adozona.hu
T/797. számú törvényjavaslat indokolással - a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról
T/797. számú törvényjavaslat indokolással - a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Magyarország újjáépítésének egyik alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyon felhasználása kizárólag a köz érdekét szolgálja. A magyar közvagyon a magyar embereké: a közvagyon nem válhat a magánérdekű vagyongyarapítás eszközévé.
[2] A közpénzzel való gazdálkodás kiemelt felelőssége miatt elengedhetetlen az átláthatóság. A társadalom jogos elvárása, hogy az e felelősséggel való vi...
T/797. számú törvényjavaslat indokolással - a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról
2026. évi ... törvény a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról
[1] Magyarország újjáépítésének egyik alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyon felhasználása kizárólag a köz érdekét szolgálja. A magyar közvagyon a magyar embereké: a közvagyon nem válhat a magánérdekű vagyongyarapítás eszközévé.[2] A közpénzzel való gazdálkodás kiemelt felelőssége miatt elengedhetetlen az átláthatóság. A társadalom jogos elvárása, hogy az e felelősséggel való visszaélésnek következményei legyenek.
[3] A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel. Fontos, hogy az e pozíciókat betöltő személyek azzal a felelősségtudattal fogadják el tisztségüket, hogy az ő és hozzátartozóik esetleges vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel követik. Ugyanígy jogos társadalmi érdek, hogy az ehhez kapcsolódó súlyos visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen.
[4] Mindezen megfontolásokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az állami adó- és vámhatóság egyedi kockázatelemzési eljárása
1. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 3. § (5) bekezdése szerinti biztos (a továbbiakban együtt: a vizsgálat alanya), valamint ezen személyek hozzátartozói tekintetében egyedi kockázatelemzési eljárást folytat.(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozó a házastárs és az élettárs, továbbá a közös háztartásban élő szülő, gyermek és a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
(3) Az állami adó- és vámhatóság, ha az (1) bekezdés szerinti alanyi körbe tartozó személy adókötelezettségei teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében szükséges, egyedi kockázatelemzési eljárást végezhet azon személy tekintetében, akire vagy amelyre az (1) bekezdés szerinti alanyi körbe tartozó személy közvetlen vagy közvetett módon vagyont ruházott át, vagy vagyoni értéket juttatott és akinek vagy amelynek vagyonnövekménye ezen átruházással, illetve juttatással összefüggésbe hozható.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti vagyonátruházás vagy vagyoni juttatás - ideértve a társasági részesedés átruházását vagy juttatását is - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tekintetében valósul meg, az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó szervezetet a vizsgálat alanyának egyedi kockázatelemzési eljárása keretében vizsgálja.
(5) Az egyedi kockázatelemzési eljárás során az állami adó- és vámhatóság a saját nyilvántartásaiban foglalt, továbbá megkeresés alapján más szervek adatbázisaiból - ideértve a külföldi hatóságok és szervek adatbázisait is - kért adatokat, valamint nyilvánosan elérhető adatokat használ fel, vizsgálata során ezen adatok összevetését és kiértékelését végzi el.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárás lefolytatásához szükséges adatok megismerése céljából - legalább ötnapos határidő tűzésével - más hatóságot vagy szervezetet megkereshet. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében tudomására jutott adatokat öt évig kezeli.
(7) A kockázatelemzési eljárás célja a vizsgálat alanyának, valamint hozzátartozójának és a vagyonátruházás vagy vagyoni érték juttatásának jogosultjaként azonosított (3) bekezdés szerinti személynek a vizsgálat alanyával összefüggő adókötelezettségei teljesítésével összefüggésben felmerülő kockázatok azonosítása, különös figyelemmel a feltárt vagyongyarapodáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettségek teljesítésére, továbbá ezzel összefüggésben bűncselekmény gyanújára irányuló következtetés megállapítására.
(8) Az e törvény szerinti egyedi kockázatelemzési eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alkalmazandó.
2. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárást a megbízatás, illetve jogviszony fennállása második évének utolsó napjától számított harminc napon belül kezdi meg.(2) Az (1) bekezdéstől eltérően amennyiben a vizsgálat alanyának megbízatása, illetve jogviszonya megszűnik, az állami adó- és vámhatóság soron kívül, de legkésőbb a megszűnéstől számított harminc napon belül kezdi meg az egyedi kockázatelemzési eljárást.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyedi kockázatelemzési eljárást nem kell lefolytatni abban az esetben, ha a vizsgálat alanyánál egy éven belül már lefolytattak egyedi kockázatelemzési eljárást.
(4) Amennyiben a vizsgálat alanya egymást követően megszakítás nélkül vagy párhuzamosan az 1. § (1) bekezdés szerinti tisztségeket tölt be, az egyedi kockázatelemzési eljárást az (1) bekezdés szerint kell lefolytani. Párhuzamosan, de különböző időponttól betöltött pozíciók esetén az (1) bekezdés szerinti időtartamot a korábbi megbízatás, illetve jogviszony kezdetétől kell számítani.
3. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti egyedi kockázatelemzési eljárást hatvan nap alatt folytatja le.(2) Az állami adó és vámhatóság egyedi kockázatelemzési eljárást több alkalommal is lefolytathat.
4. §
Az állami adó- és vámhatóság egyedi kockázatelemzési eljárás megindítása céljából, illetve lefolytatása során az Integritás Hatóság, illetve a vagyonnyilatkozat őrzésére kijelölt szerv részére küldött ez irányú megkeresés útján jogosult a vizsgálat alanyának és hozzátartozójának nem nyilvános vagyonnyilatkozata megismerésére és kezelésére. Ha a vizsgálat alanyának vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét előíró törvény rendelkezése alapján olyan hozzátartozó köteles vagyonnyilatkozat-tételre, aki az 1. § (2) bekezdése szerinti fogalomba nem értendő bele, e személy vagyonnyilatkozatát az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárás során nem jogosult megismerni.5. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárás eredményét - a vizsgálat alanya, illetve hozzátartozói tekintetében személyenként külön - záró dokumentumban (a továbbiakban: záró dokumentum) összegzi, amely az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 43. § (1) bekezdése szerinti iratnak minősül.(2) Az állami adó- és vámhatóság a záró dokumentumban foglaltakat az állami adó- és vámhatóság elnökének utasításában foglalt részletszabályok szerint vizsgálja felül azzal, hogy a záró dokumentum tartalmazza az egyedi kockázatelemzési eljárás ismételt lefolytatásának időpontját.
(3) A záró dokumentumban foglaltakat egy alkalommal vizsgálja felül az állami adó- és vámhatóság. A záró dokumentum felülvizsgálatát annak keltétől számított négy évet követő harminc napon belül kezdi meg az állami adó- és vámhatóság.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a felülvizsgálat keretében ismételt egyedi kockázatelemzési eljárást folytat le, ideértve a záró dokumentumban foglalt megállapítások kiértékelését, és a záró dokumentum keltének időpontja óta eltelt időszakban keletkezett adatokkal történő összevetését.
6. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság e törvény szerinti kockázatelemzési eljárását követően a kockázatelemzési eljárás megállapításairól szükség esetén - így különösen, ha a kockázatelemzés bűncselekmény gyanújára irányuló következtetéssel zárul - értesíti az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát, illetve feljelentést tesz a bűncselekmények felderítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egyéb szerveknél, így a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál, az ügyészségnél és a rendőrségnél.(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti értesítése, illetve feljelentése keretében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát, illetve a bűncselekmények felderítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egyéb szerveket az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából.
(3) Ha a kockázatelemzési eljárás megállapításaiból adókötelezettség - így különösen adóbevallásivagy adófizetési kötelezettség - elmulasztására irányuló következtetés vonható le, az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettség alanyánál adóellenőrzést kezd.
