. A főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózó 2027-ben havonta 50 ezer forint, 2028. január 1-jétől pedig a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbér személyi jövedelemadótartalmának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget fizet tételes adóként. A tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.2028-tól kezdődően a tételes adó mértékét az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyév január 12. napjáig közzéteszi.
A tételes adófizetési kötelezettségen felül a kisadózót 40 százalékos mértékű különadó terheli, ha bevétele meghaladja az évi 22 millió forintos keretösszeget, vagy - ha a kisadózó az adóév nem minden hónapjára köteles tételes adót fizetni - annak időarányos részét. Az adót az adóévet követő év február 25. napjáig, az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén pedig az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell bevallani és megfizetni.
A rendelkezés meghatározza azokat az eseteket is, amelyek fennállása esetén a kisadózót nem terheli tételes adófizetési kötelezettség, valamint az ehhez kapcsolódó bejelentési és nyilvántartási szabályokat.
8. §
A kisadózó a kifizetőtől, illetve külföldi kifizetőtől termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megszerzett bevétele után kiegészítő adót fizet, ha e bevétel 15 százaléka meghaladja az adóévben összesen fizetendő tételes adó összegét. A kiegészítő adó összege a kifizetőtől, illetve külföldi kifizetőtől származó bevétel 15 százalékának a fizetendő tételes adó összegét meghaladó része. Ez utóbbi csökkentő tétel meghatározásakor nem vehető figyelembe annak a hónapnak a tételes adója, amelyre a kisadózót tételesadó-fizetési kötelezettség nem terheli (például mert az egyéni vállalkozói tevékenységét a hónap egészében szünetelteti).A 22 millió forintos keretösszeg számításánál a kifizetőtől, illetve külföldi kifizetőtől származó bevételt is figyelembe kell venni, ugyanakkor a keretösszeget meghaladó bevételrész nem tartozik a kiegészítő adó alapjába, arra kizárólag a 40 százalékos adót kell megfizetni. Arra az esetre, amikor a kisadózó kifizetőtől és kifizetőnek nem minősülő személytől is szerez bevételt és az adóévi összes bevétele átlépi a keretösszeget, sorrendiségi szabály kerül bevezetésre, amely kimondja, hogy először a nem kifizetőtől származó bevételt, majd a kifizetőtől megszerzett bevételt kell figyelembe venni. Így például, ha a kisadózó 10 millió forint bevételt magánszemélynek nyújtott szolgáltatásból, míg 15 millió forint bevételt kifizetőnek értékesített szolgáltatásból szerez, akkor a 22 millió forintos keretösszeget a kifizetőtől származó 3 millió forintos bevétellel lépi túl, vagyis 12 millió forint kifizetői bevétel után 15 százalék kiegészítő adó, míg 3 millió forint bevétel után 40 százalék különadó fizetési kötelezettsége merül fel.
9. §
A rendelkezés rögzíti, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójának megfizetése mely közterheket váltja ki az adóalanyiság időszakában. Eszerint a tételes adó megfizetésével a kisadózó az alábbiakat teljesíti:• a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
• a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;
• a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.
A tételes adó megfizetésével azonban a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.
10. §
A főfoglalkozású kisadózó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint biztosítottnak minősül, és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Az ellátások számításának alapja havonta 2027-ben 317 ezer forint, 2028. január 1-jétől pedig a tárgyévi minimálbér összege.A nem főfoglalkozású kisadózó e jogállása alapján biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
A rendelkezés meghatározza a főfoglalkozású kisadózó biztosítása szünetelésének szabályait, valamint az állami adó- és vámhatóság biztosítotti jogállással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét.
A jövedelemigazolás kiállítása szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett bevallásában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül.
11. §
A kisadózó az adóévet követő év február 25. napjáig bevallást tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről (külön feltüntetve a kifizetőtől, külföldi kifizetőtől származó bevételt), a 40 százalékos mértékű adóról és a 15 százalékos mértékű kiegészítő adóról. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell megtenni.12. §
A kisadózó bevételi nyilvántartás vezetésére köteles, amelyben a bevételeit - ideértve annak megjelölését is, hogy a bevétel kifizetőtől származó bevételnek minősül-e - időrendben és ellenőrizhető módon rögzíti. A rendelkezés meghatározza a bevételi nyilvántartás kötelező adattartalmát, a nyilvántartási kötelezettség bizonylatok megőrzésével történő teljesítésének feltételeit, valamint a nyilvántartás és a bizonylatok megőrzésének szabályait.13. §
A rendelkezés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti adózás és a kisadózói adóalanyiság, valamint a korábbi törvények szerinti és az e törvény szerinti kisadózói adóalanyiság közötti áttérés szabályait határozza meg. Rendezi az áttérést megelőző időszakhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolását, a meglévő készletek kezelését, valamint a kisadózói adóalanyiság választását megelőzően igénybe vett egyes kedvezményekhez kapcsolódó kötelezettségeket.Meghatározza továbbá a kisadózói adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó, az átalányadózás választására, a vagyonleltár készítésére, a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírására, a költségek elszámolására és a korábbról fennmaradt elhatárolt veszteségre vonatkozó szabályokat. Azon speciális esetben, amikor a kisadózó adóalanyisága az ugyanazon kifizetőnek történő számlázásra vonatkozó 50 százalékos szabály miatt az adóév utolsó napján megszűnik, az átalányadózás választásáról az adóévet követő február 25-éig benyújtandó bevallásában nyilatkozhat.
