adozona.hu
1994. évi XCV. törvény
1994. évi XCV. törvény
a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. [A Megállapodást megerősítő okiratok kicserélése 1994. január 17-e napján megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1994. március 1-jén hatályba lépett.]
A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam (a továbbiakban együttesen: a Szerződő...
1994. évi XCV. törvény
a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről
1. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. [A Megállapodást megerősítő okiratok kicserélése 1994. január 17-e napján megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1994. március 1-jén hatályba lépett.]2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
"MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről
A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam (a továbbiakban együttesen: a Szerződő Államok, és mindegyik külön: a Szerződő Állam),Attól az óhajtól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egymás közötti nagyobb gazdasági együttműködéshez és különösen az egyik Szerződő Állam beruházóinak a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben megvalósuló beruházásaihoz,
Felismerve, hogy ezen beruházások elősegítése és kölcsönös védelme kétoldalú megállapodások alapján hozzájárul az üzleti kezdeményezések előmozdításához, és fokozza a két Szerződő Állam gazdasági fellendülését,
Az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
Meghatározások
A Megállapodás szempontjából(1) A "beruházás" kifejezés mindenfajta vagyoni értéket jelent, amely az egyik Szerződő Állam beruházójának tulajdonában van vagy irányítása alatt áll, és amelyet az a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben ennek az Államnak a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban ruház be, és különösen, de nem kizárólag:
a) ingó és ingatlan tulajdont, továbbá minden más érdekeltséget vagy dologi jogot, mint jelzálog, zálogjog, biztosíték, haszonélvezet és hasonló jogok;
b) társasági részvényeket, értékpapírokat és adósleveleket vagy az ilyen társaságokban fennálló egyéb jogokat vagy érdekeltségeket, kölcsönöket és az egyik Szerződő Állam vagy annak beruházói által kibocsátott kötvényeket és újrabefektetés céljára visszatartott jövedelmeket;
c) valamely beruházással kapcsolatos adósságot, szolgáltatást és pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó követelést;
d) szellemi és ipari tulajdonjogot, mint szerzői jogok, védjegyek, szabadalmak, ipari minták, know-how, üzleti titkok, üzleti nevek és good-will;
e) jogszabály vagy szerződés alapján nyújtott jogot és jogszabály alapján kiadott koncessziókat vagy engedélyeket, ideértve a természeti kincsek kutatását, feltárását, kitermelését, kiaknázását vagy felhasználását, és az engedélyezett termékek gyártásának, felhasználásának és eladásának jogát.
(2) A "beruházó" kifejezés olyan természetes vagy jogi személyt jelent, ideértve az egyik Szerződő Állam Kormányát, aki a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben beruházást létesít.
(3) A "természetes személy" kifejezés mindegyik Szerződő Állam tekintetében azt a természetes személyt jelenti, aki ennek az Államnak a jogszabályai szerint annak állampolgára.
(4) A "jogi személy" kifejezés mindegyik Szerződő Állam tekintetében jelenti:
a) azokat a jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Állam jogszabályaival összhangban létesítettek és ismertek el jogi személynek, úgymint intézmények, fejlesztési alapok, vállalkozások, ügynökségek, szövetkezetek, személyi egyesülések, társaságok, hatóságok, alapítványok, vállalatok, cégek, szervezetek és üzleti társulások vagy hasonló jogi személyek, függetlenül attól, hogy felelősségük korlátolt vagy nem;
b) bármely állam jogszabályai alapján létesített jogi személyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam olyan beruházóinak tulajdonában vannak, vagy ellenőrzése alatt állnak, akiknek tényleges gazdasági tevékenységet folytató székhelye ennek a Szerződő Államnak a területén van.
A beruházótól e pont alapján kérhető az ilyen tulajdon vagy ellenőrzés bizonyítása annak érdekében, hogy az a Szerződő Állam, amelynek területén a beruházás megvalósult vagy megvalósítandó, a beruházót a másik Szerződő Állam beruházójának ismerhesse el.
(5) A "jövedelem" kifejezés beruházásból származó összegeket jelent, és különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, az osztalékot, a jogdíjat, igazgatási, műszaki segítségnyújtási vagy egyéb díjakat és a természetbeni fizetést.