7. §
(1) Az állami adó- és vámhatóság havonta, kereshető módon közzéteszi a honlapján az egyedi kockázatelemzési eljárások tárgyhavi és összesített statisztikai adatait. A közzétett adatokat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig aktualizálja.(2) A statisztika tartalmazza:
a) az elvégzett egyedi kockázatelemzések számát,
b) a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések és feljelentések számát,
c) a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Része szerinti alcíme alapján történő megnevezését,
d) az egyedi kockázatelemzés alapján megindított adóellenőrzések számát.
2. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
8. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés i) pontjában az "az adó-" szövegrész helyébe az "az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végző, illetve az adó-" szöveg lép.3. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
9. §
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (2) bekezdés h) pontjában az "az adó-" szövegrész helyébe az "az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végző, illetve az adó-" szöveg lép.4. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
10. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés h) pontjában az "az adó-" szövegrész helyébe az "az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végző, illetve az adó-" szöveg lép.5. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
11. §
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (1) bekezdés i) pontjában az "az adó-" szövegrész helyébe az "az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végző, illetve az adó-" szöveg lép.6. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
12. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosított vagyontárgyra, ingatlanra vonatkozó biztosítás vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) tekintetében az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végző adóhatósággal, vámhatósággal szemben, e szervnek a szolgáltatóhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése."
7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
13. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 83. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv negyedévente - kockázatelemzési, adóigazgatási, adóvégrehajtási eljárás lefolytatása céljából - díj-, költség- és térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az ingatlan-nyilvántartás tárgynegyedév utolsó napján érvényes és törölt adatairól. Az adatszolgáltatás tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén
a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 23. § 1-16. pontja szerinti, 24. § (1) bekezdés 1-14. pontja és (2) bekezdése szerinti, 25. § (1) bekezdés 1-22. pontja, (2) bekezdés 1., 2. és 4-7. pontja, 22. pont a) és c) alpontja, 28-33. pontja, 40-44. pontja és (3) bekezdés 1-9. pontja szerinti adatait,
b) az ingatlan tulajdonosainak és a vagyoni értékű jog jogosultjainak az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz hozzárendelt adószámát, természetes személy esetén - az összerendelési nyilvántartás igénybevételével - adóazonosító jelét."
14. §
Az Art. a következő 263/A. §-sal egészül ki:"263/A. § [Adóhiánnyal rendelkező adózókra vonatkozó különös közzétételi szabály]
(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként - a negyedévet követő harminc napon belül - legfeljebb kettő évre közzéteszi a személyi jövedelemadó adónemben adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján azon országgyűlési képviselő, miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 3. § (5) bekezdése szerinti biztosi jogviszonyban álló személy nevét, az ellenőrzéssel lezárt időszakban betöltött, e § szerinti közzététel alapjául szolgáló tisztség, illetve tisztségek megnevezését és annak időtartamát, a személyi jövedelemadóban és az ahhoz kapcsolódó adónemekben megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akinek a terhére az előző negyedév során véglegessé vált határozatban - a 263. §-tól eltérően - legalább ötmillió forint összegű adóhiányt állapított meg.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a közzétételtől számított kilencven nap elteltét követően akkor törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó az (1) bekezdés szerinti határozatban előírt fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti."
15. §
Az Art. a következő 274/X. §-sal egészül ki."274/X. § [Átmeneti rendelkezés a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvényhez]
E törvénynek a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az ezekhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.15.) megállapított 83. § (3) bekezdése alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer Módtv.15. hatályba lépése napján érvényes és törölt adatairól elektronikus úton első alkalommal a Módtv.15. hatálybalépését követő tizenöt napon belül szolgáltat adatot."
