adozona.hu
T/790. számú törvényjavaslat indokolással - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról
T/790. számú törvényjavaslat indokolással - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek megfelelően a cégnyilvántartás és a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása is átvizsgálásra kerül.
[2] A közhitelesség jogrendszeri egységességéhez szükséges meghatározni, hogy a közhiteles adat vezetése melyik nyilvántartáshoz kapcsolódik, ezzel megszüntethető azonos adatok párhuzamos nyilvántartása. Ezzel összefüggésben szükséges az egyes nyilvántartások kap...
T/790. számú törvényjavaslat indokolással - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról
2026. évi ... törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról
[1] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek megfelelően a cégnyilvántartás és a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása is átvizsgálásra kerül.[2] A közhitelesség jogrendszeri egységességéhez szükséges meghatározni, hogy a közhiteles adat vezetése melyik nyilvántartáshoz kapcsolódik, ezzel megszüntethető azonos adatok párhuzamos nyilvántartása. Ezzel összefüggésben szükséges az egyes nyilvántartások kapcsán tételesen megjelölni azokat az adatokat, amelyek közhitelesnek minősülnek. Ez nem zárja ki, hogy a közhitelesen vezetett adatok azonosításához szükséges, de más nyilvántartásban közhiteles adatok nyilvántartásra kerüljenek.
[3] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
1. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény III. Fejezetének 2. Címe a következő 31/B. §-sal egészül ki:"31/B. §
(1) A cégjegyzék - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - közhitelesen tartalmazza
a) a 24. § (1) bekezdés a)-h), j)-m) pontja szerinti adatokat,
b) a 25. § (1) bekezdés a)-i), l), n)-p), r), u)-zs) pontja szerinti adatokat, a 25. § (1b) bekezdése szerinti adatokat,
c) a 26. § (1) bekezdése szerinti adatokat,
d) a 27. § (1)-(3) bekezdése, a 27. § (4) bekezdés a), pontja, b) pontja, c) pont ca) és cb) alpontja, a 27. § (5) bekezdése, (6) bekezdése, (8) bekezdése, (8b)-(12) bekezdése szerinti adatokat,
e) a 28. § (1)-(3) bekezdése szerinti adatokat,
f) a 29. § (2) bekezdés a)-i), k)-m) pontja szerinti adatokat, a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint
g) a 30. § (3) bekezdésében meghatározott adatot.
(2) A cégjegyzék nem közhitelesen tartalmazza az (1) bekezdésben megjelölt adatok közül a bejegyzett személy adóazonosító számát, a természetes személy nevét, lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, a cégnyilvántartáson kívüli belföldi jogi személy nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.
(3) A cégjegyzék közhitelesen tanúsítja, hogy a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy milyen jogviszony, illetve jogállás alapján került bejegyzésre."
2. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A cégbíróság hivatalból automatikusan törli 2027. január 1. napján, 2027. január 1. napi hatállyal azon TEÁOR'08, vagy korábbi TEÁOR nomenklatúra szerinti, bejegyzett tevékenységi kört, amely az (1) és a (2) bekezdés szerinti intézkedések ellenére sem került törlésre a cégjegyzékből."
2. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
3. §
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az országos névjegyzék a törvényszéki nyilvántartások adatainak gyűjteménye, amelynek felépítése - az (5) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - megegyezik a nyilvántartás felépítésével. Az országos névjegyzék adatai közül azok az adatok közhitelesek, amelyeket a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsít."
4. §
(1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhiteles, a nyilvántartás az (1a)-(1e) bekezdésben foglaltak szerinti adatokat közhitelesen tanúsítja."
(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 86. §-a a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja, hogy a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzett személy milyen jogviszony, illetve jogállás alapján került a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzésre.
(1b) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja
a) a 91. § (1) bekezdés a)-e) pont, a 91. § (1) bekezdés g) pont, a 91. § (1) bekezdés j) pont,
b) a 92. § (1) bekezdés a)-d) pont, a 92. § (1) bekezdés g) pont, a 92. § (1) bekezdés h) pont ha)-hc) alpont, a 92. § (1) bekezdés i)-o) pont,
c) a 93. § (1) bekezdés,
d) a 94. § (1) bekezdés a)-c) pont, a 94. § (1) bekezdés g) pont, a 94. § (3) bekezdés,
e) a 95. § a) pont, a 95. § c)-d) pont,
f) a 96. §
szerinti adatokat.
(1c) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja a 92. § (1) bekezdés p) pontja szerinti adatokat a más közhiteles nyilvántartásban közhiteles adatként szereplő adatok kivételével.
(1d) A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közhitelesen tanúsítja a 94. § (2) bekezdésben foglalt esetben azt a tényt, hogy a kuratóriumot vagy kurátort az állami alapító jelölte ki.
(1e) A 95/A. § alkalmazásában a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása - az (1a)-(1c) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembe vételével - közhitelesen tanúsítja az Ehtv.-ben meghatározott adatokat."
3. Záró rendelkezések
5. §
Ez a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba.Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A közhitelesség joghatásával csak olyan adat ruházható fel, amely nyilvántartásának a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek (a továbbiakban: Közhiteles törvény) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét és szükségességét a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja. A törvényjavaslat elvégzi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítását a Közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.