(6) A "tengeri övezetek" kifejezés jelenti a tengeri és tenger alatti övezeteket, amelyek felett mindegyik Szerződő Állam a nemzetközi jog alapján szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol.
(7) A "kapcsolt tevékenységek" kifejezés magában foglalja a jogi személyek, fióküzletek, képviseletek, irodák, gyártelepek vagy más üzletviteli létesítmények megszervezését, irányítását, működtetését, fenntartását és az azok fölötti rendelkezést, mindenfajta tulajdon, ideértve a szellemi és ipari tulajdonjogot, megszerzését, használatát, védelmét és az afölötti rendelkezést; és pénzösszegek kölcsönzését, részvények vételét és kibocsátását és import céljára történő valutavásárlást, a fogadó Állam jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban.
2. Cikk
A beruházások elősegítése és védelme
(1) Mindegyik Szerződő Állam elősegíti és kedvező feltételeket teremt a másik Szerződő Állam beruházóinak, hogy területén vagy tengeri övezeteiben beruházásokat létesítsenek, és a törvényei által ráruházott jogai gyakorlása során engedélyezi az ilyen beruházásokat és az azzal kapcsolatos tevékenységeket.(2) A már megvalósult beruházások mindenkor teljes védelmet és biztonságot élveznek.
(3) Mindkét Szerződő Állam a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Mindkét Szerződő Állam biztosítja, hogy a területén a másik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházások vagy a beruházásra vonatkozó jogok és az azokkal kapcsolatos tevékenységek irányítása, fenntartása, használata, élvezete, megszerzése vagy az azok feletti rendelkezés ne legyen alávetve semmilyen önkényes, indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésnek, illetőleg azt ilyen intézkedések ne akadályozzák.
(4) a) Mindegyik Szerződő Állam olyan intézkedéseket hoz és jogalkotási gyakorlatot folytat, hogy megfelelő könnyítéseket, ösztönzőket és az elősegítés egyéb formáit nyújtja a másik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházások számára.
b) Mindegyik Szerződő Állam beruházóinak jogában áll a fogadó Államban az illetékes hatóságoktól megfelelő könnyítéseket, ösztönzőket és az elősegítés más formáit kérni, és a fogadó Állam minden támogatást, hozzájárulást, jóváhagyást, engedélyt és felhatalmazást megad olyan mértékben és olyan feltételekkel, ahogyan azt a fogadó Állam törvényei és rendelkezései időről időre meghatározzák.
(5) Adópolitikája területén mindegyik Szerződő Államnak törekednie kell arra, hogy a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait igazságos és méltányos elbánásban részesítse.
(6) A Megállapodás céljainak elérése érdekében a Szerződő Államok elősegítik és megkönnyítik közös jogi személyek létrehozását és alapítását a Szerződő Államok beruházói között a fogadó Állam törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban beruházási létesítményeknek a gazdaság különböző ágazataiban való létesítésére, fejlesztésére és megvalósítására.
(7) Bármelyik Szerződő Állam beruházói választásuk szerint alkalmazhatnak felső szintű vezető személyzetet állampolgárságukra való tekintet nélkül, a fogadó Állam törvényei által megengedett mértékig. A Szerződő Államok az ilyen vezető személyzet és azok családjai részére, a két Szerződő Állam törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, minden szükséges könnyítést megadnak, beleértve a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadását.
(8) A már létrejött beruházásokat a fogadó Állam nem veti alá olyan pótlólagos követelményeknek, amelyek akadályozzák azok bővítését vagy fenntartását, megkívánják vagy kötelezővé teszik a termelt javak helyi eladását, vagy amelyek olyan pótlólagos kötelezettségeket vagy korlátozásokat írnak elő, amelyek különösen károsan befolyásolják ezeket a beruházásokat.
(9) Mindkét Szerződő Állam törekszik arra, hogy a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásaival kapcsolatosan a szabad verseny feltételei érvényesüljenek.
(10) Mindkét Szerződő Állam eleget tesz azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásaival kapcsolatban esetleg elvállalt.
(11) Mindkét Szerződő Állam a beruházásokra vonatkozó vagy azokat érintő minden jogszabályt, rendelkezést, közigazgatási gyakorlatot és eljárást nyilvánosságra hoz.