16. §
Az Art.a) 104. § (1) bekezdésében az "ellenőrzési eljárás" szövegrész helyébe a "kockázatelemzési eljárás, ellenőrzési eljárás" szöveg,
b) 104. § (2) bekezdésében az "az ellenőrzési eljáráshoz" szövegrész helyébe az "a kockázatelemzési eljáráshoz, illetve az ellenőrzési eljáráshoz" szöveg,
c) 137. §-ában a "más hatóságoktól" szövegrész helyébe a "más hatóságoktól, pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől, befektetési vállalkozástól, elektronikuspénzkibocsátó intézménytől" szöveg
lép.
8. Záró rendelkezések
17. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.18. §
(1) Ha a vizsgálat alanyának megbízatása, illetve jogviszonya az e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg, az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárást az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül kezdi meg.(2) Az állami adó- és vámhatóság a 7. § szerinti statisztikát első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap 10. napján teszi közzé.
Általános indokolás
A törvényjavaslat a közpénzek felhasználásával, a közhatalom gyakorlásával és az állami döntéshozatallal összefüggő korrupciós kockázatok csökkentését szolgálja.A szabályozás kiemelt célja egy olyan ellenőrzési rendszer megteremtése, amely a közélet és a közpénzek átláthatóságának erősítésén túl biztosítja azt is, hogy a szabályozással érintett pozíciókat betöltő személyek azzal a felelősségtudattal fogadják el tisztségüket, hogy saját és hozzátartozóik vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel követik.
A törvényhez kapcsolódó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés meghatározza azt a személyi kört, akiknél az állami adó- és vámhatóságnak egyedi kockázatelemzési eljárást kell lefolytatnia. A törvény saját hozzátartozó fogalmat alkalmaz.Az egyedi kockázatelemzési eljárásban az adóhatóság a vagyon keletkezését, átruházását (mozgását) vizsgálja, ezért az adóhatóság további természetes személyek esetében is indíthat kockázatelemzési eljárást. Amennyiben gazdálkodó szervezet részese a vagyonátruházásnak, ezt az adóhatóság az érintett természetes személy egyedi kockázatelemzési eljárásának keretében vizsgálja. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy adózási anomália esetén a gazdálkodó szervezetet egyéb kockázatelemzési módszerekkel is vizsgálja az adóhatóság.
Az állami adó- és vámhatóság a kockázatelemzés eredményessége érdekében ötnapos határidő tűzésével megkereséseket küldhet más hatóságok, illetve szervezetek részére. Az adatkezelési szabály rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság - a záró dokumentum felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségre is figyelemmel - a megkeresések eredményeként megismert adatokat öt évig kezelheti.
Az elemzés középpontjában a vagyongyarapodás és az ehhez kapcsolódó adókötelezettségek teljesítése áll. Fontos továbbá, hogy az állami adó- és vámhatóság figyelemmel van a látókörében lévő gazdasági ügyletekkel kapcsolatos további kockázatokra is, és a kockázat észlelésekor megteszi a további szükséges intézkedéseket.
2. §
A rendelkezés lefedi az érintett pozíciók betöltéséhez kapcsolódóan indítható egyedi kockázatelemzési eljárásokat. Főszabály szerint a jogviszony kezdetétől számított második év utolsó napjától számított 30 napon belül kell megkezdeni az egyedi kockázatelemzési eljárást. Ettől eltérően, ha a vizsgálat alanyának a megbízatása, jogviszonya megszűnik, akkor soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül kell megkezdeni az eljárást. Nem kell lefolytatni az egyedi kockázatelemzési eljárást akkor, ha a vizsgálat alanyánál egy éven belül már folytattak le ilyen eljárást. Amennyiben viszont a vizsgálat alanya egymást követően megszakítás nélkül vagy párhuzamosan a törvény hatálya alá tartozó pozíciót tölt be, az eljárást a főszabály szerint kell lefolytatni.3. §
Az egyedi kockázatelemzési eljárást a rendelkezés alapján az állami adó- és vámhatóságnak 60 napon belül kell lefolytatnia. A jogszabály nem tiltja azonban, hogy a 60 napon túl érkező adatokat, információkat az adóhatóság értékelhesse, és megteremti a lehetőséget újabb egyedi kockázatelemzési eljárás lefolytatására.4. §