A Javaslat nem új közhitelességi koncepciót alakít ki, hanem ahhoz a jogrendszeri felülvizsgálathoz csatlakozik, amelyet a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény már széles körben végigvezetett a magyar jogrendszeren.
A két magánjogi nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok körének meghatározása nem érinti annak lehetőségét, hogy a magánjogi nyilvántartási törvények a nyilvántartás tanúsító erejéhez és annak megdöntéséhez kapcsolódó anyagi jogi joghatást meghatározzák. A Ctv. 22. § (1) bekezdésében foglalt szabály, amely ellenkező bizonyításig vélelmezi annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásba bejegyzett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot, nem a közhitelesség fogalmi eleme, hanem a cégjog saját forgalomvédelmi, anyagi jogi szabálya, így az változatlanul érvényes. A Közhiteles törvénynek a közhitelesség joghatását szabályozó 3. § (1) bekezdése, és a nyilvántartás tanúsító erejét meghatározó 5. §-a alapján fontos rámutatni arra is, hogy a cégnyilvántartás valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása közbizalmi, forgalomvédelmi szintje nem csökken. A két nyilvántartás változatlanul hitelesen tanúsítja a benne szereplő közhiteles adatokat, és azokat a nyilvántartott adatokat, amelyek közhitelesen bár nem a cégnyilvántartás, vagy a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának vezetése során keletkeztek, azonban a nyilvántartásuk célja, hogy a nyilvántartott szervezettel kapcsolatosan igazoljanak, illetve jelenítsenek meg adatot (pl. adószám, közösségi adószám, természetes személyek azonosító adatai).
A módosítás tehát nem változtat a nyilvántartások közbizalmi, tanúsító erején, hanem azt szolgálja, hogy az állami közhiteles nyilvántartásokra vonatkozóan meghatározza azokat az adatokat, amelyek esetében a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása tekinthető az adat közhiteles forrásának.
Részletes indokolás
1. §
A módosítás a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék. Azok az adatok, melyeknek közhitelességét más nyilvántartás tanúsítja, nem tartoznak a cégjegyzék tekintetében közhiteles adatok felsorolásába. Ilyen adatok különösen azok az adatok, melyeket a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó nyilvántartás tartalmaz közhitelesen. Azt a jogi tényt, hogy valamely személy valamilyen jogállására tekintettel kerül a cégjegyzékbe bejegyzésre, a cégjegyzék akkor is közhitelesen tartalmazza, ha az ilyen személyként történő bejegyzése (például a könyvvizsgáló, kézbesítési megbízott esetében) külön egyediesített cégjegyzéki adatként nem jelenik meg. Fontos ugyanakkor jelezni, hogy a cégjegyzék tanúsító erejéhez fűződő előírásokat a rendelkezés nem érinti, a cégnyilvántartáshoz fűződő közbizalmi és forgalombiztonsági védelmi szint nem csökken azon adatok tekintetében sem, amelyek esetében nem a cégnyilvántartás, hanem más nyilvántartás az adat közhiteles forrása.2. §
A TEÁOR'25 kódok szerinti változások a cégek és a tevékenységi körök szinte egésze tekintetében sikeresen lezajlottak, azonban az intézkedések ellenére még mindig tartalmaz a cégjegyzék régi, nem használható tevékenységi kör szerinti besorolásokat. A cégnyilvántartás adattartalmának karbantartása érdekében ezek az át nem forgatott, meg nem újított tevékenységi köröket a cégjegyzékből hivatalból meghozott automatikus végzésekkel törölni kell. Fontos megjegyezni, hogy ezzel a cégeket hátrány nem éri, mert a tevékenységi köröket az állami adó- és vámhivatal kezeli, a cégjegyzék főszabályként átvett adatként tartja azokat nyilván, tehát a régi tevékenységi körök törlése nem érinti az állami adó- és vámhivatalnál nyilvántartott adatokat. A TEÁOR'25 kódokra történő átállásra hosszú idő állt rendelkezésre, így a nem kezelt, felesleges adatokat törli a cégbíróság. Az érintett cég a változásról cégbizonyítvány formájában kap elektronikus úton értesítést.3. §
Tekintettel arra, hogy az országos névjegyzék a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek törvényszéki nyilvántartása adatainak gyűjteménye, a módosítás a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel az országos névjegyzék adattartalmának közhitelességét a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása adatainak közhitelességéhez köti.4. §
A módosítás a Közhiteles törvény rendelkezéseire figyelemmel meghatározza, hogy mely adatokat tanúsít közhitelesen a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása. Azok az adatok, melyeknek közhitelességét más nyilvántartás tanúsítja, nem tartoznak a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása által közhitelesen tanúsított adatok körébe. Ilyen adatok különösen azok az adatok, melyeket a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó nyilvántartás tartalmaz közhitelesen. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő név vagy lakcímadat tehát már nem ebben a nyilvántartásban közhiteles. Azt a tényt azonban, hogy a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzett személy milyen jogviszony, illetve jogállás alapján került a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzésre, közhitelesen tanúsítja továbbra is a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása. Fontos ugyanakkor jelezni, hogy a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának tanúsító erejéhez fűződő előírásokat a rendelkezés nem érinti, a nyilvántartáshoz fűződő közbizalmi védelmi szint nem csökken azon adatok tekintetében sem, amelyek esetében nem a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása, hanem más nyilvántartás az adat közhiteles forrása.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.