3. Cikk
Legnagyobb kedvezményes elbánás
(1) Egyik Szerződő Állam sem részesíti területén a másik Szerződő Állam beruházóinak beruházásait és jövedelmeit kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját beruházóinak beruházásait és jövedelmeit, vagy harmadik állam beruházóinak beruházásait és jövedelmeit, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.(2) Egyik Szerződő Állam sem részesíti területén a másik Szerződő Állam beruházóit azok beruházásainak irányítása, fenntartása, használata, élvezete, megszerzése vagy a beruházások feletti rendelkezés tekintetében kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.
4. Cikk
Kivételek
A Megállapodás azon rendelkezései, amelyek szerint nem nyújtható kedvezőtlenebb elbánás, mint amelyet bármelyik Szerződő Állam vagy harmadik állam beruházói élveznek, nem értelmezhetők oly módon, mint amelyek kötelezik az egyik Szerződő Államot arra, hogy kiterjessze a másik beruházóira azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely:a) bármely olyan létező vagy jövőben létrejövő vámunió, regionális gazdasági szervezet vagy hasonló nemzetközi megállapodás alapján áll fenn, amelynek bármelyik Szerződő Állam részese vagy részesévé válhat, vagy
b) bármely, kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, illetőleg bármely kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó belső törvényhozás alapján áll fenn.
5. Cikk
Károk és veszteségek miatti kártalanítás
(1) Ha a bármelyik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházások a másik Szerződő Állam területén háború, egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés, zendülés vagy más hasonló esemény következtében veszteséget szenvednek, ez utóbbi Szerződő Állam részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más rendezés tekintetében nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet ez utóbbi Szerződő Állam a saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával, az egyik Szerződő Állam beruházói, akik a bekezdésben említett események valamelyike következtében kárt vagy veszteséget szenvednek a másik Szerződő Állam területén abból kifolyólag, hogy ezen Állam haderői vagy hatóságai tulajdonukat nem harci cselekmények során, vagy nem a helyzetből fakadó szükség által indokolt mértékben semmisítik meg, igazságos és kielégítő kártalanításban részesülnek a tulajdon megsemmisülése miatt elszenvedett kárért vagy veszteségért. Az ebből származó fizetéseket késedelem nélkül, szabadon átutalják.
(3) A kártalanítás késedelmes fizetése esetén kamatot kell felszámítani a mindenkori LIBOR kamatláb szerint.
6. Cikk
Lefoglalás és elkobzás
Az egyik Szerződő Államnak vagy beruházóinak a beruházásait nem lehet lefoglalásnak, elkobzásnak vagy hasonló intézkedésnek alávetni, kivéve, ha azokat törvényes eljárás keretében hozták.7. Cikk
Államosítás vagy kisajátítás
(1) a) Az egyik Szerződő Államnak vagy beruházóinak a beruházásait nem lehet közvetlenül vagy közvetve államosítani, kisajátítani vagy államosítással vagy kisajátítással azonos következményekkel járó intézkedéseknek alávetni a másik Szerződő Állam területén, kivéve, ha az ennek az Államnak a nemzeti érdekével kapcsolatos közérdekből, azonnali, megfelelő és igazságos kártalanítás ellenében, és olyan feltétellel történik, hogy az ilyen intézkedéseket megkülönböztetés nélkül és az általánosan alkalmazott belső jogszabályokkal összhangban hozták, és azok nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet ez az Állam esetleg elvállalt.b) A kártalanítást olyan korrekt piaci érték alapján kell kiszámítani, amelyet a beruházás az államosítási vagy kisajátítási határozat bejelentésének vagy ismertté válásának időpontját közvetlenül megelőzően képviselt, és olyan elismert értékelési elvekkel összhangban kell megállapítani, mint a piaci érték. Amennyiben a piaci értéket nem lehet azonnal meghatározni, a kártalanítást méltányos elvek alapján kell megállapítani, figyelembe véve, többek között, a beruházott tőkét, az értékcsökkenést, a már hazatelepített tőkét, az újrabeszerzési értéket, good-villt és más ide vonatkozó tényezőket. A kártalanítás késedelmes fizetése esetén olyan kártalanítási összeget kell fizetni, amely a beruházót nem hozza kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben akkor lett volna, ha a kártalanítást a kisajátítás vagy államosítás időpontjában azonnal kifizették volna. Ennek a célnak az elérése érdekében a kártalanításnak magában kell foglalnia a mindenkori LIBOR kamatlábon számított kamatot az államosítás vagy kisajátítás időpontjától a fizetés időpontjáig. A kártalanítási összeg megállapítását a beruházó és a fogadó Állam közötti megegyezés hiányában a 11. Cikkel összhangban választottbíróság elé terjesztik. Azt a kártalanítási összeget, amelyet végül megállapítanak a beruházók részére szabadon átváltható valutában azonnal kifizetik, és engedélyezik annak késedelem nélküli szabad hazautalását.
c) Amennyiben az egyik Szerződő Állam államosítja vagy kisajátítja olyan jogi személy beruházását, amelyet a területén hatályban lévő jogszabályok alapján létesítettek vagy engedélyeztek, és amelyben a másik Szerződő Államnak vagy beruházóinak részvényekből, értékpapírokból, adóslevelekből álló tulajdona vagy más joga vagy érdekeltsége van, biztosítani kell, hogy azonnali, megfelelő és igazságos kártalanítást kapjon, és engedélyezni kell annak hazautalását. A kártalanítást az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezéseivel összhangban állapítják meg és fizetik ki.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a beruházásból származó folyó jövedelmekre, valamint felszámolás esetén, a felszámolásból eredő bevételekre is.
8. Cikk
Átutalások
(1) Mindkét Szerződő Állam garantálja az alábbiaknak területéről történő, késedelem nélküli átutalását szabadon átváltható valutában:a) a másik Szerződő Állam beruházója által létesített beruházásból származó nettó nyereség, osztalék, jogdíjak, műszaki segítségnyújtás és műszaki szolgáltatások díja, kamat és más jövedelmek;
b) a másik Szerződő Állam beruházója által létesített beruházás eladásából, teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételek;
c) kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegek;
d) a másik Szerződő Állam olyan állampolgárainak keresete, akik a területén megvalósuló beruházáson engedéllyel dolgoznak, jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban;
e) a Szerződő Állam vagy egy harmadik állam területén a beruházás igazgatására fordított összegek; és
f) a beruházás bővítéséhez vagy fenntartásához szükséges pótlólagos összegek.
(2) A 3. Cikk alkalmazásának fenntartásával, a Szerződő Államok ugyanolyan kedvezményes elbánásban részesítik az (1) bekezdésben említett átutalásokat, mint a bármely harmadik állam beruházói által létesített beruházásokból származó átutalásokat.
(3) A Megállapodás szempontjából, az árfolyamokat a Nemzetközi Valutaalapnál megállapított hivatalos árfolyamokkal összhangban kell meghatározni, vagy ha ilyen árfolyamok nincsenek, a Különleges Lehívási Jogokra vagy az USA dollárra, vagy bármely más olyan konvertibilis valutára megállapított hivatalos árfolyamokkal összhangban, amelyben a Szerződő Államok megállapodtak.
(4) A fentiek szerinti átutalásokat mindazonáltal alá kell vetni az olyan indokolt szabályozó eljárásoknak, amelyek a fogadó Államban időről időre érvényben vannak, és ugyancsak alá kell vetni a fogadó Állam Kormánya azon jogának, hogy három hónapot meg nem haladó átmeneti időszakokra indokolt korlátozásokat vezessen be alapvető gazdasági egyensúlyhiány esetén, feltéve, hogy az ilyen átutalásoknak legalább 50 százaléka ezekben az időszakokban is teljesíthető.
9. Cikk
Jogutódlás
(1) Amennyiben az egyik Szerződő Állam (vagy annak kijelölt ügynöksége) kifizetést teljesít egyik beruházójának a fogadó Állam területén megvalósuló beruházással vagy annak egy részével kapcsolatosan nyújtott kártalanítás vagy garancia alapján, vagy más módon szálltak rá az ilyen beruházók beruházásokkal kapcsolatos jogai, a fogadó Állam elismeri:a) a másik Szerződő Államnak (vagy kijelölt ügynökségének) az átruházásból, kártalanításból vagy más jogutódlásból származó jogát, akár jogszabály alapján, akár jogügylet következtében keletkezett, és azt,
b) hogy a másik Szerződő Állam (vagy annak kijelölt ügynöksége) a jogutódlás következtében jogosult az ilyen jog érvényesítésére.