14. §
Hatályba léptető rendelkezés. A törvény egyes, az új adóalanyiság választásának előkészítéséhez és az átmenethez szükséges rendelkezései 2026. december 1-jén lépnek hatályba, az új adónemre vonatkozó érdemi rendelkezések többsége 2027. január 1-jétől alkalmazandó. A régi KATA tételes adójának és ellátási alapjának második lépcsős emelésére vonatkozó rendelkezések 2028. január 1-jén, a régi KATA hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó rendelkezések pedig 2029. január 1-jén lépnek hatályba.15. §
A rendelkezés kimondja. hogy ha a régi KATA szerinti adóalanyiság valamilyen szankció jellegű intézkedés következtében szűnik meg, akkor - az általános szabályokkal megegyezően - a kisadózó a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot.Ha a régi szabályokat alkalmazó kisadózó kifizető részére bocsát ki számlát, azt 15 napon belül kell bejelentenie az állami adó- és vámhatóságnak, és adóalanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik. Ilyen esetben azonban bejelentkezhet e törvény hatálya alá, és adóalanyisága a főszabálytól eltérően nem a választás bejelentését következő hónap első napján, hanem a bejelentkezés napján jön létre. A váltás hónapjára az új szabályok szerinti tételes adót kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a hónap mely napján szűnt meg a régi adóalanyiság és keletkezett az új, illetve a váltás hónapjában megszerzett bevétel egészét - függetlenül attól, hogy a bevétel a hónap melyik napján keletkezett - már az új szabályok szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek kell tekinteni. A 22 millió forintos bevételi értékhatár, a 15 százalékos kiegészítő adó, a 40 százalékos különadó és az ugyanazon kifizetőtől származó bevételre vonatkozó 50 százalékos szabály alkalmazásakor tehát a váltás hónapjában megszerzett bevétel egészét figyelembe kell venni tekintet nélkül arra, hogy a bevétel e hónapnak a váltás időpontját megelőző napjaiban keletkezett-e. Így például. ha a kisadózó Kata tv. szerinti adóalanyisága kifizetőnek történő számlázás miatt 2026. október 18-án megszűnik és a kisadózó 15 napon belül bejelenti, hogy az új KATÁ-t választja akkor az október 1-17. között keletkezett bevételt már az új KATA szerinti adóalanyiság ideje alatt megszerzett bevételnek kell tekinteni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó Kata tv. szerinti adóalanyisága kifizetőtől történő bevétel megszerzése miatt szűnt meg és ez a bevétel a munkáltatójától, vagy a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezen jogalanyok jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától származik.
Az új KATÁ-ba történő átlépés a kisadózót nem mentesíti azon kötelezettsége alól, hogy a Kata tv. szerinti kisadózói adóalanyiságot a Kata tv.-ben szerelő megszűnési szabályoknak megfelelően lezárja, vagyis az egyéni vállalkozónak a Kata tv. 7. § (6) bekezdése, illetve 10. § (2) bekezdése alapján soron kívül (30 napon belül) be kell nyújtania a bevételi nyilatkozatot, illetve amennyiben átlépte a bevételi értékhatárt be kell vallania és meg kell fizetnie a 40 százalékos mértékű különadót.
16. §
Az (1) bekezdéshez: Az új adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatot 2026. december 1-jétől lehet megtenni, amely alapján az adóalanyiság 2027. január 1-jén jön létre. Ezen időponttól kezdődően a Kata tv. hatálya alá tartozó kisadózó is bármikor átléphet az új KATÁ-ba. Az átlépést megelőzően az egyéni vállalkozónak a Kata tv-ben található általános megszűnési szabályok szerint meg kell szüntetnie a ("régi") jogalanyiságát.A (2)-(4) bekezdéshez: A rendelkezések az új adónemre történő áttérés szabályait határozzák meg. A 2028. december 31-én a Kata tv. szerinti kisadózói adóalanyisággal rendelkező egyéni vállalkozó 2029. január 1-jétől külön bejelentés nélkül e törvény szerinti főfoglalkozású kisadózónak minősül, és az állami adó- és vámhatóság e minőségében nyilvántartásba veszi. A kisadózó 2028. december 31-éig bejelentheti, ha 2029. január 1-jétől nem kíván az új szabályok szerint adózni.