A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy az állami adó- és vámhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárás során a vizsgálat alanyának és hozzátartozójának nem nyilvános vagyonnyilatkozatát megismerje.5. §
A rendelkezés alapján az állami adó- és vámhatóságnak személyenként külön záró dokumentumot kell készítenie az egyedi kockázatelemzési eljárás eredményéről. A záró dokumentumot az állami adó- és vámhatóság elnökének utasításában foglalt részletszabályok szerint kell felülvizsgálni azzal, hogy a záró dokumentumnak tartalmaznia kell az egyedi kockázatelemzési eljárás ismételt lefolytatásának időpontját.6. §
Az egyedi kockázatelemzési eljárás lefolytatásából kettős következmény származhat. Ha az adóhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárások során olyan eredményre jut, amely adózási visszaélésre enged következtetni, a kockázatelemzési eljárást követően az érintett adóellenőrzéssel nézhet szembe. Ha az adóhatóság bűncselekmény gyanúját tárja fel, az érintettel szemben nyomozás indul, amelyet a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, így az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósága, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az ügyészség, illetve a rendőrség folytat le. Az adóellenőrzés lefolytatása és a nyomozás megindítása egymást nem zárja ki.7. §
A rendelkezés alapján az állami adó- és vámhatóság az átláthatóság érdekében közzéteszi és havonta frissíti a honlapján az egyedi kockázatelemzési eljárások statisztikai adatait.8-12. §, 16. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy az állami adó- és vámhatóság pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt, befektetési vállalkozást, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, biztosítót az egyedi kockázatelemzési eljárás során is megkeressen, amennyiben az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében banktitok, fizetési titok, értékpapírtitok, biztosítási titok megismerése szükséges.Az értékpapír vásárlása, nyilvántartása, adás-vétele esetén egy több számlából álló számlaegyüttest nyitnak és használnak az ügyfelek, ahol az értékpapír nyilvántartása, forgalmazáskor az átvezetés és a számlapénz megjelenítése történik, de akár fizikai előállítású értékpapírról is lehet szó, így jelen szabályozás az értékpapír-számla, ügyfélszámla, értékpapír letéti számla és ezekhez kapcsolódó technikai-átvezetési számla tekintetében is értelmezendő.
13. §, 15. §
A módosítás alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv negyedévente a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből elektronikus úton, díj-, költség- és térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az ingatlan-nyilvántartás tárgynegyedév utolsó napján hatályos adatairól.14. §
A rendelkezés törvénybe iktatásának célja, hogy a közhatalmat gyakorló, illetve a közpénzek feletti döntéshozatali joggal bíró személyek felelősségének azzal ad nyomatékot, hogy az ilyen pozíciókban - adókötelezettségek elmulasztásával - megvalósított visszaélések a nyilvánosság számára is láthatóak lesznek. A személyi jövedelemadó adónemben adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján való közzététel szabályait tartalmazza a rendelkezés, amely a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételéhez képest fogalmaz meg speciális szabályt. A különös közzétételi szabály alapján az ott meghatározott alanyi kör esetében, ha az állami adó- és vámhatóság legalább 5 millió forint összegű adóhiányt állapított meg, az érintett személy legalább 90 napra, legfeljebb 2 év időtartamra felkerül a közzétételi listára. A listáról az érintett személy akkor kerülhet le, ha a fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.17. §
Hatálybaléptető rendelkezés.18. §
Átmeneti rendelkezések.Az (1) bekezdés rögzíti az egyedi kockázatelemzési eljárások induló érintetti körét, amelynek értelmében a hatálybalépéstől számított 30 napon belül az adóhatóság kockázatelemzési eljárást indít azon személyekre, akiknek pozíciója a törvény hatálybalépésének napját megelőző 5 évben szűnt meg.
A (2) bekezdés meghatározza az adóhatóság számára a statisztika közzétételének első időpontját.