(2) A másik Szerződő Állam által a fenti módon megszerzett összegeket nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban, mint a fogadó Állam vagy bármely harmadik állam beruházóinak olyan összegeit, amelyek hasonló beruházási tevékenységekből származnak, mint amilyeneket a kártalanított fél folytatott, bármelyik legyen is a legkedvezőbb.
10. Cikk
Jogok érvényesítése
Mindegyik Szerződő Állam a beruházási megállapodások, beruházási engedélyek és tulajdonjogok tekintetében hathatós eszközökkel gondoskodik a követelések és jogok érvényesítéséről.11. Cikk
Beruházási viták rendezése
(1) Az egyik Szerződő Állam és a másik Szerződő Állam beruházója között az ennek a beruházónak az előbbi Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben létesített beruházásával kapcsolatos vitát először tanácskozás és tárgyalás útján rendezik és olyan alkalmazandó vitarendezési eljárás szerint, amelyben a vitában álló felek előzőleg megállapodtak.(2) Amennyiben a vitát a rendezés iránti kérelem keltétől számított hat hónapon belül nem sikerült az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően eldönteni, a vitában álló felek a következőképpen járhatnak el:
a) A 7. Cikk szerinti vitát, a beruházó kérésére, az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, 1965. március 18-i Washingtoni Egyezménnyel létesített Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.
b) A (2) bekezdés a) pontjában nem említett vita esetén a vitát valamennyi helyi jogorvoslati lehetőség kimerítése után a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.
(3) Egyik Szerződő Állam sem viszi diplomáciai útra a választottbíróság elé terjesztett ügyet mindaddig, amíg az eljárás be nem fejeződött és az egyik Szerződő Állam a választottbírósági határozathoz nem tartja magát, illetőleg azt nem hajtja végre.
(4) Ha az Egyezmény nem alkalmazható, a vitát ad hoc választottbíróság útján rendezik.
12. Cikk
A Szerződő Államok közötti viták rendezése
(1) A Szerződő Államok között a Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat lehetőség szerint diplomáciai úton rendezik.(2) Amennyiben a vitát hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Állam kérelmére e Cikk rendelkezéseivel összhangban választottbíróság elé terjesztik.
(3) A választottbíróságot a következő módon alakítják meg. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindegyik Szerződő Állam kijelöli a választottbíróság egy tagját. A két tag ezután megválasztja egy, a két Szerződő Állam diplomáciai kapcsolatokat fenntartó harmadik állam állampolgárát, aki Elnökként fog eljárni (a továbbiakban: az Elnök). Az Elnököt a két másik tag kijelölésétől számított három hónapon belül kell kijelölni.
(4) Ha a (3) bekezdésben kikötött határidőkön belül valamelyik Fél nem jelölte ki választottbíróját, vagy a két választottbíró nem egyezett meg az Elnök személyét illetően, fel lehet kérni a Nemzetközi Bíróság Elnökét a kijelölés megtételére. Ha az Elnök a Szerződő Államok egyikének állampolgára lenne, vagy ha az említett feladat ellátásában egyébként akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a kijelölés megtételére. Amennyiben az Alelnök is a Szerződő Államok egyikének állampolgára lenne, vagy akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a kijelölés megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban követi őt, és aki a Szerződő Államok egyikének sem állampolgára.
(5) A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Az ilyen döntés kötelező. Mindkét Szerződő Állam viseli választottbírójának és jogtanácsosának választottbírósági eljárásbeli költségeit; az Elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Államok egyenlő részben viselik, kivéve, ha a választottbíróság másképpen dönt. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
13. Cikk
Kormányok közötti kapcsolatok
A Megállapodás rendelkezései a Szerződő Államok közötti diplomáciai vagy konzuli kapcsolatoktól függetlenül alkalmazandók.14. Cikk
Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása
(1) Ha egy ügyet egyidejűleg e Megállapodás és egy másik nemzetközi megállapodás, amelynek mindkét Szerződő Állam részese, vagy az általános nemzetközi jog szabályoz, e Megállapodás nem akadályozza meg egyik Szerződő Államot vagy annak a másik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben beruházással rendelkező beruházóit abban, hogy a számukra legkedvezőbb szabályokat részesítsék előnyben.(2) Ha az az elbánás, amelyben az egyik Szerződő Állam a másik Szerződő Állam beruházóit jogszabályaival és rendelkezéseivel, vagy más különleges elbírálásokkal vagy szerződésekkel összhangban részesíti, kedvezőbb, mint az, amit e Megállapodással nyújt, a kedvezőbb elbánást kell alkalmazni.
15. Cikk
Tanácskozás
Bármelyik Szerződő Állam javasolhatja a másik Szerződő Államnak, hogy a Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Szerződő Állam megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozáshoz.16. Cikk
Hatálybalépés
A Megállapodást meg kell erősíteni, és a megerősítő okiratok kicserélését követő második hónap első napján lép hatályba.17. Cikk
Alkalmazás
A Megállapodás az egyik Szerződő Állam beruházói által a másik Szerződő Állam jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban, annak területén 1973. január 1-jétől kezdődően létesített beruházásokra alkalmazandó.18. Cikk
Időbeli hatály és felmondás
(1) A Megállapodás húszéves időszakra marad hatályban, és továbbra is hatályban marad hasonló időszakra vagy időszakokra, kivéve, ha az első vagy bármelyik következő időszak lejárta előtt egy évvel valamelyik Szerződő Állam értesíti a másikat arról a szándékáról, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani. A felmondás a másik Szerződő Állam által történt kézhezvételtől számított egy év elteltével lép hatályba.(2) A Megállapodás felmondása hatálybalépésének időpontja előtt létesített beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a Megállapodás felmondásának időpontjától számított húszéves időszakra érvényben maradnak.
Ennek hiteléül, a kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírják.
Készült két eredeti példányban, Kuvaitban, 1989. november 8. napján, ami megfelel 1410 H Rabi II. 9. napjának, magyar, arab és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság nevében
Kuvait Állam nevében
JEGYZŐKÖNYV
A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam közötti, a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás aláírásával egyidejűleg az alulírott felhatalmazottak megállapodtak továbbá a következő rendelkezésekben, amelyek az említett Megállapodás szerves részének tekintendők.1. Az 1. Cikkre vonatkozólag
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy Magyarországon a beruházások jogi személyek formájában jöhetnek létre, a mindenkor alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően.2. A 3. Cikkre vonatkozólag
a) A nyers- és másodlagos anyagok, energia, üzemanyag és mindenfajta termelési és üzemeltetési eszközök vételét, eladását és szállítását magában foglaló tevékenységek nem részesíthetők kedvezőtlenebb elbánásban, mint amilyenben a fogadó Állam vagy harmadik Állam beruházóinak beruházással kapcsolatos tevékenysége részesül, bármelyik legyen is a kedvezőbb. Az ilyen tevékenységek szokásos módon történő gyakorlása nem akadályozható, feltéve, hogy ezeket a tevékenységeket a fogadó Állam jogszabályaival, rendelkezéseivel és közigazgatási gyakorlatával összhangban és a Megállapodás rendelkezéseinek betartásával folytatják.b) Az egyik Szerződő Állam területén vagy tengeri övezeteiben engedéllyel dolgozó állampolgárok megfelelő támogatást kapnak szakmai tevékenységük gyakorlásához.
c) A Szerződő Államok megkönnyítik belső jogszabályaik, rendelkezéseik és közigazgatási gyakorlatuk figyelembevételével az egyik Szerződő Állam állampolgárai részére a másik Szerződő Állam területén megvalósuló beruházással kapcsolatban beutazási vízumok, tartózkodási, munkavállalási és utazási engedélyek kiadását.
3. A 7. Cikkre vonatkozólag
A 7. Cikk rendelkezései alkalmazandók bármely közvetlen vagy közvetett kisajátítási, államosítási vagy más hasonló intézkedésre, mint vagyoni értékek befagyasztása, zárolása, a beruházás egészének vagy egy részének kényszereladása vagy az ilyen beruházás gazdasági értékének veszteségét vagy kárát eredményező intézkedés, amennyiben az ilyen intézkedésnek vagy más ilyen intézkedések sorozatának a hatása a kisajátítással vagy államosítással egyenértékű; és ideértve, további példaként, az igénybevételt, megkárosítást, mindenfajta irányítástól, átutalástól, használattól, visszavonástól, fizetéstől vagy ellenőrzéstől való megfosztást az ilyen beruházás tekintetében.4. Az 5., 7. és 8. Cikkekre vonatkozólag
a) A "késedelem nélkül" kifejezés, az 5., 7. és 8. Cikkekben használt értelemben, akkor tekintendő megvalósultnak, ha a hazatelepítés a nemzetközi pénzügyi szokások által elfogadott időszakon belül, és semmi esetre sem később mint három hónapon belül történik meg.b) A beruházott jövedelmek ugyanolyan könnyítéseket és védelmet élveznek, mint az eredeti beruházás.
5. A 8. Cikkre vonatkozólag
A hét Szerződő Állam Kormánya elegendő külföldi valutát biztosít a következők átutalásához:a) a Szerződő Államok beruházói által megvalósított beruházásokra vonatkozó szerzői jogok, védjegyek, szabadalmak és más ipari tulajdonjogok, know-how, üzleti nevek, valamint műszaki segítségnyújtás és műszaki szolgáltatások utáni kifizetések;
b) a Szerződő Államok beruházói által létesített beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételek;
c) az 5. és 7. Cikkekben említett kártalanítás;
d) az egyik Szerződő Állam beruházói által létesített beruházásokból származó jövedelmek, ha az illetékes állami hatóság külön jóváhagyást adott az érintett beruházónak arra, hogy termékeit a belföldi piacon eladja;
e) az olyan alkalmazottak keresete, akik egy beruházáson engedéllyel dolgoznak, a helyi jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy valamennyi fent említett esetben a megfelelő helyi fizetőeszköz rendelkezésre áll.
6. A 11. Cikkre vonatkozólag
(1) A 11. Cikk (4) bekezdésében említett választottbíráskodás tekintetében a választottbíróságot a következőképpen kell megalakítani:a) A választottbíróság három választottbíróból áll. Mindegyik fél egy választottbírót választ. Ez a két választottbíró közös egyetértéssel kijelöli az elnököt, aki egy olyan harmadik állam állampolgára, amelynek mindkét Szerződő Állammal van diplomáciai kapcsolata. A választottbírókat attól az időponttól számított két hónapon belül jelölik ki, amikor a vitában álló felek egyike értesítette a másikat arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.
Ha a kijelölések a fent említett határidőn belül nem történnek meg, bármelyik fél felkérheti a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézetének Elnökét, hogy a kívánt kijelölést két hónapon belül tegye meg.
b) A választottbíróság, amely általában Svédországban ülésezik és hozza meg ítéleteit, meghallgathat tanúvallomásokat és ülésezhet olyan más helyeken is, amelyet megfelelőnek tart. Az eljárás angol nyelven folyik, azzal a feltétellel, ha az igazságos határozathozatal érdekében szükségesnek vagy hasznosnak látszik, a bíróság más nyelven is meghallgathat tanúvallomásokat vagy elfogadhat okmányokat. Azzal a feltétellel továbbá, hogy ilyen esetben a választottbíróság gondoskodik arról, hogy hitelt érdemlő angol nyelvű fordítás álljon rendelkezésre.
c) A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Ítélete végleges és kötelező mindkét vitában álló félre, és mindkét vitában álló fél végrehajtja azt.
d) A választottbírósági ítéletet a belső jogszabályok figyelembevételével, ideértve annak a Szerződő Államnak a kollíziós szabályait is, amelyik a beruházásokat befogadja, és a Megállapodásnak a rendelkezéseivel, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert és a két Szerződő Állam által elfogadott elveivel összhangban hozzák meg.
e) A vitában álló mindegyik fél viseli saját választottbírójának és jogtanácsosának választottbírósági eljárásbeli költségeit. Az elnök költségeit és a választottbíróság fennmaradó költségeit a két vitában álló fél egyenlő részben viseli, kivéve, ha a választottbíróság másként dönt.
(2) A Magyar Köztársaság társaságai (ideértve az állami vállalatokat) és a Kuvait Állam beruházói közötti beruházási vitákat a vitában álló felek választottbírósági úton rendezik, a köztük létrejött választottbíráskodásra vonatkozó megállapodás szerint.
Készült két eredeti példányban, Kuvaitban, 1989. november 8. napján, ami megfelel 1410 H Rabi II. 9. napjának, magyar, arab és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság nevében
Kuvait Állam nevében"
3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. március 1-jétől kell alkalmazni.
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés az 1994. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. december 27. Megtalálható a Magyar Közlöny 1994. évi 127. számában.