Nincs akadálya annak, hogy a régi KATÁ-t alkalmazó kisadózó már 2029. január 1-je előtt átjelentkezzen e törvény hatálya alá. Ezt az állami adó- és vámhatóság felé megtett bejelentésében bármikor megteheti. Az új adóalanyiság - az általános szabályok szerint - a bejelentést követő hónap első napjával jön létre.
Az (5) bekezdéshez: A rendelkezés a Kata tv. szerinti adóalanyiság és az e törvény szerinti adóalanyiság közötti bevételi elhatárolás szabályát határozza meg. A 2028. december 31-én kisadózónak minősülő egyéni vállalkozónak 2028. december 31-én megszerzett bevételként kell figyelembe vennie azt az ellenértéket, amelynek bizonylat szerinti teljesítési időpontja 2029. január 1-jét megelőző időpontra esik.
A (6) bekezdéshez: A szabály kimondja, hogy a Kata tv. rendelkezéseit a törvény hatályon kívül helyezését, azaz 2028. december 31-ét követően is alkalmazni kell a Kata tv. szerinti adóalanyisággal összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítása és teljesítése során.
17. §
A rendelkezés a helyi adókról szóló törvényben vezeti át az új adónem elnevezését.18. §
A rendelkezés a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben vezeti át az új adónem elnevezését.19. §
A rendelkezés kiegészíti az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadásokra vonatkozó szabályát. Ennek megfelelően az új adónem alapján fizetendő tételes adó, különadó és kiegészítő adó sem számolható el költségként az egyéni vállalkozói jövedelem megállapítása során.20. §
A rendelkezés biztosítja, hogy az új adónem szerinti főfoglalkozású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása során keresetként, jövedelemként figyelembe kelljen venni. Ezáltal az új KATA alapján megszerzett ellátási alap a nyugdíj összegének megállapításakor is érvényesül.21. §
A rendelkezés a mozgóképről szóló törvényben egészíti ki az új adónemre történő hivatkozást.22. §
A rendelkezés a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény alkalmazásában köztehernek minősíti az új KATA alapján fizetendő tételes adót, különadót és kiegészítő adót, biztosítva e kötelezettségek megfelelő kezelését az adósságrendezési eljárásban.23. §
A rendelkezés az Art. szerinti, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból származó támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatást kiterjeszti az új KATA-t alkalmazó egyéni vállalkozókra. Ennek keretében az állami adó- és vámhatóság a kincstár részére adatot szolgáltat többek között a kisadózó biztosítási jogviszonyának fennállásáról és szüneteléséről, valamint a fizetendő tételes adó összegéről és egyenlegéről.24. §
A rendelkezés a kisadózó tételesadó-fizetési kötelezettségéhez kapcsolódó végrehajtható okirat meghatározását pontosítja.25. §
A rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben vezeti át az új adónemre vonatkozó hivatkozást.26. §
A rendelkezés e törvény társadalombiztosítási szabályaival összhangban módosítja a Tbj.-t. Rögzíti, hogy az e törvény szerinti főfoglalkozású kisadózó biztosítottnak minősül, továbbá hogy az utána fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteher teljesítésére e törvény szabályai irányadók. A módosítás rendezi továbbá a főfoglalkozású kisadózó biztosítási kötelezettségéhez kapcsolódó bejelentés szabályait is.27. §
A rendelkezés a kiskereskedelmi adóról szóló törvényben vezeti át az új adónem elnevezését.28-29. §
A 2027. január 1 - 2028. december 31. közötti időszakban a Kata tv. és e törvény párhuzamosan alkalmazható, a Kata tv-t azonban csak azok az egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akik már 2026. december 31-én annak hatálya alá tartoztak. Ez azt jelenti, hogy a régi KATA-t csak azok a főfoglalkozású egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akik már korábban is ezen adózási mód szerint teljesítették adókötelezettségüket, vagyis kifizető részére nem számláznak.Természetesen nincs akadálya annak, hogy a régi KATA-t alkalmazó kisadózó már 2029. január 1-je előtt átjelentkezzen e törvény hatálya alá. Ezt az állami adó- és vámhatóság felé megtett bejelentésében bármikor megteheti. Az új adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre.
A régi szabályok változatlanul 18 millió forint éves bevételig alkalmazhatók, az azt meghaladó bevétel után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetni. A régi szabályokat alkalmazó egyéni vállalkozók - a taxiszolgáltatást végző egyéni vállalkozók kivételével - továbbra sem számlázhatnak kifizető részére.
Két lépcsőben emelkedik a fizetendő tételes adó: 2027. január 1-jétől havi 75 ezer forintra, 2028. január 1-jétől pedig havi 100 ezer forintra. A tételes adó emelésével arányosan emelkedik a kisadózót megillető társadalombiztosítási ellátások alapja is: a jelenlegi havi 108 ezer forintról 2027. január 1-jétől 161 ezer forintra, 2028. január 1-jétől pedig 215 ezer forintra.
30. §
A rendelkezés 2029. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a Kata tv-